Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival

A Föld napja alkalmából a Danone Magyarország Kft. megbízásából készített 500 fős reprezentatív kutatás* a magyar fogyasztók étkezéssel és élelmiszervásárlással kapcsolatos környezettudatos döntéseit vizsgálta. A felmérésből kiderült, hogy a magyar fogyasztók 36 százaléka nemcsak az árat, hanem az adott élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is figyelembe veszi vásárláskor. A kutatás alapján elmondható, hogy habár Magyarországon még kevesebben ismerik a fenntartható táplálkozás fogalmát és annak  előnyeit – és ezen belül például a flexitáriánus étrendet – a fiatalabb, 18-34 év közötti korosztályok általánosan több információval rendelkeznek e témában.       

 

A Föld napja alkalmából nagyon fontos, hogy mindannyian elgondolkozzunk arról, hogy mit is tudunk tenni bolygónk, és ezen keresztül saját magunk egészségéért. A környezetvédelem fontosságát hangsúlyozó, nemzetközi eseményt Magyarországon 1990. óta rendezik meg. Mit tehetnek az egyes háztartások Földünk megóvása érdekében? Több dolgot is. Egyebek mellett az étkezéssel és a tudatos vásárlással is nagyban csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat – például áttérhetünk a flexitáriánus étrendre. Kérdés, mi magyarok valóban tudjuk-e mit takar a fenntartható étkezés, és azon belül a flexitáriánus étrend?

 

Mi is az a fenntartható, flexitáriánus étkezés?

Miközben a kutatásban a megkérdezettek 88%-a válaszolta azt, hogy majdnem minden nap, vagy heti 1-2 alkalommal eszik húst, látnunk kell, hogy a húsfogyasztás akár  csak minimális mérséklése, a helyi, szezonális zöldségek és gyümölcsök vásárlása, valamint az innovatív, növényi alapú termékek keresése a polcokon mind kiváló módjai annak, hogy környezettudatosabban élhessünk. A saját és családunk étkezését a flexitáriánus étrend bevezetésével környezetbarátabbá tehetjük a mindennapokban is.

A „flexitáriánus” kifejezés a flexibilis, azaz rugalmas, és a vegetáriánus szavak összevonásából jött létre. Ez az étkezési forma nem jár lemondással, hiszen a húsfogyasztást ugyan mérsékli, de tartalmazza az összes, hagyományos vegyes táplálkozásban szereplő élelmiszercsoportot. Tehát akik ezt az étrendet követik, azok a változatos és kiegyensúlyozott étkezésre koncentrálnak: kevesebb vörös hús elfogyasztásával (átlagosan heti egy alkalommal) mérsékelt mennyiségű állati eredetű élelemmel (ide értve a szárnyasokat, a halakat és a tejtermékeket) és bőséges mennyiségű növényi alapú élelmiszer (gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és olajos magvak) beiktatásával építik fel a táplálkozásukat.

Mennyire ismert a flexitáriánus étrend hazánkban?

A felmérés alapján ma hazánkban még sokan nem ismerik a flexitáriánus étrendet és annak előnyeit, hiszen csak a megkérdezettek 2%-a nyilatkozta, hogy flexitáriánus módon étkezik, és azt csupán a válaszadók 16%-a tudta pontosan, hogy mit is jelent ez az étkezési forma. A fiatalabb generációk azonban a felmérés alapján nagyobb arányban vannak tisztában a flexitáriánus étkezés fogalmával; a 18-24 éves korosztályban 20%, a 25-36 évesek közül pedig 25% tudja, hogy mit takar ez az étrend. Érdekes viszont, hogy a válaszadók háromnegyede azt válaszolta, hogy ha nem is környezetvédelmi szempontokból, de az egészsége kedvéért (pl. krónikus, nem fertőző betegségek megelőzése, koleszterinszint csökkentése) hajlandó lenne változtatni húsfogyasztási szokásain.

Ahogy a kutatás is alátámasztja, a flexitáriánus étrend ismertsége ma még alacsony hazánkban. Pedig a fenntartható táplálkozás egyik fontos irányvonala, kedvező egészség- és ökológiai hatása miatt is. Az OKOSTÁNYÉR®, az MDOSZ által megalkotott táplálkozási ajánlás már tartalmazza a fenntarthatósági szempontokat is, mely szerint célszerű napi étrendünkben hangsúlyosabbá tenni a növényi eredetű élelmiszereket a változatos fehérjebevitel biztosítása mellett.” – nyilatkozta a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke, Szűcs Zsuzsanna.

