Megfelelő D-vitamin-pótlással kevesebb mint felére csökkenthető az influenza kialakulásának esélye

Tél végére a magyarok 95%-a szenved D-vitamin-hiányban – kétharmaduk kritikus mértékben –, mégis mindössze a lakosság 15%-a figyel oda a megfelelő pótlásra. Pedig a D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik számos betegség prevenciójában és kezelésében, így például a csontritkulás megelőzésében, valamint az immunrendszer működésében. Egyes kutatások szerint megfelelő pótlással kevesebb mint felére csökkenthető az influenza kialakulásának esélye. A D-vitamin-bevitel az élet első 1000 napjában is különösen fontos: hiánya gátolja az egészséges sejtfejlődést és növeli a gyermekkori cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az új D-vitamin konszenzus alapján a D-vitaminnal kapcsolatos normál értékek és a javasolt téli dózisok nem változtak, azonban a vastagbél- és emlőrákban szenvedőknek, a várandós anyáknak, valamint a csontritkulás miatt gyógyszeres kezelésben részesülőknek folyamatos D-vitamin-pótlást javasolnak a szakemberek.

A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a természetes napfényből származó alacsony UVB-sugárzás, valamint a szoláriumok UVA-sugárzása nem alkalmas a D-vitamin pótlására, az átlagos étkezési szokásokkal pedig csak a szükséges mennyiség töredéke biztosítható. Tavaszra a lakosság kétharmadánál olyan kritikus D-vitamin-hiány alakul ki, amely jelentősen gyengítheti az immunrendszer működését, csontvesztéshez vezethet, és fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek, számos bőrbetegség, valamint rákos megbetegedés kialakulásának kockázatát. A nem megfelelő D-vitamin-pótlás szerepet játszik az influenza terjedésében is: egyes kutatások szerint az ideális D-vitamin-szint kevesebb mint felére csökkentheti az influenza kialakulásának esélyét.

A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) felmérése szerint bár a lakosság közel 100%-át érinti a probléma, kevesebb, mint a magyarok ötöde szed D-vitamint tartalmazó készítményt. A csontritkulással kezelt betegeknek is csak a fele figyel oda a megfelelő pótlásra, pedig a kalciumban és D-vitaminban gazdag étrend, valamint a mozgás nagymértékben elősegíti a csontszerkezet állapotának megőrzését, és jelentősen csökkenti a Magyarországon minden tizedik embert érintő csontritkulás kialakulásának esélyét. „A prevenció mellett minden menopauzán áteső nőnek és 65 évesnél idősebb férfinak ajánljuk az ez irányú kivizsgálást is, hiszen, ha fenn is áll a csontritkulás veszélye, terápiás kezeléssel megelőzhetőek a törések.” – hívta fel a figyelmet Dr. Szekeres László, a MOOT elnöke.

Az élet első 1000 napjában legalább olyan fontos a D-vitamin-pótlás, mint felnőttként

„A D-vitamin nélkülözhetetlen az egészséges sejtfejlődéshez, és alapvető szerepet játszik az idegrendszer, valamint az immunrendszer fejlődésében. Segíti a csontok szilárdságához szükséges kalcium beépülését, megfelelő pótlásával pedig csökkenthető a gyermekkori cukorbetegség és az asztmás megbetegedések kialakulásának kockázata. Az élet első 1000 napjának megnövekedett – a felnőttekéhez képest közel hétszer akkora – D-vitamin-szükséglete a természetes napfény mellett a korosztály igényeinek megfelelően kialakított gyerekitalokkal is fedezhető. A tehéntej fogyasztása nem segít a megfelelő pótlásban, bevezetését 1 éves korig érdemes kerülni.” – fejtette ki Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke és a MOOT főtitkára.

A 2016-os D-vitamin konszenzus alapján a D-vitaminnal kapcsolatos normál értékek és a javasolt téli dózisok nem változtak (1500-2000 NE). A vastagbél- és az emlőrákban, valamint a csontritkulásban szenvedő betegek részére a folyamatos 800-1000 NE D3-vitamin-pótlást javasolják a szakemberek, míg a várandós anyák esetében a napi bevitelt 1000-2000 NE-re növelték.

 

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Megfelelő D-vitamin-pótlással kevesebb mint felére csökkenthető az influenza kialakulásának esélye2017-02-24T19:06:10+01:00

Tízből négy kisgyerek kalciumhiányos Magyarországon

 

A csontritkulás kialakulásában döntő szerepet játszó vitaminhiány riasztóan sokakat érint Magyarországon: a felnőtt lakosság 71 százaléka D-vitamin-hiányos, az 1-3 éves korosztály fele pedig csak havonta egyszer vagy ennél is ritkábban kap D-vitamint. Az élet első 1000 napjának helytelen vitaminpótlása a felnőttkori egészségre is hatással van: a kalcium- és D-vitamin-hiány nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy hazánkban jelenleg több mint 800.000 csontritkulásos beteg él. Az érintettek sajnos nem csak a megelőzésre, de a terápiára sem fordítanak elég figyelmet: alig több mint 10 százalékuk részesül megfelelő gyógyszeres kezelésben, pedig az első csonttörés megsokszorozza a következő, akár végzetes kimenetelű törés kockázatát – figyelmeztetnek a szakértők a csontritkulás világnapja alkalmából.

A csontritkulás, más néven osteoporosis a csontok tömegének és mésztartalmának csökkenését jelenti, amely fokozott törékenységet okoz. A Nemzetközi Csontritkulás Alapítvány (IOF) adatai alapján félpercenként legalább egy osteoporosis okozta csonttörés történik világszerte, Magyarországon pedig jelenleg több mint 800.000-en szenvednek csontritkulásban.

„A helytelen táplálkozás és az inaktív életmód kulcsszerepet játszik a csontritkulás kialakulásában. A megelőzésre már kisgyermekkorban is oda kell figyelni: optimális testmozgással, valamint megfelelő kalcium- és D-vitaminpótlással.” – hívta fel a figyelmet a csontritkulás világnapján Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke és az Első 1000 Nap Program szakértője. „Gyermekkorban a napi kalciumigény 800-1200 mg, míg serdülőkorban 1200-1500 mg. Felnőttként a szervezet szükséglete kicsit mérséklődik (napi 1000 mg), idős korban viszont újból 1200 mg-ra nő. Ennek ellenére hazánkban egy átlagos felnőtt mindössze 400-600 mg kalciumot visz be szervezetébe, a kisgyermekek kalciumpótlására pedig még kevésbé ügyelnek.[1]” – tette hozzá a szakértő.

