A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát

Az élelmiszerkezelés higiéniájának fokozása csökkenti a koronavírus fertőződés kockázatát is, és sok tekintetben megkönnyíti életünket. Ezt szem előtt tartva a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság és a TÉT Platform kiadványt állított össze, „Konyhai higiéniai és élelmiszer biztonsági útmutató humán járványügyi veszélyhelyzet idején” címmel, mely segíti a vásárlókat a biztonságos konyhai higiéniai és élelmiszer biztonsági folyamatok kialakításában és betartásában.

 

„A konyhának kiemelkedő szerepe van otthonunkban! Legyen szó főzésről, étkezésről vagy egy kis   lazításról, a konyha a családi élet központi színtere. Érdemes tehát kiemelt figyelmet szentelnünk a tisztán tartására. Itt élelmiszereket dolgozunk fel. Akár járvány idején vagyunk, akár az átlagos mindennapokat éljük, elengedhetetlen a konyha megfelelő takarítása, főleg akkor, ha többen használják.” – mondta dr. Pleva György, a Nébih élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatója.

A kiadvány a bevásárlás megtervezésétől kezdve, a csomagolt és csomagolás nélküli élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök és egyéb termékek megvásárlásán, szállításán, tárolásán, előkészítésén és elkészítésén keresztül, a maradékok tárolásáig és újra felhasználásáig számos jó tanácsot kínál. Ugyanakkor szót ejt a mosogatás, a hulladéktárolás, a konyhai kisgépek higiéniája és általában a konyha, mint élettér fokozott tisztántartásának fontosságáról is.

A táplálkozással kapcsolatos tévhitek ilyenkor különösen károsak lehetnek, ezért csatlakozott a kiadvány szerkesztéséhez a TÉT Platform. Antal Emese dietetikus, szociológus szerint az átgondolt, tudatos táplálkozás és az élelmiszerek megfelelő ismerete társadalmi szinten is hasznos: „Ha pánikreakció és felhalmozás helyett a szakértők tanácsai alapján tájékozódunk, és kreatívan, a rendelkezésünkre álló élelmiszereket változatosan felhasználva állítjuk össze étrendünket, akkor nemcsak egészségesek maradhatunk, hanem a veszélyhelyzet élelmiszeripari és -kereskedelmi hatását is csökkenthetjük” – fogalmaz a TÉT Platform szakmai vezetője.

A Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke, prof. dr. Rurik Imre szerint a mostani veszélyhelyzet idején is sokaknak segíthet a fontos és gyakorlatias konyhai tanácsokat összegző kiadvány: „A táplálkozás alapvető élettani folyamat, amely nagyfokban befolyásolhatja egészségi állapotunkat. A mostani járványhelyzetben a szervezet védekezőképességének fenntartásában felértékelődik a változatos táplálkozás, a megfelelő konyhai higiénia, elkerülendő az ételfertőzés miatti megbetegedést, vagy kórházba kerülést” –  mondja a neves szakmai társaság vezetője.

Bízunk benne, hogy a Konyhai higiéniai és élelmiszerbiztonsági útmutató járvány idején című kisokosunkban fellelhető témák hasznos és megfontolandó gyakorlati tippeket adnak nemcsak a konyha terén kezdők számára, hanem a már rutinosabb háziasszonyok is találhatnak olyan új ismereteket, amelyeket a mindennapok során is hasznosíthatnak.

A kiadvány letölthető a Nébih weboldaláról https://portal.nebih.gov.hu/koronavirus, az Ételt csak okosan! kampány weboldaláról (eteltcsakokosan.hu/szakertovalaszol/konyhaiutmutato), illetve a http://nebihmondja.hu weboldalról, valamint természetesen a TÉT Platform weboldaláról is.

  1. április 21.

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, TÉT Platform Egyesület, Magyar Táplálkozástudományi Társaság

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát2020-04-21T11:47:05+02:00

Biztonságosan a konyhában

Mindig tele a hűtőszekrény a nagybevásárlásból maradt élelmiszerekkel? Akkor érdemes alaposan körülnézni, melyiket meddig használhatjuk fel!

