Nestlé-OÉTI táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok a budapesti iskolákban
Táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok budapesti iskolákban
Az általános és középiskolások körében végzett felmérések összehasonlítása
A gyermekkori elhízás megelőzése – lényeges a beavatkozás helye is?
Az otthon, az iskola, a klubok mind-mind meghatározott szerkezettel rendelkeznek, és külön-böző csatornákat, mechanizmusokat jelentenek egy-egy sajátos lakosságcsoport megközelítésére.
Éhezünk és pazarolunk
Kétmillió tonna élelmiszer: évente ennyit dobunk Magyarországon a kukákba. Az élelmezési világnap kapcsán érdemes foglalkozni az okok mellett azzal is, hogyan csökkenthető a hulladékba kerülő ételek mennyisége.
Hajlamosak vagyunk úgy gondolni az éhezésre, mint ami a fejlett országokat, köztünk
hazánkat sem érinti, pedig világszerte még mindig minden kilencedik ember éhezik. Sőt, a probléma hazánkat sem kerüli el. A legutóbbi táplálkozási felmérés adatai szerint ugyan a felnőtt lakosság több mint 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, addig más felmérések arra is mutatnak, hogy a hazai gyerekek körében jelen van az alultápláltság.
Éhezés: lehet mennyiségi és minőségi is
Fontos tudni, hogy kétféle éhezésről beszélhetünk. A mennyiségi vagy abszolút éhezés alatt azt értjük, ha valaki nem jut hozzá az egészsége megőrzéséhez szükséges
energiamennyiséghez (ez átlagosan 2200-2500 kcal-t jelent). Minőségi éhezés viszont akkor lép fel, ha bár a napi energiaszükséglet biztosított, ezen belül egy vagy több tápanyaghoz (szénhidrát, fehérje, vitaminok vagy ásványi anyagok) nem, vagy nem megfelelő mennyiségben, arányban jut a szervezet.
Az éhezés furcsa ellenpontja, hogy világszerte sok élelmiszer egyszerűen a szemétbe kerül, a túl szigorú minőségi előírások, a lejárat vagy éppen a felelőtlen vásárlás következtében.
Dr. Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) munkatársa szerint Magyarországon évente hozzávetőlegesen kétmillió tonna kidobott élelmiszerről beszélünk, világszerte pedig az összes megtermelt élelmiszer egyharmadára becsülik a kidobott mennyiséget – ez körülbelül 1,3-1,5 milliárd tonna lehet. Pontos adataink a téma jellegéből adódóan azonban nincsenek, jelenleg is több kutatás folyik a mérési módszertannal kapcsolatban. Az azonban világos, hogy a fejlettebb országokban jóval többet pazarolnak a háztartások, a fejletlenekben pedig a termelés, feldolgozás, tárolás, szállítás technológiai hiányosságai miatt keletkezik szükségtelenül sok élelmiszerhulladék. A magyar háztartások pazarlása messze elmarad az élen járó angolszász országokéhoz képest, ugyanakkor még így is körülbelül egymillió ember lakhatna jól abból, amit évente kidobunk – tette hozzá. A túl szigorú minőségi előírásokra sokáig példa volt az Európai Unió rendeleteinek sokasága,
amely többek között az uborka vagy éppen a banán görbületét is megszabta. Fontos tudni, hogy ezeknek piacvédelmi céljuk is volt, de időközben a döntéshozók is belátták az emiatt bekövetkező élelmiszerpazarlás tarthatatlanságát, így 2009-től ezen szabályok többségét eltörölték.
Minőségét megőrzi, de meddig fogyasztható?
A csomagolt élelmiszereken kétféle jelöléssel találkozunk, amelyet a fogyasztók többsége nem is különböztet meg. Pedig kis figyelemmel évente több tíz kilónyi élelmiszer kidobását előzhetjük meg, ha tudjuk, melyik mit jelent. Dr. Kasza Gyula segítségével néztük meg, milyen jelöléssel találkozhatunk az élelmiszereken.