A csontfejlődés legintenzívebb szakasza az élet első 1000 napjában zajlik

Az erős csontozat felépüléséhez a kalcium mellett D-vitaminra is szükség van: a napfényvitaminként is ismert elem nélkülözhetetlen a kalcium megfelelő felszívódásához, hiánya csontvesztéshez, a csontszerkezet elváltozásához és a törések fokozott kockázatához vezet. Tél végére a magyar lakosság 94 százaléka nem éri el az ideális D-vitamin-értéket, tízből heten pedig még a normál értéket sem.

„Sajnos nem csak a felnőttek szenvednek vitaminhiányban: az 1-3 éves korosztály csaknem fele mindössze havonta egyszer vagy ennél is ritkábban kap D-vitamint, és tízből négyen túl kevés kalciumhoz jutnak. Pedig a megfelelő D-vitamin- és kalciumbevitel nem csak a későbbi csonttöréseket, de a daganatos és az influenzás megbetegedéseket, valamint a cukorbetegséget is segít megelőzni.” – fejtette ki Dr. Takács István.

Az élet első 1000 napjának környezeti tényezői – azon belül is a táplálás – meghatározó szerepet töltenek be az egészség fejlődésében. A vitaminhiányos állapot elkerülése érdekében már a várandósság alatt nélkülözhetetlen a kalcium- és D-vitamin-pótlás, amit a születést követően is folytatni kell. Elengedhetetlen az ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag étrend, amit a 1 éves kor felett a korosztály számára kifejlesztett gyerekitalokkal is kiegészíthetünk.” – foglalta össze a szakértő.

 

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Tízből négy kisgyerek kalciumhiányos Magyarországon2017-02-21T16:23:33+01:00

Szoptatás világhete: féléves korára már csak a babák fele kap anyatejet

Bár az első három hónapban tízből kilenc anyuka szoptatja a gyermekét, később ez a szám drasztikusan csökkenni kezd: féléves korukra a csecsemők fele, egyéves kor felett pedig már csak a babák negyede kap anyatejet, derül ki egy friss hazai iparági kutatásból.

 

Pedig a szakértők világszerte a 6 hónapos korig történő kizárólagos szoptatást, majd (szilárd étellel kiegészítve) annak folytatását javasolják. Az élet első 1000 napjának megfelelő táplálása ugyanis különösen fontos: az optimális fejlődés mellett több felnőttkori népbetegség megelőzésében is kulcsszerepet tölt be.

Az anyatej a legtökéletesebb táplálék a csecsemő számára: változó összetételének köszönhetően mindig az aktuális igényekhez igazodik, nem terheli meg a baba fejletlen emésztőrendszerét, erősíti az immunrendszert, valamint védelmet nyújt az allergiás megbetegedésekkel és a különböző fertőzésekkel szemben. Bár a WHO (Egészségügyi Világszervezet) egészen féléves korig a kizárólagos szoptatást ajánlja, a 6 hónapos babák körében ez csak minden negyedik baba esetében valósul meg.

 

„Fontos, hogy a születést követően azonnali bőrkontaktus alakuljon ki anya és gyermeke között, és támogassuk az újszülött mellre tételét, hiszen az anyatej már az első pillanattól védelmet nyújt a szervezet számára, valamint a szopási ösztön is az élet első 30-40 percében a legerősebb. Az ilyenkor termelődő előtejet a baba első védőoltásának is nevezik, amely a benne lévő tejcukornak köszönhetően az újszülött vércukorszintjét is beállítja. A féléves korig vagy lehetőség szerint ennél is tovább tartó, folyamatos anyatejes táplálás azonban legalább ilyen fontos.” – hívta fel a figyelmet a szoptatás világhete alkalmából dr. Nádor Csaba, a Honvédkórház Perinatális Intenzív Centrumának vezetője.

 

Mellgyulladás és a tej mennyiségének csökkenése miatt adják fel a legtöbben

A szoptatási hajlandóság csökkenését sokszor fizikai gondok okozzák, amellyel minden harmadik édesanya szembesül. A hazai adatok szerint féléves kor előtt tízből hat anyuka panaszkodik arra, hogy túl kevés a tej, míg a második leggyakoribb probléma a mellgyulladás és a kisebesedett mellbimbó.

A fizikai problémák jelentős része, valamint a helytelen táplálkozásból vagy folyadékbevitelből eredő nehézségek szakértői segítséggel orvosolhatók, de fontos az is, hogy minél kevesebb stressz és társadalmi nyomás nehezedjen azokra az anyukákra, akiknél problémás a szoptatás. Az anyatejes táplálás pótolhatatlan védelmet nyújt a baba számára, és minden cseppje számít. A szoptatás ráadásul az anyukának is számos előnnyel jár: elősegíti a méh összehúzódását, csökkenti a szülés utáni vérzést, segít, hogy az anyuka visszanyerje a várandósság előtti súlyát, és csökkenti a cukorbetegség, a mell- és a petefészekrák, valamint a csontritkulás kialakulásának a kockázatát.

 

Az idő előtti hozzátáplálás súlyos következményekkel járhat

Erdélyi-Sipos Alíz

A legfrissebb kutatási eredményekből az is kiderül, hogy az anyukák jelentős része (bár a legtöbb esetben tudják, hogy mi lenne a helyes) idő előtt vagy nem megfelelő ételekkel kezdi meg a hozzátáplálást: tízből négy anyuka például 1 éves korban már felnőttek részére szánt ételt is ad a gyermekének. Pedig a kizárólagos szoptatás befejezése után különösen fontos folytatni a tejalapú táplálást, a hozzátáplálást pedig a szakértők által javasolt időben és sorrendben kellene elkezdeni. Akár a túl korai vízfogyasztás is káros lehet: míg az anyatej olyan védőréteget képez a belek falán, amely meggátolja a baktériumok és vírusok vérkeringésbe jutását, a víz például lemossa ezt a védelmet.

