Új kutatás készült a növényi alapú italokról

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is – végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal elvégzett vizsgálat az előző évekhez hasonlóan felmérte a magyar fogyasztók étkezési szokásait is, és megmutatta, milyen a kapcsolatuk a flextáriánus és növényi étrendekkel. Ezen túl arra is fény derült, mely termékeket helyettesítik leggyakrabban nem állati eredetű összetevőkkel, miért és mikor fogyasztják a növényi alapú alternatívákat.

Flexitáriánus, mint az étkezés egy fenntarthatóbb formája

A Danone Magyarország az előző éveket követően 2024-ben ismét, idén harmadik alkalommal végezte el flexitáriánus kutatását, hogy felmérje a fogyasztók növényi alapú étrendekhez való hozzáállását, ezekkel kapcsolatos tudását és igényeit. Az öt ország (Magyarország, Románia, Csehország, Szlovákia, Bulgária) eredményeiből kirajzolódik, hogy továbbra is nagy érdeklődés övezi a növényi alapú termékeket, elsősorban a fővárosban élők és azon belül is a fiatalok körében. A kutatásból továbbá egyértelművé vált, hogy a tejet helyettesítik leggyakrabban a fogyasztók növényi alapú alternatív termékekkel. A zab-, mandula-, kókusz és más természetes módon tejmentes italok leggyakrabban a reggeli alkalmával, kávézáskor kerülnek az asztalra. Ezek a termékek ma már ízben és textúrában is hozzák a jól ismert kávézói élményt.

Magyarországon a lakosság 31 százaléka követ tudatosan valamilyen diétát, amibe beletartozik a vegetáriánus, a vegán és a flexitáriánus étrend is. Ez utóbbi a köztudatban, mint egészségesebb, tudatosabb életmód van jelen, melynek lényege, hogy az állati eredetű élelmiszerek mennyisége kisebb legyen, és azokat növényi alternatívákkal helyettesítsék a fogyasztók, ugyanakkor semmit nem zárnak ki az étkezésükből.

“Egyértelmű, hogy a magyar társadalom is egyre nyitottabb a növényi alapú táplálkozásra, és folyamatosan zárkózunk fel az Európai Unió országaihoz, ami jelentős mérföldkő a fenntarthatóbb és egészségesebb táplálkozás felé vezető úton. Ennek fontos sarokpontja, hogy a magyar lakosság 34%-a már legalább alkalmanként választ növényi alapú alternatívákat az állati eredetű élelmiszerek helyett. Az ő esetükben ez a tendencia a fiatalabbaknál még szignifikánsabb, például a 18-24 éves korosztály körében, akiknek 77%-a fogyaszt növényi alapú italokat. Ez az arányszám azért fontos, mivel itt már a következő évek fogyasztási szokásainak kialakuló mintáit fedezhetjük fel” – mondja Miskolczi István, a Növényi Alapú Termékeket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetségének (NÉGYOSZ) ügyvezetője.

Minden harmadik fogyasztó legalább alkalmanként helyettesíti az állati eredetű élelmiszerek egy részét növényi eredetű alternatívákkal. Ennek indoka az esetek 46 százalékában az egészségmegőrzéshez kapcsolódik, míg a növényi alternatívát választó válaszadók mintegy harmada kedveli jobban ezek ízét az állati eredetű termékekénél, a lista harmadik, és negyedik helyén pedig a környezetvédelem és az ételintolerancia (17 és 16 százalék) szempontjai állnak. A növényi alapú termékek fogyasztása iránt a fiatalok a legnyitottabbak, ez a kíváncsiság a kor előrehaladtával pedig folyamatosan csökken. Különbség figyelhető meg a fővárosban és vidéken élő megkérdezettek közt is. Amíg Budapesten nagy érdeklődés követi a tej- és hústermékek lehetséges alternatíváit, addig vidéken az emberek 70 százaléka még kevésbé nyitott ezeknek a fogyasztására.

A növényi alapú italok a kávézás élményét is fokozzák

A Danone kelet-közép-európai vállalatai kíváncsiak voltak, melyek azok a termékek, amelyeket a fogyasztók leggyakrabban helyettesítenek növényi alternatívákkal. Az eredményekből kirajzolódik, hogy a legtöbben a tej és tejtermékek helyett keresnek más élelmiszert. Azok közül, akik legalább alkalmanként helyettesítenek valamilyen állati eredetű élelmiszert 55 százalék a tej, 34 százalék a hús, 33 százalék a vaj, 24 százalék a joghurt, míg 22 százalék a sajt alternatíváját keresik (a válaszadói preferenciák között természetesen átfedések is vannak).

A 18-24 éves fiatalok 77 százaléka legalább esetenként helyettesíti a tejet növényi alternatívával. A növényi italok fogyasztása mögött az egészségesebb életmód lépésről-lépésre való kialakítása és a vonzóbb ízvilág áll fő motivációként.

„Az Alpro Barista termékcsalád az egyik legfontosabb, és legdinamikusabban fejlődő szegmens portfóliónk növényi alapú italai között. Az eziránti nagy érdeklődést, nyitottságot alátámasztja az a kutatás, amit évről-évre elvégzünk, hogy felmérjük a fogyasztói igényeket. Ezek eredményeiből idén kirajzolódott, hogy már kialakultak a fogyasztók körében bizonyos mintázatok, preferenciák. A Barista termékcsaládunk népszerűsége indokolható azzal is, hogy legtöbben a kávézás alkalmával választják a nem tejalapú italféleségeket” – mondja Németi Vivien, az Alpro régiós senior plant-based innovation managere.

A növényi alapú italok fogyasztása inkább jellemző a nőkre, akik nemcsak a kávézáskor, de magában, és sütés-főzés közben is használják a nem tejalapú termékeket. A leggyakrabban reggel vagy a nagyétkezések közti időszakokban, a kávézás alkalmával kerülnek asztalra a növényi italok, de a fogyasztók előszeretettel használják ezeket müzlihez vagy zabkásához, a válaszadók 16 százaléka magában is fogyasztja őket.

„Érdekes különbség figyelhető meg a férfiak és a nők fogyasztási szokásai között. Míg a férfiak a húsalapú ételekre keresnek növényi alternatívákat, addig a nők inkább a tejet, a joghurtokat, a pudingokat próbálják meg helyettesíteni mással. Habár ma Magyarországon a leginkább közkedvelt formája a diétának a szénhidrát és azon belül is a laktóz csökkentése vagy teljes elhagyása, az emberek ezektől a motivációktól függetlenül is előszeretettel választják a növényi italokat más termékek helyett, elsősorban kávézáskor” – állapítja meg Antal Emese, dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője.

