Akár vérszegénységet is okozhat az egyéves kor előtt bevezetett tehéntej

Az egyéves kor körül kialakuló allergiás tünetek 40 százalékát ételallergia okozza, amelyért jelentős mértékben az idő előtt bevezetett tehéntej felelős – hívja fel a figyelmet dr. Veres Gábor, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke.

 

Egy friss kutatásból kiderült: sok édesanya a baba első desszertjeként tekint a különböző tejtermékekre, és már egészen korán, 5-6 hónapos kortól kínálja őket, míg 8-12 hónapos korra többségük a tehéntejet is a hozzátáplálás részéve teszi. Pedig a tehéntej túl korai bevezetése növeli az ekcéma kialakulásának esélyét, károsan hat a baba emésztőrendszerére, haspuffadást, vastagbélgyulladást, valamint vashiányos vérszegénységet is okozhat. A tehéntej mellett a tojás és a gluténtartalmú élelmiszerek is a fokozottan allergizáló tápanyagok közé tartoznak, korai fogyasztásuk felnőttkorban is megmaradó egészségügyi problémákat okozhat. A szülők szerepe és felelőssége kiemelkedő az élet első 1000 napjában: a külső hatások, azon belül is a táplálás kulcsszerepet játszanak a gyermek jövőbeni egészségének alakulásában.

Szakorvosok szerint 6 hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálás a legmegfelelőbb a csecsemők számára, féléves kortól azonban az anyatejjel és tápszerrel táplált babáknál is javasolt megkezdeni a hozzátáplálást. Ebben az időszakban számos, akár felnőttkorban is problémát jelentő megbetegedés alakulhat ki.

A tehéntej korai bevezetése akár vashiányos vérszegénységet is okozhat

A tehéntej magas nátrium és fehérjetartalma jelentősen megterheli az egyévesnél kisebb gyermekek emésztőrendszerét: haspuffadást, hasmenést vagy véres székletürítést okozhat, magas ásványianyag-tartalma pedig fokozottan terheli a vesét. Egyéves korig mindenképpen kerülni kell a tehéntej fogyasztását, de sok szakember hároméves korig javasolja a mellőzését.

Az idő előtti, túlzott mértékű tehéntejfogyasztás másik komoly veszélye a vashiányos vérszegénység kialakulása. A tehéntej vastartalma alacsonyabb, mint az 1-3 éves korosztály fejlődéséhez szükséges mennyiség. Külső pótlás nélkül vashiány léphet fel a babánál, amely hatással lehet az alapvető tanulási folyamatokra is (főbb tünetei a fáradékonyság, étvágytalanság vagy a koncentrálóképesség csökkenése).

baba_cumisuveggel

A budapestiek hamarabb teszik az étrend részévé a tehéntejet

Egy friss kutatás az édesanyák szokásait vizsgálja: a felmérésben résztvevők többnyire 8-9 hónapos kortól kezdenek tejterméket adni gyermeküknek (natúr joghurtot, főzelékbe kevert reszelt sajtot, túrót), de sokan már 5-6, sőt, akár 4 hónaposan túródesszertet vagy gyümölcsjoghurtot kínálnak tízóraira és uzsonnára. A fővárosban élő édesanyáknál gyakrabban fordul elő, hogy a rohanó mindennapok közepette gyors megoldást keresnek, és hamarabb nyúlnak tehéntejhez a hozzátáplálás idején, mint a vidéken élők, akiknek döntő többsége másfél-kétéves korig szeretné elkerülni a tehéntej bevezetését.

 

Dr. Veres Gábor

Dr. Veres Gábor (a kép forrása: semmelweis.hu)

„Bár a tej valóban jó kalciumforrás, a babák számára nehezen emészthető és allergizáló tápanyag, amelyet érdemes egy, sőt néhány szakértő szerint akár három éves korig kerülni. Az anyatejes – vagy tápszeres – táplálás és a tehéntej bevezetése között hidat jelenthetnek a kifejezetten 1-3 éves gyermekek igényei szerint összeállított tejalapú gyerekitalok. Igazodnak a korosztály vitamin- és ásványianyag-szükségletéhez, megfelelő mennyiségű vasat tartalmaznak és az ideális folyadékpótlásban is segítséget nyújtanak. Válogatós vagy nehezen evő babáknál is sokat segíthetnek.” – fejtette ki dr. Veres Gábor, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke, az Első 1000 Nap Program szakértője.

 

 

Megfelelő táplálással számos felnőttkori népbetegség megelőzhető

A tehéntej mellett a tojás korai fogyasztása okoz leggyakrabban allergiát, amely a későbbi évek során is csak ritkán szűnik meg, és súlyos esetben anafilaxiás sokkot okozhat. Korábban a gluténtartalmú ételek bevezetését 4-7 hónapos kor között javasolták, a legfrissebb kutatási eredmények alapján azonban kiderült, hogy ez nem segíti a lisztérzékenység megelőzését. Elegendő a 6 hónapos korig javasolt kizárólagos szoptatást követően bevezetni a glutént.

A búza, a kukorica, a disznóhús, a hal, a paradicsom, a hagyma, a fejeskáposzta, a bogyós gyümölcsök, az olajos magvak, a citrusfélék, valamint a méz és a csokoládé szintén könnyen okozhatnak allergiát, a burgonya, a sütőtök az alma vagy a rizs viszont akár a baba első étele is lehet. Bár a nyers zöldségek tápértéke nagyobb, mégis párolva érdemes kínálni a csecsemőknek, mert rosttartalmuk miatt nehezen emészthetők. A főzelékeket, püréket minél kevésbé fűszerezzük, só helyett érdemes petrezselymet, kaprot vagy akár fehérrépát használni: az ekkor kialakuló ízérzékelés a későbbiekben is nagymértékben meghatározza a táplálkozási szokásokat. Az élet első 1000 napjában a szülők megfelelő táplálással aktívan tehetnek gyermekeik jövőbeni egészségének alakulásáért. A korosztály igényeinek megfelelően kialakított étrenddel nemcsak az allergiás megbetegedések kialakulásának kockázata csökkenthető, de olyan felnőttkori népbetegségeket is megelőzhetünk, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.