 

Környezettudatos vásárlás és étkezés Magyarországon

A környezettudatosság az étkezés és az élelmiszervásárlás szempontjából igenis téma ma a magyar háztartásokban is, hiszen a felmérésben válaszolók közül 36% veszi figyelembe a vásárolt élelmiszerek környezetre gyakorolt hatását. Ez tehát azt is jelenti, hogy a megkérdezettek közül, minden harmadik fogyasztó választ vásárláskor környezettudatos szempontok alapján. A fiatalabb generációknál ez még jelentősebb, hiszen a 18-34 év közöttiek közel fele nyilatkozta, hogy az adott termékek bolygónkra gyakorolt hatása alapján hoz döntést élelmiszervásárláskor.

Nem csak a környezettudatosság az egyetlen szempont a megkérdezetteknél a növényi alapú termékek vásárlását illetően, hiszen a fenntarthatóság mellett ezeket a termékeket egyrészről az egészséges étrendbe illő élelmiszerként, másrészről finom ízük miatt is sokan választják. Egyes válaszadók táplálékallergiát vagy -intolarenciát hozták fel a termékek vásárlásának okaként, például a laktózérzékenységet vagy tejfehérjére allergiát. A megkérdezettek 29%-a fogyaszt rendszeresen növényi alapú termékeket (többször egy nap, majdnem minden nap, vagy hetente 1-2 alkalommal), és 28%-a számít alkalmi vásárlónak (azaz kevesebb, mint hetente egyszer fogyaszt ilyen terméket).

 

Hogyan tovább?

A felmérés alapján a válaszadók 94%-a jelenleg nem követ semmilyen hús fogyasztást korlátozó étrendet, de a megkérdezettek 22%-a csökkentené húsfogyasztását etikai okokból, míg ökológiai szempontból  21%-uk. Számukra megfelelő választás lehet a flexitáriánus táplálkozás, hiszen így nem kell teljesen lemondaniuk a húsfogyasztásról, de mégis lépést tehetnek a számukra fontos szempontok felé. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a környezettudatos és fenntartható étkezésről még érdemes lenne edukálni a fogyasztókat. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője így fogalmazott: „Ahhoz, hogy a flexitáriánus táplálkozás tudatosabb választássá, a zöldebb jövőnk részévé válhasson, leginkább sokoldalú összefogásra és edukációra van szükség. A kutatás is rámutat arra, hogy még bőven van mit tennünk az ismeretek széles körben való elterjesztésének érdekében. A TÉT Platform, amely több mint egy évtizede elkötelezetten dolgozik az életmóddal kapcsolatos hiteles információk mindennapjainkba való beépítésén, nagy hangsúlyt fektet a fogyasztói tudatosság növelésére, ennek pedig fontos eleme a fenntartható étrend kialakítása.”

 

„Egy életünk van és egy bolygónk”

„A tudatos étrend választásával sokat tehetünk mind a kiegyensúlyozott táplálkozásért, mind pedig  a fenntartható környezetünkért is. A „One Planet, One Health” („Egy életünk van és egy bolygónk”) jövőképet nemzetközi küldetésként indította el a Danone 2017-ben, arra buzdítva mindenkit, hogy tudatos táplálkozási szokások kialakításával tegyen a fenntartható élelmiszeriparért, a bolygónk jövőjéért. –  mondta el Várkonyi Beáta, a Danone Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója. Ez hazai vállalatunk esetében a mindennapokban is megnyilvánul, hiszen a cég számos egysége vállal kötelezettséget többek között a felelős marketingkommunikáció, a fogyasztóbarát tápérték-jelölés vagy a környezetvédelem területén. Ezen felül az egyik kiemelt vállalásunk, hogy megismerjük a lokális fogyasztói szokásokat, és ennek megfelelően alakítsuk és fejlesszük termékeinket. Erre tökéletes alkalom a fentebb említett felmérés is. A jelenlegi portfóliónk a flexitáriánus étrendbe is beilleszthető, hiszen számos hagyományos állati eredetű és növényi alapú terméket egyaránt kínálunk a vásárlóinknak, így minden hazai  fogyasztónk tud választani a számára és az étrendje szempontjából megfelelő termékek közül.”

