Tudod te, mit eszel?

Szeretnéd tudni, hány kalória van a csokiban, amit szünetben majszoltál el? Nem kell szakértőkhöz fordulnod, mert te is mindent megtudhatsz, ha rászánsz egy percet a csomagolásra. Lepd meg a többieket azzal, hogy profi vagy a tápanyagok terén!

Ha oda kell figyelned az étrendedre, mert mondjuk valamire érzékeny vagy, akkor olvasgattad már az élelmiszerek címkéit. Hasonlóan tesz sok fogyni vágyó felnőtt is, amikor aggódva nézi a kedvenc finomságait, milyen sok kalóriát tartalmaznak – legalábbis szerintük. De milyen titkokat rejt a csomagolás, és mire érdemes odafigyelned?

Még pár éve is csak néhány élelmiszeren volt feltüntetve a benne lévő tápanyagok mennyisége, azonban ezt most már kötelezővé tették, így elvileg nincs akadálya annak, hogy tudatosan formáld egészségesre az étrendedet velük. Segítünk, mi mit jelent.

Miből készül?

Ha egynél több alapanyagból áll egy élelmiszer, akkor bizony fel kell tüntetni rajta, hogy miből van. Az egyik közkedvelt joghurton például a következő áll az összetevők listáján: sovány tej, cukor, tejszín, eper, sűrítőanyagok, sovány tejpor, színezékek, aroma, élő joghurtkultúra, savanyúságot szabályozó anyag. Nézd meg ezt a felsorolást alaposan, hogy csak olyasmit vásárolj, ami biztonságos számodra, tehát például nem tartalmaz olyasmit, amire te allergiás vagy. Sok gyártó például kiemeli vastag betűvel, vagy más jelöléssel, hogy mi okozhat gondot.

Tudtad?

Az élelmiszerek csomagolásán mennyiség szempontjából csökkenő sorrendben tüntetik fel az összetevőket. Tehát az van elől, amiből a legtöbbet, és hátul az, amiből a legkevesebbet találsz benne.

Mennyi kalória van benne?

Ha odafigyelsz arra, mit és mennyit eszel, akkor bizony nézd meg, mennyi kalória van abban, amit a boltban vettél! A gyártók ezt is feltüntetik, az előre csomagolt élelmiszereken egységes formátumban kell jelezni, hogy mennyi kalória (kcal, vagy újabb mértékegység szerint kJ, azaz kilojoule) szénhidrát, zsír és fehérje van benne, valamint egyes esetekben ezt részletezni is kell, cukor és telített zsír szempontjából. Ezektől nem kell félni, mindegyik a szervezetünk alapvető tápanyaga, amelyekből a mindennapi mozgáshoz, tanuláshoz szükséges energiát vagy éppen a sejtek, izmok felépüléséhez szükséges alkotóelemeket nyeri ki a szervezeted.

A legtöbbször két, vagy akár három formában is feltüntetik ezeket a mennyiségeket. Általában az adatok 100 grammra vagy 1 dl-re vannak megadva, de ha egy csomagban több adag van (például csipszből egy adag 30 gramm, a zacskó pedig 75-150 gramm is lehet), akkor adagonként is láthatod, mennyi kalóriát eszel meg egyszerre.

Figyelj az adagra!

Bármennyire is csábító, és még csak soknak sem tűnik, nem érdemes az egész üveg üdítőt meginni, vagy felfalni az utolsó morzsáig a csipszet. Ezek ugyanis egyszerre túl sok energiát, cukrot vagy zsírt jelenthetnek, ezért nézd meg, mennyi egy adag, és legfeljebb ennyit fogyassz belőle egyszerre! Segítünk: üdítőből ez általában 2,5 dl.

A számok mellett nagyon sokszor százalékokat is találsz. Ez azt jelenti, hogy egy egészséges felnőtt napi szükségletének mekkora részét adja az adagnyi élelmiszer elfogyasztása. Sajnos, ezt csak felnőttekre adják meg, ezért neked kicsit másként kell nézned: míg rájuk egységesen átlag napi 2000 kalória bevitelével számolnak, neked érdemes elővenni ceruzát (vagy számológépet), és kiszámolni. Ha lány vagy, így számolj: 800 + éveid száma*100, ha pedig fiú vagy, akkor 1000 + az éveid száma*100. Azaz egy 12 éves lánynak napi 2000, egy ugyanolyan idős fiúnak 2200 kalóriára van szüksége.

Mikor jár le?

Még egy fontos dolgot biztos találsz a csomagoláson: azt, hogy meddig fogyasztható biztonságosan a termék. Legközelebb erről írunk bővebben, de addig is azt érdemes megjegyezned, hogy a dátumokat nem magyar, hanem angolszász módon írják, azaz először a nap, utána a hónap, majd pedig az év száma jön. A 12.10.2016 így például 2016. október 12-ét jelent. Ha egy élelmiszernek viszonylag rövid az eltarthatósága, akkor csak a napot és a hónapot jelölik, az évet elhagyják.

 

Cikkünk eredetileg a Lájk Magazinban jelent meg.

 

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

2022.04.22.| Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival A Föld napja alkalmából a [...]

Tudod te, mit eszel?2017-02-21T17:06:11+01:00

5 tipp a zöldebb étrendhez

Belegondolt már abba, mennyi energiát igényel a mindennapi élelmének előállítása? A Fenntartható Energia Hét alkalmából, amit most ünnepelünk, érdemes megismerkednünk az egészséges étrend egy új oldalával, ugyanis a következő évtizedek legfontosabb kulcsszava a táplálkozásban is a fenntarthatóság lesz.

