Az élelmiszerhulladék csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait

Az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait – mutattak rá új tanulmányukban a Potsdami Klímahatás Kutatóintézet (PIK) szakemberei.

A kutatók szerint a hatékonyabb élelmiszer-felhasználás és -elosztás révén 2050-re akár 14 százalékkal lehetne csökkenteni a mezőgazdasági tevékenységekből származó károsanyag-kibocsátást – írta a The Guardian című brit lap internetes kiadása.

„A mezőgazdaság a klímaváltozás mögött álló egyik fontos tényező, amely a globális üvegházhatású gázkibocsátás több mint 20 százalékáért volt felelős 2010-ben” – hangsúlyozta Prajal Pradhan, a tanulmány társszerzője. Mint hozzátette, az élelmiszerveszteség és -hulladék csökkentésével elkerülhetővé válna a fölösleges károsanyag-kibocsátás és enyhülnének a klímaváltozás bizonyos hatásai.

Az emberi fogyasztásra szánt ételek 30-40 százaléka hulladékként végzi világszerte, mert tönkremegy a betakarítás és a szállítás alatt vagy a boltok és a fogyasztók dobják ki őket. Az élelmiszerhulladék mennyisége várhatóan drasztikusan növekedni fog, ahogy a fejlődő gazdaságok, úgy mint Kína és India átveszik az olyan nyugati szokásokat, mint a több hús fogyasztása. A szakemberek szerint a gazdag országok továbbá több ételt fogyasztanak a szükségesnél, vagy egyszerűen kidobják az élelmiszert.

Az Environmental Science Technology című folyóiratban közölt tanulmány szerint a szegényebb országok fejlődésével és a világ népességének növekedésével az élelmiszerhulladékkal összefüggő globális károsgáz-kibocsátás a jelenlegi 0,5 gigatonnányi szén-dioxid éves értékről 1,9-2,5 gigatonnányira fog emelkedni a század közepére.

Széles körben elterjedt elképzelés, hogy az élelmiszerhulladék felszámolása és a világ élelmiszertöbbletének szétosztása segíthetne az éhezés problémájának felszámolásában.

A kutatók arra jutottak, hogy miközben az egy főre jutó globális átlag élelmiszerszükséglet szinte változatlan, az elmúlt öt évtizedben gyorsan nőtt az élelmiszerekhez való hozzáférés, ami több mint 300 százalékkal növelte az élelmiszertöbblet megtermelésével összefüggő károsanyag-kibocsátást.

A tanulmány ugyan nem részletezi, hogyan lehetne csökkenteni az élelmiszerhulladék mennyiségét, de rámutat arra, hogy a probléma kezelését célzó intézkedések már mind a fejlődő, mind a fejlett országokban megjelentek.

Januárban például 30 vállalati vezető, kormányilletékes, alapítványi és kutatócsoporti vezető alakított koalíciót annak érdekében, hogy 2030-ra felével csökkentse az élelmiszerhulladék mennyiségét.

Forrás: mti

Az élelmiszerhulladék csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait2017-02-24T18:53:56+01:00

Élelmiszerpazarlás és környezetterhelés

Miközben világszerte hatalmas élelmiszerpazarlás zajlik, egyre több szó esik arról, hogyan csökkenthetjük az élelmiszerek hulladékká válását, tudva, hogy milyen nagy gondot jelent a világ egyes részein az éhezés. A társadalom felelős tagjai egyre többször hangsúlyozzák a tudatosságot az élelmiszerek felhasználásában, de hangjuk még talán nem jut el mindenhová.

 

Az Európai Unió évente mintegy 88 millió tonna élelmiszerhulladékot termel, ennek értéke megközelíti a 143 milliárd eurót – derült ki a Fusions EU-s projekt adataiból. A legtöbb élelmiszerhulladékot termelő szektor a háztartásoké, 47 millió tonnával. Ennek oka összetett, de a megfelelő jelölések hiányos ismerete, illetve a hanyagság együttesen is hozzájárulnak ehhez a magas számhoz.