A kosárba került termékek a jövőnkre is hatnak

Ma már nem lehet elmenni szó nélküli a vállalatok fenntarthatósági felelősségvállalása és a termékeik környezeti hatásai mellett. A Danone mint B Corp vállalat számára kiemelten fontos volt, hogy felmérje, a fogyasztók milyen mértékben tájékozódnak egy-egy cég portfóliójának Földünkre gyakorolt hatásáról és mennyire tartják azt elengedhetetlenül fontosnak. Ma már elmondható, hogy a vásárlók több mint fele tartja lényegesnek, hogy a bevásárlókosarába olyan termékek kerüljenek, amelyek környezeti lábnyoma kisebb, ugyanakkor csak 11% az, aki a zöldebb jövő érdekében többet fizetne egy-egy élelmiszerért. Az eredményt indokló árérzékenységet azonban az egészséges életmódra való törekvés és a változatos ízvilág képes felülírni, elsősorban a növényi alapú italok esetében.

A kutatás a Danone Kft. és az NMS Hungary együttműködésében született. Az eredmények a 2024 márciusában végzett, országosan reprezentatív felmérésen alapulnak, melyben országonként 500-1000 felnőtt vett részt.

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Új kutatás készült a növényi alapú italokról2024-05-10T18:58:52+02:00

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival

A Föld napja alkalmából a Danone Magyarország Kft. megbízásából készített 500 fős reprezentatív kutatás* a magyar fogyasztók étkezéssel és élelmiszervásárlással kapcsolatos környezettudatos döntéseit vizsgálta. A felmérésből kiderült, hogy a magyar fogyasztók 36 százaléka nemcsak az árat, hanem az adott élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is figyelembe veszi vásárláskor. A kutatás alapján elmondható, hogy habár Magyarországon még kevesebben ismerik a fenntartható táplálkozás fogalmát és annak  előnyeit – és ezen belül például a flexitáriánus étrendet – a fiatalabb, 18-34 év közötti korosztályok általánosan több információval rendelkeznek e témában.       

 

A Föld napja alkalmából nagyon fontos, hogy mindannyian elgondolkozzunk arról, hogy mit is tudunk tenni bolygónk, és ezen keresztül saját magunk egészségéért. A környezetvédelem fontosságát hangsúlyozó, nemzetközi eseményt Magyarországon 1990. óta rendezik meg. Mit tehetnek az egyes háztartások Földünk megóvása érdekében? Több dolgot is. Egyebek mellett az étkezéssel és a tudatos vásárlással is nagyban csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat – például áttérhetünk a flexitáriánus étrendre. Kérdés, mi magyarok valóban tudjuk-e mit takar a fenntartható étkezés, és azon belül a flexitáriánus étrend?

 

Mi is az a fenntartható, flexitáriánus étkezés?

Miközben a kutatásban a megkérdezettek 88%-a válaszolta azt, hogy majdnem minden nap, vagy heti 1-2 alkalommal eszik húst, látnunk kell, hogy a húsfogyasztás akár  csak minimális mérséklése, a helyi, szezonális zöldségek és gyümölcsök vásárlása, valamint az innovatív, növényi alapú termékek keresése a polcokon mind kiváló módjai annak, hogy környezettudatosabban élhessünk. A saját és családunk étkezését a flexitáriánus étrend bevezetésével környezetbarátabbá tehetjük a mindennapokban is.

A „flexitáriánus” kifejezés a flexibilis, azaz rugalmas, és a vegetáriánus szavak összevonásából jött létre. Ez az étkezési forma nem jár lemondással, hiszen a húsfogyasztást ugyan mérsékli, de tartalmazza az összes, hagyományos vegyes táplálkozásban szereplő élelmiszercsoportot. Tehát akik ezt az étrendet követik, azok a változatos és kiegyensúlyozott étkezésre koncentrálnak: kevesebb vörös hús elfogyasztásával (átlagosan heti egy alkalommal) mérsékelt mennyiségű állati eredetű élelemmel (ide értve a szárnyasokat, a halakat és a tejtermékeket) és bőséges mennyiségű növényi alapú élelmiszer (gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és olajos magvak) beiktatásával építik fel a táplálkozásukat.

Mennyire ismert a flexitáriánus étrend hazánkban?

A felmérés alapján ma hazánkban még sokan nem ismerik a flexitáriánus étrendet és annak előnyeit, hiszen csak a megkérdezettek 2%-a nyilatkozta, hogy flexitáriánus módon étkezik, és azt csupán a válaszadók 16%-a tudta pontosan, hogy mit is jelent ez az étkezési forma. A fiatalabb generációk azonban a felmérés alapján nagyobb arányban vannak tisztában a flexitáriánus étkezés fogalmával; a 18-24 éves korosztályban 20%, a 25-36 évesek közül pedig 25% tudja, hogy mit takar ez az étrend. Érdekes viszont, hogy a válaszadók háromnegyede azt válaszolta, hogy ha nem is környezetvédelmi szempontokból, de az egészsége kedvéért (pl. krónikus, nem fertőző betegségek megelőzése, koleszterinszint csökkentése) hajlandó lenne változtatni húsfogyasztási szokásain.

Ahogy a kutatás is alátámasztja, a flexitáriánus étrend ismertsége ma még alacsony hazánkban. Pedig a fenntartható táplálkozás egyik fontos irányvonala, kedvező egészség- és ökológiai hatása miatt is. Az OKOSTÁNYÉR®, az MDOSZ által megalkotott táplálkozási ajánlás már tartalmazza a fenntarthatósági szempontokat is, mely szerint célszerű napi étrendünkben hangsúlyosabbá tenni a növényi eredetű élelmiszereket a változatos fehérjebevitel biztosítása mellett.” – nyilatkozta a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke, Szűcs Zsuzsanna.

 

Környezettudatos vásárlás és étkezés Magyarországon

A környezettudatosság az étkezés és az élelmiszervásárlás szempontjából igenis téma ma a magyar háztartásokban is, hiszen a felmérésben válaszolók közül 36% veszi figyelembe a vásárolt élelmiszerek környezetre gyakorolt hatását. Ez tehát azt is jelenti, hogy a megkérdezettek közül, minden harmadik fogyasztó választ vásárláskor környezettudatos szempontok alapján. A fiatalabb generációknál ez még jelentősebb, hiszen a 18-34 év közöttiek közel fele nyilatkozta, hogy az adott termékek bolygónkra gyakorolt hatása alapján hoz döntést élelmiszervásárláskor.

Nem csak a környezettudatosság az egyetlen szempont a megkérdezetteknél a növényi alapú termékek vásárlását illetően, hiszen a fenntarthatóság mellett ezeket a termékeket egyrészről az egészséges étrendbe illő élelmiszerként, másrészről finom ízük miatt is sokan választják. Egyes válaszadók táplálékallergiát vagy -intolarenciát hozták fel a termékek vásárlásának okaként, például a laktózérzékenységet vagy tejfehérjére allergiát. A megkérdezettek 29%-a fogyaszt rendszeresen növényi alapú termékeket (többször egy nap, majdnem minden nap, vagy hetente 1-2 alkalommal), és 28%-a számít alkalmi vásárlónak (azaz kevesebb, mint hetente egyszer fogyaszt ilyen terméket).

 

Hogyan tovább?

