A mediterrán diéta jó hatásait szinte mindenki ismeri, és sokan követik is javaslatait. Azonban a hal valahogy nem lopta be magát a szívekbe – pedig a valóságban nagyon jó hatással lenne rá. Összeszedtük a rendszeres halfogyasztás pozitív hatásait, és megkérdeztük a szakértőt is, mit javasol.

 

A halat szinte mindenki az egészséges étrend részének tekinti. Egy, a közelmúltban készült reprezentatív kutatás szerint a hal éppen annyira az egészséges étrend része, mint a zöldségek és a gyümölcsfélék. Jobbnak látjuk az egészségünk szempontjából, mint a baromfihúst vagy a teljes kiőrlésű pékárukat, ennek ellenére azonban ritka az olyan család, ahol akár csak hetente is az asztalra kerülne.

Tudta-e?

A hazai halfogyasztás a különböző források adatai szerint mindössze 4,6-6 kilogrammot tesz ki évente és fejenként, amely csak az utolsó helyre elég az európai országok között, amelyek átlaga 22,7 kg. A legtöbb halat a portugálok eszik, ők 55,3 kilogrammot tesznek évente a tányérjaikra.

Miért nem kedveljük a halat?

Egy másik hazai kutatás szerint a hal fogyasztását két emberből egy azért utasítja el, mert nem kedvelik az ízét. Tíz megkérdezettből négyen a halhús jellegzetes szagát utasítják el, míg egyharmaduk a szálkák miatt nem szeret halat enni.

Tipp

A hal íze, illata vagy szálkássága megfelelő választással, és néhány konyhai praktika mellett nem jelenthet problémát. A tengeri halak például kevésbé szálkásak és kevésbé halas ízűek is, de az édesvízi, sőt a tenyésztett halak körében is számos ilyet találhatunk. Fűszerezéssel, pirítással vagy éppen sütéssel pedig változatos és nagyon finom fogást készíthetünk belőlük, a reggelitől a vacsorán át egészen a grillpartikig egyformán.

Mi a jó a halban?

Mennyire egészséges a rendszeres halfogyasztás? – tettük fel a kérdést Antal Emesének. A dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint pedig akár szuperételnek is nevezhetnénk. „A halhús zsírtartalma alacsony, általában 1-15 százalék között mozog, fehérjetartalma pedig kiváló minőségű és könnyen emészthető. A zsírosabb halfajták, mint amilyen a ponty is, még mindig csak a közepes zsírtartalmú húsfélék közé tartozik, viszont sokkal több A- és D-vitamint tartalmaznak. Ezek mellett a hal gazdag B-vitaminokban, foszforban, vasban, jódban és kalciumban is” – sorolja az előnyöket.

Közismert, hogy a sok halat fogyasztó nemzetek, például az eszkimók vagy a japánok általában egészségesebbek, főleg a szív- és érrendszeri betegségek érintik őket kevésbé. Ezt kutatások is alátámasztják, például kimutatták, hogy akár már heti egyszeri halfogyasztás is képes felére csökkenteni a szívhalál előfordulását. „A halfélék húsa sok omega-3 zsírsavat tartalmaz, ami szervezetünk fontos tápanyaga, ám előállítani nem képes azt. Ezek az úgynevezett esszenciális zsírsavak szerepet játszanak többek között a szív- és érrendszer egészségének megőrzésében, az immunrendszer megfelelő működésében, de még a magzatok és a csecsemők idegrendszerének fejlődésében is” – magyarázza a dietetikus.

Végül pedig jó tudni, hogy nem mindegy, az elkészítés módja sem. A halat érdemesebb párolni, főzni vagy grillezni, mint kirántani, mert laza szerkezetének és magas víztartalmának köszönhetően sok zsiradékot szív magába, ha bő zsírban sütjük ki.

Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.