About TÉT Platform

A szerző nem adott nem adott meg minden adatot.
So far TÉT Platform has created 219 blog entries.

Állami gondoskodásban élő gyermekcsapat képviseli Magyarországot a Danone párizsi világkupáján

Az Európa-bajnokság első csoportmérkőzéseivel egy időben rendezték meg a Danone „Higgy az álmaidban” Focikupa magyarországi döntőjét. Debrecen gyermekcsapata hat város közül nyerte a budapesti döntőt, így ők Párizsban képviselik majd Magyarországot a világ legnagyobb, 10-12 éves gyermekeknek szóló futball tornáján.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által elvi támogatásban részesített rendezvényen Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Szombathely és a budapesti gyermekotthonok csapatai léptek pályára, a döntő mérkőzést pedig Szántó Dávid, a program helyi nagykövete élőben közvetítette. A győztes októberben, Párizsban képviseli Magyarországot a világkupán, ahol 31 ország csapataival mérkőzhetnek meg és Zinedine Zidane-nal, a program nemzetközi nagykövetével is találkozhatnak. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által is támogatott program célja az egészséges életmód népszerűsítése és hogy arra biztassa a gyerekeket, higgyenek az álmaikban.

„Higgy az álmaidban!”

Magyarországról idén egyedülálló módon nevelőszülőknél és gyermekotthonokban élő gyermekek vehetnek részt a világ legnagyobb, 10-12 éveseknek szóló futball tornáján, a Danone Focikupa a Gyermekekért programsorozaton. Az elmúlt hetekben a Danone 6 városban tartott regionális előválogatót a gyerekek körében a Magyar Labdarúgó Szövetség és az Egészséges Életmódért Hit és Sport Alapítvány segítségével, a győztes csapatok pedig a focikupa budapesti döntőjén mérkőztek meg egymással, az Európa-bajnokság első csoportmérkőzéseivel egy időben.

 

„Magyarországi jelenlétünk kezdete óta szervezünk a helyi igényekre épülő társadalmi támogató programokat. Focikupánkat az immár 18 éves Tegyünk Együtt a Gyermekekért részeként rendezzük meg, támogatva a tehetséges, futball iránt fogékony, hátrányos helyzetben élő gyermekeket” – mondta Paolo Maria Tafuri, a Danone Közép- Kelet Európai régió ügyvezető igazgatója. „Úgy gondoljuk, hogy a gyerekeknek szükségük van olyan célokra, amelyekért küzdhetnek, mi pedig lehetőséget biztosítunk nekik arra, hogy az országot képviselve részt vehessenek egy valódi világkupán. Azt szeretnénk megmutatni a tehetséges fiataloknak, hogy ha igazán küzdenek érte, az álmaik igenis valóra válhatnak” – tette hozzá.

 

A mérkőzések Debrecen győzelmével zárultak, 2. helyen végzett Budapest, 3. helyen pedig Szombathely, akik a torna Fairplay díját is elnyerték. Miskolc a 4., Szeged az 5., Pécs pedig a 6. helyen zárta az országos focikupát.

A győztes csapat a focikupa nemzetközi, idén októberben, Párizsban megrendezésre kerülő döntőjére utazik, ahol a gyerekek a program nemzetközi nagykövetével, Zinedine Zidane-nal is találkozhatnak. A nemzetközi mérkőzésekre Franciaország nemzeti stadionjában, a Stade de France pályáján kerül sor, 32 ország futballcsapatával. Hazánk hosszú idő után immár második alkalommal szerepel a tornán, 2015-ben a Vasas Kubala Akadémia csapata képviselte Magyarországot, a 27. helyen végezve.

 

Összefogás egy jó ügyért

Ma Magyarországon közel 200.000 gyermek él veszélyeztetett körülmények között, közülük több mint húszezer fő állami gondoskodásban. A Danone focikupáját az MLSZ, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is támogatja, az országos döntő rendezvényén a legendás Nyilasi Tibor személyesen is részt vett.

A kezdeményezés hazai nagykövete Szántó Dávid sportriporter, aki a döntő mérkőzést élőben közvetítette. „A sport remek kitörési lehetőséget biztosít a hátrányos helyzetben élő gyerekeknek, ám ehhez szükség van a nevelőszülők támogató munkájára és olyan programokra, amelyek kifejezetten ezeket a fiatalokat szólítják meg, számukra biztosítanak lehetőséget az álmaik eléréséhez” – mondta Szántó Dávid. „Bármelyikünknek óriási élmény lenne, ha az országunkat képviselhetnénk egy világkupán, nagyon jó ötlet a Danone-tól, hogy itthonról állami gondoskodásban élő gyerekeknek adnak lehetőséget ekkora élményre” – tette hozzá a sportriporter.

 

„A nevelőszülői szolgálat az egyik legfontosabb eszköze annak, hogy a veszélyeztetett gyermekeket megmentsük, ennek jegyében fejlesztettük az elmúlt években a nevelőszülői hálózatot, hogy az intézményes ellátásról a családias típusú ellátásra történő átállás minél gyorsabban létrejöjjön” – jelentette ki Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. „Ma Magyarországon mintegy 21-22 ezer gyermek van gyermekvédelmi gondoskodásban, kétharmaduk nevelőszülőknél él. Terveink szerint az év végére sikerül elérni azt a célt, hogy a 12 év alatti, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek ne nagy intézményekben, hanem nevelőszülőknél éljenek.”

 

Az MDOSZ jóvoltából a látogatók a programsorozat minden állomásán megismerkedhettek az egészséges táplálkozás alapelveivel, részt vehettek testtömegindex mérésen, a gyerekek számára pedig egészséges joghurtokért zajló, játékos kvízt és sportfoglalkozásokat biztosítottak. A regionális rendezvényeken ismert sportolók és közéleti személyek szurkoltak a gyermekeknek, egy életre szóló élménnyel ajándékozva meg mindenkit, aki csapatával részt vett a Danone programjában.

 

Állami gondoskodásban élő gyermekcsapat képviseli Magyarországot a Danone párizsi világkupáján2016-12-20T12:27:10+01:00

Bacon, az ellenállhatatlan

Vannak, akik szerint Isten azért teremtette a sertést, hogy bacon-t készíthessünk belőle. Tudta, hogy annyira közkedvelt ez a speciális szalonna, hogy világnapja is van? Sőt, egy 2010-es felmérés azt is kimutatta, hogy a kanadaiak 43 százaléka a bacon és a szex közül az előbbit választaná.

bacon_vagodeszkan

A bacon a rendszerváltás környékén jelent meg a hazai boltokban, és nem túlzás azt állítani, hogy jelentős rajongótábort gyűjtött magának az elmúlt években. Az illatos, ropogósra sült szalonnacsíkok valóban különleges ízélményt nyújtanak, fogyasszuk akár önmagában, akár egy finom szendvicsben. Bár a magyarok által bekebelezett mennyiségről nincs adatunk, az amerikaiak évente körülbelül 8 kilogrammot sütnek belőle maguknak, ami egészen elképesztő mennyiség. Néhány éve már világnapja is van, de ennek időpontja elég változó: van, ahol az amerikai Munka napja (szeptember első hétfője) előtti szombatra, máshol december 30-ára, Kanadában pedig márciusra teszik. Nem kell azonban ünnep ahhoz, hogy asztalunkra kerüljön, de ismerkedjünk meg vele közelebbről is!

 

A bacon és alapanyaga

A bacon húsos, bőr nélküli szalonnából készül, mifelénk általában a csont és bőr nélküli császárszalonna a leggyakoribb alapanyag. A szalonnát először sózzák és pácolják, amihez általában kevés adalékanyagot használnak. A jó baconhoz nem is kell sok minden, nincs szükség állományjavítókra vagy tartósítószerekre, hiszen az eltarthatóságot a só és a füstölés biztosítja. Sóból amúgy az átlagos húskészítményekhez viszonyítva többet, 2,5-3 százalékot tartalmaz, s mivel ez sütés közben sem távozik belőle, érdemes figyelembe venni fogyasztásakor. A bacont technológiától függően vagy csak füstölik vagy főzik és utána füstölik, mielőtt hajszálvékonyra szeletelnék. Az igazán jó bacont nem füstaromával vagy folyékony füsttel, hanem hagyományos, bükkfán történő füstöléssel tartósítják.

Ha figyelmesen megnézzük a címkét, sokszor láthatjuk, hogy az összetevők között szőlőcukrot, dextrózt is feltüntetnek. Jogos a kérdés, hogy mit keres a cukor egy hústermékben, amely ráadásul erőteljesen sós is? Nos, a cukor egyik szerepe a serpenyőnkben kezdődik: sütéskor a szénhidrátok ugyanis az úgynevezett Maillard-reakció során gyönyörű barna színűvé válnak, ennek köszönheti a kenyér is a szép barnás színét. Szóval ártani nem árt, de azért jócskán találunk finom bacont e nélkül is.

 

Zsíros falat?

Bizony, a bacon természetesen elég zsíros, hiszen a tömegének körülbelül a fele zsír. Szerencsére ez a jó sütési technikával és a zsiradék felitatásával elég jelentős mértékben csökkenthető, ám a bacon energiatartalma még így is körülbelül 500-550 kcal száz grammonként.