A felmérés alapján a válaszadók 94%-a jelenleg nem követ semmilyen hús fogyasztást korlátozó étrendet, de a megkérdezettek 22%-a csökkentené húsfogyasztását etikai okokból, míg ökológiai szempontból  21%-uk. Számukra megfelelő választás lehet a flexitáriánus táplálkozás, hiszen így nem kell teljesen lemondaniuk a húsfogyasztásról, de mégis lépést tehetnek a számukra fontos szempontok felé. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a környezettudatos és fenntartható étkezésről még érdemes lenne edukálni a fogyasztókat. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője így fogalmazott: „Ahhoz, hogy a flexitáriánus táplálkozás tudatosabb választássá, a zöldebb jövőnk részévé válhasson, leginkább sokoldalú összefogásra és edukációra van szükség. A kutatás is rámutat arra, hogy még bőven van mit tennünk az ismeretek széles körben való elterjesztésének érdekében. A TÉT Platform, amely több mint egy évtizede elkötelezetten dolgozik az életmóddal kapcsolatos hiteles információk mindennapjainkba való beépítésén, nagy hangsúlyt fektet a fogyasztói tudatosság növelésére, ennek pedig fontos eleme a fenntartható étrend kialakítása.”

 

„Egy életünk van és egy bolygónk”

„A tudatos étrend választásával sokat tehetünk mind a kiegyensúlyozott táplálkozásért, mind pedig  a fenntartható környezetünkért is. A „One Planet, One Health” („Egy életünk van és egy bolygónk”) jövőképet nemzetközi küldetésként indította el a Danone 2017-ben, arra buzdítva mindenkit, hogy tudatos táplálkozási szokások kialakításával tegyen a fenntartható élelmiszeriparért, a bolygónk jövőjéért. –  mondta el Várkonyi Beáta, a Danone Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója. Ez hazai vállalatunk esetében a mindennapokban is megnyilvánul, hiszen a cég számos egysége vállal kötelezettséget többek között a felelős marketingkommunikáció, a fogyasztóbarát tápérték-jelölés vagy a környezetvédelem területén. Ezen felül az egyik kiemelt vállalásunk, hogy megismerjük a lokális fogyasztói szokásokat, és ennek megfelelően alakítsuk és fejlesszük termékeinket. Erre tökéletes alkalom a fentebb említett felmérés is. A jelenlegi portfóliónk a flexitáriánus étrendbe is beilleszthető, hiszen számos hagyományos állati eredetű és növényi alapú terméket egyaránt kínálunk a vásárlóinknak, így minden hazai  fogyasztónk tud választani a számára és az étrendje szempontjából megfelelő termékek közül.”

 

*A kutatást a Danone Magyarország Kft. megbízásából az NMS Hungary Kft. piackutató cég végezte 2022. április hónapban. Az 500 fős felmérés eredményei reprezentatívak korra (18-65 év közöttieknél), nemre és régióra.

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

2022.04.22.| Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival A Föld napja alkalmából a [...]

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is2022-04-22T12:45:18+02:00

A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát

Az élelmiszerkezelés higiéniájának fokozása csökkenti a koronavírus fertőződés kockázatát is, és sok tekintetben megkönnyíti életünket. Ezt szem előtt tartva a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság és a TÉT Platform kiadványt állított össze, „Konyhai higiéniai és élelmiszer biztonsági útmutató humán járványügyi veszélyhelyzet idején” címmel, mely segíti a vásárlókat a biztonságos konyhai higiéniai és élelmiszer biztonsági folyamatok kialakításában és betartásában.

 

„A konyhának kiemelkedő szerepe van otthonunkban! Legyen szó főzésről, étkezésről vagy egy kis   lazításról, a konyha a családi élet központi színtere. Érdemes tehát kiemelt figyelmet szentelnünk a tisztán tartására. Itt élelmiszereket dolgozunk fel. Akár járvány idején vagyunk, akár az átlagos mindennapokat éljük, elengedhetetlen a konyha megfelelő takarítása, főleg akkor, ha többen használják.” – mondta dr. Pleva György, a Nébih élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatója.

A kiadvány a bevásárlás megtervezésétől kezdve, a csomagolt és csomagolás nélküli élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök és egyéb termékek megvásárlásán, szállításán, tárolásán, előkészítésén és elkészítésén keresztül, a maradékok tárolásáig és újra felhasználásáig számos jó tanácsot kínál. Ugyanakkor szót ejt a mosogatás, a hulladéktárolás, a konyhai kisgépek higiéniája és általában a konyha, mint élettér fokozott tisztántartásának fontosságáról is.

A táplálkozással kapcsolatos tévhitek ilyenkor különösen károsak lehetnek, ezért csatlakozott a kiadvány szerkesztéséhez a TÉT Platform. Antal Emese dietetikus, szociológus szerint az átgondolt, tudatos táplálkozás és az élelmiszerek megfelelő ismerete társadalmi szinten is hasznos: „Ha pánikreakció és felhalmozás helyett a szakértők tanácsai alapján tájékozódunk, és kreatívan, a rendelkezésünkre álló élelmiszereket változatosan felhasználva állítjuk össze étrendünket, akkor nemcsak egészségesek maradhatunk, hanem a veszélyhelyzet élelmiszeripari és -kereskedelmi hatását is csökkenthetjük” – fogalmaz a TÉT Platform szakmai vezetője.

A Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke, prof. dr. Rurik Imre szerint a mostani veszélyhelyzet idején is sokaknak segíthet a fontos és gyakorlatias konyhai tanácsokat összegző kiadvány: „A táplálkozás alapvető élettani folyamat, amely nagyfokban befolyásolhatja egészségi állapotunkat. A mostani járványhelyzetben a szervezet védekezőképességének fenntartásában felértékelődik a változatos táplálkozás, a megfelelő konyhai higiénia, elkerülendő az ételfertőzés miatti megbetegedést, vagy kórházba kerülést” –  mondja a neves szakmai társaság vezetője.

Bízunk benne, hogy a Konyhai higiéniai és élelmiszerbiztonsági útmutató járvány idején című kisokosunkban fellelhető témák hasznos és megfontolandó gyakorlati tippeket adnak nemcsak a konyha terén kezdők számára, hanem a már rutinosabb háziasszonyok is találhatnak olyan új ismereteket, amelyeket a mindennapok során is hasznosíthatnak.

A kiadvány letölthető a Nébih weboldaláról https://portal.nebih.gov.hu/koronavirus, az Ételt csak okosan! kampány weboldaláról (eteltcsakokosan.hu/szakertovalaszol/konyhaiutmutato), illetve a http://nebihmondja.hu weboldalról, valamint természetesen a TÉT Platform weboldaláról is.

  1. április 21.

