Koffein: még belefér pár csészével

Annak ellenére, hogy sokaknál ez a reggel első itala, és az ebédet sem tudjuk elképzelni nélküle, évről-évre kevesebb kávét fogyasztunk. Pedig a kávé, azaz az élénkítő hatásáért felelős koffein egyáltalán nem az, aminek korábban gondoltuk.

Míg a nyolcvanas években még fejenként évi 3,1 kg kávéból főztünk feketét, addigra az elmúlt években a fogyasztásuk 2,1 kilogrammra csökkent, áll a Központi Statisztikai Hivatal, a KSH által kiadott összesítésben. Bár még ez is elegendő közel 300 adag presszókávé elkészítéséhez, közel sem tartozunk vele a világ nagy kávéfogyasztó nemzeteihez, melyek között az élen némi meglepetésre az észak-európai országokat találjuk.

kaveA finnek évi 12 kilogrammos fogyasztásától alig maradnak el a norvégok, a dánok és az izlandiak sem, a presszókávé hazájaként ismert Olaszország mindössze a 12. helyen van (5,9 kg/fő/év). Talán még ennél is meglepőbb, hogy a kávéivó nemzetként ismert amerikaiak évente mindössze 4,2 kilogrammal a világranglista huszonötödik helyének környékén vannak, míg az ismert kávétermelő Etiópiában mindössze 1,3 kg kávéból készítenek italt évente és fejenként, amivel éppen csak a hetvenedik hely előtt végeznek.

A kávé elterjedtsége is hozzájárul ahhoz, hogy a koffein lett a legnagyobb mennyiségben fogyasztott pszichoaktív anyag a földön. Ám ez az élénkítő szer nem csak a kávéban van: több tucatnyi növényben is megtaláljuk az 1,3,7-trimetil-xantán néven is ismert koffeint vagy valamelyik közeli rokonát, például a teobromint: teában, kakaóban, csokoládéban vagy a kóladió kivonatában. Becslések szerint a világ összesített fogyasztása évente akár a 120.000 tonnát is meghaladja, ami azt jelenti, mintha minden egyes ember naponta legalább egy csészényi kávét inna. Ami majdnem igaz is: felmérések szerint tízből kilenc ember minden nap fogyaszt valami koffeintartalmú italt.

A kávé világnapja alkalmából a Táplálkozás-Életmód-Testmozgás Platform Egyesület szakértői segítségével ismerkedhetünk meg a koffeinnel kapcsolatos néhány ténnyel és érdekességgel.

Tudta-e, hogy…?

Az európai lakosok átlagos koffeinfogyasztása naponta 200 mg, az északi országokban legtöbbször azonban ennek a mennyiségnek a dupláját, azaz 400 mg-ot is elfogyasztanak. A világranglista vezetője Hollandia, ahol egy átlagpolgár naponta 414 mg koffeint fogyaszt el kávé, tea, üdítőitalok és energiaital formájában. Mi magyarok egy 2009-es adat szerint napi 122,5 mg koffeinnel tartjuk frissen magunkat.

Alig 5-10 percre van szükség ahhoz, hogy a koffein hatásai megmutatkozzanak. Félóra alatt szinte a teljes mennyiség felszívódik és vérkeringésbe kerül, majd körülbelül 4 óra alatt a felére csökken a koncentrációja.

Szervezetünkben az adenozin nevű vegyületnek jut az egyik legfontosabb szerep az agyi aktivitás szabályozásában, szintje az ébrenléti és az alvási állapotokat is meghatározza. A koffein gátló hatást fejt ki az úgynevezett adenozinspecifikus receptorokra, elnyomva azok fáradtságjelző szignálját, ettől pedig energikusabbak leszünk.

