Bűnös élvezet, vagy inkább csemege a jégkrém?

A jégkrémet – és persze a fagyit is – mindenki szereti, erről persze a statisztikák is tanúskodnak: az átlagos magyar évente mintegy öt liternyi hideg édességet nyalogat el. De vajon a hűsítő finomság belefér-e a kiegyensúlyozott táplálkozásba, és ha igen, mire kell figyelni a kiválasztásánál?

A jégkrém-kedvelők igazán nem panaszkodhatnak, míg néhány évtizeddel ezelőtt csak két-háromféléből választhattak, ma már a legkisebb boltban is több tucat íz vár ránk a hűtőpultokban. Egy múlt évi körkérdés alapján elmondható, hogy a nagyobb láncok egységeiben legalább 40, de van, ahol 380-féle jégkrém várja, hogy a kosarunkba tegyük. Nem meglepő hát, hogy lassan, de biztosan emelkedik a fogyasztás is: a mi évi öt literünk viszont messze elmarad a csúcstartó Új-Zéland közel harminc, vagy a második helyezett USA 21 literes adatától. Azonban a lista másik vége is messze van tőlünk, Indonéziában vagy Indiában évente átlagosan egy deciliternyi jégkrém a fogyasztás, azaz két kisebb pálcikás, vagy egy adag dobozos finomság fogy fejenként.

A kiszerelések között egyértelműen nyerő a dobozos, családi változat: a vásárolt jégkrémek mintegy 55-56 százaléka ilyen. Az ízek között viszonylag konzervatívak vagyunk: a legtöbb a vaníliás jégkrémből fogy (16 százalék), a második a csokoládé 9 százalékkal, a harmadik helyre kerül az epres íz, de holtversenyben a vanília-csoki ízű változattal (5-5 százalék).

A fagyi nem jégkrém, a jégkrém nem fagyi

Sokan keverik össze a két szó jelentését, pedig a fagylalt és a jégkrém nagyon sok mindenben különbözik egymástól. A fagylalt jellemzően a fogyasztás helyszínén, cukrászati technológiával, főzve, fagylaltporból vagy sűrítményből, esetleg kézműves módszerrel készül, és speciálisan fagyasztják. A jégkrémet jellemzően nagyobb üzemekben, tiszta alapanyagokból – például tej, tejszín, zsiradék, gyümölcsök – hőkezeléssel és legtöbbször homogénezéssel (a massza egységes állagúvá tételével) állítják elő, majd hűtött állapotban habosítják.

A könnyen hazavihető és ott sokáig tárolható dobozos jégkrémek arra csábítanak minket, hogy minél gyakrabban fogyasszunk belőlük. Azonban míg a pálcikás jégkrémek esetén könnyebben látjuk, mekkora egy adag, a dobozosaknál ezt már jóval nehezebb felmérni. És bár a jégkrém erősen szezonális fogyasztású termék, a meleg nyári napokon sem lehet belőle bármikor, bármennyit fogyasztani. Ebből a szempontból hasznos, ha a jégkrémet ugyanúgy édességként kezeljük, mint a süteményeket, és hetente csak egyszer-kétszer, az étkezések befejező fogásaként fogyasztunk belőlük.

A vaníliás jégkrémek általában tejalapúak, és így tejzsírt, illetve tejfehérjét tartalmaznak. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint a tejzsírnak számos előnye is van, ezek között elsőként az emészthetőséget említi: „A tejzsír a többi zsiradékhoz képest könnyebben emészthető és jól felszívódó zsiradékfajta. Számos, a szervezetünk számára előnyös tápanyagot, így például az idegrendszer szempontjából fontos foszfolipideket, karotinoidokat és nyomokban más vitaminokat is tartalmaz. Energiatartalma viszont pontosan megegyezik más zsiradékokkal, azaz ebből a szempontból is ajánlott az óvatos fogyasztás” – kezdi a szakember. „A tejalapú jégkrémek – így a vaníliás jégkrémek – a tejzsíron felül még tejfehérjét is tartalmaznak. A főleg kazeinből felépülő tejfehérje könnyen emészthető, a szervezetünk számára fontos aminosavakat tartalmaz, ugyanakkor többeknél allergiás reakciót válthat ki. A tejfehérje-allergiások számára tehát a tejalapú jégkrémek minden típusa tilos, ám ők is találhatnak maguknak az allergént nem tartalmazó hűs finomságokat, amelyek tej felhasználása nélkül, esetleg növényi helyettesítőkkel (pl. szója- vagy mandulaital) készülnek. Sőt, a tejcukorra érzékenyek is bőséges választékból kereshetik ki a számukra legfinomabb változatot, legyen szó dobozos vagy pálcikás jégkrémről”- mondja.

