4+1 meglepő dolog, amit nem gondolt volna a kávéról

A kávé világszerte a legnagyobb mennyiségben fogyasztott italok egyike: több mint kétmilliárd csészényit iszunk belőle minden nap, azaz másodpercenként mintegy 26 ezer adagot. Az utóbbi években még népszerűbbé váló italról gyűjtöttünk össze néhány friss érdekességet.

  1. A rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztás jótékony hatással van a szív- és érrendszerre

Még mindig sokan gondolják úgy, hogy a rendszeres kávéfogyasztással kockázatnak tesszük ki a keringési rendszerünket, és növekedni fog a vérnyomásunk. A kutatók már jó néhány éve sejtették, hogy ez nem igaz, 2018-ban azonban több publikáció is arra mutatott rá, hogy a rendszeres, napi 3-5 csésze kávét fogyasztók körében akár 15 százalékkal is csökkenhet a szív- és érrendszert érintő betegségek előfordulása. Sőt, a pozitív hatásokat már napi egy csészével ivók körében is kimutatták.

  1. A kávéfogyasztás hozzájárulhat a megfelelő folyadékbevitelhez

A koffeinről sokan tudják, hogy enyhe vízhajtó hatással rendelkezik. Néhányan viszont azt gondolják, hogy a kávéfogyasztás fokozza a szervezet vízveszteségét. Ez azonban csak az eszpresszó esetén igaz: a szakértők mérései szerint 1 mg elfogyasztott koffein ugyanis csak 1,17 ml vízveszteséget okoz. Egy adag presszó- és hosszú kávéban is nagyjából 70 mg koffein van. Ez mintegy 82 ml folyadékveszteséghez járul hozzá, ám az átlagosan két dl mennyiségű hosszú kávéval ezen felül beviszünk még 118 ml vizet a szervezetünkbe, tehát a mérleg pozitív.

  1. A kávé szeretete a génjeinkbe van kódolva

Az elmúlt években a Chicago-i Northtwestern Egyetem kutatói is igazolták, hogy a kávé, azaz a koffein hatása azért eltérő egyes embereknél, mert azt génjeink kódolják. Ezért vannak olyanok, akiknek egy kávétól is erősen dobog a szívük, és olyanok is, akik élnek-halnak még egy csészéért. Ez egyben bizonyos fokú önszabályozást is jelent a kávé szeretetében és az elfogyasztott mennyiségben.

  1. A nagyobb gyerekek is ihatnak kávét

Tízből kilenc ember szinte biztosan úgy véli, hogy a fejlődésben lévő gyerekeknek nem szabad kávét inniuk. Azonban ezt a feltevést nemhogy nem igazolták tudományos kutatások, a szakemberek szerint a gyermekek szervezete éppen olyan mértékben képes lebontani a koffeint, mint a felnőtteké. Ez persze nem jelenti azt, hogy a gyerekek is dönthetik magukba a kávét, de a nagyobbaknak – ha nem érzékenyek a koffeinre – napi egy hosszabb frissítő nem jelent káros hatást.

+1: a koffein minket felpörget, a vízmolekulákat lelassítja

Egy februárban publikált vizsgálat szerint a koffein kimutathatóan lelassítja a vízmolekulák pörgését. Azaz míg az élő szervezetet stimulálja, az egyszerű molekulákat inkább csillapítja. A kutatók szerint azonban ennek ránk nincs hatása – egy csésze kávé mindössze egymillió vízmolekulára lehet hatással – azonban rendkívül fontos lehet a gélek és az emulziók esetén, amelyeket gyakran használunk gyógyászati vagy kozmetikai célból.

Kávécserje – elizabeth franco képe a Pixabay -en.

