Kevés tejterméket fogyasztanak a magyar gyerekek

Felmérést végzett az MDOSZ a Danone Higgy az Álmaidban focikupa országos programján

A gyerekek 30 százaléka mindössze heti 1-2 alkalommal iszik tejet, 8 százalékuk pedig egyáltalán nem fogyasztja a számukra alapvető fontosságú tápanyagokat tartalmazó folyadékot, derült ki az MDOSZ nem reprezentatív, országos felméréséből. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének ajánlása szerint a gyerekeknek naponta fél liter tej, vagy ennek megfelelő kalciumtartalommal rendelkező tejtermék, például joghurt, kefir vagy túró fogyasztása javasolt. A Danone Higgy az Álmaidban Focikupán részt vett, 6-15 évesek körében végzett felmérés szerint ugyanakkor a gyerekek szeretnek mozogni, 55 százalékuk a testnevelés órákon túl is jár sportfoglalkozásra.

Tudjuk, hogy a tej hasznos, de miért is?

Focikupa az egészségért és a gyermekálmokért

A Danone Higgy az Álmaidban rendezvénysorozat 6 városban megrendezett, országos futballtornájának győztese a budapesti gyermekotthonok egyesített csapata, a „Sasok” lett. A gyerekek októberben, Párizsban kapnak lehetőséget arra, hogy megmutassák focitudásukat 31 másik ország gyermek focistái és a világ előtt. A Magyarországot képviselő állami gondoskodásban élő gyerekek a focikupa fővédnökével, Zinedine Zidane-nal is találkozhatnak.

Focikupa az egészségért és a gyermekálmokért

A Danone Higgy az Álmaidban rendezvénysorozat 6 városban megrendezett, országos futballtornájának győztese a budapesti gyermekotthonok egyesített csapata, a „Sasok” lett. A gyerekek októberben, Párizsban kapnak lehetőséget arra, hogy megmutassák focitudásukat 31 másik ország gyermek focistái és a világ előtt. A Magyarországot képviselő állami gondoskodásban élő gyerekek a focikupa fővédnökével, Zinedine Zidane-nal is találkozhatnak.

„A focikupán részt vevő gyermekek körében végzett felmérés is azt támasztja alá, ami korábban, az iskolai MENZA körkép felmérésben is kirajzolódott: Magyarországon a gyerekek nem fogyasztanak megfelelő mennyiségű tejet és tejterméket. Naponta ugyanis legalább fél liter tej vagy ennek megfelelő kalciumtartalommal rendelkező tejtermék lenne szükséges, elsősorban a megfelelő csontozat kialakulásához, de átlagosan ennek kb. a felét fogyasztják” – mondta Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

A felmérésben részt vett gyerekek nagy része, 79 százaléka tudja, hogy azért kell tejet inni, mert sok kalcium van benne, ami erősíti a csontokat. Az azonban kevésbé ismert, hogy a tejben sok a D-vitamin, ami segíti a kalcium felszívódását. Mindössze a válaszadók 35 százaléka tudta jól, több mint fele azonban a C-vitaminra tippelt. A válaszokból tehát az derül ki, hogy a gyerekek fogékonyak az egészséggel kapcsolatos tudnivalókra, ismereteik azonban felszínesek.

„Az, hogy a gyerekek ne csak a jelmondatokat, de a mögöttes tartalmakat is ismerjék, tudják, hogy mi miért hasznos, és mi miért lehet ártalmas, rendkívül fontost, hogy a jövő generációja egészségtudatosan, ezáltal jobb minőségben éljen, el tudjon igazodni a táplálkozási trendekben. A tej és a tejtermékek az egyik legfontosabb kalciumforrásunk, további összetevőiknek köszönhetően segítik annak felszívódását, ezáltal többet tudunk belőle hasznosítani, mint bármi másból” – tette hozzá az MDOSZ vezetője.

A napi ötszöri étkezés fitten tarthat

A felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy a gyerekek legnagyobb része napi ötször étkezik. Abban az esetben, ha valamelyik étkezés mégis elmarad, akkor az az uzsonna: a válaszadók 21 százalékánál előfordul, hogy nem étkezik délután. Míg a gyerekeknél nagyrészt a szülő illetve az iskola határozza meg az étkezések idejét, fontos az, hogy a rendszeresség felnőtt korban is megmaradjon, hiszen ez javíthatja a szellemi teljesítményt, kivédheti a figyelem, a koncentráció csökkenését, valamint mérsékli az elhízás veszélyét is. Akárcsak a testmozgás, amire szintén kitért a kérdőív: a válaszadó gyerekek 55 százaléka jár hetente egyszer vagy többször sportfoglalkozásra az iskolai tornaórákon túl is, 22 százalékuk a barátaival focizik rendszeresen, 20 százalékuk azonban csak a testnevelés órákon sportol.

A Danone Higgy az Álmaidban Focikupa országos programjának szervezését a Magyar Labdarúgó Szövetség és az Egészséges Életmódért Hit és Sport Alapítvány segítette.

Az élet glutén nélkül: néha szükség, sokszor divat

2022.09.05.| Az élet glutén nélkül: néha szükség, sokszor divat bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A gabonafélék és a belőlük készült élelmiszerek, ételek évezredekig képezték az emberi táplálkozás alapját, és természetesen még manapság is a legfontosabb alapanyagok között vannak. Az utóbbi években azonban először a magas szénhidrát-tartalom, majd pedig [...]

Egy igazán sokoldalú tejtermék

2022.09.05.| Egy igazán sokoldalú tejtermék bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A tejföl a magyar konyha nélkülözhetetlen alapanyaga, a paprikás vagy a töltött káposzta elképzelhetetlen nélküle, de ezzel kenjük meg a lángost, és persze jut belőle bőven levesekbe vagy éppen főzelékekbe is. A hűtőszekrényben tehát [...]

Kevés tejterméket fogyasztanak a magyar gyerekek2017-02-21T16:31:23+01:00

A mediterrán étrend jótékony hatással lehet az idős emberek agyának egészségére

A mediterrán étrendet követő idős emberek agyának térfogata kevesebbet csökkent három év alatt, mint azon társaiké, akik a vizsgált időszakban nem követték pontosan az egyebek között olívaolajban, babfélékben, friss gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet – derült ki a Neurology című orvosi folyóiratban megjelent tanulmányból.

