Hizlal-e a tészta vagy nem?

Szeretjük is, meg nem is a tésztákat: bár nincs olyan család, ahol ne kerülne az asztalra akár hetente többször is belőlük, sokan inkább kerülik. Kinek van igaza: akik szerint a tésztás fogások hizlalnak, vagy azoknak, akik még többet ennének belőlük?  

A tésztafélék a gasztronómia ezerarcú szürke eminenciásai: bár kerülhetnek a középpontba is, a legtöbbször diszkréten megbújnak a rájuk kerülő szósz vagy körítés alatt. Komoly szerepet töltenek be étrendünkben, azonban talán éppen népszerűségük miatt kerültek célkeresztbe a fogyni vágyók népes táborában. Legtöbben a magas szénhidráttartalmukkal érvelnek ellenük, és ezzel nehéz is lenne vitatkozni: 10 dkg tésztában körülbelül 60-70 gramm van belőle, igaz, keményítő formájában. Azonban ezzel még nem dönthető el egyértelműen a „hizlal vagy nem hizlal a tészta” kérdése, ahhoz érdemes elmélyedni a statisztikában is. Az elmúlt években egyre több tésztát teszünk a tányérunkra, ami főleg a mediterrán, ezen belül pedig az olasz konyha emelkedő népszerűségének is köszönhető. Azonban ha azt gondolta volna, hogy már eddig is tésztás nemzet voltunk, akkor tévúton járt! Egy év alatt nálunk 7,5, míg az olaszoknál 26 kg tészta fogy el fejenként. Azaz a magyar átlag mindössze napi 20 gramm, két nagyobb evőkanál, ami önmagában persze nem tehető felelőssé a túlsúlyért.

Hány kalória van egy adag tésztában?

10 dkg száraztészta mintegy 350 kcal energiát tartalmaz, kifőzve pedig körülbelül 100-200 kilokalória lesz ugyanekkora súlyú tészta. A tányérunkra tett 15-20 dkg főtt tészta így 150-300 kalóriát tesz ki, amivel nem tartozik a legalacsonyabb energiatartalmú ételeink közé. A mediterrán konyha szószaival és zöldségeivel ellentétben mi inkább zsíros, nehéz kiegészítőkkel (például pörkölttel vagy mákkal, dióval) körítjük a tésztát, így valóban kalóriabombát készítünk belőle. Azaz nem a tészta, hanem a belőle készült fogás hizlalhat, de az is csak akkor, ha nem ügyelünk az energiaegyensúlyra, azaz arra, hogy étrendünk energiatartalmát fizikai aktivitásunkkal kompenzáljuk.

Durum vagy tojásos?

Sokan tekintik egészségesebbnek a durumtésztákat, ennek okáról kérdeztük Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét. „A durumtésztában lévő szénhidrátok valamivel lassabban szívódnak fel, azaz a glikémiás indexük alacsonyabb, mint a tojással készült változatoké. Ez néha fontos lehet, például inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség esetén, de a fogyókúrázók is előszeretettel választanak durumtésztát a hagyományos helyett. Egészséges emberek esetén azonban mindkét tésztaféle nyugodtan fogyasztható és a kiegyensúlyozott vegyes étrend része lehet” – mondja a szakértő.

 

Tészta-történelem

A tészta valószínűleg kétezer éves múltra tekint vissza, de bizonyíthatóan csak a 13. században ettek belőle – hol máshol, mint Olaszországban. Náluk az 1700-as években jelent meg. Bár a tojással készülő tészta nem hungarikum, minden bizonnyal az elsők között voltunk, akik ezzel emelték a tészta tápanyagtartalmát és tették eltarthatóbbá a lisztes ételt.

Tudta-e?

A tojással készült tészta Magyarország kedvence: a forgalmi adatok szerint tízből legalább nyolc esetben ilyen kerül a kosárba. A világ más részein pedig inkább a durumbúzából, tojás nélkül készülő tésztákat kedvelik.

 

Cikünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

Zabkása, a pár perces szuperreggeli

2022.09.05.|

A reggeli a nap kihagyhatatlan része, a kiegyensúlyozott táplálkozás origója. Bár szinte mindenki fontosnak tartja, háromból egy magyar mégis kihagyja a napindító étkezést. Lehet, hogy azért, mert nem ismerik a zabkását, ami pár perc [...]

Citromlé: nem csodaszer, de nagyon hasznos

2022.09.05.|

Ha az élet citrommal kínál, csinálj belőle limonádét – szól az interneten gyakran előkerülő humoros szólás. A 21. századi népművészet ritkán hordoz valódi bölcsességet, de kivételesen egyaránt érdemes megszívlelni a szavakban és az azok [...]

Hizlal-e a tészta vagy nem?2019-09-05T18:46:16+02:00

Miben süssünk egészségesen?

Tagadhatatlan, hogy mi magyarok nagyon szeretünk sütni a konyhában. Télen pedig még annál is inkább, hiszen ekkor van a rántott hal, az aranysárga rántott szelet és persze a szalagos fánk szezonja. Jogos hát a kérdés, mit tegyünk a serpenyőbe, ha finom és egészséges falatokat szeretnénk?

A világban mindenhol sütnek dolgokat bő zsírban, ehhez azonban ezernyi zsiradékot használnak fel az állati zsíroktól a kókuszolajon át egészen a margarinig. A sütés előnye, hogy jóval magasabb hőfokon – általában 150-200 °C – történik, mint a főzés, ezért teljesen más állag és íz alakul ki. Hátránya viszont, hogy sütés közben az étel elég sok zsiradékot szív magába, ezért sokkal több kalóriával kell számolnunk, mint a grillezett vagy éppen főtt változatoknál. Az is köztudott, hogy a zsír vagy az olaj is elhasználódik előbb-utóbb, ezért sokan próbálnak meg tudatosan választani a boltok polcairól. Mivel ez nem könnyű feladat, szakértőnk, Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője segít megtalálni a legjobb serpenyőbe valót.

Az örök vita: zsírban vagy olajban?

A séfek jelentős része arra esküszik, hogy zsírban sütve finomabb lesz a hús, azonban régóta halljuk, hogy ez egészségtelen. A szakember szerint viszont nem kétséges a választás: „az állati eredetű zsírokban magasabb a telített zsírsavak aránya, és a koleszterin jelenlétével is számolnunk kell. Igaz, hogy más ízélményt adnak a zsírban sült ételek, ez azonban az egyetlen előnye az olajjal szemben. Ráadásul a zsírok kevésbé bírják a hevítést, így több szívódik fel sütés közben az ételbe és valamivel több bomlástermék is keletkezik bennünk, mint az olajban.”

Az olaj sem mindegy

Sokan gondolják úgy, hogy akkor is tesznek az egészségükért, ha olívaolajat használnak. A szűz vagy extra szűz olívaolaj valóban gazdag a szervezetünk számára előnyös telítetlen zsírsavakban. Ezek viszont akkor a leghatékonyabbak, ha hidegen fogyasztjuk. Ilyen olajjal sütni nem csak pénzpazarlás, hanem egészségtelen is. A telítetlen zsírsavakban gazdag olajok, hő hatására nagyon gyorsan bomlani kezdenek, és káros anyagok keletkeznek belőlük, ezért jobb, ha napraforgó- vagy repceolajat használunk.

