About TÉT Platform

A szerző nem adott nem adott meg minden adatot.
So far TÉT Platform has created 218 blog entries.

Kik élik túl a klímaváltozás hatásait, és hogyan? Avagy a klímaváltozás egészségügyi hatásai

A Magyar Faluegészségügyi Tudományos Társaság X. konferenciája, valamint a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének interdiszciplináris fóruma (web-konferencia)

2020. szeptember 30.

Fővédnök: Prof. dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár

Tervezett program:

  • 8:15- 9:00 Regisztráció
  • 9:00- 9:05 Megnyitó

Levezető elnök: Prof. dr. Cseh Károly,egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézet

  • 9:05-9:50 Prof. dr. Haszpra László, MTA doktora, c. egyetemi tanár, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont: A klímaváltozás fizikai háttere (Felkért hozzászóló: Lakosa Alina VI. éves medikus, Semmelweis Egyetem, ÁOK)
  • 9:50- 10:35 Dr. Páldy Anna Ph.D. szaktanácsadó, Nemzeti Népegészségügyi Központ: A klímaváltozás hatásai a szervezetre
  • 10:35-10:50 Kávészünet
  • 10:50-11:35 Ócsai Lajos, ny. járványügyi főorvos, Magyar Zoonózis Társaság főtitkára: A klímaváltozás hatása a fertőzésekre
  • 11:35-12:20 dr. Simek Ágnes Ph.D. c. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézet: A hátrányos helyzetűek esélyei a változó világban(Felkért hozzászólók: Csépányi Gabriella, elnök, Diótörés Drogprevenciós Alapítvány, Bartos Pál, elnök, Hallatlan Egyesület a hallássérültekért,  Dallos Zsuzsanna, elnök, Afázia – az Újrabeszélők Egyesület
  • 12:20-13:00 Ebédszünet

Levezető elnök: Prof. dr. Szilárd István, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Műveleti Medicina Tanszék

  • 13:00-13:45 Prof. dr. Rurik Imre, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék: A klímaváltozás hatása az idősekre, krónikus betegekre
  • 13:45-14:30 Antal Emese, dietetikus, szociológus TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője: Klímaváltozás és táplálkozásunk -hogyan tudjuk óvni a Földet?
  • 14:30-14:45  Kávészünet
  • 14:45-15:30 Dr. Csépe Péter, tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Népegészségügyi Intézet: Mit tehetünk a legszegényebb néprétegek védelmében?(Felkért hozzászólók: Nemes Judit, rektorhelyettes, Wesley János Lelkészképző Főiskola, dr. Springó Zsolt, háziorvos, Vajszló, Pécs-Ormánsági Prevenciós Praxisközösség)
  • 15:30-16:15 Orbán Zsuzsanna középiskolai tanár: Kitekintés: A környezeti nevelés egyes országokban
  • Zárszó

A rendezvényen való részvétel ingyenes

Szakma szerinti elszámolható pontértéke: 16

Jelentkezés: OFTEX rendszerben vagy a www.motesz.hu oldalon online

Elhízás: tünet, rizikótényező, vagy betegség?

2019.10.28.|

  Ismereteink alapján sokféleképpen gondolkodunk az elhízásról. Egy viszont tény, hogy bármiként is fogjuk fel, az elhízás látványos, felismerhető, és jelenléte nem palástolható. Laikusok részére is könnyen azonosítható, és sajnálatos módon a tudós szakmabeli [...]

XIII. Nemzetközi Táplálkozásmarketing Konferencia

2019.03.06.|

„Evés ésszel vagy ész nélkül. Stratégiák a fogyasztók táplálkozási magatartásának befolyásolására vállalati és közösségi szinten” címmel rendezi meg 13. nemzetközi konferenciáját a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézete A konferencia időpontja: 2019. április 17. [...]

Kik élik túl a klímaváltozás hatásait, és hogyan? Avagy a klímaváltozás egészségügyi hatásai2020-09-24T12:18:22+02:00

Új irányok a táplálkozásmarketingben – Merre tovább? – XIV. Táplálkozásmarketing konferencia

Szervező

Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézet

Együttműködő partnerek

Időpont

2020. október 9. (péntek)

Helyszín

Online felületen (Cisco Webex, a rendezvény linkjét és jelszavát a konferenciát megelőző napon küldik meg a regisztráltaknak.)

Regisztráció

A konferencián történő részvétel díjtalan, de regisztrációhoz kötött! Regisztrálni kizárólag ezen a linken lehet!

A New Nutrition Business (2019) négy megatrendet azonosított az élelmiszer, táplálkozás és egészség témakörben 2020-ra vonatkozóan. Ezek sorrendben a sznekifikáció, a természetesen funkcionális, a fragmentáció és a fenntarthatóság. A nassolás megatrendje együtt érvényesül a természetes funkcionalitással és a fenntarthatósággal, vagyis a fogyasztó elvárja azokat a természetes összetevőket, amelyeknek jótékony hatása van az egészségére, miközben előállításuk kisebb terhet ró a természeti környezetre. Ezek a megatrendek egy olyan korszakban erősödnek fel, amikor a fogyasztói piacok egyre töredezettebbé válnak, a fogyasztói igények differenciálódnak, és a fogyasztók vissza akarják venni az irányítást abban, hogy mit vásárolnak, mit esznek, és mikor esznek. Ma már egyre kevésbé érvényes a „One size fits all” elv a táplálkozásban. Beléptünk a „Nutrition 2.0” korszakába, amely az individualizálódás, a személyre szabottság elveit képviseli, vagyis „a sokféleség kisöpri az átlagosat”. A személyre szabottság ugyanakkor már nem csak trend, hanem paradigmaváltás is, ami megteremti egy új gazdaság alapjait.