Egy szelet jól kisütött bacon körülbelül 7 gramm, ami 40-45 kcal-t, 3-3 g fehérjét és zsírt és mintegy 10 mg koleszterint tartalmaz. A bacon tápanyagtartalma változó az előkészítés módszerétől, illetve attól függően, hogy a sertés melyik testtájékáról származik. Amire még fontos ügyelni, az a sótartalom, 4-5 szelet szalonnával ugyanis már a napi ajánlott bevitel akár felét is teljesíthetjük. Sajnos, vitaminokból és ásványi anyagokból számottevő mennyiséget nem tartalmaz a bacon. Viszont valami elképesztő módon finom, persze csak annak, aki nem vegetáriánus. Apropó, azt tudták, hogy van vegetáriánus bacon is? Ez általában tofu, vagy egy nálunk kevésbé ismert szójatermék, a tempeh felhasználásával készül, amit pácolnak.

bacon_tekert_hus

A bacont a kiegyensúlyozott étrendben is felhasználhatjuk

 

Egészséges-e a bacon?

Erről Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetőjét kérdeztük. „A húsfélék fontos szerepet töltenek be étrendünkben. Nem csak változatosságot, hanem teljes értékű fehérjéket vagy az ízeket teljesebbé tevő, egyes vitaminok felszívódásához szükséges zsírokat is jelentenek számunkra. Ha valaki egészséges, a kiegyensúlyozott étrend részeként nyugodtan fogyaszthat időnként bacont is figyelve főleg a zsír- és sótartalmára, valamint ügyelve arra, hogy étrendje sok zöldségfélét és gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonafélékből készült termékeket tartalmazzon.” – mondja a szakértő. Emese szerint nem kell aggódni a bacon koleszterintartalma miatt sem: „Egy ideje már tudjuk, hogy a táplálkozásunkkal bevitt koleszterin lényegében nem befolyásolja a vér összkoleszterin-szintjét, ezért például a legújabb amerikai táplálkozási ajánlásban nem is határoztak meg engedélyezett bevitelt sem belőle” – összegzi.

Szerzőnk Pilling Róbert dietetikus, a TÉT Platform kommunikációs vezetője. A cikk először az Szupermenta program weboldalán jelent meg.

 

Gyerekkorban elhízáshoz vezetnek az állati termékekből származó antibiotikumok

2017.07.12.| Gyerekkorban elhízáshoz vezetnek az állati termékekből származó antibiotikumok bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hízékonyabbak, kövérebbek azok a gyerekek, akiknek szervezetében viszonylag nagy mértékben fedezték fel állatgyógyászatban használt antibiotikumok maradványait kínai kutatók. A sanghaji Fudan Egyetemhez tartozó iskola közegészségügyi területtel foglalkozó munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy az [...]

A világnépesség felének egészségét veszélyezteti a helytelen táplálkozás

2017.07.10.| A világnépesség felének egészségét veszélyezteti a helytelen táplálkozás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A világnépesség felének egészségére jelent fenyegetést a nem megfelelő étrend - figyelmeztet egy táplálkozási és mezőgazdasági szakértőket tömörítő független bizottság, amely szerint 2030-ra a bolygó lakosságának harmada válhat túlsúlyossá vagy elhízottá. A Global Panel [...]

A D-vitamin hiánya a várandósság alatt növelheti a szklerózis multiplex gyermeki kockázatát

2017.07.07.| A D-vitamin hiánya a várandósság alatt növelheti a szklerózis multiplex gyermeki kockázatát bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A D-vitamin hiánya a várandósság elején majdnem kétszeresére növelheti a gyereknél a szklerózis multiplex (SM) felnőttkori kockázatát egy új amerikai tanulmány szerint. A Harvard Egyetem kutatói kimutatták, a terhesség korai szakaszában a D-vitamin alacsony [...]

A zsíros étrend és az elhízás gyulladásos immunreakcióval is növelheti a szívbaj kockázatát

2017.07.05.| A zsíros étrend és az elhízás gyulladásos immunreakcióval is növelheti a szívbaj kockázatát bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A zsírokban bővelkedő étrend és az elhízás olyan veszélyes immunválaszt válthat ki, amely növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát - állapította meg a londoni Queen Mary Egyetem kutatása. Az elhízás emeli a vérnyomást [...]

Bacon, az ellenállhatatlan2016-12-20T12:27:10+01:00

Kettő helyett? Fókuszban a várandósok táplálkozása

Ha van olyan állapot, amikor kivétel nélkül minden nő odafigyel a táplálkozásra, az a gyermekvárás időszaka. Ez a kilenc hónap valóban különlegesen fontos a baba és az édesanya szempontjából is, ezért lényeges, hogy minél többet tudjanak az egészséges étrendről. Ám a valóságban ebbe sokszor hiba csúszik.

A várandósság idején hatalmas változások zajlanak a nő szervezetben, amelyek természetesen érintik az anyagcserét is. A magzat megfelelő fejlődéséhez minden tápanyagból többre van szükség, amelyet az anyai táplálkozásnak kell biztosítania. A kiegyensúlyozott, vegyes és egészséges táplálkozás pozitív hatással van a születendő gyermek egészségi állapotára, ám már tudjuk, hogy ezen kívül gyakorlatilag egész későbbi életét is meghatározza. Az utóbbi időben számos krónikus, nem fertőző betegségről, mint például az elhízásról, a magas vérnyomásról, szív- és érrendszeri betegségekről, cukorbetegségről, egyes daganatos problémákról állapították meg, hogy jelentkezésének valószínűsége a genetikai tényezőkön és a felnőttkori életmódon kívül összefügg a magzati kor és a születés körüli időszak úgynevezett metabolikus imprintingjével. Ezen tulajdonképpen az anyagcsere programozását értik a kutatók, azaz a szervezet ilyenkor állítja be azokat a folyamatokat, amelyek egész életünkben végigkísérnek majd minket.

varandos_no_macival

Mindez talán túl tudományosan hangzik, miközben gyermeket várni a világ legcsodálatosabb dolga, és a leendő anyukák általában mindent megtesznek azért, hogy egészséges gyermekük szülessen. A valóságban azonban sokszor téves információk alapján változtatnak étkezésükön, és a miközben egyes vitaminokból vagy ásványi anyagokból a szükségesnél kevesebbet, a kalóriákból jócskán többet visznek be a szervezetükbe.

 

Alig valamivel kell több energia

A legnagyobb problémát a várandós édesanyáknál a testsúly megfelelő szinten tartása jelenti, hiszen mindenki találkozik a „most kettő helyett kell enned” tévhittel, amit sokan sajnos komolyan is vesznek. A valóság az, hogy az első trimeszterben mindössze 6-7 százalékkal emelkedik meg a tápanyagigény, amely egy egészséges nő esetében körülbelül 150 kcal-t jelent. A második trimeszter végén és a harmadikban is csak ennek duplájára, azaz naponta mintegy 300 plusz kalóriára van szükségük, azaz szó sincs dupla adagokról vagy mértéktelen mennyiségű édességről. Sőt, amennyiben a fizikai aktivitás is csökken a terhesség előre haladtával, vagy az édesanya eleve túlsúlyosan esett teherbe, a napi többlet tápanyagbevitel az ajánlások szerint nem haladhatja meg a 200 kcal-t. Később, szoptatás alatt sem ajánlott jelentősen többet fogyasztani, mint a fogantatás előtt, napi 300-500 kcal többlet teljes mértékben fedezi a szükségleteket.

Könnyen követhető egyhetes mintaétrend kismamáknak: Első 1000 nap

Információk ellenőrizetlen forrásból

A legtöbben a kalóriabevitel elengedésével ártanak a legtöbbet, ám a várandós édesanyák más tévhiteknek is sokszor bedőlnek. Antal Emese, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint nagy veszélyt rejtenek az ellenőrizetlen forrásokból, internetről, szomszédasszonytól, barátnőtől összeszedett információk. „A várandósok különösen érzékeny helyzetben vannak, hiszen mindent meg szeretnének tenni a babájuk érdekében, és a legtöbbször nem ellenőrzik a táplálkozásra vonatkozó javaslatok hitelességét. Sokan zárnak ki ilyenkor fontos élelmiszereket az étrendjükből, csak azért, mert valami rosszat hallottak róla. Még veszélyesebb, ha ilyenkor valamilyen különleges táplálkozási irányzatot, divatdiétát kezdenek el követni, mert ezzel szinte biztos, hogy nem tudnak kiegyensúlyozott, minden tápanyagot a megfelelő mennyiségben tartalmazó étrendet kialakítani, amely saját maguk és magzatuk egészségét is veszélybe sodorhatja.” – mondja a dietetikus, szociológus. „Minden babát váró édesanyának azt javaslom, hogy alaposan, több forrásból is nézzen utána a táplálkozásukat érintő tanácsoknak, információknak, és mindenképpen vitassa meg azokat egészségügyi szakemberrel, például dietetikussal, vagy a rendszeres találkozások alkalmával a védőnővel is.” – tanácsolja Antal Emese.

Tipp: nézze meg a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírlevelét a várandósság alatti egészséges táplálkozásról!

A Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, Csordás Ágnes is óva int az ellenőrizetlen információktól: „A védőnők több éven át tanulják, mi szükséges ahhoz, hogy egy terhesség zavartalan, a babavárás gondtalan, az édesanya és a baba egyaránt egészséges lehessen. Szaktudásuk bármikor igénybe vehető, ráadásul Magyarország a világ egyik legjobban kiépített védőnői hálózatával büszkélkedhet, a legkisebb településen is elérhetők.” Az elnökasszony szerint a társszakmák képviselői is sokat segítenek a védőnők tudásának elmélyítésében, konferenciáikon, továbbképzéseiken rendszeresen szerepelnek dietetikusok, táplálkozási szakemberek is.

Az információk elérhetők

A TÉT Platform is segíteni próbál a védőnőknek, rajtuk keresztül a leendő édesanyáknak. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet szakembereinek bevonásával elkészült, és megjelenés előtt áll egy olyan információs csomag, amelyet a védőnők a terhesgondozás vagy éppen a szoptatási tanácsadás során használhatnak. Az anyagban közérthető módon megfogalmazott táplálkozási tanácsokat, hasznos tippeket, ajánlatokat találnak majd a védőnők, akik ízelítőt kapnak a leginkább elterjedt, a terhesség és a szoptatás idején „szájról-szájra” járó tévhitekből is. Természetesen az összeállításban ezek tudományos cáfolatát is megtalálják, hogy segítségével a lehető legtöbb várandós étrendjét tehessék kiegyensúlyozottá és egészségessé.

Fekete Krisztina dietetikus, a NEFI szakértője, az anyag társszerzője szerint várhatóan nagy sikere lesz a kiadott csomagnak. „Az elmúlt években nem készült olyan táplálkozási tanácsokat összefogó információs anyag, amely ilyen mélységben foglalkozott volna az elterjedt tévhitekkel és azok a babára vagy az édesanyára vonatkozó hatásaival. Bízom abban, hogy a védőnők is örömmel fogadják majd anyagunkat, amellyel a jövőben sok tíz- vagy akár százezer édesanya babavárását tehetik még egészségesebbé.”- mondja a dietetikus.

 

Gyermeket vállalni nagy felelősség, ugyanakkor nagy öröm is. A tévhitektől mentes, egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozással a kilenc hónap után következő éveket is boldoggá, problémamentessé tehetjük. Hallgassunk a szakértőkre, ha táplálkozásunkról van szó!

 

Szerzőnk Pilling Róbert dietetikus, a TÉT Platform kommunikációs vezetője. A cikk először az Páciens magazin 2016. májusi (II. évfolyam 4. szám) kiadásában jelent meg.

Gyerekkorban elhízáshoz vezetnek az állati termékekből származó antibiotikumok

2017.07.12.| Gyerekkorban elhízáshoz vezetnek az állati termékekből származó antibiotikumok bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hízékonyabbak, kövérebbek azok a gyerekek, akiknek szervezetében viszonylag nagy mértékben fedezték fel állatgyógyászatban használt antibiotikumok maradványait kínai kutatók. A sanghaji Fudan Egyetemhez tartozó iskola közegészségügyi területtel foglalkozó munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy az [...]

A világnépesség felének egészségét veszélyezteti a helytelen táplálkozás

2017.07.10.| A világnépesség felének egészségét veszélyezteti a helytelen táplálkozás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A világnépesség felének egészségére jelent fenyegetést a nem megfelelő étrend - figyelmeztet egy táplálkozási és mezőgazdasági szakértőket tömörítő független bizottság, amely szerint 2030-ra a bolygó lakosságának harmada válhat túlsúlyossá vagy elhízottá. A Global Panel [...]

A D-vitamin hiánya a várandósság alatt növelheti a szklerózis multiplex gyermeki kockázatát

2017.07.07.| A D-vitamin hiánya a várandósság alatt növelheti a szklerózis multiplex gyermeki kockázatát bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A D-vitamin hiánya a várandósság elején majdnem kétszeresére növelheti a gyereknél a szklerózis multiplex (SM) felnőttkori kockázatát egy új amerikai tanulmány szerint. A Harvard Egyetem kutatói kimutatták, a terhesség korai szakaszában a D-vitamin alacsony [...]

A zsíros étrend és az elhízás gyulladásos immunreakcióval is növelheti a szívbaj kockázatát

2017.07.05.| A zsíros étrend és az elhízás gyulladásos immunreakcióval is növelheti a szívbaj kockázatát bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A zsírokban bővelkedő étrend és az elhízás olyan veszélyes immunválaszt válthat ki, amely növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát - állapította meg a londoni Queen Mary Egyetem kutatása. Az elhízás emeli a vérnyomást [...]

Kettő helyett? Fókuszban a várandósok táplálkozása2016-12-20T12:27:10+01:00

Túlsúlyos, és nem mozog az átlag magyar ember

A felnőttek egészségtelen táplálkozása és a kevés mozgás egyaránt hozzájárul a magyarok jelentős súlytöbbletéhez és kirívóan rossz egészségi állapotához. Magyarországon három felnőttből kettő túlsúlyos vagy elhízott. A magyarok étrendjére a sok, főleg állati eredetű zsír, a kevés gabonaféle, különösen a teljes kiőrlésű fajta, a nem megfelelő zöldség-, gyümölcsfogyasztás jellemző. Naponta több mint 5 órát ül, csupán 7000 lépést, az ajánlás 70 százalékát teszi meg, és mindössze 10 percet sportol.

Magyarország az életmóddal, azon belül a táplálkozással összefüggő krónikus betegségek, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések és a rosszindulatú daganatok halandósági rangsorában a legrosszabbak közé tartozik Európában. Az elhízás az életminőség romlásán túl számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát növeli, mint például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívkoszorúér-, a magasvérnyomás-betegség, a stroke, egyes rákbetegségek és pszicho-szociális problémák, melyek korai halálozáshoz vezethetnek. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a túlsúly és az elhízás gyakorisága már Európában is riasztó méreteket öltött, az elmúlt 30 év során hazánkban is növekedett. Az elhízás népegészségügyi jelentősége és társadalmi terhei vetekszenek a dohányzáséval, ugyanakkor az egészséges életmóddal már a daganatos betegségek jelentős része (20-40 százalék) is megelőzhető, a halálozások fele elkerülhető lenne.

Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP2014) országosan reprezentatív adatokat szolgáltat az elhízás gyakoriságáról, a táplálkozási szokásokról, a tápanyagbevitelről, az egészségi állapotot meghatározó tényezőkről, melyek nélkülözhetetlenek a megelőzést célzó szakpolitikai intézkedések kidolgozásához és hatásuk monitorozásához. A 2009-ben, azonos módszertannal végzett vizsgálat eredményeivel való összevetés teszi lehetővé az időbeli változások kimutatását.

Volna mit javítani táplálkozási szokásainkon

sutit_evo_ferfi

A felnőttek táplálkozásában a legnagyobb mennyiségben bevitt tápanyagok, úgymint a szénhidrátok és zsírok aránya eltér a hazai és nemzetközi ajánlásoktól. Az energiabevitel túl nagy hányadát adják a zsírok, közülük is a kedvezőtlenebb élettani hatású telített zsírsavak aránya magas. Ezzel szemben a szénhidrátoké az ajánlottnál alacsonyabb. Kedvezőtlen változás 2009-hez képest, hogy a nők táplálkozásában a zsír energiaaránya tovább nőtt, ezen belül a telített zsírsavak aránya mutat növekedést. A lakosság rostbevitele csökkenő, a hozzáadott cukorbevitele növekvő tendenciát jelez. A felnőttek nem elhanyagolható részének, az élelmiszerfogyasztás alapján számított vitaminbevitele nem megfelelő. A D-vitamin, a biotin, a pantoténsav és folsavbevitel kritikusan alacsony. Az ásványi anyagok közül a káliumbevitel jelentősen csökkent, a kalciumbevitel most sem érte el az ajánlott mennyiséget. Kedvező változás, hogy 2009-hez képest csökkent a sóbevitel, de még így is az ajánlás több mint 2,5-szerese.

A felnőttek tápanyagbeviteli értékei a kedvezőtlen táplálkozási szokásokra vezethetők vissza. Az állati eredetű zsiradékok, a húsok, húskészítmények rendszeres és túlzott fogyasztása, a zöldségek, gyümölcsök, a tej és tejtermékek, valamint a gabonafélék, különösen a teljes kiőrlésű gabonákból készült élelmiszerek igen alacsony fogyasztása jellemző a felnőttekre; 2009-hez képest a halfogyasztás kissé nőtt, de még 2014-ben sem érte el az ajánlott mennyiséget. Nőtt a finompékáruk és az ízesített gabonaszeletek fogyasztása is, melyek hozzáadott cukortartalmuk miatt jelenthetnek kockázatot. Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt az édesítőszerek fogyasztása, melyek szakmai megítélése vitatott. Az élettanilag előnyösebb, telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajok fogyasztása visszaesett, míg a telített zsírsavban gazdag szalonnafogyasztás nőtt. Különösen kedvezőtlen, hogy a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása 2009-hez képest csaknem ötödével csökkent!

