Átfogó vizsgálat kezdődött az élelmiszerek minőségével kapcsolatban

A földművelésügyi miniszter elrendelte a hazai és a külföldi kiskereskedelemben kapható azonos termékek újabb átfogó vizsgálatát – közölte Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára 2017. február 20-án Budapesten.

 

Az államtitkár közölte: az élelmiszer-ágazat szinte valamennyi termékkörét érintő ellenőrzéskor mintegy száz termék összetevőire vonatkozó összehasonlító vizsgálatot, valamint érzékszervi analízist végez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Ezen kívül a feltüntetett összetevők közötti különbségeket, és az ebből adódó esetleges minőségi eltéréseket keresik a hatóság szakemberei – tette hozzá. A munka már elkezdődött, a vizsgálat első eredményei várhatóan 2017. március közepére lesznek nyilvánosak – mondta Zsigó Róbert.

 

A magyar emberek teljes joggal várják el a multinacionális cégektől, hogy ugyanolyan minőségű termékeket vehessenek tőlük, mint például az osztrák vásárlók – hangsúlyozta az államtitkár miután a múlt héten újra nyilvánosságot kapott a Nébih korábbi, 2014 végén végzett vizsgálata.

A vizsgálatban kimutatott megkülönböztetést a gyártók azonban több alkalommal is cáfolták.

Korábbi bejegyzéseink a témában:

Márkatermékek: a gyártók cáfolják a fogyasztók megkülönböztetését

A fogyasztók ízlése és az eltérő alapanyag is különbségeket okoz az élelmiszerek ízében

 

Elmondta: már 2015-ben jelezték a problémát, és Magyarország a V4 országok 2016 áprilisi találkozóján is támogatta a közös fellépést az ügyben. Az élelmiszerminőség kettős mércéjéről tavaly májusban tárgyalt az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa, ahol szintén szorgalmazták az ügy megoldását.

Az érintett országok egyetértettek abban, hogy uniós szinten kell kezelni a problémát, de amíg ez nem történik meg, mindenképpen erősíteni kell a vásárlói tudatosságot – fejtette ki. Az államtitkár elmondta azt is: a földművelésügyi tárca néhány hónapja dolgozik az élelmiszerek minőségének javításával, valamint a vásárlói tudatosság fejlesztésével foglalkozó anyagon, az előterjesztés várhatóan hamarosan a kormány elé kerülhet.

 

Forrás: MTI

Szuperegészségesnek tartjuk, mégsem kérünk belőle?

2022.09.05.| Szuperegészségesnek tartjuk, mégsem kérünk belőle? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A halat szinte mindenki az egészséges étrend részének tekinti – ennek ellenére azonban ritka az olyan család, ahol akár csak hetente is az asztalra kerülne. Összeszedtük a rendszeres halfogyasztás pozitív hatásait, és megkérdeztük a [...]

Szójaitalok kontra tej: mit mond a szakértő?

2022.09.05.| Szójaitalok kontra tej: mit mond a szakértő? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Fehér, folyékony, dobozban van – a tej és a növényi italok között sok hasonlóságot találhatunk. Vajon a tápanyagok szempontjából is párhuzamot vonhatunk a tehéntej és a szójaital között? A szóját egyes történelmi források szerint [...]

Átfogó vizsgálat kezdődött az élelmiszerek minőségével kapcsolatban2017-02-21T18:49:45+01:00

A fogyasztók ízlése és az eltérő alapanyag is különbségeket okoz az élelmiszerek ízében

A fogyasztók ízlése, a különböző helyről beszerzett alapanyagok, az eltérő tárolási körülmények vagy a lejárati idők is befolyásolhatják a termékek ízét, de a felelős gyártók a jogszabályoknak megfelelően tájékoztatják a vásárlókat az összetevőkről – hangsúlyozta közleményében a Magyar Márkaszövetség.

 

A szervezet az osztrák és a magyar boltokban kapható egyes élelmiszerek közötti különbségekről szóló kritikákra reagált, és hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vizsgálatai többnyire semmiféle érdemi különbséget nem állapítottak meg a Magyarországon és más országokban forgalmazott élelmiszerek összetevői között, miután a márkatermékek túlnyomó többségét általában ugyanabban az üzemben, azonos alapanyagokból, azonos receptúrával készítik.

A Nébih szakemberei a vizsgálatok során néhány esetben az azonos beltartalom ellenére is szubjektív, érzékszervi különbségeket tártak fel. Ennek oka leginkább a vizsgált minták eltérő lejárati idejében vagy a termékek eltérő tárolási körülményeiben keresendő – közölte a szervezet.

 

Bizonyos esetekben a hatósági vizsgálatok különbséget találtak az egyes élelmiszerek beltartalmában is. A márkaszövetség szerint ennek oka, hogy egy adott márka többféle kiszerelésben, ízesítéssel is készülhet az adott ország fogyasztóinak ízlését figyelembe véve. A magyarok például jobban kedvelik a karakteres, fűszeresebb, intenzívebb ízeket.

Eltéréseket okozhat az is, ha a vizsgált termékek különböző országokban, különböző gyártósorokon, vagy eltérő származási helyről beszerzett alapanyagokból készülnek – tették hozzá. Kiemelték ugyanakkor, hogy a felelős gyártók mindig a jogszabályi előírásoknak megfelelően, az összetevők pontos feltüntetésével tájékoztatják termékeik tartalmáról a fogyasztókat.

Megjegyezték azt is, hogy tagvállalataik támogatják, ha szakmailag és módszertanában megalapozott hatósági vizsgálatok segítik elő termékeik rendszeres vizsgálatát, illetve szorgalmazzák, hogy ezekben a szakmai kérdésekben folyamatos és konstruktív párbeszéd alakuljon ki a kormány illetékes szerveivel, hatóságaival.

 

A tájékoztatás szerint a Magyar Márkaszövetség 60 tagvállalatának 95 termelési helye van Magyarországon, közvetlenül több mint 23 ezer embert foglalkoztatnak, összesített éves forgalmuk mintegy 1800 milliárd forint, adó- és járulékbefizetéseik meghaladják az évi 450 milliárd forintot.

