12 megdöbbentő tény a barátság világnapjára

7 évente lecserélődik barátaink fele

Július 30-án ünnepeljük minden évben a nemzetközi barátság napját. Ebből az alkalomból a Nescafé összegyűjtött néhány igencsak meglepő tényt. Életünk meghosszabbítója, mégis csak kevés kísér el egy életen át – ilyen a barátság!

  • Életünk során közel 400 barátságot kötünk, azonban csak minden 12. lesz tartós.
  • Az empátia, a beleérző képesség alapvető emberi tulajdonságok, a barátok esetében azonban ennél is többről van szó. A Virginiai Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy hogyan reagál a tesztalanyok agya arra, amikor kisebb elektromos sokkal fenyegették őket, és hogyan akkor, amikor közeli barátjuk volt kitéve ugyanennek a veszélynek. A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a reakciók lényegében azonosak voltak.
  • A Flinders Egyetem öregedéskutató központjának 10 éven át zajló felmérése megállapította, hogy a széles baráti kör még a közeli családtagoknál is hatékonyabban képes meghosszabbítani életünket. Azok a 70 éven felüliek, akiket sok barát vesz körül, 22 százalékkal hosszabb életre számíthatnak, mint azok, akik befelé fordulva élnek.
  • Robin Dunbar brit antropológus a szerelem hatását vizsgálta a barátságokra és egyértelmű következtetésre jutott. Ha szerelem érkezik az életünkbe, két emberrel (baráttal vagy rokonnal) lazul vagy megszűnik a kapcsolatunk. Ennek egyszerű oka van. Azt az időt, amelyet a kapcsolatunkra fordítunk, általában a barátainktól vonjuk el. Ugyanakkor – mutat rá egy kutatás – Ha a párunk a legjobb barátunk is egyben, nagyon valószínű, hogy életre szóló lesz a kapcsolatunk, és 70 százalékkal kisebb eséllyel fog válással végződni a házasságunk.
  • Ha tisztában vagyunk vele, hogy mi az, ami irritálja a barátunkat, a kapcsolatunk vele stabilabb és kiegyensúlyozottabb lehet. A kutatók szerint a legalább annyira fontos tudni, hogy mi lesz a barátunk reakciója egy adott szituációra, mint ismerni az ízlését ahhoz, hogy a barátságunk igazán jól működjön. A jó barátságban a felek megmutathatják a kicsit őrült, bolondos oldalukat is. Ha van társunk, akivel együtt lehettek „furák”, jóval könnyebben birkózunk meg a stresszes helyzetekkel és a szorongásainkkal.
  • A Nescafé magyarországi kutatása szerint barátainkkal leginkább valamilyen digitális eszközön keresztül kommunikálunk. 100-ból 40 ember Facebook Messengerén érdeklődik barátai hogyléte felől, 19 százalék e-mailen, 15 százalék telefonon, 8 százalék Viberen, 2 százalék WhatsAppon tartja a kapcsolatot. A rendszeres személyes kapcsolattartás mindössze a barátok 5 százalékra jellemző.
  • A barátság a legelső dolgok között van, amiket megtanulunk az életben. Egy 2014-es kutatás szerint a kilenc hónapos kisbabáknak már fogalmaik vannak arról, hogy mi az a barátság, és mi kell ahhoz, hogy két ember megkedvelje egymást. Úgy tűnik, hogy egészen korán kialakulnak bennünk bizonyos társadalmi elvárások a kapcsolatokat illetően. Amanda Woodward, a Chicagói Egyetem pszichológia professzora szerint egy kilenc hónapos baba felismeri, hogy a barátok közös érdeklődési területekkel rendelkeznek, és két idegen első találkozásának szemlélésekor következtetni tud, hogy azok ketten barátok lesznek-e.
  • Az a barátság, amelyik megéri a 7 évet, nagy valószínűséggel már a felek élete végéig ki fog tartani. Egy átlagembernek egyébként 3-5 legjobb barátja van, és általában legalább egy embert utál az ismerősi körében.
  • Hétévente körülbelül a fele lecserélődik a baráti körünknek, és teljesen új emberek lépnek a helyükbe. Az emberek 85 százaléka már egyáltalán nem áll közel ahhoz az emberhez, akit élete során valamikor a legjobb barátjának tekintett.
  • A gyerekkori barátságok okkal érnek véget — Bár úgy tűnhet, hogy az óvodában vagy általános iskolában kötött barátságaink életre szólnak, valójában kicsi a valószínűsége, hogy tartósak maradnak, sőt, legtöbbje már a gimnázium kezdetének idejére megfakul. Ennek oka a személyiségben rejlő különbségek kibontakozása, amely a korai serdülőkor szakaszára tehető.
  • Több barátunk van most, mint valaha — Az Oxfordi Egyetemen 1993-ban végzett kutatás során Robin Dunbar antropológus megállapította, hogy egy embernek egyszerre öt olyan ember van az életében, akikhez a bajban fordulhat-, ők a legközelibb barátok. Egy ember maximum 150 baráti kapcsolatot tud fenntartani. A Facebook és az egyéb közösségi hálózatok elterjedése óta azonban elképzelhető, hogy ez a szám valamennyivel megnövekedett a kiterjedtebb memóriakapacitásunknak köszönhetően. Ugyanakkor ez nem volt hatással az igazán jó barátaink számára, akikhez a bajban is fordulhatunk,— bár több kapcsolatot ápolunk, mint valaha, még mindig igaz a kevesebb több szabálya.
  • Genetikailag hasonlítunk a barátainkhoz. A génállományunk körülbelül 1 százalékban megegyezik azokkal az emberekkel, akiket a barátainknak választunk-, derült ki egy nemrég megjelent tanulmányból. A hasonlóság mértéke körülbelül annyi, mint a negyedfokú unokatestvéreknél.

