Reggeli: nem csak laktat, okosít is

Újra itt az iskola, és vele együtt a szülők egyik rémálma, a reggeli rohanás. Bizony, komoly logisztikai feladat az egész családot megfelelően útnak indítani, a kapkodásnak viszont sokszor a reggeli látja a kárát. Az hinnénk, ebből nem lehet baj, az igazság viszont teljesen más.

Becsöngettek, a gyerekeknek pedig újra minden nap az iskolapadban kell bizonyítani a jó tanulmányi eredményekért. Gondolta volna, hogy ez nem kis mértékben a reggelin, illetve annak összetételén is múlik? Az elmúlt években több kutatás is arra mutatott rá, hogy a kiegyensúlyozott étrend jelentős hatással van a szellemi funkciókra, ezen belül a koncentrálóképességre. Akár 15-20 százalék is lehet az eltérés a megfelelően étkezők javára, de vajon miért van ez így?

Erről kérdeztük Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét: „Az emberi szervezet legnagyobb energiaigényű szerve az agy: súlya mindössze a testtömegünk körülbelül két százaléka, átlagosan mégis minden negyedik-ötödik kalóriát a működtetésére használjuk fel. Fontos tudni, hogy tápanyagként a fehérjéket és a zsírokat nem, csak a vérben lévő cukrot tudja hasznosítani. Ezért nem meglepő, hogy a kiegyensúlyozott, szénhidrátokat is megfelelő mennyiségben tartalmazó étrend segíti a szellemi funkciókat” – magyarázza a szakértő.

A rendszeres, jól összeállított reggeli növeli az agy kognitív funkcióinak működését, így például a térbeli memória és a rövidtávú emlékezet is javul. Speciális vizsgálatok alapján elmondható, hogy a tartalmas reggelit fogyasztó gyerekek jobban tudják figyelmüket összpontosítani és feladatmegoldó képességük is jobb azokénál, akik kihagyják a nap első étkezését. A rendszeresen reggeli nélkül iskolába induló gyerekek körében az elhízás is gyakrabban fordulhat elő.

Miből álljon akkor a reggeli?

Amerikai tudósok szerint a több összetett szénhidrátot tartalmazó reggeli hatékonyabb a mentális funkciók szempontjából, mint az ugyanolyan energiatartalmú, de egyszerűbb szénhidrátokban gazdag. „Az összetett szénhidrátok – mint például a teljes értékű gabonafélékben előfordulók – hosszabb távon biztosítják a megfelelő vércukorszintet” – hangsúlyozza Antal Emese, aki szerint a legjobb valamilyen rostban is gazdag, teljes kiőrlésű gabonafélével, pékáruval kezdeni a napot. „Az ezekben található rostok ugyanis jótékonyan befolyásolják, azaz lassítják a szénhidrátok felszívódását” – teszi hozzá. A szakember azt javasolja, hogy a gyermek fogyasszon teljes kiőrlésű gabonafélét, teljes értékű fehérjeforrást, mint például sovány tejet, tejterméket vagy húsfélét, végül pedig friss zöldség vagy gyümölcs egészítse ki a reggelit

Tudta?

Az emberi agy valóban elképesztő mennyiségű energiát képes felhasználni: mérések szerint intenzív szellemi tevékenység, például tanulás közben az energiafelvétele percenként akár 1,5 kcal, azaz 6 kJ is lehet. Csak az összehasonlítás kedvéért: egy átlagos felnőtt napi energiaigénye 2000 kcal körül mozog.

Tippek tápláló és egészséges reggelikre

1 szelet rozskenyér, körözött, 1 db zöldpaprika, 1 pohár frissen facsart narancslé

1 darab teljes kiőrlésű zsemle, margarin, csirkemell-sonka, paradicsom, 1 bögre tej

Pirítós teljes kiőrlésű toastkenyérből, 1 lágytojás, kígyóuborka, gyümölcstea

 

Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro rovatában jelent meg.

Reggeli: nem csak laktat, okosít is

2019.10.14.|

Újra itt az iskola, és vele együtt a szülők egyik rémálma, a reggeli rohanás. Bizony, komoly logisztikai feladat az egész családot megfelelően útnak indítani, a kapkodásnak viszont sokszor a reggeli látja a kárát. Az [...]