„Ahogy öregszünk, agyunk zsugorodik és veszítünk agysejtjeinkből, ami hatással lehet a tanulási folyamatokra és a memóriára” – mondta a tanulmányt vezető Michelle Luciano, az Edinburghi Egyetem kutatója.
 A szakemberek 967 olyan hetvenéves kor körüli skót ember táplálkozási szokásait vizsgálták meg, akik nem szenvedtek időskori elbutulásban – ismertette a tanulmányt a Medicalxpress című egészségügyi portál.
 Az alanyok közül 562-en MRI-vizsgálaton estek át nagyjából 73 éves korukban. A vizsgálat során megmérték agyuk és szürkeállományuk térfogatát, továbbá az agykéreg – az agy lebenyeinek külső rétege, amely fontos szerepet játszik a gondolkodás, a beszéd, a tudatosság és az emlékezet irányításában – vastagságát. Három évvel később ebből a csoportból 401 ember esett át újabb MRI-vizsgálaton, amelynek eredményeit összevetették azzal, hogy az érintettek mennyire pontosan követték a mediterrán étrendet, amely bővelkedik a gyümölcsökben, zöldségekben, olívaolajban, babfélékben és gabonaszemekben, valamint mérsékelt mennyiségű halat, tejterméket, bort és korlátozott mennyiségű vörös húst, valamint szárnyast tartalmaz.
 Azok az alanyok, akik nem követték pontosan a mediterrán étrendet, nagyobb eséllyel veszítettek többet agytérfogatukból a három év alatt, mint azok, akik szigorúan figyeltek a táplálkozásukra. A kutatók ugyanerre az eredményre jutottak, miután számításba vettek olyan, az agytérfogatot befolyásolni képes tényezőket, mint a kor, az iskolai végzettség, a cukorbetegség és a magas vérnyomás. A vizsgálat ugyanakkor nem mutatott ki összefüggést a szürkeállomány térfogata vagy az agykéreg vastagsága és a mediterrán étrend között. Az eredmények szerint a hal- és a húsfogyasztás továbbá nincs kapcsolatban az agyi változásokkal, ami ellentmond korábbi tanulmányok eredményeinek.”Lehetséges, hogy a mediterrán étrend többi összetevője, vagy épp az alapanyagok kombinációja a felelős a megfigyelt összefüggésért” – jegyezte meg Luciano, hozzátéve, hogy a korábbi tanulmányokkal ellentétben a mostani kutatás nem egyetlen időpontban mért eredményekre alapozva, hanem hosszú távon vizsgálta az alanyok agyának változását. „Tanulmányunk során először az alanyok táplálkozási szokásait vizsgáltuk meg és csak utána agyuk térfogatát, ami azt sugallja, hogy az étrend hosszú távú védelmet nyújthat az agynak” – hangsúlyozta a szakember, elismerve, hogy nagyobb méretű tanulmányokra lesz szükség a mostani eredmények megerősítéséhez.

Forrás: MTI

A Danone Magyarországon is bevezeti a fogyasztók számára könnyen értelmezhető tápértékjelölést, a Nutri-Score-t

2021.09.07.| A Danone Magyarországon is bevezeti a fogyasztók számára könnyen értelmezhető tápértékjelölést, a Nutri-Score-t bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone a tudatos fogyasztói választás támogatása érdekében 2021. júliustól kezdődően elsőként a Danone Krémtúró csomagolásán vezeti be a Nutri-Score jelölést. A kutatásokon és fogyasztói felméréseken alapuló, önkéntesen használható, az élelmiszerek csomagolásának elülső oldalán [...]

Sonka-kisokos húsvétra

2020.04.08.| Sonka-kisokos húsvétra bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Nincsen húsvét sonka nélkül, de ha finom falatokat szeretne az ünnepi asztalra tenni, érdemes felkészülten érkezni a pultokhoz. Megmutatjuk, mire kell figyelni sonkavásárláskor, és tippet adunk, hogy lehet egészségesebb a hidegtálak királya. A sonka [...]

Virsli nélkül nincs szilveszter

2019.12.26.| Virsli nélkül nincs szilveszter bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A kiadós, meleg reggelik elmaradhatatlan része, és a szilveszter is elképzelhetetlen nélküle: a virsli több mint hétszáz éve szerepel az asztalunkon. Ezzel kétségkívül az egyik legrégibb hústermék a konyhánkban, amiről érdemes többet is tudnunk. [...]

A mediterrán étrend jótékony hatással lehet az idős emberek agyának egészségére2017-02-21T16:27:29+01:00

NŐK vs. FÉRFIAK: kinek a terepe a magyar konyha?

Átlagosan napi egy órát töltünk a tűzhely mellett

Majd száz éve március 8-a a nőkről szól az egész világon. A Nőnap alkalmából egy hazai közvéleménykutató cég feltérképezte, mennyire tartjuk fontosnak a hagyományosan női szerepkörbe tartozó főzést és hogyan készülnek a párok a konyhában erre a napra. A rövid konyhai helyzetjelentésből többek között az is kiderült, hogy a magyaroknak több mint a fele (52%) nagyon szeret főzni.

A 25 és 50 éves korosztály körében készült friss kutatás eredményei azt mutatják, hogy a nők több időt töltenek a konyhában és még mindig jobban szeretnek főzni, mint a férfiak. A házimunkák azonos arányú felosztásával viszont mindkét nem egyetért.

Átlagosan napi 58 perc a konyhában

Hazánkban a nők hétköznap 58 percet, hétvégén 107 percet töltenek átlagosan a konyhában, az ellenkező nem képviselői pedig ennek kevesebb, mint felét, hétköznap 26 percet, hétvégén 42 percet. Az étkezésre fordított időben nincsenek ilyen nagy különbségek a két nem között. Elmondható azonban, hogy a férfiak hétköznaponként este több időt fordítanak az étkezésre, mint a nők, és inkább csak hétvégén jellemzőek a közös étkezések.

Kinél van a fakanál?

A „gyengébbik nem” képviselőinek csaknem kétharmada, míg a férfiaknak mindössze 37%-a állítja azt magáról, hogy nagyon szeret főzni.

A nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálata is a fentieket erősíti. Párválasztásnál nem különösebben szempont az, hogy a leendő partner tud-e főzni vagy sem, bár a férfiaknak ez fontosabb, mint a nőknek.

Azzal az állítással, hogy a konyhai teendők ellátása női feladat, közel fele-fele arányban értenek egyet a megkérdezettek, noha itt is megfigyelhető, hogy az egyetértők aránya a férfiak körében egy kicsit magasabb. A konyhai teendők közül a főzést 52% közös feladatnak, míg 46% inkább a nőinek tartja, ennek megítélésében nem mutatkozik eltérés a nemek között.

Férfi a konyhában!

A konyha nálunk is az édesanyám felségterülete volt, de gyerekkoromban szinte minden nap ott álltam mellette és néztem, hogy hogyan áll össze az a csoda, amit az asztalra tesz. Szerintem az nem kérdés, hogy ma már a férfiaknak is ki kell venniük a részüket a házimunkából. Nekem természetes volt, hogy én a főzést választom. Különösen az elmúlt pár évben vált a szenvedélyemmé, mert számomra ez alkotás, ami tökéletesen kikapcsol. Ma már nálunk megfordult helyzet a magyar átlaghoz képest, mert a konyha az én terepem lett, sokkal többet sütök-főzök, mint a párom. Persze nagy terveim is vannak ezzel, de egyelőre a szűk körű elismeréseket is boldogan gyűjtöm be otthon! Tényleg csak biztatni tudok mindenkit, hogy bátran fogjon fakanalat és kezdjen el kísérletezni az ízekkel. A „házi” Michelin-csillag a férfiak számára is elérhető!” – mondja a gasztroblogger Sass Dani, a Konyhafőnök legutóbbi szériájának döntőse.

Egyéb feladatok a háztartásban

A felmérés során arra is fény derült, hogy a magyar férfiak és nők véleménye nem tér el jelentősen egymástól a háztartási munkák megosztásáról.

A mosogatást és a takarítást közel minden harmadik válaszadó tartotta inkább női, míg kétharmada közös feladatnak. A bevásárlást és a közös programok szervezését a nagy többség szintén közös feladatnak érzi. Az egyedüli tevékenység, amit zömmel inkább férfi feladatnak tartanak, az a lakásban elvégzendő kisebb javítások és a barkácsolás.

