Édesítőszerek – amit tudni kell róluk

Az alacsony energiatartalmú és energiamentes édesítőszerek lehetővé teszik, hogy alacsonyabb energiatartalom mellett is ízletes ételeket és italokat fogyasszunk. Ám használatukhoz rendkívül sok tévhit kapcsolódik, érdemes tehát röviden áttekinteni, mik is ezek az anyagok.

 

Az édesítőszerek olyan természetes vagy mesterséges eredetű anyagok, amelyek édes ízűek, és ezért a cukor pótlására vagy teljes kiváltására használjuk ezeket. Az intenzív édesítőszereknek is hívott csoport nagyon kevés vagy szinte nulla energiatartalom mellett intenzív édes ízt biztosít, ezért nagyon kis mennyiség szükséges hozzájuk. Léteznek olyan édesítőszerek is, amelyek a cukorhoz közel hasonló tömegben legalább olyan édes ízt adnak, de energiatartalmuk alacsonyabb, ezek a cukorpólók, amelyekről későbbi cikkünkben beszélünk részletesen.

Az édesítőszerek, mint a cukor gyakorlatilag energiamentes alternatívái, a diabétesszel küzdő emberek és a fogyókúrázók mindennapi társai. Egyre többen használják azok is, akik ügyelnek az egészségükre, és szeretnék megtartani a testsúlyukat. Mivel a fogszuvasodást okozó baktériumok nem tudják ezeket tápanyagforrásként felhasználni, ezért a velük készült élelmiszerek „fogbarátabbak” a hagyományosaknál.

 

Tudományos felmérések igazolták, hogy nem igaz az egyik közkeletű tévedés az édesítőszerekkel kapcsolatban. Sokan gondolják ugyanis úgy, hogy az édesítőszerekkel „becsapjuk” a szervezetünket, amely az édes íz alapján többlet inzulint termel, amely aztán még éhesebbé tesz minket. A kutatásokból kiderült, hogy ez nem igaz, a hagyományos, cukorral készült élelmiszerek cukormentes változatokkal történő helyettesítése nem növelte – igaz nem is csökkentette jelentősen – a napi kalóriabevitelt.

A mesterséges édesítőszerek használata nem eredményez gyors testtömeg-vesztést, de elősegíti a hosszú távú diéta eredményének megtartását. A diétával elért normális testsúly megtartása ugyanis sokszor nagyobb feladatot jelent, mint maga a fogyás. A titok nyitja az energiaegyensúly fenntartása – a táplálékokkal bevitt kalória mennyiségét egyensúlyban kell tartani az alapanyagcserével és a fizikai aktivitással felhasznált kalória mennyiségével. A képlet tehát egyszerű: a fogyáshoz növelni kell az energia leadását és csökkenteni az energia fogyasztását.

Kép forrása: Flickr

Kép forrása: Flickr

Az édesítőszerek segítségével nem kell tiltólistára helyezni az édes ételeket, italokat: az ételek ízletesek maradhatnak, élvezeti értékük nem csorbul, így az esetenként szigorú diétás szabályok is könnyebben tarthatók. Ez felismerve szinte minden háztartásban megtalálhatjuk egyik vagy akár több típusukat is, közkedvelten használjuk ezeket a készítményeket tea vagy kávé édesítésére. Az élelmiszeripar elterjedten használja italok, ételek energiatartalmának csökkentésére, a kellemesen édes íz megtartása mellett.

Az egyértelmű előnyök ellenére, a szakemberek és a laikusok körében egyaránt eltérő véleményekkel találkozhatunk az édesítőszerek előnyeiről, illetve azok káros hatásairól. Nem csoda, hiszen – kis túlzással – naponta jelennek meg egymásnak ellentmondó eredménnyel záruló kutatások a témában. Annyi bizonyos, hogy – bár a téma örökzöldnek számít az összeesküvés-elméleteket terjesztőinek körében – az édesítőszerek nagy segítséget jelentenek az elhízás, és az annak következtében kialakuló krónikus betegségek elleni küzdelemben.