Bárkivel előfordulhat, hogy egyszerre túl sokat vásárolt valamilyen élelmiszerből, esetleg megfeledkezett róla, és már csak a lejárat után bukkan rá a kamra vagy a hűtő polcain. A leggyakrabban kétféle cselekvés követi ezt a pillanatot: van, aki azonnal kidobja a lejárt élelmiszert, más viszont – a legtöbbször megszagolgatva, óvatosan megízlelve – még elfogyasztja azt. Vajon kinek van igaza? Erről kérdeztünk egy dietetikust.

„Van, amikor az egyik és van, amikor a másik a helyes megoldás” – kezdi Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője, aki viszont rögtön meg is magyarázza, mikor melyiket kövessük: „Az élelmiszereken két jelölést találhatunk: a rövidebb ideig felhasználható élelmiszereken, például a tejtermékeken, felvágottakon a „Fogyasztható” jelölést alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a megjelölt felhasználhatósági dátum után fogyasztásuk kockázatos lehet, veszélyt jelenthet az egészségre még akkor is, ha esetleg nincsenek látható romlási jelek.

A hosszabb ideig is eltartható élelmiszereken viszont a „Minőségét megőrzi” jelölést látjuk a dátum előtt. Ez pedig azt jelenti, hogy azt követően minőségükből, élvezeti értékükből veszthetnek, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem fogyaszthatók. Ilyen jelölést találunk jellemzően a konzerveken, kekszeken és a szárított vagy gyorsfagyasztott élelmiszereken” – mondja a szakember.

Egyes sajtok penésszel érnek, de nem minden penészes sajt ehető!

Ám a kifogástalan élelmiszerből is időzített bombát készíthetünk azonban, ha nem tartjuk be az alapvető higiéniai követelményeket. A kórokozókat leggyakrabban a konyhai eszközök közvetítik, ezért fokozottan figyelni kell a tisztaságukra, és mindenképpen külön eszközöket és vágódeszkát használni a zöldségek és a hús előkészítéséhez. És persze ne feledkezzünk meg a zöldségek és a gyümölcsük alapos megmosásáról, valamint a konyhapult rendszeres takarításáról sem. Kezünk is rengeteg kórokozót közvetíthet, ezért nemcsak evés előtt, hanem az előkészítés, főzés előtt, sőt közben is mossuk meg alaposan.

Tudta-e?

A mindennapokban gyakran keveredik az ételfertőzés és az ételmérgezés fogalma, azonban két nagyon különböző dologról van szó. Az ételfertőzéseket az élelmiszereken, ételekben elszaporodó baktériumok okozzák. A szervezetünkbe jutva hasfájást, hasi görcsöket, hányingert és hányás, valamint hasmenést válthatnak ki. Az ételmérgezésekért viszont olyan baktériumok felelnek, amelyek mérgeket (toxinokat) termelnek, ezek többsége főzés-sütés után is megmarad az ételben, így is komoly tüneteket, súlyos állapotot idéznek elő, amely akár végzetes is lehet. Mindkét probléma ellen jó védekezés a megfelelő higiénia és csak a kifogástalan élelmiszerek felhasználása, azonban a közhiedelemmel ellentétben az alapos hőkezelés nem óv meg mindentől: az ételmérgezést okozó baktériumok ugyan elpusztulnak, de a tüneteket kiváltó méreganyagaik nem bomlanak le.

Tipp

A hűtőszekrény ideális hőfoka 0-5 C fok között van, míg a mélyhűtőt -18 C fokra vagy az alá kell állítani. Érdemes beszerezni egy hőmérőt is a hűtőbe: ezzel nem csak a beállítást teheti könnyebbé, hanem folyamatosan ellenőrizheti is, minden rendben van-e.

Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

Kép forrása: Pixabay

Biztonságosan a konyhában2019-09-05T19:15:21+02:00

Meddig ehetem meg?

Ha odafigyelsz az egészségedre, azt is biztosan megnézed, jó-e még az, amit meg akarsz enni. De vajon valóban ki kell dobni mindent, ami lejárt, vagy valameddig még meg lehet enni?