A női és férfi válaszadók között egyetlen „konfliktus” a családi kassza kezelése körül alakult ki. A válaszadók kétharmada közös feladatnak tartja a házi költségvetés kialakítását, azonban a férfiak negyede és a nők 37%-a inkább a saját neméhez sorolná a pénzügyek feletti döntés jogát.

Azzal, hogy a házimunka ugyanannyit ér, mint a fizetett munka, a nők valamivel markánsabban értenek egyet, mint a férfiak, bár szerencsére az „erősebbik nem” is értékeli az otthon elvégzett munkát, mert az ő többségük is ezen az állásponton van.

Nőnapkor igen?

A nőnap kiváló alkalom lehet arra, hogy a fentiek alapján kirajzolódó szokásokon a férfiak változtassanak. A párkapcsolatban élő nők 84%-ának jólesne, ha nőnap alkalmából a párjuk főzne nekik. Ezzel szemben a válaszadó párkapcsolatban élő férfiak mindössze 20%-a tervez ilyen jellegű meglepetést.

 

Gyerekbarát koccintás

2022.09.05.| Gyerekbarát koccintás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legfiatalabbak számára rengeteg „felnőttes” dolog készül, a sportcipőktől kezdve egészen a csak játékra alkalmas laptop-utánzatokig. Az élelmiszerek körében is találunk hasonló példákat, hiszen kaphatók gyerekeknek szánt joghurtok, felvágottak és persze gyerekpezsgőt is találunk [...]

Halrudacska, a gyerekek kedvence

2022.09.05.| Halrudacska, a gyerekek kedvence bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az inuit eszkimók már évezredek óta ismerik a gyorsfagyasztást, és már ők is a halat tartósították így. Sőt, rájöttek arra, hogy a fagyasztott hal húsa ízletesebb lesz, a jellegzetes halas íz pedig mérséklődik. Nem [...]

NŐK vs. FÉRFIAK: kinek a terepe a magyar konyha?2017-02-24T18:25:29+01:00

Így süthetünk egészségesebb sültkrumplit

A sültkrumpli mindenki kedvence, a pillanatok alatt elkészülő étel az egyik legkedveltebb köretnek számít. Azt mindenki tudja, hogy bár annak tűnik, mégsem kalóriaszegény fogás, ezért érdemes néhány trükköt bevetni, ha odafigyelünk étrendünkre.

 

Történészek szerint a belga halászok készítettek először zsiradékban kisütött krumplit még az 1600-as években: ha semmit sem fogtak aznap, kis szeletekre vágott és megsütött krumpli volt a vacsorára, amely az apróhalra emlékeztetett. Ha hihetünk a krónikásoknak, akkor közel négyszáz éve kerül asztalunkra a sültkrumpli, és úgy tűnik, még sokáig velünk marad.

 

Finom, de vajon egészséges is?

A forró zsiradékban kisütött burgonya azonban a súlyukra vigyázó, vagy fogyókúrázó embereknél legtöbbször tiltólistára kerül. Ennek okáról Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét kérdeztük. „A bő zsírban sült ételek, így a sültkrumpli is magas energiatartalmú táplálék, hiszen sütés közben a zsiradék egy része felszívódik az ételbe, így jelentős mennyiségű plusz kalóriát jelent. Tíz dekányi nyers burgonya energiatartalma mindössze körülbelül 70 kcal, ugyanekkora mennyiségű, olajban sült változatáé akár 300 kcal is lehet” – tájékoztat a szakember, aki szerint azonban vannak praktikák a felszívott olaj, így pedig az energiatartalom csökkentésére. „Ha időnként beiktatunk egy kis sültkrumplit az étrendünkbe, abból még nem lehet probléma. Főleg, ha odafigyelünk arra, hogy megfelelően forró legyen az olaj, a burgonya pedig száraz, és minél hidegebb. Ekkor ugyanis gyorsan kialakul egy ropogós kéreg, alatta pedig inkább párolódik a burgonya. Természetesen kiszedéskor csepegtessük le alaposan az ételt, és tegyük papírtörlőre, amely minden felesleges olajat felszív.” Még jobb választást jelentenek a

A sült krumplit azonban újabb támadás érte az elmúlt évtizedekben: bebizonyosodott, hogy jelentős mennyiségben tartalmaz úgynevezett akrilamidot, amely a szénhidrátokból keletkezik a magas hőfokon történő sütés során. A kenyér vagy a kalács sütésekor is ez a reakció játszódik le, egyfajta „karamellizáció” során (a valóságban nagyon bonyolult folyamatok játszódnak le ilyenkor, de ez most kevésbé lényeges) ez adja a sültek jellegzetes barnás színét, illatát és zamatát. A folyamat 120 C fok felett indul meg, és igazán veszélyesnek azok az ételek számítanak, amelyek erősen megbarnult vagy megégett részeket tartalmaznak. Ezekben ugyanis koncentráltan van jelen az akrilamid, amelyet kutatások több problémával is kapcsolatba hoztak a 2000-es évek elejétől állatkísérletekben. A magas mennyiségben fogyasztott akrilamid ugyanis génmutációkat, daganatos elváltozásokat okozott a kísérleti állatokban. Ezt a hatást embereken végzett kutatásokkal még nem sikerült bizonyítani, de az óvatosság jegyében érdemes kerülni az égett, erősen pirult ételek fogyasztását, főleg kisgyermekek esetében.

Akrilamid minden olyan ételünkben természetes úton is keletkezik, amelyet magasabb hőmérsékletnek teszünk ki, és tartalmaz egyszerűbb szénhidrátokat. Így például grillezett húsokban, kenyerekben, kekszekben, de még chipsekben és burgonyaszirmokban is. Felmérések szerint a gyermekek akrilamid-fogyasztásának felét a sültkrumpli adja, ezért összeállítottunk néhány tanácsot ahhoz, hogy lehet csökkenteni az akrilamid-képződést a sütés során.

  1. Válasszunk sütnivaló burgonyát!

Néhány hónapja kötelező jelölni, melyik burgonya mire a legalkalmasabb a konyhában. Sütésre válasszuk a „C” jelölésűt, amely magas keményítőtartalmú, könnyen szétfövő, tehát sütnivaló fajtákat jelöl. Ezek a burgonyafajták tartalmazzák a legkevesebb szabad cukrot, amelyekből akrilamid képződhet.

  1. Használjunk gyorsfagyasztott burgonyát!

Még jobban járunk, ha félkész burgonyát veszünk a hűtőpultból. Így nem csak időt takarítunk meg, hanem biztosak lehetünk abban, hogy a zacskóban sütnivaló típusú burgonya van, amelyet előzetesen már hőkezeltek (előfőztek, vagy –sütöttek). Így nekünk már csak rövidebb ideig kell sütni, és az akrilamid-tartalma is alacsonyan tartható.

  1. Csökkentsük a szabad cukrok mennyiségét

Ha magunk tisztítjuk a megfelelő típusú burgonyát, felvágás után negyedórára ajánlatos tiszta hideg vízbe tenni, így leoldódik a szeletek felületéről a szabad cukor. A szárazra törölt burgonyából így a forró olajban alacsonyabb akrilamid-tartalmú sültkrumpli lesz.

