A halat szinte mindenki az egészséges étrend részének tekinti – ennek ellenére azonban ritka az olyan család, ahol akár csak hetente is az asztalra kerülne. Összeszedtük a rendszeres halfogyasztás pozitív hatásait, és megkérdeztük a szakértőt is, mit javasol.

Egy egészen friss, reprezentatív kutatásban a TÉT Platform által megkérdezettek szerint a hal éppen annyira az egészséges étrend része, mint a zöldségek és a gyümölcsfélék. A több mint ezer ember véleményét összegző felmérésben egy ötfokú skálán a 4,5-es értéket kapó hal így megelőzte a baromfihúst vagy éppen a teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukat is, elfoglalva a képzeletbeli dobogó második helyét.

A fogyasztási adatok szerint azonban mégsem választunk tudatosan, hiszen a hazai halfogyasztás a különböző források adatai szerint mindössze 4,6-6 kilogrammot tesz ki évente és fejenként, amely csak az utolsó helyre elég az európai országok között. A halfogyasztást népszerűsítő programok igényét jelzi az is, hogy eközben az európai átlag 22,7 kg, a legtöbb halat evő portugálok pedig 55,3 kilogrammot tesznek évente a tányérjaikra.

Miért nem kedveljük a halat?

Dr. Törőcsik Mária néhány évvel ezelőtt készült felmérése szerint hazánkban a hal fogyasztását legtöbben azért utasítják el, mert nem kedvelik az ízét (47%). Tíz megkérdezettből négyen (41,5%) a halhús jellegzetes szagát utasítják el, míg egyharmaduk (33,7%) a szálkák miatt nem szeret halat enni. Tiszteletben kell tartanuk és el kell fogadnunk az eltérő ízlést továbbá, hogy az étkezés jelentős részben megszokáson alapuló örömforrás, amit felnőttkorban nehéz megváltoztatni. A halfogyasztás kedveltté tételét gyermekkorban kell megkezdeni, ami apró praktikákkal még felnőtt korban is sikerre vihető. A tengeri halak például kevésbé szálkásak és kevésbé „halas ízűek és illatúak”, de az édesvízi, sőt a tenyésztett halak körében is számos ilyet találhatunk. Fűszerezéssel, pirítással vagy éppen sütéssel változatos és nagyon finom fogásokat készíthetünk belőlük, a reggelitől a vacsorán át egészen a grillpartikig. Készíthető halakból uzsonnakrém, saláta, feltét, de a magyaros ízléshez közel álló ételek is, például paprikás, rántott hal, halleves, halászlé.

Mi a jó a halban?

Valóban ennyire egészséges lenne a rendszeres halfogyasztás? – tettük fel a kérdést Antal Emesének. A dietetikus, szociológus, aki a TÉT Platform szakmai vezetője is, megerősítette a legtöbbünk fejében meglévő pozitív társítást: „A halhús valóban a legegészségesebb alapanyagok egyike, hiszen több szempontból is nagyon kedvező élettani hatásai vannak. Zsírtartalma alacsony, általában 1-15 százalék között mozog, fehérjetartalma pedig kiváló minőségű és könnyen emészthető” – kezdi az előnyök felsorolását a szakértő. „A zsírosabb halfajták, melyek közé például a ponty is tartozik, még mindig csak a közepes zsírtartalmú húsféléknek számítanak, viszont sokkal több A- és D-vitamint tartalmaznak. Ezek mellett a hal gazdag B-vitaminokban, foszforban, vasban, jódban és kalciumban is. Talán azonban mégis a telítetlen zsírsavak azok, amelyek a legfontosabbak az egészségünk szempontjából, ezeknek a halak, kifejezetten a hideg tengerekben élő fajták az egyik legjobb forrásai.”

Közismert, hogy a sok halat fogyasztó nemzetek, például az eszkimók vagy a japánok általában egészségesebbek, főleg a szív- és érrendszeri betegségek érintik őket kevésbé. Ezt kutatások is alátámasztják, például kimutatták, hogy akár már heti egyszeri halfogyasztás is képes 52 százalékkal csökkenteni a szívhalál előfordulását. Egy másik kutatásban pedig azt találták, hogy heti legalább 85 gramm zsírosabb halféle, például lazac fogyasztása 70 százalékkal is csökkentheti a szívinfarktus kockázatát. Mindezek különösen annak fényében fontosak, hogy Magyarország vezető halálokai közé éppen a szív- és érrendszeri problémák tartoznak, így ha több halat ennénk, az később az egészségügyi statisztikák javulásában is éreztetné hatását. Miért ilyen fontosak a telítetlen zsírsavak? Erről ismét Antal Emesét kérdeztük. „A halfélék húsa sok omega-3 zsírsavat tartalmaz, ami szervezetünk fontos tápanyaga, ám előállítani nem képes azt. Ezek az úgynevezett esszenciális zsírsavak szerepet játszanak többek között a szív- és érrendszer egészségének megőrzésében, az immunrendszer megfelelő működésében, de még a magzatok és a csecsemők idegrendszerének fejlődésében is. Az omega-3 zsírsavakat nemcsak a nyers halhúsban, hanem a feldolgozott haltermékekben is megtalálhatjuk, ráadásul a halfélék magas A- és D-vitamin-tartalma további védelmet jelent a szervezetet károsító szabad gyökök ellen.”

A dietetikus szerint azonban nem mindegy, hogyan készítjük el a halat. Érdemesebb párolni, főzni vagy grillezni, mint rántani, mert laza szerkezetének és magas víztartalmának köszönhetően sok zsiradékot szív magába, ha bő zsírban sütjük ki. Örvendetes, hogy a gasztroblogokon vagy a receptoldalakon egyre több ilyen halas receptet találhatunk.

Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.