 

12 megdöbbentő tény a barátság világnapjára

2017.07.26.| 12 megdöbbentő tény a barátság világnapjára bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

7 évente lecserélődik barátaink fele Július 30-án ünnepeljük minden évben a nemzetközi barátság napját. Ebből az alkalomból a Nescafé összegyűjtött néhány igencsak meglepő tényt. Életünk meghosszabbítója, mégis csak kevés kísér el egy életen át [...]

Szeresd a tested baby!

2017.03.20.| Szeresd a tested baby! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tizenhárom éves gyönyörű lány vigasztalhatatlanul zokog a párnájába, mert túl rövidek a lábai. Tizennégy éves csodaszép tini el van keseredve, mert a szülei nem akarják finanszírozni a mellnagyobbító plasztikai műtétet. A tízéves srác titokban [...]

12 megdöbbentő tény a barátság világnapjára2017-09-06T15:19:40+02:00

Megfelelő D-vitamin-pótlással kevesebb mint felére csökkenthető az influenza kialakulásának esélye

Tél végére a magyarok 95%-a szenved D-vitamin-hiányban – kétharmaduk kritikus mértékben –, mégis mindössze a lakosság 15%-a figyel oda a megfelelő pótlásra. Pedig a D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik számos betegség prevenciójában és kezelésében, így például a csontritkulás megelőzésében, valamint az immunrendszer működésében. Egyes kutatások szerint megfelelő pótlással kevesebb mint felére csökkenthető az influenza kialakulásának esélye. A D-vitamin-bevitel az élet első 1000 napjában is különösen fontos: hiánya gátolja az egészséges sejtfejlődést és növeli a gyermekkori cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az új D-vitamin konszenzus alapján a D-vitaminnal kapcsolatos normál értékek és a javasolt téli dózisok nem változtak, azonban a vastagbél- és emlőrákban szenvedőknek, a várandós anyáknak, valamint a csontritkulás miatt gyógyszeres kezelésben részesülőknek folyamatos D-vitamin-pótlást javasolnak a szakemberek.

A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a természetes napfényből származó alacsony UVB-sugárzás, valamint a szoláriumok UVA-sugárzása nem alkalmas a D-vitamin pótlására, az átlagos étkezési szokásokkal pedig csak a szükséges mennyiség töredéke biztosítható. Tavaszra a lakosság kétharmadánál olyan kritikus D-vitamin-hiány alakul ki, amely jelentősen gyengítheti az immunrendszer működését, csontvesztéshez vezethet, és fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek, számos bőrbetegség, valamint rákos megbetegedés kialakulásának kockázatát. A nem megfelelő D-vitamin-pótlás szerepet játszik az influenza terjedésében is: egyes kutatások szerint az ideális D-vitamin-szint kevesebb mint felére csökkentheti az influenza kialakulásának esélyét.