  1. Ügyeljünk az olajra

Bő zsírban sütésre a legjobb a napraforgó-, repce- vagy pálmaolaj. Ezeket jól tűrik a magas hőfokot, és kevesebb bomlástermék képződik bennük, mintha értékes szűz olívaolajjal sütnénk. A hidegen préselt szűz olajok inkább salátára valók! Az olajat ne is hevítsük túl: napraforgóolaj esetén elég a 170-175 C fok, repceolajnál vagy speciális sütőolajnál ez lehet kicsit magasabb.

  1. Cseréljük gyakran az olajat

A napraforgó- vagy repceolajat sütés után érdemes átszűrni, és sötét, levegőtől elzárt helyen tárolni a következő felhasználásig. Így megakadályozhatjuk a káros bomlástermékek nagyarányú keletkezését. Még így is csak legfeljebb 6-8 alkalommal használható az olaj. Jobban járunk speciális sütőzsiradékok, például fritőzolaj használatával.

  1. Egyszerre csak keveset

Egy liter forró olajra otthoni körülmények között 10 dekányi krumplit számoljunk sütéskor. Így nem hűl le túlságosan az olaj, a végeredmény hamarabb elkészülő, ropogós, de belül omlós sült krumpli lesz.

  1. Csak aranybarnára süssünk

Minél barnább egy étel a sütés hatására, annál több akrilamid képződött benne. Világossárgára, aranybarnára süssük a krumplit, így kevesebb lesz benne ebből az anyagból.

 

 

 

A Danone Magyarországon is bevezeti a fogyasztók számára könnyen értelmezhető tápértékjelölést, a Nutri-Score-t

2021.09.07.| A Danone Magyarországon is bevezeti a fogyasztók számára könnyen értelmezhető tápértékjelölést, a Nutri-Score-t bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone a tudatos fogyasztói választás támogatása érdekében 2021. júliustól kezdődően elsőként a Danone Krémtúró csomagolásán vezeti be a Nutri-Score jelölést. A kutatásokon és fogyasztói felméréseken alapuló, önkéntesen használható, az élelmiszerek csomagolásának elülső oldalán [...]

Sonka-kisokos húsvétra

2020.04.08.| Sonka-kisokos húsvétra bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Nincsen húsvét sonka nélkül, de ha finom falatokat szeretne az ünnepi asztalra tenni, érdemes felkészülten érkezni a pultokhoz. Megmutatjuk, mire kell figyelni sonkavásárláskor, és tippet adunk, hogy lehet egészségesebb a hidegtálak királya. A sonka [...]

Virsli nélkül nincs szilveszter

2019.12.26.| Virsli nélkül nincs szilveszter bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A kiadós, meleg reggelik elmaradhatatlan része, és a szilveszter is elképzelhetetlen nélküle: a virsli több mint hétszáz éve szerepel az asztalunkon. Ezzel kétségkívül az egyik legrégibb hústermék a konyhánkban, amiről érdemes többet is tudnunk. [...]

Így süthetünk egészségesebb sültkrumplit2017-02-21T15:14:46+01:00

A háztartások évente 100 milliárd forint értékű élelmiszert dobnak ki

Tudatos vásárlással és ésszerű tárolással évi 100 milliárd forint értékű élelmiszert menthetnék meg a kidobástól – mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a „Maradék nélkül: a NÉBIH az élelmiszerpazarlás ellen” elnevezésű kampányának nyitókonferenciáján.

Zsigó Róbert közölte: az uniós becslések alapján Magyarországon 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente, aminek több mint 20 százaléka, mintegy 400 000 tonna a háztartásokban. Egy magyar kutatás szerint személyenként évente közel 46 kilogramm feleslegesé vált élelmiszert dobunk a szemétbe, ennek visszaszorításával 100 milliárd forint értékű gazdasági kár és jelentős mértékű környezetterhelés megelőzhető lenne. Ezért is fontos az élelmiszerpazarlás mérséklése, amit a NÉBIH  kampányának segítségével 2020-ig 8-10 százalékkal szeretnénk csökkenteni – mondta az államtitkár.

Zsigó Róbert felhívta a figyelmet: a kidobott élelmiszer nem csak a háztartásoknak jelent veszteséget, hanem komoly környezetterhelést is okoz. Évente összesen 150 000 tonna, teljesen feleslegesen keletkező biológiai hulladékkal kell számolni. Ennek a mennyiségnek nemcsak a megsemmisítése, hanem már maga az élelmiszer megtermelése és a vásárlókhoz való eljuttatása is hatást gyakorol környezetünkre. Az államtitkár kiemelte: a Földművelésügyi Minisztériumban a pazarlással szembeni sikeres fellépés kulcsát a megelőzésben látják. A megelőzést támogatja a NÉBIH Maradék nélkül szemléletformáló programja is. A kampány ismeretterjesztő és kommunikációs tevékenységével első lépésként fel szeretné hívni a lakosság figyelmét az élelmiszerpazarlásra, majd ezt követően az emberek tudatos és megfontolt vásárlási szokásait erősítenék.

Ebben a folyamatban a négy éves program kulcsszerepet szán az általános iskolásoknak. A készülő rövid, játékos tananyag révén ugyanis a gyermekek könnyen elsajátíthatják a legfontosabb ismereteket. Emellett a NÉBIH szakemberei az élelmiszer-előállítók, az élelmiszerkereskedők, a vendéglátásban dolgozók és a civil szervezetek bevonásával a magyar és a nemzetközi jó gyakorlatok összegyűjtését, valamint a magyar jogszabályi környezethez illeszkedő útmutató kidolgozását is célul tűzték ki.

Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: Magyarországon a karitatív szervezetek tavaly mintegy 300 ezer nélkülöző magyar emberhez tudtak élelmiszert eljuttatni. Az idén várhatóan ez a szám 350 ezerre nő, a múlt évi 2600 tonna élelmiszerrel szemben ugyanis várhatóan mintegy 4000 tonna élelmiszert sikerül majd összegyűjteni a rászorulóknak.

 

Forrás: MTI/FM Sajtóiroda

 

 

Az élet glutén nélkül: néha szükség, sokszor divat

2022.09.05.| Az élet glutén nélkül: néha szükség, sokszor divat bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A gabonafélék és a belőlük készült élelmiszerek, ételek évezredekig képezték az emberi táplálkozás alapját, és természetesen még manapság is a legfontosabb alapanyagok között vannak. Az utóbbi években azonban először a magas szénhidrát-tartalom, majd pedig [...]

Egy igazán sokoldalú tejtermék

2022.09.05.| Egy igazán sokoldalú tejtermék bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A tejföl a magyar konyha nélkülözhetetlen alapanyaga, a paprikás vagy a töltött káposzta elképzelhetetlen nélküle, de ezzel kenjük meg a lángost, és persze jut belőle bőven levesekbe vagy éppen főzelékekbe is. A hűtőszekrényben tehát [...]

A háztartások évente 100 milliárd forint értékű élelmiszert dobnak ki2017-02-21T15:11:35+01:00

Tavaszi vitaminhiány? Tudatos választással megelőzhető!

Az idei, hideg és elhúzódó téli időszak alaposan próbára tesz mindenkit, teljesen lemerítve a szervezet tartalékait. Mit tegyen az, aki ilyenkor is szeretné biztosítani a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat?