 

Hozzátáplálási kisokos

ÉLELMISZER A BEVEZETÉS AJÁNLOTT IDEJE
Burgonya, sárgarépa, alma, sütőtök Féléves kortól

(puhára főzve, pürésítve)

Gluténtartalmú élelmiszerek 17-26. hét között

(fokozatosan vezessük be: például naponta fél vagy minden másnap 1 db háztartási keksz, pép formájában)

Brokkoli, tök, cukkini, cékla 7 hónapos kortól

(puhára főzve, főzelékként)

Csirkehús 7 hónapos kortól

(puhára főzve, pürésítve)

Natúr joghurt, túró 8 hónapos kortól

(fokozatosan, először kiskanálnyi mennyiséget keverve más ételekhez)

Nem aprómagvas gyümölcsök

(pl.: banán, őszibarack, körte)

8 hónapos kortól
Hal 1 éves kortól
Tojás 1 éves kortól
Aprómagvas gyümölcsök

(pl: eper, kivi, málna)

1,5 éves kortól
Tehéntej 1-3 éves kortól

(számos ajánlás szerint 3 éves korig érdemes kerülni)

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Akár vérszegénységet is okozhat az egyéves kor előtt bevezetett tehéntej2016-12-20T12:27:13+01:00

Gyermek az asztalnál – Antal Emese könyvbemutatója

Virslit eszik virslivel? Zöldség, gyümölcs: köszi, nem? Bezzeg a nagyinál háromszor kér? Míg a babák 2-3 éves koráig rengeteg könyv és cikk foglalkozik azzal, hogyan etessük a piciket, a nagyobbak szüleinek mindeddig nem készült táplálkozási útmutató magyar szakembertől.

 

A TÉT Platform szakmai vezetője, Antal Emese dietetikus, szociológus könyve azoknak próbál segítséget nyújtani, akik szeretnék gyermeküket kiegyensúlyozottan, egészségesen táplálni, ugyanakkor időnként falakba ütköznek náluk.

ae_konyv_nagy Antal Emese: Gyermek az asztalnál – Táplálkozási útmutató és tanácsok 3-15 éves korig

A könyvet 2016. április 28-án, csütörtökön délelőtt 11 órakor mutatják be Budapesten, az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtér I. emeleti kiállító termében (1067 Budapest, VI. kerület Eötvös u. 10.). A rendezvényen bemutatott hiánypótló könyv szerzője a médiából ismert Antal Emese dietetikus maga is két kisfiú édesanyja. Táplálkozási útmutatójában a 3-15 éves gyermekek gondozóinak ad tanácsot: mit tehetünk azért, hogy az étkezés egészséges, ugyanakkor örömteli legyen?

tojasgombak

Ismerje meg ön is a TÉT Platform szakmai vezetője, Antal Emese tanácsait, praktikus tippjeit, korosztályokra szabott mintaétrendeket és ínycsiklandó recepteket!

 

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Gyermek az asztalnál – Antal Emese könyvbemutatója2016-12-20T12:27:13+01:00

ÍzHuszárral főzött együtt a NUTRIKID különdíjas iskolája

A Nestlé Hungária a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) támogatásával 13 éve indította el a kiegyensúlyozott életmódot és tudatos táplálkozást oktató NUTRIKID® programot, hogy ezzel aktív részt vállaljon a gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak kialakításában. 2003 óta több mint 430.000 általános iskolás diák vett rész a programban.

2014-ben a 4 és 10 év közötti magyar gyerekek körében készített reprezentatív kutatás megmutatta, hogy táplálkozási szokásaik helytelenek: kevés rostot, folyadékot és zöldséget illetve gyümölcsöt fogyasztanak, valamint minden 4. iskolás túlsúlyos. Éppen ezért a NUTRIKID® program idei pályázata során a gyerekek feladata az volt, hogy társadalmi célú hirdetést készítsenek az egészséges táplálkozás fontosságáról, melyben felhívják osztálytársaik, barátaik figyelmét a kiegyensúlyozott, egészséges étrend fontosságára.

Nutrikid_03

A több száz beérkezett pályamunka közül a szakmai zsűri döntése alapján a Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola másodikos osztálya nyerte meg a NUTRIKID® különdíjat. Az iskolások így Kárai Dávid gasztroblogerrel, azaz ÍzHuszárral vehettek részt egy jó hangulatú főzésen, ahol közösen készítettek el egy 3 fogásból álló ételsort a kiegyensúlyozott táplálkozás alapjainak megfelelően. A program kiemelten fontosnak tartja, hogy a gyermekeket idejekorán bevonják a konyhai előkészületekbe, hiszen kutatások igazolják, hogy így nyitottabbak a zöldségekkel, tejtermékekkel és főzelékfélékkel szemben, illetve később kevésbé lesznek válogatósak.

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

2022.04.22.| Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival A Föld napja alkalmából a [...]

ÍzHuszárral főzött együtt a NUTRIKID különdíjas iskolája2016-12-20T12:27:13+01:00

Négy tudnivaló laktózérzékenyeknek

Összeszedtünk néhány fontos információt, amelyekről jó tudni azoknak, akiket érint hazánk egyik leggyakoribb emésztőrendszeri problémája.

Élelmiszerekkel kapcsolatos intoleranciák miatt sokan kényszerülnek arra, hogy a családétól eltérő, esetenként bonyolultabban elkészíthető ételeket fogyasszanak. Ilyen például a tejcukor-érzékenység is, ami alaposan megnehezíti az étrend összeállítását, vagy éppen a mindennapos bevásárlást is. Ám sokszor vendégségben, vagy étteremben is gondot okozhat, így a kellemes időtöltésnek könnyen hányinger, hasfájás, puffadás vagy hasmenés lehet a vége. Fontos tudni azonban, hogy a laktóz-intolerancia alaposabb megismerésével és odafigyeléssel panaszmentesen is élhetünk.

Előző cikkünkben a laktózérzékenység lényegét jártuk körbe, most inkább gyakorlati tippeket adunk!

 

  1. Nem csak a tejben van tejcukor

Fontos tudni, hogy laktóz a tejes készítmények mellett számos élelmiszeripari termékben is előfordulhat. Fellelhető többek között húsipari- és gabonakészítményekben, édesipari termékekben, fűszerekben, ízesítőkben, félkész- és készételekben, alkoholokban, sőt egyes gyógyszerekben is, de tejcukrot tartalmaz a kecske- és juhtej is.