Nem kell azonban messzire mennünk a kávéval kapcsolatos kutatások terén, hazánkban is folynak ilyenek. A Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karának Csokoládé-, kávé-, teakészítő mester hallgatói az utóbbi években több kutatást készítettek a kávéval kapcsolatban, amiről dr. Temesi Ágoston, a képzés egyik felelőse számol be: „Hallgatóink kutatásai új utakat is nyithatnak a kávétermékek fejlesztésében. Olyan témákat vizsgáltak, mint a kávécseresznye-paszta lehetséges élelmiszeripari hasznosítása, a liofilizálás eredményeként keletkező szárítmány és kondenzvíz felhasználási lehetőségei, vagy a víz pH-jának hatása a kávé minőségére. Mivel a termékfejlesztés csak megfelelő marketingmunkával lehet sikeres, több ilyen témájú vizsgálatot is végeztünk. Az egyik, nem reprezentatív, ám több mint hatszáz főre kiterjedő kutatásunk eredményeként négy vásárlói típust különítettünk el: „A kíváncsiak” (31%) jellemzően a vásárlás közben, a polcok előtt döntenek, nincs kedvenc kávémárkájuk, de szívesen próbálnak ki újdonságokat. A márkahű „ragaszkodók” (28%) a megszokott, ismert márkát vásárolják, és nem foglalkoznak az újdonságokkal. Az „informálódók” (21%) figyelik az újdonságokról szóló híreket, keresik a változatosságot, utána olvasnak a választani kívánt márkának, döntéseiket pedig minél többféle kávé megkóstolása után hozzák meg, akár egy-egy kuriózumot is igyekeznek beszerezni, de nem jellemző rájuk márkahűség. Az „akcióvadászok” (20%) számára viszont minden kávé egyforma, az akciósat vagy a legolcsóbb márkákat vásárolják. Fontos a termék könnyű elérhetősége, nem tesznek különbséget a márkák között, nem érdeklődnek az újdonságok iránt, szinte teljesen elzárkóznak az információktól. A vásárlói típusok részletes ismeretéig terjedő kutatás nem csak a nagyobb, de a kisebb magyar kávés vállalatok sikeres piaci szerepléséhez is hozzájárulhat.”

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint ezek a tények is rámutatnak, milyen sok a tévhit a táplálkozásunk, életmódunk terén. „A kávé jó példa arra, hogy minél többet tudunk meg egy-egy élelmiszerről, annál jobban eloszlathatók a vele kapcsolatos tévhitek. A rendszeres, de mérsékelt kávézás a kiegyensúlyozott étrend része lehet, hiszen maga a kávé szinte energiamentes, egy csésze mindössze 2-3 kalória üresen. Ha cukor nélkül, esetleg édesítőszerrel és kevés tejjel vagy kávétejszínnel fogyasztjuk, a napi energiabevitelünkhöz sem járul hozzá jelentősen.”

A TÉT Platform korábbi, reprezentatív hazai kutatásából az is kiderült, hogy ezzel sokan tisztában vannak: a cukor nélküli kávét a szénsavas ásványvízzel közel hasonló mértékben vélte – jogosan – egészségesnek a megkérdezett több mint ezer ember, ezzel a képzeletbeli dobogó negyedik helyére téve azokat a 100%-os gyümölcslevek, a szénsavmentes ásványvíz és a tea után.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.|

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.|

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A legszaftosabb hungarikum

2022.09.05.|

A debreceni páros kolbász négy éve hungarikum, azaz hazai specialitás. Azonban már jóval ezelőtt nagyon kedveltük ezt a szaftos, paprikás kolbászkát, amely mindig párban érkezik. Vajon mennyit falhatunk fel belőle? Az egyre inkább trendivé [...]

4+1 meglepő dolog, amit nem gondolt volna a kávéról2019-09-05T16:23:55+02:00

Így hozza össze az embereket a kávé

10+1 érdekesség a kávé világnapjára

A kávé világnapján nem csupán egy trópusi vidékeken őshonos cserjét vagy egy kesernyés ízű, apró, barna színű babot ünneplünk. Sőt, a kávé több mint egy jóízű, gőzölgő ital vagy üzembiztos reggeli ébresztő. Ugyanis számos pozitív élettani hatása mellett jelentős a társadalmi szerepe is. A kávéfogyasztás kultúrája végigkíséri az elmúlt néhány évszázad történelmét, baráti beszélgetések, romantikus randevúk és fontos üzleti tárgyalások szinte nélkülözhetetlen résztvevője. A NESCAFÉ összegyűjtött néhány fontos momentumot a kávé kultúraformáló szerepéről.