A minőségmegőrzési idő azt az időtartamot jelöli, ameddig az élelmiszertől elvárható, hogy a megadott tárolási körülmények között tartva biztonsággal fogyasztható marad és megőrzi eredeti minőségi tulajdonságait. Fogyasztható: ezt a jelölést jellemzően a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló (jellemzően hűtőtárolást, azaz 0-10 ⁰C fokot igénylő) élelmiszerek (tejtermékek, felvágottak, hidegkonyhai saláták) esetén találjuk a csomagoláson. A megjelölt felhasználhatósági dátum után fogyasztásuk kockázatos lehet, veszélyt jelenthet az egészségre még akkor is, ha esetleg nincsenek látható romlási jelek.
Minőségét megőrzi: a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken található dátum azt az
időtartamot mutatja meg, ameddig elvárhatjuk, hogy a gyártó által garantált minőséget, azaz például ízt, illatot, színt vagy állagot nyújtja. Az adott dátum után minőségükből, élvezeti értékükből veszthetnek, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem fogyaszthatók. Ilyen jelölést találunk jellemzően a konzerveken, kekszeken és a szárított vagy gyorsfagyasztott élelmiszereken – mondta el számunkra az élelmiszerbiztonsági szakember. Hozzátette, hogy ezeket a dátumokat a gyártók állapítják meg, akik általában óvatosak a lejárati idő tekintetében, hiszen ez egyben a felelősségre vonásuk időbeli korlátját is jelenti. A helytelen tárolás, sérült csomagolás az élelmiszerminőség és élelmiszerbiztonság ellen dolgozik, ha a termék ezeket a problémákat elkerülte, nyugodtan tehetünk vele próbát a minőségmegőrzési idő lejártát követően is.
Ehetünk-e lejárt élelmiszert?
Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője szerint az utóbbi évtizedekben az élelmiszergyártók számos fejlesztést végeztek, hogy a feldolgozott élelmiszerek minél tovább fogyaszthatók maradjanak. Gondoljunk csak a tejre: az úgynevezett ESL technológiával a friss tej akár 21 napig is eltartható, miközben ízéből, értékes tápanyagaiból szinte semmit sem veszt. A dietetikus arra azonban felhívja a figyelmet, hogy a rövid lejárati idővel rendelkező élelmiszerek, például tejtermékek, húsfélék, felvágottak, tojás és hal esetén a megadott fogyaszthatósági határidőn már ne használjuk fel azokat, mivel ételfertőzésnek, esetleg –mérgezésnek tesszük ki magunkat. A fenntartható fogyasztás érdekében azonban a minőségmegőrzési időt azonban kezelhetjük rugalmasan: ha az élelmiszeren nem látható, érezhető minőségi probléma, egy ideig még fogyasztható. Ha jobban odafigyelünk a lejárati időkre, és jól tervezzük meg étrendünket, az életmódunk sokkal fenntarthatóbbá válik, és felére-harmadára csökkenthetjük a kidobott élelmiszerek mennyiségét – összegzi a szakértő. Ezt pedig környezetünk és természetesen pénztárcánk is meg fogja hálálni.
7 tipp, hogy elkerülje az élelmiszerpazarlást az otthonában
1. Tervezze meg előre a család étrendjét, és készítsen hozzá bevásárlólistát!
2. Ne csábuljon el a boltban, csak azt vegye meg, amit biztosan elfogyasztanak majd.
3. Ha valamiből több darab is van otthon, használja azt az elvet, amelyet a boltok vagy az üzemek is: a legrégebbit használja fel először, vagyis azt, amelyiknek a legközelebb
van a lejárati ideje.
4. Az élelmiszeripar folyamatos fejlesztéseket hajt végre annak érdekében, hogy a
feldolgozott élelmiszerek minél hosszabb ideig eltarthatók legyenek. Vásároljon minőségi, tovább eltartható termékeket, amivel környezetét és pénztárcáját is kíméli.
