Halrudacska, a gyerekek kedvence

Az inuit eszkimók már évezredek óta ismerik a gyorsfagyasztást, és már ők is a halat tartósították így. Sőt, rájöttek arra, hogy a fagyasztott hal húsa ízletesebb lesz, a jellegzetes halas íz pedig mérséklődik. Nem csoda, hogy a szálkamentes halrudacskák a gyerekek kedvenceivé váltak.

Az első panírozott, mélyhűtött halrudacskára azonban még nagyon sokat kellett várni. Mint oly sok más konyhakész termék, ez is Amerikában jelent meg a boltok polcain, méghozzá 1953-ban a Gorton-Pew Fisheries jóvoltából. Szinte azonnal a gyermekek kedvenceivé vált, akik megkedvelték a ropogós panírba bújtatott falatnyi halszeleteket, annyira, hogy 1956-ban a Parents Magazine („Szülők Lapja”) elismerését is bezsebelte. Közben pedig elindult hódító útjára Európa felé is, elsőként Angliában jelent meg 1955-ben, hozzánk pedig jókora késéssel a rendszerváltáskor érkezett.

A hal fogyasztását egyöntetűen ajánlják a világ bármely táján dolgozó táplálkozási szakemberek, mert több szempontból is nagyon kedvező élettani hatásai vannak. Zsírtartalma alacsony, általában 1-15 százalék között mozog, fehérjetartalma pedig kiváló minőségű és könnyen emészthető. A halhús gazdag foszforban, vasban, jódban, kalciumban, de bőven találunk benne B-vitaminokat is, valamint olyan telítetlen zsírsavakat, amelyek fontosak szervezetünk működéséhez. Ebben éppen a halrudacskák alapjául szolgáló fehérhúsú, hideg tengerekben élő halak húsa a leggazdagabb.

A legfrissebb hazai táplálkozási ajánlás, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által kidolgozott Okostányér legalább heti egy alkalommal javasolja a halfogyasztást. A javasolt egy adagnak 150 gramm halhús felel meg, amely az egészséges felnőttek számára ajánlott.

A halhús tehát nagyon jól illeszkedik a kiegyensúlyozott táplálkozásba, azonban gyakran halljuk, hogy a halrudacska már sokkal kevésbé. Mi az igazság, mennyire kaphat helyet az étrendünkben, és főleg a gyermekek tányérján a halrudacska?

A kérdés megválaszolásához először azt kell megnézni, miből van a halrudacska. A boltokban ártól függően sokfélét találunk, jellemzően az olcsóbb típusok halpépből, -reszelékből vagy darált halból készülnek, a drágábbak pedig filéből. Utóbbiak persze értékesebbek az egészségünk szempontjából, így érdemes a legjobb ár-érték arány miatt a valódi halfiléből készült termékeket keresni. Ehhez jó segítséget nyújt a csomagolás, amelyen kötelezően fel kell tüntetni, hogy mit tartalmaz a termék és milyen halból készült.

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint nem mindegy, hogy készítjük el akár a legfinomabb halfiléből készült halrudacskát sem: „Bár csábító gyorsan forró olajba dobni ezeket és pár perc alatt megsütni, inkább a sütőben sütés javasolható. Ezzel a lépéssel ugyanis jelentősen kevesebb zsiradék lesz az elkészült aranybarna rudacskákban, egyben energiatartalmuk is sokkal alacsonyabb így készítve” – javasolja a szakember. Hozzáteszi, miközben sokan tudják, hogy a hal kifejezetten egészséges húsfélének számít, nagyon keveset eszünk belőle. „A TÉT Platform közelmúltban elvégzett reprezentatív kutatásában a megkérdezettek a halat a zöldségek és a gyümölcsök után a második legfontosabbnak tartják az egészséges étrendben. A több mint ezer ember megkérdezésével kialakult rangsorban az ötfokú skálán a hal 4,5-es értéket kapott, ami még a csirkehúst is megelőzte. Ennek ellenére mi magyarok nagyon kevés halat fogyasztunk, még európai viszonylatban is: mindössze 4,6-6 kilogrammot évente és fejenként, amivel a rangsor utolsó helyén vagyunk a vizsgált országok között.

A hal kedveltségének akadálya más hazai felmérések szerint éppen a jellegzetes illata és íze, kisebb részt pedig a szálkáktól való félelem. A halrudacskák előnye, hogy mindezt kiküszöbölik, ízük csak enyhén emlékeztet a halra (hiszen az eleve enyhébb ízű tengeri halfélékből készülnek), szálkát pedig garantáltan nem tartalmaznak.

