Egy igazán sokoldalú tejtermék

A tejföl a magyar konyha nélkülözhetetlen alapanyaga, a paprikás vagy a töltött káposzta elképzelhetetlen nélküle, de ezzel kenjük meg a lángost, és persze jut belőle bőven levesekbe vagy éppen főzelékekbe is. A hűtőszekrényben tehát bérelt helye van, de vajon a kiegyensúlyozott táplálkozásban is fontos élelmiszer?

Kevés olyan alapanyagot tudunk mondani, amelyet a magyar konyha ennyire változatosan és sokféle formában használ fel, mint a tejfölt. Készülhet belőle leves, mártás, főzelék, használjuk tésztákhoz, húsokhoz, zöldségekhez, de még sütemény-receptekben is gyakran találkozunk vele. És persze ki ne uzsonnázott volna már egy pohár tejfölt finom foszlós kiflivel vagy ropogós zsemlével? Kétségtelen, hogy nagy kedvelői vagyunk ennek a tejszínből, tejsavas erjesztéssel készülő tejterméknek, de arról nincs adat, van-e a világon még egy olyan nemzet, amely ennyit használna belőle. Bár a tejtermékeket alapvetően az egészséges, kiegyensúlyozott étrend részének tekintjük, a tejföl némileg kilóg a sorból. Ennek okairól Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét kérdeztük.

„Nem a tejföllel van probléma, sokkal inkább az elterjedt használata az, amely miatt érdemes jobban figyelni rá az étrendünkben” – kezdi a magyarázatot a dietetikus. „A tejföl tejszínből, tehát a tejben található zsírból készül, ez pedig gazdag telített zsírsavakban, és mint minden állati eredetű termékben, koleszterint is találunk benne. Energiatartalma a tejtermékek között elég magasnak számít, egy közepes evőkanálnyi, tehát 30 gramm 20 százalékos zsírtartalmú tejföl 60 kcal (251 kJ) energiát és hat gramm zsírt tartalmaz, mellette pedig mintegy egy-egy gramm szénhidrátot és fehérjét. Bár a legutóbbi adatok szerint a tejtermékekkel naponta mindössze 14 gramm zsírt fogyasztunk, az összkép már nem annyira kedvező: a férfiak 117, a nők 84 grammos napi zsírbevitele jelentősen meghaladja az ajánlott maximális szintet. A kiegyensúlyozott étrend érdekében tehát érdemes lenne a zsírban gazdag élelmiszerek fogyasztását mérsékelni, a konyhában pedig több zsiradék-spóroló technikát alkalmazni.”

Az ajánlottnál magasabb zsírfogyasztás hosszabb távon kedvez a túlsúly vagy az elhízás kialakulásának, a telített zsírsavak magasabb aránya pedig a szív- és érrendszeri betegségek esetén jelenti a kockázat emelkedését. Ezek a problémák – talán nem véletlenül – hazánkban elterjedtnek számítanak, amelyért a magyaros, zsíros fogásokban gazdag konyha mellett természetesen az inaktív életmód, a kevés mozgás is okolható. A tejföl azonban még ezek ellenére is helyet kaphat a kiegyensúlyozott étrendben, persze némi odafigyeléssel. Antal Emese tanácsait érdemes mindenkinek megfogadnia – nem csak a tejföllel kapcsolatban.

„A tejföl sok étel fontos alapanyaga, segítségével változatos finomságokat készíthetünk. Tejcukor-érzékenyek vagy tejfehérje-allergiások számára azonban nem ajánlható, mert bizonyos mennyiséget mindkét tápanyagból tartalmaz. A benne lévő tejzsír viszont könnyen emészthető, ráadásul a gyártási folyamat során homogenizálják, azaz apróbb cseppecskékre bontják a zsírokat, ami tovább javítja az emészthetőséget. Így a tejföl jól használható olyan esetekben, amikor legyengült, alultáplált betegek számára készítünk ételeket.

Laktózérzékenyek számára többféle laktózmentes tejföl érhető el a boltokban, ezeknél érdemes arra számítani, hogy kissé édesebbek a megszokottnál. Ha pedig odafigyelünk a kalóriabevitelünkre, a 20 százalékos zsírtartalmú változat helyett választhatunk 12, vagy akár 10 százaléknyi zsírt tartalmazó változatot, amelyekkel kalóriát és zsírt spórolhatunk. Az én tippem, hogy a tejföl helyett sok esetben használhatunk natúr joghurtot is – ezzel tovább csökkenthetjük a kalóriák és a zsír mennyiségét.”

Végezetül a szakértő még vásárlási tippet is ad: „A tejszín drága alapanyag, ezért már jó ideje megjelentek a boltok polcain a sokkal olcsóbb növényi zsiradékot tartalmazó, de tejfölszerű termékek. Ezek zsírtartalma, állaga, sőt még az íze is a tejfölhöz hasonló, de annak ellenére, hogy a növényi eredetű zsiradékokat sokszor egészségesebb alternatívának tartjuk, az ilyen termékek nehezebben illeszthetők be a kiegyensúlyozott táplálkozás kereteibe. Ezért azt javaslom, hogy mindig alaposan nézzük meg a csomagolást, és ha azon nem a „tejföl” szó szerepel, hanem valamilyen „föl”, akkor inkább tegyük vissza a helyére, és válasszunk igazi tejterméket” – tanácsolja a dietetikus.

Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.

Egy igazán sokoldalú tejtermék2019-10-04T13:38:36+02:00

Kefir, a hosszú élet titka?

A kefir olyan helyről származik, ahol állítólag hosszú életűek az emberek. Igaz-e a legenda, és milyen egészségügyi előnyei vannak a rendszeres kefirfogyasztásnak? Szakértővel jártunk a kérdések után.

A kefir a Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint olyan savanyított tejtermék, amelyet kefirgombából készített kultúra felhasználásával állítottak elő. A kefirgomba pedig élesztőgombák és baktériumok speciális elegye, amely nevét formájáról kapta: fehéres-sárgás, rögös, karfiolra emlékeztető szemcsékből álló, borsónyitól a dió méretig terjedő massza. A joghurttól eltérően a kefir nem csak tejsavas, hanem alkoholos erjedés eredményeként készül el, ennek köszönheti jellegzetes, kissé csípős ízét és kellemesen frissítő szénsavtartalmát.

A kefir valóban a Kaukázus vidékéről származik, ahonnan a joghurtot is eredeztetik. Az Elbrusz-hegység melegebb, déli oldalán készülhetett feltételezések szerint az első joghurt, míg a hűvösebb, északi lejtőkön az alacsonyabb hőmérsékletet jobban kedvelő élesztőgombák is működésbe tudtak lépni a szabadon hagyott tejben, így létrehozva a máig kedvelt kefirt. A legendák szerint azonban a kefir titkát Mohamed próféta adta a hegyi népeknek, akik annyira őrizték is azt, hogy kereskedelmi forgalomba egy valódi kémsztorit követően csak a XX. század elején került Moszkvában.

