A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát

Az élelmiszerkezelés higiéniájának fokozása csökkenti a koronavírus fertőződés kockázatát is, és sok tekintetben megkönnyíti életünket. Ezt szem előtt tartva a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság és a TÉT Platform kiadványt állított össze, „Konyhai higiéniai és élelmiszer biztonsági útmutató humán járványügyi veszélyhelyzet idején” címmel, mely segíti a vásárlókat a biztonságos konyhai higiéniai és élelmiszer biztonsági folyamatok kialakításában és betartásában.

 

„A konyhának kiemelkedő szerepe van otthonunkban! Legyen szó főzésről, étkezésről vagy egy kis   lazításról, a konyha a családi élet központi színtere. Érdemes tehát kiemelt figyelmet szentelnünk a tisztán tartására. Itt élelmiszereket dolgozunk fel. Akár járvány idején vagyunk, akár az átlagos mindennapokat éljük, elengedhetetlen a konyha megfelelő takarítása, főleg akkor, ha többen használják.” – mondta dr. Pleva György, a Nébih élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatója.

A kiadvány a bevásárlás megtervezésétől kezdve, a csomagolt és csomagolás nélküli élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök és egyéb termékek megvásárlásán, szállításán, tárolásán, előkészítésén és elkészítésén keresztül, a maradékok tárolásáig és újra felhasználásáig számos jó tanácsot kínál. Ugyanakkor szót ejt a mosogatás, a hulladéktárolás, a konyhai kisgépek higiéniája és általában a konyha, mint élettér fokozott tisztántartásának fontosságáról is.

A táplálkozással kapcsolatos tévhitek ilyenkor különösen károsak lehetnek, ezért csatlakozott a kiadvány szerkesztéséhez a TÉT Platform. Antal Emese dietetikus, szociológus szerint az átgondolt, tudatos táplálkozás és az élelmiszerek megfelelő ismerete társadalmi szinten is hasznos: „Ha pánikreakció és felhalmozás helyett a szakértők tanácsai alapján tájékozódunk, és kreatívan, a rendelkezésünkre álló élelmiszereket változatosan felhasználva állítjuk össze étrendünket, akkor nemcsak egészségesek maradhatunk, hanem a veszélyhelyzet élelmiszeripari és -kereskedelmi hatását is csökkenthetjük” – fogalmaz a TÉT Platform szakmai vezetője.

A Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke, prof. dr. Rurik Imre szerint a mostani veszélyhelyzet idején is sokaknak segíthet a fontos és gyakorlatias konyhai tanácsokat összegző kiadvány: „A táplálkozás alapvető élettani folyamat, amely nagyfokban befolyásolhatja egészségi állapotunkat. A mostani járványhelyzetben a szervezet védekezőképességének fenntartásában felértékelődik a változatos táplálkozás, a megfelelő konyhai higiénia, elkerülendő az ételfertőzés miatti megbetegedést, vagy kórházba kerülést” –  mondja a neves szakmai társaság vezetője.

Bízunk benne, hogy a Konyhai higiéniai és élelmiszerbiztonsági útmutató járvány idején című kisokosunkban fellelhető témák hasznos és megfontolandó gyakorlati tippeket adnak nemcsak a konyha terén kezdők számára, hanem a már rutinosabb háziasszonyok is találhatnak olyan új ismereteket, amelyeket a mindennapok során is hasznosíthatnak.

A kiadvány letölthető a Nébih weboldaláról https://portal.nebih.gov.hu/koronavirus, az Ételt csak okosan! kampány weboldaláról (eteltcsakokosan.hu/szakertovalaszol/konyhaiutmutato), illetve a http://nebihmondja.hu weboldalról, valamint természetesen a TÉT Platform weboldaláról is.

  1. április 21.

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, TÉT Platform Egyesület, Magyar Táplálkozástudományi Társaság

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát2020-04-21T11:47:05+02:00

Sonka-kisokos húsvétra

Nincsen húsvét sonka nélkül, de ha finom falatokat szeretne az ünnepi asztalra tenni, érdemes felkészülten érkezni a pultokhoz. Megmutatjuk, mire kell figyelni sonkavásárláskor, és tippet adunk, hogy lehet egészségesebb a hidegtálak királya.

A sonka a sertés egyik legértékesebb részéből, a hátsó combból készül. Hogyan lett belőle hagyományos húsvéti étel? Régebben télen vágták a disznókat, a jó sonka pedig hetekig, hónapokig készült, ráadásul csak ez volt sokáig eltartható. Így éppen húsvétra lett készen, mellé pedig a szintén jól tárolható kolbász és friss tojás került az ünnepi asztalra.

