A krumpli legfinomabb változata

A sültkrumplit mindenki szereti, a pillanatok alatt elkészülő ételnél talán nincs is jobb köret – de finom magában vagy egy hamburger mellé is. Tudj meg néhány érdekességet az aranysárga hasábokról!

Történészek szerint a belga halászok készítettek először zsiradékban kisütött krumplit még az 1600-as években: ha semmit sem fogtak aznap, kis szeletekre vágott és megsütött krumpli volt a vacsorára, amely az apróhalra emlékeztetett. Ha hihetünk a krónikásoknak, akkor közel négyszáz éve kerül asztalunkra a sültkrumpli, és úgy tűnik, még sokáig velünk marad. Érdemes tudni, hogy a belgák máig mesterei a krumplisütésnek (és a gofrit is ők találták fel!).

Angolul azonban french fries-nak, azaz francia sültnek hívják a krumplit. Hol maradnak ebből a belgák? Nos, a feljegyzések szerint Thomas Jefferson néhai amerikai elnök 1802-ben már így említette a sültkrumplit, de 1856-ban kiadott szakácskönyvekben is ez a recept neve. Véglegessé az első világháború alatt vált, az Európában állomásozó amerikai katonák hatására.

Hizlal vagy nem hizlal?

A forró zsiradékban kisütött burgonya azonban messze nem olyan egészséges, mint más formájában. Megkérdeztük a TÉT Platform szakértőjét, aki szerint ez azért van, mert sütés közben a zsiradék egy része felszívódik az ételbe, így jelentős mennyiségű plusz kalóriát jelent. Tíz dekányi főtt burgonya energiatartalma mindössze 80 kcal, ugyanekkora mennyiségű, olajban sült változatáé akár 300 kcal is lehet. Szóval a sültkrumplival nem árt vigyázni, ez azonban nem jelenti azt, hogy csak messziről nézheted, hetente egyszer-egyszer belefér az étrendedbe, ha mellette odafigyelsz a zöldségek és gyümölcsök fogyasztására is, és sokat mozogsz.

Van benne valami egészséges?

Bár a táplálkozási szakértők szerint lehetőleg kevés sültkrumplit érdemes enni, azért vannak benne hasznos tápanyagok. Ilyen például a C-vitamin és a kálium, vagy a rostok, amelyek segítik az emésztőrendszer működését.

Otthoni vagy gyorséttermi?

Bár sokan úgy tartják, a legjobb minden ételt otthon készíteni, a sültkrumplinál pont fordított a helyzet. Ha a kedvenc hamburgeres éttermedben kérsz egy adagot belőle, az körülbelül tíz százalékkal kevesebb kalóriát tartalmaz. Ennek oka a speciális berendezésekben van, amivel megsütik. Tudtad? Az ilyen éttermekben maximum pár percet állhat a sültkrumpli, mivel úgy a legfinomabb. Emiatt szinte folyamatosan, kisebb adagokban sütik.

Friss vagy mirelit?

Ez is olyan kérdés, ahol mindkét oldalnak jelentős tábora van, akik nem kérnek a másik fajtából. Ha szigorúan a kalóriák szempontjából nézzük, a félkész, gyorsfagyasztott krumplit jobb megsütni. Ebből ropogósabb hasábok sülnek, amelyek kevesebb olajat szívnak magukba, mint a nyers burgonyaszeletek.

Olajban vagy sütőben?

Ha lehet, akkor otthonra válasszátok a sütőben elkészíthető burgonyát! Még te is könnyen elkészítheted, nem lesz olajszagú minden, és nem utolsósorban, 20-30 százalékkal is kevesebb lesz a kalóriatartalma.

Serpenyőben vagy fritőzben?

Ha van ilyen otthon, akkor a fritőz a legjobb választás sült krumpli készítésére. A zárt tartályban ugyanis a berendezés könnyebben tartja azt a magas hőfokot, amely ahhoz kell, hogy pillanatok alatt ropogós, kevés olajat átengedő kéreg süljön a hasábokra.

Világos vagy barnás?

Van, aki jobban, mások pedig kevésbé sülten szeretik a krumplit. A barnaságért azonban egy olyan vegyület felel, amely nagyobb mennyiségben nem biztos, hogy ártalmatlan. Az akrilamidnak nevezett vegyület magas hőfokon keletkezik a krumpli vagy a kenyér felületén és állatkísérletekben daganatos betegségeket figyeltek meg hatására. Javasoljuk, hogy minél világosabbra sült krumplit egyél, és kerüld a sötétbarna, égett darabokat!

+1 tipp: legyél szakértő vásárló!

Ha hagyományos módon, nyers burgonyából szeretnétek otthon krumplit sütni, már a boltban érdemes odafigyelni, hogy mit választ a család. Néhány hónapja ugyanis A, B vagy C betűvel jelölik a zöldségosztályon kapható burgonyát. Az A változat inkább salátának jó, míg a B-t főzni a legjobb. Ha sütni szeretnétek, akkor figyelmeztesd a szüleidet, hogy a C jelölésű krumplit tegyék a kosárba!

 

Cikkünk eredetileg a Lájk Magazinban jelent meg.

A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát

2020.04.21.| A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az élelmiszerkezelés higiéniájának fokozása csökkenti a koronavírus fertőződés kockázatát is, és sok tekintetben megkönnyíti életünket. Ezt szem előtt tartva a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság és a TÉT Platform kiadványt állított össze, [...]