A dietetikus szerint azonban fontos még egy tápanyagról beszélni, hiszen a jégkrémekhez a cukor éppúgy hozzátartozik, mint a nyárhoz a meleg. Mivel sokan az elhízás egyik legfőbb okának tartják a cukrot, jó tisztában lenni az alábbival: „Nem a mértékletes cukor-, vagy éppen fehér liszt fogyasztástól hízunk el, hanem táplálkozásunk egésze, életmódunk kiegyensúlyozatlansága, a mértéktelen étkezés vezethet a plusz kilók megjelenéséhez. A túlsúlyért csak a cukrot hibáztatni nem több egyszerű kifogásnál, ugyanakkor az egészséges étrend sem egyenlő azzal, ha ezeket az élelmiszereket kizárjuk belőle. A jégkrém is része lehet a kiegyensúlyozott életmódnak, ha legfeljebb hetente néhányszor fogyasztunk belőle.”

Az elfogadható cukorbevitelről kérdezve Antal Emesét megtudtuk, hogy az legfeljebb a napi energiaszükségletünk tíz százalékát teheti ki, amely a legtöbb felnőttnél 40-50 gramm cukrot jelent. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ezt ne lépjük túl? A dietetikus szerint sok múlik az odafigyelésen. A vásárlás során ne csak a termék árát nézzük meg, hanem az adott élelmiszer összetételét is. Minden előre csomagolt élelmiszeren kötelező feltüntetni a tápanyagtartalmat, ezek között a cukrot a szénhidráton belül találjuk meg. Válasszunk olyan termékeket, amelyekben ez az érték alacsony, és otthon, egyéb étkezéseinknél szorítsuk a minimumra, vagy szüntessük meg a cukor felhasználását, például a tea, a kávé vagy a sütemények esetén. Így minden bűntudat nélkül belefér a meleg nyári napokba a jégkrém élvezete is” – tanácsolja a szakember.

Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Bűnös élvezet, vagy inkább csemege a jégkrém?2019-10-04T14:55:56+02:00

Hűsítő tények a jégkrémekről

Végre itt a nyár, amit egész évben vártunk – és vele együtt a hőség, amire a strand után a legjobb megoldás egy finom jégkrém. Évente körülbelül öt liternyivel hűsítjük magunkat, ezért érdemes odafigyelni, mi kerül a kosarunkba.

Több tucat, de akár néhány száz féle különböző jégkrém is vár ránk a hűtőpultokban, ezért szakértő segítséget kértünk, hogy jobban el tudjunk igazodni közöttük. „A Magyar Élelmiszerkönyv összesen hétféle jégkrémet sorol fel: a tejjégkrém fő összetevője a tej és a legtöbbször tejszínből származó tejzsír. Fontos, hogy a tejzsíron kívül másféle zsiradékot nem tartalmazhat és vizet sem használhatnak fel a készítéséhez. A tejes jégkrém csak zsírtartalmában tér el ettől, míg a tejes gyümölcsjégkrémben a tej mellett legalább 15 százalék gyümölcsöt találunk. A gyümölcsjégkrémek esetén nincs előírás a zsírtartalomra, viszont legalább 15 százaléknyi gyümölcsből kell készülniük. A sorbet (szorbé) nem tartalmazhat hozzáadott zsiradékot, és gyümölcstartalmának néhány kivételtől eltekintve el kell érnie a 25 százalékot. A jégkrém meghatározó összetevői a fehérje és a zsiradék, amely származhat tejből, de lehet növényi eredetű is, végül pedig a vizes jégkrém nem tartalmaz hozzáadott fehérjét vagy zsiradékot sem” – mondja Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője, aki azt is megemlíti, hogy sokan egymás szinonimájaként használják a fagylalt és a jégkrém szavakat, pedig nagyon is eltérő dolgokról beszélhetünk: „A fagylalt jellemzően a fogyasztás helyszínén, cukrászati technológiával, főzve, fagylaltporból vagy sűrítményből, esetleg kézműves módszerrel készül, és speciálisan fagyasztják. A jégkrémet jellemzően nagyobb üzemekben, tiszta alapanyagokból – például tej, tejszín, zsiradék, gyümölcsök – hőkezeléssel és legtöbbször homogénezéssel (a massza egységes állagúvá tételével) állítják elő, majd hűtött állapotban habosítják.”

