A kémia csodája a konyhánkban

Arra, hogy a gasztronómia a kémia mindennapi, kézzel fogható és érzékelhető megtestesülése, a majonéz a legjobb példa. Amilyen egyszerű, olyan sokféleképpen használjuk, de mégsem ismerjük eléggé.

Az olaj és az ecet már évezredek óta minden konyhában megtalálhatók, és szinte a kezdetektől próbáltuk elegyíteni őket a különböző saláták ízesítéséhez. A vinaigrette néven is kapható dresszing azonban jól mutatja, hogy az vizes és az olajos anyagok nem szeretnek egymással keveredni, hiába rázzuk alaposan össze, előbb-utóbb újra két réteg lesz az üvegben. A majonéz olajból, ecetből vagy citromléből áll, mégsem válik szét alkotórészeire, ennek titka pedig – a kémia mellett – a tojássárgájában rejlik.

A tojássárgájában ugyanis bőséges mennyiségben található a lecitin nevű, foszfáttartalmú vegyület, amely már a nevét is a görög „lekithos”, azaz tojássárgája szóról kapta. Ez az anyag a sejteket felépítő membránokban is jelen van, egy tojás sárgájában pedig mintegy két grammot találhatunk belőle. Különleges képességét az úgynevezett felületaktív tulajdonságának köszönheti: az olaj mikroszkopikus méretű cseppecskéit úgy képes körbevenni, hogy kifelé egy hidrofil, tehát vizet kedvelő réteg képződik. A majonéz így lesz egy emulzió, méghozzá pontosabban „olaj-a-vízben” típusú.

A tojássárgája ereje

Mennyire „erős” két grammnyi lecitin? Ha minden molekulát egymás mellé tennénk, akkor másfél ezer négyzetmétert – ez majdnem 30 átlagos panellakás alapterülete – tudna befedni. Ennyi molekula elég ahhoz, hogy több száz milliárd olajcseppecskét vegyen körbe. Bár a séfek és a háziasszonyok úgy gondolják, egy tojássárgája mindössze másfél-két deci olajhoz elég, az igazság az, hogy megfelelő keverés mellett akár három liternyi olajból is készíthető majonéz ennyi lecitin segítségével.

Egy győzelem, egy hiányzó alapanyag és egy nyomdahiba

Annak ellenére, hogy nagyon egyszerű hozzávalókból áll, a majonéz nem tekinthet vissza túl hosszú történetre. Úgy gondolják, hogy spanyol eredetű lehet, a legtöbb említés azonban a franciákhoz köti: 1756-ban a Baleár-szigeteknél ütközött meg egymással a brit és a francia hadsereg. A csata az utóbbiak győzelmével zárult, és Richeliu herceg szakácsa ünnepi lakomát készített éppen, amikor elfogyott a mártáshoz használt tejszín, így kényszerből olívaolajjal keverte ki a tojássárgáját. Az új mártás sikert aratott, és a csata helyszínének tiszteletére „Mahonnaise” lett a neve, amely később egy elírás miatt „Mayonnaise” lett, és ezzel a majonéz elindult világhódító útjára.

A világon szinte mindenhol ismerik és szeretik: mártogatnak bele sültkrumplit, kennek vele szendvicset, ízesítenek vele zöldséges és húsos salátákat, de a francia konyha máig ezerféle formában használja. Ízesítik chilivel, petrezselyemmel, paprikával, pisztáciával, de a marseille-i konyha híres aioli szósza sem más, mint apróra vágott fokhagyma majonézzel keverve.

Érdemes a könnyebbet választani

Mi, magyarok leggyakrabban tartármártás készítéséhez vagy szendvicsekhez használjuk a majonézt. Se szeri, se száma a majonézes dresszinggel készített salátáknak, így nem meglepő, hogy egy korábbi kutatás szerint tíz háziasszonyból kilenc használ majonézt a családi menük egyik alapanyagaként. Vajon beilleszthető-e a majonéz az egészséges étrendbe? Erről kérdeztük a TÉT Platform szakmai vezetőjét, Antal Emese dietetikust, szociológust. „A majonézzel jól feldobhatunk egy egyszerű szendvicset, vagy különlegesen finom salátákat készíthetünk a segítségével, tehát van helye a kiegyensúlyozott étrendben. A mértékre azonban különösen vigyázni kell, mivel legnagyobb része olaj, azaz zsiradék, és ebből a kutatások szerint már így is túl sokat fogyasztunk. Egyes majonézek – főleg a házi változatok – akár 80 százaléknál is nagyobb zsírtartalmúak lehetnek, azaz egy evőkanálnyi akár több mint száz kalóriát is jelenthet belőlük. Ezért azt javaslom, hogy a mérték mellett a zsírtartalmukra is figyeljünk: válasszuk a kevesebb zsírt tartalmazó, light változatokat, amelyekkel jelentős mennyiségű energiát spórolhatunk” – mondja a szakértő.

