Zabkása, a pár perces szuperreggeli

A reggeli a nap kihagyhatatlan része, a kiegyensúlyozott táplálkozás origója. Bár szinte mindenki fontosnak tartja, háromból egy magyar mégis kihagyja a napindító étkezést. Lehet, hogy azért, mert nem ismerik a zabkását, ami pár perc alatt elkészül és egész délelőttre ellátja a szervezetet energiával.

Érdekes eredményt mutat egy, a múlt év őszén az internetezők körében készült reprezentatív vizsgálat: a reggelizési szokások összefüggést mutatnak a korral és az iskolai végzettséggel. Minél idősebb valaki és minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, annál biztosabb, hogy minden nap reggelizik. A megkérdezettek negyede szokta a napját müzlivel, gabonapelyhekkel vagy zabkásával indítani, míg hatvan százalékuk a klasszikus szendvics mellett teszi le a voksát. Bár erről a felmérés nem közölt adatokat, a reggeli elhagyását a legtöbben időhiánnyal magyarázzák. Talán nekik is megoldást jelenthet a zabkása, amely egyértelműen az elmúlt évek egyik – és szerencsére egészséges – táplálkozási divatja.

A zabkása ugyanis percek alatt elkészül, még akkor is, ha nem az instant változatát kavarjuk össze némi forró vízzel, hanem magunk főzzük zabpehelyből. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője segített összefoglalni, miért szerencsés választás a zabkása a kiegyensúlyozott étrendben.

A zab a gabonafélék közül is kiemelkedik energiatartalmával, de említésre méltó a rosttartalma is: a zabpehely több mint 10 százaléka rostanyag, ami jótékonyan hozzájárulhat a magyarok lesújtóan alacsony rostfogyasztásának növeléséhez. „Az érvényes hazai és nemzetközi ajánlások szerint naponta legalább 25 gramm rostot kellene fogyasztanunk. Ezt a határt a férfiak éppen csak megközelítik, de a nők közel 20 százalékkal múlják alul. A rostok fontos szerepet töltenek be az emésztésünk szabályozásában, többek között a teltségérzet fokozásával csökkenthetik a bevitt energiamennyiséget. A zabban többféle rostot is találunk, a vízben nem oldódó típusok mellett a béta-glükán nevű, vízben duzzadó rostanyagot is. Erről úgy vélik, hogy hozzájárul a koleszterinszint csökkenéséhez, támogatja az immunrendszer működését, sőt vizsgálták egyes daganatos megbetegedések esetén betöltött szerepét is. A bizonyítékok egyelőre nem meggyőzőek, de a zabpehely minden bizonnyal fontos része lehet az egészséges táplálkozásnak” – mondja a dietetikus.

A zabkása a zab fogyasztásának az egyik legegyszerűbb és legjobb módja. Bár instant változatban is elérhető, néhány perc alatt akár az is elkészítheti, aki a konyhában teán és főtt tojáson kívül semmit sem főzött még. A szakértő szerint mindössze annyi a titok, hogy érdemes aprószemű zabpelyhet beszerezni hozzá, amelyet vízben vagy tejben folyamatos keverés mellett forraljunk fel. Ezután már el is zárhatjuk a tűzhelyet, a szemek szépen meg fognak puhulni. Tejjel ragacsosabb, vízzel simább lesz a végeredmény, de a tejes változatban plusz fehérje és kalcium is lesz, ami miatt valamivel előnyösebb a táplálkozásunk szempontjából. A kész kását édesíthetjük kedvünk szerint – a cukorral azért bánjunk spórolósan – és gyümölcsökkel, olajos magvakkal is kiegészítve máris kész a finom, tápláló és egészséges reggeli, ami még szuperolcsó is.

Aki még ennyi időt sem tud erre szánni, vagy nem bízik a képességeiben, bátran válassza a boltok polcain számos ízben megtalálható instant zabkásákat. Ezeket csak kevés forró vízzel kell felengedni, és már kanalazhatjuk is. A dietetikus szerint azonban valamire ilyenkor is figyelnünk kell: „Az instant zabkásák esetén mindig alaposan nézzük meg a csomagolást és a rajta található tápérték-jelölést is. Érdemes azt a változatot megvennünk, amely mérsékelt mennyiségű cukrot tartalmaz, esetleg cukor hozzáadása nélkül készült. Az viszont, hogy sokféle ízben kaphatók és könnyen elkészíthetők, elősegítheti, hogy minél többen reggelizzenek rendszeresen, minden nap” – értékel a szakértő.

Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A legszaftosabb hungarikum

A debreceni páros kolbász négy éve hungarikum, azaz hazai specialitás. Azonban már jóval ezelőtt nagyon kedveltük ezt a szaftos, paprikás kolbászkát, amely mindig párban érkezik. Vajon mennyit falhatunk fel belőle? Az egyre inkább trendivé [...]

A mindenízű mártás

A ketchup nélkül sok étel szinte elképzelhetetlen: a hamburger, a hotdog és a sült krumpli hűséges kísérője hosszú utat járt be addig, hogy szinte mindenki kedvelje. Igaz, ehhez az kellett, hogy már ne is [...]

Zabkása, a pár perces szuperreggeli2019-10-04T15:09:50+02:00

Tízezer évvel ezelőtt élt őseink is ehettek zabkását

Az észak-afrikai vadászó-gyűjtögető népek már tízezer évvel ezelőtt ismerhették a zabkását – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a történelem előtti emberek edényeket használva főzhették meg vadon termett gabonaféléket és más növényeket.

A Bristoli Egyetem kutatói a Szahara líbiai részének két lelőhelyén talált több mint száz edénytöredéket vizsgáltak meg. A Nature Plants című folyóiratban ismertetett eredmények szerint az edényekben egy sor különböző növényt dolgozhattak fel őseink – írta a BBC News.

A szakemberek mindezt a leleteken talált olajos maradványok szénizotóp-arányait megvizsgálva állapították meg. Az edények legalább négyezer évvel korábbról származnak, mint hogy a területen kialakult volna a növénytermesztés és a mezőgazdaság.

Richard Evershed, a tanulmány egyik készítője szerint az eredmények azt mutatják, hogy a Szahara térségében hajdanán teljesen másképpen használták a korai edényeket, mint a világ más részein. Az edényeket később állati eredetű termékek feldolgozására használták.

„Ez a legkorábbi ismert közvetlen bizonyíték a növényfeldolgozás gyakorlatára a világon. Az eredmények szerint a korai észak-afrikai vadászó-gyűjtögető népek nagyon sokféle növényt fogyasztottak, köztük gabonaféléket és magokat, leveles, valamint vízinövényeket” – fogalmazott Julie Dunne, az egyetem munkatársa.

A Szahara hajdan zöld szavanna volt, tele tavakkal és folyókkal. Nagytestű állatok, többek között vízilovak és elefántok lakták.

Dunne szerint a hőálló edények feltalálása jelentősen kiszélesítette az evésre alkalmas növények palettáját, hiszen olyanok is elérhetővé váltak, amelyek korábban ehetetlenek, vagy épp mérgezőek voltak. Az edénytöredékek mellett talált köveket valószínűleg őrlésre használták, ami azt sugallja, hogy a gabonafélékből lisztet készíthettek. A kutatók szerint az is lehet, hogy hosszú ideig forralták a gabonaféléket egyfajta zabkását készítve, amellyel átvészelhették a húsmentes időszakokat. Az edényeket kétszer találták fel az emberi történelem során: egyszer 16 ezer évvel ezelőtt Kelet-Ázsiában, majd mintegy 12 ezer évvel ezelőtt Észak-Afrikában.

A korai emberek először gyümölcsökkel és bogyókkal táplálkozhattak, amelyek puhák és könnyen emészthetőek voltak. A növények fás részeit később megperzselhették a tűzön, hogy ehetőbbé tegyék őket. Az edények megjelenésével és a növények megfőzésével aztán sokkal ehetőbb, vagy épp kevésbé mérgező táplálékot tudtak nyerni.

A megfőzött növényeket megőrizhették későbbi felhasználásra, valamint a csecsemők etetésére is alkalmasak lehettek, aminek következtében a babák már nem függtek annyira az anyjuktól, így a nők több gyereket tudtak szülni.

Forrás: MTI

 

 

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Tízezer évvel ezelőtt élt őseink is ehettek zabkását2017-02-24T18:20:19+01:00