Akinek gyermeke van, többet tud az egészséges táplálkozásról

Jobban odafigyelnek az egészséges táplálkozásra és többet tudnak az ételek tápanyagtartalmáról azok a nők, akiknek van gyermeke – ez derül ki a Nestlé számára készített reprezentatív felmérésből. A kutatásban azt vizsgálták, hogy az elhízás és allergia megelőzésében jelentős fehérjéről mennyit tudnak az édesanyák és a gyermektelen nők.

 

A fehérjék rendkívül fontos szerepet játszanak a táplálkozásban, a szervezet fő építőanyagai, így elengedhetetlen, hogy elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű fehérjét fogyasszunk. Különösen igaz ez a csecsemőkre és kisgyermekekre, hiszen a túlzott, illetve nem megfelelő szerkezetű fehérje fogyasztása az első két életévben növeli mind a későbbi elhízás, mind az allergia kockázatát. Ezért fontos, hogy az édesanyák és a leendő édesanyák tisztában legyenek a fehérje jelentőségével. Erre kérdezett rá a Nestlé az NRC-vel közös reprezentatív kutatásában, amelyből kiderült, az édesanyák ha kicsivel is, de többet tudnak a fehérjék szerepéről és az egészségtudatos táplálkozásról, mint a gyermektelen nők.

A gyermekes nők általánosságban is egészségtudatosabbnak vallják magukat, 77 százalékuk igyekszik egészségesen táplálkozni, 74 százalékuk szívesen olvas ebben a témában cikkeket, míg a gyermektelen nőknél ez az arány 67 és 64 százalék. Ennek némileg ellentmond, hogy arra a konkrét kérdésre, melyik energiát adó tápanyagból van a legkisebb mennyiségben szüksége a szervezetnek, az anyák 52 százaléka a zsírokat nevezte meg, míg a gyermektelen nők szerint ez a szénhidrát. A helyes választ, a fehérjét csak az anyák 6 és a gyermektelen nők 4 százaléka nevezte meg helyesen, ami nagyon alacsony arány, és azt feltételezi, hogy nem ismertek számukra a tápanyagok helyes aránya, ez pedig a helytelen táplálkozás egyik oka lehet.

A fehérje mást jelent a nők számára, ha van gyermekük: ekkor elsősorban a növekedéshez kapcsolják (24%), míg a gyermektelen nők az izomépítést (36%) kapcsolják össze vele. Abban azonban mindkét csoport egyetért, hogy a szervezet számára elengedhetetlenül fontos alkotóelem (63%). A nők kicsivel több, mint fele, 54 százaléka tudja, hogy a fehérjék aminosavakból állnak, és hasonló arányban tudják azt is (52%), hogy mi a különbség a növényi és állati fehérjék között. A válaszadók 72 százaléka tisztában van azzal is, hogy különbség van a tehéntej és az anyatej fehérjéje között, 58 százalékuk pedig azt is tudta, hogy mennyiségi és minőségi különbség is van köztük. Nem meglepő, hogy az édesanyák nagyobb százaléka (65%) válaszolt helyesen erre a kérdésre, szemben a gyermektelen nők 51 százalékával.

Azt azonban szinte minden nő (87%) tudja, miért az anyatej a megfelelő táplálék a csecsemőknek. Azzal azonban már csak a nők harmada (36%) van tisztában, hogy pontosan milyen aminosavakra van szüksége a csecsemőknek.

Érdekes adat, hogy az édesanyák között különbség van abban is, hogy első, második, vagy harmadik gyermeküket hogyan táplálták. A többgyermekes édesanyák közel fele mondta azt, hogy különböző módon táplálta gyermekeit a hozzátáplálás során. Ennek oka leginkább az első gyermeknél megszerzett tapasztalat és az ebből fakadó kevésbé aggódó hozzáállás volt. Legtöbben, 38 százalékuk a szoptatás időtartamát nevezték meg különbségként, ezt követi a bátrabb hozzátáplálás (31%), majd a tej különböző életkorokban történő bevezetése (18%).

A kutatás adataiból megállapítható, hogy a gyermekvállalással megszületik egy igény is az egészségesebb életmódra, egy egészségtudatosabb életmód kialakítására, az azonban biztos, hogy van még mit javítani az édesanyák információval való ellátottságán.

 Aminosav

A csecsemő ideális tápláléka az anyatej, melynek fehérjetartalma és összetétele nem véletlen. Az anyatej a tehéntejjel összevetve például kisebb arányban tartalmaz fehérjét, de ennek a fehérjének az összetétele is különböző: egy, az ember számára nehezen, vagy egyáltalán nem emészthető fehérjéből, az úgynevezett kazeinből áll például a tehéntej 70 százaléka, míg az anyatej ebből a fehérjéből kevesebb, mint harmadanyit tartalmaz.