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, TÉT Platform Egyesület, Magyar Táplálkozástudományi Társaság

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát2020-04-21T11:47:05+02:00

Koronavírus étkezési kisokos

Infografikán a legfontosabb táplálkozási kérdések

A koronavírus-járvány miatti korlátozások hatására az emberek drámai módon vásárolják fel a különböző élelmiszereket. A Napi Táptudás blog kezdeményezésére táplálkozástudományi szakemberek és dietetikusok, valamint szervezetek fogtak össze, így elkészült egy tájékoztató infografika, amely segít a lakosság számára a legégetőbb kérdéseket megválaszolni.

 

A szakértők célja, hogy a legfontosabb információk gyorsan és közérthető formában minél több emberhez eljussanak. Érdemes-e élelmiszert felvásárolni? Miből mennyi legyen otthon? Biztonságosak-e a tartós élelmiszerek? Mire figyeljünk fokozottan az élelmiszerbiztonság kapcsán? Szükséges-e étrendkiegészítőket szedni? Az elkészült anyag ezekben a kérdésekben segít támpontokat adni.

Az ötletgazda, Papp Andrea táplálkozástudományi szakember szerint a legfontosabb az, hogy próbáljunk higgadtnak maradni és gondoljunk másokra is. „Fantasztikus volt látni, hogy alig két nap alatt mennyien fogtunk össze, hogy segítsünk az embereknek. Mindenki segíthet másoknak azzal, ha nem vásárol több élelmiszert annál, mint amennyi valóban szükséges. Véleményem szerint a legnagyobb veszély, ami most az élelmiszer-ellátást fenyegeti az az, ha megrohamozzuk a boltokat és hónapokra betárazunk. Így valóban akadozhat az ellátás. Bár az infografikára csak a leglényegesebb információk fértek rá, de mindannyian igyekszünk részletesebb segítséget nyújtani az oldalainkon.”

Az egészséges táplálkozás alapelveinek követése most is elengedhetetlen, ahogy azt Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) főtitkára is hangsúlyozza: „Fontos, hogy a karantén idején is próbáljuk betartani az egészséges táplálkozás szabályait. Készítsünk zöldséges ételeket, együnk naponta egyszer valamilyen teljes értékű gabonából készült ételt, fogyasszunk rendszeresen sovány tejtermékeket, hüvelyeseket, olajos magokat, halat, tojást. Folyamatos nassolás helyett tartsunk napirendet, amihez napi három-öt étkezés tartozik. Ha unatkozunk vagy stresszelünk, evés helyett mozogjunk kicsit vagy olvassunk bele egy jó könyvbe.”

Zsigovits Angelika, a Smartfood Coach táplálkozástudományi szakembere a túlevés veszélyeire hívja fel a figyelmet: „Beszélnünk kell arról is, hogy az érzelmi evés kockázata hatványozottabban előfordulhat ezen időszak alatt, amit a stressz, szorongás, magány, unalom, szomorúság, harag egyaránt okozhat. Nem érdemes irreálisan nagy mennyiségű alapanyagot felhalmozni otthonunkban, így a túlevés rizikóját is csökkenthetjük. Állítsunk fel magunknak egy napirendet, melyben legyenek ismétlődő, egészséget támogató, rituálészerű szokások, mint például a napi ötszöri étkezés, folyadékfogyasztás, és rendszeres otthoni testmozgás.”

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint ilyenkor is fontos a tudatosság, úgy a bevásárlás, mint a táplálkozás során: „Felelős emberként csak annyi élelmiszert vásároljunk, amennyi a saját szükségleteinket fedezi. Gondoljunk másokra, és persze ne feledjük azokat sem, akik az élelmiszereinket előállítják és elérhetővé teszik. A mostani időszak legyen inkább egy új, tudatosabb és egészségesebb életmód kezdete, és ne az unaloműző evésé” – fogalmaz a szakértő.

A Felelős Gasztrohős Alapítvány igazgatója, Varga Judit az élelmiszerpazarlás megelőzésére hívja fel a figyelmet: „Most kiemelten fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy lehetőleg ne pazaroljunk el élelmiszert. Érdemes okosan kihasználni a fagyasztónk kapacitását, akár előre megfőzni néhány nagyobb adagot, amit később csak ki kell olvasztani. Jól jöhetnek a száraz hüvelyesek, a jól tárolható zöldségek, és az olyan ételmentő receptek, mint a mákos guba. Ki tudja, akár még néhány hasznos új konyhai szokást is felvehetünk ezalatt a furcsa időszak alatt!”

A projekt grafikusa, Kőfaragó Anna szerint is rendkívül fontos, hogy a lakosság hiteles információkhoz jusson: “Fontosnak tartom, hogy ezekben a bizonytalan időkben, amit a járvány okoz, a félelemkeltés helyett valós szakértői információkat és segítséget kapjanak az emberek. Hiszem, hogy a grafika nyelvén az információk fogyaszthatóbbak, jobban átláthatóbbak és szemléletesebbek, ezért sokakhoz juthat el ez az étkezési kisokos. Így örömmel vállaltam, hogy a grafikai munkámmal segítsem a szakmai tájékoztatást. Mert hiszem, hogy ezzel nő az esély, hogy egyre többen megfontoltan és tudatosan vásároljanak és étkezzenek ebben a krízishelyzetben.”

Az infografikákat letöltheti innen:

A kiadvány angol nyelven is elérhető / The Coronavirus Nutrition Guide infographics are also available in English:

A Koronavírus Táplálkozási Útmutató elkészítésében számos szakember vett részt:

Az infografikát Kőfaragó Anna grafikus készítette.

Az információs anyag létrejöttét támogató szervezetek: Magyar Táplálkozástudományi Társaság, TÉT Platform Egyesület, Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, Felelős Gasztrohős Alapítvány

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Koronavírus étkezési kisokos2020-04-01T15:56:24+02:00

4+1 meglepő dolog, amit nem gondolt volna a kávéról

A kávé világszerte a legnagyobb mennyiségben fogyasztott italok egyike: több mint kétmilliárd csészényit iszunk belőle minden nap, azaz másodpercenként mintegy 26 ezer adagot. Az utóbbi években még népszerűbbé váló italról gyűjtöttünk össze néhány friss érdekességet.

  1. A rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztás jótékony hatással van a szív- és érrendszerre

Még mindig sokan gondolják úgy, hogy a rendszeres kávéfogyasztással kockázatnak tesszük ki a keringési rendszerünket, és növekedni fog a vérnyomásunk. A kutatók már jó néhány éve sejtették, hogy ez nem igaz, 2018-ban azonban több publikáció is arra mutatott rá, hogy a rendszeres, napi 3-5 csésze kávét fogyasztók körében akár 15 százalékkal is csökkenhet a szív- és érrendszert érintő betegségek előfordulása. Sőt, a pozitív hatásokat már napi egy csészével ivók körében is kimutatták.

