A Magyar Elhízástudományi Társaság 30 éves jubileumi kongresszusa

Három évtized telt el azóta, hogy elsők között Európában hazánkban is önálló tudományággá vált az elhízástudomány. Ezalatt az idő alatt az elhízás betegség világhódító útját bejárva, töretlenül, folyamatosan növekvő epidémiává vált napjainkra, amely minden korosztályt érint a fejlett és fejlődő gazdaságú országokban egyaránt. Ezalatt az idő alatt tudományos társaságunk számos eredményt mutatott fel az elhízástudomány kutatása, oktatása, valamint a gyógyítás és megelőzés terén. Tudományos ismeretterjesztő tevékenysége az orvostudomány részterületeire, valamint a társtudományokra jelentős hatást gyakorolt, emellett kiterjedt a laikus közönség széleskörű figyelemfelhívására és edukációjára is.

Tudjon meg többet a MET 30 éves jubileumi konferenciájáról!

Jelentős mérföldkövet jelentett az 1992. évi hivatalos bejegyzést követően 2002-ben az egészségügyi tárca által befogadott elhízás kezelési irányelv, amely európai viszonylatban úgyszintén az elsők között volt, majd kiemelt tudományos események sorát mondhattuk magunkénak. A hazai kongresszusok és konferenciák sorozatán túlmenően 2007. évben Budapesten általunk 84 ország mintegy 2700 résztvevőjével megrendezett eddigi legnagyobb létszámú Európai Elhízástudományi Kongresszus volt a 15th European Congress on Obesity, emellett a 2005-2010 között rendszeresen tartottunk nemzetközi obezitológiai továbbképzéseket (SCOPE), valamint társaságunk kezdeményezte a kétévente megrendezésre kerülő regionális rendezvényeket (Central European Congress on Obesity). Ennek keretében immár három hazai rendezésű, a 2009. évi 2., a 2015. évi 5., és a 2021. évi 8. Közép-európai Elhízástudományi Kongresszusokat szerveztük, amelyek tudományos programjai társaságunk nemzetközi tekintélyét emelték (l. Obesitologia Hungarica Supplementumok).

Sajnálatos módon a háromévtizedes múlt generációváltást is jelez, így ma már csak emlékezhetünk a tudományterület alapítójára és örökös elnökére, Halmy László professzorra és egyik alapító tagjára, aki hosszú időn át alelnöki funkciót töltött be, Czinner Antal gyermekgyógyász professzorra, továbbá dr. Pintér Attilára, aki az első lépéseinktől a haláláig a hivatalosan is támogató ÁNTSZ vonalat képviselte társaságunkban, továbbá a 2000-es években közel egy évtizedig főtitkárunkként aktív, sokirányú tevékenységet végző dr. Pados Gyulára.

Tudományos együttműködésünk nyomán mára már nemcsak az elhízás bázisterápiájakét jelenik meg az életmódterápia, ahogy erre már a testsúlycsökkentő, testsúlytartó programok korai vizsgálataiban rámutattunk, hanem a napjainkra jellemzően meghatározó krónikus nem fertőző, társult betegségek sorának is kezelési, illetve megelőzési protokolljaiban meghatározó elemmé válik. Így például a hazai kardiovaszkuláris konszenzus konferenciák eredményei között egyre jelentősebben megjelenik, valamint alapvetővé válik a 2. típusú diabétesz kezelésében és megelőzésében, vagy a daganatos betegségek, illetve reumatológiai betegségek megelőzésében, hogy csak a leggyakoribb népbetegségeket említsük.

Újabban mutatunk rá arra az új típusú szemléletre, hogy a kockázatcsökkentésben a rizikótényezők mérséklése jelentős eredményt jelenthet az egészséges életévek számának növelésében, ezért az életmódbeli, illetve a környezeti ártalmak mérséklése egyaránt egyéni és társadalmi szintű lépéseket igényel az elhízás és szövődményes betegségei, valamint az újonnan megjelent fertőző betegségek szindémiájának együttes szemléletű kezelésében. Ezért kommunikációinkban egyre erőteljesebben hívjuk fel a társadalom minden szereplőjének figyelmét az összefogás és együttgondolkodás, valamint az aktív cselekvés azonnali szükségességére.