 Fehérje – miért fontos?

A fehérje az emberi test fejlődése és egészsége szempontjából az egyik legfontosabb makro-tápanyag, amely 21 aminosavból áll össze. A fehérje a növekedés egyik legfontosabb eleme, minden sejt kialakulásához, pótlásához hozzájárul. Katalizátora szinte minden kémiai folyamatnak a testben, szállítja többek között a vasat és az oxigént, segíti az immunrendszer reakcióit, felel a sav-bázis egyensúlyért, a megfelelő emésztésért, a jó anyagcseréért. A megfelelő fehérjebevitel tehát életfontosságú: a minőségi  alultápláltság hosszútávon fejlődésbeli elmaradáshoz, a kognitív fejlődés és, vagy a fizikai állapot előre haladásának zavarához vezet.

 

A kutatást az NRC végezte 2016 szeptemberében, online kérdőíves módszerrel a 25-39 éves nők körében.

 

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Akinek gyermeke van, többet tud az egészséges táplálkozásról2017-02-21T16:40:54+01:00

Gyermek az asztalnál – Antal Emese könyvbemutatója

Virslit eszik virslivel? Zöldség, gyümölcs: köszi, nem? Bezzeg a nagyinál háromszor kér? Míg a babák 2-3 éves koráig rengeteg könyv és cikk foglalkozik azzal, hogyan etessük a piciket, a nagyobbak szüleinek mindeddig nem készült táplálkozási útmutató magyar szakembertől.

 

A TÉT Platform szakmai vezetője, Antal Emese dietetikus, szociológus könyve azoknak próbál segítséget nyújtani, akik szeretnék gyermeküket kiegyensúlyozottan, egészségesen táplálni, ugyanakkor időnként falakba ütköznek náluk.

ae_konyv_nagy Antal Emese: Gyermek az asztalnál – Táplálkozási útmutató és tanácsok 3-15 éves korig

A könyvet 2016. április 28-án, csütörtökön délelőtt 11 órakor mutatják be Budapesten, az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtér I. emeleti kiállító termében (1067 Budapest, VI. kerület Eötvös u. 10.). A rendezvényen bemutatott hiánypótló könyv szerzője a médiából ismert Antal Emese dietetikus maga is két kisfiú édesanyja. Táplálkozási útmutatójában a 3-15 éves gyermekek gondozóinak ad tanácsot: mit tehetünk azért, hogy az étkezés egészséges, ugyanakkor örömteli legyen?

tojasgombak

Ismerje meg ön is a TÉT Platform szakmai vezetője, Antal Emese tanácsait, praktikus tippjeit, korosztályokra szabott mintaétrendeket és ínycsiklandó recepteket!

 

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Gyermek az asztalnál – Antal Emese könyvbemutatója2016-12-20T12:27:13+01:00

Akár súlyos betegségeket is okozhat a terhesség alatti vitaminhiány

A legfrissebb hazai adatok szerint tízből csak négy kismama változtat az étrendjén a terhesség ideje alatt, pedig a szervezet vitamin- és ásványianyag-szükséglete jelentősen megváltozik. A várandósság alatti vitaminhiány a babánál akár súlyos betegségekhez is vezethet.

 

Másfélszeresére emelkedik a többi között a kalcium- és duplájára a vasszükséglet, amelyet csak kevesebb mint a kismamák harmada pótol megfelelően. Komoly problémát okoz az is, hogy minden ötödik várandós anyuka olyan vitamint szed, amely nem kifejezetten kismamák számára készült, pedig bizonyos nyomelemek hiánya fejlődési rendellenességeket, szellemi visszamaradottságot és koraszülést is eredményezhet. A magzati fejlődés mellett a fogantatástól számított első 1000 nap környezeti hatásai (például a kismama táplálkozása) számos felnőttkori népbetegség kialakulásában is nagyobb szerepet játszik, mint a genetika.

varandos_no_szivMindössze az anyukák 40 százaléka változtat az étrendjén a várandósság idején, derül ki a legfrissebb hazai kutatás eredményeiből. Többségük több gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, és jobban odafigyel a folyadékpótlásra is, de a szénhidrátbevitel csökkentésére csak százból nyolc, a koffeinfogyasztás mérséklésére pedig százból három kismama ügyel. A vitaminpótlás fontossága még kevésbé ismert: bár az várandós anyukák 70 százaléka szed valamilyen vitamint, minden ötödik kismama olyat választ, amelyik nem kifejezetten a terhesség időszakában ajánlott – így nem fedezi megfelelően a drasztikusan megnövekedett szükségletet, vagy nem tartalmaz minden olyan vitamint és nyomelemet, ami segíti a beépülést.