“A tehéntej 1 éves kor előtti bevezetése sem ajánlott, mert jelentősen több fehérjét és nátriumot tartalmaz, mint, amennyire a babának szüksége van, és az allergiás megbetegedések, valamint a vashiányos vérszegénység kialakulásának kockázatát is növeli. A tejalapú táplálás (anyatej, vagy annak hiányában tápszer, majd junior gyerekital), illetve összességében az élet első 1000 napjának megfelelő táplálása kiemelt jelentőséggel bír. Olyan felnőttkorban jelentkező népbetegségek előzhetők meg így, mint például az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.” – foglalta össze Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára.

 

Részletes információ és további segítség a szülőknek: www.elso1000nap.hu

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Szoptatás világhete: féléves korára már csak a babák fele kap anyatejet2016-12-20T12:27:08+01:00

Megdöbbentően sok baba kap cukros édességet

Tízből négy szülő már 1 éves kora előtt rendszeresen ad, 1 éves kor felett pedig szinte minden kisgyerek kap naponta cukros ételt vagy italt.

 

A legfrissebb hazai iparági kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy minden tizedik, félévesnél fiatalabb baba potenciálisan túlsúlyos, 5 százalékuk pedig elhízott – mindez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a népbetegségnek számító 2-es típusú cukorbetegség már nem csak a felnőttek, de a gyerekek körében is egyre gyakoribb. A cukorbetegek világnapján különösen fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a fogantatástól számított első 1000 nap életünk egyik legmeghatározóbb korszaka: megfelelő táplálással olyan későbbi, akár felnőttkorban kialakuló betegségeket előzhetünk meg, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, az elhízás vagy a 2-es típusú cukorbetegség – közölték az Első 1000 Nap Program szakemberei, a cukorbetegek világnapja alkalmából.

Erdélyi-Sipos Alíz

Magyarországon közel 600 000 cukorbeteg él, és a betegek száma évről-évre átlagosan 5-10 százalékkal nő. Sereghajtók vagyunk az Európai Unióban is, Ciprus, Ausztria, Portugália és Horvátország után nálunk a legmagasabb a halálozások száma: évente több mint háromezren halnak meg itthon diabétesz miatt, ami azt jelenti, hogy mindennap 9 újabb ember veszti életét.

A betegségnek két típusát ismerjük: az elsősorban genetikai tényezők miatt, gyermekkorban kialakuló autoimmun eredetű 1-es típusú diabéteszt, illetve a főként egészségtelen életmód miatt kialakuló 2-es típusú diabéteszt. „Bár a betegségre való hajlam sok esetben öröklődik, a hajlamosító tényezők között fontos kiemelni a helytelen táplálkozást, a mozgásszegény életmódot és az ezek következtében kialakuló elhízást”- hívta fel a figyelmet Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) főtitkára.

 

A babák közel fele már 1 éves kora előtt kap édességet

A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának egyik vezető oka az elhízás, amely ma már nem csak a felnőttek, de a gyermekek körében is egyre meghatározóbb jelenség: az 5 év alatti gyermekek 6%-a túlsúlyos világszerte. „Tízből négy szülő már 1 éves kora előtt rendszeresen ad cukrozott ételt vagy italt a gyermekének, 1 éves kor felett pedig minden harmadik családban ugyanazt eszik a gyerekek, mint a család többi tagja. Holott az 1-3 éves korosztály vitamin-, tápanyag- és ásványianyag-igénye jelentősen eltér a felnőttekétől” – hangsúlyozta Erdélyi-Sipos Alíz.

 

„1 éves kor felett szinte kivétel nélkül minden kisgyerek napi rendszerességgel kap cukrozott ételt és italt, amely nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy 2 éves korára minden tizedik baba potenciálisan túlsúlyos. A helytelen táplálkozás okozta túlsúly és elhízás pedig a 2-es típusú diabétesz előszobája” – tette hozzá dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke.

 

A szülők felelőssége kulcsfontosságú az egészséges étkezési szokások kialakításában

„Az ízérzékelés is a hozzátáplálás időszakában fejlődik a legintenzívebben, ezért, ha nem elég körültekintők a szülők, a baba könnyen hozzászokhat a túl édes vagy túl sós ételekhez. Pedig a gyermekek számára a nyersanyagok természetes ízével és zöldfűszerek használatával is izgalmassá tehetünk egy-egy új fogást. Ha nem szoktatjuk őket túlédesített vagy túlsózott ételekhez, később is szívesebben fogadják majd az egészséges táplálkozásnak megfelelő élelmiszereket.” – hívta fel a figyelmet Erdélyi-Sipos Alíz.

baba_csoki

Megfelelő gyermekkori táplálással megelőzhető a 2-es típusú cukorbetegség

Az egészségtelen táplálkozással szorosan összefüggő diabétesz világszerte csaknem 150 millió embert érint, de a becslések szerint a népbetegségben szenvedők száma 2030-ra a 360 milliót is meghaladja.

„Bár a cukorbetegség a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, a 2-es típusú diabétesz egészséges táplálkozással, és rendszeres, aktív mozgással már kisgyermekkorban megelőzhető. A modern kutatások szerint nemcsak a gének határozzák meg a gyermekek jövőbeni egészségét. A fogantatástól számított első 1000 nap környezeti hatásai – azon belül is a táplálás – ugyancsak meghatározóak a gyermekkori egészség megalapozásában, és olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében, mint az elhízás, a cukorbetegség, vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések. A terhesség alatti megfelelő táplálkozás, az anyatejes táplálás, majd a baba megfelelő hozzátáplálása így tehát rendkívül fontos szerepet tölt be a diabétesz megelőzésében” – hangsúlyozta dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Megdöbbentően sok baba kap cukros édességet2016-12-20T12:27:08+01:00

Háromból egy anyuka nehezen szoptat

Minden harmadik édesanya tapasztal valamilyen problémát a szoptatás során, legtöbben arra panaszkodnak, hogy túl kevés a tej – derül ki egy friss hazai felmérésből. Bár a statisztikák szerint gyakoriak a szoptatással kapcsolatos fizikai problémák, az érintett anyák sokszor a társadalmi elvárásokkal és bűntudattal is küzdenek, ha nem tudnak megfelelően szoptatni.

