Például úgy, ha sütemény készül belőle! A finomliszt a magyar háztartások alapvető élelmiszere, azonban érdemes megnézni, mire használható igazán, és mennyire illeszthetők be a kiegyensúlyozott táplálkozásba a vele készülő ételek.

A finomliszt valójában nem az ízéről kapta az elnevezését, hanem az őrléséről: ez a legkisebb szemcseméretűre, azaz a legfinomabbra őrölt lisztfajta. Ha már az elnevezésnél tartunk, akkor érdemes tisztázni azt is, hogy finomliszt néven a búzából készült lisztet értjük, de liszt előállítható más gabonafélék magjából, sőt liszt néven ismerjük egyes gumók vagy éppen a hüvelyesek őrleményeit is, így van rizs- vagy kukoricaliszt, de borsó- vagy burgonyaliszt is.

A TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője, Antal Emese dietetikus, szociológus segít eligazodni a Szupermenta olvasóinak a lisztek fehér világában. „A liszt az élelmiszerkönyv szerint a gabonafélék terméséből, azok héjának részleges vagy teljes eltávolításával őrléssel készülő finom szemcséjű termék. A búzafinomliszt előállításhoz csak étkezési búza használható fel, és szinte kizárólag a mag belsejéből készül, így alacsony korpatartalmú, világos színárnyalatú lesz, amelyet a háztartásokban például sűrítési műveletekhez – rántáshoz, habaráshoz – sütemények, kalácsok, édes és sós tészták, valamint palacsintatészta készítéséhez használunk. Nem feledkezhetünk meg a hagyományos magyar konyhatechnológiai műveletről, a panírozásról sem, amelyhez többek között szintén finomliszt szükséges. Az élelmiszeripar pedig főleg cukrászati készítményekhez használja a finomlisztet.”

Miért BL55?

A finomliszt csomagolásán gyakorlatilag minden esetben megtaláljuk ezt a jelölést. De vajon mit rejtenek a betűk és a szám? A B betű a búzát, az L a liszt típusú (apró szemcsézettségű) terméket jelöli. A szám pedig a termék hamutartalmát mutatja, minél nagyobb, annál több korpa, azaz rost található a lisztben. A BL55 liszt hamutartalma a Magyar Élelmiszerkönyv szerint legfeljebb 0,60 tömegszázalék lehet, ami elég alacsony szám.

A liszt helye étrendünkben

A búzalisztet sokan teljesen kiiktatják az étrendjükből, ennek okaként a benne lévő glutént, vagy magas energia- illetve szénhidrát-tartalmát megjelölve. Antal Emesét erről is megkérdeztük: „A búzafinomliszt 100 grammonként kb. 320-350 kcal energiát és 68-72 gramm szénhidrátot, azaz keményítőt tartalmaz. Fehérjetartalma is jelentős, 9-10 gramm tíz dekánként, amely mellett 2-3 gramm rostot is találunk. Mivel teljes egészében a héjától megfosztott gabonaszem belsejéből készül, vitamin-, ásványi anyag és rosttartalma csak töredéke a teljes kiőrlésű liszteknek, ezért a finomliszttel valóban érdemes óvatosan bánni, és ahol lehet, a teljes kiőrlésű változatot használni helyette. Persze, ez egy finom tésztájú süteménynél a legtöbbször nem lehetséges, azonban minden más konyhai műveletnél elővehetjük az étrendünk szempontjából előnyösebb teljes kiőrlésű változatokat – magyarázza a szakértő. „Fontos tudni, hogy a búzafinomliszt – mint minden búzaliszt – tartalmaz glutént, ezért azok, akik gluténérzékenyek (cöliákiások), a legkisebb mennyiségben sem fogyaszthatják. Egyre több emberrel találkozom azonban, akik a glutént mint „univerzális rosszat” iktatják ki étrendjükből, mert valamilyen táplálkozási irányzat vagy – még rosszabb esetben – önjelölt táplálkozási tanácsadó ezt javasolja számukra. Ennek semmilyen megalapozott oka nincs, a gluténmentes étrend egészséges emberek számára nem jelent előnyt, vagyis egészségesebb választást”- folytatja. „Az emberek többsége azonban általánosságban nem tartja egészségesnek a búzalisztet és a belőle készült ételeket, élelmiszereket sem. A TÉT Platform által elvégzett reprezentatív kutatásban a fehér lisztből készült ételeket ötfokú skálán mindössze 1,9 pontra értékelték a résztvevők, amikor az volt a kérdés, hogy az adott élelmiszer mennyire illeszthető be az egészséges étrendbe. Sőt, a többség úgy gondolja, hogy az egészségtelen étrend egyik fő jellemzője, hogy sok fehér lisztből készült ételt, élelmiszert tartalmaz. Bár ennek van némi igazságtartalma, azt nem jelenthetjük ki, hogy a búzából készült, fehér, vagy éppen a finomliszt egészségtelen lenne. Ennek is megvan a helye az étrendünkben, mint bármilyen más élelmiszernek, ha ügyelünk a változatosságra és a kiegyensúlyozottságra. A finomliszt nélkülözhetetlen a háztartásokban, a búzaliszt és az abból készült ételek, termékek pedig általában nagyon fontos részét képezik az étrendünknek. Természetesen ahol lehet, válasszuk a teljes kiőrlésű lisztből készült termékeket, de ettől még bűntudat nélkül fogyaszthatunk hagyományos liszttel készült termékeket is, ha a mértéket betartjuk.” – összegez a dietetikus.

Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]