Étolaj-kisokos

Főzzük, süssük, vagy pároljuk? Létezik-e vasárnapi ebéd klasszikus rántott hús nélkül? Hogyan válasszuk ki, hogy milyen zsiradékban süssünk? Rengeteg a tévhit a sütésre használható zsiradékokról, olajakról, de mi jusson eszünkbe a polcok előtt és otthon a konyhában?

 

Nem minden olaj alkalmas ugyanis a hevítésre, vagyis arra, hogy ételeket süssünk benne. Figyeljünk az összetételre, valamint a címkén található információkra, így pontos iránymutatást kaphatunk a javasolt felhasználásról. Ha betartjuk, megszívleljük, azt az egészségünk is meghálálja!

salatolaj

Sokan esnek abba a hibába, hogy fogyókúra miatt, vagy csak az egészséges táplálkozás részeként azt gondolják, hogy étrendjükbe csak a roston sült húsok, vagy a gőzben párolt húsételek, zöldségfélék, és köretek férnek bele.

Jó tudni, hogy az kiegyensúlyozott étrendben a párolás – ahol főzés előtt olajban megpirítjuk a nyersanyagot -, sőt, időnként a bő olajban sütés is megengedett. A bő zsiradékban sültek ugyan energiában mindenképpen gazdagabbak lesznek, viszont olyan létfontosságú telítetlen zsírsavakhoz, és esszenciális zsírsavakhoz segítik hozzá a szervezetet, amelyet a nyersanyag önmagában nem tartalmazott.

 

A zsírok és az olajok lassítják az emésztés során a felszívódást, ezért kedvezően hatnak például a szénhidrát-anyagcserére is: lassabban, elnyújtottabban emelik a vércukorszintet, ezért az elkészült étel úgynevezett glikémiás indexe alacsonyabb lesz, mint a főtt, gőzben párolt ételeké. Tehát bátran pároljuk és süssük olajban az ételeinket! Ha csökkenteni szeretnénk a bevitt kalóriamennyiséget, akkor a vasárnapi rántott hús mellé már csak minimális mennyiségű, nagy szénhidráttartalmú köretet – rizst, burgonyát stb. – együnk, hiszen már ott a panír: a liszt, és a zsemlemorzsa is tartalmazott szénhidrátot. Együnk mellé köretként friss salátát, párolt, sütőben sült, vagy főtt zöldségköretet.

A sütés egyik elengedhetetlen kelléke a sütőolaj, de milyen szempontok alapján döntsünk, hogy melyiket használjuk? Az olajok jótékony általános hatásait sokan ismerik, hiszen a zsírokkal együtt létfontosságú szerepet töltenek be a táplálkozásunkban.

Hidegen sajtolt olajak: csak hidegen, salátára

A főleg salátákra használt hidegen sajtolt növényi olajok gazdagok egyszeresen telítetlen zsírsavakban. Ezek egészségesek, ám nem alkalmasak a sütésre, mert kémiai összetételükben átalakulás történik a hő hatására, az egészségre nézve kedvezőtlenül változnak. A hidegen sajtolt növényi olajok, mint például az extra szűz olívaolaj, a repceolaj és a dióolaj egészségügyi előnye hevítés következtében elvész.

Finomított étolajak: sütésre is

bo_olajban_sutes

Az talán már sokak számára ismert, hogy a telített zsírsavak túlzott mértékű fogyasztása nem ajánlott, míg az egyszeresen és főleg többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó zsiradékok – ilyenek általában az olajok – mértékkel fogyasztva hasznosak és elengedhetetlenek az emberi szervezet egészséges működéséhez. A telítetlen zsírsavak elsősorban növényi forrásból készült olajokban találhatók, ezért ajánlott, hogy ezeket részesítsük előnyben az állati eredetű zsírok helyett. Használjuk bátran, de persze mértékkel a napraforgóból, repcéből, vagy olivából sajtolt, finomított olajokat. A választásnál fontos szempont, hogy olyan összetételű finomított növényi olajat válasszunk, amely hosszan hevíthető, hiszen az ilyen olajak jól tűrik a hőhatást.

Az egyszeresen és a többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olajok előnyös hatást gyakorolhatnak az egészségünkre. A jelenleg érvényes ajánlások az összes napi elfogyasztott energiamennyiség 20-25 százalékát javasolják egyszeresen és többszörösen telítetlen növényi zsírsavakból fedezni, miközben az állati telített zsírbevitel maximuma 10 százalék lehet. Az állati eredetű, telített zsírokhoz képest a növényi eredetű telítetlen zsírsavak csökkenthetik a koleszterinszintet, ezzel hozzájárulhatnak az érelmeszesedés megelőzéséhez, az érfal rugalmasságának megtartásához.

 

A növényi olajok kisebb-nagyobb mennyiségben tartalmaznak további esszenciális, azaz omega-3 és -6 zsírsavakat is. Az omega-6 zsírsavak, melyek fő forrásai a növényi olajok, egészségre gyakorolt pozitív hatásai a sejtmembrán működésében, valamint a koleszterinszint csökkentésében jelenik meg. Az omega-3 zsírsavakat az étolajok mellett a tengeri halak, valamint a busa, esetleg olajos magvak, például dió, mogyoró, illetve ezek olajának fogyasztásával biztosíthatjuk szervezetünk számára.

Szerencsére ma már kiváló minőségű napraforgó- és repceétolaj keverékét tartalmazó termékek találhatók az élelmiszerüzletek polcain, amelyeknek egyaránt magas az egyszeresen és a többszörösen telítetlen zsírsavtartalmuk, és jelentős az omega-3 és -6 zsírsavtartalmuk is. Ezek az olajok egyaránt alkalmazhatók magas hőfokon való sütésre, majonézek és salátaöntetek készítéséhez is.

olivaolaj_s

 

A bő olajban sütésnél figyeljünk tehát arra, hogy elsősorban finomított, telítetlen zsírsavakban gazdag, hosszan hevíthető olajjal tegyük! A hidegen sajtolt olajokat, különösen a dió-, repce-, és olivaolajat használjuk inkább salátaöntetetek elkészítéséhez!

Szöveg: Héder Éva, dietetikus

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Étolaj-kisokos2016-12-20T12:27:09+01:00

Ízletes, puha, rugalmas és mackós: a gumicukrok világa

A mackók édes imázsa megrendíthetetlen: nem csak az idősebbek szeretik a maciformájú flakonba töltött mézet, hanem a gyerekek is, de az utóbbiak többsége egyenesen rajong a kedves apró medvék másik édes formájáért, a gumicukorkáért is. De mi ez egyáltalán, és mit kell tudnunk róla?

