About Horváth Kató

A szerző nem adott nem adott meg minden adatot.
So far Horváth Kató has created 75 blog entries.

Az élelmiszerhulladék csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait

Az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait – mutattak rá új tanulmányukban a Potsdami Klímahatás Kutatóintézet (PIK) szakemberei.

A kutatók szerint a hatékonyabb élelmiszer-felhasználás és -elosztás révén 2050-re akár 14 százalékkal lehetne csökkenteni a mezőgazdasági tevékenységekből származó károsanyag-kibocsátást – írta a The Guardian című brit lap internetes kiadása.

„A mezőgazdaság a klímaváltozás mögött álló egyik fontos tényező, amely a globális üvegházhatású gázkibocsátás több mint 20 százalékáért volt felelős 2010-ben” – hangsúlyozta Prajal Pradhan, a tanulmány társszerzője. Mint hozzátette, az élelmiszerveszteség és -hulladék csökkentésével elkerülhetővé válna a fölösleges károsanyag-kibocsátás és enyhülnének a klímaváltozás bizonyos hatásai.

Az emberi fogyasztásra szánt ételek 30-40 százaléka hulladékként végzi világszerte, mert tönkremegy a betakarítás és a szállítás alatt vagy a boltok és a fogyasztók dobják ki őket. Az élelmiszerhulladék mennyisége várhatóan drasztikusan növekedni fog, ahogy a fejlődő gazdaságok, úgy mint Kína és India átveszik az olyan nyugati szokásokat, mint a több hús fogyasztása. A szakemberek szerint a gazdag országok továbbá több ételt fogyasztanak a szükségesnél, vagy egyszerűen kidobják az élelmiszert.

Az Environmental Science Technology című folyóiratban közölt tanulmány szerint a szegényebb országok fejlődésével és a világ népességének növekedésével az élelmiszerhulladékkal összefüggő globális károsgáz-kibocsátás a jelenlegi 0,5 gigatonnányi szén-dioxid éves értékről 1,9-2,5 gigatonnányira fog emelkedni a század közepére.

Széles körben elterjedt elképzelés, hogy az élelmiszerhulladék felszámolása és a világ élelmiszertöbbletének szétosztása segíthetne az éhezés problémájának felszámolásában.

A kutatók arra jutottak, hogy miközben az egy főre jutó globális átlag élelmiszerszükséglet szinte változatlan, az elmúlt öt évtizedben gyorsan nőtt az élelmiszerekhez való hozzáférés, ami több mint 300 százalékkal növelte az élelmiszertöbblet megtermelésével összefüggő károsanyag-kibocsátást.

A tanulmány ugyan nem részletezi, hogyan lehetne csökkenteni az élelmiszerhulladék mennyiségét, de rámutat arra, hogy a probléma kezelését célzó intézkedések már mind a fejlődő, mind a fejlett országokban megjelentek.

Januárban például 30 vállalati vezető, kormányilletékes, alapítványi és kutatócsoporti vezető alakított koalíciót annak érdekében, hogy 2030-ra felével csökkentse az élelmiszerhulladék mennyiségét.

Forrás: mti

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Az élelmiszerhulladék csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait2017-02-24T18:53:56+01:00

A derékbőség és a prosztatarák közötti kapcsolatot mutatták ki

A vastagabb derekú férfiaknál magasabb az agresszív prosztatarák kifejlődésének kockázata – mutatták ki az Oxfordi Egyetem kutatói.

Nyolc európai országból 140 ezer férfi egészségügyi adatait elemezve a szakemberek megállapították, hogy 10 centiméterrel nagyobb derékbőség esetén 13 százalékkal növekszik a dülmirigyrák kialakulásának a kockázata. Azokat a férfiakat fenyegetheti a betegség, akiknek 94 centiméternél nagyobb a derékbőségük – ismertette a kutatási eredményeket a BBC News.

Az oxfordi kutatók az elhízásról Göteborgban rendezett európai tanácskozáson mutatták be tanulmányukat, amelyben 50 év fölötti férfiak testméreteit vetették össze a prosztatarák kialakulásának kockázatával 14 éven át. Ezen idő alatt a vizsgált személyeknél hétezer dülmirigyrák alakult ki, 934 halállal végződött.

A kutatók kimutatták, hogy a magasabb testtömegindexű (BMI) és nagyobb derékbőségű férfiak esetében nagyobb a kockázata a prosztatarák agresszív formája kialakulásának.

A prosztataráknak több különböző típusa ismert, ezek az agresszivitásban, azaz a növekedési és áttétképzési hajlamban különböznek egymástól. Az agresszív típus esetében a rákos szövetek nemcsak a prosztatában vannak jelen, hanem áttörnek a prosztata tokján és átterjedhetnek más szervekre is.