30 éves jubileumi kongresszusunkat ebben a szemléletben, vagyis „Állítsuk meg az elhízást!” mottóval, és a „múlt eredményeire építve alakítsuk a jövőt” gondolattal tárgyaljuk a már szokásos holisztikus megközelítésben az elhízás egyre növekvő problémáját.

Ehhez kívánok minden résztvevőnek izgalmas személyes eszmecseréket és sok új gondolatot!

Dr. Halmy Eszter

a Jubileumi Kongresszus elnöke

Itt tudhat meg többet a MET 30 éves jubileumi konferenciájáról!

Közgyűlési meghívó – 2024.

A Táplálkozás, Életmód és Testmozgás Platform Egyesület (1062 Budapest, Andrássy út 61.)  2024. március hó 14. napján (csütörtök) 12.00 órakor tartja éves rendes közgyűlését. A közgyűlés nem nyilvános, azon csak az Egyesület tagjai, illetve [...]

A Magyar Elhízástudományi Társaság 30 éves jubileumi kongresszusa2022-11-07T20:52:55+01:00

Elhízás: tünet, rizikótényező, vagy betegség?

 

Ismereteink alapján sokféleképpen gondolkodunk az elhízásról. Egy viszont tény, hogy bármiként is fogjuk fel, az elhízás látványos, felismerhető, és jelenléte nem palástolható. Laikusok részére is könnyen azonosítható, és sajnálatos módon a tudós szakmabeli is gyakran azt a pejoratív kifejezést használja rá a mai napig: kövérség.

Amennyiben a „metabolikus szindróma” részeként fogjuk fel, vagyis anyagcsere tünetegyüttes részeként tekintünk rá, akkor TÜNET. Obezitológiai megközelítésben sokan véljük úgy, hogy nem egyszerű tünet, hanem a tünetegyüttes alapja, és különösen visceralis elhízás esetén a metabolikus szindróma további tüneteinek kiváltó tényezője.

Ekkor jutunk arra a következtetésre, hogy az elhízás rizikótényező. A zsíreloszlás figyelembevételével az elhízás számos krónikus nemfertőző betegség kockázati tényezője is egyben, vagyis obezitológiai szemléletünkkel az elhízás komorbiditásaként megjelenő szövődményes és társult betegségek együttese az elhízás következtében kialakuló úgynevezett multimorbid állapot.

Ezzel a felismeréssel az okot, vagyis az elhízást, mint rizikótényezőt szeretnénk csökkenteni vagy eliminálni, az okozat, vagyis a multimorbiditás kivédésére. Majd ezen a ponton az elhízás és multimorbid állapotok együttes kezelési igénye is nyilvánvalóvá válik számunkra.

Ekkor viszont rá kell jönnünk, hogy gyakran sikertelenek vagyunk, mert az esetek jelentős hányadában nem tudunk hosszútávú tartós eredményt elérni a testsúlycsökkentésben, hiszen az elhízás betegség.

Jelen ismereteink szerint az elhízás olyan soktényezős, komplikált, krónikus, progrediáló betegség, amely multifaktoriális eredete miatt túlmutat az egyéni kontrollon, ezért ennek megfelelő kezelést igényel.

A Magyar Elhízástudományi Társaság „Fókuszban a kezelés” címmel 2019. november 22-én Budapesten a Flamenco Hotelben tartja XXVII. Kongresszusát és egyben II. Halmy László Obezitológiai Továbbképző Napját a Szegedi Egyetem ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központtal közös szervezésében.

További információ a www.elhízástudomány.hu és a http://gmrt.hu/met2019/ weboldalakon érhető el.

dr. Halmy Eszter

A Magyar Elhízástudományi Társaság XXVII. Kongresszusának főtémájaként a korszerű diagnosztika és multidiszciplináris kezelés lehetőségeit tárgyaljuk, amely egyben kreditpontos továbbképzés a Szegedi Egyetem ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központtal közös szervezésben 2019. november 22-én Budapesten.