 

 

Tipp

Az ideális sütési hőfok 160-180 °C fok. Alatta több zsiradékot szív fel az étel, felette pedig káros bomlási folyamatok indulnak el.

Mi válasszunk?

A dietetikus tanácsa szerint ha bő zsiradékban akarunk sütni, vegyünk hozzá jó minőségű, napraforgóból készült étolajat. A boltok polcain találkozhatunk speciálisan erre a célra fejlesztett olajat, amely kevésbé habzik és jobban bírja a magas hőfokon történő ételkészítést – ezek jelentik a legjobb választást. Azt azonban még fontosnak tartja megjegyezni, hogy mivel mi magyarok az ajánlottnál több zsiradékot fogyasztunk, a legjobb, ha csak alkalmanként készítünk és fogyasztunk bő zsírban sülteket.

Tudta-e?

A legjobb, ha a zsiradékban csak egyszer sütünk. A jó minőségű olaj leszűrve és sötét helyen tárolva többször is felhasználható, azonban 3-4 alkalomnál többször csak a speciális sütőzsiradékban szabad sütni.

 

Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

Zabkása, a pár perces szuperreggeli

2022.09.05.|

A reggeli a nap kihagyhatatlan része, a kiegyensúlyozott táplálkozás origója. Bár szinte mindenki fontosnak tartja, háromból egy magyar mégis kihagyja a napindító étkezést. Lehet, hogy azért, mert nem ismerik a zabkását, ami pár perc [...]

Citromlé: nem csodaszer, de nagyon hasznos

2022.09.05.|

Ha az élet citrommal kínál, csinálj belőle limonádét – szól az interneten gyakran előkerülő humoros szólás. A 21. századi népművészet ritkán hordoz valódi bölcsességet, de kivételesen egyaránt érdemes megszívlelni a szavakban és az azok [...]

Miben süssünk egészségesen?2019-09-05T18:39:10+02:00

Cukrom, cukrom mondd meg nékem…

… melyik fajtád a legegészségesebb e vidéken? Hófehérke történetét kissé szabadon értelmezve manapság is jól jönne egy varázslatos műszer, amelyik megmondja, mi a legegészségesebb választás. Ilyen azonban csak a mesékben létezik, így most inkább a tudományt hívjuk segítségül, hogy rendet tegyünk a népszerű cukorfélék körüli zűrzavarban.

Az édes íz szeretete velünk születik, így teljesen természetes, hogy táplálkozásunkban is fontos szerepet töltenek be az édes ízű cukrok. A génekbe kódolt preferencia persze nem véletlen: a természet nem azt akarja elérni vele, hogy elhízzunk, hanem azt, hogy elkerüljük a mérgező élelmiszereket, amelyeknek jellemzően keserű, savanyú íze van. Az édes az első íz, amivel csecsemőként találkozunk az anyatej kapcsán, és a legtöbbünket egész életünkben elkísér az édes finomságok szeretete.

A cukor tiszta formában azonban csak néhány évszázada szerepel az asztalunkon. Feljegyzések szerint Mátyás király korában már előállították, de ára akkoriban az aranyével vetekedett, ezért leginkább a mézet használták édesítésre. Manapság azonban olcsó és könnyen elérhető, talán ez is vezetett ahhoz, hogy inkább túl sokat fogyasztunk belőle. Hazai kutatások szerint egy felnőtt napi energiabevitelének átlagosan 7-9 százalékát adják a cukorból származó kalóriák. Ez ugyan kevesebb, mint az ajánlások szerint elfogadható maximum 10 százalék, de ettől tény marad, hogy a szakértők véleménye szerint jó lenne, ha ezen a téren is csökkenne a fogyasztásunk (a megcélzott érték 5 energiaszázalék). Mi a probléma a magasabb cukorfogyasztással? Nos, ha cukorbetegek közvetlenül nem is leszünk tőle, igazolt tény, hogy növeli a túlsúly és az elhízás kialakulásának kockázatát, és a rendszeres, gyakori fogyasztása a fogszuvasodást is elősegítheti.

Sokan keresik a cukor egészségesebb alternatíváit, és a boltokban is ezerfélét találunk. Érdemes azonban tájékozódni, mert itt tényleg igaz a mondás: ha annak látszik, akkor az cukor is. Méghozzá szinte ugyanaz…

Sokan választják a kristálycukor helyett a nádcukrot – közben nem is tudják, hogy pont ugyanazt az anyagot fogyasztják. Mindkettő – sőt, mint később kiderül, majdnem az összes – fogyasztási cukor nem más, mint a szacharóz, egy egyszerű, kettős cukormolekula, amit a szőlőcukor és a gyümölcscukor alkot. A világ cukortermelésének mintegy 70 százaléka nádcukorból, a maradék cukorrépából származik, a finomítási folyamat végére azonban pontosan ugyanazt a szacharózt állítják elő, csak felkészült labor tudja megmondani, mi volt a kiindulási alapanyag.

Mások arra esküsznek, hogy a barna cukor egészségesebb, mint a fehér. Nem meglepő, hogy nekik sincs igazuk, a titkot pedig Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője árulja el: „A barna cukor is szacharóz, amit a legtöbbször úgy állítanak elő, hogy a kész, finomított kristálycukrot némi melasszal utólag megszínezik. Vannak, akik úgy gondolják, a barna cukorban ásványi anyagok és vitaminok is vannak, ezért egészségesebb alternatíva. Ez igaz, azonban a mennyiségük olyan csekély, hogy nem jelent kimutatható beviteli többletet a táplálkozásunk során. Összegezve, a finomított fehér kristálycukor, a nádcukor és a barnacukor is pontosan ugyanaz, ezért nincs különbség az étrendünkben betöltött szerepükben sem. Ha valaki fehér cukor helyett barnát használ, pontosan ugyanannyi kalóriát vesz magához”- mondja a szakember.

Barna cukor készülhet úgy is, hogy valamivel a vége előtt leállítják a finomítási folyamatot, de az eredmény ugyanaz lesz. Ugyanígy nincs jelentős különbség aszerint sem, miből van: barna cukor készülhet nádcukorból és répacukorból is. Hogy akkor miért drágább? Mert kevesebbet állítanak elő belőle, és többet szállítják – no meg mi fogyasztók is hajlandók vagyunk többet adni érte.

A méz már jóval összetettebb élelmiszer, alapvetően azonban mégsem más, mint egy cukorszirup. Főleg glukózt, azaz szőlőcukrot és fruktózt, azaz gyümölcscukrot tartalmaz, de bőven van benne szacharóz is: a friss mézekben és az akácmézben van a legtöbb, akár a tömegének tizedét is kiteheti.