Nagyon keveset mozgunk, de sokat ülünk

A táplálkozás mellett a fizikai aktivitás jelentősége számos népbetegség megelőzésében és gyógyításában ma már nem megkérdőjelezhető. Magyarországon az OTÁP2014 keretében történt először a felnőtt lakosság fizikai aktivitásának jellemzését célzó, méréseken alapuló vizsgálat lépésszám mérő alkalmazásával. A naponta megtett átlagos 7022 lépés alapján a lakosság mérsékelten aktívnak tekinthető, a felnőttek több mint négyötöde nem teljesíti a preventív céllal ajánlott napi 10.000 lépést. A kiegészítő kérdőíves felmérés eredményei alapján a felnőttek csupán napi 10 percet sportolnak, ugyanakkor több mint 5 órát ülve töltenek.

tv_taviranyito

Többet ülünk a tévé előtt, mint amennyit mozgunk

A felnőttek átlagos energiabevitele aktív életmódhoz elegendő energiát biztosít, míg a lépésszám-mérés eredményei alapján a lakosság csak mérsékelten aktív életmódot folytat. Ez a tény, és hogy a magyar felnőttek kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, bizonyítja, hogy az energiabevitel meghaladja a szükségletet. A túlsúly és elhízás együttes előfordulása az életkor előre haladtával nő, az idős férfiak 87 százalékának, a nők 75 százalékának súlytöbblete van. Ezzel párhuzamosan a hasi elhízás előfordulási aránya is igen magas, csaknem minden második felnőtt érintett.

Az egészségnyereség az információkon is múlik

A megfelelő tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-ellátottsághoz, a hiányállapotok és a túlzott bevitel okozta egészségproblémák megelőzéséhez elengedhetetlen a változatos táplálkozás, különösen a zöldség-, gyümölcsfogyasztás növelése, az állati eredetű zsírok, a magas só-, cukortartalmú élelmiszerek fogyasztásának mérséklése, a gabonafélék, különösen a teljes kiőrlésű gabonák, a zsírszegény tej és tejtermékek valamint a halak fogyasztásának növelése. Ehhez kiemelten fontos a lakosság tájékoztatása az egészséges táplálkozás irányelveiről, a korszerű, közérthető élelmiszeralapú ajánlások terjesztése, az egészséges élelmiszerválaszték megteremtése és elérhetővé tétele. Az egészséges táplálkozáson túl a megfelelő fizikai aktivitás – már a napi rendszerességgel végzett séta is – mérhető egészségnyereséget jelent mind az egyén mind a társadalom számára.

A szakemberek a legfontosabb adatokból informatív infografikát is készítettek.

otap_testsulyxjavit

Az OTÁP2014 vizsgálati módszere

A Központi Statisztikai Hivatal által lebonyolított Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) válaszadóinak egy kisebb csoportján került sor 2014. szeptember-december között az OTÁP2014 vizsgálatra, az ország 122 településén. A vizsgálat célja a felnőttek táplálkozási szokásainak, tápanyagbevitelének, fizikai aktivitásának felmérése, illetve 2009-et követően újból korszerű mérőeszközökkel meghatározni a túlsúly és elhízás valamint a hasi elhízás gyakoriságát. Az OTÁP2014 a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara közreműködésével valósult meg. Egészségügyi szakképesítéssel rendelkező vizsgálók keresték fel otthonukban a résztvevőket és meghatározott protokoll szerint, azonos típusú műszerekkel mérték meg testmagasságukat, testtömegüket és haskörfogatukat. A vizsgálat új eleme volt, hogy a fizikai aktivitás jellemzéséhez a résztvevők pedométerrel mérték a naponta megtett lépéseik számát. A táplálkozási naplókba lejegyzett étkezéseket dietetikus szakemberek ellenőrizték, pontosították, és rögzítették a NutriComp 4.0 programmal. Az országosan reprezentatív adatokból készített becslések a magyar felnőtt lakosság tápanyagbevitelét, élelmiszerfogyasztását, fizikai aktivitását jellemzik. Az OTÁP2014 főbb elemeiben az öt évvel korábbi, 2009-es vizsgálat módszertanát követte, ezzel biztosítva az eredmények időbeli összehasonlíthatóságát.

A felmérésekről további információkat talál a http://www.ksh.hu/elef/index.html honlapokon.

Túlsúlyos, és nem mozog az átlag magyar ember2016-12-20T12:27:10+01:00

Egészséges-e a gyorsfagyasztott zöldség?

Mit főzzek ma? – teszi fel magának a kérdést naponta több millió háziasszony világszerte. Valljuk be, nem egyszerű feladat (jó) háziasszonynak lenni! 

 

Nem is maga a főzés jelenti a problémát, de ha meg akarunk felelni családunk elvárásainak, és egy kicsit is tudatosan, egészségesen akarjuk elkészíteni a család napi-heti betevőjét, egy mesterszakács és egy táplálkozástudományi szakértő tudásával kell felvérteznünk magunkat. A helyzetünket kicsit sem könnyítik meg a táplálkozás és az egyes étel csoportok körül újra és újra megjelenő viták, pro és kontra érvek, tévhitek. Az egyik ilyen folyamatosan napirenden lévő téma a gyorsfagyasztott kontra nyers zöldség, gyümölcs kérdésköre.

 

Oszlassuk el a tévhiteket!

Még ma is sokan gondolják úgy, hogy a gyorsfagyasztott zöldségek nagyon kevés vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak. Ezzel szemben az igazság az, hogy a fagyasztva tartósított élelmiszerek nem csak megőrzik tápanyagtartalmukat és természetes állagukat, de sokáig eltarthatóak, szezontól függetlenül bármikor elérhetőek, és percek alatt elkészíthetőek. Az ízük pedig pont ugyanolyan finom, mint a friss zöldségeké, gyümölcsöké. Arról nem is beszélve, hogy nagyon komoly minőségbiztosítási szűrőn kell átesniük, mielőtt forgalomba kerülnének. Nézzük meg, minek is köszönhető mindez!

 

Gyorsaság

A fagyasztott zöldségek és gyümölcsök a betakarítást követően órákon belül feldolgozásra kerülnek. Mivel a fagyasztási folyamat során csak csekély mértékű tápanyagveszteséget szenvednek el, megőrzik magas vitamin és ásványi anyag tartalmukat, ezzel fokozva az egészségünket. Ellentétben, a friss zöldségek, gyümölcsök sokszor csak napok, hetek alatt jutnak el az étkező asztalunkra, és a szállítás, raktározás ideje alatt szép lassan elveszítik vitamin és ásványi anyag tartalmukat. Például a friss, puhahúsú gyümölcsök és zöld színű zöldségek, szobahőmérsékleten való tárolás esetén, naponta C-vitamin tartalmuk 15 százalékát is elveszthetik.

 

Technológia

A gyorsfagyasztással történő tartósításnak az a lényege, hogy az élelmiszeripari alapanyagokat a lehető legrövidebb idő – a zöldségek, gyümölcsök esetében ez néhány perc – alatt kell lefagyasztani mínusz 18-22 °C-ra. Ennek következtében az élelmiszereket alkotó nagymennyiségű víz (ez a zöldségek esetében 60-90 százalék) apró jégkristályok formájában fagy meg, így a felengedtetéskor nem roncsolódik a sejtfal.

Az apró jégkristályoknak köszönhetjük azt is, hogy a gyorsfagyasztás után kiengedett termék nem ereszt túl sok levet, megőrzi az alapanyag eredeti alakját és színét, hasznos anyagait, vitaminjait, még az illatát is. Ez többek között annak is köszönhető, hogy ezen a hőmérsékleten gyakorlatilag megáll az ételek romlását okozó mikroorganizmusok tevékenysége.

mirelit_zoldborso

Praktikus felhasználhatóság

A háziasszonyok jelentős időt és fáradságot spórolhatnak meg, ha ezeket a termékeket választják, hiszen már eleve felhasználásra alkalmas állapotban kerülnek hozzájuk a boltok polcairól. Nincs szükség órákig tartó zöldségtisztításra, borsófejtésre, áztatásra, azonnal elkészíthetőek belőlük a finomabbnál finomabb ételek. A gyorsfagyasztott élelmiszerekből ma már gyakorlatilag ugyanolyan a kínálat, mint a friss árukból a piacon. A gyorsfagyasztott élelmiszereket minőségromlás nélkül 3-24 hónapig tárolhatjuk biztonságosan a háztartási fagyasztóban.

 

Adalékanyag- és vegyszermentes

A gyorsfagyasztott zöldségekkel, gyümölcsökkel télen-nyáron táplálhatjuk szervezetünket ásványi anyagokkal, vitaminokkal, rostokkal. Garantáltan frissebb, mint a raktárakban télen tárolt “friss” áruk. Fontos szempont, hogy a gyorsfagyasztással történő tartósítás teljesen vegyszermentes, az eljárás során semmilyen adalékanyag nem kerül a tiszta alapanyaghoz.

 

Mi áll a sajt karaktere mögött?

2022.09.05.| Mi áll a sajt karaktere mögött? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Miért érezzük az egyik sajtot lágyan olvadónak, a másikat pedig aromásnak? A titok a sajt zsírtartalmában van, amely alapvetően megszabja a finom, de egyszerű élelmiszerünk főbb tulajdonságait. Nézzük, mit érdemes tudni róla. Mivel a [...]

