Egy pohárka a jobb emésztésért?

Több tény is arra utal, hogy az utóbbi években a magasabb minőséget képviselő alkoholos italok felé fordul a hazai fogyasztás iránya. A gyógynövényekkel készülő keserűlikőrök pedig a többi terméknél is jobban fogynak. Fontos kérdés, egészségesebbek-e ezek az italok a többinél?

A gyógynövényes likőröket a középkortól kezdve, azaz évszázadok óta issza az emberiség. A kezdetekben kolostorokban főzött ital olyan népszerű lett, hogy a 19. század közepén akár több ezerfélét is készítettek. Mára sokkal kevesebb – általában szigorúan titkolt – recept maradt fent, de a gyomorkeserűk népszerűsége nem változott. Mi magyarok nagyon szeretjük ezeket az italokat: gondolta volna, hogy több fogy belőlük, mint a pálinkából vagy a vodkából?

Népszerűségüket jelentős mértékben a nekik tulajdonított pozitív, sőt gyógyhatásnak köszönhetik. Tény, hogy a gyógynövények alkoholos kivonatait a népi gyógyászat máig ezerféle panaszra használja, és az is, hogy ezek az italok akár több tucatnyi növényi alapanyag felhasználásával készülnek. Bár valóban vannak pozitív hatásaik, ezektől még nem válik az egészséges étrend részévé: az alkoholfogyasztás káros, ha az rendszeresen és nagyobb mennyiségben történik, nem beszélve a veszélyeztetett csoportokról, például gyermekekről, várandós édesanyákról, akik számára a gyomorkeserűk is szigorúan tiltottak.

Miért isszuk ezeket az italokat, mit várunk tőlük? Erről kérdeztük Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét. „A gyomorkeserűk úgynevezett digesztív italok, amelyeket az emésztés elősegítésére, jellemzően az étkezés után szokás fogyasztani. A bennük lévő alkohol és a gyógynövények kivonatai fokozzák az emésztőenzimek termelődését és aktivitását, így például a gyomor és a hasnyálmirigy működését, de a keserű ízanyagok az epehólyag összehúzódását is kiváltják. Mindez azt jelenti, hogy valóban segítik az emésztést, ehhez viszont elég nagyon kis mennyiség, azaz egészséges felnőtt ne igyon egyszerre két-három centiliternél többet belőlük” – mondja a szakember.

A keserű italok fogyasztása azonban nem jogosít fel az egészséges táplálkozás alapelveinek megszegésére. A zsíros, fűszeres, nehéz falatokat inkább kerüljük el, mintsem ezekkel tegyük emészthetővé – figyelmeztet a dietetikus. A jól megválasztott ízesítéssel is sokat tehetünk a könnyebb emészthetőségért, használhatunk például olyan fűszereket is, amelyek gyakran előfordulnak a gyomorkeserűk összetevői között. Ilyenek a citromfű, a csillagánizs, a menta, a lestyán, a szegfűszeg, a koriander mellett a kömény és az édeskömény is.

Hogyan érdemes fogyasztani a keserűlikőröket a dietetikus szerint? „A rendszeres alkoholfogyasztás számos egészségi kockázatot jelent, ezért csak alkalmanként, és nagyon kis mennyiségben igyunk belőlük. A gyógynövényes italok ráadásul csak akkor tudnak igazán segíteni a megterhelt emésztőrendszeren, ha kísérő ital nélkül fogyasztunk belőlük egy kortyot. Vannak, akik a jéghideg gyomorkeserűre esküsznek, valójában azonban 10-18 fokon a legízletesebbek és a leghatékonyabbak. Sem gyomorkeserűt, sem pedig más alkoholos italt ne fogyasszanak fejlődésben lévő gyermekek vagy várandós, szoptatós édesanyák, mivel számukra a legkisebb mennyiség is nagyobb kockázattal jár, mint haszonnal” – tanácsolja végezetül Antal Emese.

Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Egy pohárka a jobb emésztésért?2019-10-04T15:15:13+02:00

Óvatosan emelgessük a söröspoharat!