5. Használja ki a mélyhűtőt: a legtöbb alapanyag, el nem fogyasztott étel lefagyasztható. Gondoljon erre a közeli lejáratú élelmiszerek esetén is, amelyeket így megmenthet a kukától.
6. Sok élelmiszer a minőségmegőrzési idején túl rövidebb-hosszabb ideig is elfogyasztható. Tájékozódjon erről, mielőtt kidobná.
7. Az ételmaradékokból új ételeket varázsolhat, ehhez az interneten számos receptoldalon talál segítséget.
Az élelmezési világnapról
Október 16-a a világélelmezés napja. Éppen 70 éve, 1945. október 16-án alakult meg az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO (Food and Agriculture
Organization), melynek feladata kezdetekben a tagállamokban élő emberek táplálkozási és életszínvonalának emelése volt. Ma három fő célt fogalmaznak meg: az éhezés és alultápláltság, valamint az élelmiszerellátás bizonytalanságainak megszüntetését, a szegénység felszámolását és a gazdasági-társadalmi fejlődés elősegítését, valamint a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását, megőrzését a jövő generációi számára. Érdekesség, hogy magyar kezdeményezésre nyilvánították 1979-ben világnappá a FAO megalapításának napját (igaz, a magyar javaslatban az aratás hagyományos kezdőnapja, Péter-Pál napja szerepelt, amit a fejlődő országok kérésére változtattak meg).
Egészséges táplálkozás: ingyenes oktatási anyagok iskolásoknak
A TÉT Platform szakértői korábban elkészítettek egy-egy ingyenes oktatási csomagot az általános iskolák alsó, illetve felső tagozatos diákjai részére. Ezt oktatási célokra továbbra is ingyen használhatja bárki, ha nem módosít az anyagokon.
Kattintson a linkekre az adott dokumentum letöltéséhez! Megnyitásukhoz és használatukhoz PowerPoint és Word szoftverek szükségesek.
Ingyenes oktatási program az egészséges táplálkozásról alsó tagozatosok részére
Ingyenes oktatási program az egészséges táplálkozásról felső tagozatosok részére
Ingyenes oktatási program az egészséges táplálkozásról szülők részére
Pályázat
A TÉT Platform Egyesület pályázatának nyertesei
Pályázati eredmény
A TÉT Platform tavaly ősszel meghirdetett „Energia – Mérlegen az Egészség!” c. rajzpályázatára 110 pályamű érkezett az ország szinte valamennyi megyéjéből, még határon túli iskolákból is. A fődíjat a kétsopronyi Szent István Katolikus Óvoda és Általános Iskola felső tagozata kapta, a második helyezett a debreceni Benedek Elek Általános Iskola 2.a osztálya, a harmadik helyezett pedig az almásfüzitői Fekete István Általános Iskola 3. osztálya lett. A zsűri különdíját a felsősófalvai (Hargita megye, Románia) Székely Mózes Általános Iskola VII. és VIII. osztályosai által készített pályázat érdemelte ki.
Az iskolások azt a feladatot, hogy rajzolják meg mit jelent számukra a kiegyensúlyozott táplálkozás és egészséges életmód komolyan vették, de élvezték a pályázat készítésének minden egyes pillanatát. Mindenki lelkesen ötletelt, kitartóan rajzolt – mesélték a pedagógusok. Igazi csapatmunka végeredménye tehát mind a 110 pályázat. Volt olyan iskola, ahonnan minden osztály küldött pályázatot, tehát az ingyenes oktatási anyagot letöltötték és minden évfolyamon oktatták, és bevonták őket a pályázatba.
A kétsopronyi diákok kitörő örömmel fogadták a hírt, hogy övék az első helyezetteknek járó 200.000 Ft értékű sportszervásárlási utalvány. „Számukra az volt a leghihetetlenebb, hogy egy kis-létszámú, falusi iskolában tanuló osztály is nyerhet országos pályázaton. Talán most hitték el igazán, hogy egyenlő eséllyel indulnak akkor, ha becsülettel végzik feladataikat” – mondta Remes Lászlóné osztályfőnök.