A 94 centiméter derékbőségű emberek esetében például 13 százalékkal nagyobb az agresszív prosztatarák kialakulásának a kockázata, mint a 84 centiméteres derekúaknál. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a magasabb testtömegindexű és nagyobb derékbőségű férfiaknák magasabb a dülmirigyrák halálozási kockázata.

Aurora Pérez-Cornago, az Oxfordi Egyetem szakembere hangoztatta, hogy tanulmányuk alapján a testméret és prosztatarák közötti kapcsolat komplex és a betegség agresszivitása alapján változik. Valószínűnek nevezte, hogy ennek oka a zsírsejtekben lévő rákkeltő hormonok, ezt azonban még bizonyítani kell.

A szakember azt tanácsolta, hogy a férfiak őrizzenek meg egy egészséges testsúlyt és csökkentsék derékbőségüket. Elismerte ugyanakkor, hogy tanulmányuk nem vizsgálta, milyen hatással van a dülmirigyrák kialakulásának kockázatára a testsúlycsökkentés.

Magyarországon a prosztatarák a férfiak körében az egyik leggyakoribb daganatos halálok, a betegséggel élők száma meghaladja a 25 ezret és évente mintegy négyezer új megbetegedést regisztrálnak, mintegy 1700-an veszítik életüket a betegség miatt évente.

Forrás: mti

 

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A derékbőség és a prosztatarák közötti kapcsolatot mutatták ki2017-02-24T18:52:33+01:00

Nem gyógyítja a tőzegáfonya a húgyúti fertőzést időseknél

Újabb népi gyógymódról bizonyították be, hogy hatástalan: a tőzegáfonya nem előzi meg és nem gyógyítja a húgyúti fertőzéseket az időseknél egy új amerikai tanulmány szerint.

A tőzegáfonya gyógyhatásáról szóló vita több évtizede zajlik. Sok tanulmány szerint gyenge tudományos lábakon áll a gyógyhatás, ám ez nem tartja vissza sem a kereskedőket, sem sok egészségügyi dolgozót attól, hogy a növényből készült italokat, kapszulákat, porokat adjon a – főleg nőknél – igen gyakori húgyúti fertőzések megelőzésére és gyógyítására.

A JAMA amerikai orvosi lap csütörtöki számában megjelent tanulmány szigorú módszereket alkalmazott, eredményei meggyőzőek – olvasható a lap szerkesztőségi kommentárjában.

A húgyúti fertőzések miatt évente csaknem 9 milliószor keresik fel a páciensek orvosaikat és mintegy egymillióan kerülnek kórházba az Egyesült Államokban. Anatómiai okok miatt a férfiakat kevésbé sújtja a kór, azonban majdnem mindegyik amerikai nő elkap valamilyen húgyúti fertőzést élete során.

A fertőzés gyógyítására gyakran használnak antibiotikumot, mert a betegség általában ugyan nem súlyos, ám időnként megtámadhatja a vesét és súlyos vérmérgezéshez is vezethet.

A húgyúti fertőzés a leggyakrabban diagnosztizált fertőzése az idősek ápolási otthonaiban, ám a tünetek sokszor nem egyértelműek, és a tények azt mutatják, hogy a tőzegáfonyának nem sok haszna van ezeknél az idős betegeknél – írja a tanulmány.

A kutatásban 185 idős, ápolási otthonban élő nő vett részt, véletlenszerűen adtak nekik tőzegáfonya-kapszulát vagy hatóanyag nélküli placebót egy éven keresztül. Ez idő alatt több résztvevőnél mutattak ki laboratóriumban bakteriális húgyúti fertőzést, számuk az év folyamán változott, ám átlagosan mindkét csoportban 29 százalék volt.

A tőzegáfonyát szedők csoportjában 10 fertőzés okozott nyilvánvaló tüneteket, a másik csoportban 12, a különbség statisztikailag nem szignifikáns. A kórházi ápolás és az elhalálozás szempontjából sem voltak különbségek a két csoport között.

A kutatást finanszírozó országos egészségügyi intézet (NIH) az eredmények fényében azt javasolja, diagnózisért és kezelésért mindenki, aki úgy érzi, hogy húgyúti fertőzése van, forduljon orvoshoz, ám „tudományosan igazolt gyógymód helyett” ne szedjen tőzegáfonyás terméket.