A megfelelően, zsiradékszegény módon elkészített halrudacskák segíthetnek megkedveltetni a gyermekekkel is a halfogyasztást, akik így idősebb korukban más halféléket is megkóstolnak és megkedvelhetnek majd.

Végül pedig egy fontos élelmiszerbiztonsági tanács: mivel a hal húsa – magas víztartalma miatt – a könnyen romló élelmiszerek közé tartozik, a halrudacskákkal is ennek megfelelően bánjunk. Mindig megfelelően süssük át, és törekedjünk arra, hogy frissen elfogyjon az elkészített adag. Ha pedig véletlenül felolvadt elkészítés előtt, akkor ne használjuk fel és semmiképpen se fagyasszuk vissza.

Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Halrudacska, a gyerekek kedvence2019-10-04T13:12:35+02:00

Szuperegészségesnek tartjuk, mégsem kérünk belőle?

A halat szinte mindenki az egészséges étrend részének tekinti – ennek ellenére azonban ritka az olyan család, ahol akár csak hetente is az asztalra kerülne. Összeszedtük a rendszeres halfogyasztás pozitív hatásait, és megkérdeztük a szakértőt is, mit javasol.

Egy egészen friss, reprezentatív kutatásban a TÉT Platform által megkérdezettek szerint a hal éppen annyira az egészséges étrend része, mint a zöldségek és a gyümölcsfélék. A több mint ezer ember véleményét összegző felmérésben egy ötfokú skálán a 4,5-es értéket kapó hal így megelőzte a baromfihúst vagy éppen a teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukat is, elfoglalva a képzeletbeli dobogó második helyét.

A fogyasztási adatok szerint azonban mégsem választunk tudatosan, hiszen a hazai halfogyasztás a különböző források adatai szerint mindössze 4,6-6 kilogrammot tesz ki évente és fejenként, amely csak az utolsó helyre elég az európai országok között. A halfogyasztást népszerűsítő programok igényét jelzi az is, hogy eközben az európai átlag 22,7 kg, a legtöbb halat evő portugálok pedig 55,3 kilogrammot tesznek évente a tányérjaikra.

Miért nem kedveljük a halat?

Dr. Törőcsik Mária néhány évvel ezelőtt készült felmérése szerint hazánkban a hal fogyasztását legtöbben azért utasítják el, mert nem kedvelik az ízét (47%). Tíz megkérdezettből négyen (41,5%) a halhús jellegzetes szagát utasítják el, míg egyharmaduk (33,7%) a szálkák miatt nem szeret halat enni. Tiszteletben kell tartanuk és el kell fogadnunk az eltérő ízlést továbbá, hogy az étkezés jelentős részben megszokáson alapuló örömforrás, amit felnőttkorban nehéz megváltoztatni. A halfogyasztás kedveltté tételét gyermekkorban kell megkezdeni, ami apró praktikákkal még felnőtt korban is sikerre vihető. A tengeri halak például kevésbé szálkásak és kevésbé „halas ízűek és illatúak”, de az édesvízi, sőt a tenyésztett halak körében is számos ilyet találhatunk. Fűszerezéssel, pirítással vagy éppen sütéssel változatos és nagyon finom fogásokat készíthetünk belőlük, a reggelitől a vacsorán át egészen a grillpartikig. Készíthető halakból uzsonnakrém, saláta, feltét, de a magyaros ízléshez közel álló ételek is, például paprikás, rántott hal, halleves, halászlé.

Mi a jó a halban?

Valóban ennyire egészséges lenne a rendszeres halfogyasztás? – tettük fel a kérdést Antal Emesének. A dietetikus, szociológus, aki a TÉT Platform szakmai vezetője is, megerősítette a legtöbbünk fejében meglévő pozitív társítást: „A halhús valóban a legegészségesebb alapanyagok egyike, hiszen több szempontból is nagyon kedvező élettani hatásai vannak. Zsírtartalma alacsony, általában 1-15 százalék között mozog, fehérjetartalma pedig kiváló minőségű és könnyen emészthető” – kezdi az előnyök felsorolását a szakértő. „A zsírosabb halfajták, melyek közé például a ponty is tartozik, még mindig csak a közepes zsírtartalmú húsféléknek számítanak, viszont sokkal több A- és D-vitamint tartalmaznak. Ezek mellett a hal gazdag B-vitaminokban, foszforban, vasban, jódban és kalciumban is. Talán azonban mégis a telítetlen zsírsavak azok, amelyek a legfontosabbak az egészségünk szempontjából, ezeknek a halak, kifejezetten a hideg tengerekben élő fajták az egyik legjobb forrásai.”