Hasonlóképpen örültek a jó hírnek Debrecenben, Almásfüzitőn, és a messzi Felsősófalván is.
„Örömmel tapasztaltuk a pályázatunk iránti hatalmas érdeklődést. Jó érzés volt ennyi kreatív, fantáziadús munkát látni. Külön szeretném kiemelni a pedagógusok elkötelezettségét és megköszönni munkájukat, akik nem csak a tanításban remekeltek, de még a pályázat csapatmunkájában is részt vettek. A versenyen való résztvevők magas száma és a pályázatokhoz írt visszajelzések megerősítettek bennünket abban, hogy az egészséges életmódra való nevelést már az általános osztályokban el kell kezdeni, mert így segíthetjük a diákokat az új ismeretek megszerzésében, a helyes táplálkozás, a mozgás fontosságának felismerésében, és a tudatos termékválasztásban.” – mondta Dr. Fazekas Ildikó, a TÉT Platform elnöke.
A TÉT Platform azzal a céllal hirdette meg 2010. szeptemberében „Energia – Mérlegen az egészség” című pályázatát, hogy a Platform oktatási anyagából merítve a diákok összeszedjék, átgondolják és elmélyítsék az egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteiket. Egy Energiamérleget ábrázoló rajzot kellett készíteni, szabadon választott technikával. A pályázatokat 2010. november 30-ig lehetett beküldeni a szervezők által megjelölt email címre. A díjak: 200.000, 100.000, 50.000 Ft értékű sportszervásárlási utalvány, a különdíj pedig jutalomkönyv.
Reklám önszabályozás
A Magyar Reklámetikai Kódex azzal a céllal készült, hogy a Magyarországon reklámtevékenységet folytatók szakmai-etikai normagyűjteményeként szolgáljon, és alkalmazásával megvalósuljon – a vonatkozó európai uniós irányelvek önszabályozást elismerő kitételei valamint a reklámszakma önszabályozás iránti elkötelezettsége és eredményei alapján – az Országgyűlés által a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről szóló, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény preambulumában is elismert szakmai önszabályozás.
Az első Magyar Reklámetikai Kódexet a Magyar Reklámszövetség – az egész régióban egyedülálló módon – már 1981-ben létrehozta. Ezzel egy olyan normagyűjtemény született, amely egyrészt a párizsi székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Kamara kódexén, másrészt az akkori társadalmi-gazdasági renden, az abból fakadó körülményeken alapult.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében Magyarország jogharmonizációs kötelezettséget vállalt. Ennek során a reklámszakmát érintő alapvető európai uniós és hazai jogi szabályozási környezet megszilárdult.
Az újabb átdolgozást a Kódex alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatok, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Reklám- és Marketingkommunikáció Kódexének új, 2006-os átdolgozott kiadása, valamint a változó társadalmi környezet teszik indokolttá, illetve szükségessé.
A Kódex általában nem tér ki a jogszabályi előírásokra, azokat ismertnek tekinti.
A Kódex természeténél fogva a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él. Előfordulhat ugyanakkor, hogy más szakmák, iparágak szakmai-etikai kódexei olyan speciális előírásokat tartalmaznak, melyek nem reklámszakmai szempontból indokoltak, ezek a jelen normagyűjteményben nem szerepelnek.
