Mindig tele a hűtőszekrény a nagybevásárlásból maradt élelmiszerekkel? Akkor érdemes alaposan körülnézni, melyiket meddig használhatjuk fel!

Bárkivel előfordulhat, hogy egyszerre túl sokat vásárolt valamilyen élelmiszerből, esetleg megfeledkezett róla, és már csak a lejárat után bukkan rá a kamra vagy a hűtő polcain. A leggyakrabban kétféle cselekvés követi ezt a pillanatot: van, aki azonnal kidobja a lejárt élelmiszert, más viszont – a legtöbbször megszagolgatva, óvatosan megízlelve – még elfogyasztja azt. Vajon kinek van igaza? Erről kérdeztünk egy dietetikust.

„Van, amikor az egyik és van, amikor a másik a helyes megoldás” – kezdi Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője, aki viszont rögtön meg is magyarázza, mikor melyiket kövessük: „Az élelmiszereken két jelölést találhatunk: a rövidebb ideig felhasználható élelmiszereken, például a tejtermékeken, felvágottakon a „Fogyasztható” jelölést alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a megjelölt felhasználhatósági dátum után fogyasztásuk kockázatos lehet, veszélyt jelenthet az egészségre még akkor is, ha esetleg nincsenek látható romlási jelek.

A hosszabb ideig is eltartható élelmiszereken viszont a „Minőségét megőrzi” jelölést látjuk a dátum előtt. Ez pedig azt jelenti, hogy azt követően minőségükből, élvezeti értékükből veszthetnek, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem fogyaszthatók. Ilyen jelölést találunk jellemzően a konzerveken, kekszeken és a szárított vagy gyorsfagyasztott élelmiszereken” – mondja a szakember.

Egyes sajtok penésszel érnek, de nem minden penészes sajt ehető!

Ám a kifogástalan élelmiszerből is időzített bombát készíthetünk azonban, ha nem tartjuk be az alapvető higiéniai követelményeket. A kórokozókat leggyakrabban a konyhai eszközök közvetítik, ezért fokozottan figyelni kell a tisztaságukra, és mindenképpen külön eszközöket és vágódeszkát használni a zöldségek és a hús előkészítéséhez. És persze ne feledkezzünk meg a zöldségek és a gyümölcsük alapos megmosásáról, valamint a konyhapult rendszeres takarításáról sem. Kezünk is rengeteg kórokozót közvetíthet, ezért nemcsak evés előtt, hanem az előkészítés, főzés előtt, sőt közben is mossuk meg alaposan.

Tudta-e?

A mindennapokban gyakran keveredik az ételfertőzés és az ételmérgezés fogalma, azonban két nagyon különböző dologról van szó. Az ételfertőzéseket az élelmiszereken, ételekben elszaporodó baktériumok okozzák. A szervezetünkbe jutva hasfájást, hasi görcsöket, hányingert és hányás, valamint hasmenést válthatnak ki. Az ételmérgezésekért viszont olyan baktériumok felelnek, amelyek mérgeket (toxinokat) termelnek, ezek többsége főzés-sütés után is megmarad az ételben, így is komoly tüneteket, súlyos állapotot idéznek elő, amely akár végzetes is lehet. Mindkét probléma ellen jó védekezés a megfelelő higiénia és csak a kifogástalan élelmiszerek felhasználása, azonban a közhiedelemmel ellentétben az alapos hőkezelés nem óv meg mindentől: az ételmérgezést okozó baktériumok ugyan elpusztulnak, de a tüneteket kiváltó méreganyagaik nem bomlanak le.

Tipp

A hűtőszekrény ideális hőfoka 0-5 C fok között van, míg a mélyhűtőt -18 C fokra vagy az alá kell állítani. Érdemes beszerezni egy hőmérőt is a hűtőbe: ezzel nem csak a beállítást teheti könnyebbé, hanem folyamatosan ellenőrizheti is, minden rendben van-e.

Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

Kép forrása: Pixabay