A sonka tápláló fogás, sőt inkább nehéznek számít, tíz dekájában 200-250 kalória mellett 15-25 gramm zsírt találunk. Miért ajánlják akkor mégis oly sokszor a fogyókúrázóknak is? Erre a kérdésre már Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője válaszol. „Sokféle sonka létezik, más kerül a húsvéti hidegtálra és más a szendvicsbe vagy a salátába. A gépsonkák jellemzően nagy hús- és alacsony zsírtartalmú termékek, ezért energiatartalmuk mérsékelt. A hagyományos sonkák zsírosabbak, azonban sokat tehetünk a kalóriák csökkentéséért, ha a látható zsírosabb részeket a tányéron hagyjuk” – tanácsolja a szakértő. A húsvéti sonka mellé sok zöldséget, fehér helyett teljes kiőrlésű kenyeret érdemes fogyasztani, így a gazdagabb ízek mellett a gyomrunkat is kíméljük.

Milyen sonkákat vásárolhatunk?

Alapvetően négyféle sonka kínálja magát a pultokon: a hagyományos parasztsonka mellett vásárolhatunk nyers, hőkezelt (főtt vagy sült), esetleg formában vagy bélben hőkezelt sonkákat. A parasztsonka egész, csontos-bőrös comb, amelyen legfeljebb két centi vastag szalonna van. Szárazon pácolják, hidegen több hétig vagy hónapig érlelik, hidegen füstölik.

A nyers sonka hasonlóan készül, azonban rövidebb ideig érlelik, emiatt kevesebb ideig tartható el. A gyorspácolt sonkákat konyhasót és nitritet tartalmazó páclével – ami maximum a termék tömegének negyede lehet – injektálják be, néhány napig érlelik majd meleg vagy hideg füsttel füstölik, a főtt változatokat 72 fokon főzik.

A dietetikus szerint a legfontosabb, hogy ismert, megbízható helyen vegyünk sonkát. Alkalmi, ünnepi termékről van szó, ezért ne az alacsonyabb ár legyen a döntő. Nézzük meg alaposan a címkét: ezen ellenőrizzük a termék nevét és lejárati idejét. Ha gyorspácolt sonkát veszünk, nem kell, hogy a felsorolt adalékanyagok elriasszanak, mivel mennyiségüket szigorúan szabályozzák. Nyomkodjuk meg a sonkát, ha könnyen összenyomható, esetleg levet ereszt, akkor az gyenge minőségre, sok felhasznált páclére utal.

A sonka nagyon sós: az előírások szerint maximum 5 százalék lehet a sótartalma, ezt a legtöbb esetben meg is közelítik. A napi ajánlott sóbevitel 5 gramm, tehát ezt csupán 10 dkg sonkával el is érhetjük. Érdemes óvatosan falatozni, mert a magyar lakosság sóbevitele így is közel háromszorosa az ajánlottnak!

Tudta-e?

Húsvétkor egy átlagos magyar család asztalára a sonkát is beleértve mintegy 2,5 kg húsárú kerül. A piacokon és az üzletekben egyaránt a hagyományos parasztsonka fogy a legnagyobb mennyiségben. Ha pedig egy ideje már nem látott a polcokon baromfisonkát, az nem véletlen: két éve szigorították az előírásokat, így baromfimellből és combból már nem készíthető sonka elnevezésű húsáru.

 

Sonkát főzni igazán egyszerű: egy nappal előtte áztassa be hideg vízbe, amit főzés előtt leönt róla. Ezzel a lépéssel a sonka sótartalmát is jelentősen csökkenti. A főzőedényben öntse fel annyi hideg vízzel, ami ellepi, és lassan, gyöngyözve főzze annyi órán át, ahány kilogramm a sonka tömege. Végül hagyja a levében kihűlni.

Sonka-kisokos húsvétra2020-04-01T16:00:06+02:00

Koronavírus étkezési kisokos

Infografikán a legfontosabb táplálkozási kérdések

A koronavírus-járvány miatti korlátozások hatására az emberek drámai módon vásárolják fel a különböző élelmiszereket. A Napi Táptudás blog kezdeményezésére táplálkozástudományi szakemberek és dietetikusok, valamint szervezetek fogtak össze, így elkészült egy tájékoztató infografika, amely segít a lakosság számára a legégetőbb kérdéseket megválaszolni.

 

A szakértők célja, hogy a legfontosabb információk gyorsan és közérthető formában minél több emberhez eljussanak. Érdemes-e élelmiszert felvásárolni? Miből mennyi legyen otthon? Biztonságosak-e a tartós élelmiszerek? Mire figyeljünk fokozottan az élelmiszerbiztonság kapcsán? Szükséges-e étrendkiegészítőket szedni? Az elkészült anyag ezekben a kérdésekben segít támpontokat adni.