A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) felmérése szerint bár a lakosság közel 100%-át érinti a probléma, kevesebb, mint a magyarok ötöde szed D-vitamint tartalmazó készítményt. A csontritkulással kezelt betegeknek is csak a fele figyel oda a megfelelő pótlásra, pedig a kalciumban és D-vitaminban gazdag étrend, valamint a mozgás nagymértékben elősegíti a csontszerkezet állapotának megőrzését, és jelentősen csökkenti a Magyarországon minden tizedik embert érintő csontritkulás kialakulásának esélyét. „A prevenció mellett minden menopauzán áteső nőnek és 65 évesnél idősebb férfinak ajánljuk az ez irányú kivizsgálást is, hiszen, ha fenn is áll a csontritkulás veszélye, terápiás kezeléssel megelőzhetőek a törések.” – hívta fel a figyelmet Dr. Szekeres László, a MOOT elnöke.

Az élet első 1000 napjában legalább olyan fontos a D-vitamin-pótlás, mint felnőttként

„A D-vitamin nélkülözhetetlen az egészséges sejtfejlődéshez, és alapvető szerepet játszik az idegrendszer, valamint az immunrendszer fejlődésében. Segíti a csontok szilárdságához szükséges kalcium beépülését, megfelelő pótlásával pedig csökkenthető a gyermekkori cukorbetegség és az asztmás megbetegedések kialakulásának kockázata. Az élet első 1000 napjának megnövekedett – a felnőttekéhez képest közel hétszer akkora – D-vitamin-szükséglete a természetes napfény mellett a korosztály igényeinek megfelelően kialakított gyerekitalokkal is fedezhető. A tehéntej fogyasztása nem segít a megfelelő pótlásban, bevezetését 1 éves korig érdemes kerülni.” – fejtette ki Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke és a MOOT főtitkára.

A 2016-os D-vitamin konszenzus alapján a D-vitaminnal kapcsolatos normál értékek és a javasolt téli dózisok nem változtak (1500-2000 NE). A vastagbél- és az emlőrákban, valamint a csontritkulásban szenvedő betegek részére a folyamatos 800-1000 NE D3-vitamin-pótlást javasolják a szakemberek, míg a várandós anyák esetében a napi bevitelt 1000-2000 NE-re növelték.

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Megfelelő D-vitamin-pótlással kevesebb mint felére csökkenthető az influenza kialakulásának esélye2017-02-24T19:06:10+01:00

Gyermekkori étrend szerepe a fogak védelmében

Vági Zsolt, dietetikus, táplálkozástudományi szakértő – Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet

A helyes táplálkozási szokások meghatározó szerepet játszanak a fogak védelmében, különösen gyermekkorban. Nem csak a maradandó fogakat kell „őrizni”, hanem a táplálkozást már a tejfogak kibújásától fogva a megfelelő szájhigiénia fenntartásának irányába is kell terelni. A hagyományos nyugati étrend nem mondható fogbarátnak, éppen ezért az élethosszig tartó egészséges táplálkozásra nevelést, a cukormentes rágógumi használatára szoktatást korán el kell kezdeni.

Nem lehet elég korán kezdeni

A gyermekek ép fogazatának kialakulásához, majd fenntartásához az étrend három szakaszban járul hozzá. Az első legfontosabb tényező az anya táplálkozása a várandósság alatt, hiszen a tejfogak csírái a magzati korban alakulnak ki. A második fontos szakasz, amiben már a gyermek, illetve a táplálkozási nevelésben aktívan résztvevő szülő is szerepet kap, az a tejfogak állapotának megőrzése. Természetesen a fogváltás időszakában a maradandó fogak előbújása utáni, kora kamaszkori táplálkozás az egyik legfontosabb, hiszen az itt kialakuló tudatos vagy éppen egészségtelen szokások legtöbbször élethosszig tartanak, ami jó esetben megegyezik a fogak élettartamával.

Hagyományos gyermekkori étrend – a fogak ellensége

A gyermekeknek a gyors ütemű fejlődés miatt a testméreteikhez képest hatalmas a tápanyagigényük, sokkal nagyobb, mint a felnőtteké. A fogak és a csontok fejlődésében a megfelelő energiabevitel mellett egy sor tápanyag kulcsfontosságú szerepet kap, ezek hiánya komoly károkat okozhat. Azonban a gazdaságilag fejlett nyugati országokra jellemző táplálkozási szokások amellett, hogy általában lehetőséget nyújtanak a megfelelő tápanyag-ellátottságra, számos veszélyt is rejtenek magukban. A túl sok finomított szénhidrát és a cukros nassolnivalók kifejezetten ártanak a fogaknak. Egyik oldalról ezek általában energiában gazdag, de hasznos tápanyagokban szegény élelmiszerek, ami miatt a feldolgozásukhoz szükséges anyagokat (pl. vitaminok és ásványi anyagok) a szervezetnek a raktáraiból kell biztosítania. Másrészről ezek az ételek plakkot képezve a fogakon maradnak és azok megfelelő eltávolításáig a szájüregben található baktériumok hatására savas közeggé alakulnak közvetlenül károsítva a fogzománcot.