Milyen termékekre érdemes figyelniük a laktózérzékenyeknek vásárláskor?

  • Ízesített reggelizőpelyhek, gabonapelyhek
  • Tejes vagy vajas kifli óriáskifli
  • Túrós batyu
  • Császárzsemle, briós, puffancs
  • Különböző kalácsok, gofrik
  • Levesporok, instant levesek
  • Salátaöntetek

 

  1. Így kerülhetők el a kellemetlen tünetek

Laktózmentes

A legdrasztikusabb megoldás, ha valaki teljes mértékben lemond a tejcukor tartalmú élelmiszerekről, ám ezzel problémát okozhat szervezetének. Miközben ez nagyon körülményes is, nem feltétlen szükséges, hiszen számos megoldást találhat a tej- és a tejtermékek fogyasztására. Az élelmiszeripar számos olyan terméket állít elő, amelyek laktózmentesnek tekinthetők. A hazai boltok polcain is elérhető például laktózmentes változatban:

  • Tej
  • Kakaó
  • Vaj
  • Joghurt, gyümölcsjoghurt
  • Túró
  • Túróból készült desszertek, édességek
  • Habtejszín
  • Tejszínhab

 

A különösen érzékenyeknek vásároláskor érdemes alaposan elolvasni a termékcímkéket, mert ha az összetevők között a savó, savópor vagy citopánpor szavakat látjuk, az élelmiszer laktózt is tartalmazhat.

Végül, de nem utolsósorban egy ideje például rágótabletta formájában is elérhető laktáz enzim készítmény, amely fogyasztásával elkerülhetők a panaszok. Egy rágótablettában annyi laktázenzim van, amely körülbelül 2 dl teljes tej tejcukortartalmának (mintegy 10 g laktóz) feldolgozásához elegendő.

 

Itt megtalálhatja egyes üzletek laktózmentes kínálatát:

Aldi laktózmentes termékek

Lidl glutén- és laktózmentes termékek

Spar „Free from” termékek

Tesco laktózmentes termékek

 

  1. Mit jelent a laktózmentes jelölés?

A jogszabályok szerint akkor tüntethető fel egy élelmiszeren, hogy az laktózmentes, ha tejcukor tartalma 100 grammban vagy 100 ml-ben nem haladja meg a 0,1 grammot.

Csökkentett laktóztartalmúnak akkor minősülhet egy élelmiszer, ha ugyanennyi mennyiségben a laktóztartalom nem haladja meg a 0,2 grammot.

 

  1. A laktózmentes nem szénhidrátmentes

A laktózmentes tejet vagy tejes italokat úgy állítják elő, hogy a termékhez a feldolgozás során laktáz enzimet adnak, amely a technológiai idő alatt lebontja a természetes laktózt. Ennek mennyiségét úgy állítják be, hogy a termék csökkentett laktóztartalmú vagy laktózmentes legyen, ám az enzim a laktózt glükózra és galaktózra bontja, azaz a szénhidrátok továbbra is az élelmiszerben maradnak. Akinek szükséges (például cukorbetegség esetén), annak be kell számítania a napi javasolt szénhidrátbevitelbe. És pontosan ez adja a laktózmentes tej kissé édeskés ízét is.

 

További információkat, recepteket találhat a következő oldalakon:

Laktózérzékeny.hu

Tejes dolgok Facebook-oldal

Laktózérzékenyek Társasága

 

A nyitókép forrása: Flickr
Források:
MDOSZ Táplálkozási Akadémia hírlevél 2015/04. szám
Sajtóközlemény, 2015. 09. 17.

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Négy tudnivaló laktózérzékenyeknek2016-12-20T12:27:13+01:00

Édesítőszerek – amit tudni kell róluk

Az alacsony energiatartalmú és energiamentes édesítőszerek lehetővé teszik, hogy alacsonyabb energiatartalom mellett is ízletes ételeket és italokat fogyasszunk. Ám használatukhoz rendkívül sok tévhit kapcsolódik, érdemes tehát röviden áttekinteni, mik is ezek az anyagok.

 

Az édesítőszerek olyan természetes vagy mesterséges eredetű anyagok, amelyek édes ízűek, és ezért a cukor pótlására vagy teljes kiváltására használjuk ezeket. Az intenzív édesítőszereknek is hívott csoport nagyon kevés vagy szinte nulla energiatartalom mellett intenzív édes ízt biztosít, ezért nagyon kis mennyiség szükséges hozzájuk. Léteznek olyan édesítőszerek is, amelyek a cukorhoz közel hasonló tömegben legalább olyan édes ízt adnak, de energiatartalmuk alacsonyabb, ezek a cukorpólók, amelyekről későbbi cikkünkben beszélünk részletesen.

Az édesítőszerek, mint a cukor gyakorlatilag energiamentes alternatívái, a diabétesszel küzdő emberek és a fogyókúrázók mindennapi társai. Egyre többen használják azok is, akik ügyelnek az egészségükre, és szeretnék megtartani a testsúlyukat. Mivel a fogszuvasodást okozó baktériumok nem tudják ezeket tápanyagforrásként felhasználni, ezért a velük készült élelmiszerek „fogbarátabbak” a hagyományosaknál.

 

Tudományos felmérések igazolták, hogy nem igaz az egyik közkeletű tévedés az édesítőszerekkel kapcsolatban. Sokan gondolják ugyanis úgy, hogy az édesítőszerekkel „becsapjuk” a szervezetünket, amely az édes íz alapján többlet inzulint termel, amely aztán még éhesebbé tesz minket. A kutatásokból kiderült, hogy ez nem igaz, a hagyományos, cukorral készült élelmiszerek cukormentes változatokkal történő helyettesítése nem növelte – igaz nem is csökkentette jelentősen – a napi kalóriabevitelt.

A mesterséges édesítőszerek használata nem eredményez gyors testtömeg-vesztést, de elősegíti a hosszú távú diéta eredményének megtartását. A diétával elért normális testsúly megtartása ugyanis sokszor nagyobb feladatot jelent, mint maga a fogyás. A titok nyitja az energiaegyensúly fenntartása – a táplálékokkal bevitt kalória mennyiségét egyensúlyban kell tartani az alapanyagcserével és a fizikai aktivitással felhasznált kalória mennyiségével. A képlet tehát egyszerű: a fogyáshoz növelni kell az energia leadását és csökkenteni az energia fogyasztását.