A kérdőjelek megvitatására minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Dr. Halmy Eszter
a Kongresszus elnöke

Elhízás: tünet, rizikótényező, vagy betegség?2019-10-28T13:23:23+01:00

Meghívó a Magyar Elhízástudományi Társaság XXVI. Kongresszusára

Az elhízás okai, következményei és a megelőzés lehetőségei

A Magyar Elhízástudományi Társaság XXVI. Kongresszusának keretében kerül megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinikai és Kardiológiai Központ és a Magyar Elhízástudományi Társaság Halmy László Obezitológia Továbbképző napja „Elhízás: ok vagy okozat?” címmel.

Időpont: 2018. november 30. A rendezvény 16 kreditpontot ad.

A Magyar Elhízástudományi Társaság lehetőséget biztosít előadás bejelentésére.

Az előzetes tudományos program erre a linkre kattintva megtekinthető.

Jelentkezési lehetőség: kattintson ide!

A túlsúly és elhízás növekvő trendje és egyre súlyosabb megjelenési formája világszerte kihívás elé állítja az egészségügyi rendszereket. Együttes előfordulása a hazai felnőtt lakosság több mint kétharmadát érinti napjainkra. A gyermekkori elhízás is egyre nagyobb arányban van jelen, minden 4-5. gyermek hazánkban túlsúlyos vagy elhízott. Az Egészségügyi Világszervezet már 1998-ban krónikus visszatérő betegségnek nyilvánította az elhízást, és így nem tekinthető esztétikai kérdésnek.

Az elhízás számos más krónikus betegség előidézője is egyben, így önálló kockázati tényezője szív- érrendszeri betegségek kialakulásának, szinte minden szervrendszert érintve közrejátszik számos szövődményes betegség, kiemelten a hipertónia, 2. típusú diabetes mellitus, dyslipidaemiák, egyes daganatos betegségek kialakulásában. Ezért megelőzése az egyének szempontjából az egészség, az életminőség, a munkaképesség, a mentális állapot megőrzése, a társadalom szempontjából a népegészségügyi helyzetkép, a hazai morbiditási, mortalitási struktúra alakulása szempontjából alapvető.

A túlsúly és az elhízás kialakulásában egyre több azonosított kiváltó tényező játszik szerepet, ennek megfelelően az új ismeretek alapján újabb lehetőségek nyílnak meg a megelőzésben, valamint a kezelés tárháza is egyre bővül. Kongresszusunkon górcső alá vesszük az ok-okozati összefüggéseket, valamint jubileumi kongresszusunk záró gondolatát folytatva tárgyaljuk az egészségügyi ellátórendszert érintő obezitológiai kihívásokat. Így a kongresszusi fő program a kerekasztal konferencia, amely az obezitás ellátásának igénye, annak szakmai és szervezeti keretei, egészség-gazdaságtani vetületei, a gondozás és compliance, valamint nemzetközi jó gyakorlata témakörök tárgyalásával “kerekedik” ki.

Alapvető környezeti hatást jelent az inaktivitás mellett napjaink kóros mennyiségű és összetételű tápanyag-felvétele. Életmódunk megváltozása magában foglalja a rohamos étkezést és a hiperkalorikus táplálkozást, amely ellen kellő mértéktartással, tudatos étrendtervezéssel, főzési alapismeretek elsajátításával vehetjük fel a küzdelmet. Ezért láttuk szükségesnek a Kor Kontroll Társasággal közösen kiírni az országos receptversenyt „Főzz másképpen” címen, amelynek díjkiosztója kongresszusunk keretében történik.

Szeretettel várjuk kellemes és diszkussziókra inspiráló környezetben mindazokat, akik érintettek a szakterület és társterületei elméleti vagy gyakorlati művelésében.
A továbbképzés akkreditált, 16 kreditpontot ad.

