A kihívás

A WHO Európai Régiójában mintegy 64 millió ember szenved cukorbetegségben. A betegség az érintettek számára szenvedést és nehézségeket okoz, ugyanakkor megterheli a Régió gazdaságait és egészségügyi rendszereit. A diabétesz szív- és érrendszeri betegségekhez (CVD), vaksághoz, veseelégtelenséghez, végtagvesztéshez és halálhoz vezethet. A diabétesz prevalenciája az Európai Régióban minden korosztályban növekszik, és egyes tagállamokban már jelenleg is a lakosság 10-12%-át érinti. A diabétesz járványszerű terjedése szorosan összefügg olyan egyre erősödő tendenciákkal, mint a túlsúly és az elhízás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet.

A WHO becslése szerint 2014-ben világszerte 422 millió felnőtt cukorbeteg élt ( a felnőtt lakosság 8,5%-a), összehasonlítva a diabétesz 1980-ban 108 milló felnőtt lakost érintett. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (International Diabetes Federation IDF) szerint 2015-ben emellett 318 millió csökkent glukóz toleranciával terhelt személlyel számolhatunk. 2040-re a betegek száma 642 millióra nő, 10 személyből egy cukorbeteg lesz. Ha a betegség okozta halálozást vizsgáljuk, a cukorbetegség évi 5; a HIV/AIDS és tuberculosis 1,5; a malária 0,6 millió halálesetért felelős.

A diabéteszes betegségteher Európában és Magyarországon

• Az Európai Régióban a 18 éves és annál idősebb korosztályban 64 millió ember él diabétesszel, közülük 33 millió nő és 31 millió férfi.
• Az Európai Régió országaiban a cukorbetegségben szenvedő felnőttek aránya a férfi lakosságon belül 5,2% és 13,3% között alakul, míg a nők körében 3,3% és 14,2% között változik.
• Az Európai Régióban a diabétesz prevalenciája az 1980. és 2014. közötti időszakban 2%- kal nőtt, azaz a (18 éves és idősebb) lakosság körében 5,3%-ról 7,3%-ra emelkedett.
• A diabétesz évente több tízezer életet követel az Európai Régióban, ez a potenciálisan halálos betegség azonban megelőzhető lenne. Becslések szerint a 2-es típusú cukorbetegség az esetek legalább 20%-ában elkerülhető.
• A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (International Diabetes Federation) becslése szerint 2015-ben Európa teljes egészségügyi kiadásaiból 9%-ot, azaz 156 milliárd USD-t tett ki, amit a diabéteszre fordítottak.
• Magyarországon a 19-70 év közötti korosztályban 8% felett van a cukorbetegség előfordulási aránya és körülbelül ugyanilyen mértékű a cukorbetegséget megelőző állapotban lévő személyek előfordulása a népességben. A felnőtt lakosság mintegy 15%-ának van valamilyen cukoranyagcsere zavara.

A diabétesznek három típusa van:

• Az 1-es típusú diabéteszben a szervezet nem termel inzulint. Jelenlegi ismereteink szerint az 1-es típusú diabétesz nem előzhető meg. A betegség tünetei közé tartozik a fokozott vizeletürítés (poliuria), a szomjúság (polidipszia), az állandó éhségérzet, a testsúlycsökkenés, a látás megváltozása, homályos látás és a kimerültség. Ezek a tünetek egészen váratlanul jelenhetnek meg, és akut állapot bekövetkezéséhez vezethetnek.

• 2-es típusú diabetes akkor következik be, amikor a szervezet nem képes hatékonyan felhasználni az inzulint. Globálisan a diabéteszes esetek 90%-át teszi ki, és jórészt megelőzhető. A tünetei hasonlóak lehetnek az 1-es típusú cukorbetegség tüneteihez, sokszor azonban annál kevésbé szembetűnőek. Ez az oka, hogy a betegséget időnként csak évekkel a kialakulása után diagnosztizálják, amikor már megjelennek a szövődmények. A 2-es típusú cukorbetegséget nem is olyan régen még a középkorú és idős emberek betegségének tartották, előfordulásának gyakorisága azonban valamennyi korcsoportban növekedett, és ma már egyre többször találkozunk vele a túlsúlyos kamaszok és gyermekek körében is. A 2-es típusú cukorbetegség kialakulása kalóriamegszorító diétával és sok mozgással megelőzhető, ugyanakkor a már kialakult betegség nem szüntethető meg, ám életmódváltással, fogyással karbantartható.

• A terhességi cukorbetegség olyan hiperglikémia, amit először a terhesség alatt fedeznek fel. A terhességi cukorbetegség tünetei hasonlóak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteihez. A terhességi cukorbetegséget legtöbbször a terhességi szűrővizsgálatok során diagnosztizálják, nem pedig a beteg által elmondott tünetek alapján. A betegségnek ez a típusa általában átmeneti jellegű, a terhességi cukorbetegségben szenvedő nőknél azonban életük későbbi szakaszában kialakulhat 2-es típusú diabétesz.