 

Pedig a legfontosabb az, hogy a csecsemő egészséges legyen: ha az anyatejes táplálás valamiért nem biztosítható, kiegészítő módszert kell alkalmazni a baba egészséges fejlődése érdekében. A környezet és a társadalom negatív megítélése, a „rossz anya” bélyeg, valamint a tévhitek miatt sokan nem mernek tápszert használni, és inkább korábban kezdik meg a hozzátáplálást, vagy a tehéntejhez nyúlnak. Pedig a tehéntej egyéves kor előtt kifejezetten veszélyes lehet a kisbabák számára, hiszen emésztőrendszerük még nem elég fejlett a befogadására. Az élet első 1000 napjának megfelelő táplálása kulcsfontosságú, akár anyatejjel, akár tápszerrel történik: nem csak gyermekkori, de számos felnőttkori népbetegség kialakulásának a kockázatát is csökkenti.

 

A 0-6 hónapos csecsemőt szoptató édesanyák több mint fele küzd valamilyen nehézséggel a szoptatás során, a probléma pedig minden harmadik anyukánál később is fennáll. Legtöbben arra panaszkodnak, hogy túl kevés az anyatej, de gyakori probléma a mellgyulladás, a kisebesedett vagy befelé forduló mellbimbó, illetve a nehezen beinduló tejtermelődés is. A szoptatás fizikailag kimerítő időszakát tovább nehezíti, hogy az érintett anyák sokszor a társadalom megvetésével is küzdenek: a bélyeg, miszerint a nem, vagy nehezen szoptató anyák „rossz anyák”, bűntudatot és szorongást szül, a stressz pedig tovább nehezíti a tejtermelés beindulását.

 

Dr. Polgár Marianne (kép forrása: www.gyermekgasztro.hu)

Dr. Polgár Marianne (kép forrása: www.gyermekgasztro.hu)

„Számos oka lehet annak, ha egy édesanya nem tud szoptatni: a helytelen táplálkozáson, az elégtelen folyadékbevitelen vagy a kezdeti, természetes aggodalmakon könnyen lehet segíteni, de a súlyos betegségek, a szülés utáni depresszió vagy a fokozott társadalmi nyomás viszont olyan probléma lehet, amely ahhoz vezet, hogy az édesanya minden igyekezete ellenére is meghiúsulhat a szoptatás. Mivel mindig a baba fejlődése és egészsége a legfontosabb szempont, ilyenkor szükségessé válik a tápszeres táplálás bevezetése.” – hívta fel a figyelmet dr. Polgár Marianne, gyermek-gasztroenterológus, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság vezetőségi tagja.

 

 

 

 

 

Megfelelő csecsemőkori táplálással megalapozható a felnőttkori egészség

Féléves korig az anyatej a legtökéletesebb – és ideális esetben a kizárólagos – táplálék a baba számára. Emellett azonban fontos hangsúlyozni, hogy minden esetben a csecsemő egészségét kell szem előtt tartani: ha az édesanya valamilyen okból nem tud szoptatni, vagy nem elegendő a tej mennyisége, kiegészítő módszert kell alkalmazni.

Dr. Altorjai Péter (kép forrása: www.hgye.hu)

Dr. Altorjai Péter (kép forrása: www.hgye.hu)

„A korszerű és az életkori igényeknek megfelelően kifejlesztett tápszerek ugyan nem helyettesítik az anyatejet, de megfelelő alternatívát jelenthetnek. A tehéntejjel ellentétben nem terhelik a baba szervezetét, és a hatályos rendeleteknek megfelelően minden fontos vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, amely a kicsi fejlődéséhez szükséges. Az életkornak megfelelő táplálás pedig elengedhetetlen: az élet első 1000 napjának környezeti hatásai, azon belül is a táplálás nem csak a gyermekkori egészséget határozza meg, de olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében is kulcsszerepet játszik, mint a diabétesz, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.” – fejtette ki dr. Altorjai Péter, házi gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének vezetőségi tagja.

 

A tévhitek miatt sokan nem mernek tápszert használni, kockáztatva ezzel a baba egészségét

Bár féléves korukig a babák közel háromnegyede kap tápszert hazánkban, a tápszeres táplálással kapcsolatban a mai napig számos tévhit él a köztudatban. Mindez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a szoptatási problémával küzdő anyák gyakran nem mernek segítséget kérni, a nem megfelelő szoptatás pedig odáig vezethet, hogy a baba éhezik, és nem fejlődik megfelelően.

A tápszeres táplálás sokkal kímélőbb, mint a korán megkezdett hozzátáplálás, hiszen a tápszer összetétele maximálisan igazodik a csecsemő igényeihez. A megfelelően kiválasztott tápszer nem okozhat hasfájást vagy haspuffadást, sőt, akkor is segíthet, ha a baba érzékeny az anyatejben lévő tejcukorra, mert van olyan tápszer, amelynek az anyatejnél is alacsonyabb a tejcukortartalma.

 

 „A szoptatás során felmerülő problémák miatt sokan inkább hamarabb kezdik meg a hozzátáplálást, vagy tehéntejjel próbálják meg helyettesíteni az anyatejet, pedig azt még vizezett formában sem tudja feldolgozni a baba fejletlen emésztőrendszere. Egy éves kor alatt natív tehéntejet ne adjunk a csecsemőnek, ha elégtelen az anyatej mennyisége, tápszer adása válhat szükségessé.” – hívta fel a figyelmet Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára. „A kiegészítő táplálás megkezdésekor a fokozatos és az adott fejlődési időszaknak megfelelő alapanyagok bevezetésével biztosíthatjuk a csecsemő, kisded fejlődését. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeknél az ételeknél nem a felnőttek ízvilága az iránymutató.” – tette hozzá.

 

 „A születést követő időszakban alakul ki a szervezet egyik legfontosabb védekezőrendszere, a bélflóra, amelynek fejlődését az immunanyagokban gazdag anyatej támogatja a leghatékonyabban. A tévhittel ellentétben azonban a tápszerrel táplált babák immunrendszere sem gyengébb az anyatejes társaikénál, és a felmérések alapján az intelligenciaszintjükben sincsen különbség” – hangsúlyozta dr. Polgár Marianne, gyermek-gasztroenterológus. „A szakértők által kifejlesztett, modern tápszerek nem vezethetnek elhízáshoz, ugyanis nem tartalmaznak többet a különböző ásványi anyagokból vagy tápanyagokból, mint, amennyire a baba életkorának megfelelő fejlődéshez szükség van.” – tette hozzá a szakorvos.