A jégkrémekben található tejzsír a többi zsiradékhoz képest könnyebben emészthető és jól felszívódó zsiradékfajta. Számos, a szervezetünk számára előnyös tápanyagot, így például az idegrendszer szempontjából fontos foszfolipideket, karotinoidokat és nyomokban más vitaminokat is tartalmaz. A főleg kazeinből felépülő tejfehérje pedig könnyen emészthető, a szervezetünk számára fontos aminosavakat tartalmaz, ugyanakkor többeknél allergiás reakciót válthat ki. A tejfehérje-allergiások számára tehát a tejalapú jégkrémek minden típusa tilos, ám ők is találhatnak maguknak az allergént nem tartalmazó hűs finomságokat, amelyek tej felhasználása nélkül, esetleg növényi helyettesítőkkel (pl. szója- vagy mandulaital) készülnek. Sőt, a tejcukorra érzékenyek is bőséges választékból kereshetik ki a számukra legfinomabb változatot, legyen szó dobozos vagy pálcikás jégkrémről.

Tipp

A jégkrémek élelmiszerbiztonsági szempontból kockázatosnak számítanak, ezért érdemes néhány dolgot ellenőrizni vásárláskor: vessünk egy pillantást a boltban a hűtő hőmérőjére (-18 °C fokon, vagy az alatt kell lennie), és nézzük meg a csomagolás sértetlenségét is. Ha a jégkrém alakja eldeformálódott, állaga nem kellően szilárd, esetleg jégkristályokat látunk a csomagoláson, lehet, hogy kívántnál magasabb hőmérsékleten tartották, esetleg egyszer már felolvadt és újrafagyasztották, ezért ne vegyük meg.

 

Tudta-e?

A legtöbb jégkrémet Új-Zélandon eszik: fejenként közel harminc liternyit. A második helyezett ettől jelentősen lemaradva az Egyesült Államok, ott egy átlagos polgár 21 litert nyalogat el évente. A lista másik végén Indonézia és India szerénykedik, évente átlagosan egy deciliternyi, azaz két pálcikás jégkrémnyi fogyasztással.

 

Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

 

Hűsítő tények a jégkrémekről2019-09-05T19:42:15+02:00

Fagyibeszéd

A nyárban az első legjobb dolog a vakáció, a második a fagyi. Ugye te sem tudsz ellenállni az édes, hűsítő finomságnak, és ha lenne fagyifaló verseny, biztosan dobogós helyezést érnél el? Vajon miben rejlik a fagyi csábító ereje? És vajon túlzásba lehet-e vinni a fagyievést?

Itt a nyár, és vele a végeláthatatlan fagyihegyek ideje! A kánikulában, a vízparton, a városban, a tenger mellett, egyszóval bárhol felfrissít ez a hideg finomság, vagy éppen a jégkrém. A fagylalt virágkorát éli: fagylaltversenyeket rendeznek, és minden évben megválasztják az év fagyiját is. Míg a nagyszüleid generációja főként a csokoládé, vanília, és puncs ízekből válogathatott, addig te már rengeteg féle ízből és típusból választhatod ki a kedvencedet. Ahogy fejlődött a technika, úgy vált egyre profibbá és sokszínűbbé a fagylaltkészítés. A tejszínes, bársonyos fagyik mellett megjelentek a vizes alapú, gyümölcsös sorbetek (egyébként a fagylaltot az ókori kínaiak találták fel és leginkább a mostani sorbethez vagy még inkább a jégkásához hasonlított) és az egyszerre több ízből és alapanyagból álló fagyiköltemények. Sőt, a laktózérzékenyekre gondolva tejmentes, a cukorbetegekre odafigyelve pedig alacsonyabb cukortartalmú fagyikat és jégkrémeket is készítenek már.

Lehet-e torokgyulladást kapni a fagyitól?

Kisgyerekként te is rengetegszer hallottad, hogy lassan nyalogasd, nehogy torokgyulladást kapj. Igazából akkor kell óvatosnak lenni, ha nagyon kimelegedve – mondjuk egy jó foci vagy tollas meccs után – hirtelen ennél fagyit, mert ekkor a nagy hőmérsékletkülönbség miatt a gyorsan lehűlt szöveteken megtapadhatnak a baktériumok. Tipp: igyál először szobahőmérsékletű vizet, és utána jöhet a jégkrém vagy a fagyi.

Mennyi fagyit lehet enni egyszerre?

A boldogító válasz az lenne, hogy amennyi beléd fér, és amennyit a zsebpénzedből meg tudsz venni. Ám persze nem jó túlzásba esni, a fagylaltok és a jégkrémek csak mérsékelt mennyiségben férnek be a napi étrendbe. Viszont van egy jó tippünk, hogyan győzd meg a szüleidet, hogy két gombóc helyett hármat kaphass.