Kenjük kenyérre a napfény ízét!

2019.10.11.|

Ilyenkor nyár végén sorra kerülnek a kamrák polcaira a lekvárral teli üvegek. Milyen is jó télen elővenni egy ilyet, és a reggelinél felidézni a napsütést, az érett gyümölcsök finom zamatát! Azonban nem mindegy, mit [...]

Reggeli: nem csak laktat, okosít is2019-09-05T20:38:30+01:00

Kenjük kenyérre a napfény ízét!

Ilyenkor nyár végén sorra kerülnek a kamrák polcaira a lekvárral teli üvegek. Milyen is jó télen elővenni egy ilyet, és a reggelinél felidézni a napsütést, az érett gyümölcsök finom zamatát! Azonban nem mindegy, mit kenünk a pirítósra: segítünk eligazodni a lekvárok és a dzsemek világában!

A lekvár hagyományai évszázadokra tekintenek vissza, és a technológiája még a modern élelmiszeripar megjelenésével sem változott: a gyümölcsöt több-kevesebb cukor hozzáadásával hosszan főzzük, amíg szépen besűrűsödik. Az eredeti recept szerint ehhez éppen csak össze kell darabolni a gyümölcsöt, a péppé tört, esetleg szitán is átnyomkodott velőből készült finomság ugyanis már a gyümölcsíz névre hallgat a boltok polcain. A jó lekvár titka az érett, hibátlan gyümölcs és a türelem, hiszen folyamatosan kevergetni kell, amíg el nem készül. Cserébe sem adalékanyagokat, sem tartósítókat nem kell hozzá használni, a hő hatására elpusztulnak benne a romlást okozó baktériumok és gombák, a vízveszteség és a gyümölcs pektinje miatt pedig finom, kenhető állagú lesz.

„A lekvárok, természetesen cukortartalmuk figyelembevételével, gond nélkül lehetnek a kiegyensúlyozott táplálkozás részei. A gyümölcs értékes rostjai, ásványi anyagai koncentráltan vannak benne, ám sajnos ugyanez már nem mondható el a vitaminok jelentős részéről. Azok ugyanis a hosszú főzés hatására lebomlanak, azonban erre alternatívát kínálnak a dzsemek, amelyeket a legtöbben nem is különböztetnek meg a lekvártól” – segít tájékozódni Antal Emese, dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője.

Manapság éppen a dietetikus által javasolt dzsemet készítik a legtöbben otthon, sőt a boltokban is ezek fogynak leginkább. A dzsem jellegzetessége, hogy némi cukor és zselésítőanyag hozzáadásával percek alatt elkészíthető, így a hőérzékeny vitaminokból jócskán több marad benne. A zselésítőanyagtól sem kell megijedni, ez leggyakrabban a gyümölcsökben természetesen is előforduló pektin nevű anyag, ezt tartalmazzák a dzsemfix nevű készítmények is, amit szinte mindenki használ az otthoni befőzéshez.

Antal Emese végül néhány jó tanácsot is ad a dzsemek, lekvárok fogyasztásához: „Bár a friss gyümölcsöt nem pótolhatják, ezeknek az élelmiszereknek megvan a maguk helye az étrendben. Hetente egyszer-kétszer kerülhetnek a tányérunkra, így színesebbé, táplálóbbá teszik étrendünket az őszi-tavaszi időszakban. Persze ha a lekvár egy finom sütemény része, akkor nem árt a tudatosság: édességeket legfeljebb hetente egyszer, alkalomszerűen, az étkezések után javasolt fogyasztani, még akkor is, ha lekvárral vagy dzsemmel készültek.”

Tudta?

A boltokban kapható dzsemek áttört gyümölcsvelőből és némi darabos gyümölcsből, az extra dzsemek darabolt gyümölcsből készülnek. A marmelád pedig kizárólag citrusfélékből készülhet, általában gyümölcshús, -lé és héjdarabok felhasználásával.

Tipp

Ha boltban vásárolunk lekvárt vagy dzsemet, akkor a címkén a gyümölcstartalomra érdemes figyelni. Általában ezt a „xx gramm gyümölcs/100 g” formában jelölik, ahol természetesen az a jobb, ha minél több a felhasznált gyümölcs mennyisége. Ha azt látjuk, hogy 100 gramm késztermékhez 100 grammnál több gyümölcsöt használtak fel, az nem tévedés: a nagy víztartalmú alapanyagból készülő lekvároknál előfordulhat ilyen is.

Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

Reggeli: nem csak laktat, okosít is

2019.10.14.|

Újra itt az iskola, és vele együtt a szülők egyik rémálma, a reggeli rohanás. Bizony, komoly logisztikai feladat az egész családot megfelelően útnak indítani, a kapkodásnak viszont sokszor a reggeli látja a kárát. Az [...]

Kenjük kenyérre a napfény ízét!

2019.10.11.|

Ilyenkor nyár végén sorra kerülnek a kamrák polcaira a lekvárral teli üvegek. Milyen is jó télen elővenni egy ilyet, és a reggelinél felidézni a napsütést, az érett gyümölcsök finom zamatát! Azonban nem mindegy, mit [...]

Kenjük kenyérre a napfény ízét!2019-09-05T20:27:18+01:00

Miért félünk a tartósítószerektől?

Mitől lesz sokáig eltartható egy élelmiszer? Hogyan állhat el hónapokig a tej hűtés nélkül? Megannyi kérdés, amelyre sokak szerint egyetlen válasz létezik: a tartósítószerektől, amiket jobb lenne elkerülnünk. Az igazság azonban olyan sokrétű, mint a jó rétes tésztája…

Négyből hárman keresik a tartósítószermentes feliratot az élelmiszereken – derült ki a TÉT Platform közelmúltban végzett reprezentatív kutatásából, ezzel minden más szempontot megelőznek a vásárlást befolyásoló termékjellemzők sorában. Vajon miért lett ennyire negatív a tartósítószerek renoméja? Néhány évtizede még nagymamáink minden receptjében szerepelt a késhegynyi szalicil, amit a befőtt vagy a lekvár tetejére kellett szórni – ám ma már olyannyira tartunk a mesterséges anyagoktól, hogy sok minden más mellett a tartósítószerektől is félünk.

Az élelmiszereket már ősidők óta tartósítjuk, hiszen legtöbbjük rövidebb-hosszabb idő alatt elveszti minőségét, élvezeti értékét, sőt hamar rájöttünk arra is, hogy a romlott étel fogyasztása betegséget okozhat. Az idők folyamán egyre kifinomultabb tartósítási módszerek jelentek meg, de a cél nem változott: megakadályozni a mikroorganizmusok szaporodását, így növelni az eltarthatóságát. A sokféle lehetőség egyike az úgynevezett kémiai tartósítás, amihez tartósítószereket használunk – magyarázza dr. Szűcs Viktória, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezető élelmiszeripari szakértője.

„Tény: a tartósítószerek általában valóban mérgező hatású, maró, irritatív anyagok, amelyek sokszor allergiás reakciókat is kiválthatnak. Ha nem lennének ilyenek, akkor a kórokozó mikroorganizmusok, élesztő- és penészgombák vagy a baktériumok ellen sem sokat érnének. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az élelmiszerekben felhasználható mennyiségben teljesen ártalmatlanok, esetleges kockázatuk sokkal kisebb, mint a nélkülük megjelenő élelmiszerbiztonsági rizikó” – mondja a szakember, aki azt is elárulja: nem minden tartósítószer mesterséges, a benzoesav például az áfonyában és más gyümölcsökben is előfordul. A modern tartósító eljárások, így a tartósítószerek nélkülözhetetlenek a növekvő létszámú és megváltozott életvitelű emberiség biztonságos és megfelelő mennyiségű élelmiszerrel való ellátásához.

Kell-e félnünk a tartósítószerektől?

Természetesen nem, az élelmiszeripari termékekben felhasználható mennyiségüket szigorúan szabályozzák és rendszeresen felülvizsgálják, a szabálytalan felhasználást pedig büntetik a hatóságok. Bár sokan úgy gondolják, szinte mindenben megtalálhatók, ez korántsem igaz: alapvető élelmiszerekben, például tejtermékekben csak ritkán, a csecsemők számára készülő élelmiszerekben pedig egyáltalában nem lehet tartósítószer.