Az ötletgazda, Papp Andrea táplálkozástudományi szakember szerint a legfontosabb az, hogy próbáljunk higgadtnak maradni és gondoljunk másokra is. „Fantasztikus volt látni, hogy alig két nap alatt mennyien fogtunk össze, hogy segítsünk az embereknek. Mindenki segíthet másoknak azzal, ha nem vásárol több élelmiszert annál, mint amennyi valóban szükséges. Véleményem szerint a legnagyobb veszély, ami most az élelmiszer-ellátást fenyegeti az az, ha megrohamozzuk a boltokat és hónapokra betárazunk. Így valóban akadozhat az ellátás. Bár az infografikára csak a leglényegesebb információk fértek rá, de mindannyian igyekszünk részletesebb segítséget nyújtani az oldalainkon.”

Az egészséges táplálkozás alapelveinek követése most is elengedhetetlen, ahogy azt Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) főtitkára is hangsúlyozza: „Fontos, hogy a karantén idején is próbáljuk betartani az egészséges táplálkozás szabályait. Készítsünk zöldséges ételeket, együnk naponta egyszer valamilyen teljes értékű gabonából készült ételt, fogyasszunk rendszeresen sovány tejtermékeket, hüvelyeseket, olajos magokat, halat, tojást. Folyamatos nassolás helyett tartsunk napirendet, amihez napi három-öt étkezés tartozik. Ha unatkozunk vagy stresszelünk, evés helyett mozogjunk kicsit vagy olvassunk bele egy jó könyvbe.”

Zsigovits Angelika, a Smartfood Coach táplálkozástudományi szakembere a túlevés veszélyeire hívja fel a figyelmet: „Beszélnünk kell arról is, hogy az érzelmi evés kockázata hatványozottabban előfordulhat ezen időszak alatt, amit a stressz, szorongás, magány, unalom, szomorúság, harag egyaránt okozhat. Nem érdemes irreálisan nagy mennyiségű alapanyagot felhalmozni otthonunkban, így a túlevés rizikóját is csökkenthetjük. Állítsunk fel magunknak egy napirendet, melyben legyenek ismétlődő, egészséget támogató, rituálészerű szokások, mint például a napi ötszöri étkezés, folyadékfogyasztás, és rendszeres otthoni testmozgás.”

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint ilyenkor is fontos a tudatosság, úgy a bevásárlás, mint a táplálkozás során: „Felelős emberként csak annyi élelmiszert vásároljunk, amennyi a saját szükségleteinket fedezi. Gondoljunk másokra, és persze ne feledjük azokat sem, akik az élelmiszereinket előállítják és elérhetővé teszik. A mostani időszak legyen inkább egy új, tudatosabb és egészségesebb életmód kezdete, és ne az unaloműző evésé” – fogalmaz a szakértő.

A Felelős Gasztrohős Alapítvány igazgatója, Varga Judit az élelmiszerpazarlás megelőzésére hívja fel a figyelmet: „Most kiemelten fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy lehetőleg ne pazaroljunk el élelmiszert. Érdemes okosan kihasználni a fagyasztónk kapacitását, akár előre megfőzni néhány nagyobb adagot, amit később csak ki kell olvasztani. Jól jöhetnek a száraz hüvelyesek, a jól tárolható zöldségek, és az olyan ételmentő receptek, mint a mákos guba. Ki tudja, akár még néhány hasznos új konyhai szokást is felvehetünk ezalatt a furcsa időszak alatt!”

A projekt grafikusa, Kőfaragó Anna szerint is rendkívül fontos, hogy a lakosság hiteles információkhoz jusson: “Fontosnak tartom, hogy ezekben a bizonytalan időkben, amit a járvány okoz, a félelemkeltés helyett valós szakértői információkat és segítséget kapjanak az emberek. Hiszem, hogy a grafika nyelvén az információk fogyaszthatóbbak, jobban átláthatóbbak és szemléletesebbek, ezért sokakhoz juthat el ez az étkezési kisokos. Így örömmel vállaltam, hogy a grafikai munkámmal segítsem a szakmai tájékoztatást. Mert hiszem, hogy ezzel nő az esély, hogy egyre többen megfontoltan és tudatosan vásároljanak és étkezzenek ebben a krízishelyzetben.”

Az infografikákat letöltheti innen:

A kiadvány angol nyelven is elérhető / The Coronavirus Nutrition Guide infographics are also available in English:

A Koronavírus Táplálkozási Útmutató elkészítésében számos szakember vett részt:

Az infografikát Kőfaragó Anna grafikus készítette.

Az információs anyag létrejöttét támogató szervezetek: Magyar Táplálkozástudományi Társaság, TÉT Platform Egyesület, Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, Felelős Gasztrohős Alapítvány

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Koronavírus étkezési kisokos2020-04-01T15:56:24+02:00