A zsírtartalmon kívül a majonéznél még egy dologra érdemes figyelni: sem a hideget, sem a meleget nem bírja, ezért sem fagyasztani, sem pedig melegíteni nem érdemes a vele készült ételeket, mert újra alkotórészeire eshet szét.

Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A legszaftosabb hungarikum

A debreceni páros kolbász négy éve hungarikum, azaz hazai specialitás. Azonban már jóval ezelőtt nagyon kedveltük ezt a szaftos, paprikás kolbászkát, amely mindig párban érkezik. Vajon mennyit falhatunk fel belőle? Az egyre inkább trendivé [...]

A kémia csodája a konyhánkban2019-10-04T15:04:36+02:00

Száraztészták: tojással vagy anélkül?

Vannak, akik a durumtésztából készült száraztésztát választják, mások a hagyományos, tojással készült változat mellett teszik le a voksukat. Egyáltalán, miért készítjük tojással a tésztákat, ha a magyar búza minősége kiváló? Ennek is utánajártunk.

 

A forgalmi adatok szerint a száraztészták között egyértelműen a tojással készülő a magyar fogyasztók kedvence, tízből legalább nyolc esetben ilyen kerül a kosárba. Érdemes a hagyományos helyett durumbúzából készült tésztát venni, egészségesebbé tudjuk-e tenni vele az étrendünket? A válasz nem is olyan egyszerű.

 

Miért használunk tojást a tésztakészítéshez?

A Kárpát-medence éghajlati viszonyai miatt a nálunk termelt búza a Triticum aestivum fajta, amit közönséges vagy „lágy” búzának is neveznek. A Triticum durum, vagyis a durumbúza jobban kedveli a mediterrán vidékeket. Utóbbinak valamivel magasabb a fehérjetartalma, de a két búzaféle tápanyagtartalma összességében szinte ugyanaz.

A történészek szerint Ázsiában és Olaszországban a XIII. században már biztosan fogyasztottak tésztaféléket, megbízható feljegyzések szerint nálunk az 1700-as években terjedt el a tészta az étrendben. Ekkortájt kezdték tojással készíteni a tésztákat, kétféle okból is: egyrészt így növelni tudták az olcsónak számító élelmiszer tápanyagtartalmát, másrészt a kiszárított tésztával konzerválni lehetett a tojást, ami sokat segített a szezonális felesleg hasznosításában.

Annyira megszoktuk a tojással készített száraztésztákat, hogy szinte csak ilyet veszünk, míg a világ más országaiban éppen ez számít különlegesnek, esetleg ínyencségnek.

 

A koleszterin mítosza

A durumbúzából készült tészták sem tojást, sem más állati eredetű összetevőt sem tartalmaznak, így természetesen koleszterinmentesek. Ezt sokszor említik érvként a durumtészta mellett, de valóban sok koleszterin lenne a hagyományos tésztában? Ehhez érdemes egy kicsit számolni: a jó minőségű tészták készítésénél egy kilogramm száraztésztához négy tojást használnak fel. Egy tojás koleszterintartalma körülbelül 180 mg, azaz egy kilogrammnyi négytojásos száraztésztában 720 mg van. Ám egy adagnyi, köretként fogyasztott száraztészta mindössze 10 dkg, ami 72 mg koleszterint jelent. Még egy adag (3 dkg) nyolctojásos levestészta is mindössze 43 mg koleszterint tartalmaz. Látható, hogy fölösleges aggódni a tésztafélék koleszterintartalma miatt, ha betartjuk a mértéket, mivel elég kis mennyiségekről beszélhetünk. Ráadásul a legújabb kutatások eredményei szerint étrendünk koleszterintartalma nincs jelentős hatással vérünk koleszterinszintjére. Igaz tehát, hogy a durumtészta koleszterinmentes, de ettől még a tojással készült tészta is ugyanúgy beilleszthető az egészséges étrendbe.

