A mediterrán étrend jótékony hatással lehet az idős emberek agyának egészségére

A mediterrán étrendet követő idős emberek agyának térfogata kevesebbet csökkent három év alatt, mint azon társaiké, akik a vizsgált időszakban nem követték pontosan az egyebek között olívaolajban, babfélékben, friss gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet – derült ki a Neurology című orvosi folyóiratban megjelent tanulmányból.

„Ahogy öregszünk, agyunk zsugorodik és veszítünk agysejtjeinkből, ami hatással lehet a tanulási folyamatokra és a memóriára” – mondta a tanulmányt vezető Michelle Luciano, az Edinburghi Egyetem kutatója.
 A szakemberek 967 olyan hetvenéves kor körüli skót ember táplálkozási szokásait vizsgálták meg, akik nem szenvedtek időskori elbutulásban – ismertette a tanulmányt a Medicalxpress című egészségügyi portál.
 Az alanyok közül 562-en MRI-vizsgálaton estek át nagyjából 73 éves korukban. A vizsgálat során megmérték agyuk és szürkeállományuk térfogatát, továbbá az agykéreg – az agy lebenyeinek külső rétege, amely fontos szerepet játszik a gondolkodás, a beszéd, a tudatosság és az emlékezet irányításában – vastagságát. Három évvel később ebből a csoportból 401 ember esett át újabb MRI-vizsgálaton, amelynek eredményeit összevetették azzal, hogy az érintettek mennyire pontosan követték a mediterrán étrendet, amely bővelkedik a gyümölcsökben, zöldségekben, olívaolajban, babfélékben és gabonaszemekben, valamint mérsékelt mennyiségű halat, tejterméket, bort és korlátozott mennyiségű vörös húst, valamint szárnyast tartalmaz.
 Azok az alanyok, akik nem követték pontosan a mediterrán étrendet, nagyobb eséllyel veszítettek többet agytérfogatukból a három év alatt, mint azok, akik szigorúan figyeltek a táplálkozásukra. A kutatók ugyanerre az eredményre jutottak, miután számításba vettek olyan, az agytérfogatot befolyásolni képes tényezőket, mint a kor, az iskolai végzettség, a cukorbetegség és a magas vérnyomás. A vizsgálat ugyanakkor nem mutatott ki összefüggést a szürkeállomány térfogata vagy az agykéreg vastagsága és a mediterrán étrend között. Az eredmények szerint a hal- és a húsfogyasztás továbbá nincs kapcsolatban az agyi változásokkal, ami ellentmond korábbi tanulmányok eredményeinek.”Lehetséges, hogy a mediterrán étrend többi összetevője, vagy épp az alapanyagok kombinációja a felelős a megfigyelt összefüggésért” – jegyezte meg Luciano, hozzátéve, hogy a korábbi tanulmányokkal ellentétben a mostani kutatás nem egyetlen időpontban mért eredményekre alapozva, hanem hosszú távon vizsgálta az alanyok agyának változását. „Tanulmányunk során először az alanyok táplálkozási szokásait vizsgáltuk meg és csak utána agyuk térfogatát, ami azt sugallja, hogy az étrend hosszú távú védelmet nyújthat az agynak” – hangsúlyozta a szakember, elismerve, hogy nagyobb méretű tanulmányokra lesz szükség a mostani eredmények megerősítéséhez.

Forrás: MTI

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A legszaftosabb hungarikum

2022.09.05.| A legszaftosabb hungarikum bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A debreceni páros kolbász négy éve hungarikum, azaz hazai specialitás. Azonban már jóval ezelőtt nagyon kedveltük ezt a szaftos, paprikás kolbászkát, amely mindig párban érkezik. Vajon mennyit falhatunk fel belőle? Az egyre inkább trendivé [...]

A mindenízű mártás

2022.09.05.| A mindenízű mártás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A ketchup nélkül sok étel szinte elképzelhetetlen: a hamburger, a hotdog és a sült krumpli hűséges kísérője hosszú utat járt be addig, hogy szinte mindenki kedvelje. Igaz, ehhez az kellett, hogy már ne is [...]

