Szeretjük is, meg nem is a tésztákat: bár nincs olyan család, ahol ne kerülne az asztalra akár hetente többször is belőlük, sokan inkább kerülik. Kinek van igaza: akik szerint a tésztás fogások hizlalnak, vagy azoknak, akik még többet ennének belőlük?  

A tésztafélék a gasztronómia ezerarcú szürke eminenciásai: bár kerülhetnek a középpontba is, a legtöbbször diszkréten megbújnak a rájuk kerülő szósz vagy körítés alatt. Komoly szerepet töltenek be étrendünkben, azonban talán éppen népszerűségük miatt kerültek célkeresztbe a fogyni vágyók népes táborában. Legtöbben a magas szénhidráttartalmukkal érvelnek ellenük, és ezzel nehéz is lenne vitatkozni: 10 dkg tésztában körülbelül 60-70 gramm van belőle, igaz, keményítő formájában. Azonban ezzel még nem dönthető el egyértelműen a „hizlal vagy nem hizlal a tészta” kérdése, ahhoz érdemes elmélyedni a statisztikában is. Az elmúlt években egyre több tésztát teszünk a tányérunkra, ami főleg a mediterrán, ezen belül pedig az olasz konyha emelkedő népszerűségének is köszönhető. Azonban ha azt gondolta volna, hogy már eddig is tésztás nemzet voltunk, akkor tévúton járt! Egy év alatt nálunk 7,5, míg az olaszoknál 26 kg tészta fogy el fejenként. Azaz a magyar átlag mindössze napi 20 gramm, két nagyobb evőkanál, ami önmagában persze nem tehető felelőssé a túlsúlyért.

Hány kalória van egy adag tésztában?

10 dkg száraztészta mintegy 350 kcal energiát tartalmaz, kifőzve pedig körülbelül 100-200 kilokalória lesz ugyanekkora súlyú tészta. A tányérunkra tett 15-20 dkg főtt tészta így 150-300 kalóriát tesz ki, amivel nem tartozik a legalacsonyabb energiatartalmú ételeink közé. A mediterrán konyha szószaival és zöldségeivel ellentétben mi inkább zsíros, nehéz kiegészítőkkel (például pörkölttel vagy mákkal, dióval) körítjük a tésztát, így valóban kalóriabombát készítünk belőle. Azaz nem a tészta, hanem a belőle készült fogás hizlalhat, de az is csak akkor, ha nem ügyelünk az energiaegyensúlyra, azaz arra, hogy étrendünk energiatartalmát fizikai aktivitásunkkal kompenzáljuk.

Durum vagy tojásos?

Sokan tekintik egészségesebbnek a durumtésztákat, ennek okáról kérdeztük Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét. „A durumtésztában lévő szénhidrátok valamivel lassabban szívódnak fel, azaz a glikémiás indexük alacsonyabb, mint a tojással készült változatoké. Ez néha fontos lehet, például inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség esetén, de a fogyókúrázók is előszeretettel választanak durumtésztát a hagyományos helyett. Egészséges emberek esetén azonban mindkét tésztaféle nyugodtan fogyasztható és a kiegyensúlyozott vegyes étrend része lehet” – mondja a szakértő.

 

Tészta-történelem

A tészta valószínűleg kétezer éves múltra tekint vissza, de bizonyíthatóan csak a 13. században ettek belőle – hol máshol, mint Olaszországban. Náluk az 1700-as években jelent meg. Bár a tojással készülő tészta nem hungarikum, minden bizonnyal az elsők között voltunk, akik ezzel emelték a tészta tápanyagtartalmát és tették eltarthatóbbá a lisztes ételt.

Tudta-e?

A tojással készült tészta Magyarország kedvence: a forgalmi adatok szerint tízből legalább nyolc esetben ilyen kerül a kosárba. A világ más részein pedig inkább a durumbúzából, tojás nélkül készülő tésztákat kedvelik.

 

Cikünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

Reggeli: nem csak laktat, okosít is

2019.10.14.|

Újra itt az iskola, és vele együtt a szülők egyik rémálma, a reggeli rohanás. Bizony, komoly logisztikai feladat az egész családot megfelelően útnak indítani, a kapkodásnak viszont sokszor a reggeli látja a kárát. Az [...]

Kenjük kenyérre a napfény ízét!

2019.10.11.|

Ilyenkor nyár végén sorra kerülnek a kamrák polcaira a lekvárral teli üvegek. Milyen is jó télen elővenni egy ilyet, és a reggelinél felidézni a napsütést, az érett gyümölcsök finom zamatát! Azonban nem mindegy, mit [...]