  1. A kávéfogyasztás hozzájárulhat a megfelelő folyadékbevitelhez

A koffeinről sokan tudják, hogy enyhe vízhajtó hatással rendelkezik. Néhányan viszont azt gondolják, hogy a kávéfogyasztás fokozza a szervezet vízveszteségét. Ez azonban csak az eszpresszó esetén igaz: a szakértők mérései szerint 1 mg elfogyasztott koffein ugyanis csak 1,17 ml vízveszteséget okoz. Egy adag presszó- és hosszú kávéban is nagyjából 70 mg koffein van. Ez mintegy 82 ml folyadékveszteséghez járul hozzá, ám az átlagosan két dl mennyiségű hosszú kávéval ezen felül beviszünk még 118 ml vizet a szervezetünkbe, tehát a mérleg pozitív.

  1. A kávé szeretete a génjeinkbe van kódolva

Az elmúlt években a Chicago-i Northtwestern Egyetem kutatói is igazolták, hogy a kávé, azaz a koffein hatása azért eltérő egyes embereknél, mert azt génjeink kódolják. Ezért vannak olyanok, akiknek egy kávétól is erősen dobog a szívük, és olyanok is, akik élnek-halnak még egy csészéért. Ez egyben bizonyos fokú önszabályozást is jelent a kávé szeretetében és az elfogyasztott mennyiségben.

  1. A nagyobb gyerekek is ihatnak kávét

Tízből kilenc ember szinte biztosan úgy véli, hogy a fejlődésben lévő gyerekeknek nem szabad kávét inniuk. Azonban ezt a feltevést nemhogy nem igazolták tudományos kutatások, a szakemberek szerint a gyermekek szervezete éppen olyan mértékben képes lebontani a koffeint, mint a felnőtteké. Ez persze nem jelenti azt, hogy a gyerekek is dönthetik magukba a kávét, de a nagyobbaknak – ha nem érzékenyek a koffeinre – napi egy hosszabb frissítő nem jelent káros hatást.

+1: a koffein minket felpörget, a vízmolekulákat lelassítja

Egy februárban publikált vizsgálat szerint a koffein kimutathatóan lelassítja a vízmolekulák pörgését. Azaz míg az élő szervezetet stimulálja, az egyszerű molekulákat inkább csillapítja. A kutatók szerint azonban ennek ránk nincs hatása – egy csésze kávé mindössze egymillió vízmolekulára lehet hatással – azonban rendkívül fontos lehet a gélek és az emulziók esetén, amelyeket gyakran használunk gyógyászati vagy kozmetikai célból.

Kávécserje – elizabeth franco képe a Pixabay -en.

Nem kell azonban messzire mennünk a kávéval kapcsolatos kutatások terén, hazánkban is folynak ilyenek. A Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karának Csokoládé-, kávé-, teakészítő mester hallgatói az utóbbi években több kutatást készítettek a kávéval kapcsolatban, amiről dr. Temesi Ágoston, a képzés egyik felelőse számol be: „Hallgatóink kutatásai új utakat is nyithatnak a kávétermékek fejlesztésében. Olyan témákat vizsgáltak, mint a kávécseresznye-paszta lehetséges élelmiszeripari hasznosítása, a liofilizálás eredményeként keletkező szárítmány és kondenzvíz felhasználási lehetőségei, vagy a víz pH-jának hatása a kávé minőségére. Mivel a termékfejlesztés csak megfelelő marketingmunkával lehet sikeres, több ilyen témájú vizsgálatot is végeztünk. Az egyik, nem reprezentatív, ám több mint hatszáz főre kiterjedő kutatásunk eredményeként négy vásárlói típust különítettünk el: „A kíváncsiak” (31%) jellemzően a vásárlás közben, a polcok előtt döntenek, nincs kedvenc kávémárkájuk, de szívesen próbálnak ki újdonságokat. A márkahű „ragaszkodók” (28%) a megszokott, ismert márkát vásárolják, és nem foglalkoznak az újdonságokkal. Az „informálódók” (21%) figyelik az újdonságokról szóló híreket, keresik a változatosságot, utána olvasnak a választani kívánt márkának, döntéseiket pedig minél többféle kávé megkóstolása után hozzák meg, akár egy-egy kuriózumot is igyekeznek beszerezni, de nem jellemző rájuk márkahűség. Az „akcióvadászok” (20%) számára viszont minden kávé egyforma, az akciósat vagy a legolcsóbb márkákat vásárolják. Fontos a termék könnyű elérhetősége, nem tesznek különbséget a márkák között, nem érdeklődnek az újdonságok iránt, szinte teljesen elzárkóznak az információktól. A vásárlói típusok részletes ismeretéig terjedő kutatás nem csak a nagyobb, de a kisebb magyar kávés vállalatok sikeres piaci szerepléséhez is hozzájárulhat.”

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint ezek a tények is rámutatnak, milyen sok a tévhit a táplálkozásunk, életmódunk terén. „A kávé jó példa arra, hogy minél többet tudunk meg egy-egy élelmiszerről, annál jobban eloszlathatók a vele kapcsolatos tévhitek. A rendszeres, de mérsékelt kávézás a kiegyensúlyozott étrend része lehet, hiszen maga a kávé szinte energiamentes, egy csésze mindössze 2-3 kalória üresen. Ha cukor nélkül, esetleg édesítőszerrel és kevés tejjel vagy kávétejszínnel fogyasztjuk, a napi energiabevitelünkhöz sem járul hozzá jelentősen.”

A TÉT Platform korábbi, reprezentatív hazai kutatásából az is kiderült, hogy ezzel sokan tisztában vannak: a cukor nélküli kávét a szénsavas ásványvízzel közel hasonló mértékben vélte – jogosan – egészségesnek a megkérdezett több mint ezer ember, ezzel a képzeletbeli dobogó negyedik helyére téve azokat a 100%-os gyümölcslevek, a szénsavmentes ásványvíz és a tea után.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.|

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.|

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A legszaftosabb hungarikum

2022.09.05.|

A debreceni páros kolbász négy éve hungarikum, azaz hazai specialitás. Azonban már jóval ezelőtt nagyon kedveltük ezt a szaftos, paprikás kolbászkát, amely mindig párban érkezik. Vajon mennyit falhatunk fel belőle? Az egyre inkább trendivé [...]

4+1 meglepő dolog, amit nem gondolt volna a kávéról2019-09-05T16:23:55+02:00

Tények a cukorbetegségről

A kihívás

A WHO Európai Régiójában mintegy 64 millió ember szenved cukorbetegségben. A betegség az érintettek számára szenvedést és nehézségeket okoz, ugyanakkor megterheli a Régió gazdaságait és egészségügyi rendszereit. A diabétesz szív- és érrendszeri betegségekhez (CVD), vaksághoz, veseelégtelenséghez, végtagvesztéshez és halálhoz vezethet. A diabétesz prevalenciája az Európai Régióban minden korosztályban növekszik, és egyes tagállamokban már jelenleg is a lakosság 10-12%-át érinti. A diabétesz járványszerű terjedése szorosan összefügg olyan egyre erősödő tendenciákkal, mint a túlsúly és az elhízás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet.