A Szinapszis 2015-ben készült kutatásából kiderül, hogy sokan használják az édesítőszereket mindennapjaik során.

szinapszis-edesitoszer-kutatas-abra3

 

Áttekintő táblázat a Magyarországon forgalomban lévő energiamentes édesítőszerekről

 

Név

E-szám

Édesítő hatása a cukorhoz képest

Elfogadható napi fogyasztás* (mg/ttkg)

Szacharin

E954

300-500x

5

Ciklamát

E952

30-50x

11

Aceszulfám

E950

130-200x

15

Aszpartam

E951

200x

40

Aszpartam-aceszulfám só

E962

350x

15

Neoheszperidin DC

E959

1500-1800x

5

Szukralóz

E955

600x

15

Taumatin

E957

2000-3000x

Szteviol-glikozidok E960 300x 4
*Elfogadható napi fogyasztás, ADI (Acceptable Daily Intake). Az adatok naponta, milligramm / testtömegkilogramm értékben értendők.

 

Biztonságos mértékű fogyasztás

A mesterséges édesítők – mint minden más adalékanyagok is – tudományos kutatások során esnek át, hogy bebizonyosodjon, egyáltalán nem ártalmasak az egészségre. Csak ezután kaphatnak jóváhagyást és kerülhetnek forgalomba, illetve felhasználásra az élelmiszeripar által előállított termékekben. Azért, hogy a problémák előfordulásának esélyét a lehető legkisebbre csökkentsék, minden édesítőszer esetén meghatároztak egy biztonságosan elfogadható napi beviteli értéket. Ezek többnyire olyan határértékek, amelyeket normális, vegyes táplálkozás mellett meg sem tudunk közelíteni, így mindenki biztos lehet abban, hogy az édesítőszerek nem jelentenek számára egészségügyi kockázatot.

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Édesítőszerek – amit tudni kell róluk2016-12-20T12:27:13+01:00

Így vélekedünk az édesítőszerekről

Érdekes eredményeket hozott a Szinapszis 2015 nyarán végzett piackutatása, amely a magyar lakosság és orvostársadalom körében vizsgálta az édesítőszerekkel kapcsolatos ismereteket. A kutatás egy 2012-ben végzett felmérés folytatása volt, amely így lehetővé tette az elmúlt három év változásainak nyomon követését.

Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy a lakosság ismeretei bővültek az édesítőszerekről. A többség, 77 százalék továbbra is érdeklődik az édesítőszerek iránt, még ha nem is keresi kifejezetten az ilyen jellegű információkat. Az édesítőszerekkel kapcsolatban aktívabban érdeklődők 31 százaléknyi táborában jellemzően kevesebben vannak a férfiak és a fiatalok.

A vásárolt termékek cukortartalmát a válaszadók 46 százaléka ellenőrzi bizonyos termékek esetében, miközben arra, hogy a termék cukorral vagy édesítővel készült, 56 százalék figyel oda legalább alkalmanként. A nők nagyobb arányban figyelik mind a kalória-, cukor- és zsírtartalmat, mind a lejáratot, valamint azt is, hogy az adott élelmiszer cukorral vagy édesítővel készült-e.

szinapszis-edesitoszer-kutatas-abra1

A túlzott cukorbevitelt kerülők aránya nőtt (20 százalék a 13 százalékkal szemben), mint ahogy azoké is, akiknél már kialakult a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség, ezért „kénytelenek” a cukorbevitelre odafigyelni. Akik nem figyelnek a termékek cukortartalmára vagy az édesítés módjára, azok többségében nem tartják fontosnak ezeket az információkat, vagy úgy vélik, az odafigyelésre csak akkor lenne szükség, ha valamilyen egészségügyi problémájuk jelentkezne, esetleg fogyni szeretnének.

Annak ellenére, hogy a felmérés demográfiai adataiból az is kiderült, hogy a válaszadók kevesebb, mint felének normál a testsúlya, és már a 26 év alatti korcsoportban is meghaladja a 40 százalékot a túlsúlyosak és elhízottak aránya, az orvosok az esetek túlnyomó részében csak fennálló betegség (diabétesz, elhízás, metabolikus szindróma) miatt ajánlják az édesítőszerek használatát, a prevenciós cél csupán az esetek negyedében jellemző.