A fogyasztók körében egyre nő a bizalmatlanság az általános táplálkozási ajánlásokkal szemben. Németországban a fogyasztók 73 százaléka nem hisz az általában érvényes táplálkozási ajánlásoknak, az Egyesült Királyságban a fogyasztók 76 százaléka véli úgy, hogy túl sok a zavaró és ellentmondásos információ az élelmiszer, étrend és az egészség kapcsolatáról. Az információkhoz történő könnyű hozzáférés miatt mindenki kidolgozza a maga szabályait, így egyre több fogyasztó dönt úgy, hogy saját „kutatásba” kezd a táplálkozás és az egészség kapcsolatáról, ahelyett, hogy az orvosát vagy a dietetikusát kérdezné meg. Az olyan technológiák, mint az egészségügyi vagy táplálkozási mobilalkalmazások lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy teszteljék és ellenőrizzék, mi működik a legjobban, a legtöbb esetben függetlenül attól, amit a szakemberek állítanak. A folyamatosan változó tudományos, szakmai álláspontok a fogyasztók szkepticizmusát váltották ki. Csak egy-két példa erre a tojás egészségtelen vagy egészséges mivoltáról szóló vita, a vaj-margarin dilemma, és még hosszan lehetne folytatni a sort a vörös bor, a csokoládé, a kávé, avagy a só egészséges táplálkozásban betöltött szerepéről. A technológián keresztüli fogyasztói felhatalmazás is az egészséggel és táplálkozással kapcsolatos attitűdök széttöredezéséhez vezetett. Mindenki maga döntheti el, hogy milyen étrendet követ, öndiagnosztizálásra és mások véleményére támaszkodva. A fogyasztók sokszor önkényesen döntenek arról is, hogy mik a saját személyes szükségleteik és igényeik, ami nem feltétlenül alapul orvosi diagnózison vagy például DNS-teszten. Jó példa erre, hogy az angol vásárlók 24 százaléka fogyasztott már gluténmentes élelmiszereket, miközben mindössze nyolc százalékuk tekinthető valóban gluténérzékenynek. Alapvető követelmény az is, hogy a lakosság egészségének javítását a fenntartható élelmiszer-fogyasztáson és -táplálkozáson keresztül kell elérni.

A vázolt megatrendek meghatározzák a táplálkozás – egészség – wellness trendet, amelyek közül a 10 legfontosabb 2020-ban a következő: az emésztőrendszer egészsége; a zsírok újrapozícionálása; „jó” és „rossz” szénhidrátok; a húsok imázsának újragondolása; a növényi alapú táplálkozás térhódítása; származás és autentikusság; cukor; fehérje; energia 2.0; hangulat.

A konferencia legfontosabb célkitűzése egy asztalhoz ültetni az egészségipar szereplőit, a kutatókat, az élelmiszeripar és -kereskedelem képviselőit, a döntéshozókat, a táplálkozással és a gasztronómiával foglalkozó szakembereket. Együtt, több oldalról megvilágítva a témakört, talán jobban megérthetjük napjaink fogyasztóit, így hatékonyabban és hatásosabban léphetünk fel a lakosság egészségnevelése érdekében.

(A felhasznált szakirodalmi források a szervezőknél elérhetők.)

A program teljes ideje alatt lehetőség van elektronikus poszter megjelentetésére (1 db, fekvő tájolású, 16:9 szélesvásznú Power Point dia formájában megszerkesztve) a konferencia témakörében.

A konferencián történő részvétel díjtalan, de regisztrációhoz kötött! Regisztrálni kizárólag ezen a linken lehet!

A rendezvénnyel kapcsolatban felmerülő kérdéseit várja

  • Bakosné Dr. Kiss Virág Ágnes és Dr. Soós Mihály
  • E-mail: kiss.virag.agnes@econ.unideb.hu, soos.mihaly@econ.unideb.hu,
  • Tel: (20) 226-9068, (20) 299-8310

Táplálkozási Ismeretek Konferencia

2017.04.16.|

Megértettük a valóságot, felfedjük a tudást Elkészült napjaink egyik legátfogóbb felmérése a magyar lakosság táplálkozási ismereteiről és ezzel összefüggő szokásairól, mely egyben teljeskörű információs forrásként is szolgálhat a jövőben. Milyen áldozatot hozunk az egészségünkért? [...]

Év honlapja közönségdíjat nyert a Nutriklub.hu

2016.12.13.|

A Nutriklub nyerte „Az Év Honlapja 2016” Közönségdíját és Minőségi díját Életmód kategóriában A Nutriklub.hu oldala több mint három év alatt Magyarország egyik leglátogatottabb babás oldalává vált, amelyhez nagyban hozzájárult az oldal májusi megújulása. [...]

Inspiráló női történeteket vár az Activia

2016.12.02.|

Világszerte példaképpé válhat bármely magyar InSync-nő - Az őszi globális "InSync-kutatás" kutatás kimutatta, hogy a nők kiteljesedésének útjában nem külső akadályok, hanem belső gátak állnak. Mégis a megkérdezettek jelentős többsége veszni hagyja álmait, nem [...]

