Hűsítő tények a jégkrémekről

Végre itt a nyár, amit egész évben vártunk – és vele együtt a hőség, amire a strand után a legjobb megoldás egy finom jégkrém. Évente körülbelül öt liternyivel hűsítjük magunkat, ezért érdemes odafigyelni, mi kerül a kosarunkba.

Több tucat, de akár néhány száz féle különböző jégkrém is vár ránk a hűtőpultokban, ezért szakértő segítséget kértünk, hogy jobban el tudjunk igazodni közöttük. „A Magyar Élelmiszerkönyv összesen hétféle jégkrémet sorol fel: a tejjégkrém fő összetevője a tej és a legtöbbször tejszínből származó tejzsír. Fontos, hogy a tejzsíron kívül másféle zsiradékot nem tartalmazhat és vizet sem használhatnak fel a készítéséhez. A tejes jégkrém csak zsírtartalmában tér el ettől, míg a tejes gyümölcsjégkrémben a tej mellett legalább 15 százalék gyümölcsöt találunk. A gyümölcsjégkrémek esetén nincs előírás a zsírtartalomra, viszont legalább 15 százaléknyi gyümölcsből kell készülniük. A sorbet (szorbé) nem tartalmazhat hozzáadott zsiradékot, és gyümölcstartalmának néhány kivételtől eltekintve el kell érnie a 25 százalékot. A jégkrém meghatározó összetevői a fehérje és a zsiradék, amely származhat tejből, de lehet növényi eredetű is, végül pedig a vizes jégkrém nem tartalmaz hozzáadott fehérjét vagy zsiradékot sem” – mondja Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője, aki azt is megemlíti, hogy sokan egymás szinonimájaként használják a fagylalt és a jégkrém szavakat, pedig nagyon is eltérő dolgokról beszélhetünk: „A fagylalt jellemzően a fogyasztás helyszínén, cukrászati technológiával, főzve, fagylaltporból vagy sűrítményből, esetleg kézműves módszerrel készül, és speciálisan fagyasztják. A jégkrémet jellemzően nagyobb üzemekben, tiszta alapanyagokból – például tej, tejszín, zsiradék, gyümölcsök – hőkezeléssel és legtöbbször homogénezéssel (a massza egységes állagúvá tételével) állítják elő, majd hűtött állapotban habosítják.”

A jégkrémekben található tejzsír a többi zsiradékhoz képest könnyebben emészthető és jól felszívódó zsiradékfajta. Számos, a szervezetünk számára előnyös tápanyagot, így például az idegrendszer szempontjából fontos foszfolipideket, karotinoidokat és nyomokban más vitaminokat is tartalmaz. A főleg kazeinből felépülő tejfehérje pedig könnyen emészthető, a szervezetünk számára fontos aminosavakat tartalmaz, ugyanakkor többeknél allergiás reakciót válthat ki. A tejfehérje-allergiások számára tehát a tejalapú jégkrémek minden típusa tilos, ám ők is találhatnak maguknak az allergént nem tartalmazó hűs finomságokat, amelyek tej felhasználása nélkül, esetleg növényi helyettesítőkkel (pl. szója- vagy mandulaital) készülnek. Sőt, a tejcukorra érzékenyek is bőséges választékból kereshetik ki a számukra legfinomabb változatot, legyen szó dobozos vagy pálcikás jégkrémről.

Tipp

A jégkrémek élelmiszerbiztonsági szempontból kockázatosnak számítanak, ezért érdemes néhány dolgot ellenőrizni vásárláskor: vessünk egy pillantást a boltban a hűtő hőmérőjére (-18 °C fokon, vagy az alatt kell lennie), és nézzük meg a csomagolás sértetlenségét is. Ha a jégkrém alakja eldeformálódott, állaga nem kellően szilárd, esetleg jégkristályokat látunk a csomagoláson, lehet, hogy kívántnál magasabb hőmérsékleten tartották, esetleg egyszer már felolvadt és újrafagyasztották, ezért ne vegyük meg.

 

Tudta-e?

A legtöbb jégkrémet Új-Zélandon eszik: fejenként közel harminc liternyit. A második helyezett ettől jelentősen lemaradva az Egyesült Államok, ott egy átlagos polgár 21 litert nyalogat el évente. A lista másik végén Indonézia és India szerénykedik, évente átlagosan egy deciliternyi, azaz két pálcikás jégkrémnyi fogyasztással.

 

Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

 

Hűsítő tények a jégkrémekről2019-09-05T19:42:15+02:00

Meddig ehetem meg?

Ha odafigyelsz az egészségedre, azt is biztosan megnézed, jó-e még az, amit meg akarsz enni. De vajon valóban ki kell dobni mindent, ami lejárt, vagy valameddig még meg lehet enni?

Bár vannak olyan élelmiszerek, amik gyakorlatilag örökké eltarthatók, a többség sajnos nem ilyen. A romlott ételtől aztán az émelygéstől kezdve a súlyosabb betegségekig mindenféle bajod lehet. Ezért is fontos, hogy megnézd, mit meddig ehetsz meg.

Tudtad?