 

További segítség a szülőknek: www.elso1000nap.hu

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Háromból egy anyuka nehezen szoptat2016-12-20T12:27:09+01:00

Akár vérszegénységet is okozhat az egyéves kor előtt bevezetett tehéntej

Az egyéves kor körül kialakuló allergiás tünetek 40 százalékát ételallergia okozza, amelyért jelentős mértékben az idő előtt bevezetett tehéntej felelős – hívja fel a figyelmet dr. Veres Gábor, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke.

 

Egy friss kutatásból kiderült: sok édesanya a baba első desszertjeként tekint a különböző tejtermékekre, és már egészen korán, 5-6 hónapos kortól kínálja őket, míg 8-12 hónapos korra többségük a tehéntejet is a hozzátáplálás részéve teszi. Pedig a tehéntej túl korai bevezetése növeli az ekcéma kialakulásának esélyét, károsan hat a baba emésztőrendszerére, haspuffadást, vastagbélgyulladást, valamint vashiányos vérszegénységet is okozhat. A tehéntej mellett a tojás és a gluténtartalmú élelmiszerek is a fokozottan allergizáló tápanyagok közé tartoznak, korai fogyasztásuk felnőttkorban is megmaradó egészségügyi problémákat okozhat. A szülők szerepe és felelőssége kiemelkedő az élet első 1000 napjában: a külső hatások, azon belül is a táplálás kulcsszerepet játszanak a gyermek jövőbeni egészségének alakulásában.

Szakorvosok szerint 6 hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálás a legmegfelelőbb a csecsemők számára, féléves kortól azonban az anyatejjel és tápszerrel táplált babáknál is javasolt megkezdeni a hozzátáplálást. Ebben az időszakban számos, akár felnőttkorban is problémát jelentő megbetegedés alakulhat ki.

A tehéntej korai bevezetése akár vashiányos vérszegénységet is okozhat

A tehéntej magas nátrium és fehérjetartalma jelentősen megterheli az egyévesnél kisebb gyermekek emésztőrendszerét: haspuffadást, hasmenést vagy véres székletürítést okozhat, magas ásványianyag-tartalma pedig fokozottan terheli a vesét. Egyéves korig mindenképpen kerülni kell a tehéntej fogyasztását, de sok szakember hároméves korig javasolja a mellőzését.

Az idő előtti, túlzott mértékű tehéntejfogyasztás másik komoly veszélye a vashiányos vérszegénység kialakulása. A tehéntej vastartalma alacsonyabb, mint az 1-3 éves korosztály fejlődéséhez szükséges mennyiség. Külső pótlás nélkül vashiány léphet fel a babánál, amely hatással lehet az alapvető tanulási folyamatokra is (főbb tünetei a fáradékonyság, étvágytalanság vagy a koncentrálóképesség csökkenése).

baba_cumisuveggel

A budapestiek hamarabb teszik az étrend részévé a tehéntejet

Egy friss kutatás az édesanyák szokásait vizsgálja: a felmérésben résztvevők többnyire 8-9 hónapos kortól kezdenek tejterméket adni gyermeküknek (natúr joghurtot, főzelékbe kevert reszelt sajtot, túrót), de sokan már 5-6, sőt, akár 4 hónaposan túródesszertet vagy gyümölcsjoghurtot kínálnak tízóraira és uzsonnára. A fővárosban élő édesanyáknál gyakrabban fordul elő, hogy a rohanó mindennapok közepette gyors megoldást keresnek, és hamarabb nyúlnak tehéntejhez a hozzátáplálás idején, mint a vidéken élők, akiknek döntő többsége másfél-kétéves korig szeretné elkerülni a tehéntej bevezetését.

 

Dr. Veres Gábor

Dr. Veres Gábor (a kép forrása: semmelweis.hu)

„Bár a tej valóban jó kalciumforrás, a babák számára nehezen emészthető és allergizáló tápanyag, amelyet érdemes egy, sőt néhány szakértő szerint akár három éves korig kerülni. Az anyatejes – vagy tápszeres – táplálás és a tehéntej bevezetése között hidat jelenthetnek a kifejezetten 1-3 éves gyermekek igényei szerint összeállított tejalapú gyerekitalok. Igazodnak a korosztály vitamin- és ásványianyag-szükségletéhez, megfelelő mennyiségű vasat tartalmaznak és az ideális folyadékpótlásban is segítséget nyújtanak. Válogatós vagy nehezen evő babáknál is sokat segíthetnek.” – fejtette ki dr. Veres Gábor, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke, az Első 1000 Nap Program szakértője.

 

 

Megfelelő táplálással számos felnőttkori népbetegség megelőzhető

A tehéntej mellett a tojás korai fogyasztása okoz leggyakrabban allergiát, amely a későbbi évek során is csak ritkán szűnik meg, és súlyos esetben anafilaxiás sokkot okozhat. Korábban a gluténtartalmú ételek bevezetését 4-7 hónapos kor között javasolták, a legfrissebb kutatási eredmények alapján azonban kiderült, hogy ez nem segíti a lisztérzékenység megelőzését. Elegendő a 6 hónapos korig javasolt kizárólagos szoptatást követően bevezetni a glutént.

A búza, a kukorica, a disznóhús, a hal, a paradicsom, a hagyma, a fejeskáposzta, a bogyós gyümölcsök, az olajos magvak, a citrusfélék, valamint a méz és a csokoládé szintén könnyen okozhatnak allergiát, a burgonya, a sütőtök az alma vagy a rizs viszont akár a baba első étele is lehet. Bár a nyers zöldségek tápértéke nagyobb, mégis párolva érdemes kínálni a csecsemőknek, mert rosttartalmuk miatt nehezen emészthetők. A főzelékeket, püréket minél kevésbé fűszerezzük, só helyett érdemes petrezselymet, kaprot vagy akár fehérrépát használni: az ekkor kialakuló ízérzékelés a későbbiekben is nagymértékben meghatározza a táplálkozási szokásokat. Az élet első 1000 napjában a szülők megfelelő táplálással aktívan tehetnek gyermekeik jövőbeni egészségének alakulásáért. A korosztály igényeinek megfelelően kialakított étrenddel nemcsak az allergiás megbetegedések kialakulásának kockázata csökkenthető, de olyan felnőttkori népbetegségeket is megelőzhetünk, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.