A WHO becslése szerint 2014-ben világszerte 422 millió felnőtt cukorbeteg élt ( a felnőtt lakosság 8,5%-a), összehasonlítva a diabétesz 1980-ban 108 milló felnőtt lakost érintett. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (International Diabetes Federation IDF) szerint 2015-ben emellett 318 millió csökkent glukóz toleranciával terhelt személlyel számolhatunk. 2040-re a betegek száma 642 millióra nő, 10 személyből egy cukorbeteg lesz. Ha a betegség okozta halálozást vizsgáljuk, a cukorbetegség évi 5; a HIV/AIDS és tuberculosis 1,5; a malária 0,6 millió halálesetért felelős.

A diabéteszes betegségteher Európában és Magyarországon

  • Az Európai Régióban a 18 éves és annál idősebb korosztályban 64 millió ember él diabétesszel, közülük 33 millió nő és 31 millió férfi.
  • Az Európai Régió országaiban a cukorbetegségben szenvedő felnőttek aránya a férfi lakosságon belül 5,2% és 13,3% között alakul, míg a nők körében 3,3% és 14,2% között változik.
  • Az Európai Régióban a diabétesz prevalenciája az 1980. és 2014. közötti időszakban 2%- kal nőtt, azaz a (18 éves és idősebb) lakosság körében 5,3%-ról 7,3%-ra emelkedett.
  • A diabétesz évente több tízezer életet követel az Európai Régióban, ez a potenciálisan halálos betegség azonban megelőzhető lenne. Becslések szerint a 2-es típusú cukorbetegség az esetek legalább 20%-ában elkerülhető.
  • A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (International Diabetes Federation) becslése szerint 2015-ben Európa teljes egészségügyi kiadásaiból 9%-ot, azaz 156 milliárd USD-t tett ki, amit a diabéteszre fordítottak.
  • Magyarországon a 19-70 év közötti korosztályban 8% felett van a cukorbetegség előfordulási aránya és körülbelül ugyanilyen mértékű a cukorbetegséget megelőző állapotban lévő személyek előfordulása a népességben. A felnőtt lakosság mintegy 15%-ának van valamilyen cukoranyagcsere zavara.
 Mi az a diabétesz?

A diabétesz, azaz cukorbetegség egy krónikus, jórészt megelőzhető betegség, amely olyankor fordul elő, amikor a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a szervezet nem képes hatékonyan felhasználni a megtermelt inzulint. Ennek következtében megnövekszik a vérben a vércukor koncentrációja (hiperglikémia).

A diabétesznek három típusa van:

  • Az 1-es típusú diabéteszben a szervezet nem termel inzulint. Jelenlegi ismereteink szerint az 1-es típusú diabétesz nem előzhető meg. A betegség tünetei közé tartozik a fokozott vizeletürítés (poliuria), a szomjúság (polidipszia), az állandó éhségérzet, a testsúlycsökkenés, a látás megváltozása, homályos látás és a kimerültség. Ezek a tünetek egészen váratlanul jelenhetnek meg, és akut állapot bekövetkezéséhez vezethetnek.
  • 2-es típusú diabetes akkor következik be, amikor a szervezet nem képes hatékonyan felhasználni az inzulint. Globálisan a diabéteszes esetek 90%-át teszi ki, és jórészt megelőzhető. A tünetei hasonlóak lehetnek az 1-es típusú cukorbetegség tüneteihez, sokszor azonban annál kevésbé szembetűnőek. Ez az oka, hogy a betegséget időnként csak évekkel a kialakulása után diagnosztizálják, amikor már megjelennek a szövődmények. A 2-es típusú cukorbetegséget nem is olyan régen még a középkorú és idős emberek betegségének tartották, előfordulásának gyakorisága azonban valamennyi korcsoportban növekedett, és ma már egyre többször találkozunk vele a túlsúlyos kamaszok és gyermekek körében is. A 2-es típusú cukorbetegség kialakulása kalóriamegszorító diétával és sok mozgással megelőzhető, ugyanakkor a már kialakult betegség nem szüntethető meg, ám életmódváltással, fogyással karbantartható.
  • A terhességi cukorbetegség olyan hiperglikémia, amit először a terhesség alatt fedeznek fel. A terhességi cukorbetegség tünetei hasonlóak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteihez. A terhességi cukorbetegséget legtöbbször a terhességi szűrővizsgálatok során diagnosztizálják, nem pedig a beteg által elmondott tünetek alapján. A betegségnek ez a típusa általában átmeneti jellegű, a terhességi cukorbetegségben szenvedő nőknél azonban életük későbbi szakaszában kialakulhat 2-es típusú diabétesz.

Rizikófaktorok

A diabéteszes járványról készült tanulmányok azt mutatják, hogy a nem befolyásolható rizikófaktorok – például a népesség öregedése és a hosszabb túlélés – csak mintegy 20%-ban magyarázza a betegség egyre emelkedő prevalenciáját. A növekedés elsősorban a befolyásolható rizikófaktorok, többek között a túlsúly és az elhízás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet fokozott előfordulásának köszönhető. Becslések szerint 2012-ben a diabétesz okozta összes haláleset 17%-áért a magas testtömegindex (BMI) volt felelős.

Az Európai Régióban a 18 éves és annál idősebb felnőttek körében a túlsúlyosság előfordulása a férfiak esetében csaknem 63%, a nőknél 55%.

Magyarországon 2014-ben a felnőtt lakosság 65%-a túlsúlyos vagy elhízott volt. A nők 62%-a, a férfiak 67%-a, összesen mintegy 5 millió ember rendelkezett súlytöbblettel, tehát háromból egy felnőtt elhízott és egy pedig túlsúlyos! Mind a mozgásszegény életmód, mind pedig a túlsúly vagy elhízás előfordulása a magas jövedelmű országokban a leggyakoribb.

Megelőzés

A diabéteszes járvány megfékezésének egyetlen biztos módja, ha megakadályozzuk, hogy az emberek cukorbeteggé váljanak.

A növekvő testsúllyal összefüggő egészség-kockázatok jelentős része, ennélfogva a diabétesz fokozott kockázata is gyermekkorban és a fiatalok körében jelenik meg először. A 2-es típusú diabétesz kialakulásának megelőzésében illetve késleltetésében már egyszerű életmódbeli változtatások is hatékonynak bizonyultak.

Minden életkorban tehetünk a 2-es típusú diabétesz és szövődményeinek a megelőzéséért, ha betartjuk a következőket:

  1. egészséges testsúly elérése és megtartása;
  2. testmozgás – legalább 30 perc rendszeres, közepes intenzitású testmozgás szinte minden nap, súlykontroll esetén ennél több;
  3. napi 3-5 adag gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó egészséges étrend, csökkentett cukor és telített zsírsav bevitel; valamint
  4. dohányzás kerülése – a dohányzás növeli a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) kockázatát. A cukorbeteg felnőttek körében 2-3-szor magasabb a CVD aránya, mint a nem diabeteses felnőttek körében.
 Fontos szerep vár az állami és a magánszektorra is: olyan irányelvek és programok kidolgozása és megvalósítása a cél, amelyek javítják a diabétesz előfordulásával és következményeivel kapcsolatos ismereteket, több testmzgásra ösztönöznek és meg is teremtik ennek lehetőségét, továbbá hozzáférhetőbbé és megfizethetőbbé teszik az egészséges élelmiszereket, miközben megnehezítik, vagy kevésbé vonzóvá teszik az egészségtelen ételek fogyasztását. Különösen eredményesen csökkenthető a fogyasztás a magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek forgalmazásának a szabályozásával. Az egészségtelen élelmiszerek árának növelésével illetve a hozzáférhetőségüket korlátozó kereskedelmi intézkedésekkel ugyancsak visszaszorítható a fogyasztásuk, és előmozdítható az egészségesebb alternatívák fogyasztása.