Ugyanígy szacharóz, tehát a nálunk répacukor, kristálycukor néven ismert vegyület van a juharszirupban is, igaz, ebben legalább a barnacukorhoz képest több az ásványi anyag. A méregdrágán kapható, egzotikus kókuszvirágcukor is legalább 99 százalékban azonos a közönséges kristálycukorral

Más a helyzet az agávésziruppal vagy a datolyacukorral. Az előbbi szőlőcukor és gyümölcscukor keveréke, utóbbi döntően gyümölcscukor. A fruktózt édesebbnek érezzük, mint a szacharózt, ugyanolyan íz eléréséhez akár harmadával kevesebb is elég belőle. A vércukorszintet is lassabban emeli, mint a répacukor vagy a szőlőcukor, de jó tudni, hogy a fel nem használható részét a szervezetünk szinte azonnal zsírrá alakítja át, huzamosabb időn keresztül fogyasztva ennek a máj károsodása is lehet a következménye.

A sort még folytathatnánk a nyírfacukorral, a szorbittal és az eritrittel, mint divatos cukorhelyettesítőkkel. De ezek már nem cukrok (hanem cukoralkoholok), és talán egyszer vissza is térünk rájuk, mert távolról sem azok a csodatápanyagok, amiknek sokan gondolják. Addig viszont zárszóként tegyük fel szakértőnknek a kérdést: fogyaszthatunk-e cukrot vagy sem? „A cukor teljesen természetes tápanyagunk, ezért a kiegyensúlyozott étrend része lehet. Nem az a lényeg, hogy milyet, hanem az, mennyit fogyasztunk belőle. Érdemes törekedni arra, hogy a lehető legkevesebbet használjuk el belőle az ételeink vagy italaink édesítésére, és ha lehet, az élelmiszerekből is válasszuk a kevesebb cukrot tartalmazót” – javasolja Antal Emese.

 

Mennyi cukrot ehetünk?

Az ajánlást, és egy átlagos, szellemi munkát végző és mérsékelten aktív életmódot élő felnőtt napi 2000 kcal-os energiaszükségletét figyelembe véve naponta körülbelül 50 gramm, azaz 12 csapott teáskanálnyi cukor fér bele az étrendünkbe.

 

Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

Zabkása, a pár perces szuperreggeli

2022.09.05.|

A reggeli a nap kihagyhatatlan része, a kiegyensúlyozott táplálkozás origója. Bár szinte mindenki fontosnak tartja, háromból egy magyar mégis kihagyja a napindító étkezést. Lehet, hogy azért, mert nem ismerik a zabkását, ami pár perc [...]

Citromlé: nem csodaszer, de nagyon hasznos

2022.09.05.|

Ha az élet citrommal kínál, csinálj belőle limonádét – szól az interneten gyakran előkerülő humoros szólás. A 21. századi népművészet ritkán hordoz valódi bölcsességet, de kivételesen egyaránt érdemes megszívlelni a szavakban és az azok [...]

Cukrom, cukrom mondd meg nékem…2019-09-05T18:18:02+02:00

Miért nem romlik meg a tartós tej?

Évről-évre egyre kevesebb tejet és tejterméket fogyasztunk: a közel négy évtizede tartó csökkenésről a statisztikák mellett a hazai kutatások is árulkodnak. Pedig a tej és a tejtermékek számos pozitív hatással bírnak az egészségünkre nézve. De akkor miért nem szeretjük?

A tej évszázadokon, sőt évezredeken keresztül alapvető élelmiszernek számított, mára azonban mellőzötté, sőt üldözötté kezd válni. A táplálkozással foglalkozó szakemberek és az orvosok gyakorlatilag egy emberként a rendszeres, mértéktartó fogyasztást ajánlják, hangsúlyozva a tej kiemelkedő kalciumtartalmát, amely csontjaink szempontjából nélkülözhetetlen. Azonban a divatdiéták vagy az áltudományok már nem bántak vele kesztyűs kézzel, és talán ennek van a legnagyobb szerepe abban, hogy mára az átlag magyar mindössze napi 246 gramm tejet, illetve tejterméket fogyaszt el. Mivel a friss táplálkozási ajánlások szerint is legalább napi 500 grammnyi mennyiség lenne a javasolt, ez azt is jelenti, hogy tízből közel kilenc ember nem éri el az egészségesnek tartott bevitelt, sőt, minden tizedik ember egyáltalán nem iszik tejet.

A tej élet, erő, egészség

Az idősebbek bizonyára emlékeznek erre a mondatra, amely évtizedeken át minden tejeszacskón ott virított. Valóban ennyire egészséges lenne a tej, vagy csak egy szlogen az egész? Nos, az állításoknak azért van némi – eléggé szilárd – alapja. A tej tápanyagtartalma jól hasznosul, egy deciben átlagosan 48-64 kcal energia, 3,0-3,4 g fehérje, 0,1-3,6 g zsír és 4,6-5,3 g szénhidrát van. Mellette A-, B1-, B2-, B12-, C-, D- és E-vitamint, folsavat, valamint niacint találunk benne, de kálium, magnézium és cink is nagyobb mennyiségben fordul elő. Ami viszont igazán kiemelkedő, az a tej kalciumtartalma: egy pohár (2 dl) tejben akár 250 mg kalciumot is találunk, amely a felnőtt ember szükségletének több mint a negyedét jelenti. A kalcium pedig nélkülözhetetlen csontjaink egészségéhez és a népbetegségnek számító csontritkulás megelőzéséhez.

Az okok, amiért mégse iszunk tejet

A divatdiéták jönnek-mennek, a tejjel kapcsolatos tévhitek viszont makacsul tartják magukat, olyannyira, hogy a szakértők szerint ezek állnak a csökkenő tejfogyasztás hátterében. Közismert vélekedés, hogy az ember az egyetlen, amely más állat tejét issza meg – és hogy ez ugye milyen undorító szokás ugyebár. Aki egy kicsit is jártasabb az állatvilágban, tudja, hogy ez nem igaz, a legtöbb emlős szívesen iszik tejet, ha hozzájut – gondoljunk csak a macskákra vagy a kutyákra! Ugyanígy nem állja meg a helyét az a vélekedés sem, hogy az ember nem képes megemészteni a tejet: normál, egészséges ember minden gond nélkül képes hasznosítani a tápanyagait. Ez a képességünk nem volt mindig adott, körülbelül 8.000 éve alakult ki az a génmutáció, amelynek köszönhetően nem okoz problémát a tejfogyasztás. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője azonban más tévhiteket is sorol: „Sokan azért nem fogyasztanak tejet és tejterméket, mert úgy gondolják, érzékenyek a laktózra vagy allergiások a tejfehérjére. A legtöbbször mindezek hátterében nem orvosi diagnózis, hanem valamilyen téves megfigyelés áll. Az igazság az, hogy a tejfehérje-allergiások aránya mindössze 1,5-2, a tejcukor-érzékenyeké mintegy 10 százalék. Míg az allergiások valóban nem fogyaszthatnak tejet és tejterméket, a laktózérzékenyek mára jelentős kínálatból válogathatnak. Tartja magát az az elgondolás is, hogy a tartós tejek mesterséges adalékanyagokat, például tartósítószereket tartalmaznak, ezért állnak el sokáig. Azonban a Magyar Élelmiszerkönyv szerint a fogyasztásra szánt tej semmilyen adalékanyagot, így tartósítószert sem tartalmazhat. Néhányan azt is tudni vélik, hogy a tejben olyan aktív hormonok – például az IGF nevű növekedési hormon – található, amelyek súlyos betegségeket okozhatnak. A tej élő anyag, természetes, hogy vannak benne hormonok, enzimek, azonban ezek a hőkezelés, azaz a pasztőrözés során jelentős részben inaktiválódnak” – mondja a szakértő.