Kép forrása: Flickr

Kép forrása: Flickr

Az édesítőszerek segítségével nem kell tiltólistára helyezni az édes ételeket, italokat: az ételek ízletesek maradhatnak, élvezeti értékük nem csorbul, így az esetenként szigorú diétás szabályok is könnyebben tarthatók. Ez felismerve szinte minden háztartásban megtalálhatjuk egyik vagy akár több típusukat is, közkedvelten használjuk ezeket a készítményeket tea vagy kávé édesítésére. Az élelmiszeripar elterjedten használja italok, ételek energiatartalmának csökkentésére, a kellemesen édes íz megtartása mellett.

Az egyértelmű előnyök ellenére, a szakemberek és a laikusok körében egyaránt eltérő véleményekkel találkozhatunk az édesítőszerek előnyeiről, illetve azok káros hatásairól. Nem csoda, hiszen – kis túlzással – naponta jelennek meg egymásnak ellentmondó eredménnyel záruló kutatások a témában. Annyi bizonyos, hogy – bár a téma örökzöldnek számít az összeesküvés-elméleteket terjesztőinek körében – az édesítőszerek nagy segítséget jelentenek az elhízás, és az annak következtében kialakuló krónikus betegségek elleni küzdelemben.

A Szinapszis 2015-ben készült kutatásából kiderül, hogy sokan használják az édesítőszereket mindennapjaik során.

szinapszis-edesitoszer-kutatas-abra3

 

Áttekintő táblázat a Magyarországon forgalomban lévő energiamentes édesítőszerekről

 

Név

E-szám

Édesítő hatása a cukorhoz képest

Elfogadható napi fogyasztás* (mg/ttkg)

Szacharin

E954

300-500x

5

Ciklamát

E952

30-50x

11

Aceszulfám

E950

130-200x

15

Aszpartam

E951

200x

40

Aszpartam-aceszulfám só

E962

350x

15

Neoheszperidin DC

E959

1500-1800x

5

Szukralóz

E955

600x

15

Taumatin

E957

2000-3000x

Szteviol-glikozidok E960 300x 4
*Elfogadható napi fogyasztás, ADI (Acceptable Daily Intake). Az adatok naponta, milligramm / testtömegkilogramm értékben értendők.

 

Biztonságos mértékű fogyasztás

A mesterséges édesítők – mint minden más adalékanyagok is – tudományos kutatások során esnek át, hogy bebizonyosodjon, egyáltalán nem ártalmasak az egészségre. Csak ezután kaphatnak jóváhagyást és kerülhetnek forgalomba, illetve felhasználásra az élelmiszeripar által előállított termékekben. Azért, hogy a problémák előfordulásának esélyét a lehető legkisebbre csökkentsék, minden édesítőszer esetén meghatároztak egy biztonságosan elfogadható napi beviteli értéket. Ezek többnyire olyan határértékek, amelyeket normális, vegyes táplálkozás mellett meg sem tudunk közelíteni, így mindenki biztos lehet abban, hogy az édesítőszerek nem jelentenek számára egészségügyi kockázatot.

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Édesítőszerek – amit tudni kell róluk2016-12-20T12:27:13+01:00

Így vélekedünk az édesítőszerekről

Érdekes eredményeket hozott a Szinapszis 2015 nyarán végzett piackutatása, amely a magyar lakosság és orvostársadalom körében vizsgálta az édesítőszerekkel kapcsolatos ismereteket. A kutatás egy 2012-ben végzett felmérés folytatása volt, amely így lehetővé tette az elmúlt három év változásainak nyomon követését.

Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy a lakosság ismeretei bővültek az édesítőszerekről. A többség, 77 százalék továbbra is érdeklődik az édesítőszerek iránt, még ha nem is keresi kifejezetten az ilyen jellegű információkat. Az édesítőszerekkel kapcsolatban aktívabban érdeklődők 31 százaléknyi táborában jellemzően kevesebben vannak a férfiak és a fiatalok.

A vásárolt termékek cukortartalmát a válaszadók 46 százaléka ellenőrzi bizonyos termékek esetében, miközben arra, hogy a termék cukorral vagy édesítővel készült, 56 százalék figyel oda legalább alkalmanként. A nők nagyobb arányban figyelik mind a kalória-, cukor- és zsírtartalmat, mind a lejáratot, valamint azt is, hogy az adott élelmiszer cukorral vagy édesítővel készült-e.

szinapszis-edesitoszer-kutatas-abra1

A túlzott cukorbevitelt kerülők aránya nőtt (20 százalék a 13 százalékkal szemben), mint ahogy azoké is, akiknél már kialakult a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség, ezért „kénytelenek” a cukorbevitelre odafigyelni. Akik nem figyelnek a termékek cukortartalmára vagy az édesítés módjára, azok többségében nem tartják fontosnak ezeket az információkat, vagy úgy vélik, az odafigyelésre csak akkor lenne szükség, ha valamilyen egészségügyi problémájuk jelentkezne, esetleg fogyni szeretnének.

Annak ellenére, hogy a felmérés demográfiai adataiból az is kiderült, hogy a válaszadók kevesebb, mint felének normál a testsúlya, és már a 26 év alatti korcsoportban is meghaladja a 40 százalékot a túlsúlyosak és elhízottak aránya, az orvosok az esetek túlnyomó részében csak fennálló betegség (diabétesz, elhízás, metabolikus szindróma) miatt ajánlják az édesítőszerek használatát, a prevenciós cél csupán az esetek negyedében jellemző.

Az édesítőszerek leginkább ismert előnye az, hogy cukorbetegség esetén is alkalmazhatóak, illetve segítenek a testsúly karbantartásában. A válaszadók legnagyobb része nem tudott olyan konkrét kockázatot megnevezni, ami az édesítőszerek használatához kapcsolódna. Akik igen, azok jellemzően a mesterséges jelleget kifogásolják, vagy a szervezetre gyakorolt káros hatásoktól tartanak.