 

Megdöbbentő a magyarok vitaminbevitele, hiszen a legtöbb esetben messze az ajánlások alatti mennyiséget fogyasztunk el belőlük – mutat rá a 2014-ben végzett Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP). Miközben C-vitaminból és egyes B-vitaminokból teljesítjük az ajánlásokat, az A- és D-vitamin kapcsán ez már nem mondható el, utóbbiból átlagosan csak a szükséglet felét vesszük magunkhoz. Ehhez hasonlóan rosszul állunk a számos anyagcsere-folyamatban részt vevő biotin esetén, de B5-vitaminból és folsavból is csak minden második ember jut elegendő mennyiséghez. Az ásványi anyagok terén kissé jobb a helyzet, de kalciumból, vasból vagy éppen cinkből többet kellene fogyasztanunk.

 

„A kiegyensúlyozott étrend önmagában képes fedezni az egészséges ember tápanyagszükségletét, kivéve a D-vitamint, amelyet főleg télen, a napsütés hiányában kell kiegészítő formájában fogyasztani. A tél folyamán a szervezet vitamin- és ásványi anyag-ellátottsága romlik, ennek ellensúlyozására sok zöldséget és gyümölcsöt kellene ennünk, viszont frissen még nem kaphatók. Jó alternatívát jelenthetnek a savanyúságok, de sokan inkább a különböző étrend-kiegészítők szedését választják.” – mondja Antal Emese dietetikus, szociológus.A szakértő azonban felhívja a figyelmünket, hogy az ilyen készítmények között eltérő neveken, de nagyjából hasonló összetétellel többet is találhatunk, ezért a legjobb, ha szedésüket a túladagolás elkerülése érdekében orvossal vagy dietetikussal egyeztetjük.

 

Étrendünk kiegyensúlyozásában a körültekintő választás is segíthet. Az élelmiszerek egy részét a gyártási folyamat során vitaminokkal, esetleg ásványi anyagokkal dúsítják, így azok tápértéke megemelkedik, többletforrásaikkal hozzájárulnak a napi szükséglet fedezéséhez. Ezt legtöbbször önkéntesen teszik, bár van példa az állam által előírt kötelező dúsításra is, Ausztriában csak jódozott konyhasót lehet forgalmazni, az Egyesült Államokban a liszteket kell B-vitaminnal és vassal kiegészíteni, Belgiumban pedig csak A- és D-vitaminnal dúsított margarinok kerülhetnek forgalomba. Egyes vitaminokat technológiai célból is használhatnak az élelmiszerek előállítása során, a C-vitaminnal savanykás ízt, az A-vitamin előanyagával, a béta-karotinnal pedig sárgás színt lehet adni a termékeknek. A gyártó dönthet úgy is, hogy a feldolgozás során bekövetkező tápanyag-veszteségeket pótolja a pluszban hozzáadott anyagokkal, de a legtöbbször az élelmiszerek természetes vitamin- és ásványi anyag szintjét növelik meg a dúsítással.

 

Hazánkban jelenleg nincs kötelező jellegű előírás a dúsításra, a boltokban azonban számos vitaminnal vagy ásványi anyaggal kiegészített terméket találhatunk, melyek fogyasztása segíthet a téli-tavaszi vitaminhiányok elkerülésében. Vásárolhatunk C-vitaminnal dúsított gyümölcslevet, kalciummal, vassal és D-vitaminnal kiegészített gabonapelyheket, B6- és D-vitaminnal értékesebbé tett probiotikus joghurtitalt, cink és vas hozzáadásával készül kakaóport vagy éppen emelt A- és D-vitamin-tartalmú margarint is.

A szakértő szerint fontos ellenőrizni a csomagoláson látható adatok segítségével az állításokat. „A hatályos jogszabályok szerint a dúsított élelmiszerekben a vitaminoknak és az ásványi anyagoknak jelentős mennyiségben kell jelen lennie. Számszerűsítve ez 100 gramm vagy ml, esetleg egy adag esetén legalább az ajánlott napi bevitel 15, italok esetén 7,5 százalékát jelenti. Az értékeket ráadásul a címkén kötelezően fel kell tüntetni, a vitaminok és ásványi anyagok esetén a napi beviteli referencia érték (NRV) százalékában is megadva. A gyártóknak azt is garantálnia kell, hogy a minőségmegőrzési időszak végéig csak igen csekély mértékben csökkenhet az értékes mikrotápanyagok mennyisége.”

 

Többekben azonban kétségeket ébreszt, ha a természetes élelmiszerek vitamin- vagy ásványi anyag-tartalmát mesterségesen emelik meg. A szabályozás azonban minden szempontból védi a fogyasztókat, mondja Antal Emese: „Leginkább a túladagolás veszélye igényel figyelmet, hiszen sokan étrend-kiegészítőket is használnak egészségük megóvására, és így a napi ajánlott mennyiség többszörösét vehetik magukhoz. A gyártóknak azonban ezt figyelembe kell venniük, az átlagos fogyasztási adatok alapján meghatározva, milyen dúsítást alkalmaznak termékeikben. Garantált, hogy még dúsított élelmiszerek fogyasztása mellett sem léphetjük túl a vitaminokra és az ásványi anyagokra vonatkozó biztonságos legfelső szintet, amelyet a rendelet meghatároz. A fogyasztók védelmét szolgálja továbbá az a tilalom, mely szerint feldolgozatlan élelmiszerek, például gyümölcsök, zöldségek vagy hús esetén nem megengedett a dúsítás, miként az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italok esetén sem.”

 

A növekvő egészségtudatosság részeként sokan keresik a vitaminokkal, ásványi anyagokkal kiegészített élelmiszereket. Ezek fogyasztása hozzájárulhat a szervezet napi szükségletének biztosításához a létfontosságú anyagokból, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy mindez csak egy része a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásnak, amelyben valamennyi tápanyag bevitelére figyelmet kell fordítani. Érdemes tudatosan vásárolni a boltokban, melyhez nagy segítséget ad, ha figyelmesen megnézzük a termékek címkéjén található adatokat, információkat.

 

A Danone Magyarországon is bevezeti a fogyasztók számára könnyen értelmezhető tápértékjelölést, a Nutri-Score-t

2021.09.07.| A Danone Magyarországon is bevezeti a fogyasztók számára könnyen értelmezhető tápértékjelölést, a Nutri-Score-t bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone a tudatos fogyasztói választás támogatása érdekében 2021. júliustól kezdődően elsőként a Danone Krémtúró csomagolásán vezeti be a Nutri-Score jelölést. A kutatásokon és fogyasztói felméréseken alapuló, önkéntesen használható, az élelmiszerek csomagolásának elülső oldalán [...]

Sonka-kisokos húsvétra

2020.04.08.| Sonka-kisokos húsvétra bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Nincsen húsvét sonka nélkül, de ha finom falatokat szeretne az ünnepi asztalra tenni, érdemes felkészülten érkezni a pultokhoz. Megmutatjuk, mire kell figyelni sonkavásárláskor, és tippet adunk, hogy lehet egészségesebb a hidegtálak királya. A sonka [...]

