A D-vitamin hiánya a várandósság alatt növelheti a szklerózis multiplex gyermeki kockázatát

A D-vitamin hiánya a várandósság elején majdnem kétszeresére növelheti a gyereknél a szklerózis multiplex (SM) felnőttkori kockázatát egy új amerikai tanulmány szerint.

A Harvard Egyetem kutatói kimutatták, a terhesség korai szakaszában a D-vitamin alacsony szintje 90 százalékkal növelheti a kockázatát annak, hogy a gyereknél szklerózis multiplex alakul ki később – írta a The Daily Telegraph a JAMA Neurology című szaklap friss számában megjelent tanulmányt idézve.

“Noha eredményeink azt jelzik, hogy a D-vitamin hiánya a terhesség alatt növeli a gyermek SM-kockázatát, arról nincs információnk, hogy a vitaminadag növelése milyen reakciót vált ki. Ehhez nagyobb létszámú tanulmányok szükségesek” – mondta Kassandra Munger, a Harvard közegészségügyi karának munkatársa.

A kutatók 193 ember adatait elemezték, mindannyiuknál SM-t diagnosztizáltak, 163-an voltak közülük nők. Mindannyian olyan anyák gyerekei voltak, akik részt vettek egy finn vizsgálatban. Az adatokat egy kontrollcsoportéval hasonlították össze.

Azt az eredményt kapták, hogy a vitaminhiányos anyák gyerekei felnőve 90 százalékkal nagyobb eséllyel betegedtek meg SM-ben, mint a nem vitaminhiányos anyák gyerekei.

Két korábbi kutatás már vizsgálta, van-e kapcsolat a várandósság és a csecsemőkor korai időszakának D-vitamin-hiánya és az SM későbbi magasabb kockázata között, de nem találtak összefüggést.

A szklerózis multiplex a központi idegrendszert érintő gyulladásos autoimmun betegség, amely károsítja az idegsejtek védőburkát. A velőshüvely szétesése miatt zavar támad az idegrendszer kommunikációs rendszerében, mozgási és érzékelési zavarokat okozva. Becslések szerint világszerte 2,5 millió ember szenved szklerózis multiplexben.

Forrás: mti

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A D-vitamin hiánya a várandósság alatt növelheti a szklerózis multiplex gyermeki kockázatát2017-02-24T18:58:31+01:00

A D-vitamin a náthától és az influenzától is véd

Nemcsak a csontok és az izmok egészségét védi a D-vitamin-pótlás, hanem óv az akut légzőszervi gyulladásoktól, köztük a náthától és az influenzától is – derítették ki a Londoni Queen Mary Egyetem kutatói egy nagyszabású tanulmányban.

 

A British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmány 14 országban – köztük Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Japánban, Indiában, Afganisztánban, Ausztráliában és Kanadában – 11 ezer résztvevővel végzett 25 klinikai próba eredményeinek új elemzésén alapul. Külön-külön ezek a kutatások ellentmondó eredményekre jutottak, egyesek kimutatták, hogy a D-vitamin véd a légzőszervi megbetegedésektől, mások semmiféle ilyen hatást nem tudtak igazolni – olvasható a medicalxpres.com hírportálon.

 

“Ez a nagyszabású kutatási együttműködés az első döntő bizonyítékot szolgáltatta arra, hogy a D-vitamin valóban véd a légzőszervi gyulladásoktól” – hangsúlyozta Adrian Martineau professzor, a tanulmány vezető szerzője. “A D-vitaminpótlás védelmi hatásai a legerősebbek azoknál, akiknek szervezetében a legalacsonyabb a D-vitaminszint, és a pótlást napi vagy heti szinten kapják, nem pedig ritkábban” – magyarázta a professzor.