A felmérések szerint tízből kilenc esetben világos sör kerül a vásárlók kosarába, de nem csak nálunk, hanem egész Európában ez számít a legkedveltebb sörtípusnak. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a sörfogyasztás és az egészség összefüggéseiről.

A TÉT Platform közelmúltban végzett, a felnőtt lakosság táplálkozással kapcsolatos ismereteit és szokásait vizsgáló kutatásában érdekes adatokat találunk a sör- illetve egészében nézve az alkoholfogyasztásról. A több mint ezerfős, reprezentatív mintán felvett kérdőív eredményi szerint az elmúlt két évtizedben kismértékben nőtt az alkalmankénti alkoholfogyasztás: 1999-ben a megkérdezettek több mint fele soha sem fogyasztott alkoholt, addig 2016-ban ez már csak 30 százalék volt. Az alkalmankénti fogyasztók aránya ezalatt 43-ról 65 százalékra nőtt.

Kétségtelen, hogy a magyar sörkedvelő nemzet: évente átlagosan 67 liter kerül a korsókba fejenként, míg például borból 27 liternyit iszunk. Ez még a fele sincs a világrekorder csehek 150 literes fogyasztásának, de közvetlen szomszédainkban is jóval több fogy belőle: a szlovákok 80, a szlovének 89, az osztrákok pedig 110 literrel oltják szomjukat évente. Azonban még ez a mérsékelt mennyiség is azt jelenti, hogy napi mintegy 8-10 ml alkoholt viszünk be átlagosan a szervezetünkbe a sörfogyasztással, miközben az ajánlások szerint napi 20 milliliternél többet nem volna szabad (és persze nem vettük figyelembe a tényt, hogy a statisztikák az összlakosságra vonatkoznak, azokra is, akik nem vagy még nem isznak sört, alkoholt, tehát a valós bevitel ennél jóval több). A kimutatások szerint összesítve átlagosan több mint napi 30 ml alkoholt fogyasztunk, ami magasan meghaladja a maximálisan engedélyezett mértéket.

A fogyási adatok ellenére mi magyarok a sört kevésbé tartjuk az egészséges, kiegyensúlyozott étrend részének, mint például a bort. Egy ötfokú skálán – amelyen az 5 a leginkább, 1 a legkevésbé egészségesnek tartott innivalót jelölte -, a bor 3,1, a sör pedig 2,5 pontot kapott. Érdekes, hogy pontosan ugyanígy vélekednek a fogyasztók az ízesített sörökről, amely hajszálra ugyanakkora értékelést kapott. Azonban mindkét italtípus helyezése jobb, mint a szénsavas üdítőké, amelyek 2,2-es értéket értek el.

A TÉT Platform szakmai vezetőjét, Antal Emese dietetikust, szociológust elsőként az alkoholfogyasztás egészségességéről kérdeztük. „Az alkalmankénti, nem rendszeres alkoholfogyasztás nem jelent kifejezett egészségügyi kockázatot, de a határ eléggé alacsony: férfiak napi húsz, nők esetén napi tíz ml alkohol, amely világos sörben kifejezve férfiak esetén körülbelül napi 4, nők esetén 2 dl fogyasztásnak felel meg. Sokan – főleg kánikula idején – folyadékpótlásként fogyasztják a világos söröket, azonban ezek erre nem, vagy csak korlátozottan alkalmasak, többek között az alkohol enyhe vízhajtó hatása miatt is. Ha szomjasak vagyunk, akkor a legjobb választás a tiszta víz” – javasolja a szakember.

Ha pedig valaki fogyókúrázik, különösen érdemes odafigyelnie a sörben rejlő kalóriákra is. Alkohol – és extrakt-tartalomtól függően ugyanis a világos sörök egy deciliternyi mennyisége 36-52 kcal-t is tartalmaz, azaz egy félliteres dobozban 180-260 kcal energiát találunk. A dietetikus ezen kívül még további érdekességekre is felhívja a figyelmet: „Az átlagos sör decinként 1-4-3,8, azaz átlagosan körülbelül 2 gramm szénhidrátot is tartalmaz, míg fehérjéből körülbelül 2-2,5 grammot találunk benne dobozonként. Sőt, a gluténérzékenyek számára a sör tiltottnak minősül, hiszen egyik alapanyaga, az árpa miatt glutént is találunk benne”.