Tagvállalataik csaknem 30 ezer hazai beszállítótól mintegy évi 500 milliárd forint értékben vásárolnak alapanyagot és szolgáltatást. Több mint egynegyedük a beszerzések 81-100 százalékát, több mint egyharmaduk 41-80 százalékát kizárólag hazai forrásokból fedezi.

 

A Nébih korábbi tájékoztatása szerint a vizsgálat során 24 féle, azonos vagy nagyon hasonló termékmintát vetettek össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételi paramétereik és a jelölések valóságtartalma alapján.

 

Forrás: MTI

 

 

Szuperegészségesnek tartjuk, mégsem kérünk belőle?

2022.09.05.| Szuperegészségesnek tartjuk, mégsem kérünk belőle? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A halat szinte mindenki az egészséges étrend részének tekinti – ennek ellenére azonban ritka az olyan család, ahol akár csak hetente is az asztalra kerülne. Összeszedtük a rendszeres halfogyasztás pozitív hatásait, és megkérdeztük a [...]

Szójaitalok kontra tej: mit mond a szakértő?

2022.09.05.| Szójaitalok kontra tej: mit mond a szakértő? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Fehér, folyékony, dobozban van – a tej és a növényi italok között sok hasonlóságot találhatunk. Vajon a tápanyagok szempontjából is párhuzamot vonhatunk a tehéntej és a szójaital között? A szóját egyes történelmi források szerint [...]

A fogyasztók ízlése és az eltérő alapanyag is különbségeket okoz az élelmiszerek ízében2017-02-21T18:57:06+01:00

Márkatermékek: a gyártók cáfolják a fogyasztók megkülönböztetését

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) felveszi a kapcsolatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal, miután a sajtóból értesült arról, hogy a hivatal szerint a multinacionális élelmiszergyártók eltérő minőségű termékekkel látják el a nyugat-európai és a kelet-közép-európai régió boltjaikat.

 

Az ÉFOSZ közleményben kiemelik: a sajtóban megjelentek alapján a konkrét márkatermékek túlnyomó többségénél a hatóság az összetételben nem talált különbséget, azok minden tekintetben megfeleltek az előírásoknak, a kifogások érzékszervi vizsgálatokon alapultak.

Az élelmiszeripari nagyvállalatok egész Európát jellemzően egy vagy néhány üzemből látják el. Magyarországon is több cég több üzeme működik, amelyek magyar munkaerővel, magyar beszállítóktól vásárolt magyar alapanyagokból állítanak elő termékeket bel- és külpiacra egyaránt – emelte ki az ÉFOSZ.

Mint írták, a cégek számára minden fogyasztó egyformán fontos és gyártási szempontból is

Ugyanakkor előfordul, hogy a gyártók igazolható ízpreferenciát tapasztalnak egyes régiók fogyasztóinak körében, ebben az esetben külön receptúrákkal igyekezhetnek ezeket az igényeket kielégíteni. Emellett kismértékű ízkülönbséget okozhat az egyes országokban rendelkezésre álló, ugyanolyan jó minőségű, de eltérő érzékszervi tulajdonságokkal rendelkező alapanyagok felhasználása – közölték.

 

Az Ed.Haas Hungaria Kft. és a Coca-Cola HBC Magyarország egyaránt azt hangsúlyozta, hogy termékei minőségére minden országban kiemelten ügyel. Az Ed.Haas Hungaria Kft. reagálásában hangsúlyozta: a Manner termékei minden ország számára ugyanazon receptúrával, azonos alapanyagokból, ugyanazon a gyártósoron készülnek, nem tesznek különbséget a fogyasztók és a piacaik között. A cég minden ezzel ellentétes állítást visszautasít.

 

A Coca-Cola HBC Magyarország szintén azt hangsúlyozta, hogy a termékei minősége minden országban kiemelten fontos. Hozzáteszik, hogy Magyarországon ugyanazzal az édesítőszerrel dolgoznak, mint az Egyesült Államokban, kukoricából készült fruktóz-glükózszörpöt használnak, amelyet magyar kukoricából Magyarországon állítanak elő.

 

A Nestlé Hungária Magyarországon az európai regionális gyárakkal közösen úgy alakítja ki a termékei receptúráját, hogy azok megfeleljenek a hazai fogyasztói igényeknek és a legmagasabb minőségi előírásoknak – reagált a cég az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában. Hozzátették, hogy az itt forgalmazott, három különböző receptúrájú Nesquik termékből az egyiket Szerencsen gyártják, innen szolgálják ki a magyar mellett további 17 ország piacát, beleértve Ausztriát is, és az osztrák piacra készített termék összetevői listája és receptúrája teljes mértékben megegyezik a magyar piacon kapható termékkel.

 

Forrás: MTI

Szuperegészségesnek tartjuk, mégsem kérünk belőle?

2022.09.05.| Szuperegészségesnek tartjuk, mégsem kérünk belőle? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A halat szinte mindenki az egészséges étrend részének tekinti – ennek ellenére azonban ritka az olyan család, ahol akár csak hetente is az asztalra kerülne. Összeszedtük a rendszeres halfogyasztás pozitív hatásait, és megkérdeztük a [...]

Szójaitalok kontra tej: mit mond a szakértő?

2022.09.05.| Szójaitalok kontra tej: mit mond a szakértő? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Fehér, folyékony, dobozban van – a tej és a növényi italok között sok hasonlóságot találhatunk. Vajon a tápanyagok szempontjából is párhuzamot vonhatunk a tehéntej és a szójaital között? A szóját egyes történelmi források szerint [...]

Márkatermékek: a gyártók cáfolják a fogyasztók megkülönböztetését2017-02-21T20:03:27+01:00

A magyar lakosság egészségi állapotát nem befolyásolta a NETA bevezetése

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) szerint bár a népegészségügyi termékadó (neta) által érintett termékkörök fogyasztása csökkent az elmúlt években, de az adó bevezetése a magyar lakosság egészségi állapotát és tápanyagbevitelét érdemben nem befolyásolta, a szervezet továbbra is az adó kivezetését szorgalmazza.