 

Hozzátette: a D-vitaminnal dúsított élelmiszerek folyamatos, alacsonyszintű D-vitamin bevitelt biztosítanak, amivel számos országban sikerült megszüntetni a nagymértékű D-vitaminhiányt. A D-vitamin ezen új előnyének kimutatásával tanulmányuk megerősíti az élelmiszerek D-vitaminnal való dúsításának bevezetését olyan országokban, mint az Egyesült Királyság, ahol általános a súlyos D-vitaminhiány.

A sajt természetes D-vitamin-forrás

A D-vitamin a szakemberek szerint oly módon véd a légúti fertőzésektől, hogy erősíti az antimikrobiális peptidek szintjét a tüdőben. Az antimikrobiális peptidek, amelyek az élővilág legősibb védekező mechanizmusai közé tartoznak, rövid, 15-40 aminosavból álló peptidláncok, amelyek a kórokozók sejtmembránjában fejtik ki baktériumölő hatásukat.

A tanulmány eredményei egybeesnek azzal a megfigyeléssel, hogy a nátha és az influenza általában télen és tavasszal lép fel, amikor a szervezet D-vitaminszintje a legalacsonyabb. Ez adhat magyarázatot arra is, miért véd a D-vitamin az asztmarohamok ellen, amelyeket légzőszervi vírusok idéznek elő.

A szakemberek kimutatták, hogy a napi vagy heti D-vitaminpótlás felére csökkentette az akut légzőszervi gyulladás kockázatát azoknál, akiknek legalacsonyabb a D-vitamin szintje. Mérsékeltebben védi azokat, akiknek szervezetében magasabb a D-vitaminszint, esetükben tíz százalékkal csökkentette a légzőszervi gyulladás kialakulásának a kockázatát. A kutatók szerint az akut légzőszervi gyulladás kockázatának csökkenése a D-vitaminpótlással egyenértékű az influenzaoltás védőhatásával.

 

Forrás: MTI

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A D-vitamin a náthától és az influenzától is véd2017-02-21T18:09:08+01:00

Egyre több a túlsúlyos, vashiányos kisbaba

Az egyéves gyerekek fele vas- és D-vitamin-hiányos, ami komoly egészségügyi problémákhoz vezethet – derül ki a 0-3 évesek táplálását vizsgáló legfrissebb hazai kutatásból.  A korosztály közel felének magas a koleszterinszintje, és túl sok sót fogyaszt, tíz százalékát pedig az elhízás is fenyegeti. A riasztó eredmények hátterében főként az áll, hogy minden második családban ugyanazt eszik a kisgyermekek, mint a szüleik, pedig a szervezetüknek egészen más étrendre lenne szüksége. Az élet első 1000 napjának táplálása ráadásul nemcsak a gyerekkori egészséget határozza meg, de számos felnőttkori népbetegség megelőzésében is óriási szerepet játszik.

 

d-vitamin-hianyos_baba

D-vitamin hiány következtében súlyos tünetek alakulnak ki

„A félévesnél kisebb csecsemők közel fele kap olyan ételt, amely nem kifejezetten a korosztály számára készült, egyéves kor felett pedig tízből hat baba teljesen ugyanazt eszi, mint a felnőttek, holott erre a még fejlődésben lévő emésztő- és bélrendszerük sem áll készen. Ezzel párhuzamosan a vitaminpótlásra is egyre kevesebb figyelmet fordítanak a szülők: míg a 0-6 hónapos csecsemők 87 százaléka, addig az 1-3 éves korosztálynak csak kevesebb mint fele kap napi rendszerességgel D-vitamint.” – hívja fel a figyelmet az egészségügyi világnap alkalmából dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke. „A kettő együtt nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy 1 éves kor felett minden második baba D-vitamin-hiányos, amely negatívan hat a csontok, az immunrendszer és az idegrendszer fejlődésére, de a cukorbetegség és az asztmás megbetegedések kockázatát is jelentősen növeli.”