  • Inkább kehelybe és ne tölcsérbe kérd, és rolettit se kérj rá. Így kevesebb szénhidrátot viszel be a szervezetedbe, a fagyiban található cukor éppen elég az édes élményhez.
  • Öntet nélkül egészségesebb és finomabb! Az öntetek és szirupok sok cukrot tartalmaznak, és csak elnyomják a fagyi ízét.
  • Ne kérj rá cukorszórást! Cukor van a fagyiban is, és így nem növeled a cukorfogyasztásodat.
  • Hagyd ott a tejszínhabot! A krémes fagyik amúgy is a tejszínnek – ez a tejben található zsiradék – és a hiperszuper fagylaltkészítő gépeknek köszönhetik krémes állagukat. Tejszínhab helyett jöjjön inkább még egy gombóc gyümölcsfagyi.
  • Kérhetsz két gombóc gyümölcsös sorbet fagyit, és csak egy gombóc tejszínes fagyit. A sorbet fagyik ugyanis vizes alapúak, ezért csak minimális mennyiségben, vagy egyáltalán nem tartalmaznak zsírt. Magas víztartalmuk miatt ráadásul sokkal jobb szomjoltók.
  • Menj biciklivel fagyizni, így lemozoghatod a fagyival bevitt plusz kalóriákat.

Van-e egészséges fagyi?

Nagyon egyszerűen készíthetsz egészséges fagyit otthon is, csak banánra és friss idénygyümölcsre van szükséged hozzá. A banánt karikázd fel, két marék fagyott epret adj hozzá, és turmixban keverd bársonyosra. A gép kezeléséhez kérd szüleid segítségét.

Ha csokisat szeretnél enni, akkor kakaóport, érett avokádót, és egy kis mézet szerezz be. Az avokádót a kakaóporral és a mézzel együtt turmixold le, majd tedd 2 órára mélyhűtőbe. 20 percenként kavard át egy villával.

 

Cikkünk eredetileg a Lájk Magazinban jelent meg.

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

2022.04.22.| Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival A Föld napja alkalmából a [...]

Fagyibeszéd2017-02-21T17:22:17+01:00

Jégkrém: még a fogyókúrába is beleférhet

A jégkrém a fagylalt mellett a nyári hónapok meghatározó édessége, azonban meglepően keveset tudunk róla. Konzervatív hozzáállásunk az ízválasztásban is tetten érhető, hiszen a trónról évtizedek óta letaszíthatatlan a vanília, a csoki és az eper. Szakértői segítséget adunk, hogyan legyünk bátrabbak a jégkrém-fogyasztásban!

 

Az utóbbi években egyre több jégkrémet eszünk: míg az évtized elején mindössze 3,5 liter volt az átlag évente, a legfrissebb adatok szerint mára elértük az öt litert fejenként. Bár ez a szám a fagylaltfogyasztást nem tartalmazza, még így is jelentős az elmaradásunk az európai átlagtól, és persze meg sem közelíti a világcsúcstartó új-zélandiak nyalakodását, akik évente közel harminc liternyivel hűsítik magukat. A lista második helyén az Egyesült Államok áll 21 literrel, őket Ausztrália követi 18 liternyi éves fogyasztással. A sereghajtó Indonézia és India lakosai viszont mindössze egy deciliternek megfelelő mennyiséget, azaz nagyjából két darab jégkrémet fogyasztanak el évente.

Fagylalt és jégkrém: mi a különbség?

Sokszor egymás szinonimájaként használjuk ez a két szót, pedig van különbség a fagylalt és a jégkrém között. Ha csak egyszerűen akarjuk megfogalmazni, a jégkrém nem más, mint csomagolt fagylalt. Azonban a két finomság sok minden másban is különbözik. A fagylalt jellemzően a fogyasztás helyszínén, cukrászati technológiával, főzve, fagylaltporból vagy sűrítményből, esetleg kézműves módszerrel készül, és speciálisan fagyasztják. A jégkrémet jellemzően nagyobb üzemekben, tiszta alapanyagokból – például tej, tejszín, zsiradék, gyümölcsök – hőkezeléssel és legtöbbször homogénezéssel (a massza egységes állagúvá tételével) állítják elő, majd hűtött állapotban habosítják. A csomagolást tekintve lehet egyesével, adagonként csomagolt, de készítenek családi, ún. take home kiszereléseket is.