A fogyasztók, kereskedők és vendéglátók szektora az EU élelmiszer-hulladékának 70 százalékáért felelős, ezért az ENSZ Fenntarthatósági Fejlesztési Célok 12.3 pontja ezen területeken tűzte ki az élelmiszerpazarlás 50 százalékos csökkentését 2030-ig. A fennmaradó 30 százalék a termelő és feldolgozó szektorokból származik.

 

A fenti számok az európai mérleget mutatják, a magyarországi adatokat tekintve éves szinten közel kétmillió tonna élelmiszer kerül a kukába!

kidobott_etel

2016 első negyedévében számos cikk foglalkozott az élelmiszer-pazarlással és annak negatív hatásaival. Az élelmiszerfelesleg képződése és annak nem megfelelő hasznosítása azzal jár, hogy sok esetben ezeket az élelmiszereket megsemmisítik, amelynek eredményeként a környezetre káros gázok – például metán – kerülnek a levegőbe. Egyes kutatások szerint az élelmiszerfelesleg megsemmisítésével keletkező káros kibocsátás a klímaváltozás egyik okozója, és az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait.

A fenntarthatósági szempontok mellett etikai kérdéseket is feszeget az élelmiszer-pazarlás. Miért dobjuk ki azt az élelmiszert, amit emberi fogyasztásra termelünk?

A teljes 1,8 millió tonnányi élelmiszer-feleslegen belül a fogyasztói felesleg Magyarországon eléri éves szinten a 400.000 tonnát, amely fejenként 40 kg élelmiszert jelent. Ennek nagy része abból is adódik, hogy a fogyasztók közel fele, pontosabban 42 százalékuk nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a minőségét megőrzi és a fogyaszthatósági dátum között. Az előbbi esetében a termék a minőségét megőrzi, és a dátum lejárta után is biztonsággal fogyasztható pár hónapig. A felesleg így csökkenthető lenne tudatos fogyasztással és vásárlással a vásárlói oldalon.

 

A gyártás és kereskedelem oldalán keletkező feleslegek begyűjtésére is vannak jó gyakorlatok. Magyarországon ezzel a Magyar Élelmiszerbank Egyesület foglalkozik, amely összegyűjtve ezeket a feleslegessé vált, de még biztonsággal fogyasztható élelmiszereket, eljuttatja azokat a nélkülözőkhöz. „2016 első félévében több mint 2000 tonna ilyen élelmiszert gyűjtött össze és juttatott el Egyesületünk azok asztalára, akiknek erre a legnagyobb szükségük van” – mondta Sczígel Andrea, az Egyesület munkatársa. Ezen élelmiszerek a nagy kereskedőláncokból és gyártói oldalról kerülnek el az Élelmiszerbankhoz, segítve ezáltal a nélkülözőket és egyben csökkentve a környezeti terhelést.

„Az Élelmiszerbank, amely az élelmiszerek begyűjtésével egyben zöld és segélycélokat is szolgál, ily módon hatékonyan támogatja az Európai Uniós célok megvalósulását. Folyamatosan nő azon vállalatok köre, akik felajánlják a felesleges élelmiszereket, segítve ezzel a kitűzött célok megvalósulását és a nélkülözők ellátását” – tette hozzá Andrea.

 

Az Élelmiszerbank azon dolgozik, hogy az élelmiszerfelesleget eljuttassa azokhoz, akiknek erre a legnagyobb szükségük van. Az Egyesület munkájának köszönhetően 2016 első félében 2000 tonnánál is több kidobásra ítélt élelmiszert juttatott el a nélkülözőkhöz.

 

Készült az Élelmiszerbank Egyesület sajtóanyaga alapján.