 

*A kutatást a Danone Magyarország Kft. megbízásából az NMS Hungary Kft. piackutató cég végezte 2022. április hónapban. Az 500 fős felmérés eredményei reprezentatívak korra (18-65 év közöttieknél), nemre és régióra.

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

2022.04.22.| Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival A Föld napja alkalmából a [...]

A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát

2020.04.21.| A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az élelmiszerkezelés higiéniájának fokozása csökkenti a koronavírus fertőződés kockázatát is, és sok tekintetben megkönnyíti életünket. Ezt szem előtt tartva a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság és a TÉT Platform kiadványt állított össze, [...]

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is2022-04-22T12:45:18+02:00

Az élelmiszerhulladék csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait

Az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait – mutattak rá új tanulmányukban a Potsdami Klímahatás Kutatóintézet (PIK) szakemberei.

A kutatók szerint a hatékonyabb élelmiszer-felhasználás és -elosztás révén 2050-re akár 14 százalékkal lehetne csökkenteni a mezőgazdasági tevékenységekből származó károsanyag-kibocsátást – írta a The Guardian című brit lap internetes kiadása.

“A mezőgazdaság a klímaváltozás mögött álló egyik fontos tényező, amely a globális üvegházhatású gázkibocsátás több mint 20 százalékáért volt felelős 2010-ben” – hangsúlyozta Prajal Pradhan, a tanulmány társszerzője. Mint hozzátette, az élelmiszerveszteség és -hulladék csökkentésével elkerülhetővé válna a fölösleges károsanyag-kibocsátás és enyhülnének a klímaváltozás bizonyos hatásai.

Az emberi fogyasztásra szánt ételek 30-40 százaléka hulladékként végzi világszerte, mert tönkremegy a betakarítás és a szállítás alatt vagy a boltok és a fogyasztók dobják ki őket. Az élelmiszerhulladék mennyisége várhatóan drasztikusan növekedni fog, ahogy a fejlődő gazdaságok, úgy mint Kína és India átveszik az olyan nyugati szokásokat, mint a több hús fogyasztása. A szakemberek szerint a gazdag országok továbbá több ételt fogyasztanak a szükségesnél, vagy egyszerűen kidobják az élelmiszert.

Az Environmental Science Technology című folyóiratban közölt tanulmány szerint a szegényebb országok fejlődésével és a világ népességének növekedésével az élelmiszerhulladékkal összefüggő globális károsgáz-kibocsátás a jelenlegi 0,5 gigatonnányi szén-dioxid éves értékről 1,9-2,5 gigatonnányira fog emelkedni a század közepére.

Széles körben elterjedt elképzelés, hogy az élelmiszerhulladék felszámolása és a világ élelmiszertöbbletének szétosztása segíthetne az éhezés problémájának felszámolásában.

A kutatók arra jutottak, hogy miközben az egy főre jutó globális átlag élelmiszerszükséglet szinte változatlan, az elmúlt öt évtizedben gyorsan nőtt az élelmiszerekhez való hozzáférés, ami több mint 300 százalékkal növelte az élelmiszertöbblet megtermelésével összefüggő károsanyag-kibocsátást.

A tanulmány ugyan nem részletezi, hogyan lehetne csökkenteni az élelmiszerhulladék mennyiségét, de rámutat arra, hogy a probléma kezelését célzó intézkedések már mind a fejlődő, mind a fejlett országokban megjelentek.

Januárban például 30 vállalati vezető, kormányilletékes, alapítványi és kutatócsoporti vezető alakított koalíciót annak érdekében, hogy 2030-ra felével csökkentse az élelmiszerhulladék mennyiségét.

Forrás: mti

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Az élelmiszerhulladék csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait2017-02-24T18:53:56+01:00

Élelmiszerpazarlás és környezetterhelés

Miközben világszerte hatalmas élelmiszerpazarlás zajlik, egyre több szó esik arról, hogyan csökkenthetjük az élelmiszerek hulladékká válását, tudva, hogy milyen nagy gondot jelent a világ egyes részein az éhezés. A társadalom felelős tagjai egyre többször hangsúlyozzák a tudatosságot az élelmiszerek felhasználásában, de hangjuk még talán nem jut el mindenhová.