„A Táplálkozástudományi és Dietetikai Akadémia (korábbi nevén Amerikai Dietetikusok Szövetsége) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az engedélyezett energiamentes édesítőszerek fogyasztását gyermekeknek és kismamáknak biztonságosnak ítélte meg.” – Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

A többség azonban egyetért azzal, hogy az édesítőszerek mértékletes fogyasztása nem káros a szervezetre, segíthet a testsúly karbantartásában és biztonságos. Mindez egybevág az orvosok véleményével, akik túlnyomó többsége, 91 százaléka szintén azon a véleményen van, hogy az édesítőszerek mértékletes fogyasztásának nincs egészségkárosító hatása, így biztonsággal alkalmazhatóak.

szinapszis-edesitoszer-kutatas-abra2

Az üdítőitalok, gyümölcslevek, édességek és gyümölcskészítmények esetében nőtt a tudatos vásárlók aránya mind a cukortartalmat, mind az édesítés típusát illetően. A szénsavas üdítők cukortartalmára figyelnek a legtöbben: a válaszadók mintegy kétharmada úgy véli, hogy az édesítők használata indokolt és jótékony lehet ebben a termékkategóriában. A megkérdezettek legkevésbé a gyümölcslevek és a péksütemények ízesítésében tartják elfogadhatónak az édesítőszereket.

A legtöbb édesítőszer ismertsége nőtt a kutatás első hulláma óta. A legismertebb édesítőszer továbbra is a már régóta használt szacharin. Ismertségét az elmúlt években megközelítette a xilit, azaz a nyírfacukor, amit ma már öt válaszadóból négy ismer. Az ismertségi sorrend végén a viszonylag új édesítőszereket (szukralóz, eritrit) találjuk.

Összefoglalva elmondható, hogy:

  • Mind a lakosság, mind pedig az orvosok ismeretei bővültek az édesítőszerekkel kapcsolatban 2012 óta.
  • Az üdítőitalok, gyümölcslevek, édességek és gyümölcskészítmények esetében nőtt a tudatos vásárlók aránya mind a cukortartalmat, mind az édesítés típusát illetően, a túlzott cukorbevitelt kerülők aránya szintén emelkedett (20% vs. 13%).
  • Viszonylag magas az édesítőszerek elfogadottsága az üdítőitalok esetén, amely tovább nőtt az elmúlt 3 évben, a válaszadók mintegy 2/3-a úgy véli, hogy az édesítők használata indokolt és jótékony lehet ebben a termékkategóriában.
  • Az orvosok nagy része szakmailag hasznosnak tartja az édesítőszereket. A cukorbetegek számára egyértelműen javasolják az édesítők alkalmazását, a diabetológusok meglátása szerint pedig az édesítők alkalmazása gyakorlatilag bárki számára indokolt lehet.
  • 10-ből 9 orvos rutinszerűen, viszonylag sok betegének ajánlja édesítőszerek használatát. A túlnyomó többség egyetért azzal, hogy az édesítőszerek mértékletes fogyasztásának nincs egészségkárosító hatása és biztonsággal alkalmazhatóak (91%).

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Tanulmánykötet a koronavírus-járvány életmódunkra gyakorolt hatásairól

2020.12.16.| Tanulmánykötet a koronavírus-járvány életmódunkra gyakorolt hatásairól bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A koronavírus-járvány száz éve nem tapasztalt kihívások elé állított minket, magyarokat is. Azonban úgy tűnik, a napi nehézségek mellett hosszabb távú hatást is gyakorol az életmódunkra, méghozzá sokszor pozitív irányban. Minderről egy friss kiadvány [...]

Online is elérhető a TÉT Platform tanulmánykötete a magyar gyermekek és fiatalok életmódjáról

2019.03.12.| Online is elérhető a TÉT Platform tanulmánykötete a magyar gyermekek és fiatalok életmódjáról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A tanulmánykötet címlapja A TÉT Platform Egyesület 2016. végén nagyszabású, reprezentatív orvostudományi kutatást végzett a 11-18 éves magyar fiatalok körében. A kutatás keretében a résztvevők táplálkozását standard módszerekkel vizsgálta meg, így a kapott adatok kiegészítik [...]

Így vélekedünk az édesítőszerekről2016-12-20T12:27:13+01:00

Áltudományos riogatások az E621 körül

Az utóbbi hetekben számos oldalon találkozhattunk azzal a rémhírrel, amelyek szerint sok élelmiszerünket és ételünket egy rendkívül mérgező anyaggal fűszerezve fogyasztjuk, ami a fejfájástól és a hasmenéstől egészen a komoly, krónikus idegrendszeri betegségekig sok problémát okozhat. A tapasztaltabb olvasó már itt érezheti, hogy a közkedvelt tévhitek egyikével találkozott, de vajon mi a teljes igazság a nátrium-glutamát körül?

 

A cikkek – természetesen ismeretlen szerzői egyáltalán nem körülményeskednek, szerintük ez az anyag felelős szinte minden problémánkért, beleértve olyan idegrendszeri betegségeket is, amelyekről a tudomány már régen tudja, hogy mi okozza (természetesen nem ez). Ha valaki bedől a szépen csengő, ámde áltudományos állításoknak, joggal gondolhatná úgy, hogy ő többet aztán nem fog enni ebből egy milligrammot sem – ám lévén egy természetes anyagról beszélünk – ez nem fog menni. De nem is kell, hiszen a valóság – ahogy ez már lenni szokott az ilyen jellegű írásokkal kapcsolatosan – messze van attól, amit ezekben az írásokban összehordanak. Ideje, hogy megnézzük, mit tud jelenleg a tudomány a nátrium-glutamátról!

Kép forrása: Filckr

Kép forrása: Flickr

Kétségtelen tény, hogy az MSG (monosodium-glutamate) néven is ismert anyagnak meglehetősen rossz a sajtója. Évente akár többször is elindulnak hasonló rémhírek, annak ellenére, hogy senki, semmilyen tudományos kísérletben nem bizonyította még káros hatását.

