Óvatosan emelgessük a söröspoharat!

A felmérések szerint tízből kilenc esetben világos sör kerül a vásárlók kosarába, de nem csak nálunk, hanem egész Európában ez számít a legkedveltebb sörtípusnak. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a sörfogyasztás és az egészség összefüggéseiről.

A TÉT Platform közelmúltban végzett, a felnőtt lakosság táplálkozással kapcsolatos ismereteit és szokásait vizsgáló kutatásában érdekes adatokat találunk a sör- illetve egészében nézve az alkoholfogyasztásról. A több mint ezerfős, reprezentatív mintán felvett kérdőív eredményi szerint az elmúlt két évtizedben kismértékben nőtt az alkalmankénti alkoholfogyasztás: 1999-ben a megkérdezettek több mint fele soha sem fogyasztott alkoholt, addig 2016-ban ez már csak 30 százalék volt. Az alkalmankénti fogyasztók aránya ezalatt 43-ról 65 százalékra nőtt.

Kétségtelen, hogy a magyar sörkedvelő nemzet: évente átlagosan 67 liter kerül a korsókba fejenként, míg például borból 27 liternyit iszunk. Ez még a fele sincs a világrekorder csehek 150 literes fogyasztásának, de közvetlen szomszédainkban is jóval több fogy belőle: a szlovákok 80, a szlovének 89, az osztrákok pedig 110 literrel oltják szomjukat évente. Azonban még ez a mérsékelt mennyiség is azt jelenti, hogy napi mintegy 8-10 ml alkoholt viszünk be átlagosan a szervezetünkbe a sörfogyasztással, miközben az ajánlások szerint napi 20 milliliternél többet nem volna szabad (és persze nem vettük figyelembe a tényt, hogy a statisztikák az összlakosságra vonatkoznak, azokra is, akik nem vagy még nem isznak sört, alkoholt, tehát a valós bevitel ennél jóval több). A kimutatások szerint összesítve átlagosan több mint napi 30 ml alkoholt fogyasztunk, ami magasan meghaladja a maximálisan engedélyezett mértéket.

A fogyási adatok ellenére mi magyarok a sört kevésbé tartjuk az egészséges, kiegyensúlyozott étrend részének, mint például a bort. Egy ötfokú skálán – amelyen az 5 a leginkább, 1 a legkevésbé egészségesnek tartott innivalót jelölte -, a bor 3,1, a sör pedig 2,5 pontot kapott. Érdekes, hogy pontosan ugyanígy vélekednek a fogyasztók az ízesített sörökről, amely hajszálra ugyanakkora értékelést kapott. Azonban mindkét italtípus helyezése jobb, mint a szénsavas üdítőké, amelyek 2,2-es értéket értek el.

A TÉT Platform szakmai vezetőjét, Antal Emese dietetikust, szociológust elsőként az alkoholfogyasztás egészségességéről kérdeztük. „Az alkalmankénti, nem rendszeres alkoholfogyasztás nem jelent kifejezett egészségügyi kockázatot, de a határ eléggé alacsony: férfiak napi húsz, nők esetén napi tíz ml alkohol, amely világos sörben kifejezve férfiak esetén körülbelül napi 4, nők esetén 2 dl fogyasztásnak felel meg. Sokan – főleg kánikula idején – folyadékpótlásként fogyasztják a világos söröket, azonban ezek erre nem, vagy csak korlátozottan alkalmasak, többek között az alkohol enyhe vízhajtó hatása miatt is. Ha szomjasak vagyunk, akkor a legjobb választás a tiszta víz” – javasolja a szakember.

Ha pedig valaki fogyókúrázik, különösen érdemes odafigyelnie a sörben rejlő kalóriákra is. Alkohol – és extrakt-tartalomtól függően ugyanis a világos sörök egy deciliternyi mennyisége 36-52 kcal-t is tartalmaz, azaz egy félliteres dobozban 180-260 kcal energiát találunk. A dietetikus ezen kívül még további érdekességekre is felhívja a figyelmet: „Az átlagos sör decinként 1-4-3,8, azaz átlagosan körülbelül 2 gramm szénhidrátot is tartalmaz, míg fehérjéből körülbelül 2-2,5 grammot találunk benne dobozonként. Sőt, a gluténérzékenyek számára a sör tiltottnak minősül, hiszen egyik alapanyaga, az árpa miatt glutént is találunk benne”.

Közkeletű vélekedés, hogy a világos sörben sok, a B-csoportba tartozó vitamint is találunk. A dietetikus szerint azonban ez csak féligazság: „a világos sörökben ugyan kimutatható mennyiségű B6-vitamin, niacin (B3-vitamin) és riboflavin (B2-vitamin) van, azonban például a B6-vitamin-szükségletünk ebből a forrásból történő fedezéséhez közel másfél liternyi sört kellene meginnunk, ez pedig messze esik az egészségestől. A sörnek tulajdonított pozitív egészségügyi hatások közül nem sokat tudtak igazolni: tudunk arról, hogy a rendszeres, kismennyiségű sörfogyasztást összefüggésbe hozták a szív- és az érrendszeri betegségek kockázatának csökkenésével, de erre nincsenek meggyőző bizonyítékok, arra viszont igen, hogy enyhe vízhajtó hatása miatt a rendszeres fogyasztók esetén ritkábban alakul ki vesekő. Rákmegelőző, öregedés-késleltető vagy éppen csontokat erősítő hatása azonban – a közhiedelemmel ellentétben – egyáltalán nincs a világos sörnek” – sorolja Antal Emese.

A dietetikus a sör – és ezzel együtt az alkoholos italok – rendszeres fogyasztását senkinek sem ajánlja, mint fogalmaz: „aki alkoholos italt iszik, az csak mértékkel tegye, aki pedig eddig sem ivott, az ne is kezdje el”. Fiatalok számára még a legkisebb mennyiség is tilos, mert az esetleges jótékony hatások eltörpülnek a hozzászokás veszélye mellett. Végezetül azonban arra is ad javaslatot a szakértő, mikor eshet mégis a legjobban a sör: „Egy meleg nyári nap után, grillezéshez, kerti partihoz vagy éppen meccsnézéshez időnként teljesen elfogadható kísérő lehet egy korsó friss, hideg sör. A legjobb, ha csak étkezésekhez iszunk, és persze a mennyiség helyett a minőséget részesítsük előnyben!”

Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.