 

Az Európai Unió évente mintegy 88 millió tonna élelmiszerhulladékot termel, ennek értéke megközelíti a 143 milliárd eurót – derült ki a Fusions EU-s projekt adataiból. A legtöbb élelmiszerhulladékot termelő szektor a háztartásoké, 47 millió tonnával. Ennek oka összetett, de a megfelelő jelölések hiányos ismerete, illetve a hanyagság együttesen is hozzájárulnak ehhez a magas számhoz.

A fogyasztók, kereskedők és vendéglátók szektora az EU élelmiszer-hulladékának 70 százalékáért felelős, ezért az ENSZ Fenntarthatósági Fejlesztési Célok 12.3 pontja ezen területeken tűzte ki az élelmiszerpazarlás 50 százalékos csökkentését 2030-ig. A fennmaradó 30 százalék a termelő és feldolgozó szektorokból származik.

 

A fenti számok az európai mérleget mutatják, a magyarországi adatokat tekintve éves szinten közel kétmillió tonna élelmiszer kerül a kukába!

kidobott_etel

2016 első negyedévében számos cikk foglalkozott az élelmiszer-pazarlással és annak negatív hatásaival. Az élelmiszerfelesleg képződése és annak nem megfelelő hasznosítása azzal jár, hogy sok esetben ezeket az élelmiszereket megsemmisítik, amelynek eredményeként a környezetre káros gázok – például metán – kerülnek a levegőbe. Egyes kutatások szerint az élelmiszerfelesleg megsemmisítésével keletkező káros kibocsátás a klímaváltozás egyik okozója, és az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait.

A fenntarthatósági szempontok mellett etikai kérdéseket is feszeget az élelmiszer-pazarlás. Miért dobjuk ki azt az élelmiszert, amit emberi fogyasztásra termelünk?

A teljes 1,8 millió tonnányi élelmiszer-feleslegen belül a fogyasztói felesleg Magyarországon eléri éves szinten a 400.000 tonnát, amely fejenként 40 kg élelmiszert jelent. Ennek nagy része abból is adódik, hogy a fogyasztók közel fele, pontosabban 42 százalékuk nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a minőségét megőrzi és a fogyaszthatósági dátum között. Az előbbi esetében a termék a minőségét megőrzi, és a dátum lejárta után is biztonsággal fogyasztható pár hónapig. A felesleg így csökkenthető lenne tudatos fogyasztással és vásárlással a vásárlói oldalon.

 

A gyártás és kereskedelem oldalán keletkező feleslegek begyűjtésére is vannak jó gyakorlatok. Magyarországon ezzel a Magyar Élelmiszerbank Egyesület foglalkozik, amely összegyűjtve ezeket a feleslegessé vált, de még biztonsággal fogyasztható élelmiszereket, eljuttatja azokat a nélkülözőkhöz. „2016 első félévében több mint 2000 tonna ilyen élelmiszert gyűjtött össze és juttatott el Egyesületünk azok asztalára, akiknek erre a legnagyobb szükségük van” – mondta Sczígel Andrea, az Egyesület munkatársa. Ezen élelmiszerek a nagy kereskedőláncokból és gyártói oldalról kerülnek el az Élelmiszerbankhoz, segítve ezáltal a nélkülözőket és egyben csökkentve a környezeti terhelést.

„Az Élelmiszerbank, amely az élelmiszerek begyűjtésével egyben zöld és segélycélokat is szolgál, ily módon hatékonyan támogatja az Európai Uniós célok megvalósulását. Folyamatosan nő azon vállalatok köre, akik felajánlják a felesleges élelmiszereket, segítve ezzel a kitűzött célok megvalósulását és a nélkülözők ellátását” – tette hozzá Andrea.

 

Az Élelmiszerbank azon dolgozik, hogy az élelmiszerfelesleget eljuttassa azokhoz, akiknek erre a legnagyobb szükségük van. Az Egyesület munkájának köszönhetően 2016 első félében 2000 tonnánál is több kidobásra ítélt élelmiszert juttatott el a nélkülözőkhöz.

 

Készült az Élelmiszerbank Egyesület sajtóanyaga alapján.

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

2022.04.22.| Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival A Föld napja alkalmából a [...]

A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát

2020.04.21.| A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az élelmiszerkezelés higiéniájának fokozása csökkenti a koronavírus fertőződés kockázatát is, és sok tekintetben megkönnyíti életünket. Ezt szem előtt tartva a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság és a TÉT Platform kiadványt állított össze, [...]