 

Ha megkérdezünk tíz gyereket, legalább kilenc fogja rávágni, hogy imádja a gumicukrot, legyen az savanykás, kólás vagy éppen gyümölcsös ízű. Sokan a hagyományos cukorkák valamivel egészségesebb változatának tartják, és már több mint egy évszázada találkozhatunk vele a boltok polcain. Nézzük meg közelebbről is a gumicukrot!

A gumicukor története még a XIX. században kezdődik, amikor felfedezték, hogy a nádcukrot gumiarábikummal felfőzve puha, rugalmas édességet kapnak. Ezt aztán például gyümölccsel ízesítették, és nagyobb darabokra vágták. A legtöbb forrás szerint a modern gumicukorka feltalálója Charles Gordon Maynard, egy Londonban élő brit édességkészítő volt, aki 1909-ben kezdte el árusítani új termékét, amelyet „borgumi”-nak (wine gum) nevezett el, bár a késztermék alkoholt nem tartalmazott.

Ez még inkább a bonbonokra hasonlított, a maciforma csak bő egy évtizeddel később indult hódító útjára. 1922-ben Hans Riegel kezett el ilyen formájú, bár a mainál még kissé nagyobb figurákat önteni. Az általa még táncoló medvéknek hívott édesség azóta megállíthatatlan, kedvelői között voltak Albert Einstein és II. Vilmos német császár is.

Miből készül?

gumicukor

A gumicukor receptje – az ízesítőanyagok kivételével – alig változott az évek során. Kell hozzá cukor, glükóz szirup és valamilyen sűrítőanyag, ez ma már a legtöbb esetben zselatin. Ezt az alapmasszát ízesítik aztán aromákkal és citromsavval, gyümölcsből vagy növényekből kivont anyagokkal. S hogy mitől lesz tömör, de mégis rugalmas? A keverék 6-8 százalék zselatint tartalmaz, amit addig melegítenek, majd pedig szárítanak napokig, amíg víztartalma 18 százalék környékére nem csökken. Végül parafinolajjal vagy méhviasszal kezelik a felületét, hogy fényes legyen.

A Magyar Élelmiszerkönyv is meghatározza a gumicukor elnevezésre méltó termékeket: eszerint a gumicukorka cukor, glükózszirup, esetleg invertcukorszirup és zselésítőanyagok (gumiarábikum, zselatin stb.) felhasználásával készült, ízesített és színezett, öntéssel alakított, esetenként panírozott, gumiszerűen rugalmas, puhacukorka. A megnevezés tartalmazza a „gumicukorka” szót, valamint az ízesítésre való utalást.

Hitek és tévhitek a gumicukor körül

Bár a gumicukor, mint minden édesség, csak mérsékelt mennyiségben és időnként kaphat helyet az étrendben, azért messze nem az a „műanyag” termék, amelynek időnként beállítják. Természetes alapanyagok felhasználásával készül, és legtöbbször gyümölcslével színezik, ízesítik. Az interneten terjedő tévhit azonban, hogy az alapanyagok között húsipari melléktermékeket találnánk. A zselatin valóban állati eredetű, a kollagén nevű, a bőr alatt és a kötőszövetes részekben megtalálható fehérje felhasználásával készítik. A feldolgozás során azonban vissza nem fordítható hidrolízist alkalmaznak, melynek eredményeként színtelen, szagtalan, íztelen port kapunk.

Jó tudni, hogy egyes emberek, akik nagyon szigorú vegetáriánus életmódot követnek, emiatt nem fogyasztanak hagyományos gumicukrot sem. Ám nekik sem kell lemondaniuk erről a finomságról, mert bőven készítenek keményítővel vagy egy, a trópusokon élő algafaj kivonatával, az agar-agarral is gumicukrot.

Vannak, akik szerint a gumicukorka a fogorvosok bevételeinek egyik legjobb támogatója. Régen állítólag előfordultak olyan esetek, amikor a gumicukor hozzáragadva a fogtöméshez, kirántotta azt a fogból, de ma minden bizonnyal sokkal professzionálisabb töméseket készítenek. A magas cukortartalmú és ragadós gumicukor rendszeresen fogyasztva és megfelelő szájhigiénia nélkül károsíthatja a fogakat. Ebből a szempontból a legnagyobb kockázatot a savanyú gumicukrok jelentik, mivel azokban a citromsav mellett alma- és tejsavat is találunk, főleg a felületükön lévő „panírban”, amelyek a nyál kémhatását erőteljesen és hosszabb ideig a savas irányba tolják el, ezáltal fokozva a fogszuvasodás kockázatát.

gumimacik_sorban

Sok sportoló azért szereti a gumicukrot, mert úgy gondolja, hogy fogyasztása segít megóvni vagy helyreállítani a fokozott igénybevételnek kitett ízületek felszínét borító porcokat. Tihanyi András dietetikus, aki élsportolók táplálkozásával foglalkozik, elmondta, hogy bár van valóságalapja a feltételezésnek, nem a gumicukor a legjobb porcépítő: „Hallottam olyan sportolókról, akik edzés vagy verseny kapcsán időnként gumicukorral próbálják ízületeiket megvédeni, de az igazság inkább az, hogy néhány százaléknyi zselatin erre nem igazán alkalmas. A gumicukor magas cukortartalma akár hasznos is lehetne a fokozott energiaigény kielégítésére, de annak bevitelére is létezik általában jobb, előnyösebb megoldás a sportolók számára. Előfordulhat viszont olyan speciális eset is, amikor kifejezetten ilyen termékek időzített használatával tudunk segíteni egy sportolónak a jobb teljesítmény elérésében, ez azonban meglehetősen ritka.” – összegez a szakember.

A gumicukor ettől még a gyerekek – és persze a felnőttek – kedvence marad. Mert időnként annyira jól esik egy kis puha, rugalmas, rágcsálnivaló édesség. A kólásat vagy meggyeset szeretik legjobban?

 

A cikk eredetileg a Szupermenta oldalán jelent meg. Szerzője Pilling Róbert.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Ízletes, puha, rugalmas és mackós: a gumicukrok világa2016-12-20T12:27:09+01:00

Szopási sztrájk – egy létező probléma

Háromból egy anyukának nehezen megy a szoptatás, legtöbben arra panaszkodnak, hogy túl kevés a tej – derül ki egy friss hazai felmérésből. Bár a statisztikák szerint gyakoriak a szoptatással kapcsolatos fizikai problémák, a társadalom még mindig gyakran ragasztja a „rossz anya” bélyeget azokra, akik nem tudnak megfelelően szoptatni. Pedig ez korántsem könnyű feladat, Béres Alexandra fitnesz világbajnok babája például szopási sztrájkba kezdett, és komoly fejtörést okozott az édesanyjának.