Koronavírus étkezési kisokos

2020.04.01.| Koronavírus étkezési kisokos bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Infografikán a legfontosabb táplálkozási kérdések A koronavírus-járvány miatti korlátozások hatására az emberek drámai módon vásárolják fel a különböző élelmiszereket. A Napi Táptudás blog kezdeményezésére táplálkozástudományi szakemberek és dietetikusok, valamint szervezetek fogtak össze, így elkészült [...]

A krumpli legfinomabb változata2017-02-21T17:00:49+01:00

A legjobb téli sütemények

 

Mi a legjobb a télben? Erről sokat lehetne beszélgetni, mert van, akinek a szánkózás, másnak a karácsonyi ajándékok, de a legtöbbünknek persze a hosszú téli szünet tetszik a legjobban. Abban viszont nincs vita, hogy télen sütizni a legjobb. De hogy lett szuperkedvenc a kürtőskalács vagy éppen a bejgli?

Megfigyelted már, hogy télen másfajta ételeket kívánsz meg, mint nyáron? Nincs ez másként a süteményekkel sem: a könnyű gyümölcsös-krémes nyári sütik helyett ilyenkor inkább édes, fűszeres finomságokra vágyunk. A karácsonyi hagyományoknak két ilyen, ikonikus sütemény, a kürtőskalács és a bejgli is része. Mindkettő messzebbről érkezett hozzánk, mielőtt igazi magyar specialitássá, sőt hungarikummá váltak volna. Megérdemlik, hogy többet is tudj róluk.

A kéménysüti

A kürtőskalács – bár több mint ötszáz éves múltra tekint vissza – fiatalabb, mint a 14. század óta sütött bejgli. Nevét minden bizonnyal a régi tűzhelyek kéménye, a kürtő után kapta, hiszen a frissen készült kalács nem csak formájában hasonlít ahhoz, hanem fehéren gőzölög is, mintha füstölne.

Gondoltad volna?

A kürtőskalács eredete szerint sajnos nem magyar, de még csak nem is székely étel. Először 1450-ben, a németországi Heidelberg városában született feljegyzésben említik. Persze a jelenleg ismert formája már itt alakult ki.

Így készül

A kürtőskalács édes kelt tésztából készül, amelyet először tésztaszalaggá sodornak, majd egy hengeres sütőformára tekernek fel, és az egészet kristálycukorba forgatják. Eredeti receptje faszénparázs feletti sütést ír elő, de manapság inkább gázsütőben készítik. Sütés közben olvasztott vajjal kenegetve alakul ki a ropogós barna karamellréteg, és végül még forrón meghengergetik fahéjban, kókuszreszelékben, őrölt dióban vagy mogyoróban, esetleg kakaóporban vagy mákban.

Mennyit ehetek belőle?

Mivel a kürtőskalács ugyan finom, de cukron és szénhidráton kívül mást nem sokat tartalmaz, ezért csak időnként egyél belőle, hogy étrended kiegyensúlyozott maradjon.

A legmagyarabb német süti

A bejgli úgy lett a karácsonyi asztal elmaradhatatlan édessége, hogy az eredetileg Szilézia vidékéről származó kalács az osztrákok segítségével érkezett hozzánk még valamikor az 1800-as években. Neve is a német „beugen”, azaz meghajlít szóból származik, mivel eleinte nem csak feltekerték, hanem a tekercset patkó alakban meg is hajlították. Főleg dióval és mákkal töltjük, de a meggyes-mákostól a gesztenyésen át az almásig számtalan fajta létezik már.

Gondoltad volna?

Mint sok más élelmiszerhez, a dióhoz és a mákhoz is kapcsolódnak régi hiedelmek. A mák fogyasztása bőséget, sok pénzt jelent, míg a diót rontás ellen javasolták enni. Ha szenteste mákot eszünk, az boldogságot hoz a néphit szerint.

Így készül

A bejgli alapja a kelt tészta, amelyből lapokat formáznak, majd erre halmozzák a tölteléket, amely cukorral-tejjel kevert darált dió vagy mák, amelyet vaníliás cukorral, reszelt citromhéjjal ízesítenek. A lapot feltekerve, kivajazott tepsibe helyezve a tetejét tojásfehérjével megkenve aranybarnára sütik.

Ami jó benne

A dióban egy speciális vegyületet, az omega-3 zsírsavakat is megtaláljuk, amelyekre szervezetednek számos folyamatban szüksége van, például az immunrendszer működéséhez vagy éppen az idegrendszer megfelelő működéséhez. De bőségesen van benne magnézium, kálium, foszfor vagy éppen cink vagy vas is, tehát a dió igazi szupergyümölcs.

A mák sok emésztést segítő rostot tartalmaz, tíz dekában körülbelül 20 gramm van belőle. Értékes zsírsavakat tartalmaz, amelyeket a szervezeted nem képes előállítani (ezeket hívják esszenciális zsírsavaknak), de egy növésben lévő szervezet számára leginkább az lehet fontos, hogy jó sok kalcium van benne, ami a csontokat erősíti. No meg B-vitaminok, folsav, vas, kálium és magnézium, amelyek segíti az idegrendszer működését.

Bár a dió és a mák is elég egészségesnek tűnnek, falatozás közben azért ne feledkezz meg a sok cukorról. Tarts mértéket, inkább minden nap egyél egy szeletet karácsony táján, mint egyszerre sokat – így elkerülheted a felnőttek által tréfásan csak bejglimérgezésként emlegetett ünnepi kajatúlterhelést.

Cikkünk eredetileg a Lájk Magazin 2016. decemberi számában jelent meg.

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A legjobb téli sütemények2017-02-21T14:38:09+01:00