Új irányok a táplálkozásmarketingben – Merre tovább? – XIV. Táplálkozásmarketing konferencia2020-09-24T10:50:33+02:00

Online is részt vehet a XI. Népegészségügyi konferencián!

Élő közvetítés – XI. Népegészségügyi Konferencia – Magyar Tudományos Akadémia díszterme

Tekintettel a magas érdeklődésre és betartva a Magyar Tudományos Akadémia dísztermének biztonságai szabályait, idén a 2020. szeptember 10-én tartandó XI. Népegészségügyi Konferencia négy kamerás élő közvetítéssel is elérhető lesz a helyszínről. A megtekintéshez kattintson az alábbi képre:

Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére

2023.02.07.| Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tisztelt Érdeklődő Kollégák! Február 26-ig kedvezményesen lehet jelentkezni a 2023. március 4-én az Elhízás Világnapja alkalmából megrendezésre kerülő "Életmód programmal az elhízás megfékezésére" című továbbképzéssel egybekötött tudományos találkozóra.  Helyszín: D50 Kulturális Központ (1071 Budapest, Damjanich [...]

Online is részt vehet a XI. Népegészségügyi konferencián!2020-09-24T10:43:50+02:00

Merre indul életmódunk a koronavírus-járvány után?

Vajon mennyire változtatta meg a koronavírus-járvány a fogyasztói szokásainkat és az életmódunkat, ezen belül a táplálkozásunkat? 2020. május elején, a járvány tetőzésekor indult egy nagyszabású online kutatás a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Marketing és Kereskedelem Intézete valamint a TÉT Platform Egyesület kooperációjában. Ebből egy háromezer fős, kor és nem alapján reprezentatív csoport válaszait ismerhettük meg.

A legérdekesebb eredmények között számos olyan volt, amely a jövőben is befolyással lehet a lakosság életmódjára, és a szakemberek számára is tartogat hasznos tanulságokat. Ezekről szólt a 10. alkalommal megrendezett TÉT Reggeli szakmai kerekasztal, amelyre 2020. július 2-án került sor. Az online közvetítésben sorra kerülő, rendhagyó előadások során bemutattuk a kutatás legfontosabb eredményeit, de még inkább arra keressük a választ – a hallgatósággal közösen –, hogy milyen változások indulhatnak el a jövőben mindezek hatására a lakosság életmódjának tekintetében, és miként használhatjuk fel azok erejét a mindennapi munka, az egészségnevelés során?

Az itt bemutatott előadások prezentációi közül néhányat itt is megtekinthet vagy letölthet saját használatra.

Antal Emese: Így éltünk a járvány alatt – és hogyan fogunk ezt követően?

Dr. Kasza Gyula: Élelmiszertartalékolás a háztartásokban – Tudatos tervezés vagy pánikreakció?

Dr. habil Forgács Attila: A világjárvány hatása a lélekre, az evésre és a jövőnkre

Kérjük, amennyiben a kutatás további adatai érdeklik, esetleg a prezentációkból szeretne információkat használni, keresse a TÉT Platform Egyesületet.

Online is részt vehet a XI. Népegészségügyi konferencián!

Élő közvetítés – XI. Népegészségügyi Konferencia - Magyar Tudományos Akadémia díszterme Tekintettel a magas érdeklődésre és betartva a Magyar Tudományos Akadémia dísztermének biztonságai szabályait, idén a 2020. szeptember 10-én tartandó XI. Népegészségügyi Konferencia négy [...]

Merre indul életmódunk a koronavírus-járvány után?

Vajon mennyire változtatta meg a koronavírus-járvány a fogyasztói szokásainkat és az életmódunkat, ezen belül a táplálkozásunkat? 2020. május elején, a járvány tetőzésekor indult egy nagyszabású online kutatás a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Debreceni Egyetem [...]

Merre indul életmódunk a koronavírus-járvány után?2020-07-13T19:11:27+02:00

A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát

Az élelmiszerkezelés higiéniájának fokozása csökkenti a koronavírus fertőződés kockázatát is, és sok tekintetben megkönnyíti életünket. Ezt szem előtt tartva a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság és a TÉT Platform kiadványt állított össze, „Konyhai higiéniai és élelmiszer biztonsági útmutató humán járványügyi veszélyhelyzet idején” címmel, mely segíti a vásárlókat a biztonságos konyhai higiéniai és élelmiszer biztonsági folyamatok kialakításában és betartásában.

 

„A konyhának kiemelkedő szerepe van otthonunkban! Legyen szó főzésről, étkezésről vagy egy kis   lazításról, a konyha a családi élet központi színtere. Érdemes tehát kiemelt figyelmet szentelnünk a tisztán tartására. Itt élelmiszereket dolgozunk fel. Akár járvány idején vagyunk, akár az átlagos mindennapokat éljük, elengedhetetlen a konyha megfelelő takarítása, főleg akkor, ha többen használják.” – mondta dr. Pleva György, a Nébih élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatója.

A kiadvány a bevásárlás megtervezésétől kezdve, a csomagolt és csomagolás nélküli élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök és egyéb termékek megvásárlásán, szállításán, tárolásán, előkészítésén és elkészítésén keresztül, a maradékok tárolásáig és újra felhasználásáig számos jó tanácsot kínál. Ugyanakkor szót ejt a mosogatás, a hulladéktárolás, a konyhai kisgépek higiéniája és általában a konyha, mint élettér fokozott tisztántartásának fontosságáról is.