 

A szervezet közleményében reagált a sajtóban megjelent hírekre, miszerint egészségpolitikai siker, hogy az energiaital-gyártók csökkentették termékeik koffein-, illetve taurintartalmát. A Népszava cikke szerint az egyes élelmiszerek büntető adóztatása bizonyos mértékben el is érte a célját, mert ezen áruk kínálata és forgalma is csökkent, illetve a gyártók 40 százaléka változtatott a receptúrán. Az adóköteles termékek forgalma több mint negyedével csökkent, míg átlagáruk 29 százalékkal emelkedett.

Az ÉFOSZ úgy reagált, hogy az adó potenciális egészségügyi hatása korlátozott, mivel az üdítők fogyasztása itthon az összes kalória bevitel 2 százalékát adja, a magyar lakosság sófogyasztásának pedig mindössze 1,2 százaléka származik sós snackekből.

 

Az ÉFOSZ szerint az egészséges életmód és a kiegyensúlyozott táplálkozás nem befolyásolható eredményesen adóztatási eszközök alkalmazásával és hátrányosan érinti a rosszabb anyagi helyzetben lévő társadalmi csoportokat. Emellett az adó rontja a hazai vállalatok versenyképességét és a munkahelyek számának csökkenését okozza. A szervezet ezért küzd a büntetőadó kivezetéséért, mert szerintük összefogással, oktatással, a közös célok ügyében folytatott együttműködéssel lehet a lakosság egészségi állapotát javítani, étkezési és ételkészítési szokásait hosszú távra is megváltoztatni.

 

Forrás: MTI

Szuperegészségesnek tartjuk, mégsem kérünk belőle?

2022.09.05.| Szuperegészségesnek tartjuk, mégsem kérünk belőle? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A halat szinte mindenki az egészséges étrend részének tekinti – ennek ellenére azonban ritka az olyan család, ahol akár csak hetente is az asztalra kerülne. Összeszedtük a rendszeres halfogyasztás pozitív hatásait, és megkérdeztük a [...]

Szójaitalok kontra tej: mit mond a szakértő?

2022.09.05.| Szójaitalok kontra tej: mit mond a szakértő? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Fehér, folyékony, dobozban van – a tej és a növényi italok között sok hasonlóságot találhatunk. Vajon a tápanyagok szempontjából is párhuzamot vonhatunk a tehéntej és a szójaital között? A szóját egyes történelmi források szerint [...]

A magyar lakosság egészségi állapotát nem befolyásolta a NETA bevezetése2017-02-21T19:02:30+01:00

Menzareform-módosítás

MEGVÁLTOZTATTÁK AZ ELŐÍRÁSOKAT A SZAKÉRTŐK JAVASLATAI ALAPJÁN

Az elmúlt időszak tapasztalatai és több szervezet, köztük a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének javaslatai alapján módosították a közétkeztetési rendeletet: megváltoztatták a korábban drasztikusan lecsökkentett sómennyiséget, optimalizálták a zöldségadagokat, és szigorították a diétára vonatkozó előírásokat is. Az új szabályok a bölcsődei étkeztetésre is vonatkoznak, amely különösen fontos szereppel bír: az élet első ezer napjának táplálása és az ekkor rögzülő táplálkozási szokások olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében játszanak kulcsszerepet, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a diabétesz és az elhízás.

A tavaly ősszel bevezetett menzareform célja, hogy egészségesebb étkezést biztosítson a fogyasztóknak, köztük a gyermekeknek. Az általános étkezési szokásokhoz képest drasztikus változások viszont vegyes fogadtatásra találtak: sokan panaszkodtak arra, hogy a gyerekek nehezen barátkoznak meg az új ízekkel, és otthagyják az ételt, de a szakértők részéről is voltak észrevételek.

Több sót használhatnak a menzán, de kevesebbet kellene otthon

Az egyik legvitatottabb változtatás a só mennyiségének csökkentése volt: a bölcsődés és óvodás gyerekeknél a korlátozást átmeneti időszak nélkül vezették be, ezért viszonylag hirtelen kellett volna hozzászokni a csökkentett mennyiséghez. Korábban a bölcsődei étkeztetésnél maximum napi 1,5 grammot engedélyeztek, amit akár egy felvágottas zsömlével is könnyen túl lehetett lépni. A most kiadott, módosított közétkeztetési rendeletben viszont már 4 grammban maximalizálták az ételek sótartalmának ajánlott napi bevitelét.

„Ugyan több sóval főzhetnek mostantól a menzán, ez a mennyiség messze elmarad a magyarok átlagos (az egészséges értéket bőven meghaladó) sóhasználatától. Ha otthon túl sósan étkezik a család, sajnos továbbra is nehezen fogja elfogadni a gyerek az iskolai vagy óvodai ételeket. Néhány apró változtatással viszont könnyen csökkenthetjük a só mennyiségét a családi vacsorákon is: a zöldfűszerek bátrabb használatával például jóval kevesebb is elég belőle, az ételeket nem kell utánsózni” – hívta fel a figyelmet Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. „Az, hogy milyen ízeket szeretünk, nem dől el a születéskor, hanem folyamatosan alakul, ezért a szülők példamutatása és felelőssége vitathatatlan – legjobb, ha már a hozzátáplálás kezdetén figyelembe veszik az ajánlásokat.” – tette hozzá a szakértő.

A módosított rendeletben optimalizálták az egy-egy étkezésnél előírt zöldségadagokat és meghatározták azokat a szakorvosokat, akik igazolást adhatnak ki a diétás étkeztetés igénybevételéhez, valamint konkretizálták azokat az allergéneket és intoleranciákat, amelyek esetén a közétkeztetőnek biztosítania kell a diétás étkeztetést.

A kisgyerekek az ünnepek alatt sem lesznek mini felnőttek!

A téli szünetben sok szülő esik abba a hibába, hogy az ünnepek alatt szinte mindent megenged a gyermekének – pedig a kisgyerekek, főként az 1-3 évesek vitamin- és tápanyagszükséglete jelentősen eltér a felnőttéktől.