Táplálkozási 1X1 a fogak érdekében

A legfontosabb tényező, hogy a gyermeket megtanítsuk arra, hogy a helyes táplálkozás szoros összefüggésben van a fogaik egészségével. A legtöbb gyerek könnyen meg is érti az alapvető összefüggéseket, de ezek szokásokká csak akkor alakulnak, ha a szülőktől is ezt a példát látják.

Az egyik alapvető étrendi szempont a cukros nassolnivalók lecserélése nyers gyümölcsökre és zöldségekre, amelyek ugyan szintén tartalmaznak plakk-képző szénhidrátokat, de víztartalmuk sokszorosa az édességeknek, így nehezebben tapadnak a fogakra. Fontos szerepet játszik ebben a folyamatban a nyál, melynek termelődésére jótékony hatással van a cukormentes rágógumi használata. Különösen akkor fontos a rágózás, ha gyermekünknek nincs lehetősége az étkezések közötti fogmosásra.

Sok szempontból – de kiemelten a fogak miatt is – érdemes tehát amennyire lehet kitiltani gyermekeink étrendjéből a cukros nassolnivalókat. Természetesen nem lehet és nem is kell az összes finomságtól eltiltani a gyermeket, de sokat tehetünk a fogaiért, ha csak a főétkezések után kap édességet, hisz ilyenkor jóval nagyobb a nyáltermelés, ami segíti a fogak tisztán tartását, és alternatívaként ilyenkor is ajánlhatunk cukormentes rágógumit neki. A tévhitekkel ellentétben attól sem kell tartanunk, hogy a gyermek esetleg lenyeli a rágót, mert a gumibázis kiürül a szervezetből, egyedül arra kell figyelni, hogy a légutakba ne kerüljön pl. ugrálás, futás alatt.

További információkért látogasson el a www.szajharmonia.hu micrositera!

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Gyermekkori étrend szerepe a fogak védelmében2017-02-24T19:05:19+01:00

Az autizmus kialakulása és a D-vitaminhiány között találtak kapcsolatot ausztrál tudósok

Ausztrál kutatók a terhesség alatti D-vitaminhiány és a megnövekedő autizmuskockázat között találtak összefüggést.

A kutatást John McGrath professzor, a Queenslandi Egyetem Agykutató Intézetének tudósa vezette, akinek munkáját Henning Tiemeier, a hollandiai Erasmus Egyetemi Kórház tudósa segítette.

A tudósok a kutatás során arra az eredményre jutottak, hogy a terhességük 20. hetében alacsony D-vitaminszinttel rendelkező nőknek nagyobb valószínűséggel született hatéves korára autista vonásokat mutató gyermeke.

„A tanulmány bizonyítja, hogy az alacsony D-vitaminszint kapcsolatban van az idegrendszeri fejlődési rendellenességekkel” – mondta el McGrath professzor, és hozzátette, hogy kutatásuk alapján a születés előtti D-vitaminpótlás csökkentheti az autizmus kialakulásának kockázatát.

Közismert, hogy a D-vitamint a szervezet a napsütésből tudja felvenni, de néhány élelmiszerben és táplálékkiegészítőben is megtalálható. A D-vitamin fontos a csontrendszer egészségéhez, emellett egyre több rá a bizonyíték, hogy az agy fejlődésében is szerepet játszik.

A kutatás, amelyről a medicalxpress.com számolt be, 4200 vérmintát elemzett, melyeket állapotos nőktől és gyermekeiktől vettek. A vizsgálatban résztvevőket a Rotterdamban folyó, Generation R elnevezésű, hosszú távú kutatás miatt kísérték figyelemmel.

McGrath szerint eredményeiknek fontos közegészségügyi vonzatai is lehetnek. Mint mondta, nem javasolhatja, hogy az állapotos nők többet tartózkodjanak a napon, mivel ez például olyan országokban, mint Ausztrália, ahol nagy a bőrrák veszélye, kockázatos lenne, ám ehelyett biztonságos megoldás a D-vitamin szedése, amellyel csökkenthető az autizmus rizikófaktora.

Az autizmus nagyjából a világ népességének egy százalékát érinti és a társas kapcsolatokban, valamint a kommunikációban okoz különböző fokú nehézségeket.