 

A várandósság alatti vashiány vérszegénységet és koraszülést okozhat

A várandós nők szervezete a magzat és a méhlepény megfelelő vérellátottsága miatt több vért termel, ezért fontos, hogy a kismamák megfelelő mennyiségű vasat juttassanak a szervezetbe. A duplájára emelkedett szükséglet fedezéséhez napi 25-30 mg vasra van szükség, amelyre csak a kismamák harmada ügyel a terhesvitaminok szedése mellett. Mivel ötödük nem megfelelő vitamint vagy étrendkiegészítőt választ, ez komoly problémát jelent.

„A vas az oxigénszállításban, a vörösvértestek képzésében, a sejtműködésben és a baba kognitív fejlődésében játszik nélkülözhetetlen szerepet. Hiányában fáradtság, hajhullás, szapora pulzus és az immunrendszer gyengülése jelentkezik, de várandósság idején vérszegénységhez és koraszüléshez, szoptatás idején pedig az újszülött mentális retardációjához is vezethet. Súlyos hiányállapottal ma már ritkábban találkozunk, de bizonyos nyomelemek hiánya továbbra is jellemző: a vas például kizárólag megfelelő C-vitamin- és folsavbevitellel együtt szívódik fel hatékonyan a szervezetben.” – hívta fel a figyelmet prof. dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.

Az ideális bevitel a mindennapi táplálkozás során is támogatható: jelentős mennyiségű vasat tartalmaznak a különböző húsok és belsőségek, a színes, bogyós gyümölcsök, az olajos magvak és a mák. Az állati eredetű vasforrások jobban hasznosulnak a szervezetben, mint a növényiek, a túlzott bevitelre azonban fontos ügyelni, mert székrekedést okozhat és gátolhatja a cink felvételét.

 

A várandósság alatti D-vitamin-hiány növeli a cukorbetegség kialakulását a babánál

Tél végére a magyar lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányban szenved, amely különösen igaz a kismamákra, akiknél a terhesség idején a szervezet D-vitamin-szükséglete további 15 százalékkal emelkedik.

A kép forrása: fenmed.hu

A kép forrása: fenmed.hu

„A várandósság alatti D-vitamin-hiány jelentős mértékben növeli az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását az újszülöttnél, de hiányában a kalcium sem tud beépülni a csontokba. A terhesség második felében a csontok növekedéséhez óránként 13 mg kalciumot használ fel a baba szervezete, amely másfélszeresére növeli az anya kalciumszükségletét és vele együtt jelentősen megemeli a D-vitamin-szükségletet is.” – fejtette ki prof. dr. Ács Nándor.

A D-vitamin hozzájárul a sejtfejlődéshez és az immunrendszer erősítéséhez is: megfelelő bevitele kevesebb mint felére csökkenti az influenza kialakulásának esélyét. Kétféle D-vitamint különböztetünk meg: a D2-vitamint és a sokkal aktívabb D3-vitamint. A növények leginkább D2-vitamint tartalmaznak, az állati eredetű élelmiszerek mindkettőt, a D3-vitamin pedig a napsugárzás hatására keletkezik a bőrben. A baba idegrendszerének fejlődéséhez is elengedhetetlen kalcium főként hüvelyesekben, zöldlevelű zöldségekben, az articsókában, a hagymában és különböző halakban, húsokban található nagyobb mennyiségben.

„A kalcium felszívódását a D-vitamin mellett a foszfor is segíti, a szezámmag például kifejezetten ajánlott kismamák számára, mert ideális arányban tartalmaz kalciumot és foszfort, míg a belőle préselt olaj D-vitaminban is gazdag. A fogantatástól számított első 1000 nap táplálása – beleértve a kismama táplálkozását is – kulcsszerepet játszik olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében, mint az elhízás, a diabétesz vagy a szív-és érrendszeri megbetegedések. A terhesség alatti megfelelő vitaminpótlás ezért nem csak az anya szervezete és a magzati fejlődés szempontjából fontos, de a baba felnőttkori egészségét is nagymértékben meghatározza.” – foglalta össze az aktív szülői szerep jelentőségét Tibenszky Moni Lisa, a Felelős Szülők Iskolájának alapítója.

 

További információkat az Első 1000 Nap program weboldalán találhatnak.

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Akár súlyos betegségeket is okozhat a terhesség alatti vitaminhiány2016-12-20T12:27:15+01:00