Alkohol: amit jó tudni róla, mielőtt a pohár fenekére néznénk

2022.09.05.| Alkohol: amit jó tudni róla, mielőtt a pohár fenekére néznénk bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az alkohol fogyasztása szinte egyidős az emberiséggel, mégis van néhány hozzá kapcsolódó, de kevésbé ismert tény. Miért leszünk másnaposak, ha túlzásba vittük az italozást, és miért bírják kevésbé a nők az alkoholt? Mennyiség és [...]

Egészséges-e a gyorsfagyasztott zöldség?2016-12-20T12:27:10+01:00

Idén is hatalmas siker volt a Kihívás Napja!

Május 25-én országszerte lezajlott a Kihívás Napja. A 25 éve méltán népszerű rendezvény az idén 122 településen és 125 tagintézményben közel egymillió embert mozgatott meg.

Közel egymillióan sportoltak a Kihívás Napján. Az ország legnagyobb szabadidősportos eseményén a legkisebb falvaktól kezdve, a nagyobb városokig, a megyeszékhelyektől a fővárosig tömegek vettek részt a Kihívás Napján – derült ki az eseményt koordináló Magyar Szabadidősport Szövetséghez beérkezett adatokból. Az is kiderült, hogy 2016-ban melyek lettek hazánk legsportosabb települései és iskolái.

Törzssportolók és új szereplők

A Kihívás Napja Challenge Day néven került be a köztudatba, mely egy nemzetközi kezdeményezésből kiinduló települések között zajló verseny, amelyen a lakosság számának megfelelően hét kategóriában lehet részt venni. Idén Hernádszentandrás, Nagynyárád, Nyírtura, Nyíradony, Makó, Kazincbarcika és Újpest bizonyultak a legsportosabb településeknek.

2016-ban is nevezhettek tanintézmények. Az iskolák versenyében a Mérk-Vállaj Német Nemzetiségi Általános Iskola, a Móri Radnóti Miklós Általános Iskola és az Encsencs-Penészlek-Nyírvasvári Általános Iskola volt a három legsportosabb intézmény

Kiss Gergő Újpesten mutatott trükköket

A fővárosi rendezvények közül kiemelkedett a kategória győztes Újpest központi eseménye, amelyen többek között részt vett a Kihívás Napja főtámogatója, a Coca-Cola Testébresztő program egyik új nagykövete, a háromszoros olimpiai bajnok Kiss Gergely is. Ismét aktív volt többek között Székesfehérvár, Debrecen és Szeged is.

KissGergely_Újpest

2016-ban a rendezvény fő támogatója a Coca-Cola Testébresztő programja. Sokak példaképe, a háromszoros olimpia bajnok vízilabdázó, Kiss Gergely elvállalta a Testébresztő Nagykövet szerepét és az utóbbi két év legsportosabb budapesti kerületében, az Újpesten megrendezett Kihívás Napi rendezvényen vett részt. Itt nem csak a szabadidősport fontosságáról beszélt, hanem néhány, csak a legnagyobbak által használt vízilabdás trükköt is bemutatott a közönségnek, akiknek ez után lehetőségük volt arra, hogy a trükköket a gyakorlatban is kipróbálják az olimpikonnal.

„Örömmel vállaltam el a Coca-Cola Testébresztő Nagykövet szerepét, hiszen fontos a számomra, hogy ne csak az élsport, hanem a tömegsport is kellő hangsúlyt és támogatást kapjon, így teljes mértékben tudok azonosulni a program céljával. A Kihívás Napja idén is több százezer embert mozgatott meg, és rengeteg embert motivál arra, hogy a mozgás a mindennapi életük része legyen.”- hangsúlyozta Kiss Gergely Testébresztő Nagykövet, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó.

„A Coca-Cola Testébresztő Programunk segítségével már idén is több százezer embert mozgattunk meg, most a Kihívás Napján pedig összesen több mint 71 millió percet sportoltunk. A Coca-Cola Testébresztő program tizenegy éve alatt már 3,3 millióan vettek részt az 570 sportprogram valamelyikén. Megragadunk tehát minden lehetőséget, hogy az aktív és egészséges életmódot népszerűsítsük és fontosságát minél szélesebb körben hangsúlyozzuk. A Kihívás Napja nagyszerű lehetőség arra, hogy minél több emberhez jusson el a mozgás öröme” – hangsúlyozta Tóth Valentin, a főtámogató, a Coca-Cola HBC Magyarország kommunikációs vezetője.

A budapesti Erzsébet téren mutatkozott be a Szabadidősport Világszervezete (TAFISA) új kezdeményezése, a Take Back Your Streets, Take Back Your Future elnevezésű program, amely a köztereken végezhető mozgásformákra szeretné felhívni a figyelmet.

Dunaújváros_KihívásNapja

„Magyarország legsportosabb települése” kategória győztesei

  1. kategória: Hernádszentandrás
  2. kategória: Nagynyárád
  3. kategória: Nyírtura
  4. kategória: Nyíradony
  5. kategória: Makó
  6. kategória: Kazincbarcika
  7. kategória: Újpest (Budapest IV. kerület)

Az iskolák versenyében a legaktívabb tanintézmények

  1. Mérk-Vállaj Német Nemzetiségi Általános Iskola Vállaji Tagintézménye (Vállaj)
  2. Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Csákberényi Tagiskola (Csákberény)
  3. Encsencs-Penészlek-Nyírvasvári Általános Iskola Penészleki Tagintézménye (Penészlek)
Idén is hatalmas siker volt a Kihívás Napja!2016-12-20T12:27:10+01:00

Miniszteri elismerésben részesült a TÉT Platform szakmai vezetője

Rangos elismerésben részesült korábbi szakmai munkájáért Antal Emese dietetikus, szociológus, egyesületünk munkatársa. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Kubányi Jolán felterjesztésének köszönhetően a minap több szakember mellett Emesét, illetve a TÉT Platform tudományos tanácsadó testületének tagjait is díjazták.

antal_emese_oklevellel

Antal Emese az oklevéllel

Idén ünnepli alapításának 25. évfordulóját az MDOSZ, a hazai dietetikusok és táplálkozástudományi szakemberek szakmai szövetsége. A jeles évforduló kapcsán jubileumi konferenciát rendezett, amelyen számos kiváló, a munkájáért elhivatottan dolgozó dietetikust, táplálkozástudományi szakembert, orvost és oktatót díjaztak. A 2016. június 4-én megtartott ünnepi eseményen az Emberi Erőforrások Minisztériumának kitüntetését kapta prof. dr. Barna Mária és prof. dr. Bíró György, akik tudásukkal és észrevételeikkel a TÉT Platform Egyesület munkáját is segítik, mint a tudományos tanácsadó testület tagjai.

A Minisztérium elismerő oklevelét vehette át Antal Emese dietetikus-szociológus, egyesületünk szakmai vezetője is, akinek ezúton is gratulálunk korábbi és jelenlegi munkájáért is! Emese Facebook-oldalán a következőt írta a díj kapcsán: „Ez az elismerés csak tovább erősíti a hivatástudatomat. Mindenkinek hálás vagyok, és teszem a dolgom, ameddig csak lehet!”

A TÉT Platform egyesület minden díjazottnak gratulál kiemelkedő szakmai munkájáért! Bízunk abban, hogy áldozatos munkájuk, szakértelmük továbbra is hozzájárul a magyar lakosság egészségi állapotának javulásához.

2016 az elhízás elleni harc éve

2016.03.29.| 2016 az elhízás elleni harc éve bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO gyermekkori elhízás ellen küzdő bizottságának napokban közzétett jelentése szerint 41 millió öt év alatti gyermek túlsúlyos vagy elhízott. Az OECD 2014-es egészségügyi felmérése szerint ráadásul a magyarok a legelhízottabbak Európában. [...]

5. Közép-európai Elhízástudományi Kongresszus

2015.10.01.| 5. Közép-európai Elhízástudományi Kongresszus bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

2015. október 1-3. között a Magyar Elhízástudományi Társaság Budapesten rendezi meg az 5. Közép-európai Elhízástudományi Kongresszust (5th Central European Congress on Obesity), amelyre a közép-európai régióból és azon kívülről is összesen 30 országból érkeznek szakemberek. [...]

Miniszteri elismerésben részesült a TÉT Platform szakmai vezetője2016-12-20T12:27:12+01:00

Az egészség fehérben érkezik

Az utóbbi hetek egyik legtöbbet említett élelmiszere a tej. Azt még nem tudhatjuk, emelkedik-e majd a fogyasztása, ha majd kisebb adó terheli egyes változatait, de számos pozitív tulajdonsága miatt érdemes lenne gyakrabban a kosarunkba tenni. A tej világnapja kapcsán néztük meg, miért hasznos számunkra.

A tejnek kitüntetett szerepe van az életünkben, hiszen ez az első táplálék, amit születésünk után fogyasztunk. Mégis, mintha megfeledkeznénk az érdemeiről, mert felnőttként egyre kevesebbet iszunk belőle, sőt vannak, akik kifejezetten tartózkodnak tőle. A romló presztízs a statisztikákon is látszik: 2005-ben az egy főre eső tej- és tejtermékfogyasztás 167 liternek felelt meg, alig egy évtizeddel később ez már csak 147,5 liter volt. A magas árszínvonal minden bizonnyal hozzájárult a csökkenéshez, azonban egyre több azok száma, akik valamilyen probléma vagy meggyőződés miatt iktatják ki az étrendjükből. Szakértőink segítségével utánajártunk, miért van ez, és miért lenne egészséges, ha több tejet és tejterméket fogyasztanánk.

