Új kutatás készült a növényi alapú italokról
A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is – végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal elvégzett vizsgálat az előző évekhez hasonlóan felmérte a magyar fogyasztók étkezési szokásait is, és megmutatta, milyen a kapcsolatuk a flextáriánus és növényi étrendekkel. Ezen túl arra is fény derült, mely termékeket helyettesítik leggyakrabban nem állati eredetű összetevőkkel, miért és mikor fogyasztják a növényi alapú alternatívákat.
Flexitáriánus, mint az étkezés egy fenntarthatóbb formája
A Danone Magyarország az előző éveket követően 2024-ben ismét, idén harmadik alkalommal végezte el flexitáriánus kutatását, hogy felmérje a fogyasztók növényi a
lapú étrendekhez való hozzáállását, ezekkel kapcsolatos tudását és igényeit. Az öt ország (Magyarország, Románia, Csehország, Szlovákia, Bulgária) eredményeiből kirajzolódik, hogy továbbra is nagy érdeklődés övezi a növényi alapú termékeket, elsősorban a fővárosban élők és azon belül is a fiatalok körében. A kutatásból továbbá egyértelművé vált, hogy a tejet helyettesítik leggyakrabban a fogyasztók növényi alapú alternatív termékekkel. A zab-, mandula-, kókusz és más természetes módon tejmentes italok leggyakrabban a reggeli alkalmával, kávézáskor kerülnek az asztalra. Ezek a termékek ma már ízben és textúrában is hozzák a jól ismert kávézói élményt.
Magyarországon a lakosság 31 százaléka követ tudatosan valamilyen diétát, amibe beletartozik a vegetáriánus, a vegán és a flexitáriánus étrend is. Ez utóbbi a köztudatban, mint egészségesebb, tudatosabb életmód van jelen, melynek lényege, hogy az állati eredetű élelmiszerek mennyisége kisebb legyen, és azokat növényi alternatívákkal helyettesítsék a fogyasztók, ugyanakkor semmit nem zárnak ki az étkezésükből.
“Egyértelmű, hogy a magyar társadalom is egyre nyitottabb a növényi alapú táplálkozásra, és folyamatosan zárkózunk fel az Európai Unió országaihoz, ami jelentős mérföldkő a fenntarthatóbb és egészségesebb táplálkozás felé vezető úton. Ennek fontos sarokpontja, hogy a magyar lakosság 34%-a már legalább alkalmanként választ növényi alapú alternatívákat az állati eredetű élelmiszerek helyett. Az ő esetükben ez a tendencia a fiatalabbaknál még szignifikánsabb, például a 18-24 éves korosztály körében, akiknek 77%-a fogyaszt növényi alapú italokat. Ez az arányszám azért fontos, mivel itt már a következő évek fogyasztási szokásainak kialakuló mintáit fedezhetjük fel” – mondja Miskolczi István, a Növényi Alapú Termékeket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetségének (NÉGYOSZ) ügyvezetője.
Minden harmadik fogyasztó legalább alkalmanként helyettesíti az állati eredetű élelmiszerek egy részét növényi eredetű alternatívákkal. Ennek indoka az esetek 46 százalékában az egészségmegőrzéshez kapcsolódik, míg a növényi alternatívát választó válaszadók mintegy harmada kedveli jobban ezek ízét az állati eredetű termékekénél, a lista harmadik, és negyedik helyén pedig a környezetvédelem és az ételintolerancia (17 és 16 százalék) szempontjai állnak. A növényi alapú termékek fogyasztása iránt a fiatalok a legnyitottabbak, ez a kíváncsiság a kor előrehaladtával pedig folyamatosan csökken. Különbség figyelhető meg a fővárosban és vidéken élő megkérdezettek közt is. Amíg Budapesten nagy érdeklődés követi a tej- és hústermékek lehetséges alternatíváit, addig vidéken az emberek 70 százaléka még kevésbé nyitott ezeknek a fogyasztására.
A növényi alapú italok a kávézás élményét is fokozzák
A Danone kelet-közép-európai vállalatai kíváncsiak voltak, melyek azok a termékek, amelyeket a fogyasztók leggyakrabban helyettesítenek növényi alternatívákkal. Az eredményekből kirajzolódik, hogy a legtöbben a tej és tejtermékek helyett keresnek más élelmiszert. Azok közül, akik legalább alkalmanként helyettesítenek valamilyen állati eredetű élelmiszert 55 százalék a tej, 34 százalék a hús, 33 százalék a vaj, 24 százalék a joghurt, míg 22 százalék a sajt alternatíváját keresik (a válaszadói preferenciák között természetesen átfedések is vannak).