A táplálkozással kapcsolatos tévhitek ilyenkor különösen károsak lehetnek, ezért csatlakozott a kiadvány szerkesztéséhez a TÉT Platform. Antal Emese dietetikus, szociológus szerint az átgondolt, tudatos táplálkozás és az élelmiszerek megfelelő ismerete társadalmi szinten is hasznos: „Ha pánikreakció és felhalmozás helyett a szakértők tanácsai alapján tájékozódunk, és kreatívan, a rendelkezésünkre álló élelmiszereket változatosan felhasználva állítjuk össze étrendünket, akkor nemcsak egészségesek maradhatunk, hanem a veszélyhelyzet élelmiszeripari és -kereskedelmi hatását is csökkenthetjük” – fogalmaz a TÉT Platform szakmai vezetője.

A Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke, prof. dr. Rurik Imre szerint a mostani veszélyhelyzet idején is sokaknak segíthet a fontos és gyakorlatias konyhai tanácsokat összegző kiadvány: „A táplálkozás alapvető élettani folyamat, amely nagyfokban befolyásolhatja egészségi állapotunkat. A mostani járványhelyzetben a szervezet védekezőképességének fenntartásában felértékelődik a változatos táplálkozás, a megfelelő konyhai higiénia, elkerülendő az ételfertőzés miatti megbetegedést, vagy kórházba kerülést” –  mondja a neves szakmai társaság vezetője.

Bízunk benne, hogy a Konyhai higiéniai és élelmiszerbiztonsági útmutató járvány idején című kisokosunkban fellelhető témák hasznos és megfontolandó gyakorlati tippeket adnak nemcsak a konyha terén kezdők számára, hanem a már rutinosabb háziasszonyok is találhatnak olyan új ismereteket, amelyeket a mindennapok során is hasznosíthatnak.

A kiadvány letölthető a Nébih weboldaláról https://portal.nebih.gov.hu/koronavirus, az Ételt csak okosan! kampány weboldaláról (eteltcsakokosan.hu/szakertovalaszol/konyhaiutmutato), illetve a http://nebihmondja.hu weboldalról, valamint természetesen a TÉT Platform weboldaláról is.

  1. április 21.

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, TÉT Platform Egyesület, Magyar Táplálkozástudományi Társaság

A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát2020-04-21T11:47:05+02:00

Sonka-kisokos húsvétra

Nincsen húsvét sonka nélkül, de ha finom falatokat szeretne az ünnepi asztalra tenni, érdemes felkészülten érkezni a pultokhoz. Megmutatjuk, mire kell figyelni sonkavásárláskor, és tippet adunk, hogy lehet egészségesebb a hidegtálak királya.

A sonka a sertés egyik legértékesebb részéből, a hátsó combból készül. Hogyan lett belőle hagyományos húsvéti étel? Régebben télen vágták a disznókat, a jó sonka pedig hetekig, hónapokig készült, ráadásul csak ez volt sokáig eltartható. Így éppen húsvétra lett készen, mellé pedig a szintén jól tárolható kolbász és friss tojás került az ünnepi asztalra.

A sonka tápláló fogás, sőt inkább nehéznek számít, tíz dekájában 200-250 kalória mellett 15-25 gramm zsírt találunk. Miért ajánlják akkor mégis oly sokszor a fogyókúrázóknak is? Erre a kérdésre már Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője válaszol. „Sokféle sonka létezik, más kerül a húsvéti hidegtálra és más a szendvicsbe vagy a salátába. A gépsonkák jellemzően nagy hús- és alacsony zsírtartalmú termékek, ezért energiatartalmuk mérsékelt. A hagyományos sonkák zsírosabbak, azonban sokat tehetünk a kalóriák csökkentéséért, ha a látható zsírosabb részeket a tányéron hagyjuk” – tanácsolja a szakértő. A húsvéti sonka mellé sok zöldséget, fehér helyett teljes kiőrlésű kenyeret érdemes fogyasztani, így a gazdagabb ízek mellett a gyomrunkat is kíméljük.

Milyen sonkákat vásárolhatunk?

Alapvetően négyféle sonka kínálja magát a pultokon: a hagyományos parasztsonka mellett vásárolhatunk nyers, hőkezelt (főtt vagy sült), esetleg formában vagy bélben hőkezelt sonkákat. A parasztsonka egész, csontos-bőrös comb, amelyen legfeljebb két centi vastag szalonna van. Szárazon pácolják, hidegen több hétig vagy hónapig érlelik, hidegen füstölik.

A nyers sonka hasonlóan készül, azonban rövidebb ideig érlelik, emiatt kevesebb ideig tartható el. A gyorspácolt sonkákat konyhasót és nitritet tartalmazó páclével – ami maximum a termék tömegének negyede lehet – injektálják be, néhány napig érlelik majd meleg vagy hideg füsttel füstölik, a főtt változatokat 72 fokon főzik.

A dietetikus szerint a legfontosabb, hogy ismert, megbízható helyen vegyünk sonkát. Alkalmi, ünnepi termékről van szó, ezért ne az alacsonyabb ár legyen a döntő. Nézzük meg alaposan a címkét: ezen ellenőrizzük a termék nevét és lejárati idejét. Ha gyorspácolt sonkát veszünk, nem kell, hogy a felsorolt adalékanyagok elriasszanak, mivel mennyiségüket szigorúan szabályozzák. Nyomkodjuk meg a sonkát, ha könnyen összenyomható, esetleg levet ereszt, akkor az gyenge minőségre, sok felhasznált páclére utal.