Forrás: MTI

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Az autizmus kialakulása és a D-vitaminhiány között találtak kapcsolatot ausztrál tudósok2017-02-24T19:04:11+01:00

Minden harmadik hat-kilencéves európai gyerek túlsúlyos vagy elhízott

Minden harmadik hat-kilencéves gyermek túlsúlyos vagy elhízott Európában az európai gasztroenterológiai társaságok egyesületének (UEG) jelentése szerint, amely arra is figyelmeztet, hogy az öt éven aluli túlsúlyosok száma a becslések szerinti mostani 41 millióról 70 millióra nő világszerte 2025-re.

A kutatók megállapították azt is, hogy a gyulladásos bélbetegségek 20-30 százaléka gyerekkorban kezdődik. Kimutatták, hogy a nyugati országokban élő gyerekek és felnőttek körében a nem alkoholfogyasztás okozta zsíros májbetegség a krónikus májbetegség egyetlen és általános oka. Már hároméves gyermekeket is diagnosztizáltak a kórral – ismertette a jelentést a The Guardian brit napilap. Az UAG adatai az európai térség 46 országán alapulnak.

A jelentés szerint az elhízással összefüggő rendellenességek kezelése az egészségügyre fordított kiadások egytizedét emésztik fel Európában, ami veszélyezteti a közegészségügyi szolgálatok fenntartható működését az összes vizsgált államban.

Európa lakosságának egyötödét a gyermekek alkotják, és a gasztroenterolóigai betegségek előfordulása körükben növekszik. Az elhízott gyermekek 90 százaléka felnőtt korra is megőrzi túlsúlyát.

Az elhízottak számának növekedése miatti aggodalom nem új keletű és nemcsak Európára vagy a gyermekkorra vonatkozik. A The Lancet orvostudományi folyóiratban a londoni Imperial College kutatóinak nemrég közzétett tanulmánya szerint világszerte 266 millió elhízott férfi és 375 millió elhízott nő lehet. A világ lakossága évtizedenként másfél kilogrammal lett súlyosabb 1975 óta – mutatták ki a brit kutatók.

Forrás: mti

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Minden harmadik hat-kilencéves európai gyerek túlsúlyos vagy elhízott2017-02-24T19:02:46+01:00

Gyerekkorban elhízáshoz vezetnek az állati termékekből származó antibiotikumok

Hízékonyabbak, kövérebbek azok a gyerekek, akiknek szervezetében viszonylag nagy mértékben fedezték fel állatgyógyászatban használt antibiotikumok maradványait kínai kutatók.

A sanghaji Fudan Egyetemhez tartozó iskola közegészségügyi területtel foglalkozó munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy az olyan termékek hosszan tartó fogyasztása, amelyek antibiotikummal kezelt állatokból készültek, egyértelműen összefügg a gyermekek testsúlynövekedésével.

A megvizsgált 586 nyolc és tizenegy év közötti gyerek 80 százalékának vizeletmintájában összesen 21 féle antibiotikumot fedeztek fel. A szakemberek megállapították, hogy azon gyerekek hajlama az elhízásra, akiknek szervezetében magasabb koncentrációban mutatták ki ezeket, körülbelül két-háromszor magasabb, mint a társaikéban.

Az összefüggést az állatgyógyászatban használt szerekkel „szignifikánsnak” nevezték a kutatók és azt is megállapították, hogy a fiúk veszélyeztetettebbek, mint a lányok. A humán gyógyászatban használt antibiotikumok és a gyerekek túlsúlya között nem találtak kapcsolatot.

A kockázati tényezők között megemlítették a különböző állatgyógyászati szerek maradványaival szennyezett ivóvízforrásból származó vizet is. A egy tavalyi tanulmánya megállapította, hogy Kína középső és keleti országrészében a folyók többségében magas az ilyen gyógyszerek által okozott szennyeződés.

Kínában közismert tény, hogy elsősorban a szarvasmarha és a baromfi kezeléséhez túlzott mértékű antibiotikumot alkalmaznak az állatorvosok. A világ antibiotikum-felhasználásának a feléért Kína volt a felelős 2013-ban. Ez nagyjából 162 ezer tonnának felelt meg. A gyógyszerek 52 százalékát kapták állatok.