 

Hozzátáplálási kisokos

ÉLELMISZER A BEVEZETÉS AJÁNLOTT IDEJE
Burgonya, sárgarépa, alma, sütőtök Féléves kortól

(puhára főzve, pürésítve)

Gluténtartalmú élelmiszerek 17-26. hét között

(fokozatosan vezessük be: például naponta fél vagy minden másnap 1 db háztartási keksz, pép formájában)

Brokkoli, tök, cukkini, cékla 7 hónapos kortól

(puhára főzve, főzelékként)

Csirkehús 7 hónapos kortól

(puhára főzve, pürésítve)

Natúr joghurt, túró 8 hónapos kortól

(fokozatosan, először kiskanálnyi mennyiséget keverve más ételekhez)

Nem aprómagvas gyümölcsök

(pl.: banán, őszibarack, körte)

8 hónapos kortól
Hal 1 éves kortól
Tojás 1 éves kortól
Aprómagvas gyümölcsök

(pl: eper, kivi, málna)

1,5 éves kortól
Tehéntej 1-3 éves kortól

(számos ajánlás szerint 3 éves korig érdemes kerülni)

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Akár vérszegénységet is okozhat az egyéves kor előtt bevezetett tehéntej2016-12-20T12:27:13+01:00

Egyre több a túlsúlyos, vashiányos kisbaba

Az egyéves gyerekek fele vas- és D-vitamin-hiányos, ami komoly egészségügyi problémákhoz vezethet – derül ki a 0-3 évesek táplálását vizsgáló legfrissebb hazai kutatásból.  A korosztály közel felének magas a koleszterinszintje, és túl sok sót fogyaszt, tíz százalékát pedig az elhízás is fenyegeti. A riasztó eredmények hátterében főként az áll, hogy minden második családban ugyanazt eszik a kisgyermekek, mint a szüleik, pedig a szervezetüknek egészen más étrendre lenne szüksége. Az élet első 1000 napjának táplálása ráadásul nemcsak a gyerekkori egészséget határozza meg, de számos felnőttkori népbetegség megelőzésében is óriási szerepet játszik.

 

d-vitamin-hianyos_baba

D-vitamin hiány következtében súlyos tünetek alakulnak ki

„A félévesnél kisebb csecsemők közel fele kap olyan ételt, amely nem kifejezetten a korosztály számára készült, egyéves kor felett pedig tízből hat baba teljesen ugyanazt eszi, mint a felnőttek, holott erre a még fejlődésben lévő emésztő- és bélrendszerük sem áll készen. Ezzel párhuzamosan a vitaminpótlásra is egyre kevesebb figyelmet fordítanak a szülők: míg a 0-6 hónapos csecsemők 87 százaléka, addig az 1-3 éves korosztálynak csak kevesebb mint fele kap napi rendszerességgel D-vitamint.” – hívja fel a figyelmet az egészségügyi világnap alkalmából dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke. „A kettő együtt nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy 1 éves kor felett minden második baba D-vitamin-hiányos, amely negatívan hat a csontok, az immunrendszer és az idegrendszer fejlődésére, de a cukorbetegség és az asztmás megbetegedések kockázatát is jelentősen növeli.”

 

A megfelelő só- és cukorbevitelre mindössze az anyukák fele figyel

Erdélyi-Sipos Alíz

Erdélyi-Sipos Alíz

A vaspótlásra szinte egyáltalán nem figyelnek oda a szülők: a 0-6 hónapos korosztály 97 százaléka nem kap rendszeresen vasat, így egyéves korára tízből négy babánál vashiány alakul ki, amely vérszegénységhez vezethet. Ezzel szemben – bár a mesterséges ízfokozókat a szülők többsége tudatosan kerüli – az ételek magas sótartalma miatt túl sok nátrium jut a kicsik szervezetébe, és a szénhidrát-, azon belül is a cukorbevitel jóval meghaladja a megengedett mennyiséget.

„Minden tizedik 1 évesnél kisebb gyermek potenciálisan túlsúlyos, a későbbi korcsoportra vonatkozó eredmények pedig ennél is elszomorítóbbak: a 2 évesek 14 százaléka, míg a kisiskolások negyede hordoz súlyfelesleget. A kialakult helyzetért a felmérésben főként a hozzátáplálás alatti túlzott cukorbevitel felel: 1 éves kor alatt a szülők közel fele ad cukros ételt, italt vagy édességet a babáknak, de sok anyuka a lappangó cukrokban bővelkedő túrós finomságokra is a baba első desszertjeként tekint.” – fejtette ki Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára. A táplálkozástudományi szakember azt is kiemelte, hogy a maximálisan megengedett napi 12 g cukor helyett az 1-3 éves korosztály jelentősen többet, átlagosan napi 19,6 grammot fogyaszt. Mindez a túlsúly mellett ahhoz is hozzájárul, hogy a korábban csak felnőtteket veszélyeztető 2-es típusú diabétesz egyre gyakoribb a gyerekek körében is.

 

A megfelelő folyadékbevitelre figyelnek a kismamák, a szénhidrátbevitelre már csak kevesen

Az odafigyelés hiánya nem csak a hozzátáplálás idején, hanem már korábban, a várandósság alatt megmutatkozik: mindössze a kismamák 40 százaléka változtat az étrendjén a terhesség alatt, és közülük is csak százból nyolcan ügyelnek például a megfelelő szénhidrátbevitelre.

„A megnövekedett vitaminszükséglet pótlása ennél is kevésbé ismert a kismamák körében: bár döntő többségük szed terhesvitamint a várandósság idején, minden ötödik leendő anyuka nem megfelelő étrendkiegészítőt választ. Pedig a felnőttkori népbetegségek – például a diabétesz, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések – megelőzése szempontjából sorsdöntő első 1000 nap nem a születéssel, hanem a fogantatással kezdődik. A kismama táplálkozása majd a baba táplálása kiemelkedő szereppel bír a prevencióban.” – foglalta össze prof. dr Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.

 

A felmérésből kiderült, hogy a szülők a terhesség előtt, alatt és a szoptatás időszakában is a nőgyógyászok és a védőnők tanácsait fogadják meg leginkább, ezért a megfelelő szakmai támogatás elengedhetetlen. Az Első 1000 Nap Program célja, hogy rendszeres képzéssel és széleskörű társadalmi felvilágosítással hozzájáruljon a fejlődés szempontjából kritikus időszak táplálkozási szokásainak alakításához, és ezzel a gyermekek hosszú távú egészségének biztosításához. Az edukációs kampányhoz az egészségügyi világnap alkalmából a Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika is csatlakozott.