A nátrium-glutamát a glutaminsav, egy, a természetben is előforduló aminosav nátriummal alkotott vegyülete, vagyis sója. Önmagában ízetlen, azonban más ízeket képes felerősíteni, ezért már régóta ismert adalékanyag. Míg korábban bonyolult eljárással, tengeri hínárokból és moszatokból állították elő, ma már természetesen ezt is megfelelő, biztonságos eljárásokkal készítik üzemi körülmények között. Természetesen, mint minden „rendes” adalékanyagnak, a nátrium-glutamátnak is van E-száma, méghozzá az E621.

A glutaminsav szinte minden ételünkben megtalálható, különösen a magasabb fehérjetartalmúakban. Így például sok van belőle a tejtermékekben, húsfélékben, halban, zöldségekben. Az ízesítésre használt alapanyagokban, mint a gombában vagy a paradicsomban, rendkívül nagy mennyiséget találunk belőle. Sőt, a szervezetünk is állít elő belőle, valamint a glutaminsav és a sói az anyatejben is megtalálhatók, méghozzá a közönséges tejhez képest körülbelül tízszeres koncentrációban. Ezek után elég merész dolog idegméregként feltüntetni, de ez a megszállottakat egyáltalán nem zavarja.

 

A kínaiétterem-szindróma nyomában

A nátrium-glutamátot elterjedten használja az élelmiszeripar, megtalálható leveskockákban és –porokban, fűszerkeverékekben, készételekben, chipsekben, salátákban és dresszingekben. Az ázsiai konyha tradicionális ízesítőjének számít, szinte só helyett használják.

Éppen ezért nevezték el kínaiétterem-szindrómának azt az összetett tünethalmazt, amelyről leginkább orientális éttermek látogatása után számoltak be egyesek. Mellkas-szorításra, nyak- és fej-, valamint tarkó- és hátfájásra, gyengeségre, kipirulásra, allergiaszerű tünetekre, verejtékezésre panaszkodtak, amelyek különösebb kezelés nélkül rövid időn belül enyhültek. Az orvosok kapcsolatba hozták mindezt az MSG fogyasztásával, de kettős vak, kontrollált vizsgálatokkal azóta sem sikerült ezt bebizonyítani. Az kiderült viszont, hogy a tünetek a magas só- és zsírfogyasztással, és a keleti konyha néhány kedvelt alapanyagával, a mogyoróval és a rákkal, valamint bizonyos fűszerekkel inkább kapcsolatba hozhatók.

kínai_leves

Négy tény a nátrium-glutamáttal kapcsolatban

2016-ban, a Food Quality and Preference hasábjain publikálta legfrissebb eredményeit Luke Greenacre, az University of South Australia egyetem kutatója. Tanulmánya végén négy fontos megállapítást tett:

  1. A nátrium-glutamát mérsékelt mennyiségű bevitele nem okoz egészségi problémát. Sokan hiszik, hogy az asztma vagy éppen az elhízás kialakulásához járulhat hozzá ez az anyag, ám ezek a hiedelmek egy 1969-es, csak patkányokon végzett kutatás megállapításain alapulnak. Ezt embereken végzett kutatásokban már nem sikerült kimutatni.
    Az MSG veszélytelenségét az is bizonyítja, hogy mind az amerikai FDA (Food and Drug Administration), mint pedig az európai hatóságok az úgynevezett GRAS listán tartják számon. A GRAS (Generally Recognised As Safe) a megbízható adalékanyagok felsorolása, amelyek káros hatásairól jelenleg nincs tudományos adat.
  2. A kínaiétterem-szindrómát sokkal inkább kapcsolatba lehet hozni az ételek magas zsír- és sótartalmával. Az előbbi emésztőrendszeri panaszokat, utóbbi szomjúságot, szédülést, és fejfájást okozhat. Bár ez a legerősebb érv az MSG fogyasztása ellen, valódi kutatásokban nem sikerült reprodukálni a hatást.
  3. A nátrium-glutamát ízfokozó hatásával egészségesebbé teheti az ételeket, mivel azok így kevesebb sót, ízesítőt és aromát tartalmazhatnak. Greenacre emlékeztet arra, hogy a túlzott sófogyasztást egyértelműen összefüggésbe lehet hozni a magas vérnyomással, a szív- és érrendszeri betegségekkel és a stroke-kal. Egy 2014-es felmérés adatai szerint azok, akik nátrium-glutamáttal ízesített leveseket ettek, kevesebb magas zsír- és cukortartalmú nassolnivalót fogyasztottak.
  4. A nátrium-glutamát sok élelmiszer és étel természetes összetevője: megtalálható például a paradicsomban, a sajtban, húsfélékben, halban, zöldségfélékben és gombákban. Évszázadok óta fogyasztjuk, és bár az egyik legtöbbet vizsgált adalékanyag, eddig nem sikerült káros hatását kimutatni.

 

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője így vélekedik a nátrium glutamáttal kapcsolatban: „Az adalékanyagokat, így az MSG-t is szándékosan adják az élelmiszerekhez azzal a céllal, hogy kedvezően befolyásolják azok érzékszervi, fizikai, kémiai vagy mikrobiológiai tulajdonságait. A nátrium-glutamát sok élelmiszerben, fűszerkeverékben, készételben, ételízesítőben megtalálható, és mindeddig nincs tudományos bizonyíték arra, hogy kismértékű fogyasztása az amúgy kiegyensúlyozott, egészséges étrend részeként problémát okozhatna. Az elterjedt tévhitekkel ellentétben nem befolyásolja a gyermekek fejlődését sem.” A dietetikus szerint az ehhez hasonló tévhitek azonban sokat árthatnak az egészségünknek. „Sajnos kevesen néznek utána az állításoknak, inkább elhiszik a jól csengő, ám hamis szavakat. A veszélyt az jelenti, hogy emiatt tiltólistára tesznek olyan élelmiszereket vagy ételeket, amely amúgy a vegyes és kiegyensúlyozott étrend részei lehetnének.”– összegez a szakember.

Figyelmébe ajánljuk még a nátrium-glutamátról az Eufic honlapján megjelent cikket is.

Nyitókép forrása: Flickr

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Áltudományos riogatások az E621 körül2016-12-20T12:27:13+01:00

A laktózérzékenységről dióhéjban

Sokan felnőttkorban szembesülnek azzal, hogy laktóz-intolerancia miatt nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az étkezésükre. Eleinte ijesztőnek tűnhet a változás, de egy kis tudatossággal és tájékozódással könnyebben elkerülhetőek a kellemetlenségek.