Közkeletű vélekedés, hogy a világos sörben sok, a B-csoportba tartozó vitamint is találunk. A dietetikus szerint azonban ez csak féligazság: „a világos sörökben ugyan kimutatható mennyiségű B6-vitamin, niacin (B3-vitamin) és riboflavin (B2-vitamin) van, azonban például a B6-vitamin-szükségletünk ebből a forrásból történő fedezéséhez közel másfél liternyi sört kellene meginnunk, ez pedig messze esik az egészségestől. A sörnek tulajdonított pozitív egészségügyi hatások közül nem sokat tudtak igazolni: tudunk arról, hogy a rendszeres, kismennyiségű sörfogyasztást összefüggésbe hozták a szív- és az érrendszeri betegségek kockázatának csökkenésével, de erre nincsenek meggyőző bizonyítékok, arra viszont igen, hogy enyhe vízhajtó hatása miatt a rendszeres fogyasztók esetén ritkábban alakul ki vesekő. Rákmegelőző, öregedés-késleltető vagy éppen csontokat erősítő hatása azonban – a közhiedelemmel ellentétben – egyáltalán nincs a világos sörnek” – sorolja Antal Emese.

A dietetikus a sör – és ezzel együtt az alkoholos italok – rendszeres fogyasztását senkinek sem ajánlja, mint fogalmaz: „aki alkoholos italt iszik, az csak mértékkel tegye, aki pedig eddig sem ivott, az ne is kezdje el”. Fiatalok számára még a legkisebb mennyiség is tilos, mert az esetleges jótékony hatások eltörpülnek a hozzászokás veszélye mellett. Végezetül azonban arra is ad javaslatot a szakértő, mikor eshet mégis a legjobban a sör: „Egy meleg nyári nap után, grillezéshez, kerti partihoz vagy éppen meccsnézéshez időnként teljesen elfogadható kísérő lehet egy korsó friss, hideg sör. A legjobb, ha csak étkezésekhez iszunk, és persze a mennyiség helyett a minőséget részesítsük előnyben!”

Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Óvatosan emelgessük a söröspoharat!2019-10-04T14:58:13+02:00

Óvatosan a zamatos kortyokkal

A cider mára a nyári időszak egyik kedvelt itala lett: sokan könnyűnek, üdítőnek, frissnek találják, egyszóval éppen olyannak, amilyennek egy nyári frissítőnek lennie kell. Az óvatos, megfontolt fogyasztás azonban több ok miatt is ajánlott, ha vigyázunk az egészségünkre.

A cider különleges típusú ital, hiszen se nem sör, se nem bor, de még csak habzó- vagy gyöngyözőbornak sem tekinthetjük. Több mint egy évezrede ismert, első írásos említése még a 14. századból való, legújabbkori reneszánszát pedig néhány évtizede kezdte el élni. Nálunk alig két évtizede kezdett el terjedni a fogyasztása, nem kis mértékben a rövidebb-hosszabb időt cider-kedvelő országokban eltöltő honfitársainknak köszönhetően. Bár az almabor nálunk sem ismeretlen fogalom, a leginkább hozzá hasonlítható cider kitört abból az olcsó, kevésbé minőségi ital kategóriájából, amit az előbbi képvisel, és kifejezetten pozitív attitűd kapcsolódik a fogyasztásához.

Ciderrel több országban is találkozhatunk, így a legtöbbet fogyasztó Nagy-Britannia és Írország mellett Franciaországban, Finnországban, Németországban, Ausztriában, de még Észtországban is. Amerikai és kanadai üzletekben is felbukkan, ott azonban a sima cider megnevezésű palackokban alkoholmentes üdítőt találunk, a nálunk ismert alkoholos változatot hard cider néven keressük. Alkoholtartalma legalább 2, átlagosan 4-5 v/v% (térfogatszázalék), azonban a különlegességek kedvelői akár 8 százalék feletti töménységűeket is beszerezhetnek. Egyben viszont minden cider megegyezik: csak almából készülhet, másból nem (a sok helyen készített hasonló, de körtealapú ital neve perry).

