Fehér, folyékony, dobozban van – a tej és a növényi italok között sok hasonlóságot találhatunk. Vajon a tápanyagok szempontjából is párhuzamot vonhatunk a tehéntej és a szójaital között?

A szóját egyes történelmi források szerint már több ezer éve fogyasztják Ázsiában, a nyugati világban azonban csak a múlt század nyolcvanas éveiben jelent meg. Még ennél is rövidebb múltra tekinthet vissza a belőle készült ital népszerűsége, ám napjainkban egyre többen fogyasztják ezt, vagy más növényi alapanyagokból – például zabból, mandulából vagy kókuszból – készült változatait tej helyett. Sokan éppen ezért a szójából készült italt szójatejnek nevezik, ám a gyártók és a forgalmazók helyesen, szójaitalként forgalmazzák, így a pontos szóhasználat érdekében mi is így hivatkozunk rá. A Magyar Élelmiszerkönyv szerint ugyanis a tej kizárólag állati eredetű termék lehet, amelyhez semmit sem vettek el belőle (kivéve a zsírtartalom beállítását).

A szójaitalt legtöbben laktózérzékenység vagy tejfehérje-allergia miatt fogyasztják, azonban sokan azért szerepeltetik étrendjükben, mert egészségesebbnek gondolják a tejnél. Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét elsőként arról kérdeztük, hogy helyettesíthető-e a tej szójaitallal: „Miközben igaz az, hogy a laktóz-intolerancia előfordulása emelkedik, a szójaital fogyasztóinak döntő többsége mégsem ezért, hanem inkább előnyös, vagy annak vélt tulajdonságai miatt issza. A tápanyagtartalmat tekintve viszont valóban nincs túl nagy eltérés a két ital között: egy dl szójaital kb. 10-15 százalékkal tartalmaz kevesebb kalóriát, mint ugyanannyi 2,8%-os zsírtartalmú tej. Fehérjetartalma kissé magasabb is annál, azonban fontos megemlíteni, hogy bár ez nagyon jó minőségű, de nem teljes értékű fehérjét jelent, azaz nem tartalmazza a szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavak mindegyikét. Szénhidrátból valamivel kevesebb van a szójaitalban, mint a tejben, és mivel laktózt eredeténél fogva nem tartalmaz, az erre érzékenyeknek jó választás lehet” – avat be a dietetikus, aki szerint azonban a hasonlóság még nem elegendő ok arra, hogy szójaitalra cseréljük a tejet az étrendünkben. „A szójaital fehérjéi kevésbé értékesek az emberi szervezet számára, mint a tejé, azonban van még néhány más ok is, ami miatt érdemes odafigyelni a vásárláskor és a fogyasztáskor. A szójaitalból hiányzik, vagy kisebb mennyiségben van jelen a tejben amúgy meglévő vitaminok egy része, ezért érdemes olyan terméket keresni, amelyet ezek hozzáadásával, esetleg kalciummal is dúsítottak. A rendszeres, nagyobb mennyiségű fogyasztásnál figyelembe kell venni azt, hogy a szója számos olyan anyagot tartalmaz, amely rontja vagy gátolja egyes tápanyagok hasznosulását. Jelenlétük miatt a szójabab nyersen nem is fogyasztható, de a hőkezelt termékekben már sokkal kisebb mennyiségben vannak jelen. Az anti-nutritívnek is nevezett vegyületek között említhetjük a fitátot, amely a kalcium hasznosulását zavarja, vagy például azt, amelyik a szervezet fehérjebontó enzimének, a tripszinnek működését gátolja. Ezért a biztonságos szójaital-fogyasztás napi határát nemrégiben 8 dl-nél húzta meg az FDA, az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala” – összegzi a szakértő.

A szójának, így a belőle készült szójaitalnak is van jó néhány pozitív hatása. Ezek közül elsőként az úgynevezett izoflavonoid vegyületeket (egyfajta növényi „ösztrogén-hormonok) érdemes említeni, amelyek kutatások szerint hozzájárulnak a változókori csonttömeg-vesztés csökkenéséhez. A szójában nagyobb mennyiségben megtalálható szterinek pedig az LDL-koleszterinszint mérséklésében játszanak szerepet, ami szintén előnyös hatású. Az érelmeszesedés és a szív- érrendszeri betegségek szempontjából ráadásul a szója zsírsav-összetétele is jótékony hatású, így a szójaital rendszeres, kis mennyiségű fogyasztása a kiegyensúlyozott, vegyes étrend része lehet.

Érdekesség, hogy a szója olyan aktív anyagot is tartalmaz, amelynek káros vagy hasznos tulajdonságában máig nincs egyetértés. Az izoflavonok állatkísérletek szerint egyes daganatos megbetegedések gyakoriságát csökkentik, míg bizonyos körülmények között éppen ellenkező, azaz rákkeltő hatást fejtenek ki. A több mint ötven kutatás eredményeit figyelembe vevő FDA szerint ezért is javasolt a mérsékelt fogyasztáshoz tartani magunkat.

Végül, de nem utolsósorban érdemes arra figyelni, hogy míg a tejfehérje-érzékenyeknek jó választás a szójaital a tej pótlására, a szója maga is erős allergén, így sokan érzékenyek rá. Szójaitalt vagy más szójából készült élelmiszert ne adjunk egy éves kor alatti gyerekeknek.

Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]