„A legfrissebb hazai adatok szerint minden harmadik családban ugyanazt eszik 1 éves kor felett a kisdedek, mint a család többi tagja, pedig a szervezetük korántsem érett a felnőtteknek készült ételek befogadására. Különösen igaz ez a karácsonyi időszakra, amikor a legtöbb szülő lazít kicsit a szabályokon. Pedig már azzal sokat tehetnek a gyermekük (és a saját) egészségükért, ha a sütemények készítésénél a liszt felét teljes kiőrlésűre cserélik, kevesebb cukrot használnak, gyümölcstál is van az asztalon és a kisgyermekeknek az almát felszeletelve, a banánt karikára vágva és a narancsot gerezdekre szedve tálaljuk a fő étkezés után. Az egészséges táplálkozás mellett pedig szünetben se felejtsük el a napi egy óra mozgást!” – foglalta össze Kubányi Jolán. „Az élet első 1000 napja különösen fontos időszak a gyermekkori és felnőttkori egészség szempontjából: a megfelelő táplálás nem csak az elhízás, de a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében is döntő szerepet játszik” – tette hozzá.

 

 

 

Szuperegészségesnek tartjuk, mégsem kérünk belőle?

2022.09.05.| Szuperegészségesnek tartjuk, mégsem kérünk belőle? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A halat szinte mindenki az egészséges étrend részének tekinti – ennek ellenére azonban ritka az olyan család, ahol akár csak hetente is az asztalra kerülne. Összeszedtük a rendszeres halfogyasztás pozitív hatásait, és megkérdeztük a [...]

Szójaitalok kontra tej: mit mond a szakértő?

2022.09.05.| Szójaitalok kontra tej: mit mond a szakértő? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Fehér, folyékony, dobozban van – a tej és a növényi italok között sok hasonlóságot találhatunk. Vajon a tápanyagok szempontjából is párhuzamot vonhatunk a tehéntej és a szójaital között? A szóját egyes történelmi források szerint [...]

Menzareform-módosítás2017-02-21T14:43:31+01:00

A legjobb téli sütemények

 

Mi a legjobb a télben? Erről sokat lehetne beszélgetni, mert van, akinek a szánkózás, másnak a karácsonyi ajándékok, de a legtöbbünknek persze a hosszú téli szünet tetszik a legjobban. Abban viszont nincs vita, hogy télen sütizni a legjobb. De hogy lett szuperkedvenc a kürtőskalács vagy éppen a bejgli?

Megfigyelted már, hogy télen másfajta ételeket kívánsz meg, mint nyáron? Nincs ez másként a süteményekkel sem: a könnyű gyümölcsös-krémes nyári sütik helyett ilyenkor inkább édes, fűszeres finomságokra vágyunk. A karácsonyi hagyományoknak két ilyen, ikonikus sütemény, a kürtőskalács és a bejgli is része. Mindkettő messzebbről érkezett hozzánk, mielőtt igazi magyar specialitássá, sőt hungarikummá váltak volna. Megérdemlik, hogy többet is tudj róluk.

A kéménysüti

A kürtőskalács – bár több mint ötszáz éves múltra tekint vissza – fiatalabb, mint a 14. század óta sütött bejgli. Nevét minden bizonnyal a régi tűzhelyek kéménye, a kürtő után kapta, hiszen a frissen készült kalács nem csak formájában hasonlít ahhoz, hanem fehéren gőzölög is, mintha füstölne.

Gondoltad volna?

A kürtőskalács eredete szerint sajnos nem magyar, de még csak nem is székely étel. Először 1450-ben, a németországi Heidelberg városában született feljegyzésben említik. Persze a jelenleg ismert formája már itt alakult ki.

Így készül

A kürtőskalács édes kelt tésztából készül, amelyet először tésztaszalaggá sodornak, majd egy hengeres sütőformára tekernek fel, és az egészet kristálycukorba forgatják. Eredeti receptje faszénparázs feletti sütést ír elő, de manapság inkább gázsütőben készítik. Sütés közben olvasztott vajjal kenegetve alakul ki a ropogós barna karamellréteg, és végül még forrón meghengergetik fahéjban, kókuszreszelékben, őrölt dióban vagy mogyoróban, esetleg kakaóporban vagy mákban.

Mennyit ehetek belőle?

Mivel a kürtőskalács ugyan finom, de cukron és szénhidráton kívül mást nem sokat tartalmaz, ezért csak időnként egyél belőle, hogy étrended kiegyensúlyozott maradjon.

A legmagyarabb német süti

A bejgli úgy lett a karácsonyi asztal elmaradhatatlan édessége, hogy az eredetileg Szilézia vidékéről származó kalács az osztrákok segítségével érkezett hozzánk még valamikor az 1800-as években. Neve is a német „beugen”, azaz meghajlít szóból származik, mivel eleinte nem csak feltekerték, hanem a tekercset patkó alakban meg is hajlították. Főleg dióval és mákkal töltjük, de a meggyes-mákostól a gesztenyésen át az almásig számtalan fajta létezik már.

Gondoltad volna?

Mint sok más élelmiszerhez, a dióhoz és a mákhoz is kapcsolódnak régi hiedelmek. A mák fogyasztása bőséget, sok pénzt jelent, míg a diót rontás ellen javasolták enni. Ha szenteste mákot eszünk, az boldogságot hoz a néphit szerint.

Így készül

A bejgli alapja a kelt tészta, amelyből lapokat formáznak, majd erre halmozzák a tölteléket, amely cukorral-tejjel kevert darált dió vagy mák, amelyet vaníliás cukorral, reszelt citromhéjjal ízesítenek. A lapot feltekerve, kivajazott tepsibe helyezve a tetejét tojásfehérjével megkenve aranybarnára sütik.

Ami jó benne

A dióban egy speciális vegyületet, az omega-3 zsírsavakat is megtaláljuk, amelyekre szervezetednek számos folyamatban szüksége van, például az immunrendszer működéséhez vagy éppen az idegrendszer megfelelő működéséhez. De bőségesen van benne magnézium, kálium, foszfor vagy éppen cink vagy vas is, tehát a dió igazi szupergyümölcs.

A mák sok emésztést segítő rostot tartalmaz, tíz dekában körülbelül 20 gramm van belőle. Értékes zsírsavakat tartalmaz, amelyeket a szervezeted nem képes előállítani (ezeket hívják esszenciális zsírsavaknak), de egy növésben lévő szervezet számára leginkább az lehet fontos, hogy jó sok kalcium van benne, ami a csontokat erősíti. No meg B-vitaminok, folsav, vas, kálium és magnézium, amelyek segíti az idegrendszer működését.

