Hal: a mediterrán étrend egyik titka

A mediterrán diéta jó hatásait szinte mindenki ismeri, és sokan követik is javaslatait. Azonban a hal valahogy nem lopta be magát a szívekbe – pedig a valóságban nagyon jó hatással lenne rá. Összeszedtük a rendszeres halfogyasztás pozitív hatásait, és megkérdeztük a szakértőt is, mit javasol.

 

A halat szinte mindenki az egészséges étrend részének tekinti. Egy, a közelmúltban készült reprezentatív kutatás szerint a hal éppen annyira az egészséges étrend része, mint a zöldségek és a gyümölcsfélék. Jobbnak látjuk az egészségünk szempontjából, mint a baromfihúst vagy a teljes kiőrlésű pékárukat, ennek ellenére azonban ritka az olyan család, ahol akár csak hetente is az asztalra kerülne.

Tudta-e?

A hazai halfogyasztás a különböző források adatai szerint mindössze 4,6-6 kilogrammot tesz ki évente és fejenként, amely csak az utolsó helyre elég az európai országok között, amelyek átlaga 22,7 kg. A legtöbb halat a portugálok eszik, ők 55,3 kilogrammot tesznek évente a tányérjaikra.

Miért nem kedveljük a halat?

Egy másik hazai kutatás szerint a hal fogyasztását két emberből egy azért utasítja el, mert nem kedvelik az ízét. Tíz megkérdezettből négyen a halhús jellegzetes szagát utasítják el, míg egyharmaduk a szálkák miatt nem szeret halat enni.

Tipp

A hal íze, illata vagy szálkássága megfelelő választással, és néhány konyhai praktika mellett nem jelenthet problémát. A tengeri halak például kevésbé szálkásak és kevésbé halas ízűek is, de az édesvízi, sőt a tenyésztett halak körében is számos ilyet találhatunk. Fűszerezéssel, pirítással vagy éppen sütéssel pedig változatos és nagyon finom fogást készíthetünk belőlük, a reggelitől a vacsorán át egészen a grillpartikig egyformán.

Mi a jó a halban?

Mennyire egészséges a rendszeres halfogyasztás? – tettük fel a kérdést Antal Emesének. A dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint pedig akár szuperételnek is nevezhetnénk. „A halhús zsírtartalma alacsony, általában 1-15 százalék között mozog, fehérjetartalma pedig kiváló minőségű és könnyen emészthető. A zsírosabb halfajták, mint amilyen a ponty is, még mindig csak a közepes zsírtartalmú húsfélék közé tartozik, viszont sokkal több A- és D-vitamint tartalmaznak. Ezek mellett a hal gazdag B-vitaminokban, foszforban, vasban, jódban és kalciumban is” – sorolja az előnyöket.

Közismert, hogy a sok halat fogyasztó nemzetek, például az eszkimók vagy a japánok általában egészségesebbek, főleg a szív- és érrendszeri betegségek érintik őket kevésbé. Ezt kutatások is alátámasztják, például kimutatták, hogy akár már heti egyszeri halfogyasztás is képes felére csökkenteni a szívhalál előfordulását. „A halfélék húsa sok omega-3 zsírsavat tartalmaz, ami szervezetünk fontos tápanyaga, ám előállítani nem képes azt. Ezek az úgynevezett esszenciális zsírsavak szerepet játszanak többek között a szív- és érrendszer egészségének megőrzésében, az immunrendszer megfelelő működésében, de még a magzatok és a csecsemők idegrendszerének fejlődésében is” – magyarázza a dietetikus.

Végül pedig jó tudni, hogy nem mindegy, az elkészítés módja sem. A halat érdemesebb párolni, főzni vagy grillezni, mint kirántani, mert laza szerkezetének és magas víztartalmának köszönhetően sok zsiradékot szív magába, ha bő zsírban sütjük ki.

Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.|

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Hal: a mediterrán étrend egyik titka2019-09-05T19:51:34+02:00

A tésztaevés nem hizlal, hanem egészséges

A tésztaevés nem hizlal, hanem éppen az egészséges testtömegindexszel mutat összefüggést – derült ki egy friss olasz kutatásból.

A mediterrán étrend alapját képező kifőtt tészta jó hírét a Molise tartománybeli Pozzilli I.R.C.C.S Neuromed nevű intézete közegészségügyi osztályának kutatása adta vissza – írta az eruekalert.org.

A Nutrition and Diabetes című szaklapban megjelent tanulmány szerzői több mint 23 ezer embert vizsgáltak meg, őket két nagy közegészségügyi felméréshez toborozták, melyeket ugyanez az osztály végzett.