Forrás: MTI

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Nem gyógyítja a tőzegáfonya a húgyúti fertőzést időseknél2017-02-24T18:51:00+01:00

„Fékevesztetten” tör előre a diabétesz az Egészségügyi Világszervezet szerint

A cukorbetegség „fékevesztett” előretörésével kell szembenéznie a világnak, ma már ugyanis majdnem minden 11. embert érint a betegség – figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

A WHO jelentése szerint 1980 és 2014 között 108 millióról 422 millióra nőtt a diabétesszel élők száma a világban. A szervezet összevonva vizsgálta az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség előfordulásának gyakoriságát, de az eredményekből kitűnik, hogy a növekedésért döntően a nem megfelelő életmóddal összefüggő 2-es típusú cukorbetegség a felelős.

„A diabétesz csendben meghúzódó betegség, ám jelenleg fékevesztetten tör előre és ezt muszáj megállítanunk” – szögezte le Etienne Krug, a WHO illetékese. „Képesek vagyunk megállítani és tudjuk is, hogy mit kell tenni; nem hagyhatjuk, hogy a betegség tovább törjön előre, mert óriási hatással van az emberek egészségére, a családokra és az egész társadalomra” – idézte a szakembert a BBC News.

A magas vércukorszint növeli a szívroham, az agyi érkatasztrófa, a veseelégtelenség, a vakság, a végtagamputáció és a szülési komplikációk kockázatát.

A cukorbetegség a nyolcadik leggyakoribb halálok a világon, évente 1,5 millió emberrel végez. További 2,2 millió haláleset pedig a magas vércukorszinttel van összefüggésben.

Az 1980-as években a gazdag országokban volt a legmagasabb a cukorbetegek aránya, ma már azonban az alacsony- és közepes jövedelmű országokat sújtja leginkább a betegség.  Krug szerint mivel ezeken a területeken él a világ népességének döntő hányada, ezért a mutatók várhatóan tovább fognak emelkedni, hacsak nem születnek drasztikus intézkedések a diabétesz megfékezésére.

Forrás: mti

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

„Fékevesztetten” tör előre a diabétesz az Egészségügyi Világszervezet szerint2017-02-24T18:56:58+01:00

Mitől romlik gyerekeink foga?

Vági Zsolt, dietetikus, táplálkozástudományi szakértő – Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet

A helyes táplálkozási szokások már gyermekkorban meghatározó szerepet játszanak a fogzománc védelmében. A zománcot nem lehet pótolni, ezért annak megóvása érdekében a táplálkozást már a tejfogak kibújásától a megfelelő szájhigiénia fenntartásának irányába kell terelni. A hagyományos nyugati étrend közel sem mondható fogbarátnak, éppen ezért az élethosszig tartó egészséges táplálkozásra nevelést korán el kell kezdeni.

A fogzománc és védelme

A fogzománc testünk legkeményebb anyaga. Ez a kristálykeménységű anyag mégis sok figyelmet érdemel, ugyanis a csontokkal és a fog többi részével szemben a zománcnak nincsen tápanyagellátása, vérkeringése, így a benne végbemenő károsodásokat a szervezet nem tudja kijavítani, meggyógyítani.

Hogyan károsodik a fogzománc?

Annak ellenére, hogy a legkeményebb szövetünkről van szó, a fogzománc nagyon érzékeny a pH-érték változására. Ha savas közegben van, a fogzománc elkezd lágyulni, ami előbb-utóbb kopáshoz vezet, különösen akkor, ha fogmosás során még erőteljes dörzsölő hatásnak is ki van téve. Az elmúlt tíz évben megduplázódott a felismert saveróziós zománckárosodások száma hazánkban, különösen nagy arányban fordul elő a gyermekek körében, hiszen az ő táplálkozásukra még inkább jellemző a savas kémhatású ételek és főként italok fogyasztása. Sajnálatos módon a gyerekek számára leginkább vonzó ételek zömében savas kémhatásúak, ide tartozik az összes szénsavas üdítő, a sportitalok, a szörpök, a cukorkák, a nyalókák, a kekszek és minden olyan édesség, amiben cukor vagy könnyen hasznosuló szénhidrát van. Mindemellett gyakran az élelmiszerek közvetlenül is savakat tartalmaznak, gyakori az ecetsav, foszforsav, citromsav, aszkorbinsav felhasználása és a szén-dioxiddal dúsítás.

A folyamatosan saveróziós hatásoknak kitett fogzománc elvékonyodik, ami azonban szabad szemmel nem látható és sokáig semmilyen tünetet nem okoz.  A jól nevelt gyermek még alaposan meg is mossa étkezés után a fogát, ami természetesen a szájhigiénia alapja, azonban savas étel vagy ital fogyasztása után a felpuhult fogzománcra nagyon káros hatású. Ilyenkor a legjobb megoldás cukormentes rágógumi fogyasztása, hiszen ez visszaállítja a száj pH-értékét, a termelődő nyál lemossa a savakat, lehetővé téve, hogy a zománc fél-egy óra alatt újra tökéletesen megszilárduljon.