Bár vannak olyan élelmiszerek, amik gyakorlatilag örökké eltarthatók, a többség sajnos nem ilyen. A romlott ételtől aztán az émelygéstől kezdve a súlyosabb betegségekig mindenféle bajod lehet. Ezért is fontos, hogy megnézd, mit meddig ehetsz meg.

Tudtad?

A méz, a kristálycukor, a hántolt rizs, a szárazbab és a só gyakorlatilag örökké eláll, ha megfelelő körülmények között tárolják. És ráadásul a fincsi juharszirup is ilyen!

Mi bajom lehet, ha romlott ételt eszek?

A nem megfelelő ételtől, élelmiszertől ételmérgezést vagy ételfertőzést kaphatsz. A kettő között az a különbség, hogy míg az ételfertőzést az ételedbe került élő mikroorganizmusok (bacik vagy vírusok) okozzák, addig ételmérgezés esetén a bacik méreganyaga okoz problémát. Jellemző ételfertőzés például a szalmonella, ami leggyakrabban szennyeződésként az ételbe kerülő Salmonella baktériumok okoznak.

Mi meddig jó?

Az otthon készült ételek hűtőszekrényben pár napig eltarthatók, de pontosan nem lehet megmondani, meddig fogyaszthatók. A romlás első jeleire érdemes kidobni őket! A kutyusnak, cicának se add oda ezeket.

A boltban kapható élelmiszereken legtöbbször fel van tüntetve, hogy meddig fogyaszthatók. De vigyázz: a különféle szavak mást jelentenek! Nézzük meg alaposabban, mire kell figyelni.

A jellemzően egy-két napig fogyasztható termékeken sokszor nem tüntetnek fel határidőt, például azért sem, mert nem lenne hová felírni – például egy zsemle vagy kifli esetén ez elég problémás lenne. Ha penészt, vagy más oda nem illőt látsz rajtuk, inkább dobd ki.

A néhány napig eltartható, csomagolt élelmiszerek (pl. kakaós tej, joghurt) esetén már kapsz segítséget. Ezekre azt írják, hogy: „Fogyasztható” és egy napot (pl. szerda) vagy egy dátumot (pl. 18/11). Vigyázz, mert ilyenkor angol szokás szerint az első számok a napot jelölik, a második a hónap sorszáma.

A fogyaszthatóság dátumát hosszabban eltartható élelmiszereken is feltüntetik, de ott már kiegészül az évszámmal is, valahogy így: 05.02.2017 (azaz 2017. február 5.). Az ilyen élelmiszereket a lejáratot követő napokban, néha még hetekben is nyugodtan megeheted, ha nincs semmi jel, ami arra utalna, hogy romlott lenne (szokatlan szag, íz, állag vagy penésznek tűnő foltok).

Minőségét megőrzi

Ha valami hosszabb ideig is eltartható, akkor ezt a két szót szokták ráírni, és teljesen mást jelent, mint az előző jelölés. Ilyenkor ugyanis szó sincs arról, hogy a feltüntetett idő után ki kellene dobni az élelmiszert. A gyártó azonban csak eddig a dátumig garantálja, hogy a termék olyan ízű, illatú, állagú marad, mint amikor elkészítették. Utána akár még hónapokig jó lehet, legfeljebb nem pont olyan lesz, mint vártuk, de nem jelent semmilyen problémát az egészségedre. A jelölés ebben az esetben is nap-hónap-év formátumú, de sokszor csak a hónapot és az évet adják meg.

Megehetem a penészes lekvárt?

A szakértők szerint a penész jelenheti az étel végét is, de bőven vannak kivételek is. A keményebb állagú élelmiszerek, például a sajt esetén vágd le vastagon a penészes részt és dobd ki. A lágy élelmiszerek – ilyen a sajt vagy a szószok – esetén azonban irány a kuka. A lekvár pont határeset: ha csak néhány pötty telepedett meg rajta, jó nagy kanállal kiszedve a romlott részt a többi még megmenthető a pirítósra.

Miért érdemes megmenteni, amit lehet?