 

A szakértő szemével

Általában véve a tojással készült tészták állagát, ízét, színét a magyarok jobban kedvelik a durumtésztáénál, így az utóbbit inkább különlegességnek és ezzel az egészséges étrend részének tekintik. Ennek okáról kérdeztük Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét. „A megszokottól eltérő élelmiszereket hajlamosak vagyunk egészségesebbnek is gondolni, és a két tésztaféle között lévő különbség valóban túlmutat a koleszterin jelenlétén” – kezdi a szakértő. „A durumtésztában lévő szénhidrátok valamivel lassabban szívódnak fel, azaz a glikémiás indexük alacsonyabb, mint a tojással készült változatoké. Ez néha fontos lehet, például inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség esetén, de a fogyókúrázók is előszeretettel választanak durumtésztát a hagyományos helyett. Egészséges emberek esetén azonban mindkét tésztaféle nyugodtan fogyasztható és a kiegyensúlyozott vegyes étrend része lehet” – tanácsolja Antal Emese.

 

Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A legszaftosabb hungarikum

A debreceni páros kolbász négy éve hungarikum, azaz hazai specialitás. Azonban már jóval ezelőtt nagyon kedveltük ezt a szaftos, paprikás kolbászkát, amely mindig párban érkezik. Vajon mennyit falhatunk fel belőle? Az egyre inkább trendivé [...]

Száraztészták: tojással vagy anélkül?2019-10-04T12:34:52+02:00

Tojás: felmentve a koleszterinvád alól

Inkább jótékony hatásai vannak a tojásfogyasztásnak?

A tojás évezredek óta tölt be fontos szerepet az emberiség étrendjében. A múlt század végén összefüggésbe hozták több betegséggel, így például az érelmeszesedéssel is, ezért sokan kerülni kezdték. A legújabb eredmények kapcsán azonban érdemes átgondolni a korábbi feltételezéseket, és rehabilitálni a tojást.

 

A hazai tojásfogyasztás kisebb megingásoktól eltekintve harmadik évtizede folyamatosan csökken. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 80-as években még közel 400, addig 2014-ban már csak 221 tojást ettünk meg Magyarországon fejenként egy év alatt. A számok mögött talán az is állhat, hogy sokan a magas koleszterinszint kialakulásának elsődleges okát látják benne, és a megemelkedett vérzsírszinteket mutató laborlelet után azonnal felhagynak a fogyasztásával. Ám a korábbi vizsgálatokkal ellentétben úgy tűnik, ennek nincs igazából értelme.

 

A tojásról számokban

Az átlagos tyúktojás 60 grammot nyom, aminek a héj körülbelül a 11, a fehérje az 58, a sárgája pedig a 31 százalékát teszi ki. A tojásfehérjének igazából csak a tizede az igazi fehérje, a többit víz alkotja, míg a tojássárgájának már csak a fele víz, a többi nagyrészt (30 százalékban) zsír, egyötöd részben pedig fehérje. A tojásban darabonként körülbelül 5,4 gramm fehérje és 4,8 gramm zsír található, ami 68 kcal, azaz 286 kJ energiát jelent – persze mindez függ a méretétől is.

 

A tojásban számos hasznos tápanyag található meg. Kiemelkedő a D-vitamin tartalma, de van benne B12, B6, A- és E-vitamin valamint folsav, az ásványi anyagok közül pedig vas, cink, kalcium és kálium mellett antioxidáns hatású szelén is. Egy közepes tojás körülbelül 200 mg koleszterint tartalmaz, ami szinte kizárólag a sárgájában található meg.