Talán pont ez a titokzatosság lengi körül a kefirt, amelyet sokan a hosszú élet titkának tartanak, és a kaukázusi matuzsálemekkel támasztják alá elméletüket. Sajnos, mint oly sok más legendának, ennek is csekély az igazságtartalma. A kaukázusi népek sosem voltak híresek magas életkorukról, ma pedig még kevésbé igaz ez a háborúk eredményeként. A mai Grúziában található Abházia területén azonban valóban feljegyeztek magasabb átlagéletkorú lakosságot, azonban tudományos bizonyítékokkal ezt senki sem kapcsolta össze a rendszeres kefirfogyasztással.

A kefir ettől azonban még kifejezetten hasznos, a kiegyensúlyozott, vegyes étrend részeként nemcsak változatosabbá teszi a tejtermékek sorát, hanem hozzájárulhat szervezetünk megfelelő működéséhez is. Élőflórás termék, azaz olyan hasznos baktériumokat tartalmaz, amelyek segítenek egyensúlyban tartani a bélrendszerünkben található mikroorganizmusokat, segítve emésztőrendszerünk megfelelő működését. Az élőflórás készítményeket nem hőkezelik – hiszen akkor elpusztulnának a hasznos baktériumok –, így a kefirben is megmaradnak azok az élesztőgombák, amelyek az erjedés során széndioxidot termelnek. A kissé puffadt kefires doboz tehát nem a romlás jele, hanem az élesztőgombák tevékenységét jelzi. Persze, azért minden esetben figyeljünk a fogyaszthatóság határidejére.

A tejtermékekhez hasonlóan a kefir is értékes élelmiszerünk, hiszen tartalmazza mindazt, amit a tej: gazdag kalciumban, foszforban és magnéziumban, de megtaláljuk benne az összes zsírban oldódó (A, D, E, K) vitamint, a vízben oldódók közül pedig a B-csoport szinte összes tagját (B1, B2, B6, B12).

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője azonban a kefir egy olyan jótékony hatásáról is beszámol, amiről minden bizonnyal kevesen tudtak a tudomány képviselőin kívül. „Több kutatás is rámutatott arra, hogy a kefir előállításához használt kefirgomba szerkezetét alkotó szénhidrát-lánc antibakteriális, antimikotikus (gombák ellen ható) és bizonyos tumoros betegségeket megelőző hatással rendelkezik kiegyensúlyozott étrend és rendszeres testmozgás részeként. A kefiran nevű poliszacharidot egy baktérium termeli, amely sok – de nem minden – kefirgombában megtalálható. Még folynak vizsgálatok az emberi szervezetre gyakorolt hatások kapcsán, így korai lenne emiatt biztatni mindenkit, hogy ezért fogyasszon gyakrabban kefirt, de ettől még érdemes rendszeresen az étrendünkbe illeszteni – mondja a szakértő.

A kefir alacsony zsírtartalma miatt is gyakori szereplője a súlycsökkentő étrendnek, és mivel szinte laktózmentes, a tejcukorra érzékenyek is fogyaszthatják. Ha pedig valaki az alkoholtartalma miatt aggódna, ne tegye: a kefir erjedésekor mindössze 0,3-2 térfogatszázalék alkohol képződik, ami elhanyagolható mennyiség. Fehérjetartalma könnyen emészthető, ezért kímélő étrendekben is gyakran szerepel.

Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.

Kefir, a hosszú élet titka?2019-10-04T13:00:58+02:00

Mi áll a sajt karaktere mögött?

Miért érezzük az egyik sajtot lágyan olvadónak, a másikat pedig aromásnak? A titok a sajt zsírtartalmában van, amely alapvetően megszabja a finom, de egyszerű élelmiszerünk főbb tulajdonságait. Nézzük, mit érdemes tudni róla.

Mivel a sajtok tejből készülnek, a zsír minden sajtban jelen van kisebb vagy nagyobb mennyiségben. Sőt, rajta kívül szinte csak vizet és fehérjét találunk bennünk, hiszen a legtöbb sajtféleség szénhidráttartalma csekély, az érlelt típusok gyakorlatilag laktózmentesnek is tekinthetők. Ha ránézünk egy sajt címkéjére, akkor első látásra megdöbbentően nagy számokat láthatunk a zsírtartalomra vonatkozóan: egy zsíros trappista akár 60 százalékot is tartalmazhat a legnagyobb energiatartalmú (9,3 kcal/g) tápanyagból. Valóban ennyire zsírosak a sajtok? Erre Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője válaszolt.

„A címkéket mindig érdemes figyelmesen átolvasni, így a sajtnál is kiderül, hogy a zsírtartalmat a szárazanyagra kell vonatkoztatni. Ez azonban az átlagos tudással rendelkező fogyasztóknak nem mond túl sokat, ezért érdemes elsőként a szárazanyag fogalmát tisztázni. A sajtok is tartalmaznak több-kevesebb vizet, ami például lágy típusok esetén akár teljes tömegük kétharmada is lehet. A zsírtartalom a fennmaradó vízmentes tömeghez, azaz a szárazanyaghoz viszonyítva van megadva. A trappista sajtok esetén ez körülbelül 60 százalék, azaz egy félzsírosnak minősülő, 40 százalék zsírtartalmú trappista sajt 100 grammja körülbelül 24 gramm zsírt tartalmaz” – magyarázza a szakértő, aki segít abban is, hogy tudjuk a különböző sajtok zsírtartalmát megbecsülni, ha a százalékos arányból. „A címkén látható százalékot a sajt típusától függően könnyen átválthatjuk a tíz dekagrammonkénti zsírmennyiségre: szorozzuk meg az értéket kemény sajtoknál 0,7-tel, félkeményeknél 0,6-tal, lágy sajtok esetén 0,5-tel, míg friss sajtoknál 0,3-mal. Így például egy 50%-os félkemény sajt 10 dekája körülbelül 30 gramm zsírt tartalmaz.”

A sajtokat zsírtartalmuk és állaguk alapján csoportosítják és jelölik. A szárazanyagra vetített mennyiségben legalább 60 százaléknyi zsírt tartalmazókat zsírdúsnak, a 45-60 százalék közötti zsírtartalmúkat zsírosnak nevezzük. Félzsíros az a sajt, amely 25-45 százalék közötti zsírtartalommal bír, míg a zsírszegény típusokban 10-25 százalék van, a sort pedig a sovány sajtok zárják 10 százalék alatti zsírtartalommal.