A saverózió nem fogszuvasodás

A fogak szuvasodása a szájüregben élő baktériumok által, a táplálékban lévő szénhidrátokból termelt úgynevezett plakksavak hatására kezdődik meg. Ugyan a folyamatban szintén kulcsszerepet játszik a pH-változás, de a szuvasodás általában egy-egy fogat érint, ami fogászatilag kezelhető. A saverózió viszont akár az összes fogra kiterjedhet pl. érzékenységet, színváltozást okoz, amit nem lehet fogászatilag kezelni.

Visszafordíthatatlan folyamat

Tudnunk kell, hogy ez a népbetegségnek számító károsodás maximum megállítható, de visszafordítani nem lehet. Ezért inkább előzzük meg a savas ételek okozta fogkopást, hiszen az a zománc, ami egyszer elveszett, többé nem képződik újra. Mivel a folyamat szinte 100%-ban a táplálkozási szokásoktól és életmódtól függ, a mi felelősségünk ezeket az ismereteket minél előbb gyermekeinknek átadni.

Táplálkozási 1×1 a fogzománc védelmében

A legfontosabb, hogy gyermekünk kerülje a szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és cukros édességek fogyasztását. Tanítsuk meg gyermekünket arra, hogy ha mégis ilyen ételt fogyasztana, akkor azt ne tartsa sokáig a szájában, gyorsan nyelje le, ne „öblögessen” az üdítővel, pl. ha túl hideg számára, inkább várjon kicsit az ivással, ne a szájában melegítse fel. Savas ételek fogyasztása után várjon legalább fél órát a fogmosással és puha sörtéjű fogkefét használjon! Függetlenül az étel savtartalmától, minden étkezés után adjunk neki cukormentes rágógumit. A rágógumi használatával a felpuhult fogzománc károsítása nélkül ürülnek ki a savak a szájból, áll vissza a száj normál pH-értéke és szilárdul meg a zománc. Végül rendszeresen vigyük el gyermekünket fogászati szűrésekre, ahol már a korai zománckárosodást is képesek felismerni!

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Mitől romlik gyerekeink foga?2017-02-24T18:45:41+01:00

A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) értékeli a kávé, a maté és a nagyon forró italok fogyasztását

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakosodott ügynöksége, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) összehívott egy 23 tudósból álló nemzetközi munkacsoportot, amely értékelte a kávé, a maté,1 és a nagyon forró italok fogyasztásának rákkeltő hatását.

A végső értékelés összefoglalóját a közelmúltban jelentette meg a The Lancet Oncology, a részletes értékeléseket pedig az IARC Monográfiák 116. kötetében adják majd ki.

A munkacsoport nem talált semmilyen döntő bizonyítékot a kávéfogyasztás rákkeltő hatására vonatkozóan. A szakértők ugyanakkor megállapították, hogy a nagyon forró2 italok fogyasztása embereknél valószínűleg nyelőcsőrákot okoz. Nem találtak döntő bizonyítékot a maté kevésbé magas hőmérsékleten történő fogyasztására vonatkozóan sem.

„Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a nagyon forró italok fogyasztása a nyelőcsőrák egyik lehetséges oka, és hogy a rák kialakulásáért valószínűleg inkább az ital hőmérséklete a felelős, mintsem maga az ital” – mondja Dr. Christopher Wild, az IARC igazgatója.

Nagyon forró italok

A nagyon forró italok fogyasztásának besorolása: emberre valószínűleg rákkeltő hatású (2A csoport).

A megállapítás epidemiológiai tanulmányokból származó korlátozott bizonyítékokon alapszik, amelyek pozitív kapcsolatot mutattak ki a nyelőcsőrák és a nagyon forró italok fogyasztása között. A többek között Kínában, az Iráni Iszlám Köztársaságban, Törökországban és Dél-Amerikában lefolytatott tanulmányok – ahol a teát illetve a matét hagyományosan igen forrón (körülbelül 70 °C-on) isszák – megállapították, hogy a nyelőcsőrák kockázata az ital fogyasztási hőmérsékletének emelkedésével nőtt.

Állatokon végzett kísérletekben ugyancsak korlátozott bizonyíték utalt arra, hogy a nagyon forró víz rákkeltő lehet.

„A nyelőcsőrák elsődleges okai a dohányzás és az alkoholfogyasztás, különösen a magas jövedelmű országokban” – hangsúlyozta Dr. Wild. „A nyelőcsőrákos esetek többsége azonban Ázsia, Dél-Amerika és Kelet-Afrika azon részein fordul elő, ahol elterjedt a nagyon forró italok rendszeres fogyasztása, és ahol a rák ezen fajtájának magas előfordulási arányára nem találunk pontos magyarázatot.”