A 18-24 éves fiatalok 77 százaléka legalább esetenként helyettesíti a tejet növényi alternatívával. A növényi italok fogyasztása mögött az egészségesebb életmód lépésről-lépésre való kialakítása és a vonzóbb ízvilág áll fő motivációként.
„Az Alpro Barista termékcsalád az egyik legfontosabb, és legdinamikusabban fejlődő szegmens portfóliónk növényi alapú italai között. Az eziránti nagy érdeklődést, nyitottságot alátámasztja az a kutatás, amit évről-évre elvégzünk, hogy felmérjük a fogyasztói igényeket. Ezek eredményeiből idén kirajzolódott, hogy már kialakultak a fogyasztók körében bizonyos mintázatok, preferenciák. A Barista termékcsaládunk népszerűsége indokolható azzal is, hogy legtöbben a kávézás alkalmával választják a nem tejalapú italféleségeket” – mondja Németi Vivien, az Alpro régiós senior plant-based innovation managere.
A növényi alapú italok fogyasztása inkább jellemző a nőkre, akik nemcsak a kávézáskor, de magában, és sütés-főzés közben is használják a nem tejalapú termékeket. A leggyakrabban reggel vagy a nagyétkezések közti időszakokban, a kávézás alkalmával kerülnek asztalra a növényi italok, de a fogyasztók előszeretettel használják ezeket müzlihez vagy zabkásához, a válaszadók 16 százaléka magában is fogyasztja őket.
„Érdekes különbség figyelhető meg a férfiak és a nők fogyasztási szokásai között. Míg a férfiak a húsalapú ételekre keresnek növényi alternatívákat, addig a nők inkább a tejet, a joghurtokat, a pudingokat próbálják meg helyettesíteni mással. Habár ma Magyarországon a leginkább közkedvelt formája a diétának a szénhidrát és azon belül is a laktóz csökkentése vagy teljes elhagyása, az emberek ezektől a motivációktól függetlenül is előszeretettel választják a növényi italokat más termékek helyett, elsősorban kávézáskor” – állapítja meg Antal Emese, dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője.
A kosárba került termékek a jövőnkre is hatnak
Ma már nem lehet elmenni szó nélküli a vállalatok fenntarthatósági felelősségvállalása és a termékeik környezeti hatásai mellett. A Danone mint B Corp vállalat számára kiemelten fontos volt, hogy felmérje, a fogyasztók milyen mértékben tájékozódnak egy-egy cég portfóliójának Földünkre gyakorolt hatásáról és mennyire tartják azt elengedhetetlenül fontosnak. Ma már elmondható, hogy a vásárlók több mint fele tartja lényegesnek, hogy a bevásárlókosarába olyan termékek kerüljenek, amelyek környezeti lábnyoma kisebb, ugyanakkor csak 11% az, aki a zöldebb jövő érdekében többet fizetne egy-egy élelmiszerért. Az eredményt indokló árérzékenységet azonban az egészséges életmódra való törekvés és a változatos ízvilág képes felülírni, elsősorban a növényi alapú italok esetében.
A kutatás a Danone Kft. és az NMS Hungary együttműködésében született. Az eredmények a 2024 márciusában végzett, országosan reprezentatív felmérésen alapulnak, melyben országonként 500-1000 felnőtt vett részt.
Védett: A mesterséges intelligencia hajnala – a táplálkozástudomány holnapja? – a TÉT Reggeli előadásai
Ez a tartalom jelszóval védett. Megtekintéséhez meg kell adni a jelszót: Jelszó:
Új kutatás készült a növényi alapú italokról
A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]
Közgyűlési meghívó – 2024.
A Táplálkozás, Életmód és Testmozgás Platform Egyesület (1062 Budapest, Andrássy út 61.) 2024. március hó 14. napján (csütörtök) 12.00 órakor tartja éves rendes közgyűlését. A közgyűlés nem nyilvános, azon csak az Egyesület tagjai, illetve azok megbízott képviselői vehetnek részt.
A közgyűlés helye
A TÉT Platform Egyesület székhelye: 1062 Budapest, Andrássy út 61., 1. emelet 5.
A közgyűlés megtartásának módja
A tagok képviselőinek személyes részvételével
A közgyűlés napirendje
- A levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és -hitelesítő, valamint a szavazatszámlálók megválasztása
- Az Egyesület elnökének megnyitója
- Tagdíj mértékének meghatározása az Alapszabály VII. bekezdésének 2.3 pontja alapján
- Tisztújítás – elnök és ellenőrző bizottság megválasztása
- Beszámoló a TÉT Platform Egyesület 2023. évi szakmai tevékenységéről és gazdálkodásáról
- A TÉT Platform Egyesület 2024. évre tervezett programjának elfogadása
- Egyebek
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az egyesületi tagok több mint fele jelen van, illetőleg szabályszerű meghatalmazással képviselteti magát.