Forrás: mti

 

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Gyerekkorban elhízáshoz vezetnek az állati termékekből származó antibiotikumok2017-02-24T19:01:11+01:00

A világnépesség felének egészségét veszélyezteti a helytelen táplálkozás

A világnépesség felének egészségére jelent fenyegetést a nem megfelelő étrend – figyelmeztet egy táplálkozási és mezőgazdasági szakértőket tömörítő független bizottság, amely szerint 2030-ra a bolygó lakosságának harmada válhat túlsúlyossá vagy elhízottá.

A Global Panel on Agriculture and Food Systems for Nutrition nevű bizottság jelentése szerint kétmilliárd ember étrendjéből hiányoznak azok a vitaminok és ásványi anyagok, amelyek szükségesek az egészség megőrzéséhez – írta a BBC News.

Ezek hiánya a szívbetegség, a magas vérnyomás, a diabétesz és egyéb olyan, táplálkozással összefüggő betegségek előfordulását növeli, amelyek csökkentik a teljesítőképességet és az egészségügyi szolgálatok túlterhelésével fenyegetnek.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) elé terjesztett jelentés rámutat, hogy ezek a nem fertőző, krónikus betegségek a fejlett országokban jellemző zsíros, feldolgozott ételekben gazdag étrendekkel állnak összefüggésben. Ugyanakkor a legfrissebb adatok szerint a fejlődő országokban is egyre aggasztóbb a helyzet ebből a szempontból.

Mint aláhúzták, kizárólag a HIV-fertőzöttség és a malária problémájának kezelését célzó globális erőfeszítésekhez hasonló összefogással lehetne legyőzni a helytelen táplálkozással összefüggő kihívásokat.

A szakértők szerint a gyermeki és anyai rosszul tápláltság, a magas vérnyomás és egyéb, étrendhez kötődő egészségi kockázatok több évet vesznek el az ember életéből, mint a dohányzás, a levegőszennyezettség, a szegényes higiénia és a nem biztonságos szex. Nagy erőfeszítések történtek ugyan az alultápláltság visszaszorításában, de továbbra is világszerte 800 millió ember éhezik napi szinten.

A jelentés szerint az alultápláltság az öt éven aluli gyerekek csaknem negyedének akadályozza a fejlődését. Az alultáplált nők pedig élethosszig tartó károsodással születő gyerekeket hoznak a világra.

A dokumentum egyik szerzője, Lawrence Haddad szerint Guatemalában a gyerekek több mint 40 százaléka korához képest alacsony. „Ezért részben a társadalmi egyenlőtlenség a felelős. A magasabb jövedelmű emberek jobb élelmiszerekhez jutnak, és nagyon kis arányban fordul elő náluk fejlődési elmaradottság. Az alacsony jövedelmű csoportok étrendje azonban kukoricán alapszik, és nem esznek elég zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket vagy például a csirkehús biztosította fehérjét” – magyarázta a szakember.

Az alultápláltság ellen vívott harc olykor csak a kalóriamennyiség növelésére koncentrál az étrend egészének javítása helyett. Sok olyan országban, amely széles körű alultápláltsággal küzdött, szinte egyik pillanatról a másikra vált súlyos problémává az elhízottság.

Kínában például, ahol az elmúlt években gyorsan változott az emberek étrendje, a lakosság felét fenyegeti annak veszélye, hogy 2030-ra túlsúlyossá vagy elhízottá válik. Globálisan nézve pedig a 2005-ben becsült 1,3 milliárdról 2030-ra várhatóan 3,3 milliárdra fog nőni a túlsúlyos és elhízott emberek száma.

A problémák egy részét ugyan enyhíti a gazdasági fejlődés, az emberek étrendje ugyanakkor romolhat és a jelek szerint romlik is, ahogy az országuk egyre gazdagabbá válik. A jelentés szerint az emberek ugyan több gyümölcsöt és zöldséget esznek, de ennek jótékony hatása lenullázódik az alacsony minőségű ételek fokozott fogyasztásával.

Az urbanizáció miatt egyre több ember étrendjében dominálnak a feldolgozott ételek, és globálisan nézve is egyre több olyan étel kerül az emberek tányérjára, amely valamiféle fizikai és kémiai eljáráson esett át.

A bizottság előrejelzése szerint a bolygó lakosságának növekedésével párhuzamosan a helyzet tovább súlyosbodik a következő húsz évben, és a világ népességének felét fogja érinteni a rosszultápláltság.

