Nincsen húsvét sonka nélkül, de ha finom falatokat szeretne az ünnepi asztalra tenni, érdemes felkészülten érkezni a pultokhoz. Megmutatjuk, mire kell figyelni sonkavásárláskor, és tippet adunk, hogy lehet egészségesebb a hidegtálak királya.

A sonka a sertés egyik legértékesebb részéből, a hátsó combból készül. Hogyan lett belőle hagyományos húsvéti étel? Régebben télen vágták a disznókat, a jó sonka pedig hetekig, hónapokig készült, ráadásul csak ez volt sokáig eltartható. Így éppen húsvétra lett készen, mellé pedig a szintén jól tárolható kolbász és friss tojás került az ünnepi asztalra.

A sonka tápláló fogás, sőt inkább nehéznek számít, tíz dekájában 200-250 kalória mellett 15-25 gramm zsírt találunk. Miért ajánlják akkor mégis oly sokszor a fogyókúrázóknak is? Erre a kérdésre már Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője válaszol. „Sokféle sonka létezik, más kerül a húsvéti hidegtálra és más a szendvicsbe vagy a salátába. A gépsonkák jellemzően nagy hús- és alacsony zsírtartalmú termékek, ezért energiatartalmuk mérsékelt. A hagyományos sonkák zsírosabbak, azonban sokat tehetünk a kalóriák csökkentéséért, ha a látható zsírosabb részeket a tányéron hagyjuk” – tanácsolja a szakértő. A húsvéti sonka mellé sok zöldséget, fehér helyett teljes kiőrlésű kenyeret érdemes fogyasztani, így a gazdagabb ízek mellett a gyomrunkat is kíméljük.

Milyen sonkákat vásárolhatunk?

Alapvetően négyféle sonka kínálja magát a pultokon: a hagyományos parasztsonka mellett vásárolhatunk nyers, hőkezelt (főtt vagy sült), esetleg formában vagy bélben hőkezelt sonkákat. A parasztsonka egész, csontos-bőrös comb, amelyen legfeljebb két centi vastag szalonna van. Szárazon pácolják, hidegen több hétig vagy hónapig érlelik, hidegen füstölik.

A nyers sonka hasonlóan készül, azonban rövidebb ideig érlelik, emiatt kevesebb ideig tartható el. A gyorspácolt sonkákat konyhasót és nitritet tartalmazó páclével – ami maximum a termék tömegének negyede lehet – injektálják be, néhány napig érlelik majd meleg vagy hideg füsttel füstölik, a főtt változatokat 72 fokon főzik.

A dietetikus szerint a legfontosabb, hogy ismert, megbízható helyen vegyünk sonkát. Alkalmi, ünnepi termékről van szó, ezért ne az alacsonyabb ár legyen a döntő. Nézzük meg alaposan a címkét: ezen ellenőrizzük a termék nevét és lejárati idejét. Ha gyorspácolt sonkát veszünk, nem kell, hogy a felsorolt adalékanyagok elriasszanak, mivel mennyiségüket szigorúan szabályozzák. Nyomkodjuk meg a sonkát, ha könnyen összenyomható, esetleg levet ereszt, akkor az gyenge minőségre, sok felhasznált páclére utal.

A sonka nagyon sós: az előírások szerint maximum 5 százalék lehet a sótartalma, ezt a legtöbb esetben meg is közelítik. A napi ajánlott sóbevitel 5 gramm, tehát ezt csupán 10 dkg sonkával el is érhetjük. Érdemes óvatosan falatozni, mert a magyar lakosság sóbevitele így is közel háromszorosa az ajánlottnak!

Tudta-e?

Húsvétkor egy átlagos magyar család asztalára a sonkát is beleértve mintegy 2,5 kg húsárú kerül. A piacokon és az üzletekben egyaránt a hagyományos parasztsonka fogy a legnagyobb mennyiségben. Ha pedig egy ideje már nem látott a polcokon baromfisonkát, az nem véletlen: két éve szigorították az előírásokat, így baromfimellből és combból már nem készíthető sonka elnevezésű húsáru.

 

Sonkát főzni igazán egyszerű: egy nappal előtte áztassa be hideg vízbe, amit főzés előtt leönt róla. Ezzel a lépéssel a sonka sótartalmát is jelentősen csökkenti. A főzőedényben öntse fel annyi hideg vízzel, ami ellepi, és lassan, gyöngyözve főzze annyi órán át, ahány kilogramm a sonka tömege. Végül hagyja a levében kihűlni.