Ilyenkor nyár végén sorra kerülnek a kamrák polcaira a lekvárral teli üvegek. Milyen is jó télen elővenni egy ilyet, és a reggelinél felidézni a napsütést, az érett gyümölcsök finom zamatát! Azonban nem mindegy, mit kenünk a pirítósra: segítünk eligazodni a lekvárok és a dzsemek világában!
A lekvár hagyományai évszázadokra tekintenek vissza, és a technológiája még a modern élelmiszeripar megjelenésével sem változott: a gyümölcsöt több-kevesebb cukor hozzáadásával hosszan főzzük, amíg szépen besűrűsödik. Az eredeti recept szerint ehhez éppen csak össze kell darabolni a gyümölcsöt, a péppé tört, esetleg szitán is átnyomkodott velőből készült finomság ugyanis már a gyümölcsíz névre hallgat a boltok polcain. A jó lekvár titka az érett, hibátlan gyümölcs és a türelem, hiszen folyamatosan kevergetni kell, amíg el nem készül. Cserébe sem adalékanyagokat, sem tartósítókat nem kell hozzá használni, a hő hatására elpusztulnak benne a romlást okozó baktériumok és gombák, a vízveszteség és a gyümölcs pektinje miatt pedig finom, kenhető állagú lesz.
„A lekvárok, természetesen cukortartalmuk figyelembevételével, gond nélkül lehetnek a kiegyensúlyozott táplálkozás részei. A gyümölcs értékes rostjai, ásványi anyagai koncentráltan vannak benne, ám sajnos ugyanez már nem mondható el a vitaminok jelentős részéről. Azok ugyanis a hosszú főzés hatására lebomlanak, azonban erre alternatívát kínálnak a dzsemek, amelyeket a legtöbben nem is különböztetnek meg a lekvártól” – segít tájékozódni Antal Emese, dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője.
Manapság éppen a dietetikus által javasolt dzsemet készítik a legtöbben otthon, sőt a boltokban is ezek fogynak leginkább. A dzsem jellegzetessége, hogy némi cukor és zselésítőanyag hozzáadásával percek alatt elkészíthető, így a hőérzékeny vitaminokból jócskán több marad benne. A zselésítőanyagtól sem kell megijedni, ez leggyakrabban a gyümölcsökben természetesen is előforduló pektin nevű anyag, ezt tartalmazzák a dzsemfix nevű készítmények is, amit szinte mindenki használ az otthoni befőzéshez.
Antal Emese végül néhány jó tanácsot is ad a dzsemek, lekvárok fogyasztásához: „Bár a friss gyümölcsöt nem pótolhatják, ezeknek az élelmiszereknek megvan a maguk helye az étrendben. Hetente egyszer-kétszer kerülhetnek a tányérunkra, így színesebbé, táplálóbbá teszik étrendünket az őszi-tavaszi időszakban. Persze ha a lekvár egy finom sütemény része, akkor nem árt a tudatosság: édességeket legfeljebb hetente egyszer, alkalomszerűen, az étkezések után javasolt fogyasztani, még akkor is, ha lekvárral vagy dzsemmel készültek.”
Tudta?
A boltokban kapható dzsemek áttört gyümölcsvelőből és némi darabos gyümölcsből, az extra dzsemek darabolt gyümölcsből készülnek. A marmelád pedig kizárólag citrusfélékből készülhet, általában gyümölcshús, -lé és héjdarabok felhasználásával.
Tipp
Ha boltban vásárolunk lekvárt vagy dzsemet, akkor a címkén a gyümölcstartalomra érdemes figyelni. Általában ezt a „xx gramm gyümölcs/100 g” formában jelölik, ahol természetesen az a jobb, ha minél több a felhasznált gyümölcs mennyisége. Ha azt látjuk, hogy 100 gramm késztermékhez 100 grammnál több gyümölcsöt használtak fel, az nem tévedés: a nagy víztartalmú alapanyagból készülő lekvároknál előfordulhat ilyen is.
Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.
Védett: Trendek és innovációk – a TÉT Reggeli előadásai
Ez a tartalom jelszóval védett. Megtekintéséhez meg kell adni a jelszót: Jelszó:
Igyunk sokat – de mit és mennyit?
Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]