„A résztvevők testméreteinek és táplálkozási szokásainak elemzésekor azt tapasztaltuk, hogy ellentétben sokak vélekedésével, a tésztaevés és a túlsúly nem függ össze, sokkal inkább az ellenkezője igaz: adataink alapján a tésztafogyasztás a vékonyabb derékbőséggel, a jobb derék-csípő aránnyal és egészségesebb testtömegindexszel kapcsolatos” – magyarázta George Pounis, a tanulmány vezető szerzője.

Sok kutatás bizonyította, hogy a mediterrán étrend az egyik legegészségesebb a világon a testsúly megtartása szempontjából is. Arról azonban kevés volt az adat, hogy milyen szerepet játszik ebben az étrend fő összetevője, a tészta. A Neuromed kutatása ezt a hiányt pótolja.

„Elterjedt nézet, hogy a tészta nem a megfelelő fogás annak, aki fogyni akar. Vannak, akik száműzik is az étrendjükből. A kutatás eredményeinek fényében elmondhatjuk, hogy ez nem helyes. A friss tanulmánynak és a két nagy közegészségügyi felmérésnek az az üzenete, hogy a mediterrán diéta igen jó hatással van az egészségre” – mondta Licia Iacoviello, a Neuromed molekuláris és táplálkozás-egészségügyi laboratóriumának vezetője.

Forrás: mti

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A tésztaevés nem hizlal, hanem egészséges2017-02-22T13:53:25+01:00

A mediterrán étrend jótékony hatással lehet az idős emberek agyának egészségére

A mediterrán étrendet követő idős emberek agyának térfogata kevesebbet csökkent három év alatt, mint azon társaiké, akik a vizsgált időszakban nem követték pontosan az egyebek között olívaolajban, babfélékben, friss gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet – derült ki a Neurology című orvosi folyóiratban megjelent tanulmányból.

„Ahogy öregszünk, agyunk zsugorodik és veszítünk agysejtjeinkből, ami hatással lehet a tanulási folyamatokra és a memóriára” – mondta a tanulmányt vezető Michelle Luciano, az Edinburghi Egyetem kutatója.
 A szakemberek 967 olyan hetvenéves kor körüli skót ember táplálkozási szokásait vizsgálták meg, akik nem szenvedtek időskori elbutulásban – ismertette a tanulmányt a Medicalxpress című egészségügyi portál.
 Az alanyok közül 562-en MRI-vizsgálaton estek át nagyjából 73 éves korukban. A vizsgálat során megmérték agyuk és szürkeállományuk térfogatát, továbbá az agykéreg – az agy lebenyeinek külső rétege, amely fontos szerepet játszik a gondolkodás, a beszéd, a tudatosság és az emlékezet irányításában – vastagságát. Három évvel később ebből a csoportból 401 ember esett át újabb MRI-vizsgálaton, amelynek eredményeit összevetették azzal, hogy az érintettek mennyire pontosan követték a mediterrán étrendet, amely bővelkedik a gyümölcsökben, zöldségekben, olívaolajban, babfélékben és gabonaszemekben, valamint mérsékelt mennyiségű halat, tejterméket, bort és korlátozott mennyiségű vörös húst, valamint szárnyast tartalmaz.
 Azok az alanyok, akik nem követték pontosan a mediterrán étrendet, nagyobb eséllyel veszítettek többet agytérfogatukból a három év alatt, mint azok, akik szigorúan figyeltek a táplálkozásukra. A kutatók ugyanerre az eredményre jutottak, miután számításba vettek olyan, az agytérfogatot befolyásolni képes tényezőket, mint a kor, az iskolai végzettség, a cukorbetegség és a magas vérnyomás. A vizsgálat ugyanakkor nem mutatott ki összefüggést a szürkeállomány térfogata vagy az agykéreg vastagsága és a mediterrán étrend között. Az eredmények szerint a hal- és a húsfogyasztás továbbá nincs kapcsolatban az agyi változásokkal, ami ellentmond korábbi tanulmányok eredményeinek.”Lehetséges, hogy a mediterrán étrend többi összetevője, vagy épp az alapanyagok kombinációja a felelős a megfigyelt összefüggésért” – jegyezte meg Luciano, hozzátéve, hogy a korábbi tanulmányokkal ellentétben a mostani kutatás nem egyetlen időpontban mért eredményekre alapozva, hanem hosszú távon vizsgálta az alanyok agyának változását. „Tanulmányunk során először az alanyok táplálkozási szokásait vizsgáltuk meg és csak utána agyuk térfogatát, ami azt sugallja, hogy az étrend hosszú távú védelmet nyújthat az agynak” – hangsúlyozta a szakember, elismerve, hogy nagyobb méretű tanulmányokra lesz szükség a mostani eredmények megerősítéséhez.

Forrás: MTI

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A mediterrán étrend jótékony hatással lehet az idős emberek agyának egészségére2017-02-21T16:27:29+01:00