Dr. Halmy Eszter
a XXVI. Kongresszus elnöke

Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére

2023.02.07.| Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tisztelt Érdeklődő Kollégák! Február 26-ig kedvezményesen lehet jelentkezni a 2023. március 4-én az Elhízás Világnapja alkalmából megrendezésre kerülő "Életmód programmal az elhízás megfékezésére" című továbbképzéssel egybekötött tudományos találkozóra.  Helyszín: D50 Kulturális Központ (1071 Budapest, Damjanich [...]

A Magyar Elhízástudományi Társaság 30 éves jubileumi kongresszusa

2022.11.07.| A Magyar Elhízástudományi Társaság 30 éves jubileumi kongresszusa bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Három évtized telt el azóta, hogy elsők között Európában hazánkban is önálló tudományággá vált az elhízástudomány. Ezalatt az idő alatt az elhízás betegség világhódító útját bejárva, töretlenül, folyamatosan növekvő epidémiává vált napjainkra, amely minden [...]

Meghívó a Magyar Elhízástudományi Társaság XXVI. Kongresszusára2018-10-20T16:10:11+02:00

Égető szükség van a hiteles egészségügyi tanácsokra

Az egészségügyi tanácsok ellentmondásosak lehetnek: a véleményeket politikai és üzleti szempontok befolyásolhatják, de a szakemberek is ellentétes álláspontokat képviselhetnek. Világszerte égető szükség van olyan hiteles szervezetekre, intézményekre, amelyek eligazítják az egészségügyi szakembereket és a laikusokat. A Magyar Tudományos Akadémia 2016. május 5-én tartott konferenciáján a XXI. század globális egészségügyi válságát elemezték, melynek során felszínre kerültek olyan hazai anomáliák is, amelyek csak az univerzális sajátságok megértése alapján kezelhetők.

„Soha még akkora szükség nem volt független tudományos testületekre, mint éppen napjainkban, amikor az információrobbanás következtében a társadalom képtelenné vált a nap mint nap rázúduló adathalmazban való eligazodásra. Ilyen körülmények között a tudományos akadémiákra hárul a felelősség, hogy a létező leghitelesebb, legmegbízhatóbb adatokkal, bizonyítékokkal lássák el a döntéshozókat és a társadalmat” – fogalmaz a The Lancet által közölt írásában Victor J. Dzau, az amerikai Nemzeti Orvostudományi Akadémia (NAM), a korábbi Orvostudományi Intézet (IOM) elnöke.

Iránytű a sokféle szempont, nézet között

DAVOS/SWITZERLAND, 23JAN13 - Victor J. Dzau (L), President and Chief Executive Officer, Duke University Medical Center and Health System, Duke University, USA; Global Agenda Council on Personalized & Precision Medicine speaks during the interactive session 'The Future of Health -Strengthening Personal Resilience' at the Annual Meeting 2013 of the World Economic Forum in Davos, Switzerland, January 23, 2013. Copyright by World Economic Forum swiss-image.ch/Photo Remy Steinegger

Victor J. Dzau

Az 1970-ben létrehozott intézmény működési elveit, tevékenységének jelentőségét taglalva a szerző kiemeli, hogy az egészség kérdése összetett. Az egészségügyi tanácsok ellentmondásosak lehetnek, a véleményeket politikai és üzleti szempontok is befolyásolhatják, de a szakemberek is ellentétes álláspontokat képviselhetnek. Ennek fényében égető szükség van olyan hiteles szervezetekre, intézményekre, amelyek eligazítják az egészségügyi szakembereket és a laikusokat a nézetek és álláspontok között.

 

Az IOM, ma már NAM közel fél évszázada végzi nagy közbizalmat élvező tanácsadói tevékenységét. A szervezet megkérdőjelezhetetlen hitelességének okait elemezve Victor J. Dzau kiemeli, hogy az mindig független volt a politikától. Nem befolyásolták üzleti, pénzügyi érdekek. Jelentései, állásfoglalásai kizárólag az elérhető legbiztosabb tudományos információk és leghitelesebb szakértői véleményeken alapultak. Állásfoglalásai, jelentései a The New York Times értékelése szerint nemcsak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon befolyásolják az egészségügyi és az orvostudományi kérdésekkel kapcsolatos közgondolkodást.