 

„Az első kislányomnál minden tökéletes volt, rengeteg tejem volt, és kifejezetten boldog időszakként éltük meg mindketten a szoptatást. A második babánál viszont, hiába csináltam mindent ugyanúgy, nem alakultak jól a dolgok, és csak kínkeservesen tudtam etetni. Az orvosok azt mondták, hogy ezt a fajta elutasítást szopási sztrájknak hívják, viszonylag gyakori, és rengeteg tényező állhat a hátterében.” – mesélte Béres Alexandra, fitnesz világbajnok. „A korábbi tapasztalatok miatt én továbbra is szentül hittem az anyatejes táplálásban, ezért mindent megtettem, hogy 6 hónapos koráig legalább valamennyire tudjam szoptatni. Utána viszont tápszeres kiegészítést is kapott, mert hiába volt sok tejem, nem fogadott el annyit, amennyi a megfelelő fejlődéshez szükséges lett volna.”

edesanya_babaval

Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint hat hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálás a legtökéletesebb táplálási mód a baba számára. Amennyiben a szoptatás valamilyen akadályba ütközik, fontos, hogy a gyermekorvos segítségével a megfelelő alternatívát biztosítsuk a csecsemőnek. Bár féléves korukig a babák közel háromnegyede kap tápszert hazánkban, a tápszerekkel kapcsolatban még mindig rengeteg tévhit él a köztudatban. A tévhitek és a társadalmi elvárások miatt kialakuló stressz és bűntudat nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a szoptatási problémával küzdő anyák gyakran nem mernek segítséget kérni. Pedig a nem megfelelő szoptatás odáig vezethet, hogy a baba éhezik, és nem fejlődik megfelelően.

„A korszerű és az életkori igényeknek megfelelően kifejlesztett tápszerek ugyan nem helyettesítik az anyatejet, de megfelelő alternatívát jelenthetnek. A tehéntejjel ellentétben nem terhelik a baba szervezetét, és a hatályos rendeleteknek megfelelően minden fontos vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, amely a kicsi fejlődéséhez szükséges. Az életkornak megfelelő táplálás elengedhetetlen: az élet első 1000 napjának környezeti hatásai, azon belül is a táplálás nem csak a gyermekkori egészséget határozza meg, de olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében is kulcsszerepet játszik, mint a diabétesz, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.” – fejtette ki dr. Altorjai Péter, házi gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének vezetőségi tagja.

Dr. Polgár Marianne (kép forrása: www.gyermekgasztro.hu)

Dr. Polgár Marianne (kép forrása: www.gyermekgasztro.hu)

„A születést követő időszakban alakul ki a szervezet egyik legfontosabb védekezőrendszere, a bélflóra, amelynek fejlődését az immunanyagokban gazdag anyatej támogatja a leghatékonyabban. A tévhittel ellentétben azonban a tápszerrel táplált babák immunrendszere sem gyengébb az anyatejes társaikénál, és a felmérések alapján az intelligenciaszintjükben sincsen különbség” – hangsúlyozta dr. Polgár Marianne, gyermek-gasztroenterológus, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság vezetőségi tagja. „A szakértők által kifejlesztett, modern tápszerek nem vezethetnek elhízáshoz, ugyanis nem tartalmaznak többet a különböző ásványi anyagokból vagy tápanyagokból, mint, amennyire a baba életkorának megfelelő fejlődéshez szükség van” – tette hozzá.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Szopási sztrájk – egy létező probléma2016-12-20T12:27:09+01:00

Amikor még egy rágó is lelkiismeret-furdalást okoz

Minden ötvenedik ember hordozza azt a hibás gént, ami a gyógyíthatatlan aminosav-anyagcserezavar betegség, a fenilketonuria (PKU) kialakulásáért felelős. A betegségben szenvedők szervezetében felhalmozódik a lebontatlan fenilalanin, ami gyors lefolyású idegrendszeri és agyi károsodást okoz – kezelés nélkül már az első évben jelentősen csökken az intelligenciaszint, az ötödik év végére pedig az értelmi fogyatékosságot okozó agykárosodás is kialakul. Június 28. a Nemzetközi PKU-nap.

Ha idejében felfedezik a betegséget, egy komoly lemondásokkal járó, szigorú diétával, valamint rendszeres kontrollvizsgálatok segítségével teljes életet élhetnek a betegek. Hazánkban viszont csak két gondozó működik, a Kelet-Magyarországon élők Szegedhez, a Nyugat-Magyarországon élők Budapesthez tartoznak, ami azt jelenti, hogy utazással együtt akár több napot is igénybe vehet egy-egy kontrollvizsgálat. Éppen ezért felnőttként sokan már nem szánnak rá időt, pedig a betegség alattomos: a hibás táplálkozás nem jár hirtelen rosszulléttel, a látszólagos tünetmentességet viszont gyors leépülés követi. A minden évben június 28-án tartott Nemzetközi PKU-nap célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre, az érintetteket pedig visszaterelje a gondozókba.

 

A PKU tünetei

Aceton-szagú lehelet és bőr, hiperaktivitás, mozgászavarok, sápadt, ekcémásan száraz bőr, érzelmi kitörések, epilepsziaszerű görcsök – a fenilketonuria (PKU) késői tünetei ritkán tapasztalhatók, mivel 1975 óta Magyarországon is kötelező minden újszülöttön elvégezni az egyszerű vérvételből álló PKU-szűrést. A betegség kialakulásáért felelős hibás gént viszont bárki hordozhatja és tovább is örökítheti: erre nem terjed ki a kötelező vizsgálat, a privát szűrés pedig drága. A betegség recesszív módon öröklődik, két egészséges hordozó kapcsolatából 25 százalékos eséllyel születik beteg gyermek, hazánkban minden 10-15 ezredik újszülöttnél diagnosztizálják a kórt.

 

A PKU-diéta lényege

A kezelés lényege egy életen át tartó, szigorúan fehérjeszegény diéta – a sertészsírt leszámítva csak növényi eredetű anyagok használhatók, de nagy fehérjetartalmú hüvelyesek és gabonafélék (például zöldborsó, szárazbab), valamint az aszpartámmal édesített termékek, például rágók sem fogyaszthatók. Tilosak az olajos magvak is, így a mogyoró, dió, mák, napraforgómag, mandula, tökmag és a pisztácia is. A nélkülözhetetlen aminosavak pótlása miatt a diétát speciális tápszerrel, valamint különböző nyomelemekkel, kalciummal és B12 vitaminnal kell kiegészíteni, a bevitt tápanyagokról pedig minden nap gramm pontosságú tápérték-táblázatot kell vezetni. Ehhez szükséges a testmagasság, a testtömeg és a vérszint precíz diagnózisa is.

Tehát tilos a tojás, hús, gabonafélék, tejtermékek, szója, rágógumi, de sok édesség is, például a túrórudi, marcipán, müzli, vagy épp a kakaó és a szörpök.