A koffeinről nem sikerült bebizonyítani, hogy emeli a vérnyomást. Bár évtizedekig így gondolták, a legújabb klinikai vizsgálatok elemzése azt mutatja, hogy szokásos mennyiségben (naponta legfeljebb 400 mg) fogyasztva a koffein nem okoz vérnyomás-emelkedést. Érdekes módon azok, akik nem fogyasztanak rendszeresen koffeint, egyszeri fogyasztás esetén mégis tapasztalhatják a vérnyomás emelkedését. Viszont mivel nem szólnak ellene bizonyítékok, a mérsékelt koffeinfogyasztást hipertóniával élőknek is szabadon engedélyezhetjük.

Mítosz, hogy a koffein függőséget okozna. A jelenleg érvényes meghatározások és a szakértők szerint a koffeint ugyan pszichoaktív szernek tekinthetjük, de addiktív hatása nincs. Erről bárki meggyőződhet, aki magát a „koffein rabjának” gondolja: a kávézás hirtelen abbahagyása nagyon rövid ideig, egy-két napig sem tartó tüneteket vált ki csupán, például fejfájást, álmosságot vagy fáradtságérzést.

Jó hír a kávézás szerelmeseinek az is, hogy a koffein nem hozható közvetlen összefüggésbe a szív- és érrendszeri betegségekkel, a magas koleszterinszinttel, vagy a szabálytalan szívműködéssel sem. Az átfogó vizsgálatok mindezekre semmilyen bizonyítékkal nem szolgáltak. A koffein csontritkulást elősegítő hatásáról is megállapították, hogy ingatag lábakon áll. Valóban fokozza a kalcium ürítését, de csak olyan csekély mértékben, hogy kiegyensúlyozott étrend esetén senkinek nem kell attól tartania, hogy a kávétól csontritkulása lesz.

A koffein számos pozitív tulajdonsága ismert. Jól használható az álmosság ellen, illetve javítja a munkabíró képességünket is. Arra is rámutattak már, hogy javítja a memóriát és a logikai gondolkodást. Néhány közelmúltbeli vizsgálat eredményei arra engednek következtetni, hogy akár az allergiások számára is előnyös lehet, mivel csökkenti a hisztaminok (a szervezet allergiás reakcióját előidéző anyagok) koncentrációját, ráadásul tágítja a hörgőket, ami az asztmával élőknek is pozitív hatású.

Összegezve: a kiegyensúlyozott étrendben a koffeinfogyasztás nem okozhat gondot, ha az nem lépi túl a napi 400 mg-ot (ez körülbelül 4 csésze hosszúkávénak vagy 8 csésze fekete teának felel meg). Ehhez természetesen az is szükséges, hogy életmódunk is megfelelő legyen, azaz ne dohányozzunk, alkoholt csak kis mennyiségben fogyasszunk és mozogjunk rendszeresen.

Miben mennyi koffein van?

Élelmiszer                                                    Koffein, mg
1 csésze presszókávé                                         80
1 csésze hosszú kávé                                         90
1 doboz energiaital                                             80
1 csésze fekete tea                                             50
1 pohár (2 dl) kóla                                              20
50 g csokoládé                                                    10

5 kevésbé ismert érdekesség a koffeinről

1. A koffeint Friedlieb Ferdinand Runge, német kémikus fedezte fel elsőként, még 1820-ban. Nem kisebb személyiség, mint Goethe javasolta neki, hogy vizsgálja meg, mitől élénkít a kávé.

2. A várandós nők szervezetében lassabban bomlik le a koffein, ezért nekik érdemes ritkábban, mérsékelt mennyiségben kávét fogyasztaniuk, az energiaitalok pedig egyáltalán nem ajánlottak számukra.

3. A koffein számos fájdalomcsillapító gyógyszerben is megtalálható, mivel közvetve tágítja az ereket, és így csillapítani tudja a fejfájást vagy a migrént.

4. Ha antibiotikumot szed, óvatosan a koffeinnel! A nagy dózisú gyógyszer hatására ugyanis lassabban ürül ki a szervezetből, ezért az arra érzékenyeknél átmeneti szívdobogás-érzést és alvászavart is okozhat.