Virsli nélkül nincs szilveszter

2019.12.26.| Virsli nélkül nincs szilveszter bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A kiadós, meleg reggelik elmaradhatatlan része, és a szilveszter is elképzelhetetlen nélküle: a virsli több mint hétszáz éve szerepel az asztalunkon. Ezzel kétségkívül az egyik legrégibb hústermék a konyhánkban, amiről érdemes többet is tudnunk. [...]

Tavaszi vitaminhiány? Tudatos választással megelőzhető!2017-02-27T18:43:32+01:00

Tojás: felmentve a koleszterinvád alól

Inkább jótékony hatásai vannak a tojásfogyasztásnak?

A tojás évezredek óta tölt be fontos szerepet az emberiség étrendjében. A múlt század végén összefüggésbe hozták több betegséggel, így például az érelmeszesedéssel is, ezért sokan kerülni kezdték. A legújabb eredmények kapcsán azonban érdemes átgondolni a korábbi feltételezéseket, és rehabilitálni a tojást.

 

A hazai tojásfogyasztás kisebb megingásoktól eltekintve harmadik évtizede folyamatosan csökken. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 80-as években még közel 400, addig 2014-ban már csak 221 tojást ettünk meg Magyarországon fejenként egy év alatt. A számok mögött talán az is állhat, hogy sokan a magas koleszterinszint kialakulásának elsődleges okát látják benne, és a megemelkedett vérzsírszinteket mutató laborlelet után azonnal felhagynak a fogyasztásával. Ám a korábbi vizsgálatokkal ellentétben úgy tűnik, ennek nincs igazából értelme.

 

A tojásról számokban

Az átlagos tyúktojás 60 grammot nyom, aminek a héj körülbelül a 11, a fehérje az 58, a sárgája pedig a 31 százalékát teszi ki. A tojásfehérjének igazából csak a tizede az igazi fehérje, a többit víz alkotja, míg a tojássárgájának már csak a fele víz, a többi nagyrészt (30 százalékban) zsír, egyötöd részben pedig fehérje. A tojásban darabonként körülbelül 5,4 gramm fehérje és 4,8 gramm zsír található, ami 68 kcal, azaz 286 kJ energiát jelent – persze mindez függ a méretétől is.

 

A tojásban számos hasznos tápanyag található meg. Kiemelkedő a D-vitamin tartalma, de van benne B12, B6, A- és E-vitamin valamint folsav, az ásványi anyagok közül pedig vas, cink, kalcium és kálium mellett antioxidáns hatású szelén is. Egy közepes tojás körülbelül 200 mg koleszterint tartalmaz, ami szinte kizárólag a sárgájában található meg.

A magasnak gondolt koleszterintartalom volt az oka a korábbi aggodalomnak, hogy a tojás – és más koleszterinben gazdag élelmiszer – fogyasztása megemelheti a koleszterinszintet, ami pedig a szív- és érrendszeri betegségek növekvő gyakoriságával jár együtt – ismerteti Antal Emese dietetikus- szociológus. Ma már úgy látjuk, hogy az étrendünkben található koleszterin kevésbé járul hozzá a vér koleszterinszintjének növeléséhez, mint például a zsírok. A legutóbbi kutatások eredményeként azt is tudjuk, hogy a rendszeres, de mérsékelt tojásfogyasztás (napi 1 darab) nem hozható kapcsolatba sem a magas koleszterinszinttel, sem az érelmeszesedéssel egészséges emberek esetén. Elképzelhető viszont, hogy a magasabb tojásfogyasztás növeli a 2. típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét, illetve meglévő cukorbetegség esetén hozzájárulhat a szív- és érrendszeri panaszok gyakoriságának növekedéséhez.

Így a táplálkozással foglalkozó kutatók szerint a tojásfogyasztás az egészséges, kiegyensúlyozott étrend része lehet, sőt számos előnnyel is járhat – foglalja össze a dietetikus.

 

Mit tud a tojás?

Ismert tény, hogy a magasabb fehérjetartalmú ételek fokozzák a jóllakottságérzést. Kutatók ezért azt vizsgálták, hogy a tojásfogyasztás befolyásolja-e az energiabevitelünket, és úgy találták, hogy akik tojást reggeliznek, általában kevesebb energiát visznek be a nap további részében. Arra is rámutattak, hogy a fogyókúrázóknál hasznos lehet tojást vagy abból készült ételt reggelizni, mivel az azonos kalóriatartalmú étrendekhez hasonlítva hosszabb távon (legalább nyolc hét) több felesleges súlyt adhatnak le.

Ha minden nap fogyasztunk tojást, azzal a szemünket is védhetjük. Egy kutatásban 12 héten át legalább heti hat tojást fogyasztó embereket vizsgáltak, és úgy találták, hogy vérükben megemelkedett az úgynevezett zeaxantin szintje, valamint a szemben található makuláris pigment optikai sűrűsége is nőtt. A zeaxantin a karotinoidok csoportjába tartozik, és egy másik hasonló típusú vegyülettel, a luteinnel együtt található meg a tojásban. A kutatók szerint ennek a két a két anyagnak köszönhető, hogy a tojás bizonyos fokú védelmet nyújthat az időskori makuladegenerációnak (AMD) nevezett, vakságot okozó betegség ellen.

 

Létezik-e okostojás?

A boltok polcain sokféle tojást találunk, köztük olyat is, amelyben a doboz felirata szerint több E-vitamin, szelén vagy éppen omega-3 zsírsav van. Sokan kételkednek azonban abban, hogy valóban így van, pedig lehetséges. A tyúkoknak adott speciális takarmánnyal elérhető például a magasabb DHA (dokozahexaénsav) tartalom. Ez a többszörösen telítetlen zsírsav fontos a látáshoz, a szív- és érrendszer egészséges működéséhez és az agy, valamint az idegrendszer fejlődéséhez. Tehát a tojás rendszeres, a kiegyensúlyozott étrend részeként történő fogyasztása valóban okosabbá tehet minket.

A tojásban létfontosságú, esszenciális aminosavakat, a látásunkat védő, antioxidáns hatású luteint és zeaxantint találunk. Fehérjetartalma könnyen emészthető, a benne lévő koleszterin pedig semmilyen gondot nem okoz, feltéve, ha nem zsíros, pontosabban telített zsírsavakban gazdag ételek részeként fogyasztjuk. Tehát a szalonnás rántottát tükörtojásra, zöldséges omlettre vagy főtt tojásra cserélve rövidesen tapasztalhatjuk a tojás jótékony hatásait.

Hizlal-e a tészta vagy nem?

2019.09.20.| Hizlal-e a tészta vagy nem? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szeretjük is, meg nem is a tésztákat: bár nincs olyan család, ahol ne kerülne az asztalra akár hetente többször is belőlük, sokan inkább kerülik. Kinek van igaza: akik szerint a tésztás fogások hizlalnak, vagy [...]

Miben süssünk egészségesen?

2019.09.16.| Miben süssünk egészségesen? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tagadhatatlan, hogy mi magyarok nagyon szeretünk sütni a konyhában. Télen pedig még annál is inkább, hiszen ekkor van a rántott hal, az aranysárga rántott szelet és persze a szalagos fánk szezonja. Jogos hát a [...]

Cukrom, cukrom mondd meg nékem…

2019.09.13.| Cukrom, cukrom mondd meg nékem… bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

… melyik fajtád a legegészségesebb e vidéken? Hófehérke történetét kissé szabadon értelmezve manapság is jól jönne egy varázslatos műszer, amelyik megmondja, mi a legegészségesebb választás. Ilyen azonban csak a mesékben létezik, így most inkább [...]