Az édesítőszerek leginkább ismert előnye az, hogy cukorbetegség esetén is alkalmazhatóak, illetve segítenek a testsúly karbantartásában. A válaszadók legnagyobb része nem tudott olyan konkrét kockázatot megnevezni, ami az édesítőszerek használatához kapcsolódna. Akik igen, azok jellemzően a mesterséges jelleget kifogásolják, vagy a szervezetre gyakorolt káros hatásoktól tartanak.

„A Táplálkozástudományi és Dietetikai Akadémia (korábbi nevén Amerikai Dietetikusok Szövetsége) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az engedélyezett energiamentes édesítőszerek fogyasztását gyermekeknek és kismamáknak biztonságosnak ítélte meg.” – Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

A többség azonban egyetért azzal, hogy az édesítőszerek mértékletes fogyasztása nem káros a szervezetre, segíthet a testsúly karbantartásában és biztonságos. Mindez egybevág az orvosok véleményével, akik túlnyomó többsége, 91 százaléka szintén azon a véleményen van, hogy az édesítőszerek mértékletes fogyasztásának nincs egészségkárosító hatása, így biztonsággal alkalmazhatóak.

szinapszis-edesitoszer-kutatas-abra2

Az üdítőitalok, gyümölcslevek, édességek és gyümölcskészítmények esetében nőtt a tudatos vásárlók aránya mind a cukortartalmat, mind az édesítés típusát illetően. A szénsavas üdítők cukortartalmára figyelnek a legtöbben: a válaszadók mintegy kétharmada úgy véli, hogy az édesítők használata indokolt és jótékony lehet ebben a termékkategóriában. A megkérdezettek legkevésbé a gyümölcslevek és a péksütemények ízesítésében tartják elfogadhatónak az édesítőszereket.

A legtöbb édesítőszer ismertsége nőtt a kutatás első hulláma óta. A legismertebb édesítőszer továbbra is a már régóta használt szacharin. Ismertségét az elmúlt években megközelítette a xilit, azaz a nyírfacukor, amit ma már öt válaszadóból négy ismer. Az ismertségi sorrend végén a viszonylag új édesítőszereket (szukralóz, eritrit) találjuk.

Összefoglalva elmondható, hogy:

  • Mind a lakosság, mind pedig az orvosok ismeretei bővültek az édesítőszerekkel kapcsolatban 2012 óta.
  • Az üdítőitalok, gyümölcslevek, édességek és gyümölcskészítmények esetében nőtt a tudatos vásárlók aránya mind a cukortartalmat, mind az édesítés típusát illetően, a túlzott cukorbevitelt kerülők aránya szintén emelkedett (20% vs. 13%).
  • Viszonylag magas az édesítőszerek elfogadottsága az üdítőitalok esetén, amely tovább nőtt az elmúlt 3 évben, a válaszadók mintegy 2/3-a úgy véli, hogy az édesítők használata indokolt és jótékony lehet ebben a termékkategóriában.
  • Az orvosok nagy része szakmailag hasznosnak tartja az édesítőszereket. A cukorbetegek számára egyértelműen javasolják az édesítők alkalmazását, a diabetológusok meglátása szerint pedig az édesítők alkalmazása gyakorlatilag bárki számára indokolt lehet.
  • 10-ből 9 orvos rutinszerűen, viszonylag sok betegének ajánlja édesítőszerek használatát. A túlnyomó többség egyetért azzal, hogy az édesítőszerek mértékletes fogyasztásának nincs egészségkárosító hatása és biztonsággal alkalmazhatóak (91%).

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Tanulmánykötet a koronavírus-járvány életmódunkra gyakorolt hatásairól

2020.12.16.| Tanulmánykötet a koronavírus-járvány életmódunkra gyakorolt hatásairól bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A koronavírus-járvány száz éve nem tapasztalt kihívások elé állított minket, magyarokat is. Azonban úgy tűnik, a napi nehézségek mellett hosszabb távú hatást is gyakorol az életmódunkra, méghozzá sokszor pozitív irányban. Minderről egy friss kiadvány [...]

