Édesítőszerek – amit tudni kell róluk
Az alacsony energiatartalmú és energiamentes édesítőszerek lehetővé teszik, hogy alacsonyabb energiatartalom mellett is ízletes ételeket és italokat fogyasszunk. Ám használatukhoz rendkívül sok tévhit kapcsolódik, érdemes tehát röviden áttekinteni, mik is ezek az anyagok.
Az édesítőszerek olyan természetes vagy mesterséges eredetű anyagok, amelyek édes ízűek, és ezért a cukor pótlására vagy teljes kiváltására használjuk ezeket. Az intenzív édesítőszereknek is hívott csoport nagyon kevés vagy szinte nulla energiatartalom mellett intenzív édes ízt biztosít, ezért nagyon kis mennyiség szükséges hozzájuk. Léteznek olyan édesítőszerek is, amelyek a cukorhoz közel hasonló tömegben legalább olyan édes ízt adnak, de energiatartalmuk alacsonyabb, ezek a cukorpólók, amelyekről későbbi cikkünkben beszélünk részletesen.
Az édesítőszerek, mint a cukor gyakorlatilag energiamentes alternatívái, a diabétesszel küzdő emberek és a fogyókúrázók mindennapi társai. Egyre többen használják azok is, akik ügyelnek az egészségükre, és szeretnék megtartani a testsúlyukat. Mivel a fogszuvasodást okozó baktériumok nem tudják ezeket tápanyagforrásként felhasználni, ezért a velük készült élelmiszerek „fogbarátabbak” a hagyományosaknál.
Tudományos felmérések igazolták, hogy nem igaz az egyik közkeletű tévedés az édesítőszerekkel kapcsolatban. Sokan gondolják ugyanis úgy, hogy az édesítőszerekkel „becsapjuk” a szervezetünket, amely az édes íz alapján többlet inzulint termel, amely aztán még éhesebbé tesz minket. A kutatásokból kiderült, hogy ez nem igaz, a hagyományos, cukorral készült élelmiszerek cukormentes változatokkal történő helyettesítése nem növelte – igaz nem is csökkentette jelentősen – a napi kalóriabevitelt.
A mesterséges édesítőszerek használata nem eredményez gyors testtömeg-vesztést, de elősegíti a hosszú távú diéta eredményének megtartását. A diétával elért normális testsúly megtartása ugyanis sokszor nagyobb feladatot jelent, mint maga a fogyás. A titok nyitja az energiaegyensúly fenntartása – a táplálékokkal bevitt kalória mennyiségét egyensúlyban kell tartani az alapanyagcserével és a fizikai aktivitással felhasznált kalória mennyiségével. A képlet tehát egyszerű: a fogyáshoz növelni kell az energia leadását és csökkenteni az energia fogyasztását.

Kép forrása: Flickr
Az édesítőszerek segítségével nem kell tiltólistára helyezni az édes ételeket, italokat: az ételek ízletesek maradhatnak, élvezeti értékük nem csorbul, így az esetenként szigorú diétás szabályok is könnyebben tarthatók. Ez felismerve szinte minden háztartásban megtalálhatjuk egyik vagy akár több típusukat is, közkedvelten használjuk ezeket a készítményeket tea vagy kávé édesítésére. Az élelmiszeripar elterjedten használja italok, ételek energiatartalmának csökkentésére, a kellemesen édes íz megtartása mellett.
Az egyértelmű előnyök ellenére, a szakemberek és a laikusok körében egyaránt eltérő véleményekkel találkozhatunk az édesítőszerek előnyeiről, illetve azok káros hatásairól. Nem csoda, hiszen – kis túlzással – naponta jelennek meg egymásnak ellentmondó eredménnyel záruló kutatások a témában. Annyi bizonyos, hogy – bár a téma örökzöldnek számít az összeesküvés-elméleteket terjesztőinek körében – az édesítőszerek nagy segítséget jelentenek az elhízás, és az annak következtében kialakuló krónikus betegségek elleni küzdelemben.
A Szinapszis 2015-ben készült kutatásából kiderül, hogy sokan használják az édesítőszereket mindennapjaik során.