Az állomány megnevezése pedig a zsírmentes tömegben található víz mennyisége szerint történik. A kemény sajtok víztartalma 56 százaléknál kevesebb, a félkemények 54-69 százalék, míg a lágy sajtok több mint 67 százalék vizet tartalmaznak.

Most, hogy már szinte mindent tudhatunk a sajtok zsírtartalmáról, nézzük annak táplálkozással összefüggő oldalát is. Antal Emese szerint kár lenne a zsírtartalom miatt kevesebb sajtot fogyasztanunk: „A sajtok nélkülözhetetlen részei a kiegyensúlyozott vegyes étrendnek, nem csak teljes értékű fehérjét biztosítanak szervezetünknek, hanem a csontok szilárdságáért felelős kalciumnak is a legjobb forrásai. Mindennapi fogyasztásra a kisebb zsírtartalmú változatok ajánlhatók, és ha lehet, az ömlesztett típusok helyett fogyasszunk inkább normál sajtokat, mivel az előbbiekben sok foszfátot találunk, amely nem kedvez a kalcium hasznosulásának” – segít választani a szakértő. „A sajtokban lévő zsír döntően telített zsírsavakból áll, azonban a tejzsír könnyen emészthető, értékes energiaforrás. Sőt, a zsírok alapvetően meghatározzák a sajt karakterét, azaz állagát, ízét és aromáját, hiszen az érlelés folyamán keletkező aromaanyagok szinte teljes egészében a zsírok bomlása és átalakulása során keletkeznek. Jó példa erre a cheddar, amelynél legalább 40-50 százalék zsír szükséges ahhoz, hogy igazán finom, aromás legyen.”

A különböző zsírtartalmú sajtok tehát akár minden nap részei lehetnek a kiegyensúlyozott étrendnek. Zsírtartalmuktól nem kell félni, mindössze érdemes odafigyelni, hogy mikor milyen zsíros sajtot fogyasztunk. S hogy mikor a legjobb sajtot fogyasztani? Nem véletlen, hogy a gasztronómia fellegvárainak számító éttermekben étkezés után szolgálnak fel sajttálakat: a sajt aromája ilyenkor érvényesül a legjobban, sőt jó tudni, hogy a zsírtartalma étkezések után fogyasztva némi védelmet nyújt a fogszuvasodás ellen.

Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.

Mi áll a sajt karaktere mögött?2019-10-04T12:58:06+02:00

Miért nem romlik meg a tartós tej?

Évről-évre egyre kevesebb tejet és tejterméket fogyasztunk: a közel négy évtizede tartó csökkenésről a statisztikák mellett a hazai kutatások is árulkodnak. Pedig a tej és a tejtermékek számos pozitív hatással bírnak az egészségünkre nézve. De akkor miért nem szeretjük?

A tej évszázadokon, sőt évezredeken keresztül alapvető élelmiszernek számított, mára azonban mellőzötté, sőt üldözötté kezd válni. A táplálkozással foglalkozó szakemberek és az orvosok gyakorlatilag egy emberként a rendszeres, mértéktartó fogyasztást ajánlják, hangsúlyozva a tej kiemelkedő kalciumtartalmát, amely csontjaink szempontjából nélkülözhetetlen. Azonban a divatdiéták vagy az áltudományok már nem bántak vele kesztyűs kézzel, és talán ennek van a legnagyobb szerepe abban, hogy mára az átlag magyar mindössze napi 246 gramm tejet, illetve tejterméket fogyaszt el. Mivel a friss táplálkozási ajánlások szerint is legalább napi 500 grammnyi mennyiség lenne a javasolt, ez azt is jelenti, hogy tízből közel kilenc ember nem éri el az egészségesnek tartott bevitelt, sőt, minden tizedik ember egyáltalán nem iszik tejet.

A tej élet, erő, egészség

Az idősebbek bizonyára emlékeznek erre a mondatra, amely évtizedeken át minden tejeszacskón ott virított. Valóban ennyire egészséges lenne a tej, vagy csak egy szlogen az egész? Nos, az állításoknak azért van némi – eléggé szilárd – alapja. A tej tápanyagtartalma jól hasznosul, egy deciben átlagosan 48-64 kcal energia, 3,0-3,4 g fehérje, 0,1-3,6 g zsír és 4,6-5,3 g szénhidrát van. Mellette A-, B1-, B2-, B12-, C-, D- és E-vitamint, folsavat, valamint niacint találunk benne, de kálium, magnézium és cink is nagyobb mennyiségben fordul elő. Ami viszont igazán kiemelkedő, az a tej kalciumtartalma: egy pohár (2 dl) tejben akár 250 mg kalciumot is találunk, amely a felnőtt ember szükségletének több mint a negyedét jelenti. A kalcium pedig nélkülözhetetlen csontjaink egészségéhez és a népbetegségnek számító csontritkulás megelőzéséhez.

Az okok, amiért mégse iszunk tejet

A divatdiéták jönnek-mennek, a tejjel kapcsolatos tévhitek viszont makacsul tartják magukat, olyannyira, hogy a szakértők szerint ezek állnak a csökkenő tejfogyasztás hátterében. Közismert vélekedés, hogy az ember az egyetlen, amely más állat tejét issza meg – és hogy ez ugye milyen undorító szokás ugyebár. Aki egy kicsit is jártasabb az állatvilágban, tudja, hogy ez nem igaz, a legtöbb emlős szívesen iszik tejet, ha hozzájut – gondoljunk csak a macskákra vagy a kutyákra! Ugyanígy nem állja meg a helyét az a vélekedés sem, hogy az ember nem képes megemészteni a tejet: normál, egészséges ember minden gond nélkül képes hasznosítani a tápanyagait. Ez a képességünk nem volt mindig adott, körülbelül 8.000 éve alakult ki az a génmutáció, amelynek köszönhetően nem okoz problémát a tejfogyasztás. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője azonban más tévhiteket is sorol: „Sokan azért nem fogyasztanak tejet és tejterméket, mert úgy gondolják, érzékenyek a laktózra vagy allergiások a tejfehérjére. A legtöbbször mindezek hátterében nem orvosi diagnózis, hanem valamilyen téves megfigyelés áll. Az igazság az, hogy a tejfehérje-allergiások aránya mindössze 1,5-2, a tejcukor-érzékenyeké mintegy 10 százalék. Míg az allergiások valóban nem fogyaszthatnak tejet és tejterméket, a laktózérzékenyek mára jelentős kínálatból válogathatnak. Tartja magát az az elgondolás is, hogy a tartós tejek mesterséges adalékanyagokat, például tartósítószereket tartalmaznak, ezért állnak el sokáig. Azonban a Magyar Élelmiszerkönyv szerint a fogyasztásra szánt tej semmilyen adalékanyagot, így tartósítószert sem tartalmazhat. Néhányan azt is tudni vélik, hogy a tejben olyan aktív hormonok – például az IGF nevű növekedési hormon – található, amelyek súlyos betegségeket okozhatnak. A tej élő anyag, természetes, hogy vannak benne hormonok, enzimek, azonban ezek a hőkezelés, azaz a pasztőrözés során jelentős részben inaktiválódnak” – mondja a szakértő.