 

Részletes információ és további segítség a szülőknek: www.elso1000nap.hu

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

2022.04.22.| Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival A Föld napja alkalmából a [...]

A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát

2020.04.21.| A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az élelmiszerkezelés higiéniájának fokozása csökkenti a koronavírus fertőződés kockázatát is, és sok tekintetben megkönnyíti életünket. Ezt szem előtt tartva a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság és a TÉT Platform kiadványt állított össze, [...]

Koronavírus étkezési kisokos

2020.04.01.| Koronavírus étkezési kisokos bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Infografikán a legfontosabb táplálkozási kérdések A koronavírus-járvány miatti korlátozások hatására az emberek drámai módon vásárolják fel a különböző élelmiszereket. A Napi Táptudás blog kezdeményezésére táplálkozástudományi szakemberek és dietetikusok, valamint szervezetek fogtak össze, így elkészült [...]

Egyre több a túlsúlyos, vashiányos kisbaba2016-12-20T12:27:14+01:00

Akár súlyos betegségeket is okozhat a terhesség alatti vitaminhiány

A legfrissebb hazai adatok szerint tízből csak négy kismama változtat az étrendjén a terhesség ideje alatt, pedig a szervezet vitamin- és ásványianyag-szükséglete jelentősen megváltozik. A várandósság alatti vitaminhiány a babánál akár súlyos betegségekhez is vezethet.

 

Másfélszeresére emelkedik a többi között a kalcium- és duplájára a vasszükséglet, amelyet csak kevesebb mint a kismamák harmada pótol megfelelően. Komoly problémát okoz az is, hogy minden ötödik várandós anyuka olyan vitamint szed, amely nem kifejezetten kismamák számára készült, pedig bizonyos nyomelemek hiánya fejlődési rendellenességeket, szellemi visszamaradottságot és koraszülést is eredményezhet. A magzati fejlődés mellett a fogantatástól számított első 1000 nap környezeti hatásai (például a kismama táplálkozása) számos felnőttkori népbetegség kialakulásában is nagyobb szerepet játszik, mint a genetika.

varandos_no_szivMindössze az anyukák 40 százaléka változtat az étrendjén a várandósság idején, derül ki a legfrissebb hazai kutatás eredményeiből. Többségük több gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, és jobban odafigyel a folyadékpótlásra is, de a szénhidrátbevitel csökkentésére csak százból nyolc, a koffeinfogyasztás mérséklésére pedig százból három kismama ügyel. A vitaminpótlás fontossága még kevésbé ismert: bár az várandós anyukák 70 százaléka szed valamilyen vitamint, minden ötödik kismama olyat választ, amelyik nem kifejezetten a terhesség időszakában ajánlott – így nem fedezi megfelelően a drasztikusan megnövekedett szükségletet, vagy nem tartalmaz minden olyan vitamint és nyomelemet, ami segíti a beépülést.

 

A várandósság alatti vashiány vérszegénységet és koraszülést okozhat

A várandós nők szervezete a magzat és a méhlepény megfelelő vérellátottsága miatt több vért termel, ezért fontos, hogy a kismamák megfelelő mennyiségű vasat juttassanak a szervezetbe. A duplájára emelkedett szükséglet fedezéséhez napi 25-30 mg vasra van szükség, amelyre csak a kismamák harmada ügyel a terhesvitaminok szedése mellett. Mivel ötödük nem megfelelő vitamint vagy étrendkiegészítőt választ, ez komoly problémát jelent.

„A vas az oxigénszállításban, a vörösvértestek képzésében, a sejtműködésben és a baba kognitív fejlődésében játszik nélkülözhetetlen szerepet. Hiányában fáradtság, hajhullás, szapora pulzus és az immunrendszer gyengülése jelentkezik, de várandósság idején vérszegénységhez és koraszüléshez, szoptatás idején pedig az újszülött mentális retardációjához is vezethet. Súlyos hiányállapottal ma már ritkábban találkozunk, de bizonyos nyomelemek hiánya továbbra is jellemző: a vas például kizárólag megfelelő C-vitamin- és folsavbevitellel együtt szívódik fel hatékonyan a szervezetben.” – hívta fel a figyelmet prof. dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.

Az ideális bevitel a mindennapi táplálkozás során is támogatható: jelentős mennyiségű vasat tartalmaznak a különböző húsok és belsőségek, a színes, bogyós gyümölcsök, az olajos magvak és a mák. Az állati eredetű vasforrások jobban hasznosulnak a szervezetben, mint a növényiek, a túlzott bevitelre azonban fontos ügyelni, mert székrekedést okozhat és gátolhatja a cink felvételét.

 

A várandósság alatti D-vitamin-hiány növeli a cukorbetegség kialakulását a babánál

Tél végére a magyar lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányban szenved, amely különösen igaz a kismamákra, akiknél a terhesség idején a szervezet D-vitamin-szükséglete további 15 százalékkal emelkedik.

A kép forrása: fenmed.hu

A kép forrása: fenmed.hu

„A várandósság alatti D-vitamin-hiány jelentős mértékben növeli az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását az újszülöttnél, de hiányában a kalcium sem tud beépülni a csontokba. A terhesség második felében a csontok növekedéséhez óránként 13 mg kalciumot használ fel a baba szervezete, amely másfélszeresére növeli az anya kalciumszükségletét és vele együtt jelentősen megemeli a D-vitamin-szükségletet is.” – fejtette ki prof. dr. Ács Nándor.

A D-vitamin hozzájárul a sejtfejlődéshez és az immunrendszer erősítéséhez is: megfelelő bevitele kevesebb mint felére csökkenti az influenza kialakulásának esélyét. Kétféle D-vitamint különböztetünk meg: a D2-vitamint és a sokkal aktívabb D3-vitamint. A növények leginkább D2-vitamint tartalmaznak, az állati eredetű élelmiszerek mindkettőt, a D3-vitamin pedig a napsugárzás hatására keletkezik a bőrben. A baba idegrendszerének fejlődéséhez is elengedhetetlen kalcium főként hüvelyesekben, zöldlevelű zöldségekben, az articsókában, a hagymában és különböző halakban, húsokban található nagyobb mennyiségben.