Amennyiben a közgyűlés esetlegesen határozatképtelen lenne, a megismételt közgyűlésre ugyanazon a helyen (1062 Budapest, Andrássy út 61. 1. emelet 5.) 2024. március hó 21-én (csütörtök) 9.00 óra kezdettel kerül sor.
A megismételt közgyűlés a megjelent egyesületi tagok számára tekintet nélkül határozatképes, és nincs jogi akadálya annak, hogy a feltüntetett napirendi pontokban döntést hozzon.
Védett: A mesterséges intelligencia hajnala – a táplálkozástudomány holnapja? – a TÉT Reggeli előadásai
Ez a tartalom jelszóval védett. Megtekintéséhez meg kell adni a jelszót: Jelszó:
Közgyűlési meghívó – 2024.
A Táplálkozás, Életmód és Testmozgás Platform Egyesület (1062 Budapest, Andrássy út 61.) 2024. március hó 14. napján (csütörtök) 12.00 órakor tartja éves rendes közgyűlését. A közgyűlés nem nyilvános, azon csak az Egyesület tagjai, illetve [...]
Merre indul életmódunk a koronavírus-járvány után?
Vajon mennyire változtatta meg a koronavírus-járvány a fogyasztói szokásainkat és az életmódunkat, ezen belül a táplálkozásunkat? 2020. május elején, a járvány tetőzésekor indult egy nagyszabású online kutatás a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Debreceni Egyetem [...]
Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére
Tisztelt Érdeklődő Kollégák!
Február 26-ig kedvezményesen lehet jelentkezni a 2023. március 4-én az Elhízás Világnapja alkalmából megrendezésre kerülő „Életmód programmal az elhízás megfékezésére” című továbbképzéssel egybekötött tudományos találkozóra.
Helyszín: D50 Kulturális Központ (1071 Budapest, Damjanich u. 50.)
A továbbképzés programja (a Programelőzetest itt töltheti le) mellett a tudományterület releváns szakmai képviselőivel tudományos kerekasztal tanácskozást folytatunk.
A továbbképzés az elhízás multidiszciplináris kezelésében és megelőzésében szerepet játszó szakterületek képviselői: orvosok, gyógyszerészek, dietetikusok, gyógytornász-fizioterápeuták, egészségügyi szakdolgozók részére pontszerző, az OFTEX és OKFŐ rendszerében is akkreditált továbbképzés.
Jelentkezési lap orvosok részére
Jelentkezési lap szakdolgozók részére
Találkozzunk ismét személyesen a tudományos fórumon!
Dr. Halmy Eszter
a konferencia elnöke
Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére
Tisztelt Érdeklődő Kollégák! Február 26-ig kedvezményesen lehet jelentkezni a 2023. március 4-én az Elhízás Világnapja alkalmából megrendezésre kerülő "Életmód programmal az elhízás megfékezésére" című továbbképzéssel egybekötött tudományos találkozóra. Helyszín: D50 Kulturális Központ (1071 Budapest, Damjanich [...]
A Magyar Elhízástudományi Társaság 30 éves jubileumi kongresszusa
Három évtized telt el azóta, hogy elsők között Európában hazánkban is önálló tudományággá vált az elhízástudomány. Ezalatt az idő alatt az elhízás betegség világhódító útját bejárva, töretlenül, folyamatosan növekvő epidémiává vált napjainkra, amely minden [...]
Teljes élet a szondával
2022-ben február 07. és 11. között került sor a Szondatáplálás Hetére. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a szondatáplált betegekre, és hogy közérthetően adjon tájékoztatást a szondatáplálás életmentő és életeket megváltoztató pozitív [...]
A Magyar Elhízástudományi Társaság 30 éves jubileumi kongresszusa
Három évtized telt el azóta, hogy elsők között Európában hazánkban is önálló tudományággá vált az elhízástudomány. Ezalatt az idő alatt az elhízás betegség világhódító útját bejárva, töretlenül, folyamatosan növekvő epidémiává vált napjainkra, amely minden korosztályt érint a fejlett és fejlődő gazdaságú országokban egyaránt. Ezalatt az idő alatt tudományos társaságunk számos eredményt mutatott fel az elhízástudomány kutatása, oktatása, valamint a gyógyítás és megelőzés terén. Tudományos ismeretterjesztő tevékenysége az orvostudomány részterületeire, valamint a társtudományokra jelentős hatást gyakorolt, emellett kiterjedt a laikus közönség széleskörű figyelemfelhívására és edukációjára is.
Tudjon meg többet a MET 30 éves jubileumi konferenciájáról!