Akkor vajon miért áll el mégis hónapokig a dobozba zárt tej? A legtöbben ezzel látják bizonyítottnak az elméletet, hogy a tejet vizezik és mindenféle anyagokkal kezelik. A dietetikus szerint azonban egyszerűen csak technológiai kérdés: „A tartós tejek úgynevezett UHT eljárással készülnek, amikor a tejet egy-két másodpercre nagyon magas hőfokra hevítik, így szinte minden romlást okozó baktérium elpusztul. Ezután steril körülmények között speciális csomagolóanyagba töltik, ez a kartonszerű anyag elzárja a levegőtől és a fénytől is, így emiatt akár hónapokig is eláll. Vitamin- és ásványianyag-tartalma sem változik jelentősen, csak C-vitaminból lesz benne kevesebb az átlagosnál” – zárja szavait Antal Emese.

 

Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

Zabkása, a pár perces szuperreggeli

2022.09.05.|

A reggeli a nap kihagyhatatlan része, a kiegyensúlyozott táplálkozás origója. Bár szinte mindenki fontosnak tartja, háromból egy magyar mégis kihagyja a napindító étkezést. Lehet, hogy azért, mert nem ismerik a zabkását, ami pár perc [...]

Citromlé: nem csodaszer, de nagyon hasznos

2022.09.05.|

Ha az élet citrommal kínál, csinálj belőle limonádét – szól az interneten gyakran előkerülő humoros szólás. A 21. századi népművészet ritkán hordoz valódi bölcsességet, de kivételesen egyaránt érdemes megszívlelni a szavakban és az azok [...]

Miért nem romlik meg a tartós tej?2019-09-05T18:09:23+02:00

Hűsítő tények a jégkrémekről

Végre itt a nyár, amit egész évben vártunk – és vele együtt a hőség, amire a strand után a legjobb megoldás egy finom jégkrém. Évente körülbelül öt liternyivel hűsítjük magunkat, ezért érdemes odafigyelni, mi kerül a kosarunkba.

Több tucat, de akár néhány száz féle különböző jégkrém is vár ránk a hűtőpultokban, ezért szakértő segítséget kértünk, hogy jobban el tudjunk igazodni közöttük. „A Magyar Élelmiszerkönyv összesen hétféle jégkrémet sorol fel: a tejjégkrém fő összetevője a tej és a legtöbbször tejszínből származó tejzsír. Fontos, hogy a tejzsíron kívül másféle zsiradékot nem tartalmazhat és vizet sem használhatnak fel a készítéséhez. A tejes jégkrém csak zsírtartalmában tér el ettől, míg a tejes gyümölcsjégkrémben a tej mellett legalább 15 százalék gyümölcsöt találunk. A gyümölcsjégkrémek esetén nincs előírás a zsírtartalomra, viszont legalább 15 százaléknyi gyümölcsből kell készülniük. A sorbet (szorbé) nem tartalmazhat hozzáadott zsiradékot, és gyümölcstartalmának néhány kivételtől eltekintve el kell érnie a 25 százalékot. A jégkrém meghatározó összetevői a fehérje és a zsiradék, amely származhat tejből, de lehet növényi eredetű is, végül pedig a vizes jégkrém nem tartalmaz hozzáadott fehérjét vagy zsiradékot sem” – mondja Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője, aki azt is megemlíti, hogy sokan egymás szinonimájaként használják a fagylalt és a jégkrém szavakat, pedig nagyon is eltérő dolgokról beszélhetünk: „A fagylalt jellemzően a fogyasztás helyszínén, cukrászati technológiával, főzve, fagylaltporból vagy sűrítményből, esetleg kézműves módszerrel készül, és speciálisan fagyasztják. A jégkrémet jellemzően nagyobb üzemekben, tiszta alapanyagokból – például tej, tejszín, zsiradék, gyümölcsök – hőkezeléssel és legtöbbször homogénezéssel (a massza egységes állagúvá tételével) állítják elő, majd hűtött állapotban habosítják.”

A jégkrémekben található tejzsír a többi zsiradékhoz képest könnyebben emészthető és jól felszívódó zsiradékfajta. Számos, a szervezetünk számára előnyös tápanyagot, így például az idegrendszer szempontjából fontos foszfolipideket, karotinoidokat és nyomokban más vitaminokat is tartalmaz. A főleg kazeinből felépülő tejfehérje pedig könnyen emészthető, a szervezetünk számára fontos aminosavakat tartalmaz, ugyanakkor többeknél allergiás reakciót válthat ki. A tejfehérje-allergiások számára tehát a tejalapú jégkrémek minden típusa tilos, ám ők is találhatnak maguknak az allergént nem tartalmazó hűs finomságokat, amelyek tej felhasználása nélkül, esetleg növényi helyettesítőkkel (pl. szója- vagy mandulaital) készülnek. Sőt, a tejcukorra érzékenyek is bőséges választékból kereshetik ki a számukra legfinomabb változatot, legyen szó dobozos vagy pálcikás jégkrémről.

Tipp

A jégkrémek élelmiszerbiztonsági szempontból kockázatosnak számítanak, ezért érdemes néhány dolgot ellenőrizni vásárláskor: vessünk egy pillantást a boltban a hűtő hőmérőjére (-18 °C fokon, vagy az alatt kell lennie), és nézzük meg a csomagolás sértetlenségét is. Ha a jégkrém alakja eldeformálódott, állaga nem kellően szilárd, esetleg jégkristályokat látunk a csomagoláson, lehet, hogy kívántnál magasabb hőmérsékleten tartották, esetleg egyszer már felolvadt és újrafagyasztották, ezért ne vegyük meg.

 

Tudta-e?

A legtöbb jégkrémet Új-Zélandon eszik: fejenként közel harminc liternyit. A második helyezett ettől jelentősen lemaradva az Egyesült Államok, ott egy átlagos polgár 21 litert nyalogat el évente. A lista másik végén Indonézia és India szerénykedik, évente átlagosan egy deciliternyi, azaz két pálcikás jégkrémnyi fogyasztással.

 

Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

 

Zabkása, a pár perces szuperreggeli

2022.09.05.|

A reggeli a nap kihagyhatatlan része, a kiegyensúlyozott táplálkozás origója. Bár szinte mindenki fontosnak tartja, háromból egy magyar mégis kihagyja a napindító étkezést. Lehet, hogy azért, mert nem ismerik a zabkását, ami pár perc [...]