Rizikófaktorok

A diabéteszes járványról készült tanulmányok azt mutatják, hogy a nem befolyásolható rizikófaktorok – például a népesség öregedése és a hosszabb túlélés – csak mintegy 20%-ban magyarázza a betegség egyre emelkedő prevalenciáját. A növekedés elsősorban a befolyásolható rizikófaktorok, többek között a túlsúly és az elhízás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet fokozott előfordulásának köszönhető. Becslések szerint 2012-ben a diabétesz okozta összes haláleset 17%-áért a magas testtömegindex (BMI) volt felelős.

Az Európai Régióban a 18 éves és annál idősebb felnőttek körében a túlsúlyosság előfordulása a férfiak esetében csaknem 63%, a nőknél 55%.

Magyarországon 2014-ben a felnőtt lakosság 65%-a túlsúlyos vagy elhízott volt. A nők 62%-a, a férfiak 67%-a, összesen mintegy 5 millió ember rendelkezett súlytöbblettel, tehát háromból egy felnőtt elhízott és egy pedig túlsúlyos! Mind a mozgásszegény életmód, mind pedig a túlsúly vagy elhízás előfordulása a magas jövedelmű országokban a leggyakoribb.

Megelőzés

A diabéteszes járvány megfékezésének egyetlen biztos módja, ha megakadályozzuk, hogy az emberek cukorbeteggé váljanak.

A növekvő testsúllyal összefüggő egészség-kockázatok jelentős része, ennélfogva a diabétesz fokozott kockázata is gyermekkorban és a fiatalok körében jelenik meg először. A 2-es típusú diabétesz kialakulásának megelőzésében illetve késleltetésében már egyszerű életmódbeli változtatások is hatékonynak bizonyultak.

Minden életkorban tehetünk a 2-es típusú diabétesz és szövődményeinek a megelőzéséért, ha betartjuk a következőket:

1. egészséges testsúly elérése és megtartása;
2. testmozgás – legalább 30 perc rendszeres, közepes intenzitású testmozgás szinte minden nap, súlykontroll esetén ennél több;
3. napi 3-5 adag gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó egészséges étrend, csökkentett cukor és telített zsírsav bevitel; valamint
4. dohányzás kerülése – a dohányzás növeli a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) kockázatát. A cukorbeteg felnőttek körében 2-3-szor magasabb a CVD aránya, mint a nem diabeteses felnőttek körében.

Diagnózis és kezelés

A 2-es típusú cukorbetegség egy viszonylag olcsó vérvizsgálattal már a betegség korai szakaszában diagnosztizálható. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség becslése szerint azonban Európában a 20-79 éves korosztály tagjainak 40%-a (vagyis 23,5 millió ember) szenved nem diagnosztizált cukorbetegségben azért, mert nem veszik észre, vagy nem tudják értelmezni a kezdeti tüneteket, illetve bizonyos esetekben az egészségügyi rendszer hiányosságai miatt. Minél tovább él valaki nem diagnosztizált, nem kezelt diabétesszel, annál rosszabbak a várható egészségkilátásai.

A diabétesz a vércukorszint csökkentésével, valamint a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát növelő ismert rizikófaktorok csökkentésével kezelhető. Az 1-es típusú diabéteszben szenvedő embereknek inzulinra van szükségük; a 2-es típusú diabéteszben szenvedők kezelése történhet szájon át szedett gyógyszerekkel, de nekik is szükségük lehet inzulinra. Mivel a diabétesz a vakság, veseelégtelenség, alsóvégtagi amputáció és számos egyéb hosszú távú szövődmény egyik legfőbb okozója, további intézkedések is szükségesek, többek között rendszeres szűrés a retinopátia és a vesebetegség korai jeleinek felismerésére, a lábápolás, valamint a vérnyomás és a koleszterinszint kontrollja. A kezelést támogatni kell az életmódot érintő, fentebb ismertetett négy intézkedéssel.

A diabétesz és szövődményei felügyeletét, megelőzését és kontrollját szolgáló hatékony intézkedések bevezetésének felgyorsításán és előmozdításán dolgozó WHO:

• normákat és standardokat határoz meg,
• figyelemmel kíséri az egészségügyi helyzetet,
• ösztönzi és támogatja a kutatást,
• bizonyítékokon alapuló szakpolitikai lehetőségeket kínál,
• partnerkapcsolatokat alakít ki ott, ahol közös fellépésre van szükség, és
• terjeszti a globális diabéteszes járványra vonatkozó ismereteket.