A magasnak gondolt koleszterintartalom volt az oka a korábbi aggodalomnak, hogy a tojás – és más koleszterinben gazdag élelmiszer – fogyasztása megemelheti a koleszterinszintet, ami pedig a szív- és érrendszeri betegségek növekvő gyakoriságával jár együtt – ismerteti Antal Emese dietetikus- szociológus. Ma már úgy látjuk, hogy az étrendünkben található koleszterin kevésbé járul hozzá a vér koleszterinszintjének növeléséhez, mint például a zsírok. A legutóbbi kutatások eredményeként azt is tudjuk, hogy a rendszeres, de mérsékelt tojásfogyasztás (napi 1 darab) nem hozható kapcsolatba sem a magas koleszterinszinttel, sem az érelmeszesedéssel egészséges emberek esetén. Elképzelhető viszont, hogy a magasabb tojásfogyasztás növeli a 2. típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét, illetve meglévő cukorbetegség esetén hozzájárulhat a szív- és érrendszeri panaszok gyakoriságának növekedéséhez.

Így a táplálkozással foglalkozó kutatók szerint a tojásfogyasztás az egészséges, kiegyensúlyozott étrend része lehet, sőt számos előnnyel is járhat – foglalja össze a dietetikus.

 

Mit tud a tojás?

Ismert tény, hogy a magasabb fehérjetartalmú ételek fokozzák a jóllakottságérzést. Kutatók ezért azt vizsgálták, hogy a tojásfogyasztás befolyásolja-e az energiabevitelünket, és úgy találták, hogy akik tojást reggeliznek, általában kevesebb energiát visznek be a nap további részében. Arra is rámutattak, hogy a fogyókúrázóknál hasznos lehet tojást vagy abból készült ételt reggelizni, mivel az azonos kalóriatartalmú étrendekhez hasonlítva hosszabb távon (legalább nyolc hét) több felesleges súlyt adhatnak le.

Ha minden nap fogyasztunk tojást, azzal a szemünket is védhetjük. Egy kutatásban 12 héten át legalább heti hat tojást fogyasztó embereket vizsgáltak, és úgy találták, hogy vérükben megemelkedett az úgynevezett zeaxantin szintje, valamint a szemben található makuláris pigment optikai sűrűsége is nőtt. A zeaxantin a karotinoidok csoportjába tartozik, és egy másik hasonló típusú vegyülettel, a luteinnel együtt található meg a tojásban. A kutatók szerint ennek a két a két anyagnak köszönhető, hogy a tojás bizonyos fokú védelmet nyújthat az időskori makuladegenerációnak (AMD) nevezett, vakságot okozó betegség ellen.

 

Létezik-e okostojás?

A boltok polcain sokféle tojást találunk, köztük olyat is, amelyben a doboz felirata szerint több E-vitamin, szelén vagy éppen omega-3 zsírsav van. Sokan kételkednek azonban abban, hogy valóban így van, pedig lehetséges. A tyúkoknak adott speciális takarmánnyal elérhető például a magasabb DHA (dokozahexaénsav) tartalom. Ez a többszörösen telítetlen zsírsav fontos a látáshoz, a szív- és érrendszer egészséges működéséhez és az agy, valamint az idegrendszer fejlődéséhez. Tehát a tojás rendszeres, a kiegyensúlyozott étrend részeként történő fogyasztása valóban okosabbá tehet minket.

A tojásban létfontosságú, esszenciális aminosavakat, a látásunkat védő, antioxidáns hatású luteint és zeaxantint találunk. Fehérjetartalma könnyen emészthető, a benne lévő koleszterin pedig semmilyen gondot nem okoz, feltéve, ha nem zsíros, pontosabban telített zsírsavakban gazdag ételek részeként fogyasztjuk. Tehát a szalonnás rántottát tükörtojásra, zöldséges omlettre vagy főtt tojásra cserélve rövidesen tapasztalhatjuk a tojás jótékony hatásait.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A legszaftosabb hungarikum

2022.09.05.| A legszaftosabb hungarikum bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A debreceni páros kolbász négy éve hungarikum, azaz hazai specialitás. Azonban már jóval ezelőtt nagyon kedveltük ezt a szaftos, paprikás kolbászkát, amely mindig párban érkezik. Vajon mennyit falhatunk fel belőle? Az egyre inkább trendivé [...]

A mindenízű mártás

2022.09.05.| A mindenízű mártás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A ketchup nélkül sok étel szinte elképzelhetetlen: a hamburger, a hotdog és a sült krumpli hűséges kísérője hosszú utat járt be addig, hogy szinte mindenki kedvelje. Igaz, ehhez az kellett, hogy már ne is [...]

Tojás: felmentve a koleszterinvád alól2017-02-24T18:07:32+01:00