Jogosan kérdezheted, miért beszélünk ennyit arról, hogy mentheted meg az élelmiszereket, amikor a boltban bármikor vehetünk helyette másikat. Az ok egyszerű, de nemes: Földünk védelme. Évente csak Magyarországon kétmillió tonna (!) élelmiszert dobunk ki, miközben az előállításukhoz rengeteg erőforrást, így energiát, vizet és egyéb anyagokat használunk fel. Ezért ha megnézed, mit meddig ehetsz meg, és nem pazarolsz, a környezetet véded!

 

Cikkünk eredetileg a Lájk Magazinban jelent meg.

 

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

2022.04.22.| Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival A Föld napja alkalmából a [...]

Meddig ehetem meg?2017-02-21T17:04:27+01:00

Mire figyeljünk, ha ételt veszünk az utcán?

Utcán enni? Bár az etikett szerint nem a legideálisabb helyszín az étkezésre, a gyorsaság és egyszerűség miatt sokan választják az utcai ételárusok kínálatát. A NÉBIH összegyűjtötte, hogy mire figyeljünk, ha gyrososnál, lángossütőnél vagy fagylaltárusnál vásárolunk.

 

Élelmiszer, étel és ital vásárlásakor legyünk körültekintőek és igényesek! A szabadtéri rendezvényekre kitelepült vendéglátók és élelmiszer árusok közül is csak azt válasszuk, aki ügyel az élelmiszerbiztonságra, környezete rendezett, személyzete ápolt. Emellett gondosan figyel az élelmiszerek védelmére, a tisztaság és rend, a szükséges hőmérséklet fenntartására, valamint kiírja a kitelepült üzlet nevét, címét. Szintén fontos, hogy a kitelepült pavilonban is legyen kézmosási lehetőség, amit a dolgozók használnak.

gyros_tal

Gyrost például csak ott vásároljunk, ahol a gyros nyársat védik a portól, szennyeződéstől, ahol folyamatosan forgatják, az odaégés mentes, egyenletes átsütés érdekében. A nem eléggé átsült hús fogyasztása – a kórokozók esetleges jelenléte miatt – veszélyes lehet, ilyet még kérésre sem megengedett felszolgálni. Az igényes büfékben a gyros húst a nyársról közvetlenül a megrendeléskor szeletelik le, így elkerülhető, hogy a tálcára lehulló hús a nyársból kicsepegő, nyers húslével szennyeződhessen, fertőződhessen. A gyros húshoz kínált köreteket melegen tartó pultban, forrón kell tárolni, míg a salátákat, önteteket hűtve.

 

A biztonságosan üzemelő lángossütő környékén nem érezhetünk égett, kaparó olajszagot. Ha ezt tapasztaljuk, akkor feltételezhető, hogy a sütéshez használt olajat nem cserélik rendszeresen. Az elhasználódott sütőolaj az egészségre káros anyagokat tartalmaz. A jó lángosozónál a lángost mindig frissen készítik, ezért az kiadáskor még forró. Fontos, hogy a lángost, illetve a feltéteket védjék a szennyeződésektől, a rovaroktól. Pulton hűtés hiányában a feltétekből (tejföl, reszelt sajt stb.) csak kis mennyiséget tartanak kéznél, a többit hűtőszekrényben tárolják. A feltéteket, szóratokat, önteteket tartalmazó edényekhez kizárólag a kiszolgálók férhetnek hozzá, a vásárlók nem.

fagylaltarus

Fagylaltárusnál figyeljünk arra, hogy a fagylaltpult a vásárlói oldalról zárt, a kiszolgáló rész felől pedig cseppfertőzéstől, rovaroktól, portól, szennyeződéstől védett legyen. Fontos, hogy a fagylaltpultot nem érheti közvetlen napfény! Az esetleg megolvadt fagylaltot tilos újra lefagyasztani és a frissen készült fagylaltot sem szabad rátölteni a régire. Olyan helyen vásároljunk, ahol a fagylalt nem kőkemény, de nem is folyik, nincs felpúpozva a tégelyekben és csak ehető díszítés van rajta. Kerüljük azokat az árusokat, akik az adagolókanalat – folyóvíz helyett – állott, piszkos vízben öblítik, majd törlőruhába ütögetve cseppmentesítik. Elvárás, hogy a tölcsért az eladó szalvétával fogja meg, és úgy adja át a vásárlóknak.