A mediterrán étrend jótékony hatással lehet az idős emberek agyának egészségére2017-02-21T16:27:29+01:00

NŐK vs. FÉRFIAK: kinek a terepe a magyar konyha?

Átlagosan napi egy órát töltünk a tűzhely mellett

Majd száz éve március 8-a a nőkről szól az egész világon. A Nőnap alkalmából egy hazai közvéleménykutató cég feltérképezte, mennyire tartjuk fontosnak a hagyományosan női szerepkörbe tartozó főzést és hogyan készülnek a párok a konyhában erre a napra. A rövid konyhai helyzetjelentésből többek között az is kiderült, hogy a magyaroknak több mint a fele (52%) nagyon szeret főzni.

A 25 és 50 éves korosztály körében készült friss kutatás eredményei azt mutatják, hogy a nők több időt töltenek a konyhában és még mindig jobban szeretnek főzni, mint a férfiak. A házimunkák azonos arányú felosztásával viszont mindkét nem egyetért.

Átlagosan napi 58 perc a konyhában

Hazánkban a nők hétköznap 58 percet, hétvégén 107 percet töltenek átlagosan a konyhában, az ellenkező nem képviselői pedig ennek kevesebb, mint felét, hétköznap 26 percet, hétvégén 42 percet. Az étkezésre fordított időben nincsenek ilyen nagy különbségek a két nem között. Elmondható azonban, hogy a férfiak hétköznaponként este több időt fordítanak az étkezésre, mint a nők, és inkább csak hétvégén jellemzőek a közös étkezések.

Kinél van a fakanál?

A „gyengébbik nem” képviselőinek csaknem kétharmada, míg a férfiaknak mindössze 37%-a állítja azt magáról, hogy nagyon szeret főzni.

A nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálata is a fentieket erősíti. Párválasztásnál nem különösebben szempont az, hogy a leendő partner tud-e főzni vagy sem, bár a férfiaknak ez fontosabb, mint a nőknek.

Azzal az állítással, hogy a konyhai teendők ellátása női feladat, közel fele-fele arányban értenek egyet a megkérdezettek, noha itt is megfigyelhető, hogy az egyetértők aránya a férfiak körében egy kicsit magasabb. A konyhai teendők közül a főzést 52% közös feladatnak, míg 46% inkább a nőinek tartja, ennek megítélésében nem mutatkozik eltérés a nemek között.

Férfi a konyhában!

A konyha nálunk is az édesanyám felségterülete volt, de gyerekkoromban szinte minden nap ott álltam mellette és néztem, hogy hogyan áll össze az a csoda, amit az asztalra tesz. Szerintem az nem kérdés, hogy ma már a férfiaknak is ki kell venniük a részüket a házimunkából. Nekem természetes volt, hogy én a főzést választom. Különösen az elmúlt pár évben vált a szenvedélyemmé, mert számomra ez alkotás, ami tökéletesen kikapcsol. Ma már nálunk megfordult helyzet a magyar átlaghoz képest, mert a konyha az én terepem lett, sokkal többet sütök-főzök, mint a párom. Persze nagy terveim is vannak ezzel, de egyelőre a szűk körű elismeréseket is boldogan gyűjtöm be otthon! Tényleg csak biztatni tudok mindenkit, hogy bátran fogjon fakanalat és kezdjen el kísérletezni az ízekkel. A „házi” Michelin-csillag a férfiak számára is elérhető!” – mondja a gasztroblogger Sass Dani, a Konyhafőnök legutóbbi szériájának döntőse.

Egyéb feladatok a háztartásban

A felmérés során arra is fény derült, hogy a magyar férfiak és nők véleménye nem tér el jelentősen egymástól a háztartási munkák megosztásáról.

A mosogatást és a takarítást közel minden harmadik válaszadó tartotta inkább női, míg kétharmada közös feladatnak. A bevásárlást és a közös programok szervezését a nagy többség szintén közös feladatnak érzi. Az egyedüli tevékenység, amit zömmel inkább férfi feladatnak tartanak, az a lakásban elvégzendő kisebb javítások és a barkácsolás.