Akkor vajon miért áll el mégis hónapokig a dobozba zárt tej? A legtöbben ezzel látják bizonyítottnak az elméletet, hogy a tejet vizezik és mindenféle anyagokkal kezelik. A dietetikus szerint azonban egyszerűen csak technológiai kérdés: „A tartós tejek úgynevezett UHT eljárással készülnek, amikor a tejet egy-két másodpercre nagyon magas hőfokra hevítik, így szinte minden romlást okozó baktérium elpusztul. Ezután steril körülmények között speciális csomagolóanyagba töltik, ez a kartonszerű anyag elzárja a levegőtől és a fénytől is, így emiatt akár hónapokig is eláll. Vitamin- és ásványianyag-tartalma sem változik jelentősen, csak C-vitaminból lesz benne kevesebb az átlagosnál” – zárja szavait Antal Emese.

 

Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

Miért nem romlik meg a tartós tej?2019-09-05T18:09:23+02:00

Amire a csontjaidnak szüksége van

A tej és a tejtermékek helye az étrendedben

A tejjel és a tejtermékekkel kapcsolatban nagyon sok az ellentmondásos információ: egyesek szerint a fogyasztásuk senkinek nem ajánlott, mások viszont azt mondják, elengedhetetlenül fontosak a kiegyensúlyzott étrendhez. Kinek higgy?

Hallottad már a szüleidtől, nagyszüleidtől a mondást: „a tej élet, erő, egészség”? A tejtermékeket évtizedekig valóban a legegészségesebb élelmiszereknek tartották. A szüleid gyermekkorában ez a mondat minden tejeszacskón – bizony, akkor még csak így lehetett kapni – szerepelt. Az elmúlt években azonban sokan úgy gondolják, hogy a tej több betegség kialakulásáért felelős. Eláruljuk: nincs igazuk! Sőt a tejtermékeknek számos kedvező egészségügyi hatása is van, vagyis még jót is teszel a szervezeteddel, ha rendszeresen fogyasztasz belőlük.

Miben jó a tej?

A tejben lévő legfontosabb tápanyag a kalcium, melyre a fejlődő szervezetnek (vagyis neked) igen nagy szüksége van. A kalcium hozzájárul a csontok egészséges fejlődéséhez, növekedéséhez, de emellett a kalcium például az immun- és idegrendszer megfelelő működéséhez is kell (tehát ahhoz, hogy ne legyél olyan gyakran beteg és jobban tudj teljesíteni a suliban).

Idd most, később is hasznos!

Tudományos kutatások szerint a tej és a tejtermékek rendszeres fogyasztása egyes súlyos betegségek megelőzésében is szerepet játszik: vagyis ha most ilyeneket eszel, akkor a jövőben kevésbé kell aggódnod például a magas vérnyomás miatt. A tejtermékekben lévő fehérjék az izomfejlődéshez szükségesek.

Ha a tej ellenség

Vannak, akik rosszul vannak, ha tejet isznak. Ez az úgynevezett laktózérzékenység, amikor a tested nem tudja megfelelően feldolgozni a tejben lévő cukrokat. Ennek olyan kellemetlen tünetei lehetnek, mint a hasfájás, a hasmenés, a pattanásosság. Szerencsére ez a probléma könnyen orvosolható, így nem kell lemondanod a tejes finomságokról, például a tejszínes süteményekről vagy a pudingokról.

Naponta akár többször is

A tejtermékekből érdemes naponta enned: nagyon jó választás a tej, a sajt vagy a túró. Ezeket eheted reggelire vagy uzsonnára, például zöldségekkel vagy gyümölcsökkel. A táplálkozási szakértők szerint az egyik legegészségesebb választás a joghurt, amely nem csak értékes fehérjéket és sok kalciumot tartalmaz, hanem a legtöbb esetben úgynevezett probiotikus baktériumokat is.

Mi az az élőflóra?

Nem más, mint élő, jótékony hatású baktériumok, amelyekkel a joghurtokban találkozhatsz – mondja a Táplálkozás, Életmód, Testmozgás Platform dietetikus szakértője. Ezek a baktériumok nem okoznak betegségeket, sőt kifejezetten szükségesek ahhoz, hogy a szervezeted megfelelően működjön. A bélrendszeredben ugyanis több milliárd baktérium él, melyek hozzájárulnak az emésztésünk egészséges működéséhez, sőt védelmet nyújtanak több betegség ellen is. Keresd az élőflórás joghurtokat, és készíts belőlük a kedvenc gyümölcsöddel saját, szuperegészséges gyümölcsjoghurtot!

 

Cikkünk eredetileg a Lájk Magazinban jelent meg.

 

Minden negyedik magyar javítaná emésztési jóllétét, de nem tudja, hogyan

2025.01.13.| Minden negyedik magyar javítaná emésztési jóllétét, de nem tudja, hogyan bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az új év kezdete sokak számára az egészségükre való tudatosabb odafigyelés időszaka. Egy friss hazai kutatás* szerint azonban a magyarok jelentős része tanácstalan, ha emésztési jóllétük javításáról van szó, annak ellenére, hogy minden negyedik  [...]

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Amire a csontjaidnak szüksége van2017-02-21T17:13:48+01:00

Kevés tejterméket fogyasztanak a magyar gyerekek

Felmérést végzett az MDOSZ a Danone Higgy az Álmaidban focikupa országos programján

A gyerekek 30 százaléka mindössze heti 1-2 alkalommal iszik tejet, 8 százalékuk pedig egyáltalán nem fogyasztja a számukra alapvető fontosságú tápanyagokat tartalmazó folyadékot, derült ki az MDOSZ nem reprezentatív, országos felméréséből. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének ajánlása szerint a gyerekeknek naponta fél liter tej, vagy ennek megfelelő kalciumtartalommal rendelkező tejtermék, például joghurt, kefir vagy túró fogyasztása javasolt. A Danone Higgy az Álmaidban Focikupán részt vett, 6-15 évesek körében végzett felmérés szerint ugyanakkor a gyerekek szeretnek mozogni, 55 százalékuk a testnevelés órákon túl is jár sportfoglalkozásra.

Tudjuk, hogy a tej hasznos, de miért is?