A sonka nagyon sós: az előírások szerint maximum 5 százalék lehet a sótartalma, ezt a legtöbb esetben meg is közelítik. A napi ajánlott sóbevitel 5 gramm, tehát ezt csupán 10 dkg sonkával el is érhetjük. Érdemes óvatosan falatozni, mert a magyar lakosság sóbevitele így is közel háromszorosa az ajánlottnak!

Tudta-e?

Húsvétkor egy átlagos magyar család asztalára a sonkát is beleértve mintegy 2,5 kg húsárú kerül. A piacokon és az üzletekben egyaránt a hagyományos parasztsonka fogy a legnagyobb mennyiségben. Ha pedig egy ideje már nem látott a polcokon baromfisonkát, az nem véletlen: két éve szigorították az előírásokat, így baromfimellből és combból már nem készíthető sonka elnevezésű húsáru.

 

Sonkát főzni igazán egyszerű: egy nappal előtte áztassa be hideg vízbe, amit főzés előtt leönt róla. Ezzel a lépéssel a sonka sótartalmát is jelentősen csökkenti. A főzőedényben öntse fel annyi hideg vízzel, ami ellepi, és lassan, gyöngyözve főzze annyi órán át, ahány kilogramm a sonka tömege. Végül hagyja a levében kihűlni.

Zabkása, a pár perces szuperreggeli

2022.09.05.|

A reggeli a nap kihagyhatatlan része, a kiegyensúlyozott táplálkozás origója. Bár szinte mindenki fontosnak tartja, háromból egy magyar mégis kihagyja a napindító étkezést. Lehet, hogy azért, mert nem ismerik a zabkását, ami pár perc [...]

Citromlé: nem csodaszer, de nagyon hasznos

2022.09.05.|

Ha az élet citrommal kínál, csinálj belőle limonádét – szól az interneten gyakran előkerülő humoros szólás. A 21. századi népművészet ritkán hordoz valódi bölcsességet, de kivételesen egyaránt érdemes megszívlelni a szavakban és az azok [...]

Sonka-kisokos húsvétra2020-04-01T16:00:06+02:00

Koronavírus étkezési kisokos

Infografikán a legfontosabb táplálkozási kérdések

A koronavírus-járvány miatti korlátozások hatására az emberek drámai módon vásárolják fel a különböző élelmiszereket. A Napi Táptudás blog kezdeményezésére táplálkozástudományi szakemberek és dietetikusok, valamint szervezetek fogtak össze, így elkészült egy tájékoztató infografika, amely segít a lakosság számára a legégetőbb kérdéseket megválaszolni.

 

A szakértők célja, hogy a legfontosabb információk gyorsan és közérthető formában minél több emberhez eljussanak. Érdemes-e élelmiszert felvásárolni? Miből mennyi legyen otthon? Biztonságosak-e a tartós élelmiszerek? Mire figyeljünk fokozottan az élelmiszerbiztonság kapcsán? Szükséges-e étrendkiegészítőket szedni? Az elkészült anyag ezekben a kérdésekben segít támpontokat adni.

Az ötletgazda, Papp Andrea táplálkozástudományi szakember szerint a legfontosabb az, hogy próbáljunk higgadtnak maradni és gondoljunk másokra is. „Fantasztikus volt látni, hogy alig két nap alatt mennyien fogtunk össze, hogy segítsünk az embereknek. Mindenki segíthet másoknak azzal, ha nem vásárol több élelmiszert annál, mint amennyi valóban szükséges. Véleményem szerint a legnagyobb veszély, ami most az élelmiszer-ellátást fenyegeti az az, ha megrohamozzuk a boltokat és hónapokra betárazunk. Így valóban akadozhat az ellátás. Bár az infografikára csak a leglényegesebb információk fértek rá, de mindannyian igyekszünk részletesebb segítséget nyújtani az oldalainkon.”

Az egészséges táplálkozás alapelveinek követése most is elengedhetetlen, ahogy azt Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) főtitkára is hangsúlyozza: „Fontos, hogy a karantén idején is próbáljuk betartani az egészséges táplálkozás szabályait. Készítsünk zöldséges ételeket, együnk naponta egyszer valamilyen teljes értékű gabonából készült ételt, fogyasszunk rendszeresen sovány tejtermékeket, hüvelyeseket, olajos magokat, halat, tojást. Folyamatos nassolás helyett tartsunk napirendet, amihez napi három-öt étkezés tartozik. Ha unatkozunk vagy stresszelünk, evés helyett mozogjunk kicsit vagy olvassunk bele egy jó könyvbe.”

Zsigovits Angelika, a Smartfood Coach táplálkozástudományi szakembere a túlevés veszélyeire hívja fel a figyelmet: „Beszélnünk kell arról is, hogy az érzelmi evés kockázata hatványozottabban előfordulhat ezen időszak alatt, amit a stressz, szorongás, magány, unalom, szomorúság, harag egyaránt okozhat. Nem érdemes irreálisan nagy mennyiségű alapanyagot felhalmozni otthonunkban, így a túlevés rizikóját is csökkenthetjük. Állítsunk fel magunknak egy napirendet, melyben legyenek ismétlődő, egészséget támogató, rituálészerű szokások, mint például a napi ötszöri étkezés, folyadékfogyasztás, és rendszeres otthoni testmozgás.”