csokis_jegkrem

A Magyar Élelmiszerkönyv összesen hétféle típusát sorolja fel. A tejjégkrém fő összetevője a tej vagy tejfehérje tartalmú termékek és a legtöbbször tejszínből származó tejzsír. Fontos, hogy a tejzsíron kívül másféle zsiradékot nem tartalmazhat és vizet sem használhatnak fel a készítéséhez. A tejes jégkrém csak zsírtartalmában tér el ettől, míg a tejes gyümölcsjégkrémben a tej mellett legalább 15 százalék gyümölcsöt találunk. A gyümölcsjégkrémek esetén már nincs a zsírtartalomra vonatkozó előírás, de a gyümölcstartalomnak legalább 15 százalékosnak kell lennie. A sorbet (szorbé) viszont nem tartalmazhat hozzáadott zsiradékot, és gyümölcstartalmának néhány kivételtől eltekintve el kell érnie a 25 százalékot.

Azonban a boltokban sokszor két másik típussal, a jégkrémmel és a vizes jégkrémmel találkozunk. Előbbi meghatározó összetevői a fehérje és a zsiradék, amely származhat tejből, de lehet növényi eredetű is, míg az utóbbi nem tartalmaz hozzáadott fehérjét vagy zsiradékot sem.

Mit mond a dietetikus a jégkrémekről?

A táplálkozási szakemberek az édességeket, jégkrémeket és süteményeket csak mérsékelt mennyiségben ajánlják a kiegyensúlyozott étrend részeként. Bár a fagyi mellett a jégkrém is erősen szezonális fogyasztású termék, valóban nem ajánlatos túlzásba esni és naponta, vagy akár naponta többször enni belőle. Okos választással azonban mindenki, még a fogyókúrázók is megtalálhatják az étrendjükbe illő csemegét.

Elsőként azonban a jégrémek két alapvető összetevőjéről, a tejzsírról és a tejfehérjéről kérdeztük Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetőjét. „A tejzsír alacsony koleszterintartalmú, és a szervezetünk számára fontos összetevőket, így például foszfolipideket, karotinoidokat és nyomokban vitaminokat is tartalmaz. Fő előnye azonban a rendkívül könnyű emészthetősége és felszívódása, ami remek energia- és tápanyagforrássá teszi. A tejfehérje főleg kazeinből áll, szervezetünk számára létfontosságú aminosavat tartalmaz, és szintén könnyen emészthető” – magyarázza a dietetikus. „Azonban vannak olyanok, akik allergiásak a tejfehérjére, és növekszik azok száma is, akiknek a tejcukor okoz problémát. Ők a tejet nem tartalmazó vagy a vizes jégkrémeket biztonsággal fogyaszthatják, de találnak kifejezetten laktóz- vagy tejfehérje mentes, szójatejjel készített jégkrémeket is”- tanácsolja.

Mi a helyzet a cukorral?

jegkremet_evo_ember

A fagylaltokhoz, jégkrémekhez a cukor ugyanúgy hozzátartozik, mint a nyárhoz a meleg. A szakértők ajánlásai szerint napi energiafogyasztásunk legfeljebb tíz százaléka származhat cukorból, ami egy egészséges felnőtt esetén körülbelül 40-50 grammot jelent. Ebbe időnként, hetente néhányszor akár a jégkrém is beleférhet, és a szakember szerint okos választással itt is kedvezhetünk egészségünknek. „Nézzük meg a címkét, mivel a tudatos gyártók az alapanyagok mellett az energiatartalmat és az egyes tápanyagok részletes mennyiségét is feltüntetik. Sőt, néhány éve hazánkban is elindult egy önkéntes vállalási program, melynek keretében a gyártók élelmiszereik cukortartalmát is csökkentik. Erről bárki tájékozódhat a www.egyuttafogyasztokert.hu oldalon. Itt találunk olyan gyártót, amely vállalta, hogy jégkrémei transzzsírsav-tartalmát minimálisra csökkenti, de olyat is, amely a gyerekeknek ajánlott termékeinek adagonkénti energiatartalmát 110 kcal-ban, míg cukortartalmát tíz dekagrammonként 20 grammban maximálja.”

A dietetikus szerint két dologra érdemes még figyelni a jégkrémek esetén. Ha a csomagoláson „light” jelölést látunk, akkor az a termék tartalmazhat kevesebb cukrot vagy zsírt – hogy melyik mennyiségét csökkentették, az a címkéről derül ki, de abban biztosak lehetünk, hogy legalább 30 százalékkal kevesebb van benne. Végül pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a jégkrém nagyon érzékeny áru, ezért semmiképpen se vegyünk meg sérült csomagolású, esetleg felolvadtnak és újrafagyottnak tűnő terméket.

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Jégkrém: még a fogyókúrába is beleférhet2016-12-20T12:27:08+01:00