Bár a dió és a mák is elég egészségesnek tűnnek, falatozás közben azért ne feledkezz meg a sok cukorról. Tarts mértéket, inkább minden nap egyél egy szeletet karácsony táján, mint egyszerre sokat – így elkerülheted a felnőttek által tréfásan csak bejglimérgezésként emlegetett ünnepi kajatúlterhelést.

Cikkünk eredetileg a Lájk Magazin 2016. decemberi számában jelent meg.

 

Szuperegészségesnek tartjuk, mégsem kérünk belőle?

2022.09.05.| Szuperegészségesnek tartjuk, mégsem kérünk belőle? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A halat szinte mindenki az egészséges étrend részének tekinti – ennek ellenére azonban ritka az olyan család, ahol akár csak hetente is az asztalra kerülne. Összeszedtük a rendszeres halfogyasztás pozitív hatásait, és megkérdeztük a [...]

Szójaitalok kontra tej: mit mond a szakértő?

2022.09.05.| Szójaitalok kontra tej: mit mond a szakértő? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Fehér, folyékony, dobozban van – a tej és a növényi italok között sok hasonlóságot találhatunk. Vajon a tápanyagok szempontjából is párhuzamot vonhatunk a tehéntej és a szójaital között? A szóját egyes történelmi források szerint [...]

A legjobb téli sütemények2017-02-21T14:38:09+01:00

Jobb-e a nádcukor a kristálycukornál?

A cukor valóban megédesíti az életünket és persze ételeinket is. Mivel azonban érdemes odafigyelni a mennyiségére, sokan keresik az alternatív megoldásokat, a boltokban pedig bőven találhatunk belőlük. Ezúttal a nádcukrot vettük nagyító alá: mikor érdemes ezt választanunk?

A cukor évszázadok óta része életünknek, és kár is lenne száműzni étrendünkből, de a mértéket be kell tartani. Kellemes, édes ízét mindenki kedveli, sőt a legtöbb ízzel ellentétben ez nem szokás kérdése – ugyanis velünk született tulajdonság az, hogy finomnak és táplálónak érezzük. A cukrok fontos energiaforrást jelentenek számunkra, hiszen az ajánlások szerint egy egészséges felnőtt napi energiabevitelében a szénhidrátoknak legalább 55 százalékot kell képviselniük, és ebben akár tíz százalék is lehet a cukorból származó energia. Mivel egy gramm cukor 4,1 kcal-nak felel meg, könnyen kiszámolható, hogy 2000 kalóriás szükséglet esetén – ami körülbelül egy szellemi munkát végző felnőtt nőnek elég – akár napi 40 gramm cukor sem jelent egészségi kockázatot.
Kutatásokkal alátámasztott tény azonban, hogy a magas cukorfogyasztásnak vannak hátrányos következményei, például növekszik a fogszuvasodás és az elhízás kockázata is. Sokan éppen ezért csökkentik a fogyasztásukat vagy választanak alternatívát a hagyományos cukor helyett. A választék bőséges: barnacukor, kandiscukor, nádcukor és még tucatnyi cukorszerű anyag vár ránk a polcokon.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egyre kevesebb cukrot fogyasztunk: 2014-ben már nem értük el fejenként a 29 kilogrammot, míg 1990-ben ez még meghaladta a 38 kilót. Ám ez napi szinten még mindig elég sok, és a legtöbbet mi magunk tesszük ételeinkbe, italainkba. Jó ötletnek tűnik tehát egészségesebbnek gondolt cukrok után nézni.

Az „egyszerű” barna cukron már túlléptünk az elmúlt években, jelenleg inkább a nádcukor számít az egyik kedvenc választásnak az egészségesebb életmódot követőknél. Az egzotikus cukorfajta sokak szerint messze maga mögé utasítja a hagyományos kristálycukrot, mivel ásványi anyagokat, vitaminokat is tartalmaz. Így van ez? Lássuk!
A világ cukortermelésének jelenleg körülbelül 70 százalékát cukornádból nyerik ki, a maradék nagyobb része a nálunk szinte kizárólagosnak számító cukorrépából származik. Ennek alapján a nádcukor messze nem olyan különleges, mint amilyennek gondolnák, hiszen a világ nagyobbik felén ez jelenti „a cukrot”, amelyet nap mint nap használnak.
Ha kémiai szempontból nézzük, akkor pedig valóban nincs különbség a répacukor és a nádcukor között. Mindkettő szacharóz, azaz egy egyszerű, kettős cukormolekula, amit a szőlőcukor (glukóz) és a fruktóz (gyümölcscukor) alkot.
Ha ugyanarról a molekuláról beszélünk, és nagy mennyiségben állítják elő, akkor miért lehet mégis sokkal drágább a nádcukor? Ennek egyszerű oka van: a szállítás, mivel a mi éghajlatunkon a cukornád nem terem meg, csak a trópusi, szubtrópusi klímát szereti, ami pedig jó messze van tőlünk. Persze a kereskedelem is úgy működik, hogy az árakat a kereslet-kínálat határozza meg, így ez is a magasabb árszínvonalat támogatja.
sugar-1304500_1920

Ugyanaz a szacharóz van benne, mégis drágább. De akkor legalább a benne lévő ásványi anyagok és vitaminok miatt egészségesebb? Erről Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét kérdeztük meg.
A szakember szerint sokan indokolatlanul tartanak a cukortól, pedig az mérsékelt mennyiségben fogyasztva, a kiegyensúlyozott étrend része lehet. Plusz előnyt azonban nem érdemes a cukorhoz csatolni a színe vagy a típusa miatt: „Míg a répa- és a nádcukor egyformán szacharóz, a barna cukorról sokan vélik úgy, hogy legalább vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz. Bár ez valóban kimutatható, mennyiségük olyan csekély, hogy emiatt nem érdemes váltanunk” – mondja ő. Emese szerint ez teljesen szükségszerű és érthető is. „A barna cukrokat ugyanis a legtöbbször úgy állítják elő, hogy a kész, finomított kristálycukrot némi melasszal visszaszínezik, hiszen nincs fehér és barna szacharóz sem. Némely barna nádcukrot úgy állítanak elő, hogy a gyártási folyamatot a finomítás vége előtt leállítják, így gyakorlatilag kevés szennyeződés marad rajta, amely a jellegzetes színt adja. Táplálkozásunk szempontjából tehát nincs lényegi különbség a finomított, fehér kristálycukor, a barna cukor vagy a nádcukor között.”