  • A kávéfogyasztás kultúrája a 11. században jelenik meg. Az első említések Abesszíniából származnak, ahol még ma is vadon nő a kávécserje. Az arabokat tartjuk a fekete kávé első fogyasztóinak, és elterjedése nagyban összefüggött az iszlám vallással. Minthogy tilos volt a borivás, a kávé, mint élvezeti cikk, kiemelkedő szerephez jutott.
  • A kávékultúra a 14. században jelent meg Törökországban, itt létesültek az első kávéházak is. Nyugat-Európában a kávéházak hamar a társadalmi élet központjaivá váltak. A 17-18. századi Angliában a kávéházak írók, művészek találkozóhelyei lettek, de kereskedelmi megállapodások is köttettek egy csésze feketekávé mellett, sőt a politikai diskurzus fontos színterei lettek. A 16. századi Mekkában éppen az utóbbi miatt tiltották be a kávézókat.
  • 19. és a 20. század fordulóján Párizsban volt a legélénkebb a kávéházi élet: itt adtak egymásnak találkozót olyan festők és költők, mint Pablo Picasso vagy Guillaume Apollinaire. Később Jean-Paul Sartre és Simone de Beauvoir tették híressé a ma is látogatható Les Deux Magots nevű létesítményt.
  • A kávé és a beszélgetés annyira összefonódtak, hogy a televíziós talk showkban is állandó tárgy a műsorvezető asztalán megtalálható bögre. De a televízióban, a filmekben és a képregényekben is gyakran kap ikonikus szerepet a kávé, a kávékultúra. A Daily Mail szerint Írországban az amerikai szituációs vígjátéksorozat, a Jóbarátok lendítette fel a kávékultúrát, mert a fiatalok alkohol helyett egy csésze kávé mellett akarták megbeszélni egymással a dolgaikat, ahogy azt Chandler, Monica, Phoebe és a többiek tették a sorozatbeli Central Perkben. De az amerikai rendőrök filmbéli ábrázolásának is része, hogy fánkot esznek és kávét isznak, amikor befut hozzájuk a hívás a központból…
  • Számos írótól, művésztől maradtak fenn idézetek a kávéval kapcsolatban. David Lynch, a kultikus Twin Peaks sorozat atyja szerint „Egy rossz kávé is jobb, mint ha egyáltalán nincsen kávé”. Louisa May Alcott, a Kisasszonyok szerzője pedig szerényen azt hangsúlyozta, hogy „A bókoknál is szívesebben fogadnék egy csésze kávét”.
  • Míg volumenben az Egyesült Államokban fogy a legtöbb kávé, az egy főre jutó kávéfogyasztás Észak-Európában, a skandináv országokban a legmagasabb. Egy finn közel négyszer annyi kávét iszik meg egy évben, mint egy magyar.
  • A kávéfogyasztás kultúrája országonként, generációnként és napszakonként is változik. Az otthon főzött reggeli és uzsonna mellé tálalt kávé éppúgy része, mint a papírpoharas, elviteles, vagy a barátnőkkel, kártyázás mellett szürcsölt fekete.
  • A kávéházi kultúrához társult az 1990-es években, az internet széles körű elterjedésekor a világhálóhoz való hozzáférés, így jöttek létre az internetkávéházak, amelyek ugyanúgy a kapcsolattartás helyszíneivé váltak, csak a kapcsolattartás kifejezés telt meg új jelentéssel.
  • A kávé világnapja alkalmából különleges globális, közösségi kávézást szervez a NESCAFÉ, amelyen bárki részt vehet, aki a #goodmorningworld és a #hungary hashtaggel október 1-én reggelig videót tölt fel a Facebookra. A filmen egy ikonikus piros NESCAFÉ-bögrét kell átvenni, majd továbbadni a képből, és hamarosan az egész világ előtt bemutatkozhat.
  • A kávéházi kultúra 21. századi, újabb fellendülésének oka, hogy egyre gyakoribbak az egyszemélyes háztartások – állítja A magam útján című könyvében Eric Klinenberg. A szinglik szívesen találkoznak barátaikkal az otthonuktól nem túl messze eső kávéházakban, hogy megosszák egymással örömüket, bánatukat.

+1 A baráti kávézások élménye kávéház, sőt kávégép nélkül is megteremthető az instant kávé segítségével. Az 1930-as években a brazil kormány a Nestlét kérte fel, hogy segítsen egy olyan technológiát kidolgozni, amellyel hasznosítani lehet a többlettermelésből származó kávémennyiséget, megőrizve annak minőségét és biztosítva hosszú eltarthatóságát. Az azonnal oldódó kávégranulátum 100 százalékig kávé, csupán a vizet vonták ki belőle. Így kezdődött a Nescafé, a világ első azonnal oldódó kávéjának története. 

 

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Így hozza össze az embereket a kávé2017-02-24T18:48:12+01:00