A PKU-diéta alapelvei (pdf)

A cukormentes rágógumik többsége aszpartamot tartalmaz, amit a PKU-sok nem fogyaszthatnak

A cukormentes rágógumik többsége aszpartamot tartalmaz, amit a PKU-sok nem fogyaszthatnak

Mindennapok a PKU-val

Az érintettek szervezetében egy hibás gén miatt a legtöbb hétköznapi ételben is megtalálható fenilalanin lebontatlanul marad, vagy a normálistól eltérő úton alakul át. Ha a rendellenességet időben felismerik, megfelelő gondozással jó eredmény érhető el, de, ha a szükséges diétát csak 3 éves kor után kezdik, az értelmi fogyatékosság kialakulása elkerülhetetlen.

Ha egy baba PKU-sként születik, fokozottan kell ügyelni az anyatejes táplálásra is, mert, bár nem tilos, (sőt, ajánlott), az anyatej nagyon magas fehérje és fenilalanin-tartalmú, ezért maximum 300 ml juthat belőle a kicsi szervezetébe.

glutenmentes_kenyer

„Az első két évben újra és újra el kellett magyarázni mindent a családnak és a baráti körnek, hogy miért nem adhatnak Milánnak még véletlenül sem semmilyen enni- és innivalót. 2014 augusztusától bölcsődébe került, ahová a feleségem minden nap beviszi a táblázat alapján már előre kiszámolt és elkészített ennivalót, és kitartóan elmagyarázza a nevelőknek és az összes többi gyermek szüleinek, hogy szépen kérjük, figyeljenek oda, mert komoly baj lehet belőle.” – mesél a mindennapokról egy PKU-s kisfiú édesapja.

 

Gyakran órákat kell utazni a legközelebbi gondozóig

Bár felnőttként a tiltólista kevésbé szigorú (a kávé és az alkohol például nincs rajta), a diéta teljes felhagyása görcsökkel, remegéssel, mozgászavarokkal, 2-es típusú cukorbetegség és csontritkulás kialakulásával, valamint kóros elhízással járhat. A hosszabb távú következményekről pontos adatok még nincsenek, mivel a fenilketonuriát csak 1956 óta kezelik, de az orvosok a rendszeres kontrollvizsgálatok és a diéta egész életen keresztüli betartását javasolják.

„A szervezet egészséges fenntartásához a szigorú diéta mellett rendszeres kontrollvizsgálatok is szükségesek: három hónapos korig kéthetente, 14 éves korig pár havonta, 14 éves kor felett pedig évente. Az étrend összeállítása képzett szakorvos és dietetikus feladata, de a sikerhez nélkülözhetetlen a szülők aktív együttműködése is. Itthon csak két gondozó működik, ezért komoly nehézséget okozhat önmagában az is, hogy eljussanak a vizsgálatokra. És persze nem könnyű megértetni egy kisgyerekkel, hogy a legjobb barátjától sem fogadhat el egy rágót vagy egy szelet csokit, de még üdítőt sem, mert az számára ártalmas lehet.” – szögezte le Kovács Péter, a Magyarországi PKU Egyesület elnöke.

 

Terhesség alatti diétázás nélkül csakis beteg gyermeke lehet egy PKU-s anyának

A családtervezés is kiemelten fontos folyamat a PKU-ban szenvedőknél, a fogantatás előtti három hónapban ugyanis vissza kell állítani a szervezetet a kezdeti, teljesen fenilalanin-mentes étrendre. Ellenkező esetben a mérgező anyagcsere-termékek a méhlepényen átjutva az egészséges magzatot is károsíthatják: mikrokefáliával (túl kicsi fejméret), alacsony intelligencia szinttel és szívfejlődési rendellenességgel is születhet a baba.

Előfordul, hogy PKU-s nő beteg babát hoz a világra, mert nem tartotta be kezelőorvosai utasítását és nem fordított elég gondot a terhesség alatti diétára.

„Újra és újra edukációs tréningeken vesznek részt a szülés előtt álló gondozottak, amelyet egyesületünk vagy a kezelőközpontok szerveznek. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az anyai PKU veszélyeiről időben tájékoztassuk nőbetegeinket már tini-koruktól kezdve, hogy amikor családtervezésre kerül a sor, természetesként kezeljék a terhességkori szigorú PKU-diétát.” – tájékoztat Kovács Péter.

Az érintettség országonként változó, hazánkban 10-15 ezer újszülöttből egy, de Skóciában például 5300, Írországban pedig 4500 csecsemőből egy születik PKU-val.

 

Készült a Magyarországi PKU Egyesület korábbi sajtóközleménye alapján

 

További információ, hasznos tanácsok:

www.csodabogar.hu

www.facebook.com/csodabogar

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Amikor még egy rágó is lelkiismeret-furdalást okoz2016-12-20T12:27:09+01:00

Meccsek és kalóriák

Fantasztikus teljesítménnyel csoportelsőként zárt a magyar labdarúgó-válogatott a franciaországi Európa-bajnokságon, így tovább izgulhatunk értük Belgium ellen, vasárnap este a nyolcaddöntőben. A meccsek sok év után ismét milliókat ültetnek le a képernyők, vagy a szabadtéri kivetítők elé, és ilyenkor bizony jól esik néhány finom falat. Megnéztük, hizlal-e a meccsnézés?

 

Kétségtelen, hogy végre ismét van miért szurkolni, és ezt a magyar csapat meg is érdemli. Az Izland elleni csoportmérkőzésen gyakorlatilag beszorították az ellenfelet a saját térfelére, és legutóbb a portugálok ellen is nagyszerű erőnlétről tettek tanúságot. De vajon mennyi energiát igényel a szervezetüktől a két félidő?

Az utóbbi években elterjedt meccsanalizáló szoftverek szerint a játékosok egy nemzetközi mérkőzés során átlagosan 12-13 kilométert futnak, amelynek közel fele kocogás, egyötöde futás, 10-15 százaléka sprintelés, míg a fennmaradó része séta. Mivel a futás energiaigénye tempótól függően 1-2 kcal percenként és testsúly-kilogrammonként, egy meccs során a sportolók szervezete akár 1500-1800 kalóriát is felhasználhat. Összehasonlításként: egy átlagos nő teljes napi energiaigénye körülbelül 2000 kcal.

Bár néha úgy látni, hogy a bíró csak távolról követi az eseményeket, a valóságban egy jobb sípmester átlagos futásmennyisége eléri a játékosokét, nagyjából 11,5 km távval. Ennek szintén közel fele a lassú futás, valamivel több, mint egyötöde séta, és egytizedénél valamivel több a sprint. Energiafelhasználásban tehát nincs különbség a játékosok és a bíró között, azonban más a helyzet az amatőr játékosoknál: bár az ő futásmennyiségükről nincs adat, de kalória-leadási táblázatokból megnézhető, hogy a focizás percenként mintegy 10 kcal energiát igényel, azaz egy tempós, kilencven perces meccs alatt mi, átlagemberek is felhasználhatunk körülbelül 700-900 kalóriát.