A női és férfi válaszadók között egyetlen „konfliktus” a családi kassza kezelése körül alakult ki. A válaszadók kétharmada közös feladatnak tartja a házi költségvetés kialakítását, azonban a férfiak negyede és a nők 37%-a inkább a saját neméhez sorolná a pénzügyek feletti döntés jogát.

Azzal, hogy a házimunka ugyanannyit ér, mint a fizetett munka, a nők valamivel markánsabban értenek egyet, mint a férfiak, bár szerencsére az „erősebbik nem” is értékeli az otthon elvégzett munkát, mert az ő többségük is ezen az állásponton van.

Nőnapkor igen?

A nőnap kiváló alkalom lehet arra, hogy a fentiek alapján kirajzolódó szokásokon a férfiak változtassanak. A párkapcsolatban élő nők 84%-ának jólesne, ha nőnap alkalmából a párjuk főzne nekik. Ezzel szemben a válaszadó párkapcsolatban élő férfiak mindössze 20%-a tervez ilyen jellegű meglepetést.

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

NŐK vs. FÉRFIAK: kinek a terepe a magyar konyha?2017-02-24T18:25:29+01:00

Így süthetünk egészségesebb sültkrumplit

A sültkrumpli mindenki kedvence, a pillanatok alatt elkészülő étel az egyik legkedveltebb köretnek számít. Azt mindenki tudja, hogy bár annak tűnik, mégsem kalóriaszegény fogás, ezért érdemes néhány trükköt bevetni, ha odafigyelünk étrendünkre.

 

Történészek szerint a belga halászok készítettek először zsiradékban kisütött krumplit még az 1600-as években: ha semmit sem fogtak aznap, kis szeletekre vágott és megsütött krumpli volt a vacsorára, amely az apróhalra emlékeztetett. Ha hihetünk a krónikásoknak, akkor közel négyszáz éve kerül asztalunkra a sültkrumpli, és úgy tűnik, még sokáig velünk marad.

 

Finom, de vajon egészséges is?

A forró zsiradékban kisütött burgonya azonban a súlyukra vigyázó, vagy fogyókúrázó embereknél legtöbbször tiltólistára kerül. Ennek okáról Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét kérdeztük. „A bő zsírban sült ételek, így a sültkrumpli is magas energiatartalmú táplálék, hiszen sütés közben a zsiradék egy része felszívódik az ételbe, így jelentős mennyiségű plusz kalóriát jelent. Tíz dekányi nyers burgonya energiatartalma mindössze körülbelül 70 kcal, ugyanekkora mennyiségű, olajban sült változatáé akár 300 kcal is lehet” – tájékoztat a szakember, aki szerint azonban vannak praktikák a felszívott olaj, így pedig az energiatartalom csökkentésére. „Ha időnként beiktatunk egy kis sültkrumplit az étrendünkbe, abból még nem lehet probléma. Főleg, ha odafigyelünk arra, hogy megfelelően forró legyen az olaj, a burgonya pedig száraz, és minél hidegebb. Ekkor ugyanis gyorsan kialakul egy ropogós kéreg, alatta pedig inkább párolódik a burgonya. Természetesen kiszedéskor csepegtessük le alaposan az ételt, és tegyük papírtörlőre, amely minden felesleges olajat felszív.” Még jobb választást jelentenek a

A sült krumplit azonban újabb támadás érte az elmúlt évtizedekben: bebizonyosodott, hogy jelentős mennyiségben tartalmaz úgynevezett akrilamidot, amely a szénhidrátokból keletkezik a magas hőfokon történő sütés során. A kenyér vagy a kalács sütésekor is ez a reakció játszódik le, egyfajta „karamellizáció” során (a valóságban nagyon bonyolult folyamatok játszódnak le ilyenkor, de ez most kevésbé lényeges) ez adja a sültek jellegzetes barnás színét, illatát és zamatát. A folyamat 120 C fok felett indul meg, és igazán veszélyesnek azok az ételek számítanak, amelyek erősen megbarnult vagy megégett részeket tartalmaznak. Ezekben ugyanis koncentráltan van jelen az akrilamid, amelyet kutatások több problémával is kapcsolatba hoztak a 2000-es évek elejétől állatkísérletekben. A magas mennyiségben fogyasztott akrilamid ugyanis génmutációkat, daganatos elváltozásokat okozott a kísérleti állatokban. Ezt a hatást embereken végzett kutatásokkal még nem sikerült bizonyítani, de az óvatosság jegyében érdemes kerülni az égett, erősen pirult ételek fogyasztását, főleg kisgyermekek esetében.