A Kódexet a reklámszakma szervezetei áttanulmányozták és jóváhagyták. Hatályos 2009. szeptember 30-tól, a következő szervezetek közös akaratából:
Direkt Marketing Szövetség
Édességgyártók Szövetsége
Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége
Helyi Rádiók Országos Egyesülete
Interactive Advertising Bureau Hungary
Magyar Áruküldők Egyesülete
Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács
Magyar Dohányipari Szövetség
Magyar Elektronikus
Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség
Magyar Közterületi Reklámszövetség
Magyar Lapkiadók Egyesülete
Magyar Márkaszövetség
Magyar Marketing Szövetség
Magyar Mobilmarketing és Tartalomipari Egyesület
Magyar Reklámszövetség
Magyar Sörgyártók Szövetsége
Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács
Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete
Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete
Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége
Önszabályozó Reklám Testület
Piackutatók Magyarországi Szövetsége
Professzionális Piackutatók Társasága
Reklám Világszövetség Magyar Tagozata
Budapest, 2009. szeptember 16.
Élelmiszer jelölés
Élelmiszerek jelölése
Az élelmiszerek jelölésével kapcsolatban munkabizottság alakult, amelybe a következő elnökségi tagok jelentkeztek:
Koordinátor: Kiss Beáta – Danone Kft.
Biró Krisztina – Egészségügyi Minisztérium
Prof. Dr. Biró György – MTA Élelmiszertudományi Komplex Bizottság
Dömölki Lívia – Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
Dr. Martos Éva – Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet
Dr. Ősz Csabáné – Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Pauer István – Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége
Dr. Sebők András – Campden & Chorleywood Kht.
Szabó Ibolya – Coca-Cola Magyarország Szolgáltató
Szegedyné Fricz Ágnes – Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Szöllősi Réka – Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége
Kérjük, hogy amennyiben a Platform tagja, és csatlakozni kíván a munkacsoporthoz, keresse a fenti elnökségi tagok valamelyikét.
Elérhetőségek a Szervezeti felépítés->menüpont alatt.
Oktatási program
Az oktatási program kidolgozására munkabizottság alakult, amelybe a következő tagok jelentkeztek:
Oktatási munkacsoport 2012-11-28
Koordinátorok:
Bódi Krisztina-KOMÉTA
Kertész Péter-Kraft Foods
Simich Rita-OEFI
Antal Emese-MDOSZ
Paszkoszné Kulcsár Andrea-EMMI
Simonyi István-EMMI
Kérjük, hogy amennyiben a Platform tagja, és csatlakozni kíván a munkacsoporthoz, keresse a fenti elnökségi tagok valamelyikét.
Tisztelt Iskolaigazgatók, Pedagógusok, Szülők!
Szeretnék ha iskolájukban a gyermekek és a szülők tájékoztatást kaphatnának a helyes életmódról, így megelőzve az elhízást, valamint a helytelen táplálkozásból és mozgásszegény életmódból származó betegségeket? Több iskolai program is létezik, most azonban a TÉT Platform tagjai összevonták erőiket, hogy egy egységes, a tudományos és a civil szféra által is jóváhagyott oktatási anyagot állítsanak össze. Az eredmény egy olyan átfogó program lett, amely világosan, korcsoportoknak megfelelő nyelvezettel segíti a tanárokat, hogy a diákoknak osztályfőnöki órákon, a szülőknek pedig a szülői értekezleteken előadhassák az egészséges életmóddal kapcsolatos tudnivalókat.
Az alábbi adatlap kitöltésével ingyenesen hozzájuthat a TÉT Platform alsó és felső tagozatosoknak, valamint szülőknek szánt oktatási programjához. Adataikat kizárólag statisztikai célokra, és a programhoz kötődő kapcsolatfelvételre használjuk fel, azt harmadik félnek semmilyen körülmények között nem adjuk tovább.
Amennyiben további kérdése van, kérjük írjon az info@tetplatform.hu e-mail címre!
Kérjük, szintén erre az e-mail címre küldje el levelét, amennyiben úgy érzi, véleményével segíteni tudna az oktatási anyag továbbfejlesztésében szakértőinknek. Segítségét, gondolatait előre is köszönjük.
Munkahelyi testmozgás
Munkahelyi testmozgás program
A munkahelyi testmozgás program kidolgozására munkabizottság alakult, amelybe a következő tagok jelentkeztek:
Tagok:
Koordinátor:
Salga Péter – Magyar Szabadidősport Szövetség
Pogány Éda – Coca-Coa HBC Magyarország Kft.