Miért nem romlik meg a tartós tej?

2019.09.09.| Miért nem romlik meg a tartós tej? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Évről-évre egyre kevesebb tejet és tejterméket fogyasztunk: a közel négy évtizede tartó csökkenésről a statisztikák mellett a hazai kutatások is árulkodnak. Pedig a tej és a tejtermékek számos pozitív hatással bírnak az egészségünkre nézve. [...]

Tojás: felmentve a koleszterinvád alól2017-02-24T18:07:32+01:00

Hogyan maradjunk frissek egy hosszabb autóút alatt?

Sokak számára ismerős az érzés, amikor egy-kétórás autóvezetés – vagy még hosszabb autóút után – kell helytállni egy üzleti tárgyaláson, megtartani egy fontosabb előadást, meggyőzni egy lehetséges vevőt, vagy egyszerűen csak kellő energiával bírni az – úton addig békésen szendergő – gyerek egyre növekvő aktivitásigényét. Legyen szó akár üzleti útról, akár családi nyaralásról, sokat tehetünk azért, hogy egy hosszabb autóút alatt is megőrizzük frissességünket, elsősorban biztonságunk érdekében!

Ha nagyon hosszú útra indulunk, és szeretnénk kihasználni a hajnali autópályák ürességét, akkor se induljunk el hajnal 3.00 óra előtt, amikor élettanilag a legalacsonyabb az éberségi szintünk. Indulás előtt mindenképp aludjunk néhány órát!

Vezetés közben nincs szükségünk igazán sok kalóriára, ezért frissességünk érdekében az indulás előtt és az út alatt kerüljük a nehezebb ételek fogyasztását, ne együk „álmosra” magunkat! Az út közbeni nassolást elkerülhetjük például cukormentes rágógumi fogyasztásával, rágózás mellett ugyanis kevesebbet eszünk, mégis energikusabbnak érezzük magunkat. Sőt, pszichológusok szerint a rágózás jótékonyan hat a memóriára, és a koncentrációt is segíti.  Ez azért van így, mert az álkapocs rágó mozgásakor az agy hippokampusz nevű része stimulálódik, amely fontos szerepet játszik a memória működésében. Emellett maga a rágó mozgás a pumpálás révén több vért juttat az agyba, nő a pulzus, s több oxigén is jut az agyba a keringés serkentése révén.

Az agy megfelelő oxigénellátását, s így a frissességünk megőrzését támogatja a rendszeres szellőztetés is. Ideális esetben 30-40 percenként érdemes friss levegőt engedni az autóba, a téli hidegben és a nyári forróságban egyaránt. Ha többórás útra megyünk, 2-3 óránként mindenképp álljunk meg, szívjunk friss levegőt, és könnyedén mozgassuk át – elsősorban nyaki és háti – izmainkat.

A frissességünk és éberségünk fenntartása érdekében elengedhetetlen a megfelelő folyadékfogyasztás. A legjobb, ha tiszta vizet fogyasztunk! A kávé és az egyéb koffeintartalmú italok segítenek a reakcióidő gyorsításában, éberebbé tesznek, de vízhajtó hatásúak. Koffeintartalmú italok fogyasztása után tehát különösen oda kell figyelnünk a folyadékpótlásra!

Az út során többféle stresszhatásnak is ki vagyunk téve. Gondoljunk például a szabálytalanul közlekedő autóstársakra, egy váratlan útelterelésre, vagy forgalmi dugóra. Ha frissen és energikusan szeretnénk megérkezni, kontroll alatt kell tartanunk a stresszt, gyorsan és hatékonyan kell oldanunk a feszültségünket. Mindenkinél más technika válik be jobban az adott körülmények között, érdemes kísérletezni! Van, akinek a különböző légző gyakorlatok segítenek (mély hasi légzés és hosszú  kilégzés), s van, aki a kezét szorítja ökölbe és lazítja el párszor, mintha egy stresszlabdát szorongatna. Egy erőteljes izom folyamatos működtetése, a feszítés és elernyedés tudatos váltogatása ugyanis azonnali stresszcsökkentő hatással bír. Stressz helyzetben szintén sokan kapnak be egy cukormentes rágót, mint feszültségcsökkentő „eszközt”, hiszen a test legerősebb izma a rágóizom, így a rágóizom folyamatos működtetésével is azonos hatást érünk el. Sőt, így az út végére nemcsak mi magunk, hanem a leheletünk is friss marad, emiatt sem kell aggódnunk!

 Molnár-Sefcsik Yvette, pszichológus

 

Gyerekbarát koccintás

2022.09.05.| Gyerekbarát koccintás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legfiatalabbak számára rengeteg „felnőttes” dolog készül, a sportcipőktől kezdve egészen a csak játékra alkalmas laptop-utánzatokig. Az élelmiszerek körében is találunk hasonló példákat, hiszen kaphatók gyerekeknek szánt joghurtok, felvágottak és persze gyerekpezsgőt is találunk [...]

Halrudacska, a gyerekek kedvence

2022.09.05.| Halrudacska, a gyerekek kedvence bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az inuit eszkimók már évezredek óta ismerik a gyorsfagyasztást, és már ők is a halat tartósították így. Sőt, rájöttek arra, hogy a fagyasztott hal húsa ízletesebb lesz, a jellegzetes halas íz pedig mérséklődik. Nem [...]

Hogyan maradjunk frissek egy hosszabb autóút alatt?2017-02-21T15:06:52+01:00

Tízből négy kisgyerek kalciumhiányos Magyarországon

 

A csontritkulás kialakulásában döntő szerepet játszó vitaminhiány riasztóan sokakat érint Magyarországon: a felnőtt lakosság 71 százaléka D-vitamin-hiányos, az 1-3 éves korosztály fele pedig csak havonta egyszer vagy ennél is ritkábban kap D-vitamint. Az élet első 1000 napjának helytelen vitaminpótlása a felnőttkori egészségre is hatással van: a kalcium- és D-vitamin-hiány nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy hazánkban jelenleg több mint 800.000 csontritkulásos beteg él. Az érintettek sajnos nem csak a megelőzésre, de a terápiára sem fordítanak elég figyelmet: alig több mint 10 százalékuk részesül megfelelő gyógyszeres kezelésben, pedig az első csonttörés megsokszorozza a következő, akár végzetes kimenetelű törés kockázatát – figyelmeztetnek a szakértők a csontritkulás világnapja alkalmából.

A csontritkulás, más néven osteoporosis a csontok tömegének és mésztartalmának csökkenését jelenti, amely fokozott törékenységet okoz. A Nemzetközi Csontritkulás Alapítvány (IOF) adatai alapján félpercenként legalább egy osteoporosis okozta csonttörés történik világszerte, Magyarországon pedig jelenleg több mint 800.000-en szenvednek csontritkulásban.