Jelentős mérföldkövet jelentett az 1992. évi hivatalos bejegyzést követően 2002-ben az egészségügyi tárca által befogadott elhízás kezelési irányelv, amely európai viszonylatban úgyszintén az elsők között volt, majd kiemelt tudományos események sorát mondhattuk magunkénak. A hazai kongresszusok és konferenciák sorozatán túlmenően 2007. évben Budapesten általunk 84 ország mintegy 2700 résztvevőjével megrendezett eddigi legnagyobb létszámú Európai Elhízástudományi Kongresszus volt a 15th European Congress on Obesity, emellett a 2005-2010 között rendszeresen tartottunk nemzetközi obezitológiai továbbképzéseket (SCOPE), valamint társaságunk kezdeményezte a kétévente megrendezésre kerülő regionális rendezvényeket (Central European Congress on Obesity). Ennek keretében immár három hazai rendezésű, a 2009. évi 2., a 2015. évi 5., és a 2021. évi 8. Közép-európai Elhízástudományi Kongresszusokat szerveztük, amelyek tudományos programjai társaságunk nemzetközi tekintélyét emelték (l. Obesitologia Hungarica Supplementumok).
Sajnálatos módon a háromévtizedes múlt generációváltást is jelez, így ma már csak emlékezhetünk a tudományterület alapítójára és örökös elnökére, Halmy László professzorra és egyik alapító tagjára, aki hosszú időn át alelnöki funkciót töltött be, Czinner Antal gyermekgyógyász professzorra, továbbá dr. Pintér Attilára, aki az első lépéseinktől a haláláig a hivatalosan is támogató ÁNTSZ vonalat képviselte társaságunkban, továbbá a 2000-es években közel egy évtizedig főtitkárunkként aktív, sokirányú tevékenységet végző dr. Pados Gyulára.
Tudományos együttműködésünk nyomán mára már nemcsak az elhízás bázisterápiájakét jelenik meg az életmódterápia, ahogy erre már a testsúlycsökkentő, testsúlytartó programok korai vizsgálataiban rámutattunk, hanem a napjainkra jellemzően meghatározó krónikus nem fertőző, társult betegségek sorának is kezelési, illetve megelőzési protokolljaiban meghatározó elemmé válik. Így például a hazai kardiovaszkuláris konszenzus konferenciák eredményei között egyre jelentősebben megjelenik, valamint alapvetővé válik a 2. típusú diabétesz kezelésében és megelőzésében, vagy a daganatos betegségek, illetve reumatológiai betegségek megelőzésében, hogy csak a leggyakoribb népbetegségeket említsük.
Újabban mutatunk rá arra az új típusú szemléletre, hogy a kockázatcsökkentésben a rizikótényezők mérséklése jelentős eredményt jelenthet az egészséges életévek számának növelésében, ezért az életmódbeli, illetve a környezeti ártalmak mérséklése egyaránt egyéni és társadalmi szintű lépéseket igényel az elhízás és szövődményes betegségei, valamint az újonnan megjelent fertőző betegségek szindémiájának együttes szemléletű kezelésében. Ezért kommunikációinkban egyre erőteljesebben hívjuk fel a társadalom minden szereplőjének figyelmét az összefogás és együttgondolkodás, valamint az aktív cselekvés azonnali szükségességére.
30 éves jubileumi kongresszusunkat ebben a szemléletben, vagyis „Állítsuk meg az elhízást!” mottóval, és a „múlt eredményeire építve alakítsuk a jövőt” gondolattal tárgyaljuk a már szokásos holisztikus megközelítésben az elhízás egyre növekvő problémáját.
Ehhez kívánok minden résztvevőnek izgalmas személyes eszmecseréket és sok új gondolatot!
Dr. Halmy Eszter
a Jubileumi Kongresszus elnöke
Itt tudhat meg többet a MET 30 éves jubileumi konferenciájáról!
Védett: A mesterséges intelligencia hajnala – a táplálkozástudomány holnapja? – a TÉT Reggeli előadásai
Ez a tartalom jelszóval védett. Megtekintéséhez meg kell adni a jelszót: Jelszó:
Új kutatás készült a növényi alapú italokról
A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]
Közgyűlési meghívó – 2024.
A Táplálkozás, Életmód és Testmozgás Platform Egyesület (1062 Budapest, Andrássy út 61.) 2024. március hó 14. napján (csütörtök) 12.00 órakor tartja éves rendes közgyűlését. A közgyűlés nem nyilvános, azon csak az Egyesület tagjai, illetve [...]
Igyunk sokat – de mit és mennyit?
Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat tehetünk egészségünk érdekében, de környezetünkért is.