5. A kávé íze, aromája vagy erőssége nincs összefüggésben az ital koffeintartalmával, mert azt leginkább a felhasznált kávébab típusa határozza meg (a robusta többet, míg az arabica kevesebbet tartalmaz). Amit mi aromának érzünk, azt a pörkölés során keletkező anyagok határozzák meg.

Koffein: még belefér pár csészével2016-12-20T12:27:18+01:00

Jó tudni a koleszterincsökkentésről

TÉT Platform Hírlevél 1. évfolyam, 3. szám

Koleszterinszint-csökkentés másként

Mítoszok dőltek meg a koleszterinnel kapcsolatban

Kisebb cukorbevitellel a koleszterinszint is csökkenthető?

 

Az étrendünkben található cukor hatásaival számos kutatás foglalkozott már, nemrég azonban teljesen más szempontot helyeztek a középpontba. Kutatók azt vizsgálták, mi történik a vérzsírok, különösen a koleszterin szintjével, ha több vagy kevesebb a napi cukorbevitelünk. Az eredményeikben van, ami nem meglepő, de olyan is, amin érdemes elgondolkodnunk.

 

A legtöbben egyetértenek azzal, hogy a túlzott cukorbevitel hozzájárulhat az elhízáshoz, többféle krónikus betegség megjelenéséhez, és a túlsúly révén növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is. Az elhízás azonban nem elszigetelt problémát jelent, hanem önmaga is újabb problémákhoz, betegségekhez vezet: gondoljunk csak az ízületek fokozott terhelése miatt megjelenő kopásokra, vagy az ilyenkor legtöbbször megemelkedő vérzsír- és koleszterinértékekre.

Néhány kutató arra volt kíváncsi, hogy a vérzsírok szintjének növekedését okozhatja-e egymagában a magas cukorfogyasztás, vagy inkább az elhízás kísérőjelenségéről beszélhetünk, függetlenül az étrend összetételétől. Ennek érdekében több korábbi felmérést átfogó, úgynevezett metaanalízist végeztek, amelyben több mint 50 évre visszamenően vizsgálták azokat a publikációkat, amelyben a tápanyagbevitel megfigyelése mellett a vérzsírok szintjét is megmérték. Úgy találták, hogy általában véve a rendszeres, nagymennyiségű cukorfogyasztás növeli a koleszterin szintjét, de további érdekes részleteket is feltártak.

 

Mi is az a koleszterin?

A koleszterin úgynevezett szteránvázas vegyület, képlete C27H46O. Viaszhoz hasonló, zsírszerű anyag, a lipidek nagy csoportjába tartozik. Sokan bűnösként tekintenek rá, pedig a valóság az, hogy szervezetünk számára nélkülözhetetlen, részt vesz a sejtfalak felépítésében így különösen az idegsejtekben és agyunkban nélkülözhetetlen, de a nemi hormonok és epesavak képződéséhez is szükséges. Minden sejtünkben megtalálható, és képződik is, a legnagyobb mennyiségben a máj állítja elő. Köztudott, hogy a táplálékainkban is található koleszterin, de az kevésbé, hogy kizárólag az állati eredetűekben.

Több típusát különböztetjük meg: a legfontosabbak a kis- és a nagy sűrűségű, azaz a LDL- és a HDL-koleszterin. Mindkettő a koleszterint szállítja a szervezeten belül, de amíg az LDL a sejtek felé viszi, a HDL inkább azokból szállítja el, ezért is szokták az előbbit „rossz”, az utóbbit pedig „jó” koleszterinnek nevezni. Ennek alapja az, hogy az LDL-koleszterin szerkezete miatt könnyen lerakódhat az artériák falán, így érelmeszesedést, érszűkületet, esetleg trombózist okozhat. A HDL-koleszterin inkább összegyűjti, és a májba szállítja a koleszterint. Mára megdőlni látszik az az elmélet, mely szerint a magas LDL- és alacsony HDL-koleszterinszint az érelmeszesedés okozója, inkább csak figyelmeztető jelként tekintenek rá. Egészséges ember esetén az összkoleszterin-szint 5 mmol/l alatt van, az LDL-koleszterin szint kisebb, mint 3 mmol/l, a HDL-koleszterin szint pedig férfiak esetén 1, nőknél 1,3 mmol/l-nél magasabb.