Citromlé: nem csodaszer, de nagyon hasznos

2022.09.05.|

Ha az élet citrommal kínál, csinálj belőle limonádét – szól az interneten gyakran előkerülő humoros szólás. A 21. századi népművészet ritkán hordoz valódi bölcsességet, de kivételesen egyaránt érdemes megszívlelni a szavakban és az azok [...]

Hűsítő tények a jégkrémekről2019-09-05T19:42:15+02:00

Szeretjük a mentes élelmiszereket, de keveset tudunk róluk

Ugrásszerűen nő a mentes élelmiszerek forgalma, tízből egy ember tudatosan választ ilyen termékeket. Azonban rengeteg tévhit is kapcsolódik hozzájuk, fontos lenne a tudatosság – erre hívják fel a figyelmet a szakemberek.

Egyre jobban kedveljük azokat az élelmiszereket, amelyekből hiányzik valami: egy reprezentatív hazai felmérés szerint a vásárlók 12 százaléka rendszeresen keres laktóz- vagy gluténmentes termékeket, eközben a kalóriaszegénység is fontos szempont számunkra. A mentes termékek forgalma évente 25-30 százalékkal növekszik, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a legtöbben természetesnek, egészségesebbnek vélik ezeket.

Sokszor hallhattuk már, hogy a mentes táplálkozás divatja mögött az egészségtudatos, de kevésbé megalapozott ismeretekkel rendelkező emberek állnak, azonban – ahogy arra egy, a közelmúltban megtartott szakmai rendezvényen rámutattak – nemcsak nekik lenne hasznos, ha többet tudnánk a mentes termékekről, hanem a gyártóknak, sőt az egészségügyi szakembereknek is.

Prof. dr. Bánáti Diána a TÉT Reggeli kerekasztal-beszélgetésen

Prof. dr. Bánáti Diána, a Debreceni Egyetem tanára, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) korábbi vezetője szerint a jövőben is a természetesnek gondolt, minél kevesebb hozzáadott vegyi anyagot tartalmazó élelmiszereket fogjuk keresni, amelyek között külön csoportot alkotnak a valószínűleg még népszerűbbé váló „mentes” termékek. „Nagyon fontosnak tartom az élelmiszerek egészségi, illetve biztonsági szempontból történő vizsgálatainak fenntartását, sőt kiterjesztését, hogy továbbra is csak biztonságos élelmiszerek kerüljenek forgalomba. Mivel a fogyasztók, de még a szakemberek tudása is fejlesztésre szorul a mentes élelmiszerek és a mentes táplálkozás kapcsán, az erre vonatkozó információkat széles körben kellene hozzáférhetővé tenni, sőt beépíteni a táplálkozással foglalkozó szakemberek és az orvosok tanulmányaiba is, mert jelenleg ez nem kap elég hangsúlyt a képzésük során. Úgy gondolom, könnyebb lenne megelőzni az életmóddal, ezen belül kiemelten a „mentes” táplálkozással kapcsolatos tévhitek kialakulását, mint megváltoztatni azokat – mondta prof. dr. Bánáti Diána.

Antal Emese dietetikus, szociológus is úgy véli, a hiányos vagy a téves tudáson alapszik az egyes élelmiszer összetevőktől való félelem: „A TÉT Platform reprezentatív kutatása szerint az emberek fele a mesterséges anyagoktól mentes élelmiszereket tartja egészségesnek, de közben azt is szeretnék, hogy sokáig eltartható legyen a termék és megérje az árát. Amíg néhány éve még csak a mesterséges anyagokat gondolták problémásnak, mostanában egyre több természetes összetevő is célkeresztbe került, mint például a laktóz, a glutén vagy éppen a cukrok. Azoknak, akik ételérzékenység vagy allergia miatt keresik a mentes termékeket, örvendetes, hogy egyre több ilyen élelmiszert találnak a boltokban, azonban a legtöbben mégis azért választják ezeket, mert egészségesebbnek vélik a hagyományos termékeknél. Vannak olyan kutatási eredmények, amelyek a mentes termékek hosszú távú fogyasztásának kockázataira mutatnak rá, ezért fontos lenne, hogy mindenki csak hiteles információk alapján, esetleg orvosi diagnózist követően alakítsa életmódját „mentesre”. Nagyon jó, ha valaki tudatosan formálja életmódját, táplálkozását egészségesebbé, de a legjobb, ha szakembertől tájékozódik erről, és nem internetes keresések alapján módosít az étrendjén.”

A mindenmentes élelmiszereké a jövő?

A szakemberek szerint a fogyasztók egyre inkább igénylik a minél kevesebb hozzáadott anyagot tartalmazó, vagy bizonyos összetevőktől mentes élelmiszereket. Választásuk mögött azonban sokféle ok állhat, például az, hogy ezeket egészségesebbnek, vagy a környezetet kevésbé terhelőnek gondolják. Az élelmiszeripar felelős gyártói már törekednek arra, hogy elkerüljék a felesleges adalékanyag használatot, és a jövőben a szakemberek képzésében nagyobb hangsúlyt kell adni az ilyen technológiákra vonatkozó ismereteknek. A mentes élelmiszerekre vonatkozó jelenlegi szabályozás megfelelő, azonban a jövőben éppen a változó igények miatt érdemes lehet felülvizsgálni azokat az új tudományos eredmények figyelembe vételével, a még nagyobb biztonság érdekében. Végül pedig jó tudni, ha valóban egészségesen szeretnénk élni, a mentes termékek esetén is ugyanaz a legfontosabb: a mértékletesség.

Bűnös élvezet, vagy inkább csemege a jégkrém?

2022.09.05.| Bűnös élvezet, vagy inkább csemege a jégkrém? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A jégkrémet – és persze a fagyit is – mindenki szereti, erről persze a statisztikák is tanúskodnak: az átlagos magyar évente mintegy öt liternyi hideg édességet nyalogat el. De vajon a hűsítő finomság belefér-e [...]

Óvatosan a zamatos kortyokkal

2022.09.05.| Óvatosan a zamatos kortyokkal bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A cider mára a nyári időszak egyik kedvelt itala lett: sokan könnyűnek, üdítőnek, frissnek találják, egyszóval éppen olyannak, amilyennek egy nyári frissítőnek lennie kell. Az óvatos, megfontolt fogyasztás azonban több ok miatt is ajánlott, [...]

 Olajos magvak az étrendünkben: mit kell tudni róluk?

2022.09.05.|  Olajos magvak az étrendünkben: mit kell tudni róluk? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A dió- és a mogyorófélék sokak kedvencének számítanak és rendszeres fogyasztásukat - persze só nélkül - táplálkozási szakértők is ajánlják. A diákcsemege néven ismert keverékekben a nem sózott magok mellett aszalt gyümölcsöket is találunk, [...]

Szeretjük a mentes élelmiszereket, de keveset tudunk róluk2019-06-03T11:03:53+02:00

Miről mondunk le az egészségünk érdekében?