A nyelőcsőrák a rák nyolcadik leggyakoribb oka a világon, és a rák okozta halálozás egyik fő oka, amely körülbelül 400 000 esetben vezetett halálhoz 2012-ben (az összes rákos haláleset 5%-a). Nem ismert az olyan nyelőcsőrákos esetek aránya, amelyek összefüggésben állhatnak a túlságosan forró italok fogyasztásával.

Maté

A hideg maténak sem az állatkísérletekben, sem az epidemiológiai tanulmányokban nem volt rákkeltő hatása.

Ennek megfelelően a maté nem nagyon forrón történő fogyasztásának a minősítése: nem sorolható az emberre nézve rákkeltő anyagok közé (3. csoport).

A besorolás alapja, hogy nincs elegendő bizonyíték az emberre nézve a hideg vagy meleg maté fogyasztásának rákkeltő hatására, és nincs elegendő bizonyíték a kísérleti állatokra nézve a hideg maté, mint iható folyadék rákkeltő hatására vonatkozóan.

Kávé

A kávéfogyasztás nem sorolható az emberre nézve rákkeltő anyagok közé (3. csoport).

A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok jelentős halmaza a kávéfogyasztás rákkeltő hatásának átértékeléséhez vezetett, amit az IARC korábban, még 1991-ben a 2B csoportba sorolt, miszerint emberre rákkeltő lehet.

A munkacsoport emberen és állatokon végzett több mint 1000 vizsgálat gondos felülvizsgálatát követően megállapította, hogy nincsen elegendő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kávéfogyasztás általában rákkeltő lenne.

Számos epidemiológiai vizsgálat igazolta, hogy a kávéfogyasztás a hasnyálmirigy, a női mell és a prosztata daganatos megbetegedésére nem volt rákkeltő hatással, ugyanakkor csökkentette a májrák és a méhtest-rák kockázatát.

A rák további több mint 20 típusát illetően nem volt döntő erejű bizonyíték.

Kiegészítés

Az IARC-monográfiák program célja a rákkockázat besorolása, azaz annak a megállapítása, hogy jelenlegi ismereteink alapján a különböző anyagok milyen valószínűséggel okozhatnak rákot. A besorolás nem utal arra, hogy egy adott minősített kockázati tényezőnek való kitettség milyen szintű kockázatot jelent az emberi egészségre nézve. Például az IARC a dohányzást emberre rákkeltőnek (1. csoport) minősítette, ez a besorolás azonban nem utal arra, hogyan nő a kockázat minden szál elszívott cigarettával.

A munkacsoport által készített értékelés összhangban áll a WHO Technical Report Series 916 on Diet, Nutrition and the Prevention of Chronic Diseases című jelentésével, ami megállapítja, hogy az embereknek nem szabadna nagyon forró (forráspont közeli hőmérsékletű) italt fogyasztaniuk.

Az IARC besorolásról további információkat itt talál.

 

– – –

1 A maté az Ilex paraguariensis szárított leveleiből készült főzet. Elsősorban Dél-Amerikában, és kisebb mértékben a Közel-Keleten, Európában és Észak-Amerikában fogyasztják. A matét hagyományosan nagyon forrón (körülbelül 70 °C-on) isszák, de fogyasztható melegen vagy hidegen is.
2 „Nagyon forró” alatt a 65°C-nál magasabb hőmérsékleten fogyasztott italokat értjük.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) értékeli a kávé, a maté és a nagyon forró italok fogyasztását2017-02-24T18:44:35+01:00

A várandósok túlzott halfogyasztása miatt nőhet a gyerekek elhízásának kockázata

A várandósan fogyasztott túl sok hal miatt nőhet a gyerek elhízásának kockázata – állapította meg egy kutatócsoport, amelynek tagjai úgy vélik, az összefüggés a halakban található szennyezőanyagok esetleges hormonális hatásának számlájára írható.

Akár 22 százalékkal is növelte a gyerekkori elhízás veszélyét, ha a várandós nő heti három alkalomnál többször evett halat – idézte a The Independent online kiadása a JAMA Pediatrics című szaklapban ismertetett nagyszabású kutatást.

A halfogyasztást a születés utáni két év gyors növekedésével is összefüggésbe hozták. A kutatók úgy vélik, a halakban található szennyező anyagoknak lehet hormonális hatása, bár elismerték, hogy ez csak spekuláció.