 

További hasznos tanácsok olvashatók a NÉBIH honlapján.

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Mire figyeljünk, ha ételt veszünk az utcán?2016-12-20T12:27:08+01:00

Így lehet veszélytelen a konyhánk

Megérkezett a nyár, és vele együtt beköszönt az ételfertőzések szezonja is. Mit tegyünk, hogy ilyen problémák nélkül megússzuk a nyarat?

A legmelegebb hónapokban még ma, a hűtőszekrények szinte teljes elterjedtsége mellett is sok panaszt, problémát okoznak a gyorsan romló ételek, élelmiszerek. A szalmonella név a legtöbbünknek ismerősen cseng, ám valójában különböző baktériumok tucatjai lesnek ránk, ha nem tartjuk be a higiéniai előírásokat. Elég egy apró figyelmetlenség, és máris megtörténhet a baj: bár egyre kevesebbszer, de nem múlik el év tömeges ételfertőzés nélkül. A közelmúltban érdekes felmérést készített egy fiatal hazai táplálkozási szakember, aki szerint a fiatalok, a férfiak és a magasabb jövedelemmel rendelkezők teszik ki magukat a legnagyobb veszélynek. Hogy miért ők, arról még később szót ejtünk, de addig is nézzük meg magát a problémát.

 

A mindennapokban gyakran keveredik az ételfertőzés és az ételmérgezés fogalma. A nyár egyértelműen az ételfertőzések időszaka, ezt az élelmiszeren elszaporodó baktériumok, például a Salmonella, a Pseudomonas aeurigonosa vagy a Bacillus cereus okozzák. Ezek a szervezetbe jutva szétesnek, és a belőlük felszabaduló anyagok okozzák a jól ismert tüneteket, az hasfájást, hasi görcsöket, hányingert, hányást és hasmenést is. Ezzel szemben az ételmérgezést olyan baktériumok okozzák, amelyek mérgező anyagot, toxint termelnek. A romlott élelmiszer elfogyasztásával ez a toxin jut be a szervezetünkbe, és okoz súlyos tüneteket. Jellemzően a húsféléken előszeretettel megtelepedő Clostridium botulinum, vagy a Staphylococcus aureus okoz ételmérgezéseket.

 

mirelit_pult

A gyorsfagyasztott élelmiszereket vegyük meg utolsóként

Úgy látszik, van még mit tanulnunk azonban az élelmiszerhigiénia területén. Balogh Borbála, leendő táplálkozási szakember a közelmúltban reprezentatív kutatást végzett több mint ezer ember bevonásával, és vizsgálatából kiderül, hogy néha a saját figyelmetlenségünknek köszönhetjük a bajt.

A kockázatok sokszor már a bevásárlásnál megjelennek. „A résztvevők többsége a nagybevásárlások során a bolt kialakítása vagy a kedve szerinti sorrendben teszi a megvenni kívánt terméket a kosarába, és kevesebb, mint az egyharmaduk ügyel a hűtőlánc betartására”- mondja Balogh Borbála, aki azt tanácsolja, hogy a hűtést igénylő – különösen a gyorsfagyasztott – termékeket a csak a vásárlás legvégén tegyük a kosarunkba.

A fiatal szakember eredményei szerint valamivel jobb a helyzet a hűtőszekrényeinkben: a válaszadók közel 60 százaléka tudja, hogy a hőmérsékletet 0 és 5 ⁰C fok között kell tartani benne, így az ide tett élelmiszerek optimálisan tarthatók el a fogyaszthatósági időn belül. Azonban sokan – a felmérés eredményei szerint tízből négyen – ennél magasabbra, 6-12 ⁰C fok közé állítja a hűtőszekrényt, amely viszont már kockázatosan magasnak mondható.