 

A megfelelő só- és cukorbevitelre mindössze az anyukák fele figyel

Erdélyi-Sipos Alíz

Erdélyi-Sipos Alíz

A vaspótlásra szinte egyáltalán nem figyelnek oda a szülők: a 0-6 hónapos korosztály 97 százaléka nem kap rendszeresen vasat, így egyéves korára tízből négy babánál vashiány alakul ki, amely vérszegénységhez vezethet. Ezzel szemben – bár a mesterséges ízfokozókat a szülők többsége tudatosan kerüli – az ételek magas sótartalma miatt túl sok nátrium jut a kicsik szervezetébe, és a szénhidrát-, azon belül is a cukorbevitel jóval meghaladja a megengedett mennyiséget.

„Minden tizedik 1 évesnél kisebb gyermek potenciálisan túlsúlyos, a későbbi korcsoportra vonatkozó eredmények pedig ennél is elszomorítóbbak: a 2 évesek 14 százaléka, míg a kisiskolások negyede hordoz súlyfelesleget. A kialakult helyzetért a felmérésben főként a hozzátáplálás alatti túlzott cukorbevitel felel: 1 éves kor alatt a szülők közel fele ad cukros ételt, italt vagy édességet a babáknak, de sok anyuka a lappangó cukrokban bővelkedő túrós finomságokra is a baba első desszertjeként tekint.” – fejtette ki Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára. A táplálkozástudományi szakember azt is kiemelte, hogy a maximálisan megengedett napi 12 g cukor helyett az 1-3 éves korosztály jelentősen többet, átlagosan napi 19,6 grammot fogyaszt. Mindez a túlsúly mellett ahhoz is hozzájárul, hogy a korábban csak felnőtteket veszélyeztető 2-es típusú diabétesz egyre gyakoribb a gyerekek körében is.

 

A megfelelő folyadékbevitelre figyelnek a kismamák, a szénhidrátbevitelre már csak kevesen

Az odafigyelés hiánya nem csak a hozzátáplálás idején, hanem már korábban, a várandósság alatt megmutatkozik: mindössze a kismamák 40 százaléka változtat az étrendjén a terhesség alatt, és közülük is csak százból nyolcan ügyelnek például a megfelelő szénhidrátbevitelre.

„A megnövekedett vitaminszükséglet pótlása ennél is kevésbé ismert a kismamák körében: bár döntő többségük szed terhesvitamint a várandósság idején, minden ötödik leendő anyuka nem megfelelő étrendkiegészítőt választ. Pedig a felnőttkori népbetegségek – például a diabétesz, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések – megelőzése szempontjából sorsdöntő első 1000 nap nem a születéssel, hanem a fogantatással kezdődik. A kismama táplálkozása majd a baba táplálása kiemelkedő szereppel bír a prevencióban.” – foglalta össze prof. dr Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.

 

A felmérésből kiderült, hogy a szülők a terhesség előtt, alatt és a szoptatás időszakában is a nőgyógyászok és a védőnők tanácsait fogadják meg leginkább, ezért a megfelelő szakmai támogatás elengedhetetlen. Az Első 1000 Nap Program célja, hogy rendszeres képzéssel és széleskörű társadalmi felvilágosítással hozzájáruljon a fejlődés szempontjából kritikus időszak táplálkozási szokásainak alakításához, és ezzel a gyermekek hosszú távú egészségének biztosításához. Az edukációs kampányhoz az egészségügyi világnap alkalmából a Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika is csatlakozott.

 

Részletes információ és további segítség a szülőknek: www.elso1000nap.hu

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

2022.04.22.| Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival A Föld napja alkalmából a [...]

A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát

2020.04.21.| A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az élelmiszerkezelés higiéniájának fokozása csökkenti a koronavírus fertőződés kockázatát is, és sok tekintetben megkönnyíti életünket. Ezt szem előtt tartva a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság és a TÉT Platform kiadványt állított össze, [...]