A tudomány hangja: fórum az Akadémián

Az elmúlt évtizedek elképesztő mértékű tudományos-technikai fejlődése alaposan megváltoztatta az egészségügyet Magyarországon is. Az orvostudomány új eredményei és a mindenkori egészségügyi rendszer problémái hatással vannak a társadalomra, valamint az egyénre egyaránt. Mindezeket a folyamatokat mélyreható elemzéssel lehet és kell vizsgálni.

A Magyar Tudományos Akadémia ehhez a többszakaszos, több területre kiterjedő elemzés igénylő feltáró kutatómunkához kíván tudományos fórumot nyitni kérdések megfogalmazásával, viták szervezésével, kutatási tevékenységek összpontosításával. A cél az, hogy helyes válaszok, megoldások, cselekvési modellek születhessenek.

Miért nem alakultak ki általánosan elfogadott társadalmi formák az orvostudomány egyre bővülő lehetőségeinek megvalósításához? Miért nincsenek összhangban a szükségletek az egészségügyre fordított forrásokkal? Miért van szükség új társadalmi megállapodásra a XXI. század egészségügyéről? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat az MTA Orvosi Tudományok Osztálya és a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya által szervezett, a Magyar Tudományos Akadémia 187. Közgyűléséhez kapcsolódó, Egészségügy a XXI. század társadalmaiban című konferencia előadói.

„Egészségügy a XXI. század társadalmaiban” – tanácskozás az Akadémián

A rendezvényen hat előadás hangzott el:

  • Kosztolányi György, az MTA rendes tagja: Az egészség fogalmi bővülése a tudományos-technológiai fejlődés függvényében
  • Bélyácz Iván, az MTA rendes tagja: A technikai fejlődés és a finanszírozás összhanghiánya
  • Mihályi Péter, az MTA doktora: Az egészségügy finanszírozási alternatívái (adók, járulékok, háztartási jövedelmek)
  • Csiba László, az MTA doktora: A morbiditás/mortalitás súlyponti változásai
  • Karádi István, az MTA levelező tagja: Az emberi élettartam megnövekedésének egészségügyi vonatkozásai
  • Dósa Ágnes PhD: Egészségügyi szolgáltatók felelőssége – krízis és kiútkeresés.

 

Táplálkozástudományi szabványok, védőoltások, őssejtkutatás

A tudományos szervezetek az Egyesült Államokban rendszeresen hallatják hangjukat az egészségüggyel kapcsolatos kérdésekben. Cikkében Victor J. Dzau példák sokaságán keresztül mutatja be, milyen hatást gyakorolt az utóbbi évtizedekben az IOM tevékenysége. A szervezet 1999-es és 2001-es jelentéseinek köszönhetően új biztonsági és minőségi szabványok honosodtak meg az egészségügyi ellátásban. Az IOM állásfoglalásai alapján indult el az Egyesült Államokban a legtöbb szövetségi és állami táplálkozástudományi program, az amerikai élelmiszeripari magáncégek pedig kiiktatták termékeikből a transzzsírokat, és csökkentették a hozzáadott cukor mennyiségét. Az ifjúsági és gyermek-élelmiszermarketing: fenyegetés vagy lehetőség? címmel 2006-ban közzétett IOM-jelentés hatására a Walt Disney Company and Cartoon Network felszólította a cégeket, hogy ne reklámozzák a Disney-figurákkal a gyermekeknek szánt magas kalóriaértékű és alacsony tápértékű termékeket.

A 2000-es évek elején az IOM több állásfoglalást is közreadott a védőoltások kérdésében, biztosítva az orvosi szakmát arról, hogy az immunizáció nem jelent szignifikáns egészségügyi kockázatot.  A dokumentumsorozat utolsó jelentése azt vizsgálta, hogy létezik-e kapcsolat a védőoltások és az autizmus között. Az IOM szakembereinek végső konklúziója szerint biztonsággal kijelenthető, hogy a vakcináknak nincs semmiféle szerepük az autizmus kialakulásában.