 

A hűtőnkből azonban néha felbukkannak olyan élelmiszerek is, amelyek már lejártak. Sokan ilyenkor azonnal kidobják a romlott, vagy annak vélt ételt. De vajon igazuk van, vagy van, amit megmenthetünk a kukától? Borbála szerint sokan nincsenek tisztában a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági idő közötti különbséggel.

Dr. Kasza Gyula

Dr. Kasza Gyula

Dr. Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársa segít eligazodni a kettő között. A minőségmegőrzési idő azt az időtartamot jelöli, ameddig az élelmiszertől elvárható, hogy a megadott tárolási körülmények között tartva biztonsággal fogyasztható marad és megőrzi eredeti minőségi tulajdonságait. Fogyasztható: ezt a jelölést jellemzően a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló (jellemzően hűtőtárolást, azaz 0-10 ⁰C fokot igénylő) élelmiszerek (tejtermékek, felvágottak, hidegkonyhai saláták) esetén találjuk a csomagoláson. A megjelölt felhasználhatósági dátum után fogyasztásuk kockázatos lehet, veszélyt jelenthet az egészségre még akkor is, ha esetleg nincsenek látható romlási jelek.

Minőségét megőrzi: a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken található dátum azt az időtartamot mutatja meg, ameddig elvárhatjuk, hogy a gyártó által garantált minőséget, azaz például ízt, illatot, színt vagy állagot nyújtja. Az adott dátum után minőségükből, élvezeti értékükből veszthetnek, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem fogyaszthatók. Ilyen jelölést találunk jellemzően a konzerveken, kekszeken és a szárított vagy gyorsfagyasztott élelmiszereken – mondta el számunkra az élelmiszerbiztonsági szakember.

 

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint sok múlik a megfelelő választáson is: „Élelmiszervásárlásnál mindig felelősen kell gondolkodni, különösen igaz ez akkor, ha piacon vagy utcán szeretnénk vásárolni. A kofáknál beszerzett élelmiszerek esetén nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy minden higiéniai és gyártástechnológiai előírást betartottak velük kapcsolatban. Ha pedig utcán vásárolunk ételt vagy italt, alaposan nézzünk körül, tisztának tűnik-e a hely – bár az esetleges kórokozókat nem vehetjük észre, de az intő jeleket igen.” A dietetikus két jó tanáccsal is segít elkerülni a nyári ételfertőzéseket. „Ha valami hideg édességre vágyunk, válasszunk a jégkrémek széles választékából. A nagy melegben szükséges folyadékmennyiséget pedig ásványvizek, gyümölcslevek segítségével pótolhatjuk a leghigiénikusabb módon”- mondja a szakember.

 

A kifogástalan élelmiszerből is időzített bombát készíthetünk azonban akkor, ha mi magunk nem tartjuk be az alapvető higiéniai követelményeket, és ez nyáron különösen igaz. A kórokozókat leggyakrabban a konyhai eszközök közvetítik, ezért fokozottan figyelni kell a tisztaságukra, és mindenképpen külön eszközöket és vágódeszkát használni a zöldségek és a hús előkészítéséhez. És persze ne feledkezzünk meg a zöldségek és a gyümölcsük alapos megmosásáról, valamint a konyhapult rendszeres takarításáról sem. Kezünk is rengeteg kórokozót közvetíthet, ezért nemcsak evés előtt, hanem az előkészítés, főzés előtt, sőt közben is mossuk meg alaposan.

 

És hogy miért a fiatalok, a férfiak és a magasabb jövedelműek a legrosszabbak az élelmiszerhigiénia szempontjából? Balogh Borbála szerint nem csak azért, mert ők kevesebbet vannak a konyhában, hanem azért is, mert nem veszik komolyan a higiénés kérdéseket, és ebből kifolyólag nem figyelnek a helyes gyakorlat betartására sem. Érdemes tehát a férfiakra figyelni – főleg, ha az ételek körül forgolódnak!

Szöveg: Pilling Róbert. A cikk eredetileg az EgészségABC című magazinban jelent meg.

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Így lehet veszélytelen a konyhánk2016-12-20T12:27:09+01:00