Focikupa az egészségért és a gyermekálmokért

A Danone Higgy az Álmaidban rendezvénysorozat 6 városban megrendezett, országos futballtornájának győztese a budapesti gyermekotthonok egyesített csapata, a „Sasok” lett. A gyerekek októberben, Párizsban kapnak lehetőséget arra, hogy megmutassák focitudásukat 31 másik ország gyermek focistái és a világ előtt. A Magyarországot képviselő állami gondoskodásban élő gyerekek a focikupa fővédnökével, Zinedine Zidane-nal is találkozhatnak.

Focikupa az egészségért és a gyermekálmokért

A Danone Higgy az Álmaidban rendezvénysorozat 6 városban megrendezett, országos futballtornájának győztese a budapesti gyermekotthonok egyesített csapata, a „Sasok” lett. A gyerekek októberben, Párizsban kapnak lehetőséget arra, hogy megmutassák focitudásukat 31 másik ország gyermek focistái és a világ előtt. A Magyarországot képviselő állami gondoskodásban élő gyerekek a focikupa fővédnökével, Zinedine Zidane-nal is találkozhatnak.

„A focikupán részt vevő gyermekek körében végzett felmérés is azt támasztja alá, ami korábban, az iskolai MENZA körkép felmérésben is kirajzolódott: Magyarországon a gyerekek nem fogyasztanak megfelelő mennyiségű tejet és tejterméket. Naponta ugyanis legalább fél liter tej vagy ennek megfelelő kalciumtartalommal rendelkező tejtermék lenne szükséges, elsősorban a megfelelő csontozat kialakulásához, de átlagosan ennek kb. a felét fogyasztják” – mondta Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

A felmérésben részt vett gyerekek nagy része, 79 százaléka tudja, hogy azért kell tejet inni, mert sok kalcium van benne, ami erősíti a csontokat. Az azonban kevésbé ismert, hogy a tejben sok a D-vitamin, ami segíti a kalcium felszívódását. Mindössze a válaszadók 35 százaléka tudta jól, több mint fele azonban a C-vitaminra tippelt. A válaszokból tehát az derül ki, hogy a gyerekek fogékonyak az egészséggel kapcsolatos tudnivalókra, ismereteik azonban felszínesek.

„Az, hogy a gyerekek ne csak a jelmondatokat, de a mögöttes tartalmakat is ismerjék, tudják, hogy mi miért hasznos, és mi miért lehet ártalmas, rendkívül fontost, hogy a jövő generációja egészségtudatosan, ezáltal jobb minőségben éljen, el tudjon igazodni a táplálkozási trendekben. A tej és a tejtermékek az egyik legfontosabb kalciumforrásunk, további összetevőiknek köszönhetően segítik annak felszívódását, ezáltal többet tudunk belőle hasznosítani, mint bármi másból” – tette hozzá az MDOSZ vezetője.

A napi ötszöri étkezés fitten tarthat

A felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy a gyerekek legnagyobb része napi ötször étkezik. Abban az esetben, ha valamelyik étkezés mégis elmarad, akkor az az uzsonna: a válaszadók 21 százalékánál előfordul, hogy nem étkezik délután. Míg a gyerekeknél nagyrészt a szülő illetve az iskola határozza meg az étkezések idejét, fontos az, hogy a rendszeresség felnőtt korban is megmaradjon, hiszen ez javíthatja a szellemi teljesítményt, kivédheti a figyelem, a koncentráció csökkenését, valamint mérsékli az elhízás veszélyét is. Akárcsak a testmozgás, amire szintén kitért a kérdőív: a válaszadó gyerekek 55 százaléka jár hetente egyszer vagy többször sportfoglalkozásra az iskolai tornaórákon túl is, 22 százalékuk a barátaival focizik rendszeresen, 20 százalékuk azonban csak a testnevelés órákon sportol.

A Danone Higgy az Álmaidban Focikupa országos programjának szervezését a Magyar Labdarúgó Szövetség és az Egészséges Életmódért Hit és Sport Alapítvány segítette.

Minden negyedik magyar javítaná emésztési jóllétét, de nem tudja, hogyan

2025.01.13.| Minden negyedik magyar javítaná emésztési jóllétét, de nem tudja, hogyan bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az új év kezdete sokak számára az egészségükre való tudatosabb odafigyelés időszaka. Egy friss hazai kutatás* szerint azonban a magyarok jelentős része tanácstalan, ha emésztési jóllétük javításáról van szó, annak ellenére, hogy minden negyedik  [...]

Kevés tejterméket fogyasztanak a magyar gyerekek2017-02-21T16:31:23+01:00

Az egészség fehérben érkezik

Az utóbbi hetek egyik legtöbbet említett élelmiszere a tej. Azt még nem tudhatjuk, emelkedik-e majd a fogyasztása, ha majd kisebb adó terheli egyes változatait, de számos pozitív tulajdonsága miatt érdemes lenne gyakrabban a kosarunkba tenni. A tej világnapja kapcsán néztük meg, miért hasznos számunkra.

A tejnek kitüntetett szerepe van az életünkben, hiszen ez az első táplálék, amit születésünk után fogyasztunk. Mégis, mintha megfeledkeznénk az érdemeiről, mert felnőttként egyre kevesebbet iszunk belőle, sőt vannak, akik kifejezetten tartózkodnak tőle. A romló presztízs a statisztikákon is látszik: 2005-ben az egy főre eső tej- és tejtermékfogyasztás 167 liternek felelt meg, alig egy évtizeddel később ez már csak 147,5 liter volt. A magas árszínvonal minden bizonnyal hozzájárult a csökkenéshez, azonban egyre több azok száma, akik valamilyen probléma vagy meggyőződés miatt iktatják ki az étrendjükből. Szakértőink segítségével utánajártunk, miért van ez, és miért lenne egészséges, ha több tejet és tejterméket fogyasztanánk.

Folyékony energia

tej_kancsoban

Miközben a tej talán a legjobb kalcium- és D-vitamin-forrásunk, számos más hasznos tápanyagot is tartalmaz. 1 dl tejben átlagosan 3,4 gramm fehérjét, 1,5-3,6 gramm zsírt, 5,3 gramm szénhidrátot és 48-64 kcal-t (202-267 kJ) energiát találunk.Emellett A, D, E-vitamint, valamint B1, B2, B12 és C-vitaminokat, niacint és folsavat tartalmaz. Egy liter tejben körülbelül 4 gramm ásványi anyag is van, például kálium, nátrium, magnézium és cink. Kalciumtartalma körülbelül 125 mg deciliterenként, amit azt jelenti, hogy egy bögre tejjel a napi szükséglet egynegyedét már fedezhetjük is.