 

Az étrendünk általában nincs hatással a koleszterinszintre

A koleszterint tehát a szervezet is termeli, de megtalálhatjuk minden húsfélében, tejtermékben, állati eredetű zsiradékban is, a tojássárgája és a belsőségek pedig kiemelkedően sokat tartalmaznak belőle. Sokáig úgy gondoltuk, hogy az étrendünk koleszterintartalma befolyásolja a vér szérum-koleszterinszintjét is, ezért a fogyasztható mennyiség felső határát napi 300 mg-ban határozták meg, magas koleszterinszint esetén pedig koleszterinszegény diétát javasoltak. Az utóbbi években azonban több vizsgálat is vitatja ezt, némelyik egyenesen cáfolja. Annyira, hogy a legújabb, 2015-ös amerikai táplálkozási ajánlásokban eltörölték ezt a szabályt, és nem adnak meg felső határt a koleszterin napi bevitelére.

Szintén tévesnek bizonyult az a feltételezés, hogy a zsírok, különösen a telített zsírsavak fogyasztása erőteljesen emelheti a koleszterinszintünket. A legutóbbi kutatások alapján kijelenthető, hogy nincs egyértelmű összefüggés a telített zsírsavak fogyasztása és a szív- érrendszeri betegségek gyakorisága között. Így a szakemberek több tanulmányban is rehabilitálják a korábban „bűnösnek” beállított tojás és tejtermékeket, hangsúlyozva, hogy ezek a kiegyensúlyozott étrend részeként nyugodtan fogyaszthatók.

 

Cukorbevitel és a koleszterinszint

Dr. Lisa Te Morenga, az Új-Zélandi Otago Egyetem munkatársa és kollégái által a neves táplálkozástudományi szaklap, az American Journal of Clinical Nutrition hasábjain 2014-ben közzétett eredmények szerint viszont összefüggés mutatható ki az ételekkel és italokkal szervezetünkbe jutó cukrok és a vérzsír- és koleszterinszintünk, valamint a vérnyomásunk között.

A tanulmány több mint 50 év klinikai kutatásait, pontosabban 39 felmérés 1685 résztvevőjének adatait elemezte. Megállapították, hogy nagyon magas, azaz napi 100 gramm feletti cukorbevitel esetén emelkedik az összkoleszterin-szint (átlagosan 0,16 mmol/l értékben), a triglicerid-szint (+0,11 mmol/l) és a „rossz koleszterinként” is emlegetett LDL szint is nő (+0,12 mmol/l).

Hangsúlyozták, hogy mindez a testsúly növekedésétől függetlenül megfigyelhető, de a túlsúly tovább ronthat az értékeken. A jelenség hátterében pedig az állhat, hogy a táplálékainkban lévő nagyobb cukormennyiség – kifejezetten a fruktóz, vagy a fruktózt is tartalmazó szénhidrátok (például répacukor, méz vagy invertcukor) hatására a máj fokozza a saját triglicerid-termelését.

Viszont azt is kiemelték, hogy e hatások – különösen a vérnyomás 5-7 Hgmm-es növekedése – leginkább csak akkor jelentkeznek, ha rendszeresen, legalább 8 héten át magasabb a cukorbevitelünk az ajánlottnál.

 

Az egyensúly számít, nem a kalória

A WHO (World Health Organization, az ENSZ egészségügyi szervezete) szerint a magas vérnyomásért elsődlegesen a túlzott só- és alkoholfogyasztás, a káliumban szegény táplálkozás, a fizikai aktivitás hiánya, a túlsúly és az elhízás, valamint a dohányzás tehető felelőssé. A cukor tehát nem szerepel az elsődleges problémaforrások között, amit a kutatás eredménye is alátámaszt: a nagymértékű cukorfogyasztás csak mérsékelten és csak hosszú távon van hatással a vérnyomásra, illetve a vér koleszterinszintjére.