A tanulmány 26 184 amerikai és európai várandós nő és gyerekeik adatait gyűjtötte össze. A nők halfogyasztásának gyakorisága a belgiumi havi kétszeritől a spanyol heti 4,45 alkalomig terjedt.

A vizsgálatba vont gyerekek 15,2 százaléka, azaz 3476 volt túlsúlyos vagy elhízott négy-hatéves korában. A kismama túlzott halfogyasztása 14 százalékkal növelte az esélyét annak, hogy a gyerekek négyéves korukra túlsúlyosak vagy elhízottak legyenek, és 22 százalékkal annak, hogy hatéves korukra elhízzanak.

A hatás általában erősebb volt a lányoknál, mint a fiúknál. Heti három alkalomnál többszöri halfogyasztás mellett a lányok korai gyors növekedésének 31 százalékkal volt nagyobb a kockázata – írták a kutatók.

Andrew Whitelaw, a Bristoli Egyetem újszülöttgyógyásza elmondta, hogy mivel a hal általában sok fehérjét, a zsíros hal pedig sok értékes omega-3 zsírsavat tartalmaz, a várandós nőknek ajánlják a fogyasztását, de a szennyező anyagok miatt heti három alkalomnál többször nem javasolják.

A King’s College táplálkozáskutatója, Tom Sanders más véleményen van. „A gyerek első életévének táplálkozása a növekedés ütemét meghatározó legfontosabb tényező. A szoptatott csecsemők lassabban gyarapszanak, mint a tápszerrel tápláltak, ez az elemzés nem vette ezt figyelembe és ez komoly félrevezető tényező lehet” – véli a szakember.

Forrás: mti

 

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A várandósok túlzott halfogyasztása miatt nőhet a gyerekek elhízásának kockázata2017-02-24T18:42:00+01:00

Cukorbeteg kisgyerekként viselkedő robotot fejlesztenek Nagy-Britanniában

A gyermekkori cukorbetegség tüneteit szimuláló roboton dolgoznak brit szakemberek: a fejlesztés célja, hogy a fiatalok megtanulják felismerni a betegség tüneteit és azt, miként lehet segíteni a diabéteszeseknek.

Az 5800 font (2,3 millió forint) értékű robot „személyiségét” megtervező Lola Canamero és Matthew Lewis szerint Robint 7-12 éves kor közötti fiataloknak szánták. „Azt kérjük a gyerekektől, hogy gondoskodjanak Robinról, játsszanak vele és miközben így tesznek, a robot a cukorbetegség tüneteit produkálja, amelyeket a gyerekeknek fel kell ismerniük és gondolkodniuk kell azon, hogy miként segíthetnének” – idézte Lola Cabónamerót a BBC News.

„Megpróbáljuk felelősségtudatra nevelni a gyerekeket, hagyni, hogy kötődjenek a robothoz és megértsék, hogy tetteikkel segíthetnek az állapotán és egyszersmind megerősítést is kapnak a helyes viselkedésről” – tette hozzá Matthew Lewis.

Forrás: http://www.bbc.com/

A robot úgy viselkedik, mint egy kisgyerek: körbejárkál, nézegeti a képeket, a játékokat, táncol, unatkozik és ölelést kér. Canamero szerint a gyerekek szeretik a robotokat és nagyon gyorsan kötődni kezdenek hozzájuk, ami növeli az önbizalmukat a cukorbetegségre vonatkozó ismereteikkel és kezelésével kapcsolatban.

A Hertfordshire-i Egyetemen fejlesztett Robin – Robot Infant, vagyis robot gyermek – szerény szókincsében az „éhes” és az „ölelj meg” kifejezések is szerepelnek. A szakemberek szerint Robin jelenleg csupán néhány interakcióra képes – kevés szót ismer és nem reagál a zajokra -, ezért a gyerekek félórás periódusokat töltenek vele.

A cél, hogy a fejlesztést idővel Nagy-Britannia-szerte használhassák a fiatalok. Robin az apró szociális robotok mesterséges intelligenciájának kidolgozásával foglalkozó ALIZ-E projekt részeként született meg és az egyetem továbbfinanszírozza a fejlesztését.

Forrás: mti

 

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Cukorbeteg kisgyerekként viselkedő robotot fejlesztenek Nagy-Britanniában2017-02-24T18:41:02+01:00

A túl sok ülés és a túl kevés testmozgás gyorsíthatja az öregedést

 A naponta több mint tíz órát ülő és kevés fizikai aktivitást végző idősebb nők sejtjei gyorsabban öregednek, mint azon társaiké, akik kevesebbet ülnek és többet mozognak napközben – állítják a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem orvostudományi karának szakemberei.