A tejben és a belőle készült termékekben, így a joghurtban, kefirben, sajtban és túróban megtalálható vitaminok és ásványi anyagok nagyon fontos szerepet töltenek be egészségünkben, az alapvető élettani folyamatok szabályozásában, kifejezetten a csontok fejlődésében és később a csontritkulás megelőzésében. A tej könnyen emészthető, jól hasznosítható tápanyagokat tartalmaz, és emiatt minden korosztálynak ajánlott, mutat rá a TÉT Platform szakmai vezetője, Antal Emese dietetikus, szociológus is.

„A hiedelmekkel ellentétben a tej kifejezetten jól emészthető, a legtöbb diétás étrendben is helyet kap. Legfontosabb szerepe valóban gyermekkorban van, ilyenkor a benne lévő kalcium és D-vitamin hozzájárul az egészséges csontfejlődéshez és növeli az úgynevezett csúcs-csonttömeget is, amely a legfontosabb preventív faktor a XXI. század járványának is nevezett oszteoporózis szempontjából. Éppen ezért fontos az idősek számára is. Azonban a felnőttek egy része téves információk miatt szinte teljesen kiiktatja étrendjéből a tejet, sőt a tejtermékeket is” – mondja a szakértő.

A dietetikus több ilyet is említ. „A legtöbben laktózérzékenység vagy tejfehérje-allergia miatt kerülik a tejet. Bár a laktózérzékenység több ok miatt alakulhat ki és hazánkban a felnőttek harmada erre hivatkozva nem fogyaszt tejet, a valóság az, hogy a diagnosztizált laktóz-intoleránsok száma ennek mindössze töredéke, 7-10 százalék körüli. A tejfehérje-allergiások aránya mindössze 1,5-2 százalék”– összegzi Antal Emese, aki szerint, ha nem is kedveli valaki a tejet, a tejtermékeket nem szabad kihagynia az étrendjéből. „A savanyított tejtermékek, így például a joghurt koncentráltan tartalmazzák a tej értékes tápanyagait, így a csontok egészséges fejlődéséhez szükséges kalciumot is. Ráadásul sok joghurt a szervezetünk számára hasznos, probiotikus baktériumokat is tartalmaz, így a bélflóránk egyensúlyára is jó hatással lehet.”

UHT_tej

Sokan gondolják úgy, hogy a boltokban kapható tejek értéke csökken, mert a pasztőrözéssel, netán az UHT kezeléssel elvesznek belőle az értékes tápanyagok. A tartós tejeket, amik kizárólag UHT technológiával készülnek, néhányan egészségtelennek tartják. Ám az igazság az, hogy a tej tápanyagtartalma, pontosabban A- és D-vitamintartalma inkább a zsírtartalmától függ, mintsem a hőkezelés módjától. A zsír eltávolításakor (amit fölözésnek hívnak), a zsírban oldódó vitaminok egy része a tejzsírban marad, viszont cserében a tej energiatartalma is jelentősen csökken, ami előnyös lehet például fogyókúra esetén. A pasztőrözés vagy az UHT eljárás legfeljebb 10 százaléknyi veszteséget okoz a vitaminok mennyiségében, az egyéb tápanyagok és az energiatartalom is változatlan marad, tehát ugyanolyan egészséges a simán pasztőrözött, az ESL technikával készült hosszabban eltartható vagy az UHT tej is.

A gyakran említett tévhittel ellentétben a tejet nem is vizezik, illetve tartósítószert, egyéb adalékanyagokat sem tesznek bele. A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint a fogyasztókhoz kerülő tej csak olyan lehet, amely magán a tejen kívül semmilyen más anyagot sem tartalmaz. Felmerül azonban a kérdés, hogy akkor hogy lehet hónapokig friss a kartondobozos tej, és hogy miért más az íze? Erre is választ ad a szakértő: „A tartósságot a speciális hőkezelésnek köszönheti, amikor egyetlen másodpercre 135 Celsius-fok fölé hevítik a tejet, ami gyakorlatilag minden baktériumot és kórokozót elpusztít benne. A fénytől és levegőtől védő többrétegű csomagolás pedig megakadályozza a romlást. Az UHT tejek kissé eltérő ízét pedig a hőkezelés során beindult fehérje- és szénhidrátreakciók okozzák.” A köznyelvben gyakran tartós tejként emlegetett italok tehát tartósítószert sem tartalmaznak, hosszú eltarthatóságukat a gyártási technológiának, ipari sterilitásnak köszönhetik.

 

A friss, pasztörizálatlan tej felszínén hamar egy jellegzetes tejszínréteg alakul ki, és sokan ezt is hiányolják a mai tejek esetén. Az igazság az, hogy a zsír nem tűnik el a tejből – bár a zsírtartalmat valóban beállítják a szabványok szerint – hanem azért nem látjuk, mert a homogenizálásnak nevezett eljárás során „elkeverték” azt a tejben. Ebben az eljárásban nem tesznek más, mint fizikai módszerekkel a tejzsír-gömböcskéket a lehető legkisebbekre aprózzák el, amelyek így nem úsznak fel a tej felszínére. Azonban ennek az eljárásnak még több plusz előnye is van, árulja el búcsúzóul Antal Emese: „A homogenizált tej ízét jobbnak, kissé testesebbnek érezzük, és a színe is fehérebb. Ám egészségügyi szempontból fontosabb az, hogy az ilyen tejeket még könnyebb emészteni, így akár gyomor-bélpanaszok esetén is a kiegyensúlyozott étrend része maradhat a tej.”

 

A tej világnapja

A Nemzetközi Tejszövetség 1957-ben kezdeményezte, hogy a tejet egy speciális napon ünnepeljük meg szerte a világon. Erre akkor május utolsó keddjét jelölték ki, és a felhíváshoz rövidesen 160 ország csatlakozott. A FAO, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete2001-ben a mozgó dátumot megváltoztatta, azóta minden évben június 1-jén tartjuk a tej világnapját. A nap célja, hogy felhívja figyelmet a tej és a tejtermékek pozitív élettani hatásaira, a tej fontos szerepére az étrendünkben.

Nyitókép forrása: Flickr – Rob Ellis

Minden negyedik magyar javítaná emésztési jóllétét, de nem tudja, hogyan

2025.01.13.| Minden negyedik magyar javítaná emésztési jóllétét, de nem tudja, hogyan bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az új év kezdete sokak számára az egészségükre való tudatosabb odafigyelés időszaka. Egy friss hazai kutatás* szerint azonban a magyarok jelentős része tanácstalan, ha emésztési jóllétük javításáról van szó, annak ellenére, hogy minden negyedik  [...]

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Az egészség fehérben érkezik2016-12-20T12:27:12+01:00

Akár vérszegénységet is okozhat az egyéves kor előtt bevezetett tehéntej

Az egyéves kor körül kialakuló allergiás tünetek 40 százalékát ételallergia okozza, amelyért jelentős mértékben az idő előtt bevezetett tehéntej felelős – hívja fel a figyelmet dr. Veres Gábor, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke.