Élelmiszerpazarlás és környezetterhelés2016-12-20T12:27:08+01:00

Zöld tények az étrendünkről

Energiaegyensúly

Miközben a hagyományos szántóföldi növények energiamérlege pozitív, az állattenyésztés már több energiát igényel, mint amennyit nyerünk. A leginkább pazarlóak pedig a nagy energiabefektetéssel termelt, és hosszan utaztatott primőr termények.

mezogazdasag_energia

A mezőgazdaság egyre több energiát használ fel

Mennyi energia kell 1 kcal táplálék előállításához?

  1. Búza: 0,2 kcal
  2. Burgonya: 0,25 kcal
  3. Tojás: 0,66 kcal
  4. Tej: 1 kcal
  5. Sertéshús: 3 kcal
  6. Marhahús: 3 kcal
  7. Fehér kenyér: 3 kcal
  8. Csirkehús: 12 kcal
  9. Mélytengeri halászat: 250 kcal
  10. Üvegházi zöldség: 600 kcal

 

Rejtett vízfogyasztás

Ön mennyi vizet fogyaszt naponta? Átlagosan 2 liternyit iszunk, és 80-100 litert egyéb célra, például fürdésre vagy a wc öblítésére használunk el. Azonban akár egy tojásrántottás-narancsleves reggeli is ennek többszörösét igényli vízből, ha az élelmiszerek előállításához használt mennyiséget is figyelembe vesszük.

 

Mennyi vizet használunk fel egyes élelmiszerek előállításához?

tehen_iszik

1 kg marhahús előállításához 15 köbméter vízre van szükség

  1. 1 db paradicsom: 13 liter
  2. 1 db alma: 70 liter
  3. 1 db tojás: 135 liter
  4. 1 csésze kávé: 140 liter
  5. 1 pohár narancslé: 170 liter
  6. 1 tábla csokoládé: 1700 liter
  7. 1 db hamburger: 2400 liter
  8. 1 kg sajt: 3200 liter
  9. 1 kg csirkehús: 3900 liter
  10. 1 kg marhahús: 15000 liter

 

 

Zöld tények az étrendünkről2016-12-20T12:27:09+01:00

5 tipp a zöldebb étrendhez

Belegondolt már abba, mennyi energiát igényel a mindennapi élelmének előállítása? A Fenntartható Energia Hét alkalmából, amit most ünnepelünk, érdemes megismerkednünk az egészséges étrend egy új oldalával, ugyanis a következő évtizedek legfontosabb kulcsszava a táplálkozásban is a fenntarthatóság lesz.

 

Az Európai Bizottság évről-évre megrendezi a Fenntartható Energia Hét rendezvénysorozatát, ennek fókuszában idén a fogyasztók állnak. S bár az energia szóról a legtöbbünknek az áram, a gáz és az autók üzemanyagai jutnak eszünkbe, hiba lenne megfeledkezni arról, hogy az ételeink előállítása is rengeteg energiát igényel, így a kiegyensúlyozott, tudatos táplálkozással is tehetünk a környezetünkért. Nézzünk körül, hogyan lehet környezetvédő az étrendünk is!

A legtöbb energiát az élelmiszerek szállítása igényli

A legtöbb energiát az élelmiszerek szállítása igényli

Ahhoz, hogy megértsük, miért kell foglalkoznunk a fenntartható táplálkozással, két alapvető tényt érdemes figyelembe vennünk. Az ipari forradalom előtt az élelmiszerek előállításához szinte kizárólag megújuló energiaforrásokat használt fel az emberiség: a növényeket a nap látta el mindennel, ami a fejlődésükhöz szükséges volt, az állatok a természet adta táplálékokon nőttek fel, és az élelmiszerek feldolgozásához is a nap, a víz vagy a szél energiáját használtuk fel. Az nagyüzemi termelés azonban energiaigényes, manapság becslések szerint minden 1 kcal energiatartalmú élelmiszer előállításához 0,7 kcal energiát használunk fel, amíg az ételként az asztalunkra kerül. A probléma jelentőségét fokozza, hogy ezek jelentős része, például az üzemanyagok és a műtrágya, nem megújuló forrásokból, azaz például kőolajból származik.