Érdekes eredményeket hozott egy felmérés, amiben többek között azt kérdezték, miről mondanánk le egészségünk érdekében, mit tartunk helyesnek, ha életmódunkról van szó. Talán nem meglepő, de van, amiből nem engedünk, pedig nagyon kellene.

A TÉT Platform Egyesület 2016-ban több mint ezer embert kérdezett meg egy piackutató cég, a Gfk segítségével az életmódjukat, táplálkozási ismereteiket illetően. A felmérésben részt vevők nem, életkor és lakhely szerint tökéletesen reprezentálják a teljes lakosságot, és válaszai alapján kirajzolódott, hogyan képzeljük el az egészséges életmódot magunkban.

A kutatókat az első meglepetés annak kapcsán érte, hogy jóval többen érzik magukat egészségesnek, mint amit a hivatalos statisztikák mutatnak. Általános egészségi állapotát ugyanis mindössze a megkérdezettek hat százaléka ítélte rossznak vagy nagyon rossznak, míg megfelelőnek vagy nagyon jónak több mint a háromnegyedük, 15 százalékuk egyenesen kiválónak gondolja. Bár ez némileg ellentmond az egészségügyi adatoknak, mely szerint tízből legalább hat embernek van legalább egy krónikus betegsége, úgy tűnik, ezek jelentős részét (például a magas vérnyomást vagy –koleszterinszintet) nem érzik jelentős egészségrontó tényezőnek.

Mindez összhangban áll azzal is, miszerint a honfitársaink többsége, 45 százalékuk saját bevallása szerint kifejezetten egészséges életmódot folytat, és csak a kisebbség, 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy életmódja leginkább az egészségtelen jelzővel írható le. Bár az elmúlt években valóban felkapottnak, trendinek számít az egészséges életmód, a későbbi eredmények arra mutatnak rá, hogy ennél a kérdésnél jóindulatúan és bőségesen felülértékelték tetteik súlyát az életmódjukban az alanyok.

Nem dohányzunk, de nem is eszünk egészségesen

Mit tesz ön az egészsége érdekében? – szól a kérdőív egyik kérdése. Nos, itt már kibújt a szög a zsákból, hiszen míg közel kétharmad mondta azt, hogy nem dohányzik (ami megegyezik más felmérések adataival), a rendszeres étkezéseket már csak tízből hatan tartják be, és alkoholt ritkán és mértékkel is csak tízből négyen fogyasztanak. Bár úgy gondoljuk, hogy többségében sokat tartozkodunk a szabadban (43 százalék szerint legalábbis), ez főleg sétát, közlekedést jelent, mert sportolni már csak a megkérdezettek alig negyede szokott.

A táplálkozási szakértők számára azonban az igazi – sajnos negatív – meglepetést az hozta, hogy miközben sokan gondolják megfelelőnek életmódjukat, a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozást csak a válaszadók harmada jelölte meg, mint olyan cselekvést, amelyet rendszeresen megtesz saját egészsége érdekében.

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint érdemes azt is megnézni, mit gondolnak egészséges táplálkozásnak: „A felmérés adatai szerint a többség a házi kosztot egyértelműen ilyennek gondolja, függetlenül attól, milyen alapanyagokból és technológiával készítik. Sokan lemondanak a cukorról is, bár az mérsékelt mennyiségben természetesen része lehet a kiegyensúlyozott táplálkozásnak is, amennyiben az ebből származó energia mennyisége nem haladja meg a napi szükséglet tíz százalékát” – magyarázza a dietetikus. Emese szerint a probléma az, hogy sokan látszatmegoldásokat vállalnak be a látszateredmények érdekében, igazán komoly vállalást nem mernek tenni. „Tízből csak alig egy ember vállalja be, hogy az egészséges étrend érdekében hajlandó több munkával járó ételeket főzni, és a megszokott ízekről még ennél is kevesebben mondanának le, mindössze nyolc százalék azok aránya, akik hajlandóak volnának váltani, és ugyanennyien vállalnának be több utazást, utánajárást annak érdekében, hogy megfelelő alapanyagokat, ételeket szerezzenek be.”

A kutatók szerint mindez azt jelenti, hogy igazán komoly áldozatot csak nagyon kevesen hoznak az egészségesebb életmód érdekében, és sokan gondolják úgy, hogy néhány divatos, felkapott élelmiszerrel vagy valahol olvasott tipp betartásával máris sokat tettek saját magukért.

Sem az ízből, sem a mennyiségből nem engedünk

A 2014-ben végzett Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapot vizsgálat (OTÁP) adatai szerint az átlagos magyar férfi 2.700, míg a nők 2.000 kcal energiát fogyasztanak el naponta, ami megfelel az aktív életmód követelményeinek, viszont életmódunk inkább csak mérsékelten aktívnak minősíthető. A TÉT Platform ezért megkérdezte azt is, hogy kik azok, akik az egészséges életmód érdekében hajlandóak lennének csökkenteni energiabevitelüket, azaz kisebb mennyiséget fogyasztani az ételekből, élelmiszerekből. Négyből sajnos mindössze egy ember vállalná be ezt, míg a többiek maradnának a megszokott mennyiségnél és ízeknél.

Antal Emese szerint ideje lenne összeszedni magunkat, és vállalni a felelősséget saját egészségünkért, mert azt senki sem teheti meg helyettünk. „A megkérdezettek kétharmada szerint az egészséges életmód költséges és ezért nem engedhetik meg maguknak. Ez inkább tűnik kifogásnak, mint valódi érvnek, hiszen olcsón is lehet jól és drágán is egészségtelenül élni. Tízből négyen úgy gondolják, hogy több akaraterő kell ahhoz, hogy változtassanak életmódjukon, pedig ezt akár kis lépésekben, fokozatosan is megtehetnék. Végül pedig több mint az emberek egyharmada nem tartja megfelelőnek az egészséges élelmiszerek kínálatát, pedig igazából mindenből lehet fogyasztani, csak ügyelni kell a kiegyensúlyozott, megfelelően vegyes táplálkozásra” – összegez a szakértő.

Bőven van még mit tenni az egészséges életmód érdekében, és ehhez a szakértők összefogására van szükség, hiszen a feltételek, például az egészséges és biztonságos élelmiszerek kínálata adott, és a testmozgáshoz sincs szükség elhatározáson kívül másra. Biztatóak viszont azok az adatok, amelyeket a kutatást végző Gfk Hungária már huszonöt éve vizsgál a lakosság táplálkozási szokásait illetően: egyre többen szeretnének egészségesebben élni, jobban, kiegyensúlyozottabban táplálkozni.

A legszaftosabb hungarikum

2022.09.05.|

A debreceni páros kolbász négy éve hungarikum, azaz hazai specialitás. Azonban már jóval ezelőtt nagyon kedveltük ezt a szaftos, paprikás kolbászkát, amely mindig párban érkezik. Vajon mennyit falhatunk fel belőle? Az egyre inkább trendivé [...]

A mindenízű mártás

2022.09.05.|

A ketchup nélkül sok étel szinte elképzelhetetlen: a hamburger, a hotdog és a sült krumpli hűséges kísérője hosszú utat járt be addig, hogy szinte mindenki kedvelje. Igaz, ehhez az kellett, hogy már ne is [...]