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint ilyenkor is fontos a tudatosság, úgy a bevásárlás, mint a táplálkozás során: „Felelős emberként csak annyi élelmiszert vásároljunk, amennyi a saját szükségleteinket fedezi. Gondoljunk másokra, és persze ne feledjük azokat sem, akik az élelmiszereinket előállítják és elérhetővé teszik. A mostani időszak legyen inkább egy új, tudatosabb és egészségesebb életmód kezdete, és ne az unaloműző evésé” – fogalmaz a szakértő.

A Felelős Gasztrohős Alapítvány igazgatója, Varga Judit az élelmiszerpazarlás megelőzésére hívja fel a figyelmet: „Most kiemelten fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy lehetőleg ne pazaroljunk el élelmiszert. Érdemes okosan kihasználni a fagyasztónk kapacitását, akár előre megfőzni néhány nagyobb adagot, amit később csak ki kell olvasztani. Jól jöhetnek a száraz hüvelyesek, a jól tárolható zöldségek, és az olyan ételmentő receptek, mint a mákos guba. Ki tudja, akár még néhány hasznos új konyhai szokást is felvehetünk ezalatt a furcsa időszak alatt!”

A projekt grafikusa, Kőfaragó Anna szerint is rendkívül fontos, hogy a lakosság hiteles információkhoz jusson: “Fontosnak tartom, hogy ezekben a bizonytalan időkben, amit a járvány okoz, a félelemkeltés helyett valós szakértői információkat és segítséget kapjanak az emberek. Hiszem, hogy a grafika nyelvén az információk fogyaszthatóbbak, jobban átláthatóbbak és szemléletesebbek, ezért sokakhoz juthat el ez az étkezési kisokos. Így örömmel vállaltam, hogy a grafikai munkámmal segítsem a szakmai tájékoztatást. Mert hiszem, hogy ezzel nő az esély, hogy egyre többen megfontoltan és tudatosan vásároljanak és étkezzenek ebben a krízishelyzetben.”

Az infografikákat letöltheti innen:

A kiadvány angol nyelven is elérhető / The Coronavirus Nutrition Guide infographics are also available in English:

A Koronavírus Táplálkozási Útmutató elkészítésében számos szakember vett részt:

Az infografikát Kőfaragó Anna grafikus készítette.

Az információs anyag létrejöttét támogató szervezetek: Magyar Táplálkozástudományi Társaság, TÉT Platform Egyesület, Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, Felelős Gasztrohős Alapítvány

Koronavírus étkezési kisokos2020-04-01T15:56:24+02:00

Táplálkozástudományi Szakemberek II. Országos Konferenciája

Táplálkozástudományi Szakemberek Konferenciája

A Gál Ferenc Főiskola Egészség- és Szociális Tudományi Kar tisztelettel meghívja az érintetteket a táplálkozástudományi szakemberek II. országos konferenciájára. A tanácskozás témája: „Fókuszban a táplálkozás, avagy a prevenció lehetőségei a jelenben és a jövőben”

A konferencia időpontja 2020. április 30. (Jelentkezési határidő: 2020. április 17.)

A rendezvény helyszíne

Gál Ferenc Főiskola

Egészség- és Szociális Tudományi Kar

5700 Gyula, Szent István utca 17-19.

Tekintse meg a Google Térképen, tervezzen útvonalat: https://goo.gl/maps/GWSiHYW8k3i6gMhm8

Online jelentkezés: Ezen az oldalon

Absztrakt beküldési határidő 2020. április 3. Az absztrakt beküldése az online jelentkezés során történik.

Regisztrációs díjak

Előadó és hallgató (BSc, MSc, PhD): 3 000 Ft, résztvevő 6 000 Ft. A regisztrációs díj magába foglalja: a regisztrációs csomagot, az ebédet, a kávészünetben felszolgált frissítőket, valamint az absztraktkötetet.

További információ kérhető

Dr. Beke Szilvia főiskolai tanár

Telefon: 06(66)561-629

E-mail: beke.szilvia@gff-gyula.hu

Fagyibeszéd

A nyárban az első legjobb dolog a vakáció, a második a fagyi. Ugye te sem tudsz ellenállni az édes, hűsítő finomságnak, és ha lenne fagyifaló verseny, biztosan dobogós helyezést érnél el? Vajon miben rejlik [...]

Táplálkozástudományi Szakemberek II. Országos Konferenciája2020-02-21T20:01:39+01:00

Virsli nélkül nincs szilveszter

A kiadós, meleg reggelik elmaradhatatlan része, és a szilveszter is elképzelhetetlen nélküle: a virsli több mint hétszáz éve szerepel az asztalunkon. Ezzel kétségkívül az egyik legrégibb hústermék a konyhánkban, amiről érdemes többet is tudnunk.

Az írásos feljegyzések szerint a virsli lassan matuzsálemi korba lép, hiszen közel 750 éve készítették először ősét – hol máshol, mint Németországban. A krónikák 1270 körül még Frankfurter Würtschen néven említik, azóta pedig a világ szinte minden országában létezik belőle helyi változat. A már akkortájt is híresen szigorú német élelmiszertisztasági előírások miatt az alapanyaga hosszú ideig csak sertéshús lehetett, amit juhbélbe töltöttek. Ennek oka az volt, hogy a szabályok szerint egy céh, egy hentes csak sertés- vagy marhahússal foglalkozhatott, a kettőt szigorúan tilos volt keverni. A frankfurti virsli így évszázadokig egyeduralkodó volt, a bécsi típusú ugyanis csak 1805-ben született meg. Ezt egy leleményes német hentesmesternek köszönhetjük, aki tanulóévei után Bécsben nyitott üzletet, és ott mivel ott már nem kötötték az óhaza előírásai, darált sertés- és marhahús keverékéből álmodta újra a virslit, amely hamarosan meg sem állt a császár asztaláig.