A cider fogyasztásához az élvezeti értéken felül néhányan pozitív egészségi hatásokat is csatolnak, de ezek mögött nem állnak tudományos tények. Való igaz, hogy alapanyagának köszönhetően általában sok káliumot és némi vasat is találunk benne, de ezért még nem érdemes iszogatni, ez más élelmiszereinkben is megtalálható. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a benne lévő pektin, gátolva a koleszterin felszívódását, képes csökkenteni a koleszterinszintünket. Sajnos, ez több okból sem állja meg a helyét: egyrészt legújabb megfigyelések szerint ugyanis a táplálékainkkal bevitt koleszterin nem gyakorol jelentős hatást a koleszterinszintünkre, másrészt a tiszta, szűrt ciderben a pektin szinte teljes egészében lebomlik a pektináz nevű enzim hatására. Antioxidáns hatású vegyületekből viszont bőven van benne, azonban az ennek tulajdonított egészségvédő hatást a ciderben lévő alkohol és cukor erősen lecsökkenti.

Megkérdeztük inkább a szakértőt, mennyi cider fogyasztása tekinthető egészségesnek. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője segít a kérdés eldöntésében: „A cider savanykás ízének és szénsavtartalmának köszönheti üdítő hatását, azonban amíg a sörben vagy a borban alig találunk cukrot, addig a ciderekben palackonként 10-30 g is lehet belőle. Ez egyrészt az alapanyagból visszamaradt gyümölcscukor, másrészt az ízesítésként hozzáadott glukóz-fruktóz szirup, esetleg szacharóz (répacukor) miatt van, így – hozzátéve az alkoholtartalomból származó energiát is – a frissítő cider kalóriatartalma palackonként 180-330 kcal is lehet. Hosszabb távon rendszeresen fogyasztva tehát hozzájárulhat az energiaegyensúly felborulásához, amely segíti a túlsúly kialakulását, nem is beszélve a rendszeres alkoholfogyasztás káros hatásairól. Ezért érdemes mértékletesnek lenni, és csak alkalmanként, egyszer-egyszer fogyasztani ebből az italból, és ha lehet, a jellemzően 3-4 decis kiszerelést is osszuk meg valakivel” – javasolja a szakértő.

Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Óvatosan a zamatos kortyokkal2019-10-04T14:53:04+02:00

Alkohol: amit jó tudni róla, mielőtt a pohár fenekére néznénk

Az alkohol fogyasztása szinte egyidős az emberiséggel, mégis van néhány hozzá kapcsolódó, de kevésbé ismert tény. Miért leszünk másnaposak, ha túlzásba vittük az italozást, és miért bírják kevésbé a nők az alkoholt?

Mennyiség és minőség – leggyakrabban ezzel a két dologgal van probléma az alkoholfogyasztással kapcsolatban. Sokan vélik úgy, hogy a minőségi alkoholos italokat nagyobb mennyiségben is gond nélkül lehet fogyasztani, sőt akár jótékony hatást is tulajdonítanak azoknak – a valóság azonban természetesen árnyaltabb. Járjuk körbe az alkoholfogyasztás egészségi hatásait!

