Az alkohol fogyasztása szinte egyidős az emberiséggel, mégis van néhány hozzá kapcsolódó, de kevésbé ismert tény. Miért leszünk másnaposak, ha túlzásba vittük az italozást, és miért bírják kevésbé a nők az alkoholt?

Mennyiség és minőség – leggyakrabban ezzel a két dologgal van probléma az alkoholfogyasztással kapcsolatban. Sokan vélik úgy, hogy a minőségi alkoholos italokat nagyobb mennyiségben is gond nélkül lehet fogyasztani, sőt akár jótékony hatást is tulajdonítanak azoknak – a valóság azonban természetesen árnyaltabb. Járjuk körbe az alkoholfogyasztás egészségi hatásait!

Mennyi alkoholt fogyasztunk, és valóban igaz-e, hogy a kismértékű fogyasztás egészséges? Erről Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét kérdeztük. „A magyar fogyasztás éves szinten körülbelül 9,5 liter alkohol fejenként, ami naponta körülbelül 25 grammnak felel meg. Ez sajnos meghaladja a nemzetközi ajánlásokban megfogalmazott mértékletes szintet, ami legfeljebb napi húsz gramm alkoholt engedélyez”- mondja a szakértő. „Kutatások szerint a mérsékelt alkoholfogyasztás nem jelent egészségi kockázatot, a rendszeres, de kismennyiségű minőségi alkoholos ital – például vörösbor – fogyasztása csökkenti az érelmeszesedés kialakulását. Sőt a mérsékelt alkoholfogyasztók szív- és érrendszeri problémák miatti halálozása mintegy 50 százalékkal alacsonyabb, mint a teljesen absztinenseké” – ismerteti a szakértő, aki viszont azonnal hozzá is teszi, hogy csak a kiegyensúlyozott étrend és a megfelelő mozgás mellett bízhatunk abban, hogy az alkoholos italok kismennyiségű fogyasztása nem jelent egészségügyi kockázatot.

A szervezetbe került alkohol felszívódásának sebessége több tényezőtől is függ, például az ital töménységétől, a gyomor teltségétől vagy éppen az ital szénsavtartalmától is. Közismert, hogy üres hassal hamar a „fejünkbe száll” az ital, a telt gyomor vagy éppen a zsírosabb ételek fogyasztása lassítja az alkohol felszívódását. A szénsavat tartalmazó italokból általában gyorsabban kerül a véráramba az alkohol, és az is meglepő tény, hogy a körülbelül 20 százalékos töménységű italokból szívódik fel leggyorsabban az alkohol.

A sörtől nő a sörhas?

Ismert jelenség a középkorú férfiaknál a hastájékon jelentkező elhízás, amelyet leggyakrabban a sörfogyasztásnak tulajdonítanak, erre utal a sörhas, sörpocak elnevezés is. Az alkoholos italokban valóban jelentős mennyiségű energiát találunk: 1 gramm alkohol 7,1 kcal-nak felel meg, azaz fél dl átlagos tömény ital akár 120 kcal energiát is jelenthet. A sör ráadásul még szénhidrátot is tartalmaz, így egy üveg energiatartalma 150-200 kcal között változhat. Tehát ettől akár még igaz is lehetne a sörhas elnevezés, de a valóság inkább az, hogy a kiegyensúlyozatlan étrend önmagában is hasi hízáshoz vezethet a férfiak esetén, amit csak súlyosbít az alkoholfogyasztás jelentette energiabeviteli többlet.

Az alkohol nincs jóban a vitaminokkal

A rendszeres alkoholfogyasztóknál megfigyelték, hogy bizonyos vitaminok és ásványi anyagok esetén gyorsan hiány alakulhat ki, ezért erre már kisebb mennyiségű, de rendszeres fogyasztás esetén is figyelni kell. Az ásványi anyagok közül a cink, a kalcium és a foszfor, valamint a kálium és a magnézium látja kárát az alkoholfogyasztásnak, míg a vitaminok sorában az A-, B1-, B3-, B6-vitamin, valamint a folsav bevitelére kell ügyelni.

Miért bírják a nők kevésbé az alkoholt?

A férfiak és a nők közötti számos különbség egyike, hogy a nők kevesebb alkohol fogyasztására is magasabb véralkohol-szinttel reagálnak és a szervezetükből is lassabban ürül ki – egyszerűen szólva a nők kevésbé bírják az alkoholt. A jelenség több okra vezethető vissza: a nők testtömege, és így a vérük térfogata is kisebb, emiatt ugyanannyi alkohol elfogyasztása magasabb véralkohol-szintet eredményez, mint a férfiaknál. Az alkoholt bontó enzimek is kisebb aktivitással működnek a nők esetén, ezért lassabban közömbösítik a bódító hatású anyagot.

Érdekesség, hogy egyes népcsoportok esetén is megfigyelhető hasonló hatás: az ázsiaiak és az indiánok szervezete lassabban bontja le az alkoholt az átlagosnál.

Miért érezzük magunkat másnaposnak, ha sokat ittunk?

A másnaposság okai ugyanolyan összetettek, mint maga az alkohol hatása. Főként az alkohol vízhajtó hatása miatt a sokat ivó ember dehidratálódik, azaz kiszárad, ami akár kínzó fejfájáshoz vezethet. Ugyanez indokolja a szájszárazságot is, az összes többi tünetért – émelygés, levertség, kimerültség stb. – már az alkohol lebontása során keletkező acetaldehid nevű vegyület felelős. Az alkoholfogyasztás jelentősen és akár 24 órán át is csökkenti a vércukorszintet, amely szintén súlyosbítja a tüneteket.

Jó tudni, hogy a másnaposság tüneteit erősíti a nem megfelelő táplálkozás és a kialvatlanság is. Kevésbé bizonyított viszont, hogy a színes italoktól erősebb lenne a másnaposság érzete, viszont sokan érzik így egy átmulatott éjszaka után.

Tippek másnaposság kezelésére

A legfontosabb tanács – mint máskor is – a megelőzés, azaz sose fogyasszunk annyi alkoholt, amely túllépné a mérsékelt mennyiség határát! Ám ha mégis így tettünk, akkor igyunk sok alkoholmentes folyadékot, például tiszta vizet, ásványvizet a kiszáradás ellensúlyozására. Érdemes lehet gyümölcsleveket iszogatni, mivel ezek a dehidratáció mellett a vércukorszint leesését is kezelni tudják. Végül, de nem utolsó sorban egy multivitamin tabletta tehet jót, az alkohol által semlegesített vitaminok pótlásával.

Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]