2010-ben az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) megállapította, hogy nincs elegendő, megfelelő méretű és időtartamú, megbízható vizsgálatokból származó bizonyíték a cukorral édesített italok és a túlsúly kapcsolatának alátámasztására, azonban újabb, hosszabb távú kutatások arra utalnak, hogy a cukorral édesített italok bevitelének csökkentése vagy energiamentes italokkal való helyettesítésük kisebb mértékű súlygyarapodást is eredményezhet. Ám az EFSA is megerősíti dr. Morenga adatait, mivel további bizonyítékokat is találtak arra, hogy fokozott (az energiabevitel 20 százalékát meghaladó) cukorbevitel esetén növekedhet a vérben a triglicerid és a koleszterin koncentrációja.

A kulcs az energiaegyensúly megteremtésében van: a bevitt és a felhasznált kalóriáknak egyensúlyban kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy nem csak az elfogyasztott élelmiszer mennyiségére és energiatartalmára érdemes odafigyelni, hanem a fizikai aktivitásunkra is. Ha így teszünk, akkor biztosíthatjuk, hogy súlyunk ne változzon, függetlenül a bevitt táplálék minőségétől.

 

Dr. Morenga úgy összegzi, hogy a rendszeres, magas cukorfogyasztás vérzsírokra gyakorolt hatása a testsúly növekedése nélkül is kimutatható, de azt is figyelembe kell vennünk, hogy ez viszonylag csekély mértékű. Arra is felhívja figyelmünket, hogy bár még nem áll rendelkezésünkre elegendő számú és idejű megfigyelés, érdemes mérsékelni a cukrok bevitelét, mivel ahogy más szakértők rámutattak, már csekély, 0,2 mmol/l trigliceridszint-növekedés is megemeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, férfiak esetén 6, nőknél pedig 12 százalékkal.

A legfrissebb javaslatok szerint az energiabevitel 5 százaléka, azaz egy felnőtt esetén naponta kb. 25 gramm cukor lehet az étrendünkben. Korábban ezt a határt 10 százaléknál, azaz napi 50 grammnál húzták meg, azaz a felére csökkentették. Így már csak emiatt is érdemes figyelmesen megnéznünk az élelmiszerek címkéit, mennyi cukor található egy adagjukban.

 

 

 

Forrás:

Te Morenga LA, Howatson AJ, Jones RM, Mann J – Dietary sugars and cardiometabolic risk: systematic review and meta-analyses of randomized controlled trials of the effects on blood pressure and lipids. American Journal of Clinical Nutrition, 2014. május 7.

http://www.eufic.org/article/hu/page/FTARCHIVE/artid/Common-questions-about-sugars/

http://health.gov/dietaryguidelines/2015-scientific-report/pdfs/scientific-report-of-the-2015-dietary-guidelines-advisory-committee.pdf

http://www.mdosz.hu/pdf/ta_2014_10_sziv-errendszer_vedelme.pdf

 

Lektorálta:

Kép forrása: Flickr (kereskedelmi céllal is ingyenesen felhasználható)

Jó tudni a koleszterincsökkentésről2016-12-20T12:27:18+01:00

Jó tudni a közétkeztetésről

TÉT Platform Hírlevél 1. évfolyam, 2. szám

Szabályozott tálcák

Menzareform: a miérttől a hogyanig

 

2015 szeptember elsejétől életbe lépett a múlt évben megalkotott közétkeztetési rendelet, amely szabályozza, mit kaphatnak gyermekeink a bölcsődében, az óvodai-iskolai menzákon, illetve milyen lehet a kórházban fekvő betegek ellátása.