 

Mi az a laktóz?

A laktóz természetes formában az emlősállatok tejében található meg. Kémiailag úgynevezett diszacharid, azaz két egyszerűbb cukorból felépülő szénhidrát. Alkotórészei a glükóz, azaz a szőlőcukor és a galaktóz. Normális esetben szervezetünk energiaforrásként tudja felhasználni, energiatartalma megegyezik más cukrokéval, azaz körülbelül 4,1 kcal grammonként.

Emésztése a laktáz nevű enzim segítségével a vékonybélben történik. Érdekesség, hogy az ázsiai ás az afrikai rasszba tartozó embereknél ez az enzim szinte teljesen hiányzik – tízből kilenc esetben szervezetük nem termeli. Európában a laktózzal kapcsolatos problémák gyakorisága 2-30 százalék körüli.

 

A tejcukor-érzékenység nem egyenlő a tejfehérje-allergiával

A tejallergia és a tejcukor-érzékenység hasonló panaszokat okoz, ezért fontos megkülönböztetni őket. Tejfehérje-allergia esetén a szervezet a tejben lévő fehérjét, a kazeint allergénként kezeli és kóros immunválaszt ad, míg a laktóz-intoleranciát a laktáz enzim csökkent működése vagy hiánya okozza. Utóbbi esetében kizárólag hasi panaszok – fájdalom, görcsök, puffadás, hányinger, hasmenés – jelentkeznek, a tejallergiásoknak azonban viszkető, vörös foltokkal, ekcémával és légúti problémákkal is meg kell küzdeniük. Amennyiben ilyen tüneteket észlel önmagán, érdemes felkeresni egy gasztroenterológus szakembert, aki egy egyszerű és fájdalommentes teszt elvégzésével igazolhatja a laktóz-érzékenység fennállását.

sajtok_s

Több embert érint, mint gondolnánk

Sokan nem ismerik a hátterét és divathóbortnak tartják, pedig a laktózérzékenység Magyarországon 3 millió embert érint, bár többségét enyhe formában. Érdekesség, hogy a laktózérzékenység gyakorisága délről észak felé haladva csökken, a balti államokban már mindössze 2 százalék körüli.

A változással nem szükséges tehát egyedül szembenézni, számos fórumon, egészségügyi portálon és közösségi média felületen bukkanhatunk hatékony segítségre, a boltokban remek laktózmentes élelmiszereket kaphatunk, és laktáz enzimet tartalmazó készítmények használatával akkor sem kell kétségbe esni, ha egy étteremben vagy kávézóban szeretnénk fogyasztani tejes ételt.

 

Nem kell kiiktatni a tejes ételeket

A tejallergiásokkal szemben – akiknek tünetei kis mennyiségű tej bevitelét követően is rövid időn belül kialakulnak – a tejcukor-érzékenyek szervezete képes megbirkózni bizonyos mennyiségű laktózzal. Érdemes kitapasztalni, kinek mennyi tejcukrot tolerál a szervezete, mert vannak lehetőségek, amelyekkel megelőzhetők a kellemetlenségek. Kevesebb laktózt tartalmaznak a savanyított tejtermékek (joghurt, kefír), mert a mikroorganizmusok ennek 60-80 százalékát is lebontják. A kemény sajtok kevés laktózt tartalmaznak, míg a hosszú érlelésű típusokból szinte teljesen eltűnik a laktóz az érlelés folyamán. Legtöbbször a túró is probléma nélkül fogyasztható.

 

További információkat, recepteket találhat a következő oldalakon:

Laktózérzékeny.hu

Tejes dolgok Facebook-oldal

Laktózérzékenyek Társasága

 

Források:
MDOSZ Táplálkozási Akadémia hírlevél 2015/04. szám
Sajtóközlemény, 2015. 09. 17.

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A laktózérzékenységről dióhéjban2016-12-20T12:27:13+01:00

Édes félreértés

A cukor természetes anyag, mégis sokszor úgy festik le, mint magát az ördögöt. Pedig a szervezetnek mindenképpen szüksége van rá, nélkülözhetetlen az életfolyamatokhoz, az agynak is ez jelelni a „benzint”. Olyannyira, hogy a szervezet teljes glükózfelhasználásának negyedét is ez a szerv égeti el. Ebből is látszik, hogy a cukortól nem kell tartani, csak fogyasztására kell odafigyelni.

A cukortól rengetegen rettegnek, igyekeznek kerülni. Kilószámra enni persze valóban nem szerencsés, viszont az a fóbia, amely napjainkban kialakult körülötte, semmiképpen nem indokolt. „Édességet, süteményt még az egészséges táplálkozási ajánlások szerint is szabad fogyasztani, de csupán heti egy-két alkalommal. A legjobb ezt a főétkezések után megtenni. Ebből egy egészséges embernek kára nem származhat, gondot csak az okozhat, ha valaki napi szinten cukrozott finomságokat fogyaszt. Az ugyancsak nem szerencsés, ha valaki rendszeresen túlédesíti ételeit és italait” – mondja Antal Emese dietetikus.

A TÉT Platform szakmai vezetője kiemeli, hogy a cukor teljesen természetes anyag, a szénhidrátok közé tartozik. Ideális esetben utóbbiakból kell fedezni a napi energiabevitel 50-55 százalékát. Ebben vannak már benne az ételekhez hozzáadott cukrok, amelyeknek mennyisége ideális esetben nem lépi túl az összes szénhidrátbevitel 10 százalékát. „Ez egy átlagosnak mondható, napi 2000 kilokalóriás energiabevitel esetében azt jelenti, hogy annak nagyjából fele, vagyis 1000 kilokalória származik szénhidrátból. Ebből az 1000 kilokalóriából 200 kilokalóriát szolgáltathatnak a hozzáadott cukor” – hoz föl egy konkrét példát a dietetikus. Mint mondja, ez grammokban kifejezve azt jelenti, hogy a hozzáadott cukor mennyisége naponta megközelítőleg 50 gramm lehetne, ami nagyjából 10 darab kockacukornak felel meg.mezes_kenyer

Számolni kell azzal is, hogy az élelmiszerek többségének természetes cukortartalma is van, főként feldolgozatlan, nyers formában: a gyümölcsökben például gyümölcscukor van, míg a tejben tejcukor. A méz szinte tiszta cukor: több mint 80 százalékban glükóz és fruktóz elegye.