Közismert, hogy a sok halat fogyasztó nemzetek, például az eszkimók vagy a japánok általában egészségesebbek, főleg a szív- és érrendszeri betegségek érintik őket kevésbé. Ezt kutatások is alátámasztják, például kimutatták, hogy akár már heti egyszeri halfogyasztás is képes 52 százalékkal csökkenteni a szívhalál előfordulását. Egy másik kutatásban pedig azt találták, hogy heti legalább 85 gramm zsírosabb halféle, például lazac fogyasztása 70 százalékkal is csökkentheti a szívinfarktus kockázatát. Mindezek különösen annak fényében fontosak, hogy Magyarország vezető halálokai közé éppen a szív- és érrendszeri problémák tartoznak, így ha több halat ennénk, az később az egészségügyi statisztikák javulásában is éreztetné hatását. Miért ilyen fontosak a telítetlen zsírsavak? Erről ismét Antal Emesét kérdeztük. „A halfélék húsa sok omega-3 zsírsavat tartalmaz, ami szervezetünk fontos tápanyaga, ám előállítani nem képes azt. Ezek az úgynevezett esszenciális zsírsavak szerepet játszanak többek között a szív- és érrendszer egészségének megőrzésében, az immunrendszer megfelelő működésében, de még a magzatok és a csecsemők idegrendszerének fejlődésében is. Az omega-3 zsírsavakat nemcsak a nyers halhúsban, hanem a feldolgozott haltermékekben is megtalálhatjuk, ráadásul a halfélék magas A- és D-vitamin-tartalma további védelmet jelent a szervezetet károsító szabad gyökök ellen.”

A dietetikus szerint azonban nem mindegy, hogyan készítjük el a halat. Érdemesebb párolni, főzni vagy grillezni, mint rántani, mert laza szerkezetének és magas víztartalmának köszönhetően sok zsiradékot szív magába, ha bő zsírban sütjük ki. Örvendetes, hogy a gasztroblogokon vagy a receptoldalakon egyre több ilyen halas receptet találhatunk.

Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Szuperegészségesnek tartjuk, mégsem kérünk belőle?2019-10-04T13:07:15+02:00

Hal: a mediterrán étrend egyik titka

A mediterrán diéta jó hatásait szinte mindenki ismeri, és sokan követik is javaslatait. Azonban a hal valahogy nem lopta be magát a szívekbe – pedig a valóságban nagyon jó hatással lenne rá. Összeszedtük a rendszeres halfogyasztás pozitív hatásait, és megkérdeztük a szakértőt is, mit javasol.

 

A halat szinte mindenki az egészséges étrend részének tekinti. Egy, a közelmúltban készült reprezentatív kutatás szerint a hal éppen annyira az egészséges étrend része, mint a zöldségek és a gyümölcsfélék. Jobbnak látjuk az egészségünk szempontjából, mint a baromfihúst vagy a teljes kiőrlésű pékárukat, ennek ellenére azonban ritka az olyan család, ahol akár csak hetente is az asztalra kerülne.

Tudta-e?

A hazai halfogyasztás a különböző források adatai szerint mindössze 4,6-6 kilogrammot tesz ki évente és fejenként, amely csak az utolsó helyre elég az európai országok között, amelyek átlaga 22,7 kg. A legtöbb halat a portugálok eszik, ők 55,3 kilogrammot tesznek évente a tányérjaikra.

Miért nem kedveljük a halat?

Egy másik hazai kutatás szerint a hal fogyasztását két emberből egy azért utasítja el, mert nem kedvelik az ízét. Tíz megkérdezettből négyen a halhús jellegzetes szagát utasítják el, míg egyharmaduk a szálkák miatt nem szeret halat enni.

Tipp

A hal íze, illata vagy szálkássága megfelelő választással, és néhány konyhai praktika mellett nem jelenthet problémát. A tengeri halak például kevésbé szálkásak és kevésbé halas ízűek is, de az édesvízi, sőt a tenyésztett halak körében is számos ilyet találhatunk. Fűszerezéssel, pirítással vagy éppen sütéssel pedig változatos és nagyon finom fogást készíthetünk belőlük, a reggelitől a vacsorán át egészen a grillpartikig egyformán.

Mi a jó a halban?