 

A közismert néven menzareformként emlegetett 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet már a múlt év óta hatályos, azonban a jogalkotók tekintetbe vették a konyhák, közétkeztetésben résztvevő vállalatok kérését, és bőséges felkészülési időt biztosítottak az új eljárások, receptúrák kidolgozására. Az elmúlt hetekben több beszámolót is olvashattunk a megreformált ételek fogadtatásáról, azonban érdemes megnézni, mi és legfőképpen miért is változott valójában.

 

A jogszabály előkészítése még 2013-ban indult, de a változásokat megalapozó vizsgálatok évekkel ezelőtt kezdődtek. A ma már az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet részeként működő OÉTI (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet) 2008-as, az iskolai közétkeztetést felmérő tanulmánya tekinthető a bázisnak, ugyanis ehhez hasonlították a 2012-ben végzett kutatás eredményeit. Ennek alapján számos pozitív változás történt a gyerekek étkeztetésében, például naponta átlagosan egyszer nyers zöldséget, gyümölcsöt kaptak, a legtöbb helyen a teljes kiőrlésű pékárukat is az étrend részévé tették, és sok helyen már a diétás étkeztetést is meg tudták oldani. Ám tej és tejtermék ritkán szerepelt az étlapon, túl sok sót használtak az ételkészítéshez és a legtöbb helyen magas zsírtartalmú, nem megfelelő tápanyag-összetételű felvágottakat kínáltak a gyerekeknek.

Az új szabályozás elkészítésével tehát nem lehetett késlekedni, hiszen az Országos Táplálkozás és Táplálkozási Állapot Vizsgálat legfrissebb adatai szerint ijesztő méreteket öltött a túlsúly gyakorisága: a lakosság közel kétharmada, pontosan 65 százaléka túlsúlyos vagy kövér, és húsz év alatt ez az arány több mint megduplázódott. A hazai és nemzetközi vizsgálatok arra is rámutattak, hogy az elhízott gyermekekből a legtöbbször kövér felnőtt lesz (az elhízás gyakorisága 30-80 százalék között mozgott, attól függően, milyen életkorban állt fent tartósan a túlsúly).

 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a rendelet megalkotásakor széles körű konzultációt folytatott az érintettekkel, így például a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségével is, amely több körben is véleményezhette, javíthatta a készülő szabályozást. Kubányi Jolán, az MDOSZ elnöke szerint az új jogszabály értékét növeli az is, hogy korábban csak tisztifőorvosi ajánlás létezett a közétkeztetés minőségére. Kiemeli, hogy több körben is véleményezték az ajánlásokat, és bár nem minden javaslatuk került be a végleges szövegbe, közel félszáz helyen javasoltak kisebb-nagyobb módosításokat, pontosításokat. Az egyértelműen pozitív célt szolgáló rendelet betartásában a hatóságok is segítséget nyújtanak, mert ahogy hangsúlyozták is, a rendszeresebbé váló ellenőrzésekkel nem a büntetés lesz a céljuk, hanem az egészségesebb közétkeztetés megvalósítása.

 

Mi változott szeptembertől?

A közétkeztetést szabályozó rendelet tömör, de talán éppen ezért jól használható, mindössze másfél tucat oldalon foglalja össze az elvárásokat. Életkori csoportokra bontja az étkezést igénybe vevőket, a bölcsődéstől egészen a felnőttkorig, és mindegyikre részletes előírásokat tartalmaz napi egy vagy többszöri étkezésre bontva is. Az összes ajánlás ismertetése meghaladná kereteinket, de nézzük az egyik legérzékenyebb korosztályt, az alsó tagozatos, 7-10 éves gyerekek étkezését, amelynek háromszori étkezés (pl. tízórai, ebéd és uzsonna) esetén 1100-1320 kcal energiát kell biztosítania.