Akrilamid minden olyan ételünkben természetes úton is keletkezik, amelyet magasabb hőmérsékletnek teszünk ki, és tartalmaz egyszerűbb szénhidrátokat. Így például grillezett húsokban, kenyerekben, kekszekben, de még chipsekben és burgonyaszirmokban is. Felmérések szerint a gyermekek akrilamid-fogyasztásának felét a sültkrumpli adja, ezért összeállítottunk néhány tanácsot ahhoz, hogy lehet csökkenteni az akrilamid-képződést a sütés során.

  1. Válasszunk sütnivaló burgonyát!

Néhány hónapja kötelező jelölni, melyik burgonya mire a legalkalmasabb a konyhában. Sütésre válasszuk a „C” jelölésűt, amely magas keményítőtartalmú, könnyen szétfövő, tehát sütnivaló fajtákat jelöl. Ezek a burgonyafajták tartalmazzák a legkevesebb szabad cukrot, amelyekből akrilamid képződhet.

  1. Használjunk gyorsfagyasztott burgonyát!

Még jobban járunk, ha félkész burgonyát veszünk a hűtőpultból. Így nem csak időt takarítunk meg, hanem biztosak lehetünk abban, hogy a zacskóban sütnivaló típusú burgonya van, amelyet előzetesen már hőkezeltek (előfőztek, vagy –sütöttek). Így nekünk már csak rövidebb ideig kell sütni, és az akrilamid-tartalma is alacsonyan tartható.

  1. Csökkentsük a szabad cukrok mennyiségét

Ha magunk tisztítjuk a megfelelő típusú burgonyát, felvágás után negyedórára ajánlatos tiszta hideg vízbe tenni, így leoldódik a szeletek felületéről a szabad cukor. A szárazra törölt burgonyából így a forró olajban alacsonyabb akrilamid-tartalmú sültkrumpli lesz.

  1. Ügyeljünk az olajra

Bő zsírban sütésre a legjobb a napraforgó-, repce- vagy pálmaolaj. Ezeket jól tűrik a magas hőfokot, és kevesebb bomlástermék képződik bennük, mintha értékes szűz olívaolajjal sütnénk. A hidegen préselt szűz olajok inkább salátára valók! Az olajat ne is hevítsük túl: napraforgóolaj esetén elég a 170-175 C fok, repceolajnál vagy speciális sütőolajnál ez lehet kicsit magasabb.

  1. Cseréljük gyakran az olajat

A napraforgó- vagy repceolajat sütés után érdemes átszűrni, és sötét, levegőtől elzárt helyen tárolni a következő felhasználásig. Így megakadályozhatjuk a káros bomlástermékek nagyarányú keletkezését. Még így is csak legfeljebb 6-8 alkalommal használható az olaj. Jobban járunk speciális sütőzsiradékok, például fritőzolaj használatával.

  1. Egyszerre csak keveset

Egy liter forró olajra otthoni körülmények között 10 dekányi krumplit számoljunk sütéskor. Így nem hűl le túlságosan az olaj, a végeredmény hamarabb elkészülő, ropogós, de belül omlós sült krumpli lesz.

  1. Csak aranybarnára süssünk

Minél barnább egy étel a sütés hatására, annál több akrilamid képződött benne. Világossárgára, aranybarnára süssük a krumplit, így kevesebb lesz benne ebből az anyagból.

 

 

 

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A legszaftosabb hungarikum

2022.09.05.| A legszaftosabb hungarikum bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A debreceni páros kolbász négy éve hungarikum, azaz hazai specialitás. Azonban már jóval ezelőtt nagyon kedveltük ezt a szaftos, paprikás kolbászkát, amely mindig párban érkezik. Vajon mennyit falhatunk fel belőle? Az egyre inkább trendivé [...]

