A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival

A Föld napja alkalmából a Danone Magyarország Kft. megbízásából készített 500 fős reprezentatív kutatás* a magyar fogyasztók étkezéssel és élelmiszervásárlással kapcsolatos környezettudatos döntéseit vizsgálta. A felmérésből kiderült, hogy a magyar fogyasztók 36 százaléka nemcsak az árat, hanem az adott élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is figyelembe veszi vásárláskor. A kutatás alapján elmondható, hogy habár Magyarországon még kevesebben ismerik a fenntartható táplálkozás fogalmát és annak  előnyeit – és ezen belül például a flexitáriánus étrendet – a fiatalabb, 18-34 év közötti korosztályok általánosan több információval rendelkeznek e témában.       

A Föld napja alkalmából nagyon fontos, hogy mindannyian elgondolkozzunk arról, hogy mit is tudunk tenni bolygónk, és ezen keresztül saját magunk egészségéért. A környezetvédelem fontosságát hangsúlyozó, nemzetközi eseményt Magyarországon 1990. óta rendezik meg. Mit tehetnek az egyes háztartások Földünk megóvása érdekében? Több dolgot is. Egyebek mellett az étkezéssel és a tudatos vásárlással is nagyban csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat – például áttérhetünk a flexitáriánus étrendre. Kérdés, mi magyarok valóban tudjuk-e mit takar a fenntartható étkezés, és azon belül a flexitáriánus étrend?

Mi is az a fenntartható, flexitáriánus étkezés?

Miközben a kutatásban a megkérdezettek 88%-a válaszolta azt, hogy majdnem minden nap, vagy heti 1-2 alkalommal eszik húst, látnunk kell, hogy a húsfogyasztás akár  csak minimális mérséklése, a helyi, szezonális zöldségek és gyümölcsök vásárlása, valamint az innovatív, növényi alapú termékek keresése a polcokon mind kiváló módjai annak, hogy környezettudatosabban élhessünk. A saját és családunk étkezését a flexitáriánus étrend bevezetésével környezetbarátabbá tehetjük a mindennapokban is.

A „flexitáriánus” kifejezés a flexibilis, azaz rugalmas, és a vegetáriánus szavak összevonásából jött létre. Ez az étkezési forma nem jár lemondással, hiszen a húsfogyasztást ugyan mérsékli, de tartalmazza az összes, hagyományos vegyes táplálkozásban szereplő élelmiszercsoportot. Tehát akik ezt az étrendet követik, azok a változatos és kiegyensúlyozott étkezésre koncentrálnak: kevesebb vörös hús elfogyasztásával (átlagosan heti egy alkalommal) mérsékelt mennyiségű állati eredetű élelemmel (ide értve a szárnyasokat, a halakat és a tejtermékeket) és bőséges mennyiségű növényi alapú élelmiszer (gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és olajos magvak) beiktatásával építik fel a táplálkozásukat.

Mennyire ismert a flexitáriánus étrend hazánkban?

A felmérés alapján ma hazánkban még sokan nem ismerik a flexitáriánus étrendet és annak előnyeit, hiszen csak a megkérdezettek 2%-a nyilatkozta, hogy flexitáriánus módon étkezik, és azt csupán a válaszadók 16%-a tudta pontosan, hogy mit is jelent ez az étkezési forma. A fiatalabb generációk azonban a felmérés alapján nagyobb arányban vannak tisztában a flexitáriánus étkezés fogalmával; a 18-24 éves korosztályban 20%, a 25-36 évesek közül pedig 25% tudja, hogy mit takar ez az étrend. Érdekes viszont, hogy a válaszadók háromnegyede azt válaszolta, hogy ha nem is környezetvédelmi szempontokból, de az egészsége kedvéért (pl. krónikus, nem fertőző betegségek megelőzése, koleszterinszint csökkentése) hajlandó lenne változtatni húsfogyasztási szokásain.

„Ahogy a kutatás is alátámasztja, a flexitáriánus étrend ismertsége ma még alacsony hazánkban. Pedig a fenntartható táplálkozás egyik fontos irányvonala, kedvező egészség- és ökológiai hatása miatt is. Az OKOSTÁNYÉR®, az MDOSZ által megalkotott táplálkozási ajánlás már tartalmazza a fenntarthatósági szempontokat is, mely szerint célszerű napi étrendünkben hangsúlyosabbá tenni a növényi eredetű élelmiszereket a változatos fehérjebevitel biztosítása mellett.” – nyilatkozta a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke, Szűcs Zsuzsanna.