Koronavírus étkezési kisokos

2020.04.01.| Koronavírus étkezési kisokos bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Infografikán a legfontosabb táplálkozási kérdések A koronavírus-járvány miatti korlátozások hatására az emberek drámai módon vásárolják fel a különböző élelmiszereket. A Napi Táptudás blog kezdeményezésére táplálkozástudományi szakemberek és dietetikusok, valamint szervezetek fogtak össze, így elkészült [...]

Az örök dilemma: zsír vagy olaj?

2019.09.27.| Az örök dilemma: zsír vagy olaj? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A zsiradékoknak rendkívül fontos szerepe van az étrendünkben: energiát biztosítanak, kiteljesítik az ízeket és a vitaminok egy része is ezekben oldódik. De vajon miért tartjuk egészségesebbnek az olajokat, mint a zsírokat? Ételeink kalóriatartalma alapvetően [...]

Egyre több a túlsúlyos, vashiányos kisbaba2016-12-20T12:27:14+01:00

Akár súlyos betegségeket is okozhat a terhesség alatti vitaminhiány

A legfrissebb hazai adatok szerint tízből csak négy kismama változtat az étrendjén a terhesség ideje alatt, pedig a szervezet vitamin- és ásványianyag-szükséglete jelentősen megváltozik. A várandósság alatti vitaminhiány a babánál akár súlyos betegségekhez is vezethet.

 

Másfélszeresére emelkedik a többi között a kalcium- és duplájára a vasszükséglet, amelyet csak kevesebb mint a kismamák harmada pótol megfelelően. Komoly problémát okoz az is, hogy minden ötödik várandós anyuka olyan vitamint szed, amely nem kifejezetten kismamák számára készült, pedig bizonyos nyomelemek hiánya fejlődési rendellenességeket, szellemi visszamaradottságot és koraszülést is eredményezhet. A magzati fejlődés mellett a fogantatástól számított első 1000 nap környezeti hatásai (például a kismama táplálkozása) számos felnőttkori népbetegség kialakulásában is nagyobb szerepet játszik, mint a genetika.

varandos_no_szivMindössze az anyukák 40 százaléka változtat az étrendjén a várandósság idején, derül ki a legfrissebb hazai kutatás eredményeiből. Többségük több gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, és jobban odafigyel a folyadékpótlásra is, de a szénhidrátbevitel csökkentésére csak százból nyolc, a koffeinfogyasztás mérséklésére pedig százból három kismama ügyel. A vitaminpótlás fontossága még kevésbé ismert: bár az várandós anyukák 70 százaléka szed valamilyen vitamint, minden ötödik kismama olyat választ, amelyik nem kifejezetten a terhesség időszakában ajánlott – így nem fedezi megfelelően a drasztikusan megnövekedett szükségletet, vagy nem tartalmaz minden olyan vitamint és nyomelemet, ami segíti a beépülést.

 

A várandósság alatti vashiány vérszegénységet és koraszülést okozhat

A várandós nők szervezete a magzat és a méhlepény megfelelő vérellátottsága miatt több vért termel, ezért fontos, hogy a kismamák megfelelő mennyiségű vasat juttassanak a szervezetbe. A duplájára emelkedett szükséglet fedezéséhez napi 25-30 mg vasra van szükség, amelyre csak a kismamák harmada ügyel a terhesvitaminok szedése mellett. Mivel ötödük nem megfelelő vitamint vagy étrendkiegészítőt választ, ez komoly problémát jelent.

„A vas az oxigénszállításban, a vörösvértestek képzésében, a sejtműködésben és a baba kognitív fejlődésében játszik nélkülözhetetlen szerepet. Hiányában fáradtság, hajhullás, szapora pulzus és az immunrendszer gyengülése jelentkezik, de várandósság idején vérszegénységhez és koraszüléshez, szoptatás idején pedig az újszülött mentális retardációjához is vezethet. Súlyos hiányállapottal ma már ritkábban találkozunk, de bizonyos nyomelemek hiánya továbbra is jellemző: a vas például kizárólag megfelelő C-vitamin- és folsavbevitellel együtt szívódik fel hatékonyan a szervezetben.” – hívta fel a figyelmet prof. dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.