A NAM foglalkozik az új, sokszor vitatott technológiákkal, eljárásokkal is. Így például 2005-ben fogalmazta meg az embrionális őssejtek kutatásával kapcsolatos irányelveket, amelyeket azóta is széles körben alkalmaznak a kutatóintézetek és a nemzetközi tudományos társaságok. A NAM az Amerikai Tudományos Akadémiával (NAS), a Kínai Tudományos Akadémiával és a brit Royal Societyvel karöltve indított új programja pedig a humángenom-szerkesztési technológiák várható következményeinek a felmérését célozza.

Globális egészségügyi programok

A NAM tevékenysége az Egyesült Államok határain kívül is hatással van az egészségügyi ellátás elveire és gyakorlatára. A szervezet 2006-os jelentése nyomán változott meg az amerikai álláspont, s nyílt lehetőség a tűcsere-programok finanszírozására egy globális HIV-ellenes megelőzési kampány keretében. A NAM két évvel ezelőtti, a globális egészségügyi rendszerekkel kapcsolatos állásfoglalása pedig arra hívja fel a tehetős országok figyelmét, hogy javítani kell a fejlődő országokban az orvosi ellátást, s ezzel jobbítani a világ legszegényebb, legesendőbb népességének egészségügyi állapotát.

„A Nemzeti Orvostudományi Akadémia több tanácskozást is szervezett a H1N1-vírus okozta influenza-világjárvány, majd a 2014-es Ebola-járvány tanulságainak levonására. Jelenleg a NAM a járványos betegségek jelentette fenyegetés csökkentésére egy globális egészségügyi kockázatbecslő hálózat létrehozásán dolgozik” – sorolta a példákat Victor J. Dzau, kiemelve, hogy miként 45 éven át IOM, a Nemzeti Orvostudományi Akadémia is elkötelezetten folytatja a politikai és üzleti érdekektől független munkáját annak érdekében, hogy a világ más akadémiaival karöltve mindenki számára egy egészségesebb jövőt biztosítson.

A cikk eredetileg az MTA honlapján jelent meg.

Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére

2023.02.07.| Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tisztelt Érdeklődő Kollégák! Február 26-ig kedvezményesen lehet jelentkezni a 2023. március 4-én az Elhízás Világnapja alkalmából megrendezésre kerülő "Életmód programmal az elhízás megfékezésére" című továbbképzéssel egybekötött tudományos találkozóra.  Helyszín: D50 Kulturális Központ (1071 Budapest, Damjanich [...]

A Magyar Elhízástudományi Társaság 30 éves jubileumi kongresszusa

2022.11.07.| A Magyar Elhízástudományi Társaság 30 éves jubileumi kongresszusa bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Három évtized telt el azóta, hogy elsők között Európában hazánkban is önálló tudományággá vált az elhízástudomány. Ezalatt az idő alatt az elhízás betegség világhódító útját bejárva, töretlenül, folyamatosan növekvő epidémiává vált napjainkra, amely minden [...]

Teljes élet a szondával

2022.02.15.| Teljes élet a szondával bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

2022-ben február 07. és 11. között került sor a Szondatáplálás Hetére. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a szondatáplált betegekre, és hogy közérthetően adjon tájékoztatást a szondatáplálás életmentő és életeket megváltoztató pozitív [...]

8. CECON Első Értesítő

2021.08.04.| 8. CECON Első Értesítő bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Dear Colleagues, we would like to invite you to the 8th Central European Congress on Obesity which will be held virtual from 7th to 8th October 2021. This year’s congress motto is “Obesity calls for actions – multidisciplinary approach [...]

Égető szükség van a hiteles egészségügyi tanácsokra2016-12-20T12:27:13+01:00

VI. Magyar Evészavar Kongresszus

Éppen tíz éve, 2006-ban rendezték meg az első Magyar Evészavar Kongresszust, amely váratlanul sok résztvevőt vonzott. Azóta kétévenként hívják össze a téma iránt érdeklődő szakembereket, és ezek a rendezvények nagy érdeklődésnek örvendenek.