Mennyi alkoholt fogyasztunk, és valóban igaz-e, hogy a kismértékű fogyasztás egészséges? Erről Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét kérdeztük. „A magyar fogyasztás éves szinten körülbelül 9,5 liter alkohol fejenként, ami naponta körülbelül 25 grammnak felel meg. Ez sajnos meghaladja a nemzetközi ajánlásokban megfogalmazott mértékletes szintet, ami legfeljebb napi húsz gramm alkoholt engedélyez”- mondja a szakértő. „Kutatások szerint a mérsékelt alkoholfogyasztás nem jelent egészségi kockázatot, a rendszeres, de kismennyiségű minőségi alkoholos ital – például vörösbor – fogyasztása csökkenti az érelmeszesedés kialakulását. Sőt a mérsékelt alkoholfogyasztók szív- és érrendszeri problémák miatti halálozása mintegy 50 százalékkal alacsonyabb, mint a teljesen absztinenseké” – ismerteti a szakértő, aki viszont azonnal hozzá is teszi, hogy csak a kiegyensúlyozott étrend és a megfelelő mozgás mellett bízhatunk abban, hogy az alkoholos italok kismennyiségű fogyasztása nem jelent egészségügyi kockázatot.

A szervezetbe került alkohol felszívódásának sebessége több tényezőtől is függ, például az ital töménységétől, a gyomor teltségétől vagy éppen az ital szénsavtartalmától is. Közismert, hogy üres hassal hamar a „fejünkbe száll” az ital, a telt gyomor vagy éppen a zsírosabb ételek fogyasztása lassítja az alkohol felszívódását. A szénsavat tartalmazó italokból általában gyorsabban kerül a véráramba az alkohol, és az is meglepő tény, hogy a körülbelül 20 százalékos töménységű italokból szívódik fel leggyorsabban az alkohol.

A sörtől nő a sörhas?

Ismert jelenség a középkorú férfiaknál a hastájékon jelentkező elhízás, amelyet leggyakrabban a sörfogyasztásnak tulajdonítanak, erre utal a sörhas, sörpocak elnevezés is. Az alkoholos italokban valóban jelentős mennyiségű energiát találunk: 1 gramm alkohol 7,1 kcal-nak felel meg, azaz fél dl átlagos tömény ital akár 120 kcal energiát is jelenthet. A sör ráadásul még szénhidrátot is tartalmaz, így egy üveg energiatartalma 150-200 kcal között változhat. Tehát ettől akár még igaz is lehetne a sörhas elnevezés, de a valóság inkább az, hogy a kiegyensúlyozatlan étrend önmagában is hasi hízáshoz vezethet a férfiak esetén, amit csak súlyosbít az alkoholfogyasztás jelentette energiabeviteli többlet.

Az alkohol nincs jóban a vitaminokkal

A rendszeres alkoholfogyasztóknál megfigyelték, hogy bizonyos vitaminok és ásványi anyagok esetén gyorsan hiány alakulhat ki, ezért erre már kisebb mennyiségű, de rendszeres fogyasztás esetén is figyelni kell. Az ásványi anyagok közül a cink, a kalcium és a foszfor, valamint a kálium és a magnézium látja kárát az alkoholfogyasztásnak, míg a vitaminok sorában az A-, B1-, B3-, B6-vitamin, valamint a folsav bevitelére kell ügyelni.

Miért bírják a nők kevésbé az alkoholt?

A férfiak és a nők közötti számos különbség egyike, hogy a nők kevesebb alkohol fogyasztására is magasabb véralkohol-szinttel reagálnak és a szervezetükből is lassabban ürül ki – egyszerűen szólva a nők kevésbé bírják az alkoholt. A jelenség több okra vezethető vissza: a nők testtömege, és így a vérük térfogata is kisebb, emiatt ugyanannyi alkohol elfogyasztása magasabb véralkohol-szintet eredményez, mint a férfiaknál. Az alkoholt bontó enzimek is kisebb aktivitással működnek a nők esetén, ezért lassabban közömbösítik a bódító hatású anyagot.

Érdekesség, hogy egyes népcsoportok esetén is megfigyelhető hasonló hatás: az ázsiaiak és az indiánok szervezete lassabban bontja le az alkoholt az átlagosnál.

Miért érezzük magunkat másnaposnak, ha sokat ittunk?

