Ha odafigyelsz az egészségedre, azt is biztosan megnézed, jó-e még az, amit meg akarsz enni. De vajon valóban ki kell dobni mindent, ami lejárt, vagy valameddig még meg lehet enni?
Bár vannak olyan élelmiszerek, amik gyakorlatilag örökké eltarthatók, a többség sajnos nem ilyen. A romlott ételtől aztán az émelygéstől kezdve a súlyosabb betegségekig mindenféle bajod lehet. Ezért is fontos, hogy megnézd, mit meddig ehetsz meg.
Tudtad?
A méz, a kristálycukor, a hántolt rizs, a szárazbab és a só gyakorlatilag örökké eláll, ha megfelelő körülmények között tárolják. És ráadásul a fincsi juharszirup is ilyen!
Mi bajom lehet, ha romlott ételt eszek?
A nem megfelelő ételtől, élelmiszertől ételmérgezést vagy ételfertőzést kaphatsz. A kettő között az a különbség, hogy míg az ételfertőzést az ételedbe került élő mikroorganizmusok (bacik vagy vírusok) okozzák, addig ételmérgezés esetén a bacik méreganyaga okoz problémát. Jellemző ételfertőzés például a szalmonella, ami leggyakrabban szennyeződésként az ételbe kerülő Salmonella baktériumok okoznak.
Mi meddig jó?
Az otthon készült ételek hűtőszekrényben pár napig eltarthatók, de pontosan nem lehet megmondani, meddig fogyaszthatók. A romlás első jeleire érdemes kidobni őket! A kutyusnak, cicának se add oda ezeket.
A boltban kapható élelmiszereken legtöbbször fel van tüntetve, hogy meddig fogyaszthatók. De vigyázz: a különféle szavak mást jelentenek! Nézzük meg alaposabban, mire kell figyelni.
A jellemzően egy-két napig fogyasztható termékeken sokszor nem tüntetnek fel határidőt, például azért sem, mert nem lenne hová felírni – például egy zsemle vagy kifli esetén ez elég problémás lenne. Ha penészt, vagy más oda nem illőt látsz rajtuk, inkább dobd ki.
A néhány napig eltartható, csomagolt élelmiszerek (pl. kakaós tej, joghurt) esetén már kapsz segítséget. Ezekre azt írják, hogy: „Fogyasztható” és egy napot (pl. szerda) vagy egy dátumot (pl. 18/11). Vigyázz, mert ilyenkor angol szokás szerint az első számok a napot jelölik, a második a hónap sorszáma.
A fogyaszthatóság dátumát hosszabban eltartható élelmiszereken is feltüntetik, de ott már kiegészül az évszámmal is, valahogy így: 05.02.2017 (azaz 2017. február 5.). Az ilyen élelmiszereket a lejáratot követő napokban, néha még hetekben is nyugodtan megeheted, ha nincs semmi jel, ami arra utalna, hogy romlott lenne (szokatlan szag, íz, állag vagy penésznek tűnő foltok).
Minőségét megőrzi
Ha valami hosszabb ideig is eltartható, akkor ezt a két szót szokták ráírni, és teljesen mást jelent, mint az előző jelölés. Ilyenkor ugyanis szó sincs arról, hogy a feltüntetett idő után ki kellene dobni az élelmiszert. A gyártó azonban csak eddig a dátumig garantálja, hogy a termék olyan ízű, illatú, állagú marad, mint amikor elkészítették. Utána akár még hónapokig jó lehet, legfeljebb nem pont olyan lesz, mint vártuk, de nem jelent semmilyen problémát az egészségedre. A jelölés ebben az esetben is nap-hónap-év formátumú, de sokszor csak a hónapot és az évet adják meg.
Megehetem a penészes lekvárt?
A szakértők szerint a penész jelenheti az étel végét is, de bőven vannak kivételek is. A keményebb állagú élelmiszerek, például a sajt esetén vágd le vastagon a penészes részt és dobd ki. A lágy élelmiszerek – ilyen a sajt vagy a szószok – esetén azonban irány a kuka. A lekvár pont határeset: ha csak néhány pötty telepedett meg rajta, jó nagy kanállal kiszedve a romlott részt a többi még megmenthető a pirítósra.
Miért érdemes megmenteni, amit lehet?
Jogosan kérdezheted, miért beszélünk ennyit arról, hogy mentheted meg az élelmiszereket, amikor a boltban bármikor vehetünk helyette másikat. Az ok egyszerű, de nemes: Földünk védelme. Évente csak Magyarországon kétmillió tonna (!) élelmiszert dobunk ki, miközben az előállításukhoz rengeteg erőforrást, így energiát, vizet és egyéb anyagokat használunk fel. Ezért ha megnézed, mit meddig ehetsz meg, és nem pazarolsz, a környezetet véded!
Cikkünk eredetileg a Lájk Magazinban jelent meg.
Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében
A Danone Magyarország Kft. idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]
Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is
A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival A Föld napja alkalmából a [...]