Online is elérhető a TÉT Platform tanulmánykötete a magyar gyermekek és fiatalok életmódjáról

2019.03.12.| Online is elérhető a TÉT Platform tanulmánykötete a magyar gyermekek és fiatalok életmódjáról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A tanulmánykötet címlapja A TÉT Platform Egyesület 2016. végén nagyszabású, reprezentatív orvostudományi kutatást végzett a 11-18 éves magyar fiatalok körében. A kutatás keretében a résztvevők táplálkozását standard módszerekkel vizsgálta meg, így a kapott adatok kiegészítik [...]

Így vélekedünk az édesítőszerekről2016-12-20T12:27:13+01:00

Édes félreértés

A cukor természetes anyag, mégis sokszor úgy festik le, mint magát az ördögöt. Pedig a szervezetnek mindenképpen szüksége van rá, nélkülözhetetlen az életfolyamatokhoz, az agynak is ez jelelni a „benzint”. Olyannyira, hogy a szervezet teljes glükózfelhasználásának negyedét is ez a szerv égeti el. Ebből is látszik, hogy a cukortól nem kell tartani, csak fogyasztására kell odafigyelni.

A cukortól rengetegen rettegnek, igyekeznek kerülni. Kilószámra enni persze valóban nem szerencsés, viszont az a fóbia, amely napjainkban kialakult körülötte, semmiképpen nem indokolt. „Édességet, süteményt még az egészséges táplálkozási ajánlások szerint is szabad fogyasztani, de csupán heti egy-két alkalommal. A legjobb ezt a főétkezések után megtenni. Ebből egy egészséges embernek kára nem származhat, gondot csak az okozhat, ha valaki napi szinten cukrozott finomságokat fogyaszt. Az ugyancsak nem szerencsés, ha valaki rendszeresen túlédesíti ételeit és italait” – mondja Antal Emese dietetikus.

A TÉT Platform szakmai vezetője kiemeli, hogy a cukor teljesen természetes anyag, a szénhidrátok közé tartozik. Ideális esetben utóbbiakból kell fedezni a napi energiabevitel 50-55 százalékát. Ebben vannak már benne az ételekhez hozzáadott cukrok, amelyeknek mennyisége ideális esetben nem lépi túl az összes szénhidrátbevitel 10 százalékát. „Ez egy átlagosnak mondható, napi 2000 kilokalóriás energiabevitel esetében azt jelenti, hogy annak nagyjából fele, vagyis 1000 kilokalória származik szénhidrátból. Ebből az 1000 kilokalóriából 200 kilokalóriát szolgáltathatnak a hozzáadott cukor” – hoz föl egy konkrét példát a dietetikus. Mint mondja, ez grammokban kifejezve azt jelenti, hogy a hozzáadott cukor mennyisége naponta megközelítőleg 50 gramm lehetne, ami nagyjából 10 darab kockacukornak felel meg.mezes_kenyer

Számolni kell azzal is, hogy az élelmiszerek többségének természetes cukortartalma is van, főként feldolgozatlan, nyers formában: a gyümölcsökben például gyümölcscukor van, míg a tejben tejcukor. A méz szinte tiszta cukor: több mint 80 százalékban glükóz és fruktóz elegye.

„A glükóz, vagy más néven szőlőcukor a természetben elsősorban gyümölcsökben, főleg szőlőben fordul elő, de megtalálható növényi nedvekben is. Az ipar keményítőből állítja elő, ami származhat például kukoricából vagy burgonyából” – mondja Antal Emese. Hozzáteszi, hogy a répacukor, nádcukor és juharcukor – ezek tulajdonképpen szacharózok, tehát étkezési cukrok – szintén növényi eredetűek, cukorrépából, cukornádból és a juharfa nedvéből nyerhetők ki. A gyümölcscukor, tehát a fruktóz a természetben gyümölcsökben, zöldségekben lelhető fel, tehát szintén természetes eredetű. Ez az anyag a szacharóznál 30 százalékkal édesebb, így kisebb mennyiség is elegendő belőle ugyanazon édes íz eléréséhez. Ennek köszönhetően használatával csökkenthető az energiabevitel.. Ezt az anyagot az ipar főként a szacharóz elbontásával állítja elő, de gyártásnak a csicsókából kinyert inulin is fontos nyersanyaga.