barnacukor

Érdekes jelenség még az, hogy egyesek szerint a nádcukor édesebb is a répából kivont társánál. Ez azonban nem más, mint érzékcsalódás: hajlamosak vagyunk a drágább élelmiszereket jobbnak, ízletesebbnek érezni, mint az olcsókat. Ezt számos pszichológiai kísérlet is bizonyította már, természetesen ha a tesztelők nem tudják, mikor isznak nád- vagy répacukorral ízesített italt, nem is tudnak különbséget tenni közöttük. S bár sokan úgy vélik, sem a barna, sem pedig a nádcukor glikémiás indexe nem tér el a répacukorétól.

Miben lehet mégis jobb választás a nádcukor? Antal Emese szerint ez leginkább ízlés kérdése, hiszen a barna nádcukornak kellemes, kissé karamelles íze van, ami feldobhatja a teánkat, limonádénkat vagy akár egy különleges süteményt is, tehát ebben többet jelent, mint a fehér kristálycukor. Ha pedig odafigyelünk a cukor kiválasztására, nagyobb eséllyel figyelünk oda arra is, hogy mennyit teszünk belőle a kávénkba vagy a teánkba. Így nyerhet ugyan hajszálnyival, de mégis a nádcukor.
A dietetikus tehát azt tanácsolja, hogy fogyaszthatunk cukrot, legyen az répa- vagy nádcukor. A lényeg az, hogy figyeljünk a mennyiségre – és persze mozogjunk sokat!

Hal: a mediterrán étrend egyik titka

2019.12.16.| Hal: a mediterrán étrend egyik titka bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A mediterrán diéta jó hatásait szinte mindenki ismeri, és sokan követik is javaslatait. Azonban a hal valahogy nem lopta be magát a szívekbe – pedig a valóságban nagyon jó hatással lenne rá. Összeszedtük a [...]

Reggeli: nem csak laktat, okosít is

2019.10.14.| Reggeli: nem csak laktat, okosít is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Újra itt az iskola, és vele együtt a szülők egyik rémálma, a reggeli rohanás. Bizony, komoly logisztikai feladat az egész családot megfelelően útnak indítani, a kapkodásnak viszont sokszor a reggeli látja a kárát. Az [...]

Kenjük kenyérre a napfény ízét!

2019.10.11.| Kenjük kenyérre a napfény ízét! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ilyenkor nyár végén sorra kerülnek a kamrák polcaira a lekvárral teli üvegek. Milyen is jó télen elővenni egy ilyet, és a reggelinél felidézni a napsütést, az érett gyümölcsök finom zamatát! Azonban nem mindegy, mit [...]

Jobb-e a nádcukor a kristálycukornál?2016-12-20T12:27:07+01:00

Kategorizálja és jelöli különleges termékeit a SPAR

Megnövelte a kiegyensúlyozott étrendet támogató élelmiszereinek, valamint a bio-, a gluténmentes és a laktózmentes termékeinek számát a SPAR. A kínálat bővülésével az áruházak polcain nagyobb felületet és színkódot, piktogramokat kap az öt új termékcsoport.

„Az idén 25 esztendős SPAR Magyarország üzletpolitikájában kiemelt jelentőséggel bír a termékfejlesztés, illetve a vásárlási folyamatok leegyszerűsítése. Fontos területnek tartjuk az egészségtudatos és speciális étrendet igénylő vásárlói csoportoknak kínált élelmiszereket, hiszen hazánkban is egyre többen vannak, akik egészségi állapotuk miatt keresik a laktóz-, vagy gluténmentes, valamint a nem hétköznapi étrendű termékeinket”, hangsúlyozta Maczelka Márk kommunikációs vezető.

A speciális táplálkozás körébe tartozó termékeket a vásárlók öt fő kategóriába
-laktózmentes, gluténmentes, biotermékek, speciális élelmiszerek, tudatos táplálkozás termékei– sorolva, egyedi jelzéssel ellátva találhatják meg a SPAR és INTERSPAR üzletek polcain. A megújult kínálat részét képezik a cég sajátmárkás Free from, SPAR Vital és SPAR Natur*pur termékei, amelyek továbbra is kedvező áron érhetők el a vásárlók számára.

Laktózérzékenység a felmérések szerint a felnőtt lakosság egyharmadát érinti, akik ennek következtében naponta szembesülnek a tej és tejtermékek fogyasztása után jelentkező kellemetlen tünetekkel. Számukra a SPAR különféle laktózmentes termékeket kínál. esetén minden olyan élelmiszer kerülendő, amelyben a gluténmennyiség meghaladja a 20mg/kg-ot. A SPAR üzletekben pedig számos ilyen termék közül választhatnak a vásárlók.

Az új kategóriajelöléseknek köszönhetően a SPAR vásárlói sokkal gyorsabban és egyszerűbben igazodhatnak el a boltban található élelmiszerek között, és választhatnak az étrendjüknek megfelelő alapanyagok közül. A polcokon a kategóriának megfelelő színkóddal és piktogrammal ellátott informatív polccsík, a polcok felett belógatott táblák, a polcok előtt padlómatrica segíti majd a vásárlókat a tájékozódásban. A termékeket a SPAR áruházakban egy helyen, de egymástól jól megkülönböztethetően találják meg a jövőben a vásárlók.

A termékekről és az életmódtanácsokról többet olvashat a  www.eletmod.spar.hu oldalon.

 

 

Ellentmondásos szeletek: ilyen a párizsi

2022.09.05.| Ellentmondásos szeletek: ilyen a párizsi bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ha van hústermék, amely megosztja az embereket, akkor a párizsi, vagy egyszerűbben a parizer egyértelműen annak számít. Legendák és tévhitek sokasága köthető ehhez az egyszerű termékhez, amely pedig abszolút nem érdemli meg, hogy mostohán [...]