Monspart Sarolta – OEFI
Köteles Gábor – OEFI
Kérjük, hogy amennyiben a Platform tagja, és csatlakozni kíván a munkacsoporthoz, keresse a fenti elnökségi tagok valamelyikét.
Elérhetőségek a Szervezeti felépítés->menüpont alatt.
Munkahelyi testedzés
Éhezhet-e az agyunk?
A demencia, azaz az időskori elbutulás gyakorisága világszerte emelkedik, és hátterében gyakran állhat az Alzheimer-kór, amelyre a szeptember 21-ei világnap is felhívja a figyelmet. A 2013-as Demencia csúcstalálkozó adatai szerint közel világszerte 50 millió, Európában több mint 10 millió, ezen belül Magyarországon pedig 250.000 embert érint a probléma. Az időskori elbutulás okait ugyan sokszor nem ismerjük, de életmódunk, ezen belül táplálkozásunk tudatos formálásával sokat tehetünk ellene.
A Nemzetközi Alzheimer Társaság múlt évben tette közzé legutóbbi jelentését, amelyben Martin Prince, a londoni King’s College professzora arra hívja fel a figyelmet, hogy a demencia előfordulásának gyakorisága csökkenthető, ha elkerüljük a diabétesz (cukorbetegség) jelentkezését vagy megfelelően kezeljük azt. Emellett a hipertónia, azaz a magas vérnyomás elfogadható értékre (140/90 Hgmm) csökkentését és a dohányzás elhagyását javasolja a jelentés.
Prince professzor tanulmányában arra is rámutat, hogy az Alzheimer-kór és a demencia kisebb eséllyel jelentkezik azoknál, akik vigyáztak az agyuk egészségére. Graham Stokes professzor, a Bupa (angol gyökerű nemzetközi egészségügyi hálózat) demencia-központjának vezetője szerint mindez elérhető az agy aktívan tartásával, rendszeres tornáztatásával, egészséges étkezéssel és a sporttal is.
Memóriavédő táplálkozás
Az agy az energiaigényünk 20-25 százalékát használja fel, és – a súlyos éhezést kivéve – a vérben lévő cukrot tudja felhasználni, más tápanyagot nem. Ezért kiemelten fontos, hogy az étrendünk elegendő szénhidrátot is, főként keményítőt tartalmazzon (ebben gazdagok például a lisztből készült termékek vagy a burgonya), amelyeknek összességükben a napi energiaszükséglet 50-55 százalékát kell kitenniük. Közismert tény, hogy a vércukorszintünk hatással van a hangulatunkra és a szellemi teljesítményükre, egy, a közelmúltban végzett vizsgálat pedig ki is mutatta, hogy a szénhidrátfelvétel fizikai aktivitás során is képes fokozni az éberséget és javítani a hangulatot.
Több alkalommal is vizsgálták már az étrend összetétele és az agyi funkciók, valamint a kognitív teljesítmény közötti összefüggéseket. A Táplálkozás-Életmód-Testmozgás (TÉT) Platform tudományos tanácsadói szerint a krónikus megbetegedések, mint például a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri problémák, a magas vérnyomás, a középkorúak elhízása, valamint a dohányzás bizonyítottan elősegítik a demencia kialakulását. Ezzel szemben a kognitív teljesítményünket javíthatja a kiegyensúlyozott táplálkozás (a fehérjék, zsírok – leginkább a növényi olajok – és a szénhidrátok kívánatos arányú felvétele, a bőséges vitamin- és ásványianyag-ellátottság), a rendszeres testmozgás és szellemi aktivitás, továbbá a magasabb iskolai végzettség.