 

  • Minden nap legalább két adag zöldségnek vagy gyümölcsnek kell szerepelnie az étlapon, és ebbe nem érthető bele a burgonya. Ráadásul ebből legalább egy adagnak nyersnek kell lennie.
  • Két adag gabonaféle biztosítandó, amelyből legalább egy teljes kiőrlésű
  • 10 nap átlagában:
  • összesen legalább 3 liter tejnek, vagy ennek megfelelő kalciumtartalmú tejterméknek kell szerepelnie az étrendben
  • csak a napi energiamennyiség 30 százaléka származhat zsírból
  • a hozzáadott cukorból származó energiamennyiség nem haladhatja meg a 8 százalékot
  • hús legalább hatszor, legfeljebb tíz alkalommal adható
  • bő zsírban sült étel csak egyszer szerepelhet az étrendben, szárazhüvelyesek télen maximum háromszor, nyáron csak egyszer
  • 23 százaléknál magasabb zsírtartalmú húskészítmény legfeljebb egyszer, ennél alacsonyabb zsírtartalmú legfeljebb ötször adható.
  • tojás legalább 3, legfeljebb 5 darab mennyiségben adható (az ételkészítéshez felhasznált mennyiséget is beleszámítva)
  • rizst legfeljebb háromszor, száraztésztát kétszer, burgonyát ötször lehet adni.
  • Nem szabad felhasználni:
  • 30 százaléknál magasabb zsírtartalmú húst
  • alkoholt tartalmazó élelmiszert
  • édesítőszert három éves kor alatt.

 

Színes és egészséges: ilyen is lehet az iskolai menza

 

Szeretik-e a gyerekek a reformmenzát?

A közhelyszerű megállapítás szerint minden szabályozás annyit ér, amennyit betartanak belőle. Az étkeztetésre vonatkozó szabályozásnál azonban az is számít, mennyire fogadják szívesen az érintettek a változást, azaz ízlenek-e nekik az új receptek alapján főzött ételek vagy egyenesen a konyhai hulladékba kerülnek az egészségesnek szánt fogások. Az egyik kereskedelmi csatorna 2015. szeptember 10-ei adásában erről is kérdezték a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetőjét, Antal Emese dietetikus-szociológust. A szakértő szerint az ízlés formálható, alakítható azzal is, ha otthon is jó példát lát a gyermek, azaz több egészségesebb alapanyagot, kevesebb sót és cukrot használnak a főzés során. A dietetikus szerint az új ízek csak rövid ideig tűnhetnek szokatlannak, néhány hét alatt mindenki megszokhatja, sőt meg is kedvelheti, mert az egészséges fűszerezés is lehet legalább olyan finom, mint a megszokott, hagyományos. Ha pedig éhesen marad a gyerek az iskolai menzán, akkor kínáljunk neki egészséges zöldség- és gyümölcsféléket, tejterméket, teljes kiőrlésű pékárukat, így az étrendje kiegyensúlyozott lesz, és minden fontos tápanyagot tartalmazhat.

 

Forrás:

37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=169011.292537

Országos Táplálkozás és Táplálkozási Állapot Vizsgálat: http://www.oeti.hu/?m1id=16&m2id=169

Lektorálta: Antal Emese dietetikus, szociológus

Kép forrása: Flickr (kereskedelmi céllal is ingyenesen felhasználható)

Jó tudni a közétkeztetésről2016-12-20T12:27:18+01:00

Okosabbak lehetünk a reggelitől

Megkezdődött az iskola, a gyerekeknek a vakáció helyett ismét a tananyagra kell koncentrálniuk, és a napról-napra tudásuk legjavát elővenni a jó tanulmányi eredményekért. Teljesítményük jelentős részben a táplálkozásukon múlik, mivel a kiegyensúlyozott étrend több kutatás szerint is pozitívan képes befolyásolni a koncentrálóképességet és a szellemi funkciókat. A nem megfelelően vagy hiányosan táplált gyermekek szellemi teljesítménye viszont 15-20 százalékkal alacsonyabb lehet. Mit adjunk a gyereknek, hogy energikusan, frissen vegye az akadályokat?