Miről mondunk le az egészségünk érdekében?2018-07-18T19:20:15+02:00

Megfelelő D-vitamin-pótlással kevesebb mint felére csökkenthető az influenza kialakulásának esélye

Tél végére a magyarok 95%-a szenved D-vitamin-hiányban – kétharmaduk kritikus mértékben –, mégis mindössze a lakosság 15%-a figyel oda a megfelelő pótlásra. Pedig a D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik számos betegség prevenciójában és kezelésében, így például a csontritkulás megelőzésében, valamint az immunrendszer működésében. Egyes kutatások szerint megfelelő pótlással kevesebb mint felére csökkenthető az influenza kialakulásának esélye. A D-vitamin-bevitel az élet első 1000 napjában is különösen fontos: hiánya gátolja az egészséges sejtfejlődést és növeli a gyermekkori cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az új D-vitamin konszenzus alapján a D-vitaminnal kapcsolatos normál értékek és a javasolt téli dózisok nem változtak, azonban a vastagbél- és emlőrákban szenvedőknek, a várandós anyáknak, valamint a csontritkulás miatt gyógyszeres kezelésben részesülőknek folyamatos D-vitamin-pótlást javasolnak a szakemberek.

A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a természetes napfényből származó alacsony UVB-sugárzás, valamint a szoláriumok UVA-sugárzása nem alkalmas a D-vitamin pótlására, az átlagos étkezési szokásokkal pedig csak a szükséges mennyiség töredéke biztosítható. Tavaszra a lakosság kétharmadánál olyan kritikus D-vitamin-hiány alakul ki, amely jelentősen gyengítheti az immunrendszer működését, csontvesztéshez vezethet, és fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek, számos bőrbetegség, valamint rákos megbetegedés kialakulásának kockázatát. A nem megfelelő D-vitamin-pótlás szerepet játszik az influenza terjedésében is: egyes kutatások szerint az ideális D-vitamin-szint kevesebb mint felére csökkentheti az influenza kialakulásának esélyét.

A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) felmérése szerint bár a lakosság közel 100%-át érinti a probléma, kevesebb, mint a magyarok ötöde szed D-vitamint tartalmazó készítményt. A csontritkulással kezelt betegeknek is csak a fele figyel oda a megfelelő pótlásra, pedig a kalciumban és D-vitaminban gazdag étrend, valamint a mozgás nagymértékben elősegíti a csontszerkezet állapotának megőrzését, és jelentősen csökkenti a Magyarországon minden tizedik embert érintő csontritkulás kialakulásának esélyét. „A prevenció mellett minden menopauzán áteső nőnek és 65 évesnél idősebb férfinak ajánljuk az ez irányú kivizsgálást is, hiszen, ha fenn is áll a csontritkulás veszélye, terápiás kezeléssel megelőzhetőek a törések.” – hívta fel a figyelmet Dr. Szekeres László, a MOOT elnöke.

Az élet első 1000 napjában legalább olyan fontos a D-vitamin-pótlás, mint felnőttként

„A D-vitamin nélkülözhetetlen az egészséges sejtfejlődéshez, és alapvető szerepet játszik az idegrendszer, valamint az immunrendszer fejlődésében. Segíti a csontok szilárdságához szükséges kalcium beépülését, megfelelő pótlásával pedig csökkenthető a gyermekkori cukorbetegség és az asztmás megbetegedések kialakulásának kockázata. Az élet első 1000 napjának megnövekedett – a felnőttekéhez képest közel hétszer akkora – D-vitamin-szükséglete a természetes napfény mellett a korosztály igényeinek megfelelően kialakított gyerekitalokkal is fedezhető. A tehéntej fogyasztása nem segít a megfelelő pótlásban, bevezetését 1 éves korig érdemes kerülni.” – fejtette ki Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke és a MOOT főtitkára.

A 2016-os D-vitamin konszenzus alapján a D-vitaminnal kapcsolatos normál értékek és a javasolt téli dózisok nem változtak (1500-2000 NE). A vastagbél- és az emlőrákban, valamint a csontritkulásban szenvedő betegek részére a folyamatos 800-1000 NE D3-vitamin-pótlást javasolják a szakemberek, míg a várandós anyák esetében a napi bevitelt 1000-2000 NE-re növelték.

 

Zabkása, a pár perces szuperreggeli

2022.09.05.| Zabkása, a pár perces szuperreggeli bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A reggeli a nap kihagyhatatlan része, a kiegyensúlyozott táplálkozás origója. Bár szinte mindenki fontosnak tartja, háromból egy magyar mégis kihagyja a napindító étkezést. Lehet, hogy azért, mert nem ismerik a zabkását, ami pár perc [...]

Citromlé: nem csodaszer, de nagyon hasznos

2022.09.05.| Citromlé: nem csodaszer, de nagyon hasznos bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ha az élet citrommal kínál, csinálj belőle limonádét – szól az interneten gyakran előkerülő humoros szólás. A 21. századi népművészet ritkán hordoz valódi bölcsességet, de kivételesen egyaránt érdemes megszívlelni a szavakban és az azok [...]

Megfelelő D-vitamin-pótlással kevesebb mint felére csökkenthető az influenza kialakulásának esélye2017-02-24T19:06:10+01:00

Gyermekkori étrend szerepe a fogak védelmében

Vági Zsolt, dietetikus, táplálkozástudományi szakértő – Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet

A helyes táplálkozási szokások meghatározó szerepet játszanak a fogak védelmében, különösen gyermekkorban. Nem csak a maradandó fogakat kell „őrizni”, hanem a táplálkozást már a tejfogak kibújásától fogva a megfelelő szájhigiénia fenntartásának irányába is kell terelni. A hagyományos nyugati étrend nem mondható fogbarátnak, éppen ezért az élethosszig tartó egészséges táplálkozásra nevelést, a cukormentes rágógumi használatára szoktatást korán el kell kezdeni.

Nem lehet elég korán kezdeni

A gyermekek ép fogazatának kialakulásához, majd fenntartásához az étrend három szakaszban járul hozzá. Az első legfontosabb tényező az anya táplálkozása a várandósság alatt, hiszen a tejfogak csírái a magzati korban alakulnak ki. A második fontos szakasz, amiben már a gyermek, illetve a táplálkozási nevelésben aktívan résztvevő szülő is szerepet kap, az a tejfogak állapotának megőrzése. Természetesen a fogváltás időszakában a maradandó fogak előbújása utáni, kora kamaszkori táplálkozás az egyik legfontosabb, hiszen az itt kialakuló tudatos vagy éppen egészségtelen szokások legtöbbször élethosszig tartanak, ami jó esetben megegyezik a fogak élettartamával.