Mitől lesz finom a finomliszt?

2022.09.05.| Mitől lesz finom a finomliszt? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Például úgy, ha sütemény készül belőle! A finomliszt a magyar háztartások alapvető élelmiszere, azonban érdemes megnézni, mire használható igazán, és mennyire illeszthetők be a kiegyensúlyozott táplálkozásba a vele készülő ételek. A finomliszt valójában nem [...]

Kategorizálja és jelöli különleges termékeit a SPAR2017-02-21T14:26:59+01:00

Királyi édességek: megvan a Magyarország Cukormentes Tortája háziverseny győztese

Egy budapesti hölgy, Kocsis Hajnalka győzelmét hozta a Magyarország Cukormentes Tortája háziverseny döntője.  Az idei nyertes Őszi ízharmónia tortában nincs fehér liszt és hozzáadott cukor, kedvező szénhidrát – és kalória értékeinek köszönhetően egy cukorbeteg étrendjébe is beilleszthető. A zsűri szerint a döntős torták mindegyike megállná a helyét bármely cukrászdában. A hobbicukrászoknak szóló versenyt az Egy Csepp Figyelem Alapítvány 2012 óta minden évben megrendezi.

A Magyarország Cukormentes Tortája program részeként az Egy Csepp Figyelem Alapítvány ebben az évben is háziversenyt hirdetett, melyre hobbicukrászok nevezhettek. A beérkezett tortareceptek közül tíz került a döntőbe, egytől egyig olyanok, melyek hozzáadott cukor nélkül készültek.

A versenyzők Budapesten, a Zsolnay Kávéházban mutatták be a zsűrinek alkotásaikat. Idén a legnépszerűbb alapanyag a dió, a bogyós gyümölcsök és a citrom voltak, de az indulók bátran nyúltak olyan különleges alapanyagokhoz, mint a fehér bab, a menta vagy a bazsalikom. A zsűrit végül az Őszi ízharmónia elnevezésű kreáció nyűgözte le leginkább. A győztes torta elsősorban a pikáns, gyömbéres gyümölcspüré, a piskótában és díszítésben megjelenő dió és az alacsony zsírtartalmú tejtermékek arányos felhasználásával nyert. Az ízharmóniához kiváló tápérték-adatok társulnak: szeleteként 12 g szénhidrátot és 131 kcal-t tartalmaz.

A zsűri elnöke Nándori László, aranykoszorús cukrászmester, a Magyarország Cukormentes Tortája verseny kétszeres győztese. A zsűri tagjai: Gyurcsáné Kondrát Ilona, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének Terápiás Dietetikus Munkacsoport vezetője, Bechmann György, a Zsolnay Kávéház cukrászmestere, Szász Kinga, cukrász, a Magyarország Cukormentes Tortája háziverseny 2014-es győztese és Soltész Erzsébet, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány dietetikusa.

A dietetikusok kiemelték, a torták közül azok voltak legszorosabb versenyben, melyek készítői ügyeltek az energiatartalom és az alacsony szénhidrát értékek egyensúlyára. Erős Antónia, a verseny háziasszonya is kiemelte: a torták színvonalas megjelenésük mellett kellemes ízélményükkel is megnyernék bármely cukrászda vendégeit.

A győztes a háziverseny fődíját, egy Kenwood MultiOne professzionális konyhai robotgépet vihetett haza.
A Magyarország Cukormentes Tortája verseny és háziverseny főtámogatója idén is a 77 Elektronika Kft., az OKOS Dcont® vércukormérők fejlesztője és gyártója. A főtámogató különdíjat, egy Dcont MAGOR vércukormérőt is tartalmazó ajándékcsomagot ajánlott fel, melyet a Szedervariáció torta készítője, Virág Gábor vihetett haza.  A Zsolnay Kávéház különdíját, egy hozzáadott cukor nélküli tortát Kunsági Gabriella érdemelte ki a Paszuly király fantázianevű alkotásával. Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány egy-egy ajándékcsomaggal köszönte meg a döntő további résztvevőinek munkáját.

A verseny, melyhez az ajánlott alapanyagok listáját a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének dietetikusa hagyta jóvá, nemcsak cukorbetegeknek, hanem az egészséges életmód híveinek is szól, ezért a három díjazott receptet rövidesen nyilvánosságra hozzuk az alapítvány blogján.

A Magyarország Cukormentes Tortája programot az alapítvány azért hozta létre, hogy alternatívát nyújtson az édességek kedvelőinek. Szakmai partnerei a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, a Zsolnay Kávéház és a Wessling Hungary Kft. A profi cukrászok versenyében az idei győztes az “Áfonya hercegnő tortája” lett, melyet a Tortavár Cukrászda cukrásza, Pechtol Zsolt alkotott meg. A győztest Magyarország Tortájával együtt a Magyar Ízek Utcája nyitányaként ünnepélyesen mutatták be augusztus 20-án, azóta számos helyen megvásárolható országszerte.

 

 

 

Ellentmondásos szeletek: ilyen a párizsi

2022.09.05.| Ellentmondásos szeletek: ilyen a párizsi bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ha van hústermék, amely megosztja az embereket, akkor a párizsi, vagy egyszerűbben a parizer egyértelműen annak számít. Legendák és tévhitek sokasága köthető ehhez az egyszerű termékhez, amely pedig abszolút nem érdemli meg, hogy mostohán [...]

Mitől lesz finom a finomliszt?

2022.09.05.| Mitől lesz finom a finomliszt? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Például úgy, ha sütemény készül belőle! A finomliszt a magyar háztartások alapvető élelmiszere, azonban érdemes megnézni, mire használható igazán, és mennyire illeszthetők be a kiegyensúlyozott táplálkozásba a vele készülő ételek. A finomliszt valójában nem [...]

Királyi édességek: megvan a Magyarország Cukormentes Tortája háziverseny győztese2017-02-21T14:29:50+01:00

10+1 érdekesség a kávé világnapjára

 

Így hozza össze az embereket a kávé

A kávé világnapján nem csupán egy trópusi vidékeken őshonos cserjét vagy egy kesernyés ízű, apró, barna színű babot ünneplünk. Sőt, a kávé több mint egy jóízű, gőzölgő ital vagy üzembiztos reggeli ébresztő. Ugyanis számos pozitív élettani hatása mellett jelentős a társadalmi szerepe is.