A szakemberek szerint 2050-re további kétmilliárd szájat kell majd táplálni Afrikában és Ázsiában. A mutatók szerint a klímaváltozás több mint félmillió többlethalálozáshoz fog vezetni, elsősorban az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

A kutatók szerint az embereknek több zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, rostot, mogyorófélét, magokat és telített zsírokban szegény fehérjéket kell enniük. Csökkenteni kell a hozzáadott cukor, a cukros rágcsálni- és innivalók, a túlzott só és a feldolgozott húsok bevitelét. A csecsemőket érdemes legalább hathónapos korukig szoptatni.

Forrás: MTI

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A világnépesség felének egészségét veszélyezteti a helytelen táplálkozás2017-02-24T19:00:08+01:00

A D-vitamin hiánya a várandósság alatt növelheti a szklerózis multiplex gyermeki kockázatát

A D-vitamin hiánya a várandósság elején majdnem kétszeresére növelheti a gyereknél a szklerózis multiplex (SM) felnőttkori kockázatát egy új amerikai tanulmány szerint.

A Harvard Egyetem kutatói kimutatták, a terhesség korai szakaszában a D-vitamin alacsony szintje 90 százalékkal növelheti a kockázatát annak, hogy a gyereknél szklerózis multiplex alakul ki később – írta a The Daily Telegraph a JAMA Neurology című szaklap friss számában megjelent tanulmányt idézve.

„Noha eredményeink azt jelzik, hogy a D-vitamin hiánya a terhesség alatt növeli a gyermek SM-kockázatát, arról nincs információnk, hogy a vitaminadag növelése milyen reakciót vált ki. Ehhez nagyobb létszámú tanulmányok szükségesek” – mondta Kassandra Munger, a Harvard közegészségügyi karának munkatársa.

A kutatók 193 ember adatait elemezték, mindannyiuknál SM-t diagnosztizáltak, 163-an voltak közülük nők. Mindannyian olyan anyák gyerekei voltak, akik részt vettek egy finn vizsgálatban. Az adatokat egy kontrollcsoportéval hasonlították össze.

Azt az eredményt kapták, hogy a vitaminhiányos anyák gyerekei felnőve 90 százalékkal nagyobb eséllyel betegedtek meg SM-ben, mint a nem vitaminhiányos anyák gyerekei.

Két korábbi kutatás már vizsgálta, van-e kapcsolat a várandósság és a csecsemőkor korai időszakának D-vitamin-hiánya és az SM későbbi magasabb kockázata között, de nem találtak összefüggést.

A szklerózis multiplex a központi idegrendszert érintő gyulladásos autoimmun betegség, amely károsítja az idegsejtek védőburkát. A velőshüvely szétesése miatt zavar támad az idegrendszer kommunikációs rendszerében, mozgási és érzékelési zavarokat okozva. Becslések szerint világszerte 2,5 millió ember szenved szklerózis multiplexben.

Forrás: mti

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A D-vitamin hiánya a várandósság alatt növelheti a szklerózis multiplex gyermeki kockázatát2017-02-24T18:58:31+01:00

A zsíros étrend és az elhízás gyulladásos immunreakcióval is növelheti a szívbaj kockázatát

A zsírokban bővelkedő étrend és az elhízás olyan veszélyes immunválaszt válthat ki, amely növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – állapította meg a londoni Queen Mary Egyetem kutatása.

Az elhízás emeli a vérnyomást és a koleszterinszintet, mindkettő a szívbetegségek kockázati tényezője, ezt korábbi kutatások már bizonyították. A friss tanulmány szerzői szerint a jelentős túlsúly olyan immunreakciót indíthat el, amely fokozza a szívroham rizikóját.

Az eredmények olyan új kezelések kifejlesztését segíthetik, amelyek erre a gyulladásra irányulnak és mérséklik a szívroham esélyét – utalt a medicalexpress.com a Cell Metabolism című szaklap aktuális számában ismertetett kutatásra.

A kutatók 1172 embertől vettek vért, voltak közöttük vékonyak, túlsúlyosak és elhízottak. Azt fedezték fel, hogy a T-sejt vagy T-limfocita nevű fehérvérsejt nagyobb koncentrációban fordul elő az elhízottaknál.

Amikor a kutatócsoport megvizsgálta az utóbbiak zsíreloszlását, azt találták, hogy akiknek a deréktáján halmozódott fel több felesleg, azoknál nagyobb a T-limfociták koncentrációja, mint a combra-fenékre hízóknál.

A T-sejtek az immunreakciók kulcsfontosságú résztvevői, védik a szervezetet a fertőzésektől. Alapvető szerepet játszanak a gyulladások kialakulásában is, ami sok szív- és érrendszeri zavart súlyosbíthat. Elősegítheti többek között a zsírok lerakódását az artériák falán, ami érelmeszesedést okozhat és szívrohamhoz, agyvérzéshez vezethet.