 

Az utóbbi évek epidemiológiai vizsgálatai azt mutatják, hogy növekszik az evés- és testképzavarok prevalenciája. Az evészavarok gyakori volta népegészségügyi kérdést jelent. A 15 év feletti hazai lakosság 29 százaléka elhízott, ezzel vezető szerepet foglalunk el Európában. Az anorexiás és bulimiás betegek száma Magyarországon a becslések szerint 40-50 ezer között lehet. A biopszichoszociális megközelítés szempontjából az evészavarokat paradigmatikus értékű pszichoszomatikus zavaroknak tartják, mert kitűnően példázzák azt, hogy a társadalmi-kulturális tényezők (például a karcsúságideál nyomása), a pszichológiai vonatkozások (egyéni és családdinamikai tényezők) és a biológiai eltérések milyen komplex módon jelenhetnek meg egy kórképcsoportban ötvözve.

Túry Ferenc

Túry Ferenc (a kép forrása: www.convention.hu)

Az eltelt tíz év sok érdekességet, újdonságot hozott: új típusú evés- és testképzavarok jelentek meg, korszerű terápiás rezsimek és ellátási formák segítik a betegek gyógyulását, egyre többet tudunk az evészavarok kóreredetéről. Minden évben egyre több szakember csatlakozott a Magyar Pszichiátriai Társaság Evészavar Szekciójához, illetve védte meg doktori értekezését e témakörben, nemzetközi együttműködéssel szervezett kutatási programok indultak, növekszik a publikációs kedv, a médiumok érdeklődése az evés zavarai iránt minden eddigit felülmúl.

 

Az evészavarok az utóbbi két évtizedben nemcsak a pszichiátriában kerültek előtérbe, hanem a társdiszciplinák és a közérdeklődés figyelmére is számot tartanak. Az egyre több beteg összefogásra, együttgondolkodásra készteti a szakembereket. Ebben a népegészségügyi jelentőségű munkában sokféle szakember együttműködésére van szükség. Az elsődleges megelőzésben, vagy a betegségek felismerésében kiemelkedő szerepük van a pedagógusoknak, a gyermekgyógyászoknak, a védőnőknek, a háziorvosoknak és a belgyógyászoknak. A kezelésben komplex terápiára kell berendezkedni, amelyben a pszichoszomatikus betegségek ellátásában fontos szerepet betöltő pszichiáterek és pszichológusok mellett a gyermekgyógyászok, belgyógyászok, és a diéta-szakemberek együttműködése kívánatos.

Pászthy Bea

Pászthy Bea (a kép forrása: www.convention.hu)

A Magyar Evészavar Kongresszus célja az, hogy segítse a szakembereket az evés és a testkép zavaraival kapcsolatos legújabb ismeretek megszerzésében, illetve erősítse a szakmák közti párbeszédet és együttgondolkodást.

 

A jubileumi konferencián a szervezők (Pászthy Bea egyetemi docens és Túry Ferenc egyetemi tanár, mindketten a Semmelweis Egyetem munkatársai) a gyümölcsöző együttgondolkodás reményében szeretettel várják a legkülönbözőbb szakterületek képviselőit.

 

A VI. Magyar Evészavar Kongresszus időpontja és helyszíne

  1. szeptember 16-17.

Budapest, Hotel Flamenco

 

A VI. Magyar Evészavar Kongresszus fő témái

  • Klasszikus és új típusú evészavarok epidemiológiája
  • Evészavarok és testképzavarok prevenciója és terápiája
  • Az obezitás rizikófaktorai és komplex terápiája
  • Gyermek- és serdülőkori evészavarok
  • Evészavarok szomatikus szövődményei
  • A társszakmák együttműködése az evészavarok terápiájában
  • Esetismertetések

 

Jelentkezés a VI. Magyar Evészavar Kongresszusra, bővebb információ, absztraktok beküldése

Kattintson a linkre: Convention Budapest Kft.

Az összefoglalók elküldésének határideje: 2016. június 10.