Élelmiszerpazarlás és környezetterhelés2016-12-20T12:27:08+01:00

Itthon van a legjobb dolguk a McDonald’s csirkéinek

Magyar vállalat lett az első Európában, amely elnyerte a Mcdonald’s mintagazdaság program minősítését

Európában elsőként egy magyarországi vállalat, a MasterGood-csoport baktalórántházi broilertelepe nyerte el a McDonald’s csirkehús-beszállítói között a fenntarthatósági szempontok alapján legkiválóbb termelőknek adott Mintagazdaság minősítést. Az értékelést tartalmazó esettanulmány kiemeli, hogy a MasterGood nem csak a hazai baromfiágazatban, de világviszonylatban is példaértékűnek számító, a legkorszerűbb technológiát alkalmazó beruházása során a gazdaságosság mellett prioritásként kezelte az etikai, az állategészségügyi és állatjóléti, valamint a környezetvédelmi szempontokat.

 

A McDonald’s Mintagazdaság, nemzetközi elnevezése szerint Flagship Farm programot a McDonald’s azért hozta létre, hogy a legjobb fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok kiemelésével, bemutatásával és megosztásával a fenntartható gyakorlatok alkalmazását ösztönözze az ellátási hálózatán belül, és azon túl. A program egy bárki számára elérhető weboldalon (www.flagshipfarm.eu), részletes, a szakmai közönségnek szóló esettanulmányokon keresztül mutatja be azokat a kiemelkedő fenntarthatósági gyakorlatokat, amelyeket a McDonald’s számára élelmiszer alapanyagot termelő vállalatok alkalmaznak. A McDonald’s Mintagazdaság esettanulmányokban maguk a gazdák beszélnek saját rendszereikről, ők mutatják be, hogyan valósítható meg, és milyen előnyökkel jár ez a gyakorlat. A vállalat célja, hogy a gazdálkodóknak irányt mutasson, és segítséget nyújtson a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságának fejlesztésében.

 

A McDonald’s európai csirkehús beszállítói közül a MasterGood baktalórántházi brojler telepe világszínvonalú állategészségügyi, állatjóléti és környezetvédelmi gyakorlataival és teljeskörű integrált termelési rendszerével érdemelte ki a megtisztelő McDonald’s Mintagazdaság címet. Az erről szóló oklevelet Horváth Ágnes, a magyar McDonald’s ügyvezető igazgatója – Dr. Bognár Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkárának jelenlétében – ma adta át Bárány Péternek, a MasterGood csoporthoz tartozó Baromfi-COOP ügyvezető igazgatójának. „Büszkeséggel tölt el, hogy broiler területen az egyik legnagyobb hazai beszállítónk, a MasterGood baktalórántházi telephelye lett az első európai McDonald’s Mintagazdaság. A helyi innováción, a kiemelkedő üzleti eredményeken és az éttermeink, illetve a franchise partnereink nemzetközi reputációján túl az ilyen beszállítói sikertörténeteknek van a legnagyobb szerepük abban, hogy a hazai McDonald’s-rendszer stabil és megbecsült helyet vívott ki magának Európában.” – mondta az eseményen Horváth Ágnes, a McDonald’s Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

mcdonalds_mintafarm_oklevelatadas

Az átadáson jelen voltak a MasterGood által szállított alapanyagot feldolgozó, és a Mintagazdaság minősítés megszerzéséhez szakmai támogatást nyújtó OSI Food Solutions cégcsoport képviselői. A bábolnai vállalat a kezdetektől beszállító partnere a hazai McDonald’s-nak, és a magyar piac mellett ma már számos más európai McDonald’s hálózatot is a bábolnai üzem lát el csirkés termékekkel.

 

A baktalórántházi fejlesztés célja egy olyan modern és innovatív gazdaság felépítése volt, ahol a fenntarthatósági elvárások a biodiverzitás, az energiafelhasználás, a hulladékgazdálkodás, az állategészségügy, állatjólét, valamint a szociális- és emberi erőforrás-felhasználás mutatóiban egyaránt érvényre jutnak. A 2015-ös Jóléti Kulcsmutatók (Key Welfare Indicator) kiváló értékekkel bírnak, és egyértelműen igazolják a gazdálkodásra, a technológiára és az innovációra irányuló erőfeszítések pozitív hatását. Mindezek alapvető elemei a csirkék egészségéről és jólétéről való gondoskodásnak, kezelésének és növelésének, egyúttal megalapozzák és javítják a farm gazdasági teljesítményét is.