Hagyományos gyermekkori étrend – a fogak ellensége

A gyermekeknek a gyors ütemű fejlődés miatt a testméreteikhez képest hatalmas a tápanyagigényük, sokkal nagyobb, mint a felnőtteké. A fogak és a csontok fejlődésében a megfelelő energiabevitel mellett egy sor tápanyag kulcsfontosságú szerepet kap, ezek hiánya komoly károkat okozhat. Azonban a gazdaságilag fejlett nyugati országokra jellemző táplálkozási szokások amellett, hogy általában lehetőséget nyújtanak a megfelelő tápanyag-ellátottságra, számos veszélyt is rejtenek magukban. A túl sok finomított szénhidrát és a cukros nassolnivalók kifejezetten ártanak a fogaknak. Egyik oldalról ezek általában energiában gazdag, de hasznos tápanyagokban szegény élelmiszerek, ami miatt a feldolgozásukhoz szükséges anyagokat (pl. vitaminok és ásványi anyagok) a szervezetnek a raktáraiból kell biztosítania. Másrészről ezek az ételek plakkot képezve a fogakon maradnak és azok megfelelő eltávolításáig a szájüregben található baktériumok hatására savas közeggé alakulnak közvetlenül károsítva a fogzománcot.

Táplálkozási 1X1 a fogak érdekében

A legfontosabb tényező, hogy a gyermeket megtanítsuk arra, hogy a helyes táplálkozás szoros összefüggésben van a fogaik egészségével. A legtöbb gyerek könnyen meg is érti az alapvető összefüggéseket, de ezek szokásokká csak akkor alakulnak, ha a szülőktől is ezt a példát látják.

Az egyik alapvető étrendi szempont a cukros nassolnivalók lecserélése nyers gyümölcsökre és zöldségekre, amelyek ugyan szintén tartalmaznak plakk-képző szénhidrátokat, de víztartalmuk sokszorosa az édességeknek, így nehezebben tapadnak a fogakra. Fontos szerepet játszik ebben a folyamatban a nyál, melynek termelődésére jótékony hatással van a cukormentes rágógumi használata. Különösen akkor fontos a rágózás, ha gyermekünknek nincs lehetősége az étkezések közötti fogmosásra.

Sok szempontból – de kiemelten a fogak miatt is – érdemes tehát amennyire lehet kitiltani gyermekeink étrendjéből a cukros nassolnivalókat. Természetesen nem lehet és nem is kell az összes finomságtól eltiltani a gyermeket, de sokat tehetünk a fogaiért, ha csak a főétkezések után kap édességet, hisz ilyenkor jóval nagyobb a nyáltermelés, ami segíti a fogak tisztán tartását, és alternatívaként ilyenkor is ajánlhatunk cukormentes rágógumit neki. A tévhitekkel ellentétben attól sem kell tartanunk, hogy a gyermek esetleg lenyeli a rágót, mert a gumibázis kiürül a szervezetből, egyedül arra kell figyelni, hogy a légutakba ne kerüljön pl. ugrálás, futás alatt.

További információkért látogasson el a www.szajharmonia.hu micrositera!

 

Zabkása, a pár perces szuperreggeli

2022.09.05.| Zabkása, a pár perces szuperreggeli bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A reggeli a nap kihagyhatatlan része, a kiegyensúlyozott táplálkozás origója. Bár szinte mindenki fontosnak tartja, háromból egy magyar mégis kihagyja a napindító étkezést. Lehet, hogy azért, mert nem ismerik a zabkását, ami pár perc [...]

Citromlé: nem csodaszer, de nagyon hasznos

2022.09.05.| Citromlé: nem csodaszer, de nagyon hasznos bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ha az élet citrommal kínál, csinálj belőle limonádét – szól az interneten gyakran előkerülő humoros szólás. A 21. századi népművészet ritkán hordoz valódi bölcsességet, de kivételesen egyaránt érdemes megszívlelni a szavakban és az azok [...]

Gyermekkori étrend szerepe a fogak védelmében2017-02-24T19:05:19+01:00

Az autizmus kialakulása és a D-vitaminhiány között találtak kapcsolatot ausztrál tudósok

Ausztrál kutatók a terhesség alatti D-vitaminhiány és a megnövekedő autizmuskockázat között találtak összefüggést.

A kutatást John McGrath professzor, a Queenslandi Egyetem Agykutató Intézetének tudósa vezette, akinek munkáját Henning Tiemeier, a hollandiai Erasmus Egyetemi Kórház tudósa segítette.

A tudósok a kutatás során arra az eredményre jutottak, hogy a terhességük 20. hetében alacsony D-vitaminszinttel rendelkező nőknek nagyobb valószínűséggel született hatéves korára autista vonásokat mutató gyermeke.

„A tanulmány bizonyítja, hogy az alacsony D-vitaminszint kapcsolatban van az idegrendszeri fejlődési rendellenességekkel” – mondta el McGrath professzor, és hozzátette, hogy kutatásuk alapján a születés előtti D-vitaminpótlás csökkentheti az autizmus kialakulásának kockázatát.

Közismert, hogy a D-vitamint a szervezet a napsütésből tudja felvenni, de néhány élelmiszerben és táplálékkiegészítőben is megtalálható. A D-vitamin fontos a csontrendszer egészségéhez, emellett egyre több rá a bizonyíték, hogy az agy fejlődésében is szerepet játszik.

A kutatás, amelyről a medicalxpress.com számolt be, 4200 vérmintát elemzett, melyeket állapotos nőktől és gyermekeiktől vettek. A vizsgálatban résztvevőket a Rotterdamban folyó, Generation R elnevezésű, hosszú távú kutatás miatt kísérték figyelemmel.

McGrath szerint eredményeiknek fontos közegészségügyi vonzatai is lehetnek. Mint mondta, nem javasolhatja, hogy az állapotos nők többet tartózkodjanak a napon, mivel ez például olyan országokban, mint Ausztrália, ahol nagy a bőrrák veszélye, kockázatos lenne, ám ehelyett biztonságos megoldás a D-vitamin szedése, amellyel csökkenthető az autizmus rizikófaktora.

Az autizmus nagyjából a világ népességének egy százalékát érinti és a társas kapcsolatokban, valamint a kommunikációban okoz különböző fokú nehézségeket.

Forrás: MTI

 

Zabkása, a pár perces szuperreggeli

2022.09.05.| Zabkása, a pár perces szuperreggeli bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A reggeli a nap kihagyhatatlan része, a kiegyensúlyozott táplálkozás origója. Bár szinte mindenki fontosnak tartja, háromból egy magyar mégis kihagyja a napindító étkezést. Lehet, hogy azért, mert nem ismerik a zabkását, ami pár perc [...]

Citromlé: nem csodaszer, de nagyon hasznos

2022.09.05.| Citromlé: nem csodaszer, de nagyon hasznos bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ha az élet citrommal kínál, csinálj belőle limonádét – szól az interneten gyakran előkerülő humoros szólás. A 21. századi népművészet ritkán hordoz valódi bölcsességet, de kivételesen egyaránt érdemes megszívlelni a szavakban és az azok [...]

Az autizmus kialakulása és a D-vitaminhiány között találtak kapcsolatot ausztrál tudósok2017-02-24T19:04:11+01:00