„A cukrok, hiába szólnak erről rémhírek, nem mérgezőek és nem okoznak függőséget. Szükségünk van ezekre az anyagokra is, hiszen ezek jelentik a legkönnyebben hasznosítható energiaforrást a szervezet számára. A szőlőcukor a sejtek és kiemelten az agy fő energiaforrása, míg a szőlőcukor egységekből felépülő glikogén, az emberi és az állati szervezet tartalék tápanyaga” – emeli ki Antal Emese. Hozzáteszi, hogy a szénhidrátoknak szerepük van a véralvadás gátlásában, immunanyagok képzésében is. És mivel az étkezés a tápanyagbevitelen túl fontos örömforrás is, ebben pedig az édes ízt adó cukrok is komoly szerepet játszanak, az ételekből már csak ezért sem szabad teljesen száműzni ezeket az anyagokat. Egyedül arra kell figyelni, hogy fogyasztását ne vigyék túlzásba. És persze ha valaki cukorbeteg, akkor végképp ügyelni kell a diétára.

Nem ok és okozat

Bár sokan ezt hiszik, a cukorfogyasztás és a diabétesz között eddig nem mutattak ki közvetlen összefüggést. Ezt a kérdést már rengeteget vizsgálták, de az eredmény minden esetben azt mutatta, hogy a túlzott cukorfogyasztás valójában csak az egészségtelen étrenddel és életmóddal együtt – tehát túlsúlyosoknál, különösen hasi elhízottaknál – növelni a cukorbetegség kockázatát. Emiatt a kutatók azon a véleményen vannak, hogy a diabétesz kialakulásának esélye leginkább azzal csökkenthető, ha ügyelünk a testsúlyunkra, egészségesen és vegyesen táplálkozunk, sokat mozgunk.

 

Bölcs bűnözés

Jázminpakóca, stevia rebaudina

Jázminpakóca, stevia rebaudina

Mivel az édes ízt szeretjük, a cukor túlzott fogyasztása viszont kerülendő, bizonyos szint fölött célszerű édesítőszerekkel helyettesítenünk. Ezek között vannak olyanok, amelyek alacsony energiatartalmúak vagy energiamentesek. Grammonkénti energiatartalmuk nullától négy kilokalóriáig terjed, de mivel csak minimális mennyiségben kell őket alkalmazni, ez az érték gyakorlatilag elhanyagolható. Az édesítőszerek többféle formában is kapható: van köztük tablettás kiszerelésű, de létezik olyan is, amelyet porként vagy folyadékként forgalmaznak. Ezek közül a felhasználási mód szerint lehet választani, attól függően, hogy kávézáshoz, ételek ízesítésére, főzéshez, befőttek, lekvárok, savanyúságok készítésére szeretnék használni. Választáskor mindenképpen fontos szempont, hogy a velük készült ételeket főzik és forralják-e. A szacharinnak például hátránya, hogy hő hatására kesernyés, fémes utóízt okoz az ételben. Hőérzékeny az aszpartám is, főzéshez ez sem használható. A ciklamátok már jók sütéshez és főzéshez is, ugyanúgy, ahogyan az aceszulfám-K is. A sztevia szintén jó édesítőszer: ezt a Közép- és Dél-Amerikában őshonos jázminpakóca leveleiből vonják ki, kizárólag növényi eredetű, természetes, alacsony energiatartalmú, a cukornál háromszázszor édesebb. Kivonatait szinte mindenhez lehet használni: süteményekhez és főzéshez, italokhoz és salátákhoz.

Szerző: Szabó Emese

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Édes félreértés2016-12-20T12:27:14+01:00