Környezettudatos vásárlás és étkezés Magyarországon

A környezettudatosság az étkezés és az élelmiszervásárlás szempontjából igenis téma ma a magyar háztartásokban is, hiszen a felmérésben válaszolók közül 36% veszi figyelembe a vásárolt élelmiszerek környezetre gyakorolt hatását. Ez tehát azt is jelenti, hogy a megkérdezettek közül, minden harmadik fogyasztó választ vásárláskor környezettudatos szempontok alapján. A fiatalabb generációknál ez még jelentősebb, hiszen a 18-34 év közöttiek közel fele nyilatkozta, hogy az adott termékek bolygónkra gyakorolt hatása alapján hoz döntést élelmiszervásárláskor.

Nem csak a környezettudatosság az egyetlen szempont a megkérdezetteknél a növényi alapú termékek vásárlását illetően, hiszen a fenntarthatóság mellett ezeket a termékeket egyrészről az egészséges étrendbe illő élelmiszerként, másrészről finom ízük miatt is sokan választják. Egyes válaszadók táplálékallergiát vagy -intolarenciát hozták fel a termékek vásárlásának okaként, például a laktózérzékenységet vagy tejfehérjére allergiát. A megkérdezettek 29%-a fogyaszt rendszeresen növényi alapú termékeket (többször egy nap, majdnem minden nap, vagy hetente 1-2 alkalommal), és 28%-a számít alkalmi vásárlónak (azaz kevesebb, mint hetente egyszer fogyaszt ilyen terméket).

Hogyan tovább?

A felmérés alapján a válaszadók 94%-a jelenleg nem követ semmilyen hús fogyasztást korlátozó étrendet, de a megkérdezettek 22%-a csökkentené húsfogyasztását etikai okokból, míg ökológiai szempontból  21%-uk. Számukra megfelelő választás lehet a flexitáriánus táplálkozás, hiszen így nem kell teljesen lemondaniuk a húsfogyasztásról, de mégis lépést tehetnek a számukra fontos szempontok felé. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a környezettudatos és fenntartható étkezésről még érdemes lenne edukálni a fogyasztókat. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője így fogalmazott: „Ahhoz, hogy a flexitáriánus táplálkozás tudatosabb választássá, a zöldebb jövőnk részévé válhasson, leginkább sokoldalú összefogásra és edukációra van szükség. A kutatás is rámutat arra, hogy még bőven van mit tennünk az ismeretek széles körben való elterjesztésének érdekében. A TÉT Platform, amely több mint egy évtizede elkötelezetten dolgozik az életmóddal kapcsolatos hiteles információk mindennapjainkba való beépítésén, nagy hangsúlyt fektet a fogyasztói tudatosság növelésére, ennek pedig fontos eleme a fenntartható étrend kialakítása.”

„Egy életünk van és egy bolygónk”

„A tudatos étrend választásával sokat tehetünk mind a kiegyensúlyozott táplálkozásért, mind pedig  a fenntartható környezetünkért is. A „One Planet, One Health” („Egy életünk van és egy bolygónk”) jövőképet nemzetközi küldetésként indította el a Danone 2017-ben, arra buzdítva mindenkit, hogy tudatos táplálkozási szokások kialakításával tegyen a fenntartható élelmiszeriparért, a bolygónk jövőjéért. –  mondta el Várkonyi Beáta, a Danone Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója. – Ez hazai vállalatunk esetében a mindennapokban is megnyilvánul, hiszen a cég számos egysége vállal kötelezettséget többek között a felelős marketingkommunikáció, a fogyasztóbarát tápérték-jelölés vagy a környezetvédelem területén. Ezen felül az egyik kiemelt vállalásunk, hogy megismerjük a lokális fogyasztói szokásokat, és ennek megfelelően alakítsuk és fejlesszük termékeinket. Erre tökéletes alkalom a fentebb említett felmérés is. A jelenlegi portfóliónk a flexitáriánus étrendbe is beilleszthető, hiszen számos hagyományos állati eredetű és növényi alapú terméket egyaránt kínálunk a vásárlóinknak, így minden hazai  fogyasztónk tud választani a számára és az étrendje szempontjából megfelelő termékek közül.”

*A kutatást a Danone Magyarország Kft. megbízásából az NMS Hungary Kft. piackutató cég végezte 2022. április hónapban. Az 500 fős felmérés eredményei reprezentatívak korra (18-65 év közöttieknél), nemre és régióra.