 

A McDonald’s Mintagazdaságában a baromfiállomány szigorú higiéniai, állategészségügyi szabályrendszerek és felügyelet mellett növekszik. A telephelyeken olyan higiéniai, állatjóléti és az állatok komfortérzetét biztosító beruházásokat hajtottak végre, melyek nemcsak európai, de világviszonylatban is piacvezető megoldások. A csirkéket környezetvédelmi szempontból ellenőrzött épületekben tartják, és a környezetet gazdagító eszközökkel is ellátják. Az ólak oldalán végighúzódó ablakoknak köszönhetően az épületekben kiváló a természetes megvilágítás. A csirkék további környezetet gazdagító eszközöket is kapnak, ilyenek többek között a fém dobogók, pódiumok, fa ülőrudak, pelletált szalmazsákok, és az etetősorokról lelógatott kenderzsinórok. Ezek a környezetet gazdagító eszközök fontos szerepet játszanak abban, hogy aktivitásra ösztönözzék a csirkéket és elősegítsék, hogy az állatok kifejezésre juttassák és megéljék a természetes viselkedésformáikat.

 

“Jó példa ez a mintafarm arra, hogy a magyar termelők képesek világszínvonalú, minőségi élelmiszert és élelmiszer alapanyagot előállítani hazánkban. Az ilyen magas hozzáadott értékű termék előállítás a magyar élelmiszer feldolgozás fejlesztési stratégia kiemelt célja, azért messzemenőkig támogatja a magyar kormány is” mondta dr. Bognár Lajos, Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár és Országos Főállatorvos.

 

A 10 ólból álló létesítmény jelenleg a hazai McDonald’s-piac ellátásához járul hozzá. A MasterGood csoport tervei szerint a közeljövőben további öt hasonló telepet építenek fel, egyenként több mint egymilliárd forintos beruházással. „Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy elnyertük a McDonald’s Mintagazdaság minősítést. Az OSI segítségével az egész csapatunk nagyon keményen dolgozott azért, hogy felépítsük ezt a telepet Baktalórántházán, különösen pedig azért, hogy elérjük ezt a rangot. Ezzel a projekttel bizonyítani akartuk, hogy képesek vagyunk eleget tenni a vevőink és az iparág elvárásainak olyan kérdésekben, mint a biobiztonság, az állatjólét és állategészségügy anélkül, hogy engednénk a környezetbarát termelésre vagy a hatékony gazdálkodásra vonatkozó elvárásainkból. Nem állunk meg itt, a közeljövőben további, hasonlóan magas színvonalú létesítményeket építünk fel.”  – nyilatkozta Bárány Péter, Baromfi-Coop Kft. ügyvezető igazgatója.

 

Papp Zoltán, a McDonald’s Magyarország ellátási hálózatért felelős szenior osztályvezetője a minősítés kapcsán elmondta: „A McDonald’s hazai beszállító partnerei 2011-2014 között összesen 68 milliárd forint értékben exportáltak Európa 21 országának McDonald’s éttermeibe. Ez 28 milliárddal haladja meg az ez idő alatt a hazai étteremlánc által külföldről vásárolt áruk értékét. Tevékenységük gazdasági súlyát jelzi, hogy 2014-ben a McDonald’s beszállítói a teljes magyar élelmiszerexport több mint 1,3 százalékát adták. A Master Good- és az OSI cégcsoport kiváló példa arra, hogy olyan beszállítókkal működünk együtt, akik elkötelezettek cégünk általános, felelős és etikus üzleti tevékenységet rögzítő alapelve iránt.”

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A legszaftosabb hungarikum

2022.09.05.| A legszaftosabb hungarikum bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A debreceni páros kolbász négy éve hungarikum, azaz hazai specialitás. Azonban már jóval ezelőtt nagyon kedveltük ezt a szaftos, paprikás kolbászkát, amely mindig párban érkezik. Vajon mennyit falhatunk fel belőle? Az egyre inkább trendivé [...]

A mindenízű mártás

2022.09.05.| A mindenízű mártás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A ketchup nélkül sok étel szinte elképzelhetetlen: a hamburger, a hotdog és a sült krumpli hűséges kísérője hosszú utat járt be addig, hogy szinte mindenki kedvelje. Igaz, ehhez az kellett, hogy már ne is [...]