Diagnózis és kezelés

A 2-es típusú cukorbetegség egy viszonylag olcsó vérvizsgálattal már a betegség korai szakaszában diagnosztizálható. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség becslése szerint azonban Európában a 20-79 éves korosztály tagjainak 40%-a (vagyis 23,5 millió ember) szenved nem diagnosztizált cukorbetegségben azért, mert nem veszik észre, vagy nem tudják értelmezni a kezdeti tüneteket, illetve bizonyos esetekben az egészségügyi rendszer hiányosságai miatt. Minél tovább él valaki nem diagnosztizált, nem kezelt diabétesszel, annál rosszabbak a várható egészségkilátásai.

A diabétesz a vércukorszint csökkentésével, valamint a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát növelő ismert rizikófaktorok csökkentésével kezelhető. Az 1-es típusú diabéteszben szenvedő embereknek inzulinra van szükségük; a 2-es típusú diabéteszben szenvedők kezelése történhet szájon át szedett gyógyszerekkel, de nekik is szükségük lehet inzulinra. Mivel a diabétesz a vakság, veseelégtelenség, alsóvégtagi amputáció és számos egyéb hosszú távú szövődmény egyik legfőbb okozója, további intézkedések is szükségesek, többek között rendszeres szűrés a retinopátia és a vesebetegség korai jeleinek felismerésére, a lábápolás, valamint a vérnyomás és a koleszterinszint kontrollja. A kezelést támogatni kell az életmódot érintő, fentebb ismertetett négy intézkedéssel.

A diabétesz elleni kezelésük részeként inzulint kapó betegek számára javasolt a vércukor- önellenőrzés. A betegeknek az egészségügyi ellátásukat biztosító szakszemélyekkel közösen cselekvési tervet kell készíteniük, amelyben meghatározzák, hogy az önellenőrzés eredményeinek függvényében hogyan módosítandó az inzulinadag, a táplálékbevitel és a testmozgás. Ugyanakkor szóbeli beszámolókon alapuló bizonyítékok szerint globálisan az önellenőrzés megtanult módszere az inzulinnal kezelt betegek nagy többsége számára nem elérhető, gyakran annak költségvonzata miatt.

Magyarországon az elmúlt években javulás volt megfigyelhető. A betegek 90%-a 2014-ben gyógyszert szed már erre az egészségproblémára (beleértve az inzulin injekciót is), míg ez a szám 2009-ben 78% volt. Diétát is többen alkalmaznak, öt év alatt 61-ről 67%-ra nőtt azok aránya, akik cukorbeteg diétával igyekeznek optimális szinten tartani vércukorszintjüket.

A népességre irányuló megelőzés célja nemcsak a diabétesz és az NCD-k rizikófaktorainak csökkentése, hanem azon tágabb környezetnek az alakítása is, amelyben az emberek élnek, étkeznek, tanulnak, dolgoznak és játszanak, azzal a legfőbb céllal, hogy az egészséges alternatívák hozzáférhetők és könnyen választhatók legyenek. Nem létezik olyan szakpolitika vagy beavatkozás, ami önmagában elhozhatná a kívánt változást; inkább „összkormányzati” megközelítésre van szükség, amely életre szóló perspektívát kínál a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésére is.

A WHO válasza

Tekintve, hogy az Európai Régió négy legjelentősebb nem-fertőző, krónikus betegségének (diabétesz, CVD, daganatos betegségek és a krónikus légzőszervi betegség) ugyanazok a befolyásolható rizikófaktorai, a WHO felismerte, hogy a szakpolitikai megközelítéseket az említett betegségek bármelyike esetében integrálni kell az egész népességet célzó megközelítésekbe, és a nem fertőző betegségeket (NCD-k), mint betegségcsoportot kell megelőzni.

A diabétesz és szövődményei felügyeletét, megelőzését és kontrollját szolgáló hatékony intézkedések bevezetésének felgyorsításán és előmozdításán dolgozó WHO:

  • normákat és standardokat határoz meg,
  • figyelemmel kíséri az egészségügyi helyzetet,
  • ösztönzi és támogatja a kutatást,
  • bizonyítékokon alapuló szakpolitikai lehetőségeket kínál,
  • partnerkapcsolatokat alakít ki ott, ahol közös fellépésre van szükség, és
  • terjeszti a globális diabéteszes járványra vonatkozó ismereteket.

 

 

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Tények a cukorbetegségről2017-02-24T18:16:07+01:00

Éhezünk és pazarolunk

Kétmillió tonna élelmiszer: évente ennyit dobunk Magyarországon a kukákba. Az élelmezési világnap kapcsán érdemes foglalkozni az okok mellett azzal is, hogyan csökkenthető a hulladékba kerülő ételek mennyisége.

Hajlamosak vagyunk úgy gondolni az éhezésre, mint ami a fejlett országokat, köztünk
hazánkat sem érinti, pedig világszerte még mindig minden kilencedik ember éhezik. Sőt, a probléma hazánkat sem kerüli el. A legutóbbi táplálkozási felmérés adatai szerint ugyan a felnőtt lakosság több mint 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, addig más felmérések arra is mutatnak, hogy a hazai gyerekek körében jelen van az alultápláltság.

570450_sÉhezés: lehet mennyiségi és minőségi is
Fontos tudni, hogy kétféle éhezésről beszélhetünk. A mennyiségi vagy abszolút éhezés alatt azt értjük, ha valaki nem jut hozzá az egészsége megőrzéséhez szükséges
energiamennyiséghez (ez átlagosan 2200-2500 kcal-t jelent). Minőségi éhezés viszont akkor lép fel, ha bár a napi energiaszükséglet biztosított, ezen belül egy vagy több tápanyaghoz (szénhidrát, fehérje, vitaminok vagy ásványi anyagok) nem, vagy nem megfelelő mennyiségben, arányban jut a szervezet.
Az éhezés furcsa ellenpontja, hogy világszerte sok élelmiszer egyszerűen a szemétbe kerül, a túl szigorú minőségi előírások, a lejárat vagy éppen a felelőtlen vásárlás következtében.