Mi magyarok is nagyion szeretjük a virslit, hiszen évente nagyjából 7,5 kilogrammot mártogatunk belőle mustárba, tormába vagy éppen ketchupbe. Ezen mennyiség legnagyobb része, több mint tíz százaléka pedig pont ilyenkor, decemberben és újévkor kerül a tányérokra. Manapság egyre inkább a minőségi típusok felé billen a mérleg, azonban régebben ez nem mindig volt így. Sokan pedig azért nem kedvelték a virsliféléket, mert úgy gondolták, hogy kevésbé értékes húsokból, sok szójával és még több adalékanyaggal készülnek. A virsli így lett dobogós helyezett a leginkább félreértett húskészítmények között, mára viszont a változó igények és a szigorúbb előírások miatt végképp ideje megszabadulni az előítéletektől.

A története alapján úgy gondolhatnánk, a boltokban frankfurti néven kapható virslik sertéshúsból, a bécsiek pedig marha- és sertéshús keverékéből készülnek. A recept védettsége viszont csak az eredeti Frankfurter Würstchen-re vonatkozik (igaz, arra viszont már 1860 óta), a frankfurti, a bécsi és a többi virsliféle is készülhet bármelyikből, sőt napjainkban leginkább szárnyashúsokból, hiszen az eladott mennyiség több mint fele manapság baromfivirsli. Készítésükhöz nagyon finomra darált – azaz igazából vágott – húspépbe kevernek szalonnát és fűszereket, jellemzően sót és fehérborsot. Az ízesített masszát aztán mű- vagy állati bélbe töltik, füstölik és hőkezelik. Ez utóbbi miatt nekünk már nem kell főzni a rudacskákat, elegendő, ha pár percig forráspont közelében lévő vízben melegítjük.

A dietetikus szerint a virsli a legtöbb étrendbe könnyen beilleszthető: „A virslifélék fehérjében gazdag, közepes zsírtartalmú készítmények, ráadásul állaguknak köszönhetően könnyen fogyaszthatók és emészthetők. A kiegyensúlyozott, vegyes étrend részeként meleg reggeliként vagy éppen hideg salátaként is tálalhatók, de számos étel, például a közkedvelt frankfurti leves, vagy éppen a paprikás krumpli fontos alapanyaga is lehet” – mondja Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője, aki abba is beavat, mi az igazság a virslik hústartalma és az adalékanyagok kérdésében. „A boltokban kapható virsliknek egy ideje magasabb, 51 százalék feletti hústartalommal kell készülniük, és ebbe az úgynevezett mechanikusan szeparált hús nem is számítható bele. A közelmúltban ráadásul csökkentették a virslik megengedett legnagyobb sótartalmát, és magasabb fehérje, illetve alacsonyabb zsírtartalmat írtak elő. Azonban, mint minden más élelmiszernél, itt is fontos, hogy megnézzük a csomagolás információit. Virsli ugyanis csak az lehet, ami ezeknek a feltételeknek megfelel, azonban a polcokon találhatunk eltérő összetételű, de nem virsli néven forgalmazott készítményeket is. Ezek általában olcsóbbak, de táplálkozásunk szempontjából kevésbé értékesek, ezért válasszunk inkább minőségi, magas hústartalmú virslit” – tanácsolja a szakember. Ami pedig az adalékanyagokat illeti, itt is nagy változások történtek az elmúlt években. „Az élénk, tetszetős szín megőrzéséhez, a megfelelő állag eléréséhez vagy a ráncosodás megelőzéséhez használnak leggyakrabban adalékanyagokat a virslik készítése során. Azonban ezek mennyiséget is szigorúan szabályozzák, és a gyártók egyre kevesebbet tesznek belőlük a kész termékbe. A vegyes étrend részeként időnként elfogyasztott virslimennyiségtől tehát egyáltalán nem kell tartanunk” – mondja Antal Emese.

Végül pedig próbáljunk meg pontot tenni az örök vita végére: a természetes vagy a műbélbe töltött virslik a jobbak? Az előbbit sokan kedvelik jobban a roppanóssága miatt, azonban sokszor a műbeles változatok között is találhatunk nagyon jót. Tápanyagtartalom vagy emészthetőség szempontjából nem lényeges a két változat közötti különbség, ezért igazából csak ízlés kérdése, ki melyiket kedveli jobban. Szóval a kérdés eldöntetlen marad, legalábbis addig, amíg ki nem próbálja mindkettőt. Erre pedig a legjobb alkalom a közelgő szilveszter.

Miért eszünk szilveszterkor virslit?

A szilveszteri – pontosabban az éjfél utáni – virslievés hagyománya feltehetően a termék őshazájából, Németországból ered. A magyar hagyományok szerint pedig újév napján sem szárnyast, sem pedig halat nem szabad enni, hiszen ez előbbivel elszáll, az utóbbival elúszik a szerencsénk. A virsli pedig legtöbbször sertéshúsból készül, ráadásul könnyen, gyorsan, akár pezsgőtől mámorosan is elkészíthető, ezért ideális az új év első étkezésére. Ezek viszont mind csak találgatások, igazából senki sem tudja, hogyan és miért terjedt el ez a szokás az utóbbi években, évtizedekben.