 

A kávéfogyasztás kultúrája végigkíséri az elmúlt néhány évszázad történelmét, baráti beszélgetések, romantikus randevúk és fontos üzleti tárgyalások szinte nélkülözhetetlen résztvevője. A NESCAFÉ összegyűjtött néhány fontos momentumot a kávé kultúraformáló szerepéről.

  1. A kávéfogyasztás kultúrája a 11. században jelenik meg. Az első említések Abesszíniából származnak, ahol még ma is vadon nő a kávécserje. Az arabokat tartjuk a fekete kávé első fogyasztóinak, és elterjedése nagyban összefüggött az iszlám vallással. Minthogy tilos volt a borivás, a kávé, mint élvezeti cikk, kiemelkedő szerephez jutott.
  2. A kávékultúra a 14. században jelent meg Törökországban, itt létesültek az első kávéházak is. Nyugat-Európában a kávéházak hamar a társadalmi élet központjaivá váltak. A 17-18. századi Angliában a kávéházak írók, művészek találkozóhelyei lettek, de kereskedelmi megállapodások is köttettek egy csésze feketekávé mellett, sőt a politikai diskurzus fontos színterei lettek. A 16. századi Mekkában éppen az utóbbi miatt tiltották be a kávézókat.
  3. és a 20. század fordulóján Párizsban volt a legélénkebb a kávéházi élet: itt adtak egymásnak találkozót olyan festők és költők, mint Pablo Picasso vagy Guillaume Apollinaire. Később Jean-Paul Sartre és Simone de Beauvoir tették híressé a ma is látogatható Les Deux Magots nevű létesítményt.
  4. A kávé és a beszélgetés annyira összefonódtak, hogy a televíziós talk showkban is állandó tárgy a műsorvezető asztalán megtalálható bögre. De a televízióban, a filmekben és a képregényekben is gyakran kap ikonikus szerepet a kávé, a kávékultúra. A Daily Mail szerint Írországban az amerikai szituációs vígjátéksorozat, a Jóbarátok lendítette fel a kávékultúrát, mert a fiatalok alkohol helyett egy csésze kávé mellett akarták megbeszélni egymással a dolgaikat, ahogy azt Chandler, Monica, Phoebe és a többiek tették a sorozatbeli Central Perkben. De az amerikai rendőrök filmbéli ábrázolásának is része, hogy fánkot esznek és kávét isznak, amikor befut hozzájuk a hívás a központból…
  5. Számos írótól, művésztől maradtak fenn idézetek a kávéval kapcsolatban. David Lynch, a kultikus Twin Peaks sorozat atyja szerint „Egy rossz kávé is jobb, mint ha egyáltalán nincsen kávé”. Louisa May Alcott, a Kisasszonyok szerzője pedig szerényen azt hangsúlyozta, hogy „A bókoknál is szívesebben fogadnék egy csésze kávét”.
  6. Míg volumenben az Egyesült Államokban fogy a legtöbb kávé, az egy főre jutó kávéfogyasztás Észak-Európában, a skandináv országokban a legmagasabb. Egy finn közel négyszer annyi kávét iszik meg egy évben, mint egy magyar.

kave_csokolade_ital

  1. A kávéfogyasztás kultúrája országonként, generációnként és napszakonként is változik. Az otthon főzött reggeli és uzsonna mellé tálalt kávé éppúgy része, mint a papírpoharas, elviteles, vagy a barátnőkkel, kártyázás mellett szürcsölt fekete.
  2. A kávéházi kultúrához társult az 1990-es években, az internet széles körű elterjedésekor a világhálóhoz való hozzáférés, így jöttek létre az internetkávéházak, amelyek ugyanúgy a kapcsolattartás helyszíneivé váltak, csak a kapcsolattartás kifejezés telt meg új jelentéssel.
  3. A kávé világnapja alkalmából különleges globális, közösségi kávézást szervez a NESCAFÉ, amelyen bárki részt vehet, aki a #goodmorningworld és a #hungary hashtaggel október 1-én reggelig videót tölt fel a Facebookra. A filmen egy ikonikus piros NESCAFÉ-bögrét kell átvenni, majd továbbadni a képből, és hamarosan az egész világ előtt bemutatkozhat.
  4. A kávéházi kultúra 21. századi, újabb fellendülésének oka, hogy egyre gyakoribbak az egyszemélyes háztartások – állítja A magam útján című könyvében Eric Klinenberg. A szinglik szívesen találkoznak barátaikkal az otthonuktól nem túl messze eső kávéházakban, hogy megosszák egymással örömüket, bánatukat.

+1   A baráti kávézások élménye kávéház, sőt kávégép nélkül is megteremthető az instant kávé segítségével. Az 1930-as években a brazil kormány a Nestlét kérte fel, hogy segítsen egy olyan technológiát kidolgozni, amellyel hasznosítani lehet a többlettermelésből származó kávémennyiséget, megőrizve annak minőségét és biztosítva hosszú eltarthatóságát. Az azonnal oldódó kávégranulátum 100 százalékig kávé, csupán a vizet vonták ki belőle. Így kezdődött a Nescafé, a világ első azonnal oldódó kávéjának története.

Szuperegészségesnek tartjuk, mégsem kérünk belőle?

2022.09.05.| Szuperegészségesnek tartjuk, mégsem kérünk belőle? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A halat szinte mindenki az egészséges étrend részének tekinti – ennek ellenére azonban ritka az olyan család, ahol akár csak hetente is az asztalra kerülne. Összeszedtük a rendszeres halfogyasztás pozitív hatásait, és megkérdeztük a [...]

Szójaitalok kontra tej: mit mond a szakértő?

2022.09.05.| Szójaitalok kontra tej: mit mond a szakértő? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Fehér, folyékony, dobozban van – a tej és a növényi italok között sok hasonlóságot találhatunk. Vajon a tápanyagok szempontjából is párhuzamot vonhatunk a tehéntej és a szójaital között? A szóját egyes történelmi források szerint [...]

10+1 érdekesség a kávé világnapjára2016-12-20T12:27:07+01:00