Testünk legnagyobb részét a víz teszi ki, aminek arányát az életkorunk és a nemünk is befolyásolja. A csecsemők szervezete 70, a felnőtteké 60 százalék feletti mennyiséget tartalmaz belőle, és már egy százaléknyi csökkenése koncentrálási zavarokat, fejfájást vagy éppen fáradtságérzetet okoz. A rendszeres folyadékpótlás fontosságát már nem is kell hangsúlyozni, szinte mindenki tisztában van azzal, hogy nyáron legalább 2-2,5 liter folyadékra van szükségünk a fokozott izzadás miatt. Az elsőre talán nagynak tűnő mennyiségbe beleszámít az ételeinkben található víz is, azaz egy nagy szelet görögdinnye, de még az ebédhez fogyasztott tányérnyi leves is hozzájárul ahhoz, hogy hidratáltak maradjunk. Azonban még így is mintegy 1,5 liter folyadékot kell a poharunkba tölteni: sokan a hűvös csapvízre, mások az ásványvízre, gyümölcslére vagy szénsavas üdítőkre esküsznek.
Az utóbbiakat eléggé kedveljük: a múlt évi adatok szerint egy átlagos magyar 126 liter ásványvizet, közel száz liter szénsavas üdítőt és jegesteát, valamint 28 liter gyümölcslevet iszik. De vajon jól tesszük-e? Ezt kérdeztük Antal Emese dietetikustól, szociológustól, a táplálkozással foglalkozó TÉT Platform szakmai vezetőjétől. „A növekvő ásványvíz- és üdítőital-fogyasztás olyan trend, amelyet néha tévhitek is erősítenek, mint például a csapvíz minőségét kétségbe vonó állítások. Ennek ellenére saját kutatásunk is arra mutatott rá, hogy egyre tudatosabban választunk innivalót. Jó tudni, hogy egészségünk szempontjából a legjobb szomjoltó a friss víz vagy az ásványvíz. Időnként természetesen belefér egy-egy szénsavas üdítőital is, ha új ízekre vágyunk. A kalória- és cukorbevitelük miatt aggódóknak kedvez, hogy a felelős gyártók már nem csak újabb ízekkel, hanem csökkentett cukortartalmú, vagy kalóriamentes üdítőitallal jelennek meg” – összegzi a dietetikus.
Tudta-e?
Egy átlagos felnőtt szervezetéből naponta körülbelül 2,4 liter víz távozik: a legtöbb, körülbelül 1,5 l mennyiségben a vizelettel. A légzés és az izzadás során mintegy 4-4 dl folyadékot veszítünk, míg a széklettel közel egy dl választódik ki.
Ez természetesen azt jelenti, hogy minimum ugyanennyi folyadékot kell pótolni is: az anyagcsere folyamataiban körülbelül négy dl víz képződik, az ételekkel pedig átlagosan további öt deciliternyi vízhez jutunk. A maradék mintegy 1,5 dl az, amit mindenképpen meg kell innunk.
Hogyan válasszunk innivalót?
A szakértő szerint egy ital nem attól válhat a kiegyensúlyozott étrend részévé, ha nincs benne tartósítószer, színezék vagy éppen cukor, hanem attól, ha megfelelő mértékben kap helyet a mindennapjainkban. A legtudatosabban akkor járunk el, ha mindig van nálunk egy palack víz: ez lehet például egy kulacs, amelyet rendszeresen megtöltünk friss ivóvízzel. Így a környezetet is megkíméljük a műanyag hulladéktól, amit például az ásványvizes palackok jelentenének.
Tipp
A gyümölcslevek közül mindig válasszuk a magasabb gyümölcstartalmút – javasolja szakértőnk. Ezt a termék csomagolásán mindig megtaláljuk, százalékos formában feltüntetve (például 12, 25 vagy éppen 100%). Ezekben nagyobb mennyiségben találunk értékes ásványi anyagokat és vitaminokat, a száz százalékos gyümölcslevek esetén pedig biztosak lehetünk abban, hogy hozzáadott cukrot sem tartalmaznak.
Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.
Új kutatás készült a növényi alapú italokról
A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]
Védett: Trendek és innovációk – a TÉT Reggeli előadásai
Ez a tartalom jelszóval védett. Megtekintéséhez meg kell adni a jelszót: Jelszó:
A nyár markáns íze
A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e egy lángossal a strandon, vagy inkább válasszunk valami mást?
Vannak ételek, amelyeket nyilvánvalóan nem azért szeretünk, mert támogatják a kiegyensúlyozott étrendet, hanem csak amiatt, mert nehéz ellenállni nekik. Ebből a szempontból nincs különbség egy szelet krémes és a strandbüfék választékának állandó darabja, a lángos között. Mindkettőt érdemes ritkán és mértékkel fogyasztani a szakértők szerint, no de egészségesebb lesz-e az utóbbi, ha sok tejtermékkel együtt fogyasztjuk?