 

Az Európai Bizottság évről-évre megrendezi a Fenntartható Energia Hét rendezvénysorozatát, ennek fókuszában idén a fogyasztók állnak. S bár az energia szóról a legtöbbünknek az áram, a gáz és az autók üzemanyagai jutnak eszünkbe, hiba lenne megfeledkezni arról, hogy az ételeink előállítása is rengeteg energiát igényel, így a kiegyensúlyozott, tudatos táplálkozással is tehetünk a környezetünkért. Nézzünk körül, hogyan lehet környezetvédő az étrendünk is!

A legtöbb energiát az élelmiszerek szállítása igényli

A legtöbb energiát az élelmiszerek szállítása igényli

Ahhoz, hogy megértsük, miért kell foglalkoznunk a fenntartható táplálkozással, két alapvető tényt érdemes figyelembe vennünk. Az ipari forradalom előtt az élelmiszerek előállításához szinte kizárólag megújuló energiaforrásokat használt fel az emberiség: a növényeket a nap látta el mindennel, ami a fejlődésükhöz szükséges volt, az állatok a természet adta táplálékokon nőttek fel, és az élelmiszerek feldolgozásához is a nap, a víz vagy a szél energiáját használtuk fel. Az nagyüzemi termelés azonban energiaigényes, manapság becslések szerint minden 1 kcal energiatartalmú élelmiszer előállításához 0,7 kcal energiát használunk fel, amíg az ételként az asztalunkra kerül. A probléma jelentőségét fokozza, hogy ezek jelentős része, például az üzemanyagok és a műtrágya, nem megújuló forrásokból, azaz például kőolajból származik.

Egyes becslések szerint például Németországban a megtermelt energia ötödét az élelmiszerek előállításához használják fel az iparban és a háztartásokban. A mezőgazdaság világszerte az édesvízkészletek 70 százalékát emészti fel, miközben a rendelkezésre álló földterületek 60 százalékát veszi igénybe (az erdőkkel együtt). Ha az üvegházhatású gázok kibocsátását nézzük, akkor a bevásárlásokhoz felhasznált üzemanyag és a főzés a teljes mennyiség 6 százalékát adja!

 

A másik fontos tényező, hogy a Föld lakossága egyre nő: jelenleg 7,3 milliárdan élünk a bolygónkon, de 2050-re már 9,1 milliárd embert számlálhatunk majd globálisan. A hátralévő alig több mint három évtized során 70 százalékkal kell növelnünk az élelmiszertermelést, hogy mindenkinek elegendő és biztonságos tápanyag álljon rendelkezésére.

A fenntarthatóság jelenleg még nem hangsúlyos eleme a közgondolkodásnak, de szerencsére már találhatunk jó példákat a politikában és az élelmiszeriparban is. Ilyen például, hogy az Európai Unió 2020-ra 20 százalékkal szeretné csökkenteni az élelmiszerlánc forrásfelhasználását úgy, hogy ösztönzi a fenntarthatóbb élelmiszertermelést és -fogyasztást. Az ipar pedig lépéseket tett a víz- és energiatakarékos élelmiszergyárak tervezése érdekében, és az optimálisabb csomagolóanyag-használatért is.

 

Tippek, amelyekkel sokat tehet a fenntartható egészséges táplálkozás érdekében

Antal Emese, egyesületünk szakmai vezetője konkrét tanácsai a fenntartható táplálkozáshoz:

  1. Keresse az ellenőrzött módon előállított termékeket, mert csak ezeknél lehetünk biztos abban, hogy a szükséges technológiai előírásokat betartották. Ez az ökológiai gazdálkodásból származó (bio) termékeknél is ugyanilyen fontos szempont.
  2. Keresse az újrahasznosítható csomagolóanyagokat, és törekedjen arra, hogy csak a legszükségesebb mennyiséget használja fel belőlük.
  3. Válasszon hosszabb eltarthatóságú élelmiszereket, mivel így kisebb az esélye annak, hogy hulladékként kidobná azokat. Az élelmiszeripar folyamatos fejlesztéseket hajt végre annak érdekében, hogy tartósítószerek használata nélkül is minél tovább változatlan minőségben eltarthatók maradjanak a termékek.
  4. A tengeri hal nagyon egészséges, de ha fenntartható módon állítja össze étrendjét, az MSC logóval ellátott termékeket válassza. A Marine Stewardship Council azért dolgozik, hogy fenntartható halászati módok segítségével az óceánok és tengerek ökoszisztémája egyensúlyban maradjon.
  5. Csökkentse az élelmiszerpazarlást: ha bevásárlólistával indul el a boltba, akkor csak a szükséges mennyiséget fogja megvásárolni, főleg, ha ellenáll a csábító, de szükségtelen akcióknak. Ügyeljen a lejárati időkre, és a kamrában felhalmozódott, felesleges tartós élelmiszereket rendszeresen ajándékozza rászorulóknak, segítő szervezeteknek.
Jelentős probléma az élelmiszerpazarlás

Jelentős probléma az élelmiszerpazarlás

 

A TÉT Platform korábban már foglalkozott azzal, hogyan csökkenthető az élelmiszerhulladék mennyisége: Éhezünk és pazarolunk

Olvasson még többet a fenntartható élelmiszertermelésről az EUFIC oldalán!

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

5 tipp a zöldebb étrendhez2016-12-20T12:27:09+01:00