A cukorbetegség rizikófaktorai

A diabéteszes járványról készült tanulmányok azt mutatják, hogy a nem befolyásolható rizikófaktorok – például a népesség öregedése és a hosszabb túlélés – csak mintegy ötödik esetben magyarázza a betegség egyre emelkedő előfordulását. De akkor mi okozza a növekedést?

A növekedés elsősorban a befolyásolható rizikófaktorok, többek között a túlsúly és az elhízás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet fokozott előfordulásának köszönhető. Sajnos, sokan vélik úgy a közkeletű tévhit kapcsán, hogy a cukorbetegséget az étrendünkben, különösen az üdítőkben lévő cukor okozza. Erre nincsen tudományos bizonyíték, annak ellenére sem, hogy az utóbbi évtizedekben több kutatás témája is ez a feltevés volt. Az azonban biztos, hogy a kiegyensúlyozatlan, kalóriafelesleget tartalmazó étrend, az egészségtelen táplálkozás és az ezek miatt várhatóan fellépő túlsúly és elhízás már hozzájárulhat a diabétesz kialakulásához.

Az elhízás-járvány számai

Becslések szerint 2012-ben a diabétesz okozta összes haláleset 17 százalékáért a magas testtömegindex (BMI) volt felelős.

Mi az a BMI?

A testtömegindex (vagy angol rövidítéssel a Body Mass Index szavak összevonásával BMI) egy mutatószám, amely a testsúly és az egészségi kilátások közötti összefüggésre mutat rá. Kiszámításához a kilogrammban mért testtömeget el kell osztani a testmagasság méterben mért értékének négyzetével. Mértékegysége így a kg/m2, általában véve 20-25 között tekintjük normálisnak, efölött túlsúlyról, majd elhízásra, alatta soványságról beszélünk. A BMI index egyszerű mutató, egyéni tényezőket nem vesz figyelembe, ezért sokan támadják, ám máig nagyon jól és egyszerűen használható a kockázatok felbecslésére.

A BMI értékét néhány jól használható online kalkulátorral is kiszámíthatja. A HáziPatika.com oldalán például ilyet talál.

Az Európai Régióban a 18 éves és annál idősebb felnőttek körében a túlsúlyosság előfordulása a férfiak esetében csaknem 63 százalék, a nőknél 55 százalék. Magyarországon 2014-ben a felnőtt lakosság 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott volt. A nők 62 százaléka, a férfiak 67 százaléka, összesen mintegy 5 millió ember rendelkezett súlytöbblettel, tehát háromból egy felnőtt elhízott és egy pedig túlsúlyos! Mind a mozgásszegény életmód, mind pedig a túlsúly vagy elhízás előfordulása a magas jövedelmű országokban a leggyakoribb.

A cukorbetegség megelőzése

A diabéteszes járvány megfékezésének egyetlen biztos módja, ha megakadályozzuk, hogy az emberek cukorbeteggé váljanak. A növekvő testsúllyal összefüggő egészség-kockázatok jelentős része, ennélfogva a diabétesz fokozott kockázata is gyermekkorban és a fiatalok körében jelenik meg először. A 2-es típusú diabétesz kialakulásának megelőzésében illetve késleltetésében már egyszerű életmódbeli változtatások is hatékonynak bizonyultak.

Minden életkorban tehetünk a 2-es típusú diabétesz és szövődményeinek a megelőzéséért, ha betartjuk a következőket:

1. az egészséges testsúly elérése és megtartása
2. testmozgás – legalább 30 perc rendszeres, közepes intenzitású testmozgás szinte minden nap, fogyókúra esetén ennél több
3. napi 3-5 adag gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó egészséges étrend, csökkentett cukor- és telített zsírsav-bevitel
4. a dohányzás kerülése – a dohányzás növeli a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) kockázatát.

A cukorbeteg felnőttek körében 2-3-szor magasabb a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya, mint a nem diabéteszes felnőttek körében. Fontos szerep vár az állami és a magánszektorra is: olyan irányelvek és programok kidolgozása és megvalósítása a cél, amelyek javítják a diabétesz előfordulásával és következményeivel kapcsolatos ismereteket, több testmozgásra ösztönöznek és meg is teremtik ennek lehetőségét, továbbá hozzáférhetőbbé és megfizethetőbbé teszik az egészséges élelmiszereket, miközben megnehezítik vagy kevésbé vonzóvá teszik az egészségtelen ételek fogyasztását.

Fontos hangsúlyozni, hogy az egészséges táplálkozásnak csak egy részét jelentik az élelmiszerek, nagyon sok múlik azon is, hogy milyen technológiával, milyen ételt készítünk belőlük az otthonainkban. A hazai konyhára jellemző, hogy az amúgy egészséges alapanyagokból is hajlamosak vagyunk egészségtelen eredményt kihozni, gondoljunk itt például a zöldborsóra, amelyből sokszor készül cukrozott, rántással elkészített főzelék, vagy akár a bundázott, rántott, esetenként tartármártással tálalt zöldségfélékre.

Természetesen eredményesen csökkenthető a problémát okozó tápanyagok fogyasztása, ha odafigyelünk a magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerekre, és ezek arányát csökkentjük bevásárlásaink során. Az utóbbi években több országban, így hazánkban is adót vetettek ki az egészségtelennek vélt élelmiszerekre, így növelve azok árát, amitől a fogyasztás csökkenését várták. Bár hivatalos eredmények még nincsenek, az biztos, hogy az egyéni felelősség kihangsúlyozása és a táplálkozással kapcsolatos ismeretek bővítése is hasznos eredményeket hozhat.

Készült a WHO Európai Regionális Irodájának anyaga alapján. További információkért keresse fel a www.euro.who.int/diabetes honlapot!