Ezt viszont sokan nem tudják: a fent említett kutatásban tízből heten gondolták úgy, hogy a tartós tejekben adalékanyagok, köztük tartósítószerek vannak. A hazai és nemzetközi szabályozások alapján is a tejhez ilyesmit egyáltalán nem szabad felhasználni.

Mitől áll el akár egy évig is a tartós tej?

Tartósítást itt is használnak, de nem kémiait: a tejet először rövid, 1-2 másodperces, de nagyon magas hőmérsékleten pasztőrözik, elölve benne szinte minden romlást okozó mikroorganizmust. Utána pedig úgynevezett aszeptikus – azaz gyakorlatilag steril – körülmények között töltik többrétegű dobozba, amely teljesen elzárja a fényt és az oxigént a tejtől, így az nem tud megromlani. Hasonlóan tartósítják a legtöbb italt: az idősebbek még emlékezhetnek a nyolc napig fogyasztható sörre, ma már viszont hónapokig friss marad a nedű. A rendkívül tiszta gyártástechnológia teszi lehetővé, hogy sok, hosszan eltartható élelmiszerhez nem is használnak már kémiai tartósítószereket. Amelyekhez igen, attól se tartsunk, a tartósítószereket a gyártók biztonságosan, a mi érdekünkben használják, mennyiségüket pedig folyamatosan ellenőrzik.

Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

Reggeli: nem csak laktat, okosít is

2019.10.14.|

Újra itt az iskola, és vele együtt a szülők egyik rémálma, a reggeli rohanás. Bizony, komoly logisztikai feladat az egész családot megfelelően útnak indítani, a kapkodásnak viszont sokszor a reggeli látja a kárát. Az [...]

Kenjük kenyérre a napfény ízét!

2019.10.11.|

Ilyenkor nyár végén sorra kerülnek a kamrák polcaira a lekvárral teli üvegek. Milyen is jó télen elővenni egy ilyet, és a reggelinél felidézni a napsütést, az érett gyümölcsök finom zamatát! Azonban nem mindegy, mit [...]

Miért félünk a tartósítószerektől?2019-09-05T19:42:53+01:00

Az örök dilemma: zsír vagy olaj?

A zsiradékoknak rendkívül fontos szerepe van az étrendünkben: energiát biztosítanak, kiteljesítik az ízeket és a vitaminok egy része is ezekben oldódik. De vajon miért tartjuk egészségesebbnek az olajokat, mint a zsírokat?

Ételeink kalóriatartalma alapvetően három összetevő – a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok – arányától és mennyiségétől függ. A felépítésüket tekintve egymáshoz nagyon hasonló zsírok családja igazi energiabomba: egy gramm belőlük 9,3 kcal, ami közel duplája a szénhidrátokénak. Nem véletlen tehát, hogy sokan ezeket a tápanyagokat teszik felelőssé az elhízásért – nemsokára megmutatjuk, hogy nem is alaptalanul, bár a valóság azért most is bonyolultabb összefüggéseket rejt.

Tudta? Az avokádó tartalmazza a legtöbb zsiradékot a gyümölcsök között

Milyen szerepe van a zsíroknak a táplálkozásunkban? A kérdésre Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője ad választ: „Szervezetünknek szüksége van a zsírokra: fontos energiaforrások, ebből képez tartalékot a szervezetünk, a zsírszövet pedig védő, hőszabályozó szerepet is betölt. Sőt, idegrendszerünk működéséhez, a sejtjeink felépítéséhez, a hormonok megfelelő működéséhez is szükségünk van rájuk. Gasztronómiai szempontból pedig ételeink íze, állaga nem kis mértékben múlik rajtuk” – ismerteti a szakember.

Azonban sokan tudják a zsírokról, hogy túlzott fogyasztásuk hozzájárul a túlsúly és az elhízás megjelenéséhez, és növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Akkor talán félnünk kell tőlük? A dietetikus szerint érdemes figyelni rájuk, de nem kell száműzni az étrendünkből: „A magyar táplálkozási szokások nem igazán egészségesek, és ez a zsírok esetén is markánsan megjelenik: energiabevitelünk 35-38 százalékát teszik ki, miközben az ajánlások szerint legfeljebb 30 százalék lehetne ez az arány. Ha odafigyelünk az élelmiszerválasztásnál, már sokat tehetnénk a kiegyensúlyozott étrendért. Válasszunk soványabb húsokat és felvágottakat, például baromfit, halat, sonkaféléket, és elkészítésük során is csökkentsük a felhasznált zsiradék mennyiségét.”