 

Egy friss kutatásból kiderült: sok édesanya a baba első desszertjeként tekint a különböző tejtermékekre, és már egészen korán, 5-6 hónapos kortól kínálja őket, míg 8-12 hónapos korra többségük a tehéntejet is a hozzátáplálás részéve teszi. Pedig a tehéntej túl korai bevezetése növeli az ekcéma kialakulásának esélyét, károsan hat a baba emésztőrendszerére, haspuffadást, vastagbélgyulladást, valamint vashiányos vérszegénységet is okozhat. A tehéntej mellett a tojás és a gluténtartalmú élelmiszerek is a fokozottan allergizáló tápanyagok közé tartoznak, korai fogyasztásuk felnőttkorban is megmaradó egészségügyi problémákat okozhat. A szülők szerepe és felelőssége kiemelkedő az élet első 1000 napjában: a külső hatások, azon belül is a táplálás kulcsszerepet játszanak a gyermek jövőbeni egészségének alakulásában.

Szakorvosok szerint 6 hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálás a legmegfelelőbb a csecsemők számára, féléves kortól azonban az anyatejjel és tápszerrel táplált babáknál is javasolt megkezdeni a hozzátáplálást. Ebben az időszakban számos, akár felnőttkorban is problémát jelentő megbetegedés alakulhat ki.

A tehéntej korai bevezetése akár vashiányos vérszegénységet is okozhat

A tehéntej magas nátrium és fehérjetartalma jelentősen megterheli az egyévesnél kisebb gyermekek emésztőrendszerét: haspuffadást, hasmenést vagy véres székletürítést okozhat, magas ásványianyag-tartalma pedig fokozottan terheli a vesét. Egyéves korig mindenképpen kerülni kell a tehéntej fogyasztását, de sok szakember hároméves korig javasolja a mellőzését.

Az idő előtti, túlzott mértékű tehéntejfogyasztás másik komoly veszélye a vashiányos vérszegénység kialakulása. A tehéntej vastartalma alacsonyabb, mint az 1-3 éves korosztály fejlődéséhez szükséges mennyiség. Külső pótlás nélkül vashiány léphet fel a babánál, amely hatással lehet az alapvető tanulási folyamatokra is (főbb tünetei a fáradékonyság, étvágytalanság vagy a koncentrálóképesség csökkenése).

baba_cumisuveggel

A budapestiek hamarabb teszik az étrend részévé a tehéntejet

Egy friss kutatás az édesanyák szokásait vizsgálja: a felmérésben résztvevők többnyire 8-9 hónapos kortól kezdenek tejterméket adni gyermeküknek (natúr joghurtot, főzelékbe kevert reszelt sajtot, túrót), de sokan már 5-6, sőt, akár 4 hónaposan túródesszertet vagy gyümölcsjoghurtot kínálnak tízóraira és uzsonnára. A fővárosban élő édesanyáknál gyakrabban fordul elő, hogy a rohanó mindennapok közepette gyors megoldást keresnek, és hamarabb nyúlnak tehéntejhez a hozzátáplálás idején, mint a vidéken élők, akiknek döntő többsége másfél-kétéves korig szeretné elkerülni a tehéntej bevezetését.

 

Dr. Veres Gábor

Dr. Veres Gábor (a kép forrása: semmelweis.hu)

„Bár a tej valóban jó kalciumforrás, a babák számára nehezen emészthető és allergizáló tápanyag, amelyet érdemes egy, sőt néhány szakértő szerint akár három éves korig kerülni. Az anyatejes – vagy tápszeres – táplálás és a tehéntej bevezetése között hidat jelenthetnek a kifejezetten 1-3 éves gyermekek igényei szerint összeállított tejalapú gyerekitalok. Igazodnak a korosztály vitamin- és ásványianyag-szükségletéhez, megfelelő mennyiségű vasat tartalmaznak és az ideális folyadékpótlásban is segítséget nyújtanak. Válogatós vagy nehezen evő babáknál is sokat segíthetnek.” – fejtette ki dr. Veres Gábor, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke, az Első 1000 Nap Program szakértője.

 

 

Megfelelő táplálással számos felnőttkori népbetegség megelőzhető

A tehéntej mellett a tojás korai fogyasztása okoz leggyakrabban allergiát, amely a későbbi évek során is csak ritkán szűnik meg, és súlyos esetben anafilaxiás sokkot okozhat. Korábban a gluténtartalmú ételek bevezetését 4-7 hónapos kor között javasolták, a legfrissebb kutatási eredmények alapján azonban kiderült, hogy ez nem segíti a lisztérzékenység megelőzését. Elegendő a 6 hónapos korig javasolt kizárólagos szoptatást követően bevezetni a glutént.

A búza, a kukorica, a disznóhús, a hal, a paradicsom, a hagyma, a fejeskáposzta, a bogyós gyümölcsök, az olajos magvak, a citrusfélék, valamint a méz és a csokoládé szintén könnyen okozhatnak allergiát, a burgonya, a sütőtök az alma vagy a rizs viszont akár a baba első étele is lehet. Bár a nyers zöldségek tápértéke nagyobb, mégis párolva érdemes kínálni a csecsemőknek, mert rosttartalmuk miatt nehezen emészthetők. A főzelékeket, püréket minél kevésbé fűszerezzük, só helyett érdemes petrezselymet, kaprot vagy akár fehérrépát használni: az ekkor kialakuló ízérzékelés a későbbiekben is nagymértékben meghatározza a táplálkozási szokásokat. Az élet első 1000 napjában a szülők megfelelő táplálással aktívan tehetnek gyermekeik jövőbeni egészségének alakulásáért. A korosztály igényeinek megfelelően kialakított étrenddel nemcsak az allergiás megbetegedések kialakulásának kockázata csökkenthető, de olyan felnőttkori népbetegségeket is megelőzhetünk, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.