 

Míg a játékosok iszonyú tempóban égetik a kalóriákat, addig a legtöbben nassolnivalóval és némi innivalóval felszerelkezve ülnek le meccset nézni. Érdekes kérdés, hogy míg a pályán lévők akár a testsúlyuk egy százalékát is elvesztik a mérkőzés alatt, mi mennyivel gyarapodhatunk az Európa-bajnokság egy hónapja során?

meccset_nezo_ferfiak

Elsőként nézzük azt a példát, ha valaki csak egy csomag ropit eszik, és egy sört iszik meg a kilencven perc alatt. Míg a nálunk közkedvelt sörök energiatartalma fél literenként 180-260 kcal, a sóspálcika csomagja (45 g) 180 kcal, ami összesen tehát 360-440 kalória. Ha valaki csak a magyar válogatott három csoportmeccsét, a nyolcaddöntős mérkőzését, majd pedig egy-egy további mecset néz meg a döntőig, akkor hét meccsen összesen 2500-3000 kalóriát nassol, ami körülbelül negyed-fél kilónyi hízást eredményezhet.

Ha valaki inkább az üdítőre és a pattogatott kukoricára szavaz, máris másként fest a kép. Fél liternyi szénsavas üdítő körülbelül 220 kcal (tehát nem tér el jelentősen a sör energiatartalmától), míg a popcornból egy zacskó (100 g) 430-460 kilokalóriányi energiát jelent – és bár a zacskóban elméletileg több ajánlott adag van, ritkán állunk meg a hivatalos mértékül szolgáló ötven grammnál. Meccsenként így 650 kcal-t – egy átlagos ebéd energiatartalmát – nassolunk, hét mérkőzésnél 4500 kalória feletti plusznál járunk, ami megfelelő mozgás hiányában már több mint fél kiló hízást eredményezhet. Persze ezek a számok csak a példákban szereplő mérsékelt fogyasztásokra és hét meccsre vonatkoznak, sokan ennél több meccset néznek meg, és azok alatt is szaporán nassolnak, iszogatnak. Mivel azonban az evés-ivás a meccsnézés elengedhetetlen tartozéka, nem kívánunk senkit sem lebeszélni a jóízű szurkolásról, sőt.

 

Ha valaki el akarja kerülni a hízást, érdemes megszívlelnie Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetőjének tanácsát, aki szerint kis odafigyeléssel nem lehet gond a meccsnézés során elfogyasztott nassolnivalókból. „A kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozásba beleférhet a meccsnézés közbeni nassolás, de érdemes ezt mozgással, például egy jó kis focival ellensúlyozni. A hízásért nem egyes élelmiszerek, hanem az életmódunk tehető felelőssé, az energiaegyensúly felborulása okozza. A magyarok többsége ugyanis keveset mozog, viszont a kelleténél több energiát visz be a szervezetébe, ami elhízáshoz vezet.” – mondja a szakértő. „Persze választhatunk olyan termékeket is, amelyek kevesebb kalóriát tartalmaznak, így például light üdítőt, ízesített vagy natúr ásványvizet, de mi is elkészíthetjük hűsítő limonádénkat cukor nélkül. Ropogtathatunk kevesebb olajjal készült rágcsálnivalót is, aminek alacsonyabb az energiatartalma. A boltok polcain sok ilyen termék sorakozik, és fontos, hogy alaposan nézzük meg a címkét: ezen a legtöbb esetben feltüntetik az egy adagra vonatkozó tápanyagtartalmat is, válasszuk a kevesebb zsírt, cukrot, sót tartalmazó élelmiszereket. Végül, de nem utolsósorban pedig mozogjunk sokat” – összegzi Antal Emese, aki mindenkinek egészséges szurkolást, a válogatottnak további sikereket kíván.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Meccsek és kalóriák2016-12-20T12:27:09+01:00

Háromból egy anyuka nehezen szoptat

Minden harmadik édesanya tapasztal valamilyen problémát a szoptatás során, legtöbben arra panaszkodnak, hogy túl kevés a tej – derül ki egy friss hazai felmérésből. Bár a statisztikák szerint gyakoriak a szoptatással kapcsolatos fizikai problémák, az érintett anyák sokszor a társadalmi elvárásokkal és bűntudattal is küzdenek, ha nem tudnak megfelelően szoptatni.

 

Pedig a legfontosabb az, hogy a csecsemő egészséges legyen: ha az anyatejes táplálás valamiért nem biztosítható, kiegészítő módszert kell alkalmazni a baba egészséges fejlődése érdekében. A környezet és a társadalom negatív megítélése, a „rossz anya” bélyeg, valamint a tévhitek miatt sokan nem mernek tápszert használni, és inkább korábban kezdik meg a hozzátáplálást, vagy a tehéntejhez nyúlnak. Pedig a tehéntej egyéves kor előtt kifejezetten veszélyes lehet a kisbabák számára, hiszen emésztőrendszerük még nem elég fejlett a befogadására. Az élet első 1000 napjának megfelelő táplálása kulcsfontosságú, akár anyatejjel, akár tápszerrel történik: nem csak gyermekkori, de számos felnőttkori népbetegség kialakulásának a kockázatát is csökkenti.

 

A 0-6 hónapos csecsemőt szoptató édesanyák több mint fele küzd valamilyen nehézséggel a szoptatás során, a probléma pedig minden harmadik anyukánál később is fennáll. Legtöbben arra panaszkodnak, hogy túl kevés az anyatej, de gyakori probléma a mellgyulladás, a kisebesedett vagy befelé forduló mellbimbó, illetve a nehezen beinduló tejtermelődés is. A szoptatás fizikailag kimerítő időszakát tovább nehezíti, hogy az érintett anyák sokszor a társadalom megvetésével is küzdenek: a bélyeg, miszerint a nem, vagy nehezen szoptató anyák „rossz anyák”, bűntudatot és szorongást szül, a stressz pedig tovább nehezíti a tejtermelés beindulását.