„A kalcium felszívódását a D-vitamin mellett a foszfor is segíti, a szezámmag például kifejezetten ajánlott kismamák számára, mert ideális arányban tartalmaz kalciumot és foszfort, míg a belőle préselt olaj D-vitaminban is gazdag. A fogantatástól számított első 1000 nap táplálása – beleértve a kismama táplálkozását is – kulcsszerepet játszik olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében, mint az elhízás, a diabétesz vagy a szív-és érrendszeri megbetegedések. A terhesség alatti megfelelő vitaminpótlás ezért nem csak az anya szervezete és a magzati fejlődés szempontjából fontos, de a baba felnőttkori egészségét is nagymértékben meghatározza.” – foglalta össze az aktív szülői szerep jelentőségét Tibenszky Moni Lisa, a Felelős Szülők Iskolájának alapítója.

 

További információkat az Első 1000 Nap program weboldalán találhatnak.

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Akár súlyos betegségeket is okozhat a terhesség alatti vitaminhiány2016-12-20T12:27:15+01:00

2016 az elhízás elleni harc éve

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO gyermekkori elhízás ellen küzdő bizottságának napokban közzétett jelentése szerint 41 millió öt év alatti gyermek túlsúlyos vagy elhízott. Az OECD 2014-es egészségügyi felmérése szerint ráadásul a magyarok a legelhízottabbak Európában. A felnőttek 28 százaléka számít túlsúlyosnak, míg 2 és 17 éves kor között már minden ötödik gyerek elhízott vagy túlsúlyos.

Kisbaba kézben tartvaAz elhízás miatt pedig több olyan betegség is megjelenik már gyermekkorban (szív- és érrendszeri problémák, magas vérnyomás, cukorbetegség), ami erre a korosztályra nem volt korábban jellemző. A gyerekkorban beidegződött rossz példákat pedig felnőttkorban már sokkal nehezebb levetkőzni, így nagy valószínűséggel a túlsúlyos gyermekekből túlsúlyos és beteg felnőttek válnak.Éppen ezért az elhízás és az abból származó civilizációs betegségek megelőzéséért gyermekkorban tehetünk a legtöbbet, különösen az első 1000 nap során. Ezt ismerték fel orvosszakmai szervezetek, és éppen egy évvel ezelőtt ezért alakult meg az Összefogás a gyermekek egészségéért program, amellyel a hazai, gyermekegészségüggyel foglalkozó szakemberek a kisgyermekkori egészséges táplálás mellett teszik le a voksukat.

A program legnagyobb eredménye a PTE KK Gyermekklinikán Magyarország első, regionális gyermek-prevenciós központ átadása, amelyre 2015 novemberében került sor. Hosszú távon az a cél, hogy a pécsi program eredményei alapján a prevenciós tevékenység tovább javuljon, és később a mintaprojektet kiterjesszék országszerte a résztvevők. Emellett nemrég szakmailag ellenőrzött mobil alkalmazás fejlesztéséről, és a gyermekvárás időszaka alatti felvilágosító munka kifejlesztéséről döntöttek az Összefogás a gyermekek egészségéért programban részt vevő szervezetek szakemberei.

A kerekasztal-beszélgetés eredményeként a jelenlévők egy olyan oktatási anyag közös kidolgozását célozzák meg, amellyel a prevenció terén egy új szemléletmódot tudnak kialakítani, ezeket pedig a rendszeres továbbképző oktatásokon juttatják el a gyermek egészségügy területén dolgozóknak. A szakma képviselőin túl továbbra is fontos feladat a gyermekek, az édesanyák és édesapák, várandós hölgyek és a családot tervező családok, párok figyelmének az egészséges életmódra irányítása.

A szakemberek számára komoly kihívást jelent, hogy számtalan, gyakran egymásnak ellentmondó, helytelen információk találhatóak kisded táplálás, táplálkozás, egészséges életmód témakörében az interneten, és közben a mobil alkalmazások száma is folyamatosan növekszik. Mivel tapasztalatuk szerint az édesanyák többsége online tájékozódik, ezért a szervezetek szükségesnek tarják, hogy egy szakmailag ellenőrzött, validált, olyan egészségügyi alkalmazás szülessen, amely alkalmas táplálkozási napló rögzítésére, tápérték kalkulálásra, egyéb a táplálkozással összefüggő fontos tanácsok és információk megosztására. Az alkalmazásban nyomon követhető lenne többek között a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjebevitel is. Ezért célul tűzték ki egy ilyen hiteles platform megalkotását.

„A prevenciós központ átadása fontos mérföldkő a hazai gyermekegészségügy történetében. Egy eddig példa nélküli összefogás valósult meg a szakmai szervezetek munkájában, melynek ez az első, kézzel fogható eredménye” – mondta Molnár Dénes, a PTE Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi tanára, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának volt, jelenleg tanácsadó elnöke, a gyermek-prevenciós központ ötletgazdája és vezetője. „Itt azonban nem állhatunk meg, fontos, hogy a prevenció lépést tartson a korral, és a ma emberéhez azokon az eszközökön (okostelefon, tablet) keresztül is szóljon, melyet azok minden nap használnak.”

Az Összefogás a gyermekek egészségéért kezdeményezésben a gyermekgyógyászat és betegségmegelőzés legismertebb szakmai szervezetei vesznek részt: a Magyar Gyermekorvosok Társasága, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság, a Házi Gyermekorvosok Egyesülete, a Magyar Védőnők Egyesülete, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet mellett a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, valamint a Nestlé Hungária.

Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére

2023.02.07.| Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tisztelt Érdeklődő Kollégák! Február 26-ig kedvezményesen lehet jelentkezni a 2023. március 4-én az Elhízás Világnapja alkalmából megrendezésre kerülő "Életmód programmal az elhízás megfékezésére" című továbbképzéssel egybekötött tudományos találkozóra.  Helyszín: D50 Kulturális Központ (1071 Budapest, Damjanich [...]

A Magyar Elhízástudományi Társaság 30 éves jubileumi kongresszusa

2022.11.07.| A Magyar Elhízástudományi Társaság 30 éves jubileumi kongresszusa bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Három évtized telt el azóta, hogy elsők között Európában hazánkban is önálló tudományággá vált az elhízástudomány. Ezalatt az idő alatt az elhízás betegség világhódító útját bejárva, töretlenül, folyamatosan növekvő epidémiává vált napjainkra, amely minden [...]

2016 az elhízás elleni harc éve2016-12-20T12:27:15+01:00