Mennyire egészséges a rendszeres halfogyasztás? – tettük fel a kérdést Antal Emesének. A dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint pedig akár szuperételnek is nevezhetnénk. „A halhús zsírtartalma alacsony, általában 1-15 százalék között mozog, fehérjetartalma pedig kiváló minőségű és könnyen emészthető. A zsírosabb halfajták, mint amilyen a ponty is, még mindig csak a közepes zsírtartalmú húsfélék közé tartozik, viszont sokkal több A- és D-vitamint tartalmaznak. Ezek mellett a hal gazdag B-vitaminokban, foszforban, vasban, jódban és kalciumban is” – sorolja az előnyöket.

Közismert, hogy a sok halat fogyasztó nemzetek, például az eszkimók vagy a japánok általában egészségesebbek, főleg a szív- és érrendszeri betegségek érintik őket kevésbé. Ezt kutatások is alátámasztják, például kimutatták, hogy akár már heti egyszeri halfogyasztás is képes felére csökkenteni a szívhalál előfordulását. „A halfélék húsa sok omega-3 zsírsavat tartalmaz, ami szervezetünk fontos tápanyaga, ám előállítani nem képes azt. Ezek az úgynevezett esszenciális zsírsavak szerepet játszanak többek között a szív- és érrendszer egészségének megőrzésében, az immunrendszer megfelelő működésében, de még a magzatok és a csecsemők idegrendszerének fejlődésében is” – magyarázza a dietetikus.

Végül pedig jó tudni, hogy nem mindegy, az elkészítés módja sem. A halat érdemesebb párolni, főzni vagy grillezni, mint kirántani, mert laza szerkezetének és magas víztartalmának köszönhetően sok zsiradékot szív magába, ha bő zsírban sütjük ki.

Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

Hal: a mediterrán étrend egyik titka2019-09-05T19:51:34+02:00

A várandósok túlzott halfogyasztása miatt nőhet a gyerekek elhízásának kockázata

A várandósan fogyasztott túl sok hal miatt nőhet a gyerek elhízásának kockázata – állapította meg egy kutatócsoport, amelynek tagjai úgy vélik, az összefüggés a halakban található szennyezőanyagok esetleges hormonális hatásának számlájára írható.

Akár 22 százalékkal is növelte a gyerekkori elhízás veszélyét, ha a várandós nő heti három alkalomnál többször evett halat – idézte a The Independent online kiadása a JAMA Pediatrics című szaklapban ismertetett nagyszabású kutatást.

A halfogyasztást a születés utáni két év gyors növekedésével is összefüggésbe hozták. A kutatók úgy vélik, a halakban található szennyező anyagoknak lehet hormonális hatása, bár elismerték, hogy ez csak spekuláció.

A tanulmány 26 184 amerikai és európai várandós nő és gyerekeik adatait gyűjtötte össze. A nők halfogyasztásának gyakorisága a belgiumi havi kétszeritől a spanyol heti 4,45 alkalomig terjedt.

A vizsgálatba vont gyerekek 15,2 százaléka, azaz 3476 volt túlsúlyos vagy elhízott négy-hatéves korában. A kismama túlzott halfogyasztása 14 százalékkal növelte az esélyét annak, hogy a gyerekek négyéves korukra túlsúlyosak vagy elhízottak legyenek, és 22 százalékkal annak, hogy hatéves korukra elhízzanak.

A hatás általában erősebb volt a lányoknál, mint a fiúknál. Heti három alkalomnál többszöri halfogyasztás mellett a lányok korai gyors növekedésének 31 százalékkal volt nagyobb a kockázata – írták a kutatók.

Andrew Whitelaw, a Bristoli Egyetem újszülöttgyógyásza elmondta, hogy mivel a hal általában sok fehérjét, a zsíros hal pedig sok értékes omega-3 zsírsavat tartalmaz, a várandós nőknek ajánlják a fogyasztását, de a szennyező anyagok miatt heti három alkalomnál többször nem javasolják.

A King’s College táplálkozáskutatója, Tom Sanders más véleményen van. „A gyerek első életévének táplálkozása a növekedés ütemét meghatározó legfontosabb tényező. A szoptatott csecsemők lassabban gyarapszanak, mint a tápszerrel tápláltak, ez az elemzés nem vette ezt figyelembe és ez komoly félrevezető tényező lehet” – véli a szakember.

Forrás: mti

 

 

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

A várandósok túlzott halfogyasztása miatt nőhet a gyerekek elhízásának kockázata2017-02-24T18:42:00+01:00