A méz, a kristálycukor, a hántolt rizs, a szárazbab és a só gyakorlatilag örökké eláll, ha megfelelő körülmények között tárolják. És ráadásul a fincsi juharszirup is ilyen!

Mi bajom lehet, ha romlott ételt eszek?

A nem megfelelő ételtől, élelmiszertől ételmérgezést vagy ételfertőzést kaphatsz. A kettő között az a különbség, hogy míg az ételfertőzést az ételedbe került élő mikroorganizmusok (bacik vagy vírusok) okozzák, addig ételmérgezés esetén a bacik méreganyaga okoz problémát. Jellemző ételfertőzés például a szalmonella, ami leggyakrabban szennyeződésként az ételbe kerülő Salmonella baktériumok okoznak.

Mi meddig jó?

Az otthon készült ételek hűtőszekrényben pár napig eltarthatók, de pontosan nem lehet megmondani, meddig fogyaszthatók. A romlás első jeleire érdemes kidobni őket! A kutyusnak, cicának se add oda ezeket.

A boltban kapható élelmiszereken legtöbbször fel van tüntetve, hogy meddig fogyaszthatók. De vigyázz: a különféle szavak mást jelentenek! Nézzük meg alaposabban, mire kell figyelni.

A jellemzően egy-két napig fogyasztható termékeken sokszor nem tüntetnek fel határidőt, például azért sem, mert nem lenne hová felírni – például egy zsemle vagy kifli esetén ez elég problémás lenne. Ha penészt, vagy más oda nem illőt látsz rajtuk, inkább dobd ki.

A néhány napig eltartható, csomagolt élelmiszerek (pl. kakaós tej, joghurt) esetén már kapsz segítséget. Ezekre azt írják, hogy: „Fogyasztható” és egy napot (pl. szerda) vagy egy dátumot (pl. 18/11). Vigyázz, mert ilyenkor angol szokás szerint az első számok a napot jelölik, a második a hónap sorszáma.

A fogyaszthatóság dátumát hosszabban eltartható élelmiszereken is feltüntetik, de ott már kiegészül az évszámmal is, valahogy így: 05.02.2017 (azaz 2017. február 5.). Az ilyen élelmiszereket a lejáratot követő napokban, néha még hetekben is nyugodtan megeheted, ha nincs semmi jel, ami arra utalna, hogy romlott lenne (szokatlan szag, íz, állag vagy penésznek tűnő foltok).

Minőségét megőrzi

Ha valami hosszabb ideig is eltartható, akkor ezt a két szót szokták ráírni, és teljesen mást jelent, mint az előző jelölés. Ilyenkor ugyanis szó sincs arról, hogy a feltüntetett idő után ki kellene dobni az élelmiszert. A gyártó azonban csak eddig a dátumig garantálja, hogy a termék olyan ízű, illatú, állagú marad, mint amikor elkészítették. Utána akár még hónapokig jó lehet, legfeljebb nem pont olyan lesz, mint vártuk, de nem jelent semmilyen problémát az egészségedre. A jelölés ebben az esetben is nap-hónap-év formátumú, de sokszor csak a hónapot és az évet adják meg.

Megehetem a penészes lekvárt?

A szakértők szerint a penész jelenheti az étel végét is, de bőven vannak kivételek is. A keményebb állagú élelmiszerek, például a sajt esetén vágd le vastagon a penészes részt és dobd ki. A lágy élelmiszerek – ilyen a sajt vagy a szószok – esetén azonban irány a kuka. A lekvár pont határeset: ha csak néhány pötty telepedett meg rajta, jó nagy kanállal kiszedve a romlott részt a többi még megmenthető a pirítósra.

Miért érdemes megmenteni, amit lehet?

Jogosan kérdezheted, miért beszélünk ennyit arról, hogy mentheted meg az élelmiszereket, amikor a boltban bármikor vehetünk helyette másikat. Az ok egyszerű, de nemes: Földünk védelme. Évente csak Magyarországon kétmillió tonna (!) élelmiszert dobunk ki, miközben az előállításukhoz rengeteg erőforrást, így energiát, vizet és egyéb anyagokat használunk fel. Ezért ha megnézed, mit meddig ehetsz meg, és nem pazarolsz, a környezetet véded!

 

Cikkünk eredetileg a Lájk Magazinban jelent meg.

 

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

2022.04.22.| Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival A Föld napja alkalmából a [...]

Meddig ehetem meg?2017-02-21T17:04:27+01:00

Új jelölés segít eligazodni a boltban kapható burgonyák között

2016. szeptembere óta mind a csomagoltan, mind az ömlesztve árult étkezési burgonyáknál kötelező alkalmazni az új jelölési előírásokat. A jövőben többek között nem csak a fajtáról és a származási országról, hanem a jellemző főzési típusról is tájékozódhatnak a vásárlók.

Még a múlt év májusában közepén lépett életbe az étkezési burgonyára vonatkozó rendelet, ami a minőség és a jelölés terén is rendet tesz az ágazatban. Az előírás alól mentesültek azok a tételek, amelyeket még a rendelet hatályba lépése előtt csomagoltak és címkéztek, mostantól viszont már minden kereskedelmi forgalomban lévő csomagoltan és ömlesztve árult burgonyánál kötelező feltüntetni az adatokat.