Az American Journal of Epidemiology című folyóirat internetes oldalán közölt eredmények szerint a napjában kevesebb mint 40 percnyi – mérsékelttől az erőteljesig terjedő – testmozgást végző és több mint tíz órát ülő nőknek rövidebb telomereik vannak, mint aktívabb társaiknak – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.

A telomer a DNS-t „becsomagoló” makromolekula, a kromoszóma végén helyezkedik el és feladata, hogy óvja a kromoszómát és megakadályozza, hogy sejtosztódáskor sérüljön a genetikai információ. Ahogy az ember öregszik, a telomerek rövidülnek, szerkezetük gyengül.

A folyamatot azonban felgyorsíthatják bizonyos egészségi és életmódbeli tényezők, úgy mint az elhízottság és a dohányzás. A rövid telomerek a szív- és érrendszeri betegségek, a diabétesz és bizonyos ráktípusok kialakulásának kockázatával vannak összefüggésben.

„Tanulmányunk szerint az ülő életmód gyorsítja a sejtek öregedését. A valódi életkor nem mindig egyezik a biológiaival” – mondta a tanulmányt vezető Aladdin Shadyab, az egyetem doktori hallgatója.

A vizsgálat csaknem 1500 idős, 64 és 95 éves kor közötti nő bevonásával készült, akik a Women’s Health Initiative (WHI) elnevezésű nagyszabású amerikai vizsgálat résztvevői voltak.

A résztvevőkkel kérdőíveket tölttettek ki és hét egymást követő napon át mérőműszert viseltek magukon a sétálással és alvással töltött órák alatt, hogy a szakemberek nyomon kövessék a mozgásukat.

Az eredmények szerint a napjában több mint tíz órát ülő és kevés testmozgást végző idősebb nők sejtjeinek biológiai életkora nyolc évvel magasabb, mint aktívabb társaiké.

Shadyab szerint ugyanakkor azoknál a nőknél, akik hosszú időt töltöttek ülve, de legalább 30 percnyi testmozgást végeztek naponta, nem észlelték a telomerek gyorsabb rövidülését.

A szakember szerint további vizsgálatokra lesz szükség annak megállapítására, hogy milyen összefüggésben van a testmozgás és a telomerek hossza a fiatalabb nemzedékek, valamint a férfiak esetében.

Forrás: MTI

 

 

Kevés tejterméket fogyasztanak a magyar gyerekek

2017.03.13.| Kevés tejterméket fogyasztanak a magyar gyerekek bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Felmérést végzett az MDOSZ a Danone Higgy az Álmaidban focikupa országos programján A gyerekek 30 százaléka mindössze heti 1-2 alkalommal iszik tejet, 8 százalékuk pedig egyáltalán nem fogyasztja a számukra alapvető fontosságú tápanyagokat tartalmazó [...]

A túl sok ülés és a túl kevés testmozgás gyorsíthatja az öregedést

2017.03.10.| A túl sok ülés és a túl kevés testmozgás gyorsíthatja az öregedést bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A naponta több mint tíz órát ülő és kevés fizikai aktivitást végző idősebb nők sejtjei gyorsabban öregednek, mint azon társaiké, akik kevesebbet ülnek és többet mozognak napközben - állítják a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem [...]

A túl sok ülés és a túl kevés testmozgás gyorsíthatja az öregedést2017-02-24T18:39:46+01:00

Tejben-bajban

Csípés nélkül is megbetegedhetünk vírusos agyvelő– és agyhártyagyulladásban: a nyers tej is veszélyes lehet

  • Az enyhe időjárás kitolhatja a kullancs terjesztette betegségek szezonját 
  • A kullancs encephalitis vírus a fertőzött kecske és tehén nyers tejében is fertőzőképes marad – az elmúlt években ez két járványt is okozott hazánkban
  • A kullancsencephalitist védőoltással meg lehet előzni, ám hazánkban becslések szerint alacsony az átoltottság
  • Sokkal több a felnőtt beteg, mert a gyerekeket a szülők alaposabban átvizsgálják
  • Az immunitás fenntartása érdekében emlékeztetőoltásokra is szükség van

A veszélyes betegségeket terjesztő kullancs egyre gyakrabban fordul elő városi környezetben, családi házak kertjében, parkokban, ráadásul az enyhe időjárás miatt a kullancs okozta betegségek szezonja ősz végéig is eltarthat – mutatnak rá a szakemberek. Hozzáteszik: a gyermekekhez képest a felnőttek körében lényegesen gyakoribb a kullancs okozta vírusos agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis), melyben szerepet játszhat többek között a kisgyermekkori szülői testkontroll és az egyre közismertebb védőoltásos védekezés lehetősége. A kullancsencephalitis vírus a nyers kecske- és tehéntejben is fertőzőképes marad, ezért ezeket csak megfelelő pasztörizálás, forralás után ajánlott fogyasztani. Az elmúlt években több nyers tej okozta járványt is jelentettek Magyarországon.