Az ideális bevitel a mindennapi táplálkozás során is támogatható: jelentős mennyiségű vasat tartalmaznak a különböző húsok és belsőségek, a színes, bogyós gyümölcsök, az olajos magvak és a mák. Az állati eredetű vasforrások jobban hasznosulnak a szervezetben, mint a növényiek, a túlzott bevitelre azonban fontos ügyelni, mert székrekedést okozhat és gátolhatja a cink felvételét.

 

A várandósság alatti D-vitamin-hiány növeli a cukorbetegség kialakulását a babánál

Tél végére a magyar lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányban szenved, amely különösen igaz a kismamákra, akiknél a terhesség idején a szervezet D-vitamin-szükséglete további 15 százalékkal emelkedik.

A kép forrása: fenmed.hu

A kép forrása: fenmed.hu

„A várandósság alatti D-vitamin-hiány jelentős mértékben növeli az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását az újszülöttnél, de hiányában a kalcium sem tud beépülni a csontokba. A terhesség második felében a csontok növekedéséhez óránként 13 mg kalciumot használ fel a baba szervezete, amely másfélszeresére növeli az anya kalciumszükségletét és vele együtt jelentősen megemeli a D-vitamin-szükségletet is.” – fejtette ki prof. dr. Ács Nándor.

A D-vitamin hozzájárul a sejtfejlődéshez és az immunrendszer erősítéséhez is: megfelelő bevitele kevesebb mint felére csökkenti az influenza kialakulásának esélyét. Kétféle D-vitamint különböztetünk meg: a D2-vitamint és a sokkal aktívabb D3-vitamint. A növények leginkább D2-vitamint tartalmaznak, az állati eredetű élelmiszerek mindkettőt, a D3-vitamin pedig a napsugárzás hatására keletkezik a bőrben. A baba idegrendszerének fejlődéséhez is elengedhetetlen kalcium főként hüvelyesekben, zöldlevelű zöldségekben, az articsókában, a hagymában és különböző halakban, húsokban található nagyobb mennyiségben.

„A kalcium felszívódását a D-vitamin mellett a foszfor is segíti, a szezámmag például kifejezetten ajánlott kismamák számára, mert ideális arányban tartalmaz kalciumot és foszfort, míg a belőle préselt olaj D-vitaminban is gazdag. A fogantatástól számított első 1000 nap táplálása – beleértve a kismama táplálkozását is – kulcsszerepet játszik olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében, mint az elhízás, a diabétesz vagy a szív-és érrendszeri megbetegedések. A terhesség alatti megfelelő vitaminpótlás ezért nem csak az anya szervezete és a magzati fejlődés szempontjából fontos, de a baba felnőttkori egészségét is nagymértékben meghatározza.” – foglalta össze az aktív szülői szerep jelentőségét Tibenszky Moni Lisa, a Felelős Szülők Iskolájának alapítója.

 

További információkat az Első 1000 Nap program weboldalán találhatnak.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A legszaftosabb hungarikum

2022.09.05.| A legszaftosabb hungarikum bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A debreceni páros kolbász négy éve hungarikum, azaz hazai specialitás. Azonban már jóval ezelőtt nagyon kedveltük ezt a szaftos, paprikás kolbászkát, amely mindig párban érkezik. Vajon mennyit falhatunk fel belőle? Az egyre inkább trendivé [...]

A mindenízű mártás

2022.09.05.| A mindenízű mártás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A ketchup nélkül sok étel szinte elképzelhetetlen: a hamburger, a hotdog és a sült krumpli hűséges kísérője hosszú utat járt be addig, hogy szinte mindenki kedvelje. Igaz, ehhez az kellett, hogy már ne is [...]

Akár súlyos betegségeket is okozhat a terhesség alatti vitaminhiány2016-12-20T12:27:15+01:00