 

Dr. Polgár Marianne (kép forrása: www.gyermekgasztro.hu)

Dr. Polgár Marianne (kép forrása: www.gyermekgasztro.hu)

„Számos oka lehet annak, ha egy édesanya nem tud szoptatni: a helytelen táplálkozáson, az elégtelen folyadékbevitelen vagy a kezdeti, természetes aggodalmakon könnyen lehet segíteni, de a súlyos betegségek, a szülés utáni depresszió vagy a fokozott társadalmi nyomás viszont olyan probléma lehet, amely ahhoz vezet, hogy az édesanya minden igyekezete ellenére is meghiúsulhat a szoptatás. Mivel mindig a baba fejlődése és egészsége a legfontosabb szempont, ilyenkor szükségessé válik a tápszeres táplálás bevezetése.” – hívta fel a figyelmet dr. Polgár Marianne, gyermek-gasztroenterológus, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság vezetőségi tagja.

 

 

 

 

 

Megfelelő csecsemőkori táplálással megalapozható a felnőttkori egészség

Féléves korig az anyatej a legtökéletesebb – és ideális esetben a kizárólagos – táplálék a baba számára. Emellett azonban fontos hangsúlyozni, hogy minden esetben a csecsemő egészségét kell szem előtt tartani: ha az édesanya valamilyen okból nem tud szoptatni, vagy nem elegendő a tej mennyisége, kiegészítő módszert kell alkalmazni.

Dr. Altorjai Péter (kép forrása: www.hgye.hu)

Dr. Altorjai Péter (kép forrása: www.hgye.hu)

„A korszerű és az életkori igényeknek megfelelően kifejlesztett tápszerek ugyan nem helyettesítik az anyatejet, de megfelelő alternatívát jelenthetnek. A tehéntejjel ellentétben nem terhelik a baba szervezetét, és a hatályos rendeleteknek megfelelően minden fontos vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, amely a kicsi fejlődéséhez szükséges. Az életkornak megfelelő táplálás pedig elengedhetetlen: az élet első 1000 napjának környezeti hatásai, azon belül is a táplálás nem csak a gyermekkori egészséget határozza meg, de olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében is kulcsszerepet játszik, mint a diabétesz, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.” – fejtette ki dr. Altorjai Péter, házi gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének vezetőségi tagja.

 

A tévhitek miatt sokan nem mernek tápszert használni, kockáztatva ezzel a baba egészségét

Bár féléves korukig a babák közel háromnegyede kap tápszert hazánkban, a tápszeres táplálással kapcsolatban a mai napig számos tévhit él a köztudatban. Mindez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a szoptatási problémával küzdő anyák gyakran nem mernek segítséget kérni, a nem megfelelő szoptatás pedig odáig vezethet, hogy a baba éhezik, és nem fejlődik megfelelően.

A tápszeres táplálás sokkal kímélőbb, mint a korán megkezdett hozzátáplálás, hiszen a tápszer összetétele maximálisan igazodik a csecsemő igényeihez. A megfelelően kiválasztott tápszer nem okozhat hasfájást vagy haspuffadást, sőt, akkor is segíthet, ha a baba érzékeny az anyatejben lévő tejcukorra, mert van olyan tápszer, amelynek az anyatejnél is alacsonyabb a tejcukortartalma.

 

 „A szoptatás során felmerülő problémák miatt sokan inkább hamarabb kezdik meg a hozzátáplálást, vagy tehéntejjel próbálják meg helyettesíteni az anyatejet, pedig azt még vizezett formában sem tudja feldolgozni a baba fejletlen emésztőrendszere. Egy éves kor alatt natív tehéntejet ne adjunk a csecsemőnek, ha elégtelen az anyatej mennyisége, tápszer adása válhat szükségessé.” – hívta fel a figyelmet Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára. „A kiegészítő táplálás megkezdésekor a fokozatos és az adott fejlődési időszaknak megfelelő alapanyagok bevezetésével biztosíthatjuk a csecsemő, kisded fejlődését. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeknél az ételeknél nem a felnőttek ízvilága az iránymutató.” – tette hozzá.

 

 „A születést követő időszakban alakul ki a szervezet egyik legfontosabb védekezőrendszere, a bélflóra, amelynek fejlődését az immunanyagokban gazdag anyatej támogatja a leghatékonyabban. A tévhittel ellentétben azonban a tápszerrel táplált babák immunrendszere sem gyengébb az anyatejes társaikénál, és a felmérések alapján az intelligenciaszintjükben sincsen különbség” – hangsúlyozta dr. Polgár Marianne, gyermek-gasztroenterológus. „A szakértők által kifejlesztett, modern tápszerek nem vezethetnek elhízáshoz, ugyanis nem tartalmaznak többet a különböző ásványi anyagokból vagy tápanyagokból, mint, amennyire a baba életkorának megfelelő fejlődéshez szükség van.” – tette hozzá a szakorvos.

 

További segítség a szülőknek: www.elso1000nap.hu

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Háromból egy anyuka nehezen szoptat2016-12-20T12:27:09+01:00

Tévhitek a reggelivel kapcsolatban

A reggeli étkezéssel kapcsolatban nagyon sok tévhit él a köztudatban. Fontos tudni, hogy a reggelinél is vannak olyan szabályok, amelyeket érdemes betartani, ha azt akarjuk, hogy jobban induljon a napunk, és hogy lendületünk a nap folyamán végigkísérhessen minket. Most erre szeretnénk felhívni a figyelmet, hiszen egy reggeli gyümölcslé vagy gyümölcsital remek választás lehet a reggelink mellé is. Igaz-e a „reggelizz, mint egy király?” mondás?

 

Reggelire azt ehetünk, amit és amennyit akarunk, avagy reggelizz, mint egy király?

Ebben a közmondásban van némi igazság, bár nem feltétlen úgy, ahogy a legtöbben gondolnák. Valójában nem a reggeli a napunk főétkezése, legalábbis, ami a mennyiséget illeti. A reggeli órákban inkább a minőségen van a hangsúly. Fontos, hogy a lehető legjobb alapanyagokból állítsuk össze a reggelinket. Van pár alapszabály, amit be kell tartanunk. Az egyik, hogy a reggelink mindig tartalmazzon valamilyen gabonafélét, abból is leginkább a teljes kiőrlésű változatot, legyen benne mindig valamilyen teljes értékű fehérjeforrás, mint a hús, hal, tojás, tej, tejtermék. Sose feledkezzünk meg az idényzöldségekről vagy a gyümölcsökről a reggeli órákban sem, illetve minden esetben tartalmazzon a reggelink folyadékot, például ásványvizet vagy egy pohár gyümölcs alapú italt.

reggeli

Ha reggelizem, egész nap éhes leszek, és sokkal többet eszem, mint egyébként?