A többféle veszélyes betegséget – kullancsencephalitist (vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás), illetve a Lyme-kórt – is terjesztő kullancs előfordulása az elmúlt években időben és térben is egyre inkább kiterjedt.

“A téli hónapokat leszámítva egész évben találkozhatunk a vérszívókkal, a tavaszi-nyár eleji szezont az egyre hosszabb őszi periódus követi, ami akár november végéig is eltarthat – mutatott rá dr. Schneider Ferenc infektológus, a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórház osztályvezető főorvosa. Mindez elsősorban az enyhe teleknek, a változó globális éghajlatnak köszönhető,  a hatalmas távolságokat megtevő vándormadarak pedig új területekre is elviszik a fertőzést, ezzel is hozzájárulva az endémiás határok kiterjedéséhez.”

A WHO szerint a betegség egyre nagyobb problémát jelent a kontinensen, hiszen a központi idegrendszert támadó vírus egész Kelet-, Közép- és Észak-Európában jelen van. Folyamatos terjedését a klímaváltozás mellett a szabadtéri sportok növekvő népszerűsége is elősegíti. Riadalmat okozott, hogy idén olyan országban (Hollandiában) is előfordult kullancsencephalitis, ahol erre korábban nem volt példa.

Nem kell csípés a fertőzéshez

Kevesen tudják, hogy a nyers tej is lehet vírushordozó. Egyre divatosabb a nyers tehén- és kecsketej fogyasztása, sokan családi gazdaságokból vásárolják a friss tejet, amit nem forralnak fel fogyasztás előtt. Hazánkban több járványos megbetegedés is lezajlott az elmúlt évtizedben. 2007-ben Zala és Vas megyében okozott tömeges megbetegedést egy kecskefarmról származó kecsketej, a pasztörizálatlan tejben lévő kullancsencephalitis vírustól 25 ember betegedett meg, köztük a gazdaság tulajdonosai is. Az állományból egy kecske hordozta a vírust, de teje az egész mennyiséget megfertőzte. A kecskén egyébként nem jelentkeznek a betegség tünetei, a tej pedig viszonylag hosszú ideig, kb. 9-10 napig fertőző marad.

2010-ben az Őrségben a nyers, termelői tehéntej fertőzött meg sokakat, négy embert súlyosabban, ők kórházi kezelésre is szorultak. Néhány évvel ezelőtt egy nyugat-magyarországi gazda termelői tehéntejet árult a közeli falvak lakóinak, összesen 41 család vásárolt tőle nyers, pasztőrizáltalan tejet.2011 őszén legalább 7 embernél diagnosztizálták a kullancs okozta agyvelőgyulladást, ők mind az említett gazdától vett nyers tejet fogyasztották. A nyers tej valószínűleg sokkal több embert fertőzhet meg minden évben, ám mivel a betegség többnyire enyhe lefolyású, sokan nem is fordulnak orvoshoz.

Az Egyesült Államok vezető közegészségügyi intézete, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) tanulmányban ismertette, hogy 2012-ben három embert fertőzött meg kullancsencephalitis vírussal a nyers kecsketej fogyasztása Szlovéniában. A negyedik személy azonban, aki be volt oltva a betegség ellen, nem fertőződött meg.

Dr. Schneider Ferenc infektológus hangsúlyozta: “A családi gazdaságokból származó nyers kecske-, illetve tehéntejet csak felforralás után ajánlott fogyasztani. A pasztörizálás során a nyers tejben található kórokozók nagy része elpusztul, így fogyasztása biztonságosabbá válik. Találkoztunk olyan esettel is, amikor a nyers tejet csecsemőknek, gyerekeknek adták, de pasztörizálás nélkül ez felelőtlenség.”

Hazánkban a magas rizikójú területek a nyugati, délnyugati megyék közül főleg Zala, Somogy, Tolna, Baranya, Vas és Veszprém megye, északon elsősorban Nógrád és Borsod megye, illetve az Északi-középhegység.

A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az elszaporodó kullancsok miatt ma már nemcsak az erdőben, hanem a parkokban, játszótereken, hobbikertekben is megfertőződhetnek, akik nem védettek. A dús aljnövényzetet kedvelő parazita akár egy erdei túrázás, vagy kutyasétáltatás alatt is utat talál az emberhez.

 

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Tejben-bajban2017-02-24T18:38:33+01:00
POPUP
Copyright 2006-2022 | TÉT Platform Egyesület | Minden jog fenntartva | Készítette: >2KAL Kft. |