Zsír vagy olaj? Ez a kérdés évtizedek óta osztja két táborra az embereket. Energiatartalom szempontjából nincs különbség, egy gramm sertészsír vagy napraforgóolaj is pontosan ugyanannyi kalória. Az olajokban azonban több van a szervezetünk számára értékes telítetlen zsírsavakból, ezért érdemes a főzés során ezt használni. Ráadásul az olajok, mint minden növényi eredetű élelmiszer, teljesen koleszterinmentesek is.

Tipp

A bő zsírban sütés a legegyszerűbb ételeket is kalóriabombává változtatja: akár súlyuk egyharmadát is magukba szívhatják a zsiradékból sütés közben. Ezért amikor csak lehet, válasszuk a grillezést, a roston vagy éppen a sütőben sütést – adagonként akár több száz kalóriát is megspórolhatunk.

Tudta-e?

Minél kevesebb időt tölt sütés közben az étel a zsiradékban, annál kevesebbet szív belőle magába. A gyorséttermekről sokan nincsenek pozitív véleménnyel, azonban az ő megoldásuk ebben inkább követendő: ha mindenképpen bő zsírban szeretnénk sütni, akkor azt tegyük a lehető legtöbb, kellő hőfokra – de nem túl forróra – hevített olajban. Ezzel elkerüljük, hogy az étel behelyezésekor nagyon lehűljön a zsiradék, és így az gyorsabban ropogósra, puhára sül, ami miatt zsírtartalma valamivel alacsonyabb lesz.

 

Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

Reggeli: nem csak laktat, okosít is

2019.10.14.|

Újra itt az iskola, és vele együtt a szülők egyik rémálma, a reggeli rohanás. Bizony, komoly logisztikai feladat az egész családot megfelelően útnak indítani, a kapkodásnak viszont sokszor a reggeli látja a kárát. Az [...]

Kenjük kenyérre a napfény ízét!

2019.10.11.|

Ilyenkor nyár végén sorra kerülnek a kamrák polcaira a lekvárral teli üvegek. Milyen is jó télen elővenni egy ilyet, és a reggelinél felidézni a napsütést, az érett gyümölcsök finom zamatát! Azonban nem mindegy, mit [...]

Az örök dilemma: zsír vagy olaj?2019-09-05T19:31:54+01:00

Biztonságosan a konyhában

Mindig tele a hűtőszekrény a nagybevásárlásból maradt élelmiszerekkel? Akkor érdemes alaposan körülnézni, melyiket meddig használhatjuk fel!

Bárkivel előfordulhat, hogy egyszerre túl sokat vásárolt valamilyen élelmiszerből, esetleg megfeledkezett róla, és már csak a lejárat után bukkan rá a kamra vagy a hűtő polcain. A leggyakrabban kétféle cselekvés követi ezt a pillanatot: van, aki azonnal kidobja a lejárt élelmiszert, más viszont – a legtöbbször megszagolgatva, óvatosan megízlelve – még elfogyasztja azt. Vajon kinek van igaza? Erről kérdeztünk egy dietetikust.

„Van, amikor az egyik és van, amikor a másik a helyes megoldás” – kezdi Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője, aki viszont rögtön meg is magyarázza, mikor melyiket kövessük: „Az élelmiszereken két jelölést találhatunk: a rövidebb ideig felhasználható élelmiszereken, például a tejtermékeken, felvágottakon a „Fogyasztható” jelölést alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a megjelölt felhasználhatósági dátum után fogyasztásuk kockázatos lehet, veszélyt jelenthet az egészségre még akkor is, ha esetleg nincsenek látható romlási jelek.

A hosszabb ideig is eltartható élelmiszereken viszont a „Minőségét megőrzi” jelölést látjuk a dátum előtt. Ez pedig azt jelenti, hogy azt követően minőségükből, élvezeti értékükből veszthetnek, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem fogyaszthatók. Ilyen jelölést találunk jellemzően a konzerveken, kekszeken és a szárított vagy gyorsfagyasztott élelmiszereken” – mondja a szakember.

Egyes sajtok penésszel érnek, de nem minden penészes sajt ehető!