A mediterrán típusú étrend is segíthet a demencia megelőzésében. A memóriánkat hosszabb távon védő étrendben a növényi alapú ételek kaphatnak nagyobb szerepet, ezek között lehetnek salátafélék vagy gyümölcsök. Mindezt kiegészítheti kisebb mennyiségű sovány húsféleség, de leginkább halat érdemes fogyasztani. Az ételek elkészítéshez növényi olajokat, főként olívaolajat használhatunk, az étrendünket pedig sovány tejjel és tejtermékekkel, teljes kiőrlésű gabonafélékkel tehetjük egésszé.
A szakértők szerint mindennek hátterében két – egyelőre még nem bizonyított – elmélet állhat. Elképzelhető, hogy az agyban lévő inzulinreceptorok fejtenek ki ilyen hatást, vagy maga a vércukorszint-emelkedés módosítja az agy glükózfelvételét. A legvalószínűbb azonban az, hogy több, esetleg még nem ismert ok is állhat az étrendünk komplex memóriajavító tulajdonságának hátterében.
Agyunknak tehát szénhidrátra van szüksége ahhoz, hogy jól működhessen. A szénhidrátszegény táplálkozás rövidtávon fejfájást, koncentrációs zavart, idegességet, feszültséget, szédülést idézhet elő. Hosszabb távon azonban jelentősen növelheti a demencia bekövetkeztének esélyét azáltal, hogy az agy nem jut megfelelő mennyiségű cukorhoz a vérkeringésből. Nem kívánatos azonban a szükségesnél több szénhidrát, elsősorban cukor rendszeres fogyasztása sem, mivel ez a szabályozó mechanizmusok kimerüléséhez és ezzel együtt az agyi tevékenység sérüléséhez is vezethet.
Mit kell tudni az Alzheimer-kórról?
A betegség következtében a szellemi képesség nagymértékben romlik, esetenként az érintett életvitelét, önellátását súlyosan megnehezíti vagy ellehetetleníti. Jellegzetessége, hogy az agyszövet károsodik és elsorvad, a beteg elfelejti hozzátartozói nevét, a mindennapi használati tárgyak megnevezését, károsodik a tanulási képesség, sérül a szóbeli kifejezőkészség és képzelőerő is, valamint romlik a tájékozódó- és az ítélőképesség is. A hangulat ingadozni kezd, felléphet depressziós, nyugtalanság, makacsság. A szociálisan visszahúzódó beteg előbb-utóbb agresszívvá is válhat, és viselkedészavarok is jelentkezhetnek nála.
Az Alzheimer kór progresszív, azaz folyamatosan rosszabbodó és degeneratív, azaz látható ok nélkül bekövetkező betegség. Okát nem ismerjük, azonban az utóbbi évtizedekben több hajlamosító tényezőt is sikerült kimutatni, ahogyan ezt az előbbiekben vázoltuk, illetve megfigyelték azt is, hogy családi halmozódás esetén bizonyos gének szerepet játszanak a betegség öröklésében.
Minden erőfeszítés és számos kutatás ellenére még nem áll rendelkezésünkre oki terápia az Alzheimer-kór gyógyítására. Csak olyan gyógyszerek kaphatók, amelyekkel az életminőség javítható, de romlás nem állítható meg. Bár előfordulnak olyanok, akik évtizedeket töltenek Alzheimer-kórosként, az átlagos túlélési idő a diagnózistól mindössze 8 év.
5 memóriavédő tipp
1. Fejtsünk rendszeresen keresztrejtvényt, sudokut, oldjunk meg fejtörő feladatokat.
2. Használjunk memóriát segítő módszereket a nehezen felidézhető dolgok, például telefonszámok, napi teendők megjegyzésére.
3. Aludjunk eleget, hiszen az agy ekkor dolgozza fel és raktározza el az eseményeket, élményeket.
4. Táplálkozzunk kiegyensúlyozottan, kifejezetten odafigyelve a szénhidrátok megfelelő mennyiségű fogyasztására.
5. Olvassunk sokat, mivel az olvasás folyamatosan karbantartja az agyat.