Dr. Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) munkatársa szerint Magyarországon évente hozzávetőlegesen kétmillió tonna kidobott élelmiszerről beszélünk, világszerte pedig az összes megtermelt élelmiszer egyharmadára becsülik a kidobott mennyiséget – ez körülbelül 1,3-1,5 milliárd tonna lehet. Pontos adataink a téma jellegéből adódóan azonban nincsenek, jelenleg is több kutatás folyik a mérési módszertannal kapcsolatban. Az azonban világos, hogy a fejlettebb országokban jóval többet pazarolnak a háztartások, a fejletlenekben pedig a termelés, feldolgozás, tárolás, szállítás technológiai hiányosságai miatt keletkezik szükségtelenül sok élelmiszerhulladék. A magyar háztartások pazarlása messze elmarad az élen járó angolszász országokéhoz képest, ugyanakkor még így is körülbelül egymillió ember lakhatna jól abból, amit évente kidobunk – tette hozzá. A túl szigorú minőségi előírásokra sokáig példa volt az Európai Unió rendeleteinek sokasága,
amely többek között az uborka vagy éppen a banán görbületét is megszabta. Fontos tudni, hogy ezeknek piacvédelmi céljuk is volt, de időközben a döntéshozók is belátták az emiatt bekövetkező élelmiszerpazarlás tarthatatlanságát, így 2009-től ezen szabályok többségét eltörölték.

Minőségét megőrzi, de meddig fogyasztható?
A csomagolt élelmiszereken kétféle jelöléssel találkozunk, amelyet a fogyasztók többsége nem is különböztet meg. Pedig kis figyelemmel évente több tíz kilónyi élelmiszer kidobását előzhetjük meg, ha tudjuk, melyik mit jelent. Dr. Kasza Gyula segítségével néztük meg, milyen jelöléssel találkozhatunk az élelmiszereken.
A minőségmegőrzési idő azt az időtartamot jelöli, ameddig az élelmiszertől elvárható, hogy a megadott tárolási körülmények között tartva biztonsággal fogyasztható marad és megőrzi eredeti minőségi tulajdonságait. Fogyasztható: ezt a jelölést jellemzően a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló (jellemzően hűtőtárolást, azaz 0-10 ⁰C fokot igénylő) élelmiszerek (tejtermékek, felvágottak, hidegkonyhai saláták) esetén találjuk a csomagoláson. A megjelölt felhasználhatósági dátum után fogyasztásuk kockázatos lehet, veszélyt jelenthet az egészségre még akkor is, ha esetleg nincsenek látható romlási jelek.

Minőségét megőrzi: a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken található dátum azt az
időtartamot mutatja meg, ameddig elvárhatjuk, hogy a gyártó által garantált minőséget, azaz például ízt, illatot, színt vagy állagot nyújtja. Az adott dátum után minőségükből, élvezeti értékükből veszthetnek, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem fogyaszthatók. Ilyen jelölést találunk jellemzően a konzerveken, kekszeken és a szárított vagy gyorsfagyasztott élelmiszereken – mondta el számunkra az élelmiszerbiztonsági szakember. Hozzátette, hogy ezeket a dátumokat a gyártók állapítják meg, akik általában óvatosak a lejárati idő tekintetében, hiszen ez egyben a felelősségre vonásuk időbeli korlátját is jelenti. A helytelen tárolás, sérült csomagolás az élelmiszerminőség és élelmiszerbiztonság ellen dolgozik, ha a termék ezeket a problémákat elkerülte, nyugodtan tehetünk vele próbát a minőségmegőrzési idő lejártát követően is.

Ehetünk-e lejárt élelmiszert?
Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője szerint az utóbbi évtizedekben az élelmiszergyártók számos fejlesztést végeztek, hogy a feldolgozott élelmiszerek minél tovább fogyaszthatók maradjanak. Gondoljunk csak a tejre: az úgynevezett ESL technológiával a friss tej akár 21 napig is eltartható, miközben ízéből, értékes tápanyagaiból szinte semmit sem veszt. A dietetikus arra azonban felhívja a figyelmet, hogy a rövid lejárati idővel rendelkező élelmiszerek, például tejtermékek, húsfélék, felvágottak, tojás és hal esetén a megadott fogyaszthatósági határidőn már ne használjuk fel azokat, mivel ételfertőzésnek, esetleg –mérgezésnek tesszük ki magunkat. A fenntartható fogyasztás érdekében azonban a minőségmegőrzési időt azonban kezelhetjük rugalmasan: ha az élelmiszeren nem látható, érezhető minőségi probléma, egy ideig még fogyasztható. Ha jobban odafigyelünk a lejárati időkre, és jól tervezzük meg étrendünket, az életmódunk sokkal fenntarthatóbbá válik, és felére-harmadára csökkenthetjük a kidobott élelmiszerek mennyiségét – összegzi a szakértő. Ezt pedig környezetünk és természetesen pénztárcánk is meg fogja hálálni.

7 tipp, hogy elkerülje az élelmiszerpazarlást az otthonában
1. Tervezze meg előre a család étrendjét, és készítsen hozzá bevásárlólistát!
2. Ne csábuljon el a boltban, csak azt vegye meg, amit biztosan elfogyasztanak majd.
3. Ha valamiből több darab is van otthon, használja azt az elvet, amelyet a boltok vagy az üzemek is: a legrégebbit használja fel először, vagyis azt, amelyiknek a legközelebb
van a lejárati ideje.
4. Az élelmiszeripar folyamatos fejlesztéseket hajt végre annak érdekében, hogy a
feldolgozott élelmiszerek minél hosszabb ideig eltarthatók legyenek. Vásároljon minőségi, tovább eltartható termékeket, amivel környezetét és pénztárcáját is kíméli.
5. Használja ki a mélyhűtőt: a legtöbb alapanyag, el nem fogyasztott étel lefagyasztható. Gondoljon erre a közeli lejáratú élelmiszerek esetén is, amelyeket így megmenthet a kukától.
6. Sok élelmiszer a minőségmegőrzési idején túl rövidebb-hosszabb ideig is elfogyasztható. Tájékozódjon erről, mielőtt kidobná.
7. Az ételmaradékokból új ételeket varázsolhat, ehhez az interneten számos receptoldalon talál segítséget.

Az élelmezési világnapról
Október 16-a a világélelmezés napja. Éppen 70 éve, 1945. október 16-án alakult meg az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO (Food and Agriculture
Organization), melynek feladata kezdetekben a tagállamokban élő emberek táplálkozási és életszínvonalának emelése volt. Ma három fő célt fogalmaznak meg: az éhezés és alultápláltság, valamint az élelmiszerellátás bizonytalanságainak megszüntetését, a szegénység felszámolását és a gazdasági-társadalmi fejlődés elősegítését, valamint a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását, megőrzését a jövő generációi számára. Érdekesség, hogy magyar kezdeményezésre nyilvánították 1979-ben világnappá a FAO megalapításának napját (igaz, a magyar javaslatban az aratás hagyományos kezdőnapja, Péter-Pál napja szerepelt, amit a fejlődő országok kérésére változtattak meg).

Éhezünk és pazarolunk2016-12-20T12:27:17+01:00