Ám a kifogástalan élelmiszerből is időzített bombát készíthetünk azonban, ha nem tartjuk be az alapvető higiéniai követelményeket. A kórokozókat leggyakrabban a konyhai eszközök közvetítik, ezért fokozottan figyelni kell a tisztaságukra, és mindenképpen külön eszközöket és vágódeszkát használni a zöldségek és a hús előkészítéséhez. És persze ne feledkezzünk meg a zöldségek és a gyümölcsük alapos megmosásáról, valamint a konyhapult rendszeres takarításáról sem. Kezünk is rengeteg kórokozót közvetíthet, ezért nemcsak evés előtt, hanem az előkészítés, főzés előtt, sőt közben is mossuk meg alaposan.

Tudta-e?

A mindennapokban gyakran keveredik az ételfertőzés és az ételmérgezés fogalma, azonban két nagyon különböző dologról van szó. Az ételfertőzéseket az élelmiszereken, ételekben elszaporodó baktériumok okozzák. A szervezetünkbe jutva hasfájást, hasi görcsöket, hányingert és hányás, valamint hasmenést válthatnak ki. Az ételmérgezésekért viszont olyan baktériumok felelnek, amelyek mérgeket (toxinokat) termelnek, ezek többsége főzés-sütés után is megmarad az ételben, így is komoly tüneteket, súlyos állapotot idéznek elő, amely akár végzetes is lehet. Mindkét probléma ellen jó védekezés a megfelelő higiénia és csak a kifogástalan élelmiszerek felhasználása, azonban a közhiedelemmel ellentétben az alapos hőkezelés nem óv meg mindentől: az ételmérgezést okozó baktériumok ugyan elpusztulnak, de a tüneteket kiváltó méreganyagaik nem bomlanak le.

Tipp

A hűtőszekrény ideális hőfoka 0-5 C fok között van, míg a mélyhűtőt -18 C fokra vagy az alá kell állítani. Érdemes beszerezni egy hőmérőt is a hűtőbe: ezzel nem csak a beállítást teheti könnyebbé, hanem folyamatosan ellenőrizheti is, minden rendben van-e.

Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

Kép forrása: Pixabay

Reggeli: nem csak laktat, okosít is

2019.10.14.|

Újra itt az iskola, és vele együtt a szülők egyik rémálma, a reggeli rohanás. Bizony, komoly logisztikai feladat az egész családot megfelelően útnak indítani, a kapkodásnak viszont sokszor a reggeli látja a kárát. Az [...]

Kenjük kenyérre a napfény ízét!

2019.10.11.|

Ilyenkor nyár végén sorra kerülnek a kamrák polcaira a lekvárral teli üvegek. Milyen is jó télen elővenni egy ilyet, és a reggelinél felidézni a napsütést, az érett gyümölcsök finom zamatát! Azonban nem mindegy, mit [...]

Biztonságosan a konyhában2019-09-05T19:15:21+01:00

Hizlal-e a tészta vagy nem?

Szeretjük is, meg nem is a tésztákat: bár nincs olyan család, ahol ne kerülne az asztalra akár hetente többször is belőlük, sokan inkább kerülik. Kinek van igaza: akik szerint a tésztás fogások hizlalnak, vagy azoknak, akik még többet ennének belőlük?  

A tésztafélék a gasztronómia ezerarcú szürke eminenciásai: bár kerülhetnek a középpontba is, a legtöbbször diszkréten megbújnak a rájuk kerülő szósz vagy körítés alatt. Komoly szerepet töltenek be étrendünkben, azonban talán éppen népszerűségük miatt kerültek célkeresztbe a fogyni vágyók népes táborában. Legtöbben a magas szénhidráttartalmukkal érvelnek ellenük, és ezzel nehéz is lenne vitatkozni: 10 dkg tésztában körülbelül 60-70 gramm van belőle, igaz, keményítő formájában. Azonban ezzel még nem dönthető el egyértelműen a „hizlal vagy nem hizlal a tészta” kérdése, ahhoz érdemes elmélyedni a statisztikában is. Az elmúlt években egyre több tésztát teszünk a tányérunkra, ami főleg a mediterrán, ezen belül pedig az olasz konyha emelkedő népszerűségének is köszönhető. Azonban ha azt gondolta vo