 

A VI. Magyar Evészavar Kongresszus akkreditációja

A VI. Magyar Evészavar Kongresszus és Továbbképző Tanfolyam akkreditációja folyamatban van a következő szakterületek képviselőinek: belgyógyászat, csecsemő-gyermekgyógyászat, diabetológia, dietetika, endokrinológia és anyagcsere-betegségek, foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), gyermek- és ifjúságpszichiátria, háziorvostan, igazságügyi pszichiátria, iskolaegészségtan, klinikai szakpszichológia, megelőző orvostan és népegészségtan, pszichiátria, pszichotherápia, rehabilitáció.

Várható kreditpont érték: 50 kredit

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A legszaftosabb hungarikum

2022.09.05.| A legszaftosabb hungarikum bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A debreceni páros kolbász négy éve hungarikum, azaz hazai specialitás. Azonban már jóval ezelőtt nagyon kedveltük ezt a szaftos, paprikás kolbászkát, amely mindig párban érkezik. Vajon mennyit falhatunk fel belőle? Az egyre inkább trendivé [...]

VI. Magyar Evészavar Kongresszus2016-12-20T12:27:14+01:00

5. Közép-európai Elhízástudományi Kongresszus

2015. október 1-3. között a Magyar Elhízástudományi Társaság Budapesten rendezi meg az 5. Közép-európai Elhízástudományi Kongresszust (5th Central European Congress on Obesity), amelyre a közép-európai régióból és azon kívülről is összesen 30 országból érkeznek szakemberek.

cecon2015

A Kongresszus tudományos programja elérhető a következő oldalon: CECON 2015 programja

A túlsúly és elhízás előfordulása világszerte jelentős terhet jelent az egészségügyi ellátó rendszerek számára, és kihat az egyén életminőségére. Az elhízás incidenciájának és az elhízottság súlyosságának növekedése multidiszciplináris megközelítést és globális stratégiai gondolkodást kíván, hiszen önálló kezdeményezések nem eredményeztek megoldást.

Nincs hatékony gyógyszeres kezelési lehetőség, a metabolikus és bariatrikus sebészet ugyan számos biztató eredményt felmutat, de az növekvő trend megállítására nem alkalmas. A prevenció felértékelődik, és a preobez állapot mellett, különösen a gyermekkori elhízás növekvő előfordulásának megfékezésében kiemelt jelentőségű, amelyben halaszthatatlan lépések megtétele szükséges. Az életmód, a fizikai, kémia, biológiai, társadalmi és gazdasági környezet szerepe egyre meghatározóbb tényezővé válik az epidémiában. Eljött a széleskörű társadalmi összefogás szükségességének ideje, amely korábbi javaslatunk szerint az egészségügy keretein túlmutató, széleskörű társadalmi összefogást feltételez.

Ennek jegyében az 5. Közép-európai Elhízástudományi Kongresszuson az elhízástudomány teljes spektrumában törekszünk a nemzetközi és a szűkebb régió legújabb kutatási eredményeinek ismertetésére, a tudományos-szakmai együttműködések fejlesztésére, a döntéshozók figyelmének felkeltésére, az epidémia megfékezésére irányuló konszenzus kialakítására, valamint a cselekvési területek összehangolására egyaránt fórumot biztosítani.

A kongresszus első napján a genetika és epigenetika újdonságai, elméleti kutatások és epidemiológia kerül tárgyalásra, a második napon a klinikai vizsgálatok, a szövődményes és társult betegségek, a sebészeti megoldások valamint a gyermekkor kérdései és a prevenció lehetőségei, a harmadik napon a táplálkozás, testmozgás és környezeti hatások kerülnek tárgyalásra.

A kongresszuson részt vesz és előadást tart Antal Emese, a TÉT Platform szakmai vezetője is. Előadásának címe: „The connection between energy balance and hydration”

5. Közép-európai Elhízástudományi Kongresszus2016-12-20T12:27:17+01:00
POPUP
Copyright 2006-2022 | TÉT Platform Egyesület | Minden jog fenntartva | Készítette: >2KAL Kft. |