Itthon van a legjobb dolguk a McDonald’s csirkéinek2016-12-20T12:27:09+01:00

Zöld tények az étrendünkről

Energiaegyensúly

Miközben a hagyományos szántóföldi növények energiamérlege pozitív, az állattenyésztés már több energiát igényel, mint amennyit nyerünk. A leginkább pazarlóak pedig a nagy energiabefektetéssel termelt, és hosszan utaztatott primőr termények.

mezogazdasag_energia

A mezőgazdaság egyre több energiát használ fel

Mennyi energia kell 1 kcal táplálék előállításához?

  1. Búza: 0,2 kcal
  2. Burgonya: 0,25 kcal
  3. Tojás: 0,66 kcal
  4. Tej: 1 kcal
  5. Sertéshús: 3 kcal
  6. Marhahús: 3 kcal
  7. Fehér kenyér: 3 kcal
  8. Csirkehús: 12 kcal
  9. Mélytengeri halászat: 250 kcal
  10. Üvegházi zöldség: 600 kcal

 

Rejtett vízfogyasztás

Ön mennyi vizet fogyaszt naponta? Átlagosan 2 liternyit iszunk, és 80-100 litert egyéb célra, például fürdésre vagy a wc öblítésére használunk el. Azonban akár egy tojásrántottás-narancsleves reggeli is ennek többszörösét igényli vízből, ha az élelmiszerek előállításához használt mennyiséget is figyelembe vesszük.

 

Mennyi vizet használunk fel egyes élelmiszerek előállításához?

tehen_iszik

1 kg marhahús előállításához 15 köbméter vízre van szükség

  1. 1 db paradicsom: 13 liter
  2. 1 db alma: 70 liter
  3. 1 db tojás: 135 liter
  4. 1 csésze kávé: 140 liter
  5. 1 pohár narancslé: 170 liter
  6. 1 tábla csokoládé: 1700 liter
  7. 1 db hamburger: 2400 liter
  8. 1 kg sajt: 3200 liter
  9. 1 kg csirkehús: 3900 liter
  10. 1 kg marhahús: 15000 liter

 

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Zöld tények az étrendünkről2016-12-20T12:27:09+01:00

5 tipp a zöldebb étrendhez

Belegondolt már abba, mennyi energiát igényel a mindennapi élelmének előállítása? A Fenntartható Energia Hét alkalmából, amit most ünnepelünk, érdemes megismerkednünk az egészséges étrend egy új oldalával, ugyanis a következő évtizedek legfontosabb kulcsszava a táplálkozásban is a fenntarthatóság lesz.

 

Az Európai Bizottság évről-évre megrendezi a Fenntartható Energia Hét rendezvénysorozatát, ennek fókuszában idén a fogyasztók állnak. S bár az energia szóról a legtöbbünknek az áram, a gáz és az autók üzemanyagai jutnak eszünkbe, hiba lenne megfeledkezni arról, hogy az ételeink előállítása is rengeteg energiát igényel, így a kiegyensúlyozott, tudatos táplálkozással is tehetünk a környezetünkért. Nézzünk körül, hogyan lehet környezetvédő az étrendünk is!

A legtöbb energiát az élelmiszerek szállítása igényli

A legtöbb energiát az élelmiszerek szállítása igényli

Ahhoz, hogy megértsük, miért kell foglalkoznunk a fenntartható táplálkozással, két alapvető tényt érdemes figyelembe vennünk. Az ipari forradalom előtt az élelmiszerek előállításához szinte kizárólag megújuló energiaforrásokat használt fel az emberiség: a növényeket a nap látta el mindennel, ami a fejlődésükhöz szükséges volt, az állatok a természet adta táplálékokon nőttek fel, és az élelmiszerek feldolgozásához is a nap, a víz vagy a szél energiáját használtuk fel. Az nagyüzemi termelés azonban energiaigényes, manapság becslések szerint minden 1 kcal energiatartalmú élelmiszer előállításához 0,7 kcal energiát használunk fel, amíg az ételként az asztalunkra kerül. A probléma jelentőségét fokozza, hogy ezek jelentős része, például az üzemanyagok és a műtrágya, nem megújuló forrásokból, azaz például kőolajból származik.