A vásárlók ezentúl tájékozódhatnak többek között a termék pontos fajtájáról, származási országáról és főzési típusáról. Kötelező feltüntetni az „étkezési burgonya” vagy „újburgonya” megnevezést is és csomagolt termék esetén a csomagoló és a forgalmazó nevét, címét, a csomagolás időpontját, valamint a gumók minimum méretét.

A főzési típust – az adott fajtának megfelelően– három kategóriába sorolják: „A – saláta (nem szétfővő)”, „B – főzni való (kissé szétfővő)” és „C – sütni való (szétfővő)”. Az új, egységes jelölés jelentős segítséget nyújt a vásárlók számára, hogy az igényeiknek leginkább megfelelő terméket választhassák.

Az információkat a csomagoláson, vagy egy ahhoz rögzített címkén kell feltüntetni. Ömlesztve árult burgonya esetén a termék mellett kell jól olvashatóan kihelyezni, tehát az előírás a piacok árusaira is vonatkozik.

Forrás: Növény-, Talaj- Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

 

 

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Új jelölés segít eligazodni a boltban kapható burgonyák között2017-02-21T16:42:57+01:00

Önkéntes jelölés segít megtalálni a GMO-mentes élelmiszereket és takarmányokat

2016. szeptember 20-án életbe lépett a GMO-mentes termelés szabályait, valamint a GMO-mentes élelmiszer és takarmány előállítás és forgalmazás feltételeit meghatározó hazai rendelet. Az új, önkéntes jelölés a vásárlók tájékozódását és a GMO-mentes élelmiszerekhez való könnyebb hozzáférést segíti. 

Hazánk Alaptörvénye szigorúan tiltja a genetikailag módosított növénykultúrák termesztését. Az EU-s szabályozás szerint azonban, ha egy adott GMO-t tartalmazó élelmiszert az Unióban engedélyeztek élelmiszercélú felhasználásra, akkor azt – az áruk szabad áramlása miatt – forgalomba lehet hozni az EU területén, így Magyarországon is. Ezeknél a termékeknél a GMO jelenlétére utalni kell. Ilyen élelmiszereket azonban kereslet hiányában elvétve találni csak az üzletekben.

Az uniós szabályozás szerint ugyanakkor nem jelölésköteles, ha a termékbe véletlenszerűen vagy technikailag elkerülhetetlen módon került GMO és az nem haladja meg a 0,9 százalékot. Emellett azt sem kell jelölni, ha a húst, halat, tejet, tojást adó állatot GMO-s takarmánnyal etették.

A GMO-mentes élelmiszerek jelöléséről viszont nincs egységes EU-s szabály, így Ausztria, Németország, Franciaország és Olaszország után hazánk is kidolgozta saját jelölési rendszerét. Az új rendelet lehetővé teszi, hogy külön jelölést kapjon

  • a GMO-mentes élelmiszer, takarmány,
  • az ezekből készült egyes összetett termékek,
  • a GMO-mentes takarmánnyal etetett állatoktól származó hús, hal, tojás, tej,
  • valamint a GMO-mentes méz.

Egy szarvasmarha húsánál például akkor használható a „GMO-mentes termelésből, a hús GMO-mentes takarmánnyal etetett állattól származik” jelölés, ha az állat levágását megelőző legalább egy éven át nem kapott GMO-s takarmányt. A GMO-mentes jelöléssel ellátott növényi eredetű élelmiszer, illetve takarmány pedig legfeljebb csak 0,1%-ban tartalmazhat véletlenszerűen vagy technikailag elkerülhetetlen módon belekerült GMO-t.

Nem jelölhető viszont mentesként az olyan növényi eredetű élelmiszer, amelynek nincs forgalomban GMO engedéllyel rendelkező változata. Nem érdemes tehát GMO mentes almát keresni a piacon, hisz minden alma GMO-mentes.

A jelölés használatához a termék előállítójának biztosítania és igazolnia kell, hogy az összetevők nem tartalmaznak GMO-t. Állati eredetű termékeknél azt is, hogy az állatok GMO-mentes etetése az élelmiszerláncban nyomonkövethető.

A jelölés nem sugallhatja, hogy a termék különleges érzékszervi vagy táplálkozási jellemzőkkel rendelkezik. Továbbá azt sem, hogy az egészségre vagy a környezetre gyakorolt hatása kedvezőbb, mint azoknak a termékeknek, amelyeken nem szerepel a GMO-mentes jelölés.

Fontos, hogy a jelölés használata önkéntes, lehetőség és nem kötelezettség a vállalkozások számára. A NÉBIH információi szerint számos vállalkozás felkészült a változásra és tervezi a GMO-mentes élelmiszerek és takarmányok előállítását.

Forrás: Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

 

 

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

2022.04.22.| Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival A Föld napja alkalmából a [...]

Önkéntes jelölés segít megtalálni a GMO-mentes élelmiszereket és takarmányokat2017-02-21T16:35:28+01:00