Folyékony energia

tej_kancsoban

Miközben a tej talán a legjobb kalcium- és D-vitamin-forrásunk, számos más hasznos tápanyagot is tartalmaz. 1 dl tejben átlagosan 3,4 gramm fehérjét, 1,5-3,6 gramm zsírt, 5,3 gramm szénhidrátot és 48-64 kcal-t (202-267 kJ) energiát találunk.Emellett A, D, E-vitamint, valamint B1, B2, B12 és C-vitaminokat, niacint és folsavat tartalmaz. Egy liter tejben körülbelül 4 gramm ásványi anyag is van, például kálium, nátrium, magnézium és cink. Kalciumtartalma körülbelül 125 mg deciliterenként, amit azt jelenti, hogy egy bögre tejjel a napi szükséglet egynegyedét már fedezhetjük is.

A tejben és a belőle készült termékekben, így a joghurtban, kefirben, sajtban és túróban megtalálható vitaminok és ásványi anyagok nagyon fontos szerepet töltenek be egészségünkben, az alapvető élettani folyamatok szabályozásában, kifejezetten a csontok fejlődésében és később a csontritkulás megelőzésében. A tej könnyen emészthető, jól hasznosítható tápanyagokat tartalmaz, és emiatt minden korosztálynak ajánlott, mutat rá a TÉT Platform szakmai vezetője, Antal Emese dietetikus, szociológus is.

„A hiedelmekkel ellentétben a tej kifejezetten jól emészthető, a legtöbb diétás étrendben is helyet kap. Legfontosabb szerepe valóban gyermekkorban van, ilyenkor a benne lévő kalcium és D-vitamin hozzájárul az egészséges csontfejlődéshez és növeli az úgynevezett csúcs-csonttömeget is, amely a legfontosabb preventív faktor a XXI. század járványának is nevezett oszteoporózis szempontjából. Éppen ezért fontos az idősek számára is. Azonban a felnőttek egy része téves információk miatt szinte teljesen kiiktatja étrendjéből a tejet, sőt a tejtermékeket is” – mondja a szakértő.

A dietetikus több ilyet is említ. „A legtöbben laktózérzékenység vagy tejfehérje-allergia miatt kerülik a tejet. Bár a laktózérzékenység több ok miatt alakulhat ki és hazánkban a felnőttek harmada erre hivatkozva nem fogyaszt tejet, a valóság az, hogy a diagnosztizált laktóz-intoleránsok száma ennek mindössze töredéke, 7-10 százalék körüli. A tejfehérje-allergiások aránya mindössze 1,5-2 százalék”– összegzi Antal Emese, aki szerint, ha nem is kedveli valaki a tejet, a tejtermékeket nem szabad kihagynia az étrendjéből. „A savanyított tejtermékek, így például a joghurt koncentráltan tartalmazzák a tej értékes tápanyagait, így a csontok egészséges fejlődéséhez szükséges kalciumot is. Ráadásul sok joghurt a szervezetünk számára hasznos, probiotikus baktériumokat is tartalmaz, így a bélflóránk egyensúlyára is jó hatással lehet.”

UHT_tej

Sokan gondolják úgy, hogy a boltokban kapható tejek értéke csökken, mert a pasztőrözéssel, netán az UHT kezeléssel elvesznek belőle az értékes tápanyagok. A tartós tejeket, amik kizárólag UHT technológiával készülnek, néhányan egészségtelennek tartják. Ám az igazság az, hogy a tej tápanyagtartalma, pontosabban A- és D-vitamintartalma inkább a zsírtartalmától függ, mintsem a hőkezelés módjától. A zsír eltávolításakor (amit fölözésnek hívnak), a zsírban oldódó vitaminok egy része a tejzsírban marad, viszont cserében a tej energiatartalma is jelentősen csökken, ami előnyös lehet például fogyókúra esetén. A pasztőrözés vagy az UHT eljárás legfeljebb 10 százaléknyi veszteséget okoz a vitaminok mennyiségében, az egyéb tápanyagok és az energiatartalom is változatlan marad, tehát ugyanolyan egészséges a simán pasztőrözött, az ESL technikával készült hosszabban eltartható vagy az UHT tej is.

A gyakran említett tévhittel ellentétben a tejet nem is vizezik, illetve tartósítószert, egyéb adalékanyagokat sem tesznek bele. A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint a fogyasztókhoz kerülő tej csak olyan lehet, amely magán a tejen kívül semmilyen más anyagot sem tartalmaz. Felmerül azonban a kérdés, hogy akkor hogy lehet hónapokig friss a kartondobozos tej, és hogy miért más az íze? Erre is választ ad a szakértő: „A tartósságot a speciális hőkezelésnek köszönheti, amikor egyetlen másodpercre 135 Celsius-fok fölé hevítik a tejet, ami gyakorlatilag minden baktériumot és kórokozót elpusztít benne. A fénytől és levegőtől védő többrétegű csomagolás pedig megakadályozza a romlást. Az UHT tejek kissé eltérő ízét pedig a hőkezelés során beindult fehérje- és szénhidrátreakciók okozzák.” A köznyelvben gyakran tartós tejként emlegetett italok tehát tartósítószert sem tartalmaznak, hosszú eltarthatóságukat a gyártási technológiának, ipari sterilitásnak köszönhetik.

 

A friss, pasztörizálatlan tej felszínén hamar egy jellegzetes tejszínréteg alakul ki, és sokan ezt is hiányolják a mai tejek esetén. Az igazság az, hogy a zsír nem tűnik el a tejből – bár a zsírtartalmat valóban beállítják a szabványok szerint – hanem azért nem látjuk, mert a homogenizálásnak nevezett eljárás során „elkeverték” azt a tejben. Ebben az eljárásban nem tesznek más, mint fizikai módszerekkel a tejzsír-gömböcskéket a lehető legkisebbekre aprózzák el, amelyek így nem úsznak fel a tej felszínére. Azonban ennek az eljárásnak még több plusz előnye is van, árulja el búcsúzóul Antal Emese: „A homogenizált tej ízét jobbnak, kissé testesebbnek érezzük, és a színe is fehérebb. Ám egészségügyi szempontból fontosabb az, hogy az ilyen tejeket még könnyebb emészteni, így akár gyomor-bélpanaszok esetén is a kiegyensúlyozott étrend része maradhat a tej.”

 

A tej világnapja

A Nemzetközi Tejszövetség 1957-ben kezdeményezte, hogy a tejet egy speciális napon ünnepeljük meg szerte a világon. Erre akkor május utolsó keddjét jelölték ki, és a felhíváshoz rövidesen 160 ország csatlakozott. A FAO, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete2001-ben a mozgó dátumot megváltoztatta, azóta minden évben június 1-jén tartjuk a tej világnapját. A nap célja, hogy felhívja figyelmet a tej és a tejtermékek pozitív élettani hatásaira, a tej fontos szerepére az étrendünkben.

Nyitókép forrása: Flickr – Rob Ellis

Gyerekkorban elhízáshoz vezetnek az állati termékekből származó antibiotikumok

2017.07.12.| Gyerekkorban elhízáshoz vezetnek az állati termékekből származó antibiotikumok bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hízékonyabbak, kövérebbek azok a gyerekek, akiknek szervezetében viszonylag nagy mértékben fedezték fel állatgyógyászatban használt antibiotikumok maradványait kínai kutatók. A sanghaji Fudan Egyetemhez tartozó iskola közegészségügyi területtel foglalkozó munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy az [...]

A világnépesség felének egészségét veszélyezteti a helytelen táplálkozás

2017.07.10.| A világnépesség felének egészségét veszélyezteti a helytelen táplálkozás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A világnépesség felének egészségére jelent fenyegetést a nem megfelelő étrend - figyelmeztet egy táplálkozási és mezőgazdasági szakértőket tömörítő független bizottság, amely szerint 2030-ra a bolygó lakosságának harmada válhat túlsúlyossá vagy elhízottá. A Global Panel [...]

A D-vitamin hiánya a várandósság alatt növelheti a szklerózis multiplex gyermeki kockázatát

2017.07.07.| A D-vitamin hiánya a várandósság alatt növelheti a szklerózis multiplex gyermeki kockázatát bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A D-vitamin hiánya a várandósság elején majdnem kétszeresére növelheti a gyereknél a szklerózis multiplex (SM) felnőttkori kockázatát egy új amerikai tanulmány szerint. A Harvard Egyetem kutatói kimutatták, a terhesség korai szakaszában a D-vitamin alacsony [...]

A zsíros étrend és az elhízás gyulladásos immunreakcióval is növelheti a szívbaj kockázatát

2017.07.05.| A zsíros étrend és az elhízás gyulladásos immunreakcióval is növelheti a szívbaj kockázatát bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A zsírokban bővelkedő étrend és az elhízás olyan veszélyes immunválaszt válthat ki, amely növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát - állapította meg a londoni Queen Mary Egyetem kutatása. Az elhízás emeli a vérnyomást [...]