A mindenízű mártás

2022.09.05.| A mindenízű mártás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A ketchup nélkül sok étel szinte elképzelhetetlen: a hamburger, a hotdog és a sült krumpli hűséges kísérője hosszú utat járt be addig, hogy szinte mindenki kedvelje. Igaz, ehhez az kellett, hogy már ne is [...]

Így süthetünk egészségesebb sültkrumplit2017-02-21T15:14:46+01:00

A háztartások évente 100 milliárd forint értékű élelmiszert dobnak ki

Tudatos vásárlással és ésszerű tárolással évi 100 milliárd forint értékű élelmiszert menthetnék meg a kidobástól – mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a „Maradék nélkül: a NÉBIH az élelmiszerpazarlás ellen” elnevezésű kampányának nyitókonferenciáján.

Zsigó Róbert közölte: az uniós becslések alapján Magyarországon 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente, aminek több mint 20 százaléka, mintegy 400 000 tonna a háztartásokban. Egy magyar kutatás szerint személyenként évente közel 46 kilogramm feleslegesé vált élelmiszert dobunk a szemétbe, ennek visszaszorításával 100 milliárd forint értékű gazdasági kár és jelentős mértékű környezetterhelés megelőzhető lenne. Ezért is fontos az élelmiszerpazarlás mérséklése, amit a NÉBIH  kampányának segítségével 2020-ig 8-10 százalékkal szeretnénk csökkenteni – mondta az államtitkár.

Zsigó Róbert felhívta a figyelmet: a kidobott élelmiszer nem csak a háztartásoknak jelent veszteséget, hanem komoly környezetterhelést is okoz. Évente összesen 150 000 tonna, teljesen feleslegesen keletkező biológiai hulladékkal kell számolni. Ennek a mennyiségnek nemcsak a megsemmisítése, hanem már maga az élelmiszer megtermelése és a vásárlókhoz való eljuttatása is hatást gyakorol környezetünkre. Az államtitkár kiemelte: a Földművelésügyi Minisztériumban a pazarlással szembeni sikeres fellépés kulcsát a megelőzésben látják. A megelőzést támogatja a NÉBIH Maradék nélkül szemléletformáló programja is. A kampány ismeretterjesztő és kommunikációs tevékenységével első lépésként fel szeretné hívni a lakosság figyelmét az élelmiszerpazarlásra, majd ezt követően az emberek tudatos és megfontolt vásárlási szokásait erősítenék.

Ebben a folyamatban a négy éves program kulcsszerepet szán az általános iskolásoknak. A készülő rövid, játékos tananyag révén ugyanis a gyermekek könnyen elsajátíthatják a legfontosabb ismereteket. Emellett a NÉBIH szakemberei az élelmiszer-előállítók, az élelmiszerkereskedők, a vendéglátásban dolgozók és a civil szervezetek bevonásával a magyar és a nemzetközi jó gyakorlatok összegyűjtését, valamint a magyar jogszabályi környezethez illeszkedő útmutató kidolgozását is célul tűzték ki.

Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: Magyarországon a karitatív szervezetek tavaly mintegy 300 ezer nélkülöző magyar emberhez tudtak élelmiszert eljuttatni. Az idén várhatóan ez a szám 350 ezerre nő, a múlt évi 2600 tonna élelmiszerrel szemben ugyanis várhatóan mintegy 4000 tonna élelmiszert sikerül majd összegyűjteni a rászorulóknak.

 

Forrás: MTI/FM Sajtóiroda

 

 

Közgyűlési meghívó – 2024.

2024.03.01.| Közgyűlési meghívó – 2024. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Táplálkozás, Életmód és Testmozgás Platform Egyesület (1062 Budapest, Andrássy út 61.)  2024. március hó 14. napján (csütörtök) 12.00 órakor tartja éves rendes közgyűlését. A közgyűlés nem nyilvános, azon csak az Egyesület tagjai, illetve [...]

A háztartások évente 100 milliárd forint értékű élelmiszert dobnak ki2017-02-21T15:11:35+01:00