„A glükóz, vagy más néven szőlőcukor a természetben elsősorban gyümölcsökben, főleg szőlőben fordul elő, de megtalálható növényi nedvekben is. Az ipar keményítőből állítja elő, ami származhat például kukoricából vagy burgonyából” – mondja Antal Emese. Hozzáteszi, hogy a répacukor, nádcukor és juharcukor – ezek tulajdonképpen szacharózok, tehát étkezési cukrok – szintén növényi eredetűek, cukorrépából, cukornádból és a juharfa nedvéből nyerhetők ki. A gyümölcscukor, tehát a fruktóz a természetben gyümölcsökben, zöldségekben lelhető fel, tehát szintén természetes eredetű. Ez az anyag a szacharóznál 30 százalékkal édesebb, így kisebb mennyiség is elegendő belőle ugyanazon édes íz eléréséhez. Ennek köszönhetően használatával csökkenthető az energiabevitel.. Ezt az anyagot az ipar főként a szacharóz elbontásával állítja elő, de gyártásnak a csicsókából kinyert inulin is fontos nyersanyaga.

„A cukrok, hiába szólnak erről rémhírek, nem mérgezőek és nem okoznak függőséget. Szükségünk van ezekre az anyagokra is, hiszen ezek jelentik a legkönnyebben hasznosítható energiaforrást a szervezet számára. A szőlőcukor a sejtek és kiemelten az agy fő energiaforrása, míg a szőlőcukor egységekből felépülő glikogén, az emberi és az állati szervezet tartalék tápanyaga” – emeli ki Antal Emese. Hozzáteszi, hogy a szénhidrátoknak szerepük van a véralvadás gátlásában, immunanyagok képzésében is. És mivel az étkezés a tápanyagbevitelen túl fontos örömforrás is, ebben pedig az édes ízt adó cukrok is komoly szerepet játszanak, az ételekből már csak ezért sem szabad teljesen száműzni ezeket az anyagokat. Egyedül arra kell figyelni, hogy fogyasztását ne vigyék túlzásba. És persze ha valaki cukorbeteg, akkor végképp ügyelni kell a diétára.

Nem ok és okozat

Bár sokan ezt hiszik, a cukorfogyasztás és a diabétesz között eddig nem mutattak ki közvetlen összefüggést. Ezt a kérdést már rengeteget vizsgálták, de az eredmény minden esetben azt mutatta, hogy a túlzott cukorfogyasztás valójában csak az egészségtelen étrenddel és életmóddal együtt – tehát túlsúlyosoknál, különösen hasi elhízottaknál – növelni a cukorbetegség kockázatát. Emiatt a kutatók azon a véleményen vannak, hogy a diabétesz kialakulásának esélye leginkább azzal csökkenthető, ha ügyelünk a testsúlyunkra, egészségesen és vegyesen táplálkozunk, sokat mozgunk.

 

Bölcs bűnözés

Jázminpakóca, stevia rebaudina

Jázminpakóca, stevia rebaudina

Mivel az édes ízt szeretjük, a cukor túlzott fogyasztása viszont kerülendő, bizonyos szint fölött célszerű édesítőszerekkel helyettesítenünk. Ezek között vannak olyanok, amelyek alacsony energiatartalmúak vagy energiamentesek. Grammonkénti energiatartalmuk nullától négy kilokalóriáig terjed, de mivel csak minimális mennyiségben kell őket alkalmazni, ez az érték gyakorlatilag elhanyagolható. Az édesítőszerek többféle formában is kapható: van köztük tablettás kiszerelésű, de létezik olyan is, amelyet porként vagy folyadékként forgalmaznak. Ezek közül a felhasználási mód szerint lehet választani, attól függően, hogy kávézáshoz, ételek ízesítésére, főzéshez, befőttek, lekvárok, savanyúságok készítésére szeretnék használni. Választáskor mindenképpen fontos szempont, hogy a velük készült ételeket főzik és forralják-e. A szacharinnak például hátránya, hogy hő hatására kesernyés, fémes utóízt okoz az ételben. Hőérzékeny az aszpartám is, főzéshez ez sem használható. A ciklamátok már jók sütéshez és főzéshez is, ugyanúgy, ahogyan az aceszulfám-K is. A sztevia szintén jó édesítőszer: ezt a Közép- és Dél-Amerikában őshonos jázminpakóca leveleiből vonják ki, kizárólag növényi eredetű, természetes, alacsony energiatartalmú, a cukornál háromszázszor édesebb. Kivonatait szinte mindenhez lehet használni: süteményekhez és főzéshez, italokhoz és salátákhoz.

Szerző: Szabó Emese

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Édes félreértés2016-12-20T12:27:14+01:00

Narancslevekről a Szupermenta blogon

A gyümölcslevek napjainkban sokak szerint a megosztó élelmiszerek közé tartoznak. Van, aki szerint remek vitamin- és ásványi anyag-források, mások szerint magas cukortartalmuk miatt inkább kerülendők, egyesek pedig a koncentrátumból készült levekben nem bíznak. A NÉBIH Szupermenta programjnak blogja Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét kérdezte arról, hogy oltsuk-e szomjunkat narancslével.

A cikket itt tudja elolvasni: A dietetikus véleménye a narancsléről

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A legszaftosabb hungarikum

2022.09.05.| A legszaftosabb hungarikum bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A debreceni páros kolbász négy éve hungarikum, azaz hazai specialitás. Azonban már jóval ezelőtt nagyon kedveltük ezt a szaftos, paprikás kolbászkát, amely mindig párban érkezik. Vajon mennyit falhatunk fel belőle? Az egyre inkább trendivé [...]

A mindenízű mártás

2022.09.05.| A mindenízű mártás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A ketchup nélkül sok étel szinte elképzelhetetlen: a hamburger, a hotdog és a sült krumpli hűséges kísérője hosszú utat járt be addig, hogy szinte mindenki kedvelje. Igaz, ehhez az kellett, hogy már ne is [...]

Narancslevekről a Szupermenta blogon2016-12-20T12:27:14+01:00