Áttekintő táblázat a Magyarországon forgalomban lévő energiamentes édesítőszerekről
|
Név |
E-szám |
Édesítő hatása a cukorhoz képest |
Elfogadható napi fogyasztás* (mg/ttkg) |
| Szacharin |
E954 |
300-500x |
5 |
| Ciklamát |
E952 |
30-50x |
11 |
| Aceszulfám |
E950 |
130-200x |
15 |
| Aszpartam |
E951 |
200x |
40 |
| Aszpartam-aceszulfám só |
E962 |
350x |
15 |
| Neoheszperidin DC |
E959 |
1500-1800x |
5 |
| Szukralóz |
E955 |
600x |
15 |
| Taumatin |
E957 |
2000-3000x |
– |
| Szteviol-glikozidok | E960 | 300x | 4 |
*Elfogadható napi fogyasztás, ADI (Acceptable Daily Intake). Az adatok naponta, milligramm / testtömegkilogramm értékben értendők.
Biztonságos mértékű fogyasztás
A mesterséges édesítők – mint minden más adalékanyagok is – tudományos kutatások során esnek át, hogy bebizonyosodjon, egyáltalán nem ártalmasak az egészségre. Csak ezután kaphatnak jóváhagyást és kerülhetnek forgalomba, illetve felhasználásra az élelmiszeripar által előállított termékekben. Azért, hogy a problémák előfordulásának esélyét a lehető legkisebbre csökkentsék, minden édesítőszer esetén meghatároztak egy biztonságosan elfogadható napi beviteli értéket. Ezek többnyire olyan határértékek, amelyeket normális, vegyes táplálkozás mellett meg sem tudunk közelíteni, így mindenki biztos lehet abban, hogy az édesítőszerek nem jelentenek számára egészségügyi kockázatot.
Tejben-bajban
Csípés nélkül is megbetegedhetünk vírusos agyvelő– és agyhártyagyulladásban: a nyers tej is veszélyes lehet Az enyhe időjárás kitolhatja a kullancs terjesztette betegségek szezonját A kullancs encephalitis vírus a fertőzött kecske és tehén nyers tejében [...]
A legjobb kávék
Hosszan vagy röviden, a kávé a mindennapjaink részét képezi. De hogyan igazodjunk el a különböző fajták és keverékek között? Most elmondjuk, honnan származnak a világ legjobb kávéi. A világ legismertebb kávéültetvényei három nagy régióban [...]
Brit fogorvosok a „munkahelyi sütizés” veszélyeire figyelmeztettek
Brit fogorvosok a munkahelyi sütizés egészségügyi kockázataira hívták fel a figyelmet és a rossz szokás megváltoztatását sürgették. A brit Szájsebészeti Kar által megfogalmazott ajánlás szerint a munkahelyeken minimálisra kellene csökkenteni a sütemény- és kekszfogyasztást, [...]
Így hozza össze az embereket a kávé
10+1 érdekesség a kávé világnapjára A kávé világnapján nem csupán egy trópusi vidékeken őshonos cserjét vagy egy kesernyés ízű, apró, barna színű babot ünneplünk. Sőt, a kávé több mint egy jóízű, gőzölgő ital vagy [...]





























Mindössze az anyukák 40 százaléka változtat az étrendjén a várandósság idején, derül ki a legfrissebb hazai kutatás eredményeiből. Többségük több gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, és jobban odafigyel a folyadékpótlásra is, de a szénhidrátbevitel csökkentésére csak százból nyolc, a koffeinfogyasztás mérséklésére pedig százból három kismama ügyel. A vitaminpótlás fontossága még kevésbé ismert: bár az várandós anyukák 70 százaléka szed valamilyen vitamint, minden ötödik kismama olyat választ, amelyik nem kifejezetten a terhesség időszakában ajánlott – így nem fedezi megfelelően a drasztikusan megnövekedett szükségletet, vagy nem tartalmaz minden olyan vitamint és nyomelemet, ami segíti a beépülést.