Ez is egy a sok városi legenda közül. Sajnos sokan úgy gondolják, hogy jelenlegi testsúlyuk megtartása vagy a fogyás érdekben az a megoldás, hogy alig esznek valamit, ráadásul az étkezések gyakoriságát a lehető legminimálisabbra próbálják csökkenteni. Pedig pont ennek az ellenkezőjét kell tenni ahhoz, hogy megtartsuk egészséges testsúlyunkat és szervezetünk se küszködjön ez alatt. Étkezzünk rendszeresen, 2,5-3 óránként és minden nap indítsuk reggelivel a napunkat. Tehát így amellett, hogy sokkal energikusabbak és kiegyensúlyozottabbak leszünk már a délelőtti órákban is, testsúlyunkat is jobban kordában tudjuk tartani. Hiszen ha a nap folyamán rendszeresen a megfelelő mennyiségű adagokat fogyasztjuk, estére nem leszünk farkaséhesek és nem rohanjuk meg a hűtőszekrényt a munkából hazatérve.

 

Reggelire elég egy kávé és indulhat a nap?

kave_cafe_latte

A kávé önmagában nem alkalmas arra, hogy a szervezetünk energia- és tápanyag igényét kielégítse, azaz nem nevezhető komplett reggelinek. Tehát nem ajánlott csak egy, éhgyomorra elfogyasztott, kávét „reggelizni”, sőt ez a szokás még az éhségérzetet is fokozhatja. Bár a koffeinnek élénkítő hatása van a fizikai és szellemi állapotunkra, de önmagában nem biztosít elegendő táplálékot és energiát. Ha azt szeretnénk, hogy még a délelőtti órákban is ugyanolyan jól tudjunk a feladatainkra összpontosítani, a kávé mellé együnk egy szendvicset zöldségekkel, illetve igyunk utána egy pohár vizet vagy például reggeli gyümölcslevet/gyümölcsitalt, hiszen a kávé enyhe vízhajtó hatással rendelkezik.

 

Délig csak gyümölcsöt együnk?

Szintén egy táplálkozási tévhittel találjuk szembe magunkat, ha azt gondoljuk, egészséges, ha délig kizárólag gyümölcsöt fogyasztunk. Az egészséges táplálkozás irányelvei alapján egy nap 5-6 alkalommal kellene étkeznünk. A három főétkezésnek, azaz a reggelinek, ebédnek és vacsorának komplettnek kell lennie, azaz tartalmaznia kell állati eredetű fehérjeforrást illetve teljes kiőrlésű gabonafélét és lehetőség szerint friss, idényzöldségeket, gyümölcsöt. Tízóraink és uzsonnánk tartalmazhat például gyümölcsöt vagy gyümölcslevet valamilyen töltetlen és nem magas sótartalmú kekszet, esetleg joghurtot, kefirt.

 

Szöveg: Györki Niké, dietetikus

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Tévhitek a reggelivel kapcsolatban2016-12-20T12:27:09+01:00

Zöld tények az étrendünkről

Energiaegyensúly

Miközben a hagyományos szántóföldi növények energiamérlege pozitív, az állattenyésztés már több energiát igényel, mint amennyit nyerünk. A leginkább pazarlóak pedig a nagy energiabefektetéssel termelt, és hosszan utaztatott primőr termények.

mezogazdasag_energia

A mezőgazdaság egyre több energiát használ fel

Mennyi energia kell 1 kcal táplálék előállításához?

  1. Búza: 0,2 kcal
  2. Burgonya: 0,25 kcal
  3. Tojás: 0,66 kcal
  4. Tej: 1 kcal
  5. Sertéshús: 3 kcal
  6. Marhahús: 3 kcal
  7. Fehér kenyér: 3 kcal
  8. Csirkehús: 12 kcal
  9. Mélytengeri halászat: 250 kcal
  10. Üvegházi zöldség: 600 kcal

 

Rejtett vízfogyasztás

Ön mennyi vizet fogyaszt naponta? Átlagosan 2 liternyit iszunk, és 80-100 litert egyéb célra, például fürdésre vagy a wc öblítésére használunk el. Azonban akár egy tojásrántottás-narancsleves reggeli is ennek többszörösét igényli vízből, ha az élelmiszerek előállításához használt mennyiséget is figyelembe vesszük.

 

Mennyi vizet használunk fel egyes élelmiszerek előállításához?

tehen_iszik

1 kg marhahús előállításához 15 köbméter vízre van szükség

  1. 1 db paradicsom: 13 liter
  2. 1 db alma: 70 liter
  3. 1 db tojás: 135 liter
  4. 1 csésze kávé: 140 liter
  5. 1 pohár narancslé: 170 liter
  6. 1 tábla csokoládé: 1700 liter
  7. 1 db hamburger: 2400 liter
  8. 1 kg sajt: 3200 liter
  9. 1 kg csirkehús: 3900 liter
  10. 1 kg marhahús: 15000 liter

 

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Zöld tények az étrendünkről2016-12-20T12:27:09+01:00

5 tipp a zöldebb étrendhez

Belegondolt már abba, mennyi energiát igényel a mindennapi élelmének előállítása? A Fenntartható Energia Hét alkalmából, amit most ünnepelünk, érdemes megismerkednünk az egészséges étrend egy új oldalával, ugyanis a következő évtizedek legfontosabb kulcsszava a táplálkozásban is a fenntarthatóság lesz.

 

Az Európai Bizottság évről-évre megrendezi a Fenntartható Energia Hét rendezvénysorozatát, ennek fókuszában idén a fogyasztók állnak. S bár az energia szóról a legtöbbünknek az áram, a gáz és az autók üzemanyagai jutnak eszünkbe, hiba lenne megfeledkezni arról, hogy az ételeink előállítása is rengeteg energiát igényel, így a kiegyensúlyozott, tudatos táplálkozással is tehetünk a környezetünkért. Nézzünk körül, hogyan lehet környezetvédő az étrendünk is!

A legtöbb energiát az élelmiszerek szállítása igényli

A legtöbb energiát az élelmiszerek szállítása igényli

Ahhoz, hogy megértsük, miért kell foglalkoznunk a fenntartható táplálkozással, két alapvető tényt érdemes figyelembe vennünk. Az ipari forradalom előtt az élelmiszerek előállításához szinte kizárólag megújuló energiaforrásokat használt fel az emberiség: a növényeket a nap látta el mindennel, ami a fejlődésükhöz szükséges volt, az állatok a természet adta táplálékokon nőttek fel, és az élelmiszerek feldolgozásához is a nap, a víz vagy a szél energiáját használtuk fel. Az nagyüzemi termelés azonban energiaigényes, manapság becslések szerint minden 1 kcal energiatartalmú élelmiszer előállításához 0,7 kcal energiát használunk fel, amíg az ételként az asztalunkra kerül. A probléma jelentőségét fokozza, hogy ezek jelentős része, például az üzemanyagok és a műtrágya, nem megújuló forrásokból, azaz például kőolajból származik.