Az egészség fehérben érkezik2016-12-20T12:27:12+01:00

2000 óta 5 évvel nőtt a várható élettartam – jelentette a WHO

2000 óta globális szinten drámai módon megnőtt a várható élettartam, az országok között és az országokon belül fennálló súlyos egyenlőtlenségek azonban fennmaradtak, mint arról a WHO idei, a fenntartható fejlesztési célok kapcsán folytatott egészségügyet monitorozó statisztikai jelentése beszámol (World Health Statistics: Monitoring Health for the SDGs).

A várható élettartam a 2000-2015 közötti időszakban 5 évvel nőtt, ami az 1960-as évek óta a legnagyobb ütemű növekedés. A növekedéssel megfordult az 1990-es években tapasztalt visszaesés, amikor a várható élettartam Afrikában az AIDS-járvány következtében, Kelet-Európában pedig a Szovjetunió összeomlását követően csökkent. A növekedés az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Afrikai Régiójában volt a legjelentősebb, ahol a várható élettartam 9,4 évvel 60 évre nőtt, elsősorban a gyermek-túlélés és a malária megfékezése terén elért eredmények, valamint a HIV kezelésére alkalmazható antiretrovirális szerekhez való szélesebb körű hozzáférés következtében.

„A világ nagyot lépett előre a megelőzhető és kezelhető betegségek okozta felesleges szenvedés és korai halál csökkentése terén” – mondta dr. Margaret Chan, a WHO főigazgatója. „A növekedés azonban egyenlőtlen volt. A legjobb dolog, amit annak érdekében tehetünk, hogy senkit ne hagyjunk magára az, ha támogatjuk az országokat egy erős alapellátáson nyugvó egyetemes, mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátás megteremtésében.”

idos_japan_ferfi

A 2015-ben született gyermekek globális várható élettartama 71,4 év volt (73,8 év a lányok és 69,1 év a fiúk esetében), egy adott gyermek kilátásai azonban attól függnek, hogy hol született. A jelentés megmutatja, hogy az újszülöttek 29 országban – mindegyik magas jövedelmű ország – átlagosan 80 év vagy ennél is hosszabb élettartamra számíthatnak, míg 22 másik ország – valamennyi a Szubszaharai Afrikában található – újszülötteinek átlagos várható életkora kevesebb, mint 60 év. 86,8 év átlagos élettartammal a japán nők életkilátásai a legkedvezőbbek. A férfiak esetében Svájcban a leghosszabb az átlagos túlélési idő, 81,3 év. A Sierra Leonéban élő emberek életkilátásai a legrosszabbak a világon mindkét nem esetében: a nők várható átlagéletkora 50,8 év, a férfiaké 49,3 év.

Az egészségben várható élettartam, vagyis a 2015-ben születettek jó egészségben eltöltött várható éveinek a mérőszáma globálisan 63,1 év (64,6 év a lányok és 61,5 év a fiúk esetében). Az Egészségügyi Világszervezet idei statisztikai jelentése egyesíti az egészséggel kapcsolatos célokra vonatkozó legfrissebb adatokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által 2015 szeptemberében elfogadott Fenntartható Fejlődési Célokkal (SDG-k). A jelentés jelentős hiányosságokra mutat rá az adatok terén, amit pótolni kell ahhoz, hogy megbízhatóan nyomon követhető legyen az egészséggel kapcsolatos fenntartható fejlődési célok érdekében tett előrelépés. Becslések szerint például globálisan a halálesetek 53 százalékát nem regisztrálják, bár számos ország – többek között Brazília, Kína, az Iráni Iszlám Köztársaság, Dél-Afrika és Törökország – jelentős eredményeket ért el ezen a téren.

nagymama_unoka

Míg a Millenniumi Fejlesztési Célok a 2015-ig megvalósítandó, betegség specifikus egészségügyi célok szűk körére összpontosítottak, az SDG-k 2030-ig tekintenek előre, és lényegesen szélesebb területet fognak át. Szerepel például az SDG-k között egy széles körű egészségi célkitűzés: „Biztosítani az egészséges életet és előmozdítani a jólétet mindenki számára minden korosztályban”, emellett egyetemes, mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátás megvalósítására szólítanak fel. Az Egészségügyi Világszervezet idei statisztikai jelentéséből kiderül, hogy – egy 16 alapvető szolgáltatáshoz való hozzáférési index szerint – számos ország még távol van az egyetemes egészségügyi ellátástól, különösen az afrikai és kelet-mediterrán régiókban. Ráadásul a szolgáltatásokat igénybe vevők közül rengetegen szembesülnek katasztrofális egészségügyi költségekkel; ezek az egészségügyi közkiadások meghaladják a háztartások összes kiadásának 25 százalékát.

A jelentés olyan adatokat is tartalmaz, amelyek szemléltetik az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférést az egyes országokon belül – egy adott ország legszegényebb lakói és a nemzeti átlag között egy sor reproduktív, anya- és gyermekegészségügyi szolgáltatás tekintetében. A friss adattal rendelkező nem túl sok ország közül Szváziföld, Costa Rica, a Maldív-szigetek, Thaiföld, Üzbegisztán, Jordánia és Mongólia vezetnek saját régiójukban, azaz ők biztosítják a leginkább egyenlő hozzáférést a reproduktív, anya- és gyermekegészségügyi szolgáltatásokhoz.

Az Egészségügyi Világszervezet 2016. évi statisztikai jelentése (World Health Statistics 2016) átfogó áttekintést nyújt az egészséget érintő fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos legfrissebb éves adatokról, jól szemléltetve a kihívás nagyságát.

Minden évben:

  • 303 000 nő hal meg terhességgel és gyermekszüléssel összefüggő komplikációk miatt
  • 5,9 millió gyerek hal meg az ötödik születésnapja előtt
  • 2 millió ember fertőződik meg újonnan HIV-vírussal, továbbá 9,6 millió új TBC-s és
  • 214 millió maláriás esetet regisztrálnak
  • 1,7 milliárd embernek van szüksége kezelésre elhanyagolt trópusi betegség miatt
  • Több mint 10 millió ember hal meg 70 éves kora előtt szív- és érrendszeri betegségben és rákban
  • 800 000 ember követ el öngyilkosságot
  • 1,25 millió ember hal meg közúti közlekedési sérülésben
  • 4,3 millió ember hal meg a főzéshez szükséges tüzelőanyag okozta levegőszennyezésben
  • 3 millió ember hal meg kültéri légszennyezés miatt
  • 475 000 ember lesz gyilkosság áldozata, 80 százalékuk férfi

Ezeket a kihívásokat nem lehet megválaszolni a betegség kialakulását elősegítő kockázati tényezők kezelése nélkül. Napjainkban a világban:

  • 1,1 milliárd ember dohányzik
  • 156 millió 5 év alatti gyerek visszamaradott és 42 millió 5 év alatti gyerek túlsúlyos
  • 1,8 milliárd ember iszik szennyezett vizet, és 946 millió ember végzi a szükségét a szabad ég alatt
  • 3,1 milliárd ember használ a főzéshez elsősorban szennyező tüzelőanyagokat

Az Egészségügyi Világszervezet 2005. óta minden évben kiadott statisztikai jelentése (World Health Statistics) hiteles információk forrása a világ népeinek egészségéről. 194 ország adatait tartalmazza halandósággal, betegséggel és egészségügyi rendszerrel kapcsolatos mutatók soráról, mint például a várható élettartam; a legfontosabb kórok által okozott betegségek és halálozás; egészségügyi szolgáltatások és kezelések; pénzügyi befektetések az egészségügyben; valamint az egészséget befolyásoló kockázati tényezők és magatartás. A WHO Globális Egészség Megfigyelőközpont (Global Health Observatory) programja egész évben frissíti az egészségügyi statisztikákat egy több mint 1.000 egészségügyi mutatót tartalmazó online adatbázis alapján. A nagyközönség felhasználhatja arra, hogy megtalálja benne a legfrissebb globális, regionális vagy országos szintű egészségügyi statisztikákat.

Az Egészségügyi Világszervezet teljes Globális Statisztikai Jelentése angol nyelven elérhető ezen linken.

 

2000 óta 5 évvel nőtt a várható élettartam – jelentette a WHO2016-12-20T12:27:12+01:00

Sokat iszogatunk, keveset beszélgetünk barátainkkal

Legféltettebb titkunkat inkább bíznánk rá, mint a szerelmünkre, jó eséllyel a középiskolában ismertük meg, és leginkább Facebook messengeren beszélgetünk vele. Ő a legjobb barátunk. Átfogó, nem reprezentatív, online kutatást végzett a NESCAFÉ és az Index a barátságról. Az Igazán barátok? felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok hisznek-e a barátságban férfi és nő között.

A magyarok kétharmadának 5-nél kevesebb barátja van. További 26 százalékuk büszkélkedhet 5 és 10 közötti létszámmal. 100-ból 5 magyar 10-nél több, de 20-nál kevesebb ismerősét tartja a barátjának. A válaszadók 3 százalékának pedig 20-nál is több van.

Poharazva barátkozik a magyar

Meglepően sokan, a válaszadók 53 százaléka állította, hogy a barátaival közös programjai iszogatással telnek. A közös étkezések 14 százalékos népszerűségre tettek szert a közös programok versenyében. Az egyébként is ritka közös bulizás vagy koncertjárás (5%), a kirándulás (4%) és a beszélgetés (5%) mögött szinte elhanyagolható azok száma, akik társasjátékozással (1%) vagy közös sporttevékenységgel (1%) ütik el az együtt töltött időt. 18 százalékuk pedig más, fel nem sorolt tevékenységet végez leggyakrabban a barátaival.