„A helytelen táplálkozás és az inaktív életmód kulcsszerepet játszik a csontritkulás kialakulásában. A megelőzésre már kisgyermekkorban is oda kell figyelni: optimális testmozgással, valamint megfelelő kalcium- és D-vitaminpótlással.” – hívta fel a figyelmet a csontritkulás világnapján Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke és az Első 1000 Nap Program szakértője. „Gyermekkorban a napi kalciumigény 800-1200 mg, míg serdülőkorban 1200-1500 mg. Felnőttként a szervezet szükséglete kicsit mérséklődik (napi 1000 mg), idős korban viszont újból 1200 mg-ra nő. Ennek ellenére hazánkban egy átlagos felnőtt mindössze 400-600 mg kalciumot visz be szervezetébe, a kisgyermekek kalciumpótlására pedig még kevésbé ügyelnek.[1]” – tette hozzá a szakértő.

A csontfejlődés legintenzívebb szakasza az élet első 1000 napjában zajlik

Az erős csontozat felépüléséhez a kalcium mellett D-vitaminra is szükség van: a napfényvitaminként is ismert elem nélkülözhetetlen a kalcium megfelelő felszívódásához, hiánya csontvesztéshez, a csontszerkezet elváltozásához és a törések fokozott kockázatához vezet. Tél végére a magyar lakosság 94 százaléka nem éri el az ideális D-vitamin-értéket, tízből heten pedig még a normál értéket sem.

„Sajnos nem csak a felnőttek szenvednek vitaminhiányban: az 1-3 éves korosztály csaknem fele mindössze havonta egyszer vagy ennél is ritkábban kap D-vitamint, és tízből négyen túl kevés kalciumhoz jutnak. Pedig a megfelelő D-vitamin- és kalciumbevitel nem csak a későbbi csonttöréseket, de a daganatos és az influenzás megbetegedéseket, valamint a cukorbetegséget is segít megelőzni.” – fejtette ki Dr. Takács István.

Az élet első 1000 napjának környezeti tényezői – azon belül is a táplálás – meghatározó szerepet töltenek be az egészség fejlődésében. A vitaminhiányos állapot elkerülése érdekében már a várandósság alatt nélkülözhetetlen a kalcium- és D-vitamin-pótlás, amit a születést követően is folytatni kell. Elengedhetetlen az ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag étrend, amit a 1 éves kor felett a korosztály számára kifejlesztett gyerekitalokkal is kiegészíthetünk.” – foglalta össze a szakértő.

 

Az élet glutén nélkül: néha szükség, sokszor divat

2022.09.05.| Az élet glutén nélkül: néha szükség, sokszor divat bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A gabonafélék és a belőlük készült élelmiszerek, ételek évezredekig képezték az emberi táplálkozás alapját, és természetesen még manapság is a legfontosabb alapanyagok között vannak. Az utóbbi években azonban először a magas szénhidrát-tartalom, majd pedig [...]

Egy igazán sokoldalú tejtermék

2022.09.05.| Egy igazán sokoldalú tejtermék bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A tejföl a magyar konyha nélkülözhetetlen alapanyaga, a paprikás vagy a töltött káposzta elképzelhetetlen nélküle, de ezzel kenjük meg a lángost, és persze jut belőle bőven levesekbe vagy éppen főzelékekbe is. A hűtőszekrényben tehát [...]

Tízből négy kisgyerek kalciumhiányos Magyarországon2017-02-21T16:23:33+01:00

A D-vitamin a náthától és az influenzától is véd

Nemcsak a csontok és az izmok egészségét védi a D-vitamin-pótlás, hanem óv az akut légzőszervi gyulladásoktól, köztük a náthától és az influenzától is – derítették ki a Londoni Queen Mary Egyetem kutatói egy nagyszabású tanulmányban.

 

A British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmány 14 országban – köztük Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Japánban, Indiában, Afganisztánban, Ausztráliában és Kanadában – 11 ezer résztvevővel végzett 25 klinikai próba eredményeinek új elemzésén alapul. Külön-külön ezek a kutatások ellentmondó eredményekre jutottak, egyesek kimutatták, hogy a D-vitamin véd a légzőszervi megbetegedésektől, mások semmiféle ilyen hatást nem tudtak igazolni – olvasható a medicalxpres.com hírportálon.

 

„Ez a nagyszabású kutatási együttműködés az első döntő bizonyítékot szolgáltatta arra, hogy a D-vitamin valóban véd a légzőszervi gyulladásoktól” – hangsúlyozta Adrian Martineau professzor, a tanulmány vezető szerzője. „A D-vitaminpótlás védelmi hatásai a legerősebbek azoknál, akiknek szervezetében a legalacsonyabb a D-vitaminszint, és a pótlást napi vagy heti szinten kapják, nem pedig ritkábban” – magyarázta a professzor.

 

Hozzátette: a D-vitaminnal dúsított élelmiszerek folyamatos, alacsonyszintű D-vitamin bevitelt biztosítanak, amivel számos országban sikerült megszüntetni a nagymértékű D-vitaminhiányt. A D-vitamin ezen új előnyének kimutatásával tanulmányuk megerősíti az élelmiszerek D-vitaminnal való dúsításának bevezetését olyan országokban, mint az Egyesült Királyság, ahol általános a súlyos D-vitaminhiány.

A sajt természetes D-vitamin-forrás

A D-vitamin a szakemberek szerint oly módon véd a légúti fertőzésektől, hogy erősíti az antimikrobiális peptidek szintjét a tüdőben. Az antimikrobiális peptidek, amelyek az élővilág legősibb védekező mechanizmusai közé tartoznak, rövid, 15-40 aminosavból álló peptidláncok, amelyek a kórokozók sejtmembránjában fejtik ki baktériumölő hatásukat.

A tanulmány eredményei egybeesnek azzal a megfigyeléssel, hogy a nátha és az influenza általában télen és tavasszal lép fel, amikor a szervezet D-vitaminszintje a legalacsonyabb. Ez adhat magyarázatot arra is, miért véd a D-vitamin az asztmarohamok ellen, amelyeket légzőszervi vírusok idéznek elő.

A szakemberek kimutatták, hogy a napi vagy heti D-vitaminpótlás felére csökkentette az akut légzőszervi gyulladás kockázatát azoknál, akiknek legalacsonyabb a D-vitamin szintje. Mérsékeltebben védi azokat, akiknek szervezetében magasabb a D-vitaminszint, esetükben tíz százalékkal csökkentette a légzőszervi gyulladás kialakulásának a kockázatát. A kutatók szerint az akut légzőszervi gyulladás kockázatának csökkenése a D-vitaminpótlással egyenértékű az influenzaoltás védőhatásával.

 

Forrás: MTI

Gyerekbarát koccintás

2022.09.05.| Gyerekbarát koccintás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legfiatalabbak számára rengeteg „felnőttes” dolog készül, a sportcipőktől kezdve egészen a csak játékra alkalmas laptop-utánzatokig. Az élelmiszerek körében is találunk hasonló példákat, hiszen kaphatók gyerekeknek szánt joghurtok, felvágottak és persze gyerekpezsgőt is találunk [...]

Halrudacska, a gyerekek kedvence

2022.09.05.| Halrudacska, a gyerekek kedvence bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az inuit eszkimók már évezredek óta ismerik a gyorsfagyasztást, és már ők is a halat tartósították így. Sőt, rájöttek arra, hogy a fagyasztott hal húsa ízletesebb lesz, a jellegzetes halas íz pedig mérséklődik. Nem [...]

A D-vitamin a náthától és az influenzától is véd2017-02-21T18:09:08+01:00