 

Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

Zabkása, a pár perces szuperreggeli

2022.09.05.|

A reggeli a nap kihagyhatatlan része, a kiegyensúlyozott táplálkozás origója. Bár szinte mindenki fontosnak tartja, háromból egy magyar mégis kihagyja a napindító étkezést. Lehet, hogy azért, mert nem ismerik a zabkását, ami pár perc [...]

Citromlé: nem csodaszer, de nagyon hasznos

2022.09.05.|

Ha az élet citrommal kínál, csinálj belőle limonádét – szól az interneten gyakran előkerülő humoros szólás. A 21. századi népművészet ritkán hordoz valódi bölcsességet, de kivételesen egyaránt érdemes megszívlelni a szavakban és az azok [...]

Virsli nélkül nincs szilveszter2019-09-05T18:26:44+02:00

Hal: a mediterrán étrend egyik titka

A mediterrán diéta jó hatásait szinte mindenki ismeri, és sokan követik is javaslatait. Azonban a hal valahogy nem lopta be magát a szívekbe – pedig a valóságban nagyon jó hatással lenne rá. Összeszedtük a rendszeres halfogyasztás pozitív hatásait, és megkérdeztük a szakértőt is, mit javasol.

 

A halat szinte mindenki az egészséges étrend részének tekinti. Egy, a közelmúltban készült reprezentatív kutatás szerint a hal éppen annyira az egészséges étrend része, mint a zöldségek és a gyümölcsfélék. Jobbnak látjuk az egészségünk szempontjából, mint a baromfihúst vagy a teljes kiőrlésű pékárukat, ennek ellenére azonban ritka az olyan család, ahol akár csak hetente is az asztalra kerülne.

Tudta-e?

A hazai halfogyasztás a különböző források adatai szerint mindössze 4,6-6 kilogrammot tesz ki évente és fejenként, amely csak az utolsó helyre elég az európai országok között, amelyek átlaga 22,7 kg. A legtöbb halat a portugálok eszik, ők 55,3 kilogrammot tesznek évente a tányérjaikra.

Miért nem kedveljük a halat?

Egy másik hazai kutatás szerint a hal fogyasztását két emberből egy azért utasítja el, mert nem kedvelik az ízét. Tíz megkérdezettből négyen a halhús jellegzetes szagát utasítják el, míg egyharmaduk a szálkák miatt nem szeret halat enni.

Tipp

A hal íze, illata vagy szálkássága megfelelő választással, és néhány konyhai praktika mellett nem jelenthet problémát. A tengeri halak például kevésbé szálkásak és kevésbé halas ízűek is, de az édesvízi, sőt a tenyésztett halak körében is számos ilyet találhatunk. Fűszerezéssel, pirítással vagy éppen sütéssel pedig változatos és nagyon finom fogást készíthetünk belőlük, a reggelitől a vacsorán át egészen a grillpartikig egyformán.

Mi a jó a halban?

Mennyire egészséges a rendszeres halfogyasztás? – tettük fel a kérdést Antal Emesének. A dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint pedig akár szuperételnek is nevezhetnénk. „A halhús zsírtartalma alacsony, általában 1-15 százalék között mozog, fehérjetartalma pedig kiváló minőségű és könnyen emészthető. A zsírosabb halfajták, mint amilyen a ponty is, még mindig csak a közepes zsírtartalmú húsfélék közé tartozik, viszont sokkal több A- és D-vitamint tartalmaznak. Ezek mellett a hal gazdag B-vitaminokban, foszforban, vasban, jódban és kalciumban is” – sorolja az előnyöket.

Közismert, hogy a sok halat fogyasztó nemzetek, például az eszkimók vagy a japánok általában egészségesebbek, főleg a szív- és érrendszeri betegségek érintik őket kevésbé. Ezt kutatások is alátámasztják, például kimutatták, hogy akár már heti egyszeri halfogyasztás is képes felére csökkenteni a szívhalál előfordulását. „A halfélék húsa sok omega-3 zsírsavat tartalmaz, ami szervezetünk fontos tápanyaga, ám előállítani nem képes azt. Ezek az úgynevezett esszenciális zsírsavak szerepet játszanak többek között a szív- és érrendszer egészségének megőrzésében, az immunrendszer megfelelő működésében, de még a magzatok és a csecsemők idegrendszerének fejlődésében is” – magyarázza a dietetikus.

Végül pedig jó tudni, hogy nem mindegy, az elkészítés módja sem. A halat érdemesebb párolni, főzni vagy grillezni, mint kirántani, mert laza szerkezetének és magas víztartalmának köszönhetően sok zsiradékot szív magába, ha bő zsírban sütjük ki.

Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

Zabkása, a pár perces szuperreggeli

2022.09.05.|

A reggeli a nap kihagyhatatlan része, a kiegyensúlyozott táplálkozás origója. Bár szinte mindenki fontosnak tartja, háromból egy magyar mégis kihagyja a napindító étkezést. Lehet, hogy azért, mert nem ismerik a zabkását, ami pár perc [...]

Citromlé: nem csodaszer, de nagyon hasznos

2022.09.05.|

Ha az élet citrommal kínál, csinálj belőle limonádét – szól az interneten gyakran előkerülő humoros szólás. A 21. századi népművészet ritkán hordoz valódi bölcsességet, de kivételesen egyaránt érdemes megszívlelni a szavakban és az azok [...]

Hal: a mediterrán étrend egyik titka2019-09-05T19:51:34+02:00