Több mint kolléga

A barátok szerzése szempontjából a munkahelyünk bizonyult a legmeghatározóbbnak. 10-ből 3 válaszadó itt szerezte a legtöbb barátját. 100 magyarból 16 leginkább a meglévő barátokon keresztül bővíti baráti körét. A válaszadók 13 százaléka ismerte meg barátainak zömét valamelyik felsőoktatási intézményben, 10 százalékuk a középiskolás évek során tett szert a legtöbb barátra, az általános iskola 100-ból 3 válaszadó számára bizonyult valóságos aranybányának ebből a szempontból, míg az óvoda – a válaszok alapján – egyáltalán nem bizonyult olyan helynek, ahol számottevő mennyiségben szerezhetünk barátokat hosszú távra. 100-ból 9-en szűkebb vagy tágabb értelemben vett lakóhelyükön ismerték meg barátaik többségét, a válaszadók 5 százaléka számolt be arról, hogy számukra a barátok elsősorban az internet ajándékai.

A többség már a felnőttkor előtt megszerzi a legjobb barátját

Míg mennyiségi szempontból a munkahely a barátkozás Mekkája, addig minőségi szempontból a középiskolás évek jelentik a csúcsot. Erre utal, hogy a kutatásban részt vevők közel harmada (31%) vallotta, hogy a legjobb barátját 14 és 18 éves kora között ismerte meg; 100-ból 25-en konkrétan a középiskolában. Az általános iskolás évek során, illetve 19-23 éves korában a válaszadók 23 százaléka (az iskolában 15%), illetve 22 százaléka (a felsőoktatásban 14%) ismerte meg azt a barátját, aki a mai napig a legközelebb áll hozzá.

Program, szerelem, stb.

Elsősorban szabadidős tevékenységek kapcsán fordulunk a legjobb barátunkhoz – a válaszadók 31 százaléka nyilatkozott így. 16 százalékuk érzelmi életét, szerelmi ügyeit tárgyalja meg. Családi-, munka- és pénzügyek alig szerepelnek a napirenden, amikor a legjobb barátunkkal beszélgetünk.

Facebook messengeren beszélgetünk

A barátokkal való kapcsolattartásra a válaszadók túlnyomó többsége valamilyen digitális eszközt használ. 100-ból 40 ember Facebook messengeren érdeklődik barátai hogyléte felől, 19 százalék e-mailen, 15 százalék telefonon, 8 százalék Viberen, 2 százalék WhatsAppon tartja a kapcsolatot. A rendszeres személyes kapcsolattartás mindössze a barátok 5 százalékra jellemző. Jelentős eltérések figyelhetők meg ugyanakkor, ha az online kérdőívet kitöltők életkorát is figyelembe vesszük. A 40 év felettiek nem meglepő módon jóval nagyobb arányban használják a telefont (27%) vagy az e-mailt (29%) a barátokkal való kapcsolattartásra. A kamaszok (13-18 év közöttiek) ezzel szemben, ha kezükbe is veszik a telefont, azt jobbára a közösségi oldalak használatára teszik. Ugyanis több, mint kétharmaduk leginkább Facebook messengeren kommunikál barátaival.

Haversrácok, haverlányok

A kutatásban részt vevők 33 százalékának 11-20 haverja van, 32 százalékuknak 10 vagy annál kevesebb. Barátinál lazább jó viszonyt 21 és 50 fő közötti emberrel a válaszadók 24 százaléka ápol. 4 százalékuknak 51-nél több, de 100-nál nem több a haverja, további 3 százalékuk pedig 100-nál is több barátnál kevesebb, ismerősnél több típusú kapcsolatot tart.

Facebook-baráthalmozók és közösségi oldal-grincsek

A legtöbb válaszadónak, a kutatásban részt vettek 30 százalékának 251-500 ismerőse van a Facebookon. 21 százalékuknál 101 és 250 közötti ez a szám. 14 százalékuk 500-nál több, de 750-nél kevesebb embert jelölt be vagy jelölt vissza a legnagyobb közösségi oldalon, 750 és 1000 közötti ismerőssel 7 százalékuk rendelkezik. További 6 százaléknak 1000-nél is több Facebook-barátja van. Ugyanakkor a válaszadók 12 százaléka vagy nincs a Facebookon, vagy ismerősei száma a 10-et sem haladja meg.

Rád írok, bekommentelem

A válaszadók 55 százaléka 5 vagy annál kevesebb ismerőssel kommunikál valamelyik közösségi felületen. 27 százalékuk 6 és 10 közötti emberre ír rá, vagy kommentel posztjai alatt. 12 százalékuk 11-20 emberrel tart fenn ilyen típusú kapcsolatot. 50-nél több emberrel mindössze a kutatásban részt vevők 1 százaléka folytat kommunikációk a Facebookon, az Instagramon, a Twitteren vagy egyéb közösségi felületeken.

Mélyít vagy sekélyessé tesz?

Az online kapcsolattartás a válaszadók 67 százaléka szerint a kapcsolatok fenntartására alkalmas, 30 százalékuk ezzel szemben azt gondolja, hogy az efféle modern módja a kommunikációnak inkább elsekélyesíti azokat. Mindössze minden ötvenedik magyar véli úgy, hogy az internetes kommunikáció képes elmélyíteni a kapcsolatokat. A válaszadók egyébként több mint kétharmada (68%) nyilatkozott úgy, hogy van olyan ismerőse, akivel kizárólag online tart kapcsolatot.

Facebook-hívő magyarok

Azok a válaszadók, akik nem utasítják el az online kapcsolattartást, ennek eszközének leginkább a Facebookot tartják – 100-ból 61-en nevezték meg. 14 százalékuk az e-mailre esküszik, 11 százalékuk a Viber szolgáltatására bízza a kétoldalú online kommunikációt a barátokkal és az ismerősökkel. Arra a kérdésre azonban, hogy több vagy kevesebb barátja lenne, ha nem lennének közösségi oldalak, mindössze 19 százalék válaszolt úgy, hogy kevesebb. A túlnyomó többség szerint (73 százalék) ugyanannyi barátja lenne, 8 százalékuk azonban úgy gondolja, hogy közösségi oldalak nélkül egyenesen több barátja lehetne.

Férfiak és nők

A válaszadók 74 százaléka hiszi, hogy lehet barátság férfi és nő között. A 26 százalékuk kételkedik benne, hogy lehet ilyen. A férfiak 71 százaléka gondolja, hogy a két nem képviselői között elképzelhető egyértelműen baráti viszony, a nők ennél is nagyobb arányban (79%) értettek egyet az állítással. Az online ismeretségek azonban könnyen válhatnak barátsággá, vagy akár szerelemmé is a válaszadók 85 százaléka szerint. Talán ezért is keresik olyan sokan a társukat az interneten. A megkérdezettek fele gondolja, hogy a férfi-nő kapcsolatoknak jót tesznek az online lehetőségek, de csak az ismerkedési fázisban. 100-ból 30-an vélik úgy, hogy az online lehetőségek az ismerkedés során és a kapcsolatokban is hasznosak, a válaszadók ötöde szerint azonban semmi jó nem származik belőle. A válaszadók abszolút többsége (57%) a témától teszi függővé, hogy egy-egy kérdésben a barátaira vagy a szerelmére hallgat. 16 százalékuk azonban inkább a szerelmére, míg 11 százalékuk inkább a barátjára hallgat, 14 százalékuk pedig egyszerűen csak magára. Azonban ha a kérdés úgy hangzik, hogy kire bíznád inkább a titkodat, ott már a barátok (28%) verik a szerelmet (24%), bár a válaszadók 35 százaléka itt is a téma alapján döntené el, kit tisztel meg bizalmával.

A nők fele szerelmét, másik fele pedig a legjobb barátját vagy barátnőjét avatná be legféltettebb titkába. A férfiak valamivel jobban bíznak a barátjukban: 58 százalékuk vele osztaná meg azt, amit csak ő tud, szerelmükkel csak 42 százalékuk tenné ezt.

A NESCAFÉ és az Index közös kutatásából az is kiderül, 4-ből 3 magyar tudja, hogyan issza a kávéját a legjobb barátja.

Kávézz a barátoddal!

A NESCAFÉ – bár hisz a közösségi oldalak adta lehetőségekben – a személyes találkozások örömét, élményét ajánlja mindenkinek. Hiszen egy jó csésze kávé melletti beszélgetést talán semmi sem pótolhat. A vállalat Az Igazán barátok? kampányának főszereplője Tomi, aki sorra keresi fel régen nem látott Facebook-ismerőseit, hogy a felületes kapcsolattartást személyes élménnyel, egy csésze kávé mellett elköltött beszélgetéssel gazdagítsa. A találkozásokról készült néhány perces filmeket a NESCAFÉ Youtube csatornáján és Facebook-oldalán lehet megtekinteni.

Sokat iszogatunk, keveset beszélgetünk barátainkkal2016-12-20T12:27:13+01:00
POPUP
Copyright 2006-2022 | TÉT Platform Egyesület | Minden jog fenntartva | Készítette: >2KAL Kft. |