A zsíros táplálékot fogyasztó egereknél is nagy volt a T-limfociták koncentrációja, a tudósok ebből arra következtettek, hogy a zsírdús étrend és az abból következő elhízás ártalmas gyulladás okozója lehet.

„Közvetlen kapcsolatot találtunk az elfogyasztott étel, a testsúly és a szívbetegségekhez vezető veszélyes gyulladás között. A gyulladásban résztvevő molekulát célzó gyógyszereket már klinikákon tesztelik rákgyógyítás céljából. Lehetséges, hogy ezeket a gyógyszereket szívbetegségek kezelésére is használni lehet” – mondta Federica Marelli-Berg, az egyetem William Harvey Kutatóintézetének professzora.

„Nem tudjuk egyelőre, meddig marad meg a vérben a T-limfociták nagy koncentrációja, vagyis az étrend megváltoztatása csökkenti-e a T-sejtek mennyiségét és a szívbetegségek kockázatát, vagy ellenkezőleg: ha egyszer magasra szökött a számuk, az életfogytig úgy is marad” – tette hozzá Claudio Mauro, a kutatócsoport egyik tagja.

 

Forrás: MTI

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A zsíros étrend és az elhízás gyulladásos immunreakcióval is növelheti a szívbaj kockázatát2017-02-24T18:57:42+01:00

Az élelmiszerhulladék csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait

Az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait – mutattak rá új tanulmányukban a Potsdami Klímahatás Kutatóintézet (PIK) szakemberei.

A kutatók szerint a hatékonyabb élelmiszer-felhasználás és -elosztás révén 2050-re akár 14 százalékkal lehetne csökkenteni a mezőgazdasági tevékenységekből származó károsanyag-kibocsátást – írta a The Guardian című brit lap internetes kiadása.

„A mezőgazdaság a klímaváltozás mögött álló egyik fontos tényező, amely a globális üvegházhatású gázkibocsátás több mint 20 százalékáért volt felelős 2010-ben” – hangsúlyozta Prajal Pradhan, a tanulmány társszerzője. Mint hozzátette, az élelmiszerveszteség és -hulladék csökkentésével elkerülhetővé válna a fölösleges károsanyag-kibocsátás és enyhülnének a klímaváltozás bizonyos hatásai.

Az emberi fogyasztásra szánt ételek 30-40 százaléka hulladékként végzi világszerte, mert tönkremegy a betakarítás és a szállítás alatt vagy a boltok és a fogyasztók dobják ki őket. Az élelmiszerhulladék mennyisége várhatóan drasztikusan növekedni fog, ahogy a fejlődő gazdaságok, úgy mint Kína és India átveszik az olyan nyugati szokásokat, mint a több hús fogyasztása. A szakemberek szerint a gazdag országok továbbá több ételt fogyasztanak a szükségesnél, vagy egyszerűen kidobják az élelmiszert.

Az Environmental Science Technology című folyóiratban közölt tanulmány szerint a szegényebb országok fejlődésével és a világ népességének növekedésével az élelmiszerhulladékkal összefüggő globális károsgáz-kibocsátás a jelenlegi 0,5 gigatonnányi szén-dioxid éves értékről 1,9-2,5 gigatonnányira fog emelkedni a század közepére.

Széles körben elterjedt elképzelés, hogy az élelmiszerhulladék felszámolása és a világ élelmiszertöbbletének szétosztása segíthetne az éhezés problémájának felszámolásában.

A kutatók arra jutottak, hogy miközben az egy főre jutó globális átlag élelmiszerszükséglet szinte változatlan, az elmúlt öt évtizedben gyorsan nőtt az élelmiszerekhez való hozzáférés, ami több mint 300 százalékkal növelte az élelmiszertöbblet megtermelésével összefüggő károsanyag-kibocsátást.

A tanulmány ugyan nem részletezi, hogyan lehetne csökkenteni az élelmiszerhulladék mennyiségét, de rámutat arra, hogy a probléma kezelését célzó intézkedések már mind a fejlődő, mind a fejlett országokban megjelentek.

Januárban például 30 vállalati vezető, kormányilletékes, alapítványi és kutatócsoporti vezető alakított koalíciót annak érdekében, hogy 2030-ra felével csökkentse az élelmiszerhulladék mennyiségét.

Forrás: mti

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Az élelmiszerhulladék csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait2017-02-24T18:53:56+01:00