10791206_sA táplálkozással foglalkozó szakértők szerint a reggeli talán a nap legfontosabb étkezése. Szerepét több klinikai kutatás is vizsgálta, és ezek szerint elmondható, hogy a tartalmas reggelit fogyasztó gyerekek jobban tudják figyelmüket összpontosítani és feladatmegoldó képességük is jobb azokénál, akik kihagyják a nap első étkezését.

A rendszeresen reggeli nélkül iskolába induló gyerekek körében az elhízás is gyakrabban fordulhat elő.

Azonban az sem mindegy, mivel indítjuk a napot.
„Az ember legnagyobb energiaigényű szerve az agy, hiszen átlagosan minden negyedik-ötödik kalóriát a központi idegrendszer működése során használunk fel, miközben tömege testünkének csak körülbelül a két százaléka” – árulta el Antal Emese, dietetikus, szociológus, a Táplálkozás-Életmód-Testmozgás (TÉT) Platform szakmai vezetője. Érdemes még azt is megjegyezni, hogy az agy a vérben lévő cukrot tudja tápanyagként hasznosítani, a fehérjéket és a zsírokat nem. Ezért fontos az, hogy napi étrendünk a megfelelő mennyiségben tartalmazzon szénhidrátokat, amelyeknek a napi energiaszükséglet mintegy 50-55 százalékát kell biztosítania – folytatja a szakértő.
A reggeli szénhidráttartalma különösen fontos szerepet kaphat a gyerekeknél, mivel ők jellemzően délelőtt „járatják csúcsra” az agyukat, amely a szellemi munka hatására akár 1,5 kcal (vagyis kb. 6 kJ) energiát is felhasználhat percenként. Néhány évvel ezelőtt egy amerikai kutatás arra is rámutatott, hogy a sok összetett szénhidrátot tartalmazó reggeli hatékonyabb a mentális funkciók szempontjából, mint az ugyanolyan energiatartalmú, de egyszerűbb szénhidrátokban gazdag. „Az összetett szénhidrátok – mint például a teljes értékű gabonafélékben előfordulók – hosszabb távon biztosítják a megfelelő vércukorszintet” – hangsúlyozza Antal Emese, aki szerint a legjobb valamilyen rostban is gazdag, teljes kiőrlésű gabonafélével, pékáruval kezdeni a napot. „Az ezekben található rostok ugyanis jótékonyan befolyásolják (lassítják) a szénhidrátok felszívódását” – teszi hozzá.
A táplálkozással foglalkozó szakemberek szerint a reggeli minősége mellett az is probléma, hogy minden második gyerek és harmadik felnőtt egyszerűen kihagyja a reggelit. Ez egyértelműen növeli az elhízás veszélyét, és csökkenti az agy kognitív funkcióinak működését, így például a térbeli és a rövidtávú memória-funkciók is rosszabbak lehetnek azoknál, akik nem reggeliznek.
„Az ideális reggeli akár a napi energiaszükséglet 20-25 százalékát is biztosíthatja. A legjobb, ha szénhidrátot és fehérjét is tartalmaz, és ne felejtkezzünk el a folyadékbevitelről se” – összegez Antal Emese. Az ételek nyelvére lefordítva: reggel a gyermek fogyasszon teljes kiőrlésű gabonafélét, teljes értékű fehérjeforrást, mint például sovány tejet, tejterméket vagy húsfélét, és friss zöldség vagy gyümölcs egészítse ki a reggelit.

Példák az egészséges és tápláló reggelire:

1 szelet rozskenyér, körözött, 1 db zöldpaprika, 1 pohár frissen facsart narancslé
1 darab teljes kiőrlésű zsemle, margarin, csirkemell-sonka, paradicsom, 1 bögre tej
Pirítós teljes kiőrlésű toastkenyérből, 1 lágytojás, kígyóuborka, gyümölcstea

Okosabbak lehetünk a reggelitől2016-12-20T12:27:20+01:00
POPUP
Copyright 2006-2022 | TÉT Platform Egyesület | Minden jog fenntartva | Készítette: >2KAL Kft. |