Egyes becslések szerint például Németországban a megtermelt energia ötödét az élelmiszerek előállításához használják fel az iparban és a háztartásokban. A mezőgazdaság világszerte az édesvízkészletek 70 százalékát emészti fel, miközben a rendelkezésre álló földterületek 60 százalékát veszi igénybe (az erdőkkel együtt). Ha az üvegházhatású gázok kibocsátását nézzük, akkor a bevásárlásokhoz felhasznált üzemanyag és a főzés a teljes mennyiség 6 százalékát adja!

 

A másik fontos tényező, hogy a Föld lakossága egyre nő: jelenleg 7,3 milliárdan élünk a bolygónkon, de 2050-re már 9,1 milliárd embert számlálhatunk majd globálisan. A hátralévő alig több mint három évtized során 70 százalékkal kell növelnünk az élelmiszertermelést, hogy mindenkinek elegendő és biztonságos tápanyag álljon rendelkezésére.

A fenntarthatóság jelenleg még nem hangsúlyos eleme a közgondolkodásnak, de szerencsére már találhatunk jó példákat a politikában és az élelmiszeriparban is. Ilyen például, hogy az Európai Unió 2020-ra 20 százalékkal szeretné csökkenteni az élelmiszerlánc forrásfelhasználását úgy, hogy ösztönzi a fenntarthatóbb élelmiszertermelést és -fogyasztást. Az ipar pedig lépéseket tett a víz- és energiatakarékos élelmiszergyárak tervezése érdekében, és az optimálisabb csomagolóanyag-használatért is.

 

Tippek, amelyekkel sokat tehet a fenntartható egészséges táplálkozás érdekében

Antal Emese, egyesületünk szakmai vezetője konkrét tanácsai a fenntartható táplálkozáshoz:

  1. Keresse az ellenőrzött módon előállított termékeket, mert csak ezeknél lehetünk biztos abban, hogy a szükséges technológiai előírásokat betartották. Ez az ökológiai gazdálkodásból származó (bio) termékeknél is ugyanilyen fontos szempont.
  2. Keresse az újrahasznosítható csomagolóanyagokat, és törekedjen arra, hogy csak a legszükségesebb mennyiséget használja fel belőlük.
  3. Válasszon hosszabb eltarthatóságú élelmiszereket, mivel így kisebb az esélye annak, hogy hulladékként kidobná azokat. Az élelmiszeripar folyamatos fejlesztéseket hajt végre annak érdekében, hogy tartósítószerek használata nélkül is minél tovább változatlan minőségben eltarthatók maradjanak a termékek.
  4. A tengeri hal nagyon egészséges, de ha fenntartható módon állítja össze étrendjét, az MSC logóval ellátott termékeket válassza. A Marine Stewardship Council azért dolgozik, hogy fenntartható halászati módok segítségével az óceánok és tengerek ökoszisztémája egyensúlyban maradjon.
  5. Csökkentse az élelmiszerpazarlást: ha bevásárlólistával indul el a boltba, akkor csak a szükséges mennyiséget fogja megvásárolni, főleg, ha ellenáll a csábító, de szükségtelen akcióknak. Ügyeljen a lejárati időkre, és a kamrában felhalmozódott, felesleges tartós élelmiszereket rendszeresen ajándékozza rászorulóknak, segítő szervezeteknek.
Jelentős probléma az élelmiszerpazarlás

Jelentős probléma az élelmiszerpazarlás

 

A TÉT Platform korábban már foglalkozott azzal, hogyan csökkenthető az élelmiszerhulladék mennyisége: Éhezünk és pazarolunk

Olvasson még többet a fenntartható élelmiszertermelésről az EUFIC oldalán!

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A legszaftosabb hungarikum

2022.09.05.| A legszaftosabb hungarikum bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A debreceni páros kolbász négy éve hungarikum, azaz hazai specialitás. Azonban már jóval ezelőtt nagyon kedveltük ezt a szaftos, paprikás kolbászkát, amely mindig párban érkezik. Vajon mennyit falhatunk fel belőle? Az egyre inkább trendivé [...]

5 tipp a zöldebb étrendhez2016-12-20T12:27:09+01:00

Előzd meg a jövőd! – Az egészségért dolgozók körbefutják az országot

”Előzd meg a jövőd!” szlogennel rajtol 2016. szeptember 17-én az a futás, amelyen a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) szervezésében az egészségért dolgozók körbefutják Magyarországot.

A 16 napon és 1600 kilométeren át tartó futással és az azt megelőző, a 2016. június 14-ével kezdődő egészségkommunikációs kampánnyal a NEFI arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy mi magunk tehetünk a legtöbbet az egészségünk megőrzéséért.

Magyarországon tízpercenként meghal valaki az egészségtelen táplálkozás, 21 percenként a dohányzás és 35 percenként a mozgásszegény életmód miatt. Mi vagyunk Európában a legkövérebbek, a világon a legboldogtalanabbak, dobogós helyen állunk az alkoholfogyasztásban is. A tízmilliós Magyarország így évente 1.700.000 egészséges életévet veszít el.

Ez azt jelenti, hogy olyan betegségekbe halunk bele, amelyeket jórészt mi okozunk magunknak azzal, ahogyan élünk. Nem tudatosul bennünk, hogy az egészség érték, azt kellene megőriznünk. És ezt senki nem tudja helyettünk megtenni. Ha mindenki csak annyit tenne az egészsége megőrzése érdekében, amennyit aztán a betegségéből való felépülésére fordít, akkor a korai halálozás közel fele megelőzhető lenne.

elozd_meg_a_jovod800

Az egészségfejlesztők az egészségügyben dolgozókkal közösen fogják körbefutni az országot váltóban, tematikus napok mentén. A mozgás, újraélesztés, táplálkozás, védőoltás, drog, dohányzás, szűrés, szív- és érrendszeri betegségek, alapellátás, alkohol, véradás, lelki egészség és rekreáció témák jegyében futnak egy-egy napot.

A NEFI a rajt időpontjára elkészíti az „Előzd meg a jövőd!” 12 pontból álló kiáltványt, amelyet a futás során érintett nagyobb települések vezetőjének ad majd át, sajtótájékoztató keretében. Ez a staféta azokat az egyszerűen megvalósítható teendőket tartalmazza, amelyeket ha beépítünk a mindennapjainkba, akkor tovább élhetünk egészségesen.

A futáshoz az utolsó napon csatlakozhat bárki, aki szeretne futni magáért egy kört!

 

További információk:

Mikor indul a futás?
0
0
0
Weeks
0
0
0
0
Days
0
0
Hrs
0
0
Min
0
0
Sec
Előzd meg a jövőd! – Az egészségért dolgozók körbefutják az országot2016-12-20T12:27:10+01:00
POPUP
Copyright 2006-2022 | TÉT Platform Egyesület | Minden jog fenntartva | Készítette: >2KAL Kft. |