Egyes becslések szerint például Németországban a megtermelt energia ötödét az élelmiszerek előállításához használják fel az iparban és a háztartásokban. A mezőgazdaság világszerte az édesvízkészletek 70 százalékát emészti fel, miközben a rendelkezésre álló földterületek 60 százalékát veszi igénybe (az erdőkkel együtt). Ha az üvegházhatású gázok kibocsátását nézzük, akkor a bevásárlásokhoz felhasznált üzemanyag és a főzés a teljes mennyiség 6 százalékát adja!

 

A másik fontos tényező, hogy a Föld lakossága egyre nő: jelenleg 7,3 milliárdan élünk a bolygónkon, de 2050-re már 9,1 milliárd embert számlálhatunk majd globálisan. A hátralévő alig több mint három évtized során 70 százalékkal kell növelnünk az élelmiszertermelést, hogy mindenkinek elegendő és biztonságos tápanyag álljon rendelkezésére.

A fenntarthatóság jelenleg még nem hangsúlyos eleme a közgondolkodásnak, de szerencsére már találhatunk jó példákat a politikában és az élelmiszeriparban is. Ilyen például, hogy az Európai Unió 2020-ra 20 százalékkal szeretné csökkenteni az élelmiszerlánc forrásfelhasználását úgy, hogy ösztönzi a fenntarthatóbb élelmiszertermelést és -fogyasztást. Az ipar pedig lépéseket tett a víz- és energiatakarékos élelmiszergyárak tervezése érdekében, és az optimálisabb csomagolóanyag-használatért is.

 

Tippek, amelyekkel sokat tehet a fenntartható egészséges táplálkozás érdekében

Antal Emese, egyesületünk szakmai vezetője konkrét tanácsai a fenntartható táplálkozáshoz:

  1. Keresse az ellenőrzött módon előállított termékeket, mert csak ezeknél lehetünk biztos abban, hogy a szükséges technológiai előírásokat betartották. Ez az ökológiai gazdálkodásból származó (bio) termékeknél is ugyanilyen fontos szempont.
  2. Keresse az újrahasznosítható csomagolóanyagokat, és törekedjen arra, hogy csak a legszükségesebb mennyiséget használja fel belőlük.
  3. Válasszon hosszabb eltarthatóságú élelmiszereket, mivel így kisebb az esélye annak, hogy hulladékként kidobná azokat. Az élelmiszeripar folyamatos fejlesztéseket hajt végre annak érdekében, hogy tartósítószerek használata nélkül is minél tovább változatlan minőségben eltarthatók maradjanak a termékek.
  4. A tengeri hal nagyon egészséges, de ha fenntartható módon állítja össze étrendjét, az MSC logóval ellátott termékeket válassza. A Marine Stewardship Council azért dolgozik, hogy fenntartható halászati módok segítségével az óceánok és tengerek ökoszisztémája egyensúlyban maradjon.
  5. Csökkentse az élelmiszerpazarlást: ha bevásárlólistával indul el a boltba, akkor csak a szükséges mennyiséget fogja megvásárolni, főleg, ha ellenáll a csábító, de szükségtelen akcióknak. Ügyeljen a lejárati időkre, és a kamrában felhalmozódott, felesleges tartós élelmiszereket rendszeresen ajándékozza rászorulóknak, segítő szervezeteknek.
Jelentős probléma az élelmiszerpazarlás

Jelentős probléma az élelmiszerpazarlás

 

A TÉT Platform korábban már foglalkozott azzal, hogyan csökkenthető az élelmiszerhulladék mennyisége: Éhezünk és pazarolunk

Olvasson még többet a fenntartható élelmiszertermelésről az EUFIC oldalán!

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

5 tipp a zöldebb étrendhez2016-12-20T12:27:09+01:00
POPUP
Copyright 2006-2022 | TÉT Platform Egyesület | Minden jog fenntartva | Készítette: >2KAL Kft. |