 

Hozzátáplálási kisokos

ÉLELMISZER A BEVEZETÉS AJÁNLOTT IDEJE
Burgonya, sárgarépa, alma, sütőtök Féléves kortól

(puhára főzve, pürésítve)
Gluténtartalmú élelmiszerek 17-26. hét között

(fokozatosan vezessük be: például naponta fél vagy minden másnap 1 db háztartási keksz, pép formájában)
Brokkoli, tök, cukkini, cékla 7 hónapos kortól

(puhára főzve, főzelékként)
Csirkehús 7 hónapos kortól

(puhára főzve, pürésítve)
Natúr joghurt, túró 8 hónapos kortól

(fokozatosan, először kiskanálnyi mennyiséget keverve más ételekhez)
Nem aprómagvas gyümölcsök

(pl.: banán, őszibarack, körte)

 8 hónapos kortól
Hal 1 éves kortól
Tojás 1 éves kortól
Aprómagvas gyümölcsök

(pl: eper, kivi, málna)

 1,5 éves kortól
Tehéntej 1-3 éves kortól

(számos ajánlás szerint 3 éves korig érdemes kerülni)

Minden negyedik magyar javítaná emésztési jóllétét, de nem tudja, hogyan

2025.01.13.| Minden negyedik magyar javítaná emésztési jóllétét, de nem tudja, hogyan bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az új év kezdete sokak számára az egészségükre való tudatosabb odafigyelés időszaka. Egy friss hazai kutatás* szerint azonban a magyarok jelentős része tanácstalan, ha emésztési jóllétük javításáról van szó, annak ellenére, hogy minden negyedik  [...]

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Akár vérszegénységet is okozhat az egyéves kor előtt bevezetett tehéntej2016-12-20T12:27:13+01:00

Négy tudnivaló laktózérzékenyeknek

Összeszedtünk néhány fontos információt, amelyekről jó tudni azoknak, akiket érint hazánk egyik leggyakoribb emésztőrendszeri problémája.

Élelmiszerekkel kapcsolatos intoleranciák miatt sokan kényszerülnek arra, hogy a családétól eltérő, esetenként bonyolultabban elkészíthető ételeket fogyasszanak. Ilyen például a tejcukor-érzékenység is, ami alaposan megnehezíti az étrend összeállítását, vagy éppen a mindennapos bevásárlást is. Ám sokszor vendégségben, vagy étteremben is gondot okozhat, így a kellemes időtöltésnek könnyen hányinger, hasfájás, puffadás vagy hasmenés lehet a vége. Fontos tudni azonban, hogy a laktóz-intolerancia alaposabb megismerésével és odafigyeléssel panaszmentesen is élhetünk.

Előző cikkünkben a laktózérzékenység lényegét jártuk körbe, most inkább gyakorlati tippeket adunk!

 

  1. Nem csak a tejben van tejcukor

Fontos tudni, hogy laktóz a tejes készítmények mellett számos élelmiszeripari termékben is előfordulhat. Fellelhető többek között húsipari- és gabonakészítményekben, édesipari termékekben, fűszerekben, ízesítőkben, félkész- és készételekben, alkoholokban, sőt egyes gyógyszerekben is, de tejcukrot tartalmaz a kecske- és juhtej is.

Milyen termékekre érdemes figyelniük a laktózérzékenyeknek vásárláskor?

  • Ízesített reggelizőpelyhek, gabonapelyhek
  • Tejes vagy vajas kifli óriáskifli
  • Túrós batyu
  • Császárzsemle, briós, puffancs
  • Különböző kalácsok, gofrik
  • Levesporok, instant levesek
  • Salátaöntetek

 

  1. Így kerülhetők el a kellemetlen tünetek

Laktózmentes

A legdrasztikusabb megoldás, ha valaki teljes mértékben lemond a tejcukor tartalmú élelmiszerekről, ám ezzel problémát okozhat szervezetének. Miközben ez nagyon körülményes is, nem feltétlen szükséges, hiszen számos megoldást találhat a tej- és a tejtermékek fogyasztására. Az élelmiszeripar számos olyan terméket állít elő, amelyek laktózmentesnek tekinthetők. A hazai boltok polcain is elérhető például laktózmentes változatban:

  • Tej
  • Kakaó
  • Vaj
  • Joghurt, gyümölcsjoghurt
  • Túró
  • Túróból készült desszertek, édességek
  • Habtejszín
  • Tejszínhab

 

A különösen érzékenyeknek vásároláskor érdemes alaposan elolvasni a termékcímkéket, mert ha az összetevők között a savó, savópor vagy citopánpor szavakat látjuk, az élelmiszer laktózt is tartalmazhat.

Végül, de nem utolsósorban egy ideje például rágótabletta formájában is elérhető laktáz enzim készítmény, amely fogyasztásával elkerülhetők a panaszok. Egy rágótablettában annyi laktázenzim van, amely körülbelül 2 dl teljes tej tejcukortartalmának (mintegy 10 g laktóz) feldolgozásához elegendő.

 

Itt megtalálhatja egyes üzletek laktózmentes kínálatát:

Aldi laktózmentes termékek

Lidl glutén- és laktózmentes termékek

Spar „Free from” termékek

Tesco laktózmentes termékek

 

  1. Mit jelent a laktózmentes jelölés?

A jogszabályok szerint akkor tüntethető fel egy élelmiszeren, hogy az laktózmentes, ha tejcukor tartalma 100 grammban vagy 100 ml-ben nem haladja meg a 0,1 grammot.

Csökkentett laktóztartalmúnak akkor minősülhet egy élelmiszer, ha ugyanennyi mennyiségben a laktóztartalom nem haladja meg a 0,2 grammot.

 

  1. A laktózmentes nem szénhidrátmentes

A laktózmentes tejet vagy tejes italokat úgy állítják elő, hogy a termékhez a feldolgozás során laktáz enzimet adnak, amely a technológiai idő alatt lebontja a természetes laktózt. Ennek mennyiségét úgy állítják be, hogy a termék csökkentett laktóztartalmú vagy laktózmentes legyen, ám az enzim a laktózt glükózra és galaktózra bontja, azaz a szénhidrátok továbbra is az élelmiszerben maradnak. Akinek szükséges (például cukorbetegség esetén), annak be kell számítania a napi javasolt szénhidrátbevitelbe. És pontosan ez adja a laktózmentes tej kissé édeskés ízét is.

 

További információkat, recepteket találhat a következő oldalakon:

Laktózérzékeny.hu

Tejes dolgok Facebook-oldal

Laktózérzékenyek Társasága

 

A nyitókép forrása: Flickr
Források:
MDOSZ Táplálkozási Akadémia hírlevél 2015/04. szám
Sajtóközlemény, 2015. 09. 17.

Minden negyedik magyar javítaná emésztési jóllétét, de nem tudja, hogyan

2025.01.13.| Minden negyedik magyar javítaná emésztési jóllétét, de nem tudja, hogyan bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az új év kezdete sokak számára az egészségükre való tudatosabb odafigyelés időszaka. Egy friss hazai kutatás* szerint azonban a magyarok jelentős része tanácstalan, ha emésztési jóllétük javításáról van szó, annak ellenére, hogy minden negyedik  [...]

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Négy tudnivaló laktózérzékenyeknek2016-12-20T12:27:13+01:00
POPUP
Copyright 2006-2022 | TÉT Platform Egyesület | Minden jog fenntartva | Készítette: >2KAL Kft. |