Egyes becslések szerint például Németországban a megtermelt energia ötödét az élelmiszerek előállításához használják fel az iparban és a háztartásokban. A mezőgazdaság világszerte az édesvízkészletek 70 százalékát emészti fel, miközben a rendelkezésre álló földterületek 60 százalékát veszi igénybe (az erdőkkel együtt). Ha az üvegházhatású gázok kibocsátását nézzük, akkor a bevásárlásokhoz felhasznált üzemanyag és a főzés a teljes mennyiség 6 százalékát adja!

 

A másik fontos tényező, hogy a Föld lakossága egyre nő: jelenleg 7,3 milliárdan élünk a bolygónkon, de 2050-re már 9,1 milliárd embert számlálhatunk majd globálisan. A hátralévő alig több mint három évtized során 70 százalékkal kell növelnünk az élelmiszertermelést, hogy mindenkinek elegendő és biztonságos tápanyag álljon rendelkezésére.

A fenntarthatóság jelenleg még nem hangsúlyos eleme a közgondolkodásnak, de szerencsére már találhatunk jó példákat a politikában és az élelmiszeriparban is. Ilyen például, hogy az Európai Unió 2020-ra 20 százalékkal szeretné csökkenteni az élelmiszerlánc forrásfelhasználását úgy, hogy ösztönzi a fenntarthatóbb élelmiszertermelést és -fogyasztást. Az ipar pedig lépéseket tett a víz- és energiatakarékos élelmiszergyárak tervezése érdekében, és az optimálisabb csomagolóanyag-használatért is.

 

Tippek, amelyekkel sokat tehet a fenntartható egészséges táplálkozás érdekében

Antal Emese, egyesületünk szakmai vezetője konkrét tanácsai a fenntartható táplálkozáshoz:

  1. Keresse az ellenőrzött módon előállított termékeket, mert csak ezeknél lehetünk biztos abban, hogy a szükséges technológiai előírásokat betartották. Ez az ökológiai gazdálkodásból származó (bio) termékeknél is ugyanilyen fontos szempont.
  2. Keresse az újrahasznosítható csomagolóanyagokat, és törekedjen arra, hogy csak a legszükségesebb mennyiséget használja fel belőlük.
  3. Válasszon hosszabb eltarthatóságú élelmiszereket, mivel így kisebb az esélye annak, hogy hulladékként kidobná azokat. Az élelmiszeripar folyamatos fejlesztéseket hajt végre annak érdekében, hogy tartósítószerek használata nélkül is minél tovább változatlan minőségben eltarthatók maradjanak a termékek.
  4. A tengeri hal nagyon egészséges, de ha fenntartható módon állítja össze étrendjét, az MSC logóval ellátott termékeket válassza. A Marine Stewardship Council azért dolgozik, hogy fenntartható halászati módok segítségével az óceánok és tengerek ökoszisztémája egyensúlyban maradjon.
  5. Csökkentse az élelmiszerpazarlást: ha bevásárlólistával indul el a boltba, akkor csak a szükséges mennyiséget fogja megvásárolni, főleg, ha ellenáll a csábító, de szükségtelen akcióknak. Ügyeljen a lejárati időkre, és a kamrában felhalmozódott, felesleges tartós élelmiszereket rendszeresen ajándékozza rászorulóknak, segítő szervezeteknek.
Jelentős probléma az élelmiszerpazarlás

Jelentős probléma az élelmiszerpazarlás

 

A TÉT Platform korábban már foglalkozott azzal, hogyan csökkenthető az élelmiszerhulladék mennyisége: Éhezünk és pazarolunk

Olvasson még többet a fenntartható élelmiszertermelésről az EUFIC oldalán!

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A legszaftosabb hungarikum

2022.09.05.| A legszaftosabb hungarikum bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A debreceni páros kolbász négy éve hungarikum, azaz hazai specialitás. Azonban már jóval ezelőtt nagyon kedveltük ezt a szaftos, paprikás kolbászkát, amely mindig párban érkezik. Vajon mennyit falhatunk fel belőle? Az egyre inkább trendivé [...]

A mindenízű mártás

2022.09.05.| A mindenízű mártás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A ketchup nélkül sok étel szinte elképzelhetetlen: a hamburger, a hotdog és a sült krumpli hűséges kísérője hosszú utat járt be addig, hogy szinte mindenki kedvelje. Igaz, ehhez az kellett, hogy már ne is [...]

5 tipp a zöldebb étrendhez2016-12-20T12:27:09+01:00