A másnaposság okai ugyanolyan összetettek, mint maga az alkohol hatása. Főként az alkohol vízhajtó hatása miatt a sokat ivó ember dehidratálódik, azaz kiszárad, ami akár kínzó fejfájáshoz vezethet. Ugyanez indokolja a szájszárazságot is, az összes többi tünetért – émelygés, levertség, kimerültség stb. – már az alkohol lebontása során keletkező acetaldehid nevű vegyület felelős. Az alkoholfogyasztás jelentősen és akár 24 órán át is csökkenti a vércukorszintet, amely szintén súlyosbítja a tüneteket.

Jó tudni, hogy a másnaposság tüneteit erősíti a nem megfelelő táplálkozás és a kialvatlanság is. Kevésbé bizonyított viszont, hogy a színes italoktól erősebb lenne a másnaposság érzete, viszont sokan érzik így egy átmulatott éjszaka után.

Tippek másnaposság kezelésére

A legfontosabb tanács – mint máskor is – a megelőzés, azaz sose fogyasszunk annyi alkoholt, amely túllépné a mérsékelt mennyiség határát! Ám ha mégis így tettünk, akkor igyunk sok alkoholmentes folyadékot, például tiszta vizet, ásványvizet a kiszáradás ellensúlyozására. Érdemes lehet gyümölcsleveket iszogatni, mivel ezek a dehidratáció mellett a vércukorszint leesését is kezelni tudják. Végül, de nem utolsó sorban egy multivitamin tabletta tehet jót, az alkohol által semlegesített vitaminok pótlásával.

Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Alkohol: amit jó tudni róla, mielőtt a pohár fenekére néznénk2019-10-04T12:53:40+02:00

Egészséges életmóddal megelőzhető lenne a rák okozta elhalálozások fele

Egészséges életmóddal megelőzhető lenne a rákbetegségek 20-40 százaléka és a daganatos betegségek miatt elhalálozások fele – mutatta ki egy nagyszabású amerikai tanulmány.

A Harvard Egyetem és a Massachusettsi Általános Kórház kutatói több mint 135 ezer ember adatait elemezték az amerikai orvostársaság JAMA Oncology című folyóirat honlapján csütörtökön megjelent tanulmányukban, hogy megvizsgálják az összefüggéseket az egészséges életmód és a rákbetegségek előfordulása, a daganatos betegségek miatt halálozás között.

Egészséges életmód alatt értették a szakemberek a nem-dohányzást vagy a dohányzással való felhagyást, a minimális alkoholfogyasztást (egy vagy kevesebb ital nők és kettő vagy kevesebb férfiak esetében), a 18,5-27,5 közötti testtömegindexet, heti 150 percnyi mérsékelt vagy 75 perc intenzív fizikai aktivitást. Azok a személyek, akik megfelelnek ezen összes feltételnek alacsony kockázattal, mindenki más magas kockázattal bír a daganatos betegségek kialakulása tekintetében – olvasható a Medicalxpress orvostudományi ismeretterjesztő hírportálon.

A tanulmányba 89 571 nő és 46 399 férfi adatait vonták be, közülük 16 531 nő és 11 731 férfi tartozott az alacsony kockázatú csoportba, a többiek a magas kockázatúban.

Összehasonlítva a két csoportban előfordult rákmegbetegedéseket és halálozást, a szakemberek azt találták, hogy az egészséges életmód nagy hatással van bizonyos ráktípusokra: a tüdőrákos esetek nagy többsége az életmóddal állt összefüggésben, csakúgy mint a bél-, a hasnyálmirigy- és a veserákos esetek egyötöde.

Kivetítve ezeket az összefüggéseket az amerikai lakosságra, megállapították, hogy még nagyobb mértékben lehetne megelőzni rákbetegségeket és az elhalálozást.

A nők esetében úgy becsülték, hogy a daganatos betegségek 41 százaléka, a halálozás 59 százaléka, a férfiak esetékben a rákbetegségek 63 százaléka, a halálozások 67 százaléka megelőzhető lenne – ismertette a részleteket a The Washington Post amerikai napilap honlapja.

Forrás: mti

 

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Egészséges életmóddal megelőzhető lenne a rák okozta elhalálozások fele2017-02-24T18:23:43+01:00