A lángos konyhatechnológiai szempontból nagyon egyszerű étel: elkészítéséhez csak élesztő, pici cukor, liszt, só és kevés olaj kell, mint például a kenyér vagy a pizza tésztájához. Aztán pedig jó forró olajban kisütik és már kész is. A jó lángos titkai a liszt és a kelesztés, a tészta formázása és az olaj hőmérséklete.
Sok múlik az olajon
Egészségünk szempontjából a sütőzsiradékon sok minden múlik: bár az sem mindegy, meddig használják, most inkább nézzük meg azt, milyen hőfokra hevítik. Ahhoz, hogy a tészta könnyű maradhasson, és ne szívjon magába sok olajat, magas hőfok kell, úgy 170-200 °C fok között. Ezt bomlás (azaz füstölés) nélkül csak a friss és jó minőségű olajok viselik el. De mennyi olajat szív magába a lángos? Először ezt a kérdést tettük fel Antal Emese dietetikusnak, szociológusnak, a TÉT Platform szakmai vezetőjének.
„Tapasztalatok szerint a bő zsiradékban sült ételek tömegük 8-25 százalékának megfelelő mennyiségű zsiradékot szívnak magukba a készítésük során, ami jelentős mértékben függ az olaj hőmérsékletétől. Hideg, vagy a bele tett étel hatására lehűlő olajban ez sokkal magasabb, mint forró zsiradékban, a tészták, így a lángos is, pedig eleve többet vesznek fel. Bár pontos mérések nincsenek a lángosra vonatkozóan, minden bizonnyal nem túlzás azt mondani, hogy tömegének egyötödét a zsiradék teheti ki. Egy lángos esetén ez akár 20-30 gramm zsiradékot is jelenthet, amelyet csak növel a rá kerülő tejföl, sajt vagy olajjal készülő fokhagymás szósz. Tekintve, hogy egy átlagos magyar napi 85-120 gramm zsiradékot fogyaszt, ez különösen komoly mennyiségnek számít egy adag ételben” – mondja a szakértő.
Nem az olaj a legnagyobb gond
Ha túl sok zsiradékot fogyasztunk, hosszabb távon túlsúly és elhízás lesz a következménye – erre jó bizonyítékot szolgáltatnak a hazai táplálkozási felmérések: az ajánlott legfeljebb 30 energiaszázaléknyi zsírbevitelt átlagosan húsz százalékkal lépjük túl, talán ennek is következménye, hogy tízből hat magyar túlsúlyos vagy elhízott.
Ezzel nem szeretnénk azt mondani, hogy a lángos egészségtelen – hiszen nincsenek egészségtelen ételek vagy élelmiszerek, minden az életmódunkon múlik. Azonban a zsiradékbevitel visszafogásához az is hozzájárulhat, ha nyáron a lángost is csak mérsékelten, maximum hetente-kéthetente egyszer iktatjuk az étrendünkbe.
Van viszont valami, amiről érdemes még tudni a lángos, és tágabban véve minden bő zsiradékban sült étel kapcsán. Az akrilamid – amelyről biztosan tudjuk, hogy rákkeltő hatású vegyület – ugyanis minden olyan ételben természetes módon megtalálható, amelyben szénhidrát is van és magas hőfokon sütötték. A lángos tipikusan ilyen. Egy időben még az az álhír is szárnyra kapott, hogy emiatt uniós tiltás alá esne a készítése. Most akkor ne együnk lángost az akrilamid miatt?
„Az akrilamid veszélyeit még nem ismerjük teljes mértékben, abban viszont biztosak vagyunk, hogy fogyasztását érdemes a minimálisra korlátozni. Minden olyan ételben megtalálható, amelyet sütéssel készítenek, hiszen 120 °C fok felett képződik. Mennyisége viszont nagymértékben függ a sütőzsiradék hőmérsékletétől, amely nem lehet túl forró. Válasszuk a világosra, aranybarnára sült darabokat a lángosból, azokban sokkal kisebb mennyiségű akrilamid van, mint a barnára sült, esetleg égett darabokban” – tanácsolja a dietetikus.
Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.
Új kutatás készült a növényi alapú italokról
A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]
Védett: Trendek és innovációk – a TÉT Reggeli előadásai
Ez a tartalom jelszóval védett. Megtekintéséhez meg kell adni a jelszót: Jelszó:
Igyunk sokat – de mit és mennyit?
Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]
A legszaftosabb hungarikum
A debreceni páros kolbász négy éve hungarikum, azaz hazai specialitás. Azonban már jóval ezelőtt nagyon kedveltük ezt a szaftos, paprikás kolbászkát, amely mindig párban érkezik. Vajon mennyit falhatunk fel belőle?
Az egyre inkább trendivé váló streetfood-irányzat is felkapta a debrecenit, hiszen remekül fogyasztható buciban, kézben tartva, esetleg papírtányérról egy kis mustárral is. Igazából sosem merült feledésbe a hajdúsági főváros legismertebb terméke, legfeljebb a fénye kopott meg. Manapság azonban reneszánszát éli, kézműves műhelyekben is készítik és szinte nincs olyan – természetesen húsevő – magyar család, ahol többé-kevésbé rendszeresen ne kerülne az asztalra.
A debreceni ideális egy kiadós reggelire főzve vagy sütve, de a nyári grillpartik szereplője is lehet. Azonban jó tudni, hogy a hungarikumnak számító debreceni páros kolbász és a csemege debreceni húskészítmény között van különbség. A Magyar Élelmiszerkönyv „csemege debrecenire” vonatkozóelőírásainak legutóbbi szigorításakor a rá vonatkozó szabályok is változtak, amely magasabb hústartalmat, alacsonyabb sótartalmat szabott meg. Ráadásul a csontokról mechanikusan leválasztott húst (MSM) a debreceni esetében sem számítható be a hústartalomba.
Mindezzel együtt a csemege debrecenik (de persze a csípős ízű változatoké is) átlagos energiatartalma 280-400 kcal tíz dekánként, fehérjetartalma minimum 13 százalék, zsírtartalma maximum 32 százalék lehet. A csemege debreceni készülhet marha, sertés vagy baromfihúsból. A hungarikumnak választott debreceni páros kolbász pedig marha, sertés vagy mangalicahúst tartalmazhat. Sőt a kóser táplálkozási elveknek megfelelő marha és bárányhús keverékéből is készülhet. Fontos tudni, hogy amennyiben a termék nem sertés- vagy marhahúsból készült, azt külön jelezni kell a címkén.
Mindezek azt jelentik, hogy a debreceni inkább a zsírosabb húskészítmények közé tartozik, tehát nem árt mértéket tartani a fogyasztásában. Erről beszélgettünk Antal Emese dietetikussal, szociológussal, aki egyben a táplálkozással, élelmiszerek szerepével sokat foglalkozó TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője is.
„A hazai táplálkozási vizsgálatok alapján elmondható, hogy a szükségesnél több kalóriát fogyasztunk, a javasoltnál pedig jóval több zsírt tartalmaz az étrendünk. Ez utóbbihoz döntően éppen az állati eredetű élelmiszerek, így például a felvágottak fogyasztása járul hozzá, így elsőként azt tanácsolom, hogy igyekezzünk ezek mennyiségét mérsékelni. A debreceni, a többi húskészítménnyel, felvágottal együtt természetesen helyet kaphat a kiegyensúlyozott, vegyes étrendben, sőt hozzájárulhat annak változatossá tételéhez” – mondja Antal Emese.
A közelmúltban ismét elindult a közösségi hálón néhány olyan poszt, amely a felvágottfélék, sőt a vörös húsok fogyasztásának teljes elhagyását javasolja, arra hivatkozva, hogy nemrégiben azokat rákkeltőnek minősítették. Antal Emese szerint viszont nincs ok aggodalomra: „Az Egészségügyi Világszervezet 2016-ban tette közzé, hogy a vörös húsokat potenciálisan, a hústermékeket pedig bizonyítottan rákkeltő hatásúnak sorolja be. De gondoljuk csak végig: a kutatásban az áll, hogy napi 50 gramm feldolgozott hús fogyasztása 18 százalékkal növeli a vastagbélrák kockázatát. Ez csak társadalmi méretekben mérhető, az egyes emberek szintjén szinte felfoghatatlanul kismértékű a valós kockázat és annak növekedése. A tanulmány arra is felhívja a figyelmünket, hogy a húsok és húskészítmények értékes, az emberi szervezet számára fontos tápanyagokat, B-vitaminokat, értékes hem-kötésű vasat és cinket tartalmaznak, ezért a kockázatok figyelembevétele mellett továbbra is a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás részei maradhatnak.”
Tehát a szakértő szerint falatozhatunk néha debrecenit, főzve, sütve vagy éppen grillezve is. De ezt ne tegyük minden nap, és mindig kerüljön mellé sok zöldség is, hogy egyensúlyban tarthassuk az étrendünket.
Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.
Új kutatás készült a növényi alapú italokról
A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]
Védett: Trendek és innovációk – a TÉT Reggeli előadásai
Ez a tartalom jelszóval védett. Megtekintéséhez meg kell adni a jelszót: Jelszó:
Igyunk sokat – de mit és mennyit?
Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]
A mindenízű mártás
A ketchup nélkül sok étel szinte elképzelhetetlen: a hamburger, a hotdog és a sült krumpli hűséges kísérője hosszú utat járt be addig, hogy szinte mindenki kedvelje. Igaz, ehhez az kellett, hogy már ne is hasonlítson az ősére, de még néhány évtizeddel ezelőtti önmagára sem. Vajon jó-e, ha mindent paradicsomszósszal öntünk nyakon? Erre a kérdésre is választ adunk!
A ketchup hihetetlenül népszerű: szinte minden országban ismerik és használják, ezzel a majonéz mellett a legelterjedtebb mártások egyike. Az ínyencek körében azonban inkább az egyszerűség, az egyforma ízű ételek megtestesítője. Történetét is végig kíséri ez a kettősség, például volt egy rövid időszak, amikor gyógyszerként kezdték árulni – persze minden alap nélkül.
Miért kedvelik azonban a legtöbben? Talán azért, mert az ízében megtalálható az öt alapíz mindegyike (valójában ma már inkább hat-hét alapízről beszélnek a szakértők, de ezt most nem fejtjük ki bővebben): az érett paradicsom édessége, a só sós íze, az ecet savanyúsága és az fűszerek kesernyéssége mellett ott van az umamiként említett „mennyei íz”, amelyet sokszor csak ízfokozóként, nátrium-glutamátként említenek.
Ahhoz, hogy ilyen összetett ízvilága alakuljon ki, messze kellett jutni az ős-ketchuptól, ami inkább halszósz volt, paradicsomot nem is tartalmazott. Az édes ízhez például – meglepő, de igaz – nem a cukor kellett, hanem a tartósítószerek elhagyása és az érett paradicsom használata. A 20. század elejéig ugyanis kevésbé édes és zamatos, félérett paradicsomból készítették, a tartósítószerek íze pedig a maradék édességet is elnyomta. Egészen addig a ketchup egyszerűen sós és kesernyés ízű volt.
Tudta-e? Az első tartósítószer-mentes ketchup 1906-ban jelent meg Amerikában.
Vajon milyen szerepe lehet a ketchupnak a kiegyensúlyozott táplálkozásban? Erről Antal Emese dietetikus, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét kérdeztük meg. „A ketchup kiegészítheti, színesebbé teheti étrendünket, és mártásként megkönnyíti a falatok megrágását, lenyelését. Fontos tápanyagokat, például vitaminokat vagy ásványi anyagokat nem találunk benne nagyobb mennyiségben, azonban a nátriumtartalmára érdemes odafigyelni a só miatt. Egy evőkanálnyi, azaz kb. 15 gramm ketchup energiatartalma 15-20 kcal, amelynek jelentős részét a szénhidrát, ezen belül a cukor adja” – ismerteti a szakértő a fontosabb adatokat.
„A paradicsomban lévő antioxidáns hatású vegyületek, például a likopin esetén valóban találunk bizonyított egészségvédő hatásokat, például a szív- és az érrendszer egészsége kapcsán, vagy egyes tumoros betegségek megelőzésében. Sőt, az is igaz, hogy a likopin hő hatására szabadul fel a paradicsom sejtjeiből, tehát a paradicsomos szószok, mártások, így a ketchup is, arányaiban több likopint tartalmaznak a nyers paradicsomnál. A ketchup azonban ettől még marad az, ami: egy finom mártás. A kimutatható hatás eléréséhez ugyanis annyit kellene belőle fogyasztani, amely más tápanyagok szempontjából már a szervezet túlterhelését jelentené” – mondja a többek között a táplálkozással, élelmiszerekkel kapcsolatos tévhitekkel foglalkozó TÉT Platform Egyesület vezetője.
A dietetikus végül tanácsot is ad, mire használható leginkább a ketchup. „Jól kiegészítheti például a szendvicseket, de salátákra is tehetjük. Főzhetünk vele, hiszen korábban inkább fűszerként, mint mártásként használták, de persze a gyerekek sültkrumplijára is rátehető. Majonéz helyett egy fokkal könnyebb választás például virsli mellé, de a ketchup esetén a mértékletességre azért is érdemes figyelni, hogy ne váljon miatta minden ételünk egyforma, paradicsomos ízűvé.”
Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.
Új kutatás készült a növényi alapú italokról
A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]
Védett: Trendek és innovációk – a TÉT Reggeli előadásai
Ez a tartalom jelszóval védett. Megtekintéséhez